Csobánka Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet: Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

(1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának elsődleges célja Csobánka Község Önkormányzata (a továbbiakban

önkormányzat) kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) Az önkormányzat vagyonával való önálló gazdálkodás az önkormányzati vagyon megszerzése, kezelése, hasznosítás segítse elő a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok eredményes ellátását, az ahhoz szükséges feltételek megteremtését, illetve a lakossági közszolgáltatás színvonalának emelését, végső soron a község fejlődését.

2. A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet szabályait kell alkalmazni önkormányzat tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő

a) ingatlan és ingó vagyonra,

b) immateriális javakra,

c) ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra,

d) értékpapírokra,

e) egyesületben, gazdasági társaságban, szövetkezetben, alapítványban az önkormányzatot megillető részesedésekre,

f) követelésekre.

(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek hasznosítása esetén is, kivéve, ha önkormányzati rendelet ettől eltérően rendelkezik. 

II. Fejezet: Az önkormányzati vagyon tárgya

3. Az önkormányzat vagyona

3. §

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(3) A vagyontárgyak forgalomképességének megváltoztatása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

4. §

(1) Forgalomképtelen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem köthető le, nem terhelhető meg, nem lehet tartozás fedezete, követelés biztosítéka és végrehajtás alá sem vonható.

(2) Forgalomképtelen – kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló – törzsvagyon:

a) helyi közutak és műtárgyaik,

b) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

c) vizek, közcélú vízi létesítmények,

d) levéltári anyagok.

(3) A forgalomképtelen önkormányzati vagyon felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemeket az önkormányzat nem határoz meg.

5. §

(1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:

a) a közművek,

b) az intézmények és középületek,

c) a műemlék épületek,

d) védett természeti területek,

e) vízi közmű,

f) muzeális emlékek és kulturális javak,

g) azok az ingó és ingatlan dolgok, amelyeket a képviselő-testület forgalomképesnek nyilvánít.

(2) Képviselő-testületi döntés alapján korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlan pályázati támogatás céljából megkívánt biztosítására jelzálogjoggal megterhelhető.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát hasznosítani, vagy vagyonkezelésbe adni e rendeletben meghatározott módon lehet.

(4) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

6. §

(1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Az üzleti vagyon elidegeníthető, hasznosítható, koncesszióban adható, gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

(3) Az önkormányzat üzleti vagyonának felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

7. §

(1) Az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseit a gazdasági program és a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv tartalmazza.

(2)  A vagyongazdálkodási tervnek tartalmaznia kell az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésre, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket és feladatokat, ezek végrehajtásának eszközeit, módjait, időbeli ütemezését.

(3) A vagyongazdálkodási tervben foglalt előírások az önkormányzat szerveire, továbbá szerződéses jogviszony alapján az önkormányzati vagyon kezelőire, használóira egyaránt kötelezőek.

4. Vagyonnyilvántartás és leltár

8. §

(1) Az önkormányzat vagyonát a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt követelmények betartásával, a számviteli törvény, továbbá az erre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően a jegyző tartja nyilván.

(2) Az éves zárszámadáshoz a költségvetési év zárónapján a vagyonállapotról az államháztartásról szóló törvényben meghatározott vagyonkimutatást kell készíteni, amely az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.

(3) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérleg alapján, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök, és egyéb eszköz- és forráscsoportok szerinti taglalásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), valamint törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon részletezésében.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az ingatlanvagyon-kataszterben kell nyilvántartani.

(5) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, az ingatlanvagyon-kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

9. §

(1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont

törzsvagyon, ezen belül kizárólagos önkormányzati tulajdonú, nemzeti gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen, valamint korlátozottan forgalomképes és

forgalomképes üzleti vagyon

bontásban tartalmazza.

(2) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,

b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,

c) a portfolióvagyont tételesen és értéken veszi számba.

(3) A vagyonleltár egyaránt tartalmazza az önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az önkormányzatot megillető követeléseket.

III. Fejezet: A tulajdonosi jogok gyakorlása

5. A vagyon hasznosítása

10. §

(1) Ha az önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, akkor a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítéséről.

(2) A minősítés vagy a minősítés megváltoztatása a képviselő-testület hatásköre, melyhez minősített többségű döntés szükséges.

(3) A képviselő-testület döntése előtt a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni. 

(4) A forgalomképtelen törzsvagyon minősítése megváltoztatásának feltétele, hogy:

a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint közvetlenül kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, vagy közhatalom gyakorlását nem gátolja,

b) ingatlanrész kivonása esetén a megmaradó terület eredeti funkcióját, jellegét nem változtatja meg és a kivonásra településrendezési vagy településépítészeti szempontból kizáró ok nem áll fenn.

11. §

(1) Az önkormányzati tulajdon vagyontárgyai felett a tulajdonosi jogokat - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a képviselő-testület gyakorolja kizárólagosan.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogáról való lemondás, térítésmentes használatba átengedése a képviselő-testület minősített többségű határozatával történik.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan bérlője, használója, üzemeltetője, tulajdonostársa kérelmére az építési, felújítási, karbantartási munkák végzésére vonatkozó tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot a polgármester jogosult megadni.

12. §

(1) Az önkormányzati vagyon bármiféle formában történő hasznosítása az önkormányzat kötelező feladatának ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) A rendelet alkalmazásában hasznosítás különösen

a) az egyes vagyontárgyak elidegenítése,

b) bérbe, használatba vagy haszonbérbe adása,

c) a vagyon hasznainak átengedése,

d) a vagyon biztosítékul adása, vagy más módon történő megterhelése.

(3) A hasznosítás bármilyen formája során a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva az önkormányzati vagyon elemeire vagyonkezelési szerződéssel vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Vagyonkezelési szerződés kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthető (a továbbiakban: vagyonkezelő).

(3) A vagyonkezelőt megilletik, illetőleg terhelik a nemzeti vagyonról szóló törvényben és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.

(4) A vagyonkezelői jogot a lépviselő-testület vagyonkezelési szerződéssel határozott vagy határozatlan időre, ingyenesen vagy ellenérték fejében ruházhatja át.

(5) Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.

(6) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyont fokozott gondossággal kezelni, a vagyon védelmét biztosítani.

(7) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon

a) biztosítására,

b) közterheinek, üzemeltetési költségeinek viselésére,

c) rendeltetésszerű használatára, jó gazda módjára történő gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,

d) állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, amortizálódását követő pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására,

e) visszaadására a szerződés megszűnésekor.

(8) A vagyonkezelő szervezetek kezelésében lévő ingatlanok építésével, bontásával, felújításával, fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos engedélyezésekhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást az önkormányzat nevében a polgármester adja ki.

14. §

(1) A vagyonkezelői jog átadásáról vagyonkezelői szerződést kell kötni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a vagyonkezelésbe adó és a vagyonkezelő nevét, székhelyét, statisztikai azonosítóját, a képviseletére jogosult személyek nevét és beosztását,

b) a vagyonkezelésbe adott ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait,

c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét, értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelöléssel,

d) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket,

e) a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,

f) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való gazdálkodás feltételeit,

g) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, kijelölés esetén az ingyenesség tényét,

h) a vagyonkezelő részére átadandó közfeladat ellátásnak vállalását a vagyonkezelő részéről,

i) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

j) az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

k) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

l) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

m) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

n) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

o) a közfeladat ellátásnak határozott vagy határozatlan időtartamát,

p) a tulajdonos ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés gyakoriságát,

q) a vagyonkezelői szerződés megszűnésének eseteit, valamint

r) mindazokat a rendelkezéseket, amit az önkormányzat közfeladatot szabályozó külön törvény a szerződés kötelező tartalmi elemeként előír.

(2) A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést adni az ellenőrzése jogosultak részére.

(3) A vagyonkezelői szerződés teljesítésének ellenőrzésére a képviselő-testület jogosult. A képviselő-testület ezt a jogát határozattal a bizottságára átruházhatja.

(4) A vagyonkezelőnek a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységéhez tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie.

(5) A tulajdonosi hozzájárulást a polgármester jogosult megadni.

(6) Nem terjed ki a tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységről és annak indokáról a vagyonkezelőnek tizenöt napon belül be kell számolnia a polgármester részére.

6. A vagyon hasznosításának nyilvánossága

15. §

(1) Az önkormányzati vagyont egymillió forint értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, a hasznosítás jogát átengedni értékbecsléssel megalapozottan csak nyilvánosan meghirdetett pályáztatás útján a legjobb ajánlatot tevő részére minősített többségű döntéssel lehet.

(2) Az önkormányzati vagyont huszonötmillió forint értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, a hasznosítás jogát átengedni értékbecsléssel megalapozottan csak nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére minősített többségű döntéssel lehet.

(3) A vagyon értékesítése során a képviselő-testület döntését megelőzően az induló licitár meghatározásához hat hónapnál nem régebbi értékbecslés szükséges.

(4) Olyan ingatlan vagyontárgy esetén, amelynek forgalmi értéke nem haladja meg az (1)-(2) bekezdésben meghatározott értéket a képviselő-testület pályázati eljárás nélkül minősített többséggel dönt.

(5) Olyan ingó vagyontárgy esetén, amelynek forgalmi értéke nem haladja meg a háromszázezer forintot, nem kell pályázati eljárást lefolytatni.

(6) A vagyontárgy értékesítésre történő kijelöléséről és a versenyeztetési eljárásról a képviselő-testület dönt.

(7) A pályáztatási eljárásra vonatkozó szabályokat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(8) A versenyeztetési eljárásra vonatkozó szabályokat a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

16. §

(1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható.

(2) Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak közgazdasági megalapozás alapján a Pénzügyi Bizottság véleményével együtt lehet javaslatot tenni a képviselő-testületnek.

(3) Önkormányzat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

7. A törzsvagyonra vonatkozó különös szabályok

17. §

(1) A törzsvagyon használati jogát azok az önkormányzati vagyonkezelő szervek gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítenek, valamint azok, amelyeket a képviselő-testület a használatra egyéb okokból feljogosít.

(2) A használati jogot gyakorló vagyonkezelő szerv a rábízott korlátozottan forgalomképes vagyont határozott időre szóló bérbeadás útján hasznosíthatja alapfeladatainak sérelme nélkül.

(3) Az egy évet meghaladó hasznosításhoz a képviselő-testület hozzájárulása kell.

(4) Az egy évet meg nem haladó hasznosításról a polgármester dönt, azonban a megkötött jogügyletről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

18. §

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon hasznosítása a képviselő-testület kizárólagos hatásköre, a döntéshez minősített többség szükséges.

8. Az üzleti vagyonra vonatkozó különös szabályok

19. §

(1) Az üzleti vagyon hasznosítása a képviselő-testület kizárólagos hatásköre, a döntéshez minősített többség szükséges.

(2) A hasznosításra a képviselő-testület bizottsága, a polgármester, a képviselők, a jegyző, a vagyonkezelő, valamint a vagyont hasznosítani jogosult tehet javaslatot.

(3) Nem hasznosítható olyan ingatlan vagy ingatlanrész, amelyre vonatkozóan harmadik félnek az önkormányzattal szemben követelése áll fenn.

9. A vagyon értékének meghatározása

20. §

(1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír esetén a piaci érték alapján,

b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén hat hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány hat hónapnál nem régebbi.

10. A vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházása, a követelés elengedése

21. §

(1) A vagyont ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni kizárólag

a) közfeladat ellátása,

b) a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint

c) e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából

az ahhoz szükséges mértékben lehet.

(2) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan. Az ilyen döntéshez a képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.

(3) A követelésről csak az alábbi estekben lehet lemondani:

a) csődegyezségi megállapodás céljából,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f) ha kötelezettje nem lelhető fel, és ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

11. A felajánlott vagyon elfogadása

22. §

(1) Ha idegen vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához a képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.

12. Rendelkezés a vagyonról

23. §

A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbi vagyonhasznosításra vonatkozó döntések:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyak besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

c) gazdasági társaságokban fennálló részesedés értékesítésre történő kijelölése,

d) pénzbeli és apport befektetés gazdasági társaságba,

e) hitel felvétele, valamint annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

f) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

h) gazdasági társaság alapítása,

i) civil szervezetek, alapítványok támogatása.

24. §

(1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően a képviselő-testület bizottsága és a polgármester hatáskörébe tartoznak.

(2) A Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése.

(3) A polgármester hatáskörébe tartozik

a) a kettőszáz-ezer forint értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékesítése,

b) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása,

biztosítási szerződések megkötése.

13. Szerződések nyilvántartása és közzététele

25. §

(1) A vagyonnal kapcsolatban létrejött szerződésekről, jognyilatkozatokról nyilvántartást kell vezetni (a továbbiakban: szerződések).

(2) A szerződések nyilvántartásának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A nettó ötmillió forintot meghaladó értékű szerződéseket helyben szokásos módon közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A közzétételről a jegyző gondoskodik.

(4) A (3) bekezdés szerinti szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az egy évnél hosszabb időtartamra kötött szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani.

IV. Fejezet: Záró rendelkezések

26. §

(1) E rendelet 2019. április 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 21/2011. (IX. 30.) önkormányzati rendelete.

Csobánka, 2019. március 29.

                          Winkler Sándor Józsefné                                                                  dr. Filó-Szentes Kinga                        

                                    polgármester                                                                                        jegyző