Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (XI. 16.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 11. 17Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (XI. 16.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Kisoroszi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljáró Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság és a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet mellékletei
1. § (1) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek
b) 2. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke
c) 3. melléklet: Emlékeztető Főépítészi egyeztetésről
(2) Jelen rendelet területi hatálya Kisoroszi közigazgatási területe.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazása során:
1. Áttört kerítés: az a kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-ban vagy annál kisebb mértékben korlátozott.
2. Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.
3. Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.
4. Épületszélesség: Az épület utcai – saroktelek esetén a rövidebbik - homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyek az utcai homlokvonal sarokpontjain, a homlokvonal síkjára állított – a telek mélysége felé eső - 45 fokos egyeneseken kívül esnek.
5. Helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építészmérnök, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vagy terület vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
6. Hirdetmény: Minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, szolgáltatási és fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe és ami a lakosság számára információt közvetít.
7. Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
8. Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
9. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
10. Pasztel szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek a szín mellett csak fehértartalma van, fekete nincs.
11. Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
A helyi védelem
3. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bárki kezdeményezheti a jegyzőnél írásban. A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:
(2) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
a) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,
b) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét,
c) a helyi védelemre javasolt építészeti örökséget bemutató, külön jogszabály szerinti értékvizsgálatot.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,
d) a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.
(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott kellékeket, a polgármester a kezdeményezőt 30 naptári napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredménytelenül eltelik a polgármester a javaslatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5) A polgármester intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.
(6) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőt,
b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőt.
(7) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell a 3. § (6) bekezdés szerinti érdekelteket.
(8) Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján közzétett tájékoztatással megtörténtnek kell tekinteni.
(9) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek:
a) egyedi védelem esetén az értesítés átvételét,
b) területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(10) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület:
a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és
b) a 3. § (6) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek és
c) a főépítész véleményének figyelembe vételével dönt.
(11) A képviselő-testület határozatában a helyi védelem megszüntetésének feltételeként az egyes épületrészek, tartozékok megőrzését vagy annak dokumentálását előírhatja.
(12) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntés esetén írásban értesíteni kell a 3. § (6) bekezdés szerinti érdekelteket.
(13) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem törlését elrendelő önkormányzati döntés hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.
(14) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül a helyi védelem megszűnik.
4. A helyi védett értékek megjelölése és nyilvántartása
4. § (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával jelölheti meg. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő feliraton kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében, amelyet az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(3) A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartása jelen rendelet 2. melléklete.
5. A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok
5. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott értékek, melyek az 1. melléklet tervlapján is feltüntetésre kerültek.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló értéken nem végezhető olyan építési munka, amely a védett érték megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná, vagy értékcsökkenését eredményezné.
(5) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.
(6) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett épület jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkálatok és az épület rendeltetésének megváltoztatása esetén biztosítani kell, hogy a védett épület értékei megőrzésre kerüljenek.
(7) Helyi egyedi védelem alatt álló épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezeknek az épületeknek a mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megoldani.
(8) Helyi egyedi védelem alatt álló épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(9) Helyi egyedi védelem alatt álló épületet tornácát, amennyiben van, meg kell őrizni. A tornác nem beépíthető.
(10) Helyi védett épületen reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.
A településképi követelmények
6. A településképi szempontból meghatározó területek
6. § A településképi arculati kézikönyvben eltérő karakterű területként megállapított településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza, amelyek elnevezése az alábbi:
a) Ófalu,
b) Fejlődő lakóterületek,
c) Településkapu,
d) Rekreációs területek,
e) Állattartó területek,
f) Egyéb, nem beépített területek.
7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
7. § (1) Közterületről látható épület esetén:
a) műanyag hullámlemez;
b) fémlemez fedés bármilyen ipari jellegű, előregyártott fémlemez rendszerből;
c) alumínium trapézlemez;
d) bitumenes zsindely (meglévő palatető cseréjének kivételével) tetőhéjalásként, épület burkolataként nem alkalmazható.
(2) Ha az egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek, tetőhéjalásként, épületburkolatként sík fémlemez fedés is alkalmazható, amennyiben az nem fényes, tükröződő felületű.
(3) A homlokzatfelújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
(4) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak
a) a telkek előkertjében,
b) a telkek udvarán,
c) az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.
(5) Az épületek utcafronti homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is), amennyiben az a közterület felől látható, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.
(6) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél – magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.
(7) Új villamosenergia ingatlan-bekötést földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(8) A kerítés színének és anyaghasználatának az épülethez illeszkedőnek, megjelenésében ahhoz alkalmazkodónak kell lenni.
(9) Az áttört kerítés utólagos lefedése, letakarása tilos.
(10) Áttört kerítés nem készülhet előregyártott betonelemekből.
8. A településképi szempontból meghatározó területek közterületeire vonatkozó egyedi építészeti követelmények
8. § (1) A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos.
(2) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévő fafajjal azonos fajjal lehetséges.
(3) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.
(4) Közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott egyedekkel létesíthető.
(5) Új út építése, vagy egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek lehetővé teszik – fasor, vagy egyéb növényzet telepítendő, a közlekedés biztonságának figyelembe vételével.
9. Az Ófalura vonatkozó egyedi építészeti követelmények
9. § (1) Új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással.
(2) Igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek kivételével lapostetős épület nem építhető. Magastetős épület oromfalas kialakítással építhető, 38-43° közötti tetőhajlásszöggel, jellemzően az utcára merőleges tetőgerinccel.
(3) Az épület bruttó alapterületének 10%-át meg nem haladó részén 38°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható, mely az utcafronti homlokzatsíktól mért 3m-es távolságon belül nem helyezhető el.
(4) Tetőtérbeépítés esetén kizárólag az épület udvar felőli tetősíkja nyitható meg, mely az utcafronti homlokzatsíktól mért 3 méteres távolságon belül nem helyezhető el.
(5) Új lakóépület építése esetén az épületszélesség nem haladhatja meg a 7,5 m-t.
(6) Az épületek homlokzata vakolt – festett felületű lehet, a lábazat tégla- vagy legalább 10 cm vastag kő burkolatú lehet. Az oromfal anyaga falazott, a homlokzattal megegyező felületképzésű lehet.
(7) Az egyes épületek homlokzati falfelületének színezésénél a fehér, szürkével tört fehér, sárgával tört fehér, világos okker árnyalatai, homok- és agyagszín, továbbá természetes építőanyagok használata esetén azok természetes színei alkalmazhatók.
(8) A tetőfedés anyaga vörös, illetve barna égetett agyagcserép lehet.
(9) Az utcai homlokzaton kizárólag fa szerkezetű nyílászárók alkalmazhatók. A nyílászárók színe az (3) bekezdésben meghatározott színeken túl a helyi hagyományos színvilághoz alkalmazkodó barna, zöld, vörös és kék lehet.
(10) Oromfalas kialakítású lakóépület utcai homlokzatán két ablakot kell kialakítani, ezen felül a tornác vonalában egy további ajtónyílás és legfeljebb két padlásszellőző nyílás és egy szoborfülke létesíthető.
(11) Az utcai homlokzat ablakainak megválasztásakor az alábbi előírásokat kell betartani:
a) az ablak vízszintes oldalhossza mérete 90-105 cm,
b) az ablak függőleges oldalhossz mérete 135-145 cm lehet, úgyhogy a két oldalhossz arány 1:1,3 és 1:1,4 közé essen.
c) Az épületek nyílászáróira külső tokos redőny nem építő be.
(12) Oromfalas utcai homlokzat esetén a padlásszellőző nyílás mérete legfeljebb 25x50 cm lehet.
(13) Tömör és áttört kerítés is létesíthető.
a) A tömör kerítés kizárólag falazott szerkezetű lehet, melynek felületképzése csak vakolt – festett felület, tégla- vagy legalább 10 cm vastag kő burkolat lehet.
b) Az áttört kerítés anyaga kizárólag fa, vakolt falazat, terméskő vagy fém lehet, de fémlemez a kerítéseken nem alkalmazható.
c) Az Ófalu területén meglévő tömör kerítés megtartandó, a lakóépület felújításával egy időben, a homlokzat színével megegyezően felújítandó.
(14) Beton látható felületként nem jelenhet meg, beton alkalmazása kizárólag az épület jó állapotát biztosító szerkezeti megoldásként alkalmazható.
(15) Az épületek közterületi homlokzatán erkély, loggia, francia erkély vagy garázskapu nem létesíthető.
10. A fejlődő lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § (1) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) terrakotta árnyalatai,
f) homok- és agyagszín,
g) pasztell színek a lila, rózsaszín és kék színek kivételével, valamint
h) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(2) A lábazat és a lábazat nélkül számított homlokzati felület legfeljebb 20%-án a (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő szín is alkalmazható.
(3) Tömör kerítés nem létesíthető.
(4) Az áttört kerítés anyaga kizárólag fa, vakolt falazat, terméskő vagy fém lehet, de fémlemez a kerítéseken nem alkalmazható.
(5) A tetőfedő anyagok közül csak a szürke, a barna, a tégla-, terrakotta vörös színűek, a zöld és ezek árnyalatai, illetve természetes építőanyagok (természetes pala, nád, fazsindely) használata esetén azok természetes színei alkalmazhatók, kivéve ha az egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó előírások másként rendelkeznek.
11. A településkapura vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) Igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek kivételével – kizárólag magastetős, oromfalas épület építhető 38-43° közötti tetőhajlásszöggel, jellemzően az utcára merőleges tetőgerinccel.
(2) Az épület bruttó alapterületének 15%-át meg nem haladó részén 38°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.
(3) Tetőtérbeépítés esetén kizárólag az épület oldalkertre néző tetősíkja nyitható meg.
(4) Az egyes épületek közterületről látható jellemző homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, szürkével tört fehér, sárgával tört fehér, világos okker árnyalatai, homok- és agyagszín, továbbá természetes építőanyagok használata esetén azok természetes színei alkalmazhatók.
(5) A lábazat és a lábazat nélkül számított homlokzati felület legfeljebb 20%-án a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő szín is alkalmazható.
(6) A lakóépületek esetében a homlokzat felületképzése az alább felsoroltakon kívül más nem lehet:
a) vakolt – festett felület,
b) tégla,
c) fa és
d) legalább 10 cm vastag kő burkolat.
(7) A közterület felé néző homlokzaton garázsajtó, erkély, francia erkély vagy loggia nem létesíthető.
(8) Tömör és áttört kerítés is létesíthető.
(9) Tömör kerítés az alábbi feltételek teljesülése esetén létesíthető:
a) a kerítés falazott szerkezettel létesül,
b) a kerítés felületképzése csak vakolt – festett felület, tégla- vagy legalább 10 cm vastag kő burkolattal készül.
(10) A tetőfedő anyagok közül csak a szürke, a barna, a tégla-, terrakotta vörös színűek, a zöld és ezek árnyalatai, illetve természetes építőanyagok (természetes pala, nád, fazsindely) használata esetén azok természetes színei alkalmazhatók, kivéve ha az egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó előírások másként rendelkeznek.
(11) Az áttört kerítés anyaga kizárólag fa, vakolt falazat, terméskő vagy fém lehet, de fémlemez vagy műanyag lemez a kerítéseken nem alkalmazható.
12. A rekreációs területeke vonatkozó építészeti követelmények
12. § (1) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) terrakotta árnyalatai,
f) homok- és agyagszín,
g) pasztell színek a lila, rózsaszín és kék színek kivételével, valamint
h) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(2) A lábazat és a lábazat nélkül számított homlokzati felület legfeljebb 20%-án a (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő szín is alkalmazható.
(3) A tetőfedő anyagok színe szürke, barna, tégla- vagy terrakotta vörös színű, a zöld és árnyalatai, illetve természetes építőanyagok (természetes pala, nád, fazsindely) használata esetén azok természetes színei lehetnek, kivéve ha az egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó előírások másként rendelkeznek.
(4) Tömör kerítés nem létesíthető.
(5) Az áttört kerítés anyaga kizárólag fa, vakolt falazat, terméskő vagy fém lehet, de fémlemez a kerítéseken nem alkalmazható.
13. Az egyéb, nem beépített területeke és az állattartó területekre vonatkozó építészeti követelmények
13. § (1) Lapostetős épület nem létesíthető. Magastetős épület tetőhajlásszöge 35-45o-os lehet. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 10%-án létesíthető.
(2) Az épületek tetőhéjalásának színe natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, barna, illetve természetes építőanyagok (természetes pala, nád, fazsindely) használata esetén azok természetes színei lehetnek.
(3) Az épületek homlokzata vakolt – festett felületű, a lábazat tégla- vagy legalább 10 cm vastag kő burkolatú lehet.
(4) Az egyes épületek közterületről látható jellemző homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, szürkével tört fehér, sárgával tört fehér, világos okker árnyalatai, homok- és agyagszín, továbbá természetes építőanyagok használata esetén azok természetes színei alkalmazhatók.
(5) Birtokközpont kivételével - drótfonatos kerítésen és vadvédelmi hálón kívül egyéb szerkezetű kerítés nem létesíthető.
14. A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § (1) Vállalkozásonként 1 db cégtábla helyezhető el az épület homlokzatán, vagy a kerítésen.
(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy ezek együttes mérete nem haladhatja meg a 0.5 m2-t, kivéve gazdasági jellegű, intézményi és különleges területeken.
(3) Az elhelyezett cégtáblák és egyéb grafikai elemek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.
(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.
(5) Cégtábla, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(6) Cégtábla, egyéb grafikai elem kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
(7) Konkrét terméket népszerűsítő felirat az épületek homlokzatán nem helyezhető el.
15. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
15. § (1) Reklámhordozó és reklám Kisoroszi teljes közigazgatási területén nem helyezhető el.
(2) Az utcabútorok közül reklámozás céljára kizárólag az utasváró, a közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések használhatók.
(3) Információs vagy más célú berendezésnek minősül a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló
a) önkormányzati hirdetőtábla,
b) közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla, amelyen reklám a hirdetőfelület legfeljebb 2/3-án helyezhető el.
(4) Az Önkormányzati hirdetőtábla az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ, hirdetmény közlésére létesíthető területi korlát nélkül:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
d) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
e) idegenforgalmi és közlekedési információk vagy
f) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk.
(5) A település területén reklám célú ragasztott hirdetés nem helyezhető el.
(6) A település területén reklámcélokat nem szolgáló utcabútorok elhelyezése nem korlátozott.
(7) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.
(8) A település területén az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építési napló bejegyzés igazolja a tevékenység megkezdését. Az építési reklámháló legfeljebb 30%-án helyezhető el reklám, a fennmaradó felületen a tervezett épületet kell ábrázolni.
(9) Közforgalmi személyszállítási szolgáltatáshoz kapcsolódó, várakozásra kialakított épület ablakában reklám nem helyezhető el.
(10) Megállító tábla a település területén nem létesíthető.
16. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy
a) a közparkokban, a közkertekben, a játszótereken,
b) temetők területén,
c) védett természeti területen,
d) tájképvédelmi területen.
(2) Új energiaellátási és elektronikus hírközlés hálózat létesítése, illetve meglévő kiváltása kizárólag földkábeles formában történhet.
(3) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el
a) oktatási, egészségügyi, szociális létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül,
b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
c) temetők területén,
d) védett természeti területen,
e) tájképvédelmi területen.
(4) Önálló tartószerkezetre telepített antenna a településképi szempontból meghatározó területek közül az egyéb, nem beépített területeken helyezhető el.
A településkép érvényesítési eszközök esetei és szabályai
17. A szakmai konzultáció kötelező esetei és szabályai
17. § (1) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építési tevékenységet megelőzően ha az:
a) helyi egyedi védelem alatt álló épületet érint,
b) az Ófalu területén tervezett.
(2) A szakmai konzultáció folyamata az önkormányzatnak vagy a polgármesteri hivatalnak benyújtott írásos kérelemre indul, melyet elektronikusan el kell juttatni a főépítésznek is.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kérelmező nevét és elérhetőségét,
b) az érintett ingatlan pontos beazonosításához szükséges adatokat és
c) a tervezett településképet érintő tevékenység ismertetését.
(4) A kérelem beérkezése után a főépítész szakmai konzultációt biztosít.
(5) A szakmai konzultáció szóban történik.
(6) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a főépítész döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.
(7) A konzultációról készült emlékeztetőt a kérelmező a konzultációt követő 8 napon belül a főépítész részére véleményezésre megküldi, a főépítész nyilvántartásba veszi, véleményezi és 15 napon belül postai vagy elektronikus úton eljuttatja a kérelmezőnek, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.
18. A településképi véleményezési eljárás esetei és szabályai
18. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a helyi védelem alatt álló épületek vagy az Ófalu területén lévő építmény építésére, bővítésére és településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási és összevont engedélyezési eljárást megelőzően.
(2) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban a településképi vélemény alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
19. A településképi véleményezés részletes szempontjai
19. § (1) A településképi véleményezés során - a külön jogszabályban meghatározottakon túl - vizsgálni kell, hogy
a) a tervezett építési tevékenység megfelel-e a jelen rendelet szerinti településképi követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
c) a tervezett építési tevékenység figyelembe veszi-e a terep adottságait és annak megfelelő épülettömeget alkalmaz-e,
d) a tervezett építési tevékenység nem jár-e a meglévő terep indokolatlan mértékű átalakításával,
e) a tervezett építési tevékenység megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult és az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
f) a tervezett építési tevékenység figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat,
g) a tervezett építési tevékenység nem sérti–e a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak jogos érdekeit,
h) több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén
ha) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és
hb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
i) a tervezett építési tevékenység javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám, cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezésére és kialakítására,
j) a tervezett építési tevékenység településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
k) a tervezett épület tetőzetének kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(2) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentációban
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, és ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra, és
b) a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra.
20. A településképi bejelentési eljárás esetei
20. § (1) Amennyiben az építtető nem a helyi Önkormányzat, településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az Ófalu területén tervezett vagy helyi egyedi védelem alatt álló épületet érintő építési tevékenység megkezdése előtt, ha az:
a) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik;
b) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén;
c) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén;
d) Nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
e) Nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, de legalább 20 m2 alapterületet, vagy 3,5 m épületmagasságot elérő, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása esetén;
f) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
g) Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése esetén;
h) Kerítés, kerti építmény építése, építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló elhelyezése esetén;
i) Utasváró fülke, megálló építmény elhelyezése, építése esetén;
j) Cégtábla, cégfelirat és egyéb grafikai elemek elhelyezése esetén.
(2) Kisoroszi teljes közigazgatási területét érintően településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén.
(3) Kisoroszi teljes közigazgatási területét érintően településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása esetén.
(4) Kisoroszi teljes közigazgatási területét érintően településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
21. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
21. § (1) A településképi bejelentési eljárás az önkormányzatnak papír alapú kérelem benyújtásával indul.
(2) A kérelemhez a külön jogszabály szerinti mellékleteket papír alapon kell benyújtani.
(3) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentációval kapcsolatos hatósági határozat alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(4) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez.
(5) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(6) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentéstől számított 16. napon a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat nélkül is megkezdhető, ha a polgármester a tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg vagy az eljárást nem szünteti meg.
22. A településképi bejelentési elbírálásának szempontjai
22. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervdokumentáció, illetve egyéb tervek értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) Részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,
b) a tervezett megoldás nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,
c) a tervezett megoldás megfelel-e jelen rendelet előírásainak,
d) a cégtáblák, egyéb grafikai elemek, továbbá a reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a településképhez igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek,
e) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
f) a tervezett megoldás kielégíti-e a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat,
g) a tervezett megoldás megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart, különösen a helyi védett értékek vonatkozásában, valamint a település kiemelt jelentőségű közterületei felőli látványban.
23. Településkép-védelmi bírság
23. § (1) A polgármester a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén az ingatlantulajdonossal szemben településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el a külön jogszabályban meghatározottak szerint.
24. Önkormányzati támogatási és ösztöntő rendszer
24. § (1) Az Önkormányzat helyi védelem alatt álló értékek feltárásához, fenntartásához, karbantartásához, felújításához szüksége anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésében meghatározott keretösszeget biztosít.
(2) Az (1) bekezdés szerinti keretösszeg felhasználásáról a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság javaslata alapján az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.
(3) Vissza nem térítendő támogatás nyerhető el pályázati úton az (1) bekezdésben meghatározottakhoz az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése szerint. A pályázati feltételeket a Képviselő-testület évenként határozza meg.
(4) Az elnyert támogatásról szerződést kell kötni. A szerződés tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.
Záró rendelkezések
25. § (1) Jelen rendelet 2018. november 17-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
a) Kisoroszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról;
b) Kisoroszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (IV.24.) önkormányzati rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló 4/2007. (IV.20.) önkormányzati rendelet módosításáról;
c) Kisoroszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007. (IV.20.) önkormányzati rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről.