1. § (1) A rendelet célja, hogy Leányfalu Nagyközség közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a nagyközség közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató természetes személyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre terjed ki. Nem terjed ki a rendelet hatálya a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.Többlakásos ingatlanok esetén:

2. § (1) A község területén lévő ingatlanok tényleges használói, tulajdonosai kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokortól megtisztítani.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, a közterületi szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) A köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed; ha a járda területén szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett a járdaszegélyéig még üres füves rész vagy virágos sáv illetve fűbeton is van, az egész területet a járdához tartozónak kell tekinteni (továbbiakban: járda).

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának a kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek, üzemek, üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti (üzemi) tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása (különösen a fű szükség szerinti nyírása, károsítók elleni növényvédelem), a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(7) A gondozatlan járda tisztántartását, hó és jég eltakarítását, síkosságmentesítését a jegyző a rendszeresen mulasztó tényleges használó, tulajdonos helyett szükség esetén (a tényleges használó, illetve tulajdonos költségére) elvégeztetheti.

(8) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát (járdaszakaszt, lépcsőt, stb.) a szükséghez képest naponként többször is fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(9) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból baleset ne származzon.

3. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területén történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan használója, illetve tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz-és robbanásveszélyes anyagot) a köz-csatorna víznyelő aknájába vagy a csapadékvíz elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos!

4. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. A felvonulási és építési terület lekerítését szükség szerint a jegyző rendelheti el.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a jegyző által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen hatósági engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

5. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, csontot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

6. § (1) A nagyközség közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

7. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat az ingatlan használója, illetve tulajdonosa 24 órán belül köteles a saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt, plakátot közterületről és közmű létesítményekről a hirdetményt elhelyező köteles eltávolítani legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

8. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2) Közúti közlekedési szolgáltatáshoz (járművel díj ellenében végzett tevékenység) használt jármű − a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve – közúton vagy más közterületen nem tárolható.

(3) Ha az üzembentartó a közúti közlekedési szolgáltatást, legfeljebb 3500 kg legnagyobb megengedett össztömegű gépkocsival végzi, e járművet a közúton vagy más közterületen is tárolhatja.

(4) Piactér, vásártér tisztántartása, az ott keletkezett hulladék elszállítása, téli síkosság-mentesítése, valamint a közterülettel összefüggő járdák folyamatos tisztántartása az üzemeltető kötelessége.

(5) Alkalmi jelleggel igénybevett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni − s azt saját költségen – elszállítani, ürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni.

9. § (1) Az épület használója, illetve tulajdonosa − az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai szerint – gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A csapadékvíz akadálytalan levezetése útján meg kell gátolni a pangó vizek keletkezését és posványosodását. E feladat ellátása a jegyző hatáskörébe tartozik.

10. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

(3) Járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is, hóesés után 6 órán belül el kell takarítani.

11. § (1) Leányfalu Nagyközség (a továbbiakban: település) közigazgatási területén keletkező vegyes települési szilárd, elkülönítetten gyűjtött papír-, műanyag-, fém- és üveghulladék zöldhulladék, veszélyes hulladék gyűjtését, szállítását, kezelését és a lomtalanítást a Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (székhely: 1081 Budapest, Alföldi u. 7.), mint közszolgáltató (továbbiakban: Közszolgáltató) végzi.²

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó települési szilárd hulladékot a Közszolgáltató szállítja el, és gondoskodik a hulladék kezeléséről. A nagyközség területén hulladék lerakása tilos!³

(3) A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás a település mindenkori közigazgatási területén lévő ingatlanok használójára, tulajdonosára, illetve kezelőjére (a továbbiakban együttesen: ingatlanhasználó) terjed ki, így különösen a természetes személyekre, a gazdálkodó szervezetekre és a költségvetési szervekre, továbbá a jogi, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokra.

(4) A Közszolgáltató a háztartási hulladék elszállítását zártrendszerű célgéppel és a zsákok szállítására alkalmas járművel, meghatározott napokon végzi.⁴

(5) Lomtalanításra évi egy alkalommal kerül sor a Közszolgáltatóval történt előzetes egyeztetés alapján, amelyről a lakosságot előzetesen tájékoztatni kell.

(6) A lapra hajtogatott és kötegelt papír hulladék, valamint az együtt gyűjtött műanyag és fém hulladék elszállítása, egymástól fajtánként elkülönítetten történik. A műanyag és fém hulladékot együtt gyűjtve az ingatlanhasználó által biztosított átlátszó zsákban szállítja el a közszolgáltató (a továbbiakban: szelektíven gyűjthető hulladékok, kivéve: üveg).⁵

(7) Veszélyes hulladék gyűjtése évente egy alkalommal történik a lakosság előzetes tájékoztatása mellett.⁶

(8) A rendszeres települési szilárd hulladék gyűjtés és szállítás Leányfalu Nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki, annak igénybevétele minden ingatlanhasználónak kötelező. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéről szóló megállapodás az ingatlanhasználó és a Közszolgáltató között jön létre. A Közszolgáltató az ingatlan használójával szemben a teljesítést csak jogszabályban, illetve a jelen rendeletben meghatározott esetben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja. A Közszolgáltató egyébként a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba bevont valamennyi ingatlanhasználó tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni.⁷

(9)⁸

(10) A hulladék begyűjtése és elszállítása hetente egy alkalommal történik függetlenül attól, hogy ez a nap az adott évben munkaszüneti napnak minősül vagy sem. ^{[8] Módosította a} 16/2020. (VII. 23.) önkormányzati rendelet 7. §^{-a, hatályos 2020. július 24. napjától.}

(11) Az ingatlanhasználónak a tárolóedényt, valamint a hulladékgyűjtő zsákokat, kötegelt papírt a gyűjtési napon reggel 6 óráig kell kihelyeznie.⁹

(12) Szilárd hulladékot felhalmozni nem szabad, azt a megadott hulladékszállítási napon elszállítás céljából a Közszolgáltatónak rendelkezésére kell bocsátani. A tárolóedények és műanyagzsákok kihelyezése a szállítási napokon az ingatlanhasználó kötelessége, a közlekedés akadályozása nélkül. A hulladékgyűjtő edények ürítése és zsákok, kötegelt papír elvitele a közszolgáltató feladata.¹⁰

(13) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a Közszolgáltatónak úgy kell megszerveznie, hogy a hulladék felhalmozására ne kerüljön sor (a két szállítás között 8 napnál hosszabb idő ne teljen el).

(14)¹¹

(15) A nedves, lédús hulladékot csak vízhatlan csomagolásban lehet az edénybe helyezni. Ha az edény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, vagy ha az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, az ingatlanhasználó kötelezettsége ezen állapot megszüntetése.¹²

(16) A hulladék elszállítását végző dolgozóknak a gyűjtőedényzet megrongálása nélkül kell a hulladékszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni.

(17) A ingatlanhasználó kötelessége az edényt – vízsugárral történt kimosással, fertőtlenítőszer használatával – tisztántartani.

(18) Télen az ingatlanhasználónak kell a tárolóedény (vagy zsák) és az útburkolat széle között legalább 1,5 méter széles sávot a hótól megtisztítani és a síkosságtól mentesíteni.

(19) Az e rendeletben szabályozottól eltérő rendben történő, egyéb tekintetben viszont szakszerű és jogszerű hulladékgyűjtésről és hulladékszállításról a hulladék birtokosának vagy az ingatlan tulajdonosának a saját költségén kell gondoskodnia. A saját költségen történő elszállítással összefüggő közterület használatot külön rendelet szabályozza

(20)¹³

12. § (1)¹⁴ A természetes személy és a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználók adatszolgáltatási kötelezettségeiket a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) szerint teljesítik.

(2)¹⁵

(3)¹⁶

(4)¹⁷

(5)¹⁸

(6)¹⁹

(7)²⁰

(8)²¹

(9)²²

(10)²³

(11)²⁴

13. § (1) Az Önkormányzat az ingatlanhasználóknál keletkező települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást szervez és tart fenn. Feladata e tekintetben különösen:

(2) Az Önkormányzat a közszolgáltatás teljesítését a közszolgáltatási szerződésben meghatározott módon ellenőrzi.

14. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) szerinti ingatlanhasználó a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal köteles eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természeti és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, és az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Leányfalu Nagyközség teljes közigazgatási területére kiterjed, annak igénybevétele minden ingatlanhasználó részére kötelező.

(2) Az ingatlanhasználó a települési vegyes hulladékot a többi települési hulladéktól elkülönítve, az általa biztosított, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített 60, 80, 120, 240 vagy 1100 literes gyűjtőedényben vagy 60, illetve 120 literes műanyag zsákban gyűjti, és azt a Közszolgáltató részére e rendeletben meghatározottak szerint átadja.²⁶

(3) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém hulladékokat a házhoz menő szelektív gyűjtéssel érintett területeken illetve az üveg hulladékokat a RÉV parkolóban kialakított gyűjtőponton a vegyes hulladéktól elkülönítve gyűjti és

(4)²⁸²⁹

(5) Ha a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő ingatlanhasználó a vegyes hulladéktól elkülönítetten gyűjtött kerti zöldhulladékát nem komposztálja, akkor azt a házhoz menő kerti zöldhulladék gyűjtéssel érintett területeken a Közszolgáltató jelzésével- ellátott, 120 literes műanyag zsákban elkülönítetten köteles gyűjteni és a közszolgáltatás keretében a Közszolgáltató részére átadni.³⁰

(6) Az ingatlanhasználó a veszélyes hulladékokat az egyéb települési hulladékoktól elkülönítve gyűjti, aminek begyűjtéséről, elszállításáról és kezeléséről évente egyszer, ingatlanonként, illetve háztartásonként legfeljebb 1 m3 mennyiségben a Közszolgáltató által meghatározottak szerint – külön díj felszámítása nélkül, ingyenesen – gondoskodik az Önkormányzattal egyeztetett időpontban, amit kötelesek a honlapjukon közzétenni. Az egyes ingatlanoknál, háztartásoknál a meghirdetett mennyiséget meghaladó veszélyes hulladék begyűjtésére és elszállítására a Közszolgáltató nem köteles.³¹

15. § (1) Az ingatlanhasználó az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást az e rendeletben meghatározott gyakorisággal köteles igénybe venni és a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékait a Közszolgáltató részére rendszeresen átadni.

(2) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért köteles díjat fizetni a hatályos jogszabályok szerint.

(3) Az ingatlanhasználót nem terheli az (2) bekezdésben foglalt díjfizetési kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik és ezért ott települési vegyes hulladék nem keletkezik.

(4) Szüneteltethető a közszolgáltatás nyújtása azokon az ingatlanokon, amelyeken előreláthatóan legalább 90 napig senki sem fog tartózkodni és emiatt hulladék sem keletkezik. A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlanhasználó írásban köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak, a szüneteltetés kezdő időpontja előtt, azt legalább 30 nappal megelőzően.

(5) Az ingatlanhasználó naptári évente egy alkalommal jogosult kérelmezni a közszolgáltatás szünetelését. Amennyiben a szünetelési kérelem a kérelemmel érintett naptári évnél hosszabb időre vonatkozik, akkor az ingatlanhasználó a kérelemmel érintett naptári évet követő 15 napon belül köteles írásban nyilatkozni és nyilatkozatát eljuttatni a Közszolgáltatóhoz, hogy továbbra is fenn kívánja-e tartani a szünetelést. Az ingatlanhasználónak a közszolgáltatás szünetelésének fenntartására vonatkozó nyilatkozatának a hiányában a Közszolgáltató újraindítja a közszolgáltatást.

(6) Ha a szünetelés feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban, haladéktalanul bejelenti a Közszolgáltatónak.

(7) Amennyiben a szünetelés időtartama alatt a közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy az ingatlanhasználó egyidejű értesítése mellett a Közszolgáltató a hulladékot elszállítja, az ingatlanhasználó ennek a díját megfizeti és a Közszolgáltató újraindítja a közszolgáltatást.

(8) Az ingatlanhasználó a Közszolgáltatónak 15 napon belül írásban bejelenti, ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok - különösen a közszolgáltatásba újonnan történő bekapcsolódás - folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. Ugyanígy köteles 15 napon belül írásban bejelenteni a Közszolgáltatónak az ingatlanhasználó, ha a közszolgáltatás igénybevételi kötelezettsége megszűnik.

(9)³² A természetes személy ingatlanhasználó jogosult 60 literes hulladékgyűjtő edény utáni közszolgáltatási díjat fizetni, amennyiben a Polgármesteri Hivatal által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolással igazolja, hogy a közszolgáltatással érintett lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja. A Közszolgáltató évente jogosult kérni a 30 napnál nem régebbi igazolás bemutatását a kérelmező természetes személy ingatlanhasználótól.³³

16. § (1) Az ingatlanhasználó részére az ingatlanon keletkező elkülönítetten gyűjtött kerti zöldhulladék gyűjtésére szolgáló, a Közszolgáltató jelzésével ellátott, műanyag zsákok megvásárlási lehetőségét a Közszolgáltató az ügyfélszolgálatán, valamint kereskedelmi partnerei segítségével egyéb helyeken biztosítja.³⁴

(2) Ha az ingatlanhasználó a jogszabályi kötelezettségének ellenére nem veszi igénybe a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, a Közszolgáltató − az ingatlanhasználó egyidejű írásbeli értesítése mellett − az ingatlanhasználó által ténylegesen kihelyezett hulladékmennyiségnek megfelelő gyűjtőedény, de minimálisan 1 db 120 literes gyűjtőedény heti egyszeri ürítését vélelmezi és ennek megfelelő adatot szolgáltat a koordináló szerv felé.³⁵

(3) A bizonyíthatóan a Közszolgáltató hibájából eredő, az ingatlanhasználó tulajdonát képező, számlával igazoltan 5 évnél nem régebbi edényzetben keletkezett károkat a Közszolgáltató számla ellenében megtéríti. Egyebekben a megrongálódott gyűjtőedény szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás akadálymentes biztosítása érdekében.³⁶

(4) A Közszolgáltató a közszolgáltatás folyamatos és teljes körű ellátásához szükséges:

(5) A Közszolgáltató:

(6)³⁹⁴⁰

(7) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó egyidejű tájékoztatása mellett bármikor jogosult az edényzetet matricával ellátni és csak abból a hulladékgyűjtő edényből végezni a hulladékszállítást, mely után a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját az ingatlanhasználók megfizették.

(8) A Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésére közreműködő alvállalkozót vehet igénybe.⁴¹

17. § (1)⁴² A közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. részére – a teljesített közszolgáltatás alapján, számla ellenében – utólag köteles megfizetni. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. a szilárd hulladék közszolgáltatási díjáról negyedévente utólag állít ki számlát.⁴³

(2)⁴⁴ A közszolgáltatási díj megfizethető csekken, átutalással, vagy a jogszabályban meghatározott egyéb módon a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. részére.

(3)⁴⁵ Késedelmes díjfizetés esetébena Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. jogosult késedelmi kamat felszámítására.

(4)⁴⁶

(5)⁴⁷

(6) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, vagy a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll, vagy a teljesítést igazolja. Az ingatlanhasználó - e rendeletben meghatározott kivételekkel - akkor is köteles közszolgáltatási díjat fizetni, ha a Közszolgáltató igazolni tudja, hogy felajánlotta az ingatlanhasználónak a közszolgáltatás nyújtását vagy a közszolgáltatás nyújtására rendelkezésre állt.

18. § (1) A hulladékgyűjtő edénybe és települési hulladék gyűjtésére szolgáló zsákba tilos üveget, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes, valamint bármilyen folyékony anyagot és minden más olyan hulladékot elhelyezni, amely veszélyezteti a hulladék elszállítását végző dolgozók vagy mások életét, testi épségét és egészségét, vagy a begyűjtés során a szállítójárműben rongálódást idézhet elő. Ha a hulladék elszállítását végző dolgozó azt észleli, hogy a hulladékgyűjtő edénybe vagy zsákba olyan anyagot, tárgyat helyeztek, amely nem minősül szállítható hulladéknak, annak szállítását megtagadhatja és az érintett ingatlanhasználót erről írásban tájékoztatja az edényre vagy a zsákra elhelyezett információs lappal.⁴⁸

(2) Nem helyezhetőek el vegyes szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényben elkülönített gyűjtésre alkalmas hulladékok.⁴⁹

(3) Nem helyezhető el a vegyes szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényben kerti zöldhulladék.

(4)⁵⁰

(5) Nem helyezhető el a gyűjtőedényben továbbá települési hulladéknak nem minősülő hulladék, különösen építési és bontási hulladék, állati tetem, valamint elektromos, elektronikai és veszélyes hulladék.⁵¹

(6) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényeket lehetőleg az ingatlan területén belül vagy zárható helyiségben, zárható tárolóban helyezi el úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek vagy állatok ne férjenek hozzá.

(7) Gyűjtőedényt közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag a közterület-használatra vonatkozó jogszabályok megtartásával, az ott szabályozott engedély vagy közterület-használati hozzájárulás alapján lehet.

(8) A Közszolgáltató a közszolgáltatás végzéséhez szükséges konténert közterületen a konténer hulladékkal való megtöltéséig elhelyezheti, azt követően haladéktalanul elszállítja.

(9) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényeket és adott esetben Közszolgáltató által biztosított zsákokat a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt napon, a közterületen, a gyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezi.⁵²

(10) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt, kötegelt papírt, a hulladékgyűjtő zsákot, és a legfeljebb 1 méteresre darabolt, összekötözött, maximum 10 cm átmérőjű faágakat legfeljebb a szállítási napot megelőző napon 20 órától helyezheti ki a közterületre legkésőbb a gyűjtési nap 06:00-ig, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.⁵³

(11)⁵⁴

(12) Az ingatlanhasználó - a közszolgáltatás körébe tartozó - települési vegyes szilárd hulladékát kizárólag a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített 60, 80, 120, 240, 1100 literes gyűjtőedényben, illetve a Közszolgáltató nevével és/vagy a jelzésével ellátott 60 vagy 120 literes műanyag zsákban helyezheti el.⁵⁵

(13) Az ingatlanhasználó a hulladékot úgy helyezi el, hogy az a gyűjtőedény vagy a zsák mozgatásakor, valamint a gyűjtőedény ürítésekor ne szóródjon, továbbá a gépi ürítést ne akadályozza. Az ingatlanhasználó a hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelét a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban tartja, a szolgáltató az ürítés után pedig köteles a fedelet visszacsukni.⁵⁶

(14) A kihelyezett gyűjtőedény, hulladékgyűjtő zsák és összekötözött faág, lomtalanításkor kihelyezett lom hulladék nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat, és elhelyezése egyébként nem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(15) Tilos a kihelyezett hulladékgyűjtő edények vagy zsákok környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével vagy parkoló gépjárművekkel oly módon elzárni, amely a Közszolgáltató által alkalmazott módon történő ürítését akadályozza.

(16) Tilos a szabályszerűen kihelyezett hulladékgyűjtő edényekből és zsákokból a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

(17) A Közszolgáltató a közszolgáltatás keretében a hulladék elszállítását megtagadhatja, ha:

(18) A Közszolgáltató az ingatlanhasználót írásban haladéktalanul értesíti a hulladék elszállítása megtagadásának tényéről és okáról, és felszólítja a megtagadáshoz vezető ok vagy okok megszüntetésére.

19. § (1) A hulladékszállítás hetente egy alkalommal történik. A nem a Közszolgáltatónak felróható okból elmaradt ürítés az akadály elhárulása után, a következő ürítési napon kerül pótlásra. Ilyen esetben nem szabad a kihelyezett szemetet az ingatlanok előtt hagyni. A hulladékszállítást a Közszolgáltatónak úgy kell megoldani, hogy a hulladék felhalmozására ne kerüljön sor.⁶⁰

(2) Vegyes települési hulladék esetén a gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként a közszolgáltatás során kizárólag az alábbi űrtartalmú tárolók használhatók:⁶¹

(3) A vegyes hulladék ürítésének minimális gyakorisága az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti kertvárosi és falusias lakóterületen heti egy alkalommal történik. Az Önkormányzat és a Közszolgáltató is köteles a honlapján közzétenni a gyűjtési napok naptári negyedévre meghatározott pontos dátumát.

(4) A gyűjtőedényben elhelyezhető vegyes hulladék tömege:

(5) A Közszolgáltató elszállítást megelőzően ellenőrizheti az ürítésre előkészített tartályokban, gyűjtőedényben elhelyezett vegyes települési hulladék tömegét akkor is, ha azok ürítésére a szolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó ingatlanán vagy telephelyén belül kerül sor.

(6) Amennyiben a gyűjtőedényben elhelyezett települési hulladék tömege a jelen § (4) bekezdésében meghatározott ellenőrzés során történő mérés alapján 20%-kal vagy annál nagyobb mértékben meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket, úgy a Közszolgáltató nem köteles üríteni az edényzetet, tekintettel arra, hogy ezzel megnövekedik a balesetveszély és az egyéb károkozási lehetőségnek a kockázata.

(7)⁶⁷

(8) Ha az ingatlanon keletkező vegyes hulladék mennyisége alkalmilag haladja meg a gyűjtőedény űrtartalmát, az ingatlanhasználó a gyűjtőedény mellé kirakott, Közszolgáltató jelzésével ellátott, külön díj ellenében megvásárolt és erre a célra rendszeresített zsákban kihelyezett hulladékának az elszállítását a Közszolgáltató elvégzi.⁶⁸

(9) Amennyiben a gyűjtőedényben nem a megfelelő vegyes hulladék került elhelyezésre, akkor a Közszolgáltató a vegyes hulladék gyűjtés szabályainak megsértését megfelelően dokumentálja, és az ingatlanhasználót felszólítja az e rendeletben meghatározott szabályok betartására. Ha a Közszolgáltató az e bekezdésben foglaltaknak megfelelő felszólítását követően az ingatlanhasználó egy éven belül újabb alkalommal a vegyes hulladék gyűjtésének szabályait sérti oly módon, hogy a vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedénybe nem vegyes hulladékot helyez el, a Közszolgáltató a vegyes hulladék gyűjtés szabályainak megsértését dokumentálja, és a dokumentumokat egyidejűleg megküldi a Leányfalu Nagyközség jegyzője részére, és kezdeményezi hulladékgazdálkodási bírság kiszabását.

(10) Amennyiben az ingatlanhasználó többlet települési hulladékot termel egy héten, azt a Közszolgáltatótól vagy annak települési értékesítési partnereitől megvásárol 120 literes, többlethulladék gyűjtésére alkalmas a Közszolgáltató logójával ellátott műanyag zsákban helyezheti ki a hulladékgyűjtő edénye mellé.

(11) Amennyiben a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlana a Közszolgáltató által járművel nem megközelíthető helyen fekszik, ezáltal gyűjtőedény kihelyezése nem lehetséges, jogosult a közszolgáltatási díjért heti 1 db 120, vagy jogosultság esetén 1 db 60 literes, a Közszolgáltató jelzésével ellátott zsákot a közszolgáltató meghatározott ügyfélszolgálatán igényelni, melyet a Közszolgáltató külön díjfizetés nélkül köteles a részére biztosítani. A járművel nehezen megközelíthető utcák és ezekhez az utcákhoz tartozó zsákgyűjtő pontok jegyzéke a rendelet 1. sz. mellékletét képezi.⁶⁹

(12) Az üdülő ingatlant használók évente az április 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakra, azaz a nyári 2 negyedévre kötelesek megfizetni a közszolgáltatás díját, melyért a közszolgáltató összesen 26 db 120 literes kommunális műanyag zsákot biztosít a zsákok önköltségi, azaz előállítási árának megfizetése mellett. A közszolgáltató zsákok átvételének lehetőségét tárgyévben időarányosan biztosítja. A tárgyév II. negyedévére járó zsákok (13db) átvételére ingatlanhasználó tárgyév márciusától júniusáig, a tárgyév III. negyedévre járó zsákok (13db) átvételére tárgyév júniusától szeptemberéig jogosult. A zsákokat ingatlanhasználó – az ingatlanhasználói jogosultságának az igazolását követően – átvételi elismervény aláírása ellenében veheti át a Közszolgáltató honlapján meghatározott helyeken.⁷⁰

20. § (1) A gazdálkodó szervezetnek nem minősülő ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém hulladékokat úgy gyűjti, hogy a papírhulladékot lapra hajtva kötegelve, a műanyag valamint a fém hulladékot kitisztítva, bármely átlátszó hulladékgyűjtő zsákban helyezi ki, amit az ingatlanhasználó biztosít a saját részére vagy megvásárol a Közszolgáltatótól.⁷¹

(2) Az elkülönítetten gyűjtött lapra hajtott kötegelt papír, valamint műanyag és fém hulladékokat tartalmazó zsákok elszállításának minimális gyakorisága az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti kertvárosi és falusias lakóterületen havi egy alkalommal történik, gyűjtési napokon reggel 6:00 órától.⁷²

(3) A Közszolgáltató elszállítást megelőzően ellenőrizheti az ürítésre előkészített elkülönítetten gyűjtött hulladékok gyűjtésére szolgáló zsákok tartalmát akkor is, ha azok ürítésére a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó ingatlanán vagy telephelyén belül kerül sor.

(4) Amennyiben az elkülönítetten gyűjtött hulladék szennyezett vagy nem megfelelően van szétválogatva, akkor azt a Közszolgáltató nem köteles elszállítani.

(5) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező kerti zöldhulladékokat a házhoz menő kerti zöldhulladék gyűjtési területeken külön gyűjti úgy, hogy:

(6) Az elkülönítetten gyűjtött kerti zöldhulladék elszállítási gyakorisága az április 1-től november 30-ig tartó vegetációs időszakban hetente gyűjtési napokon reggel 6:00 órától, a december 1-től március 31-ig tartó időszakban pedig havonta egy alkalommal, gyűjtési napokon reggel 6:00 órától történik.⁷³

(7) A 120 literes műanyag, a Közszolgáltató jelzésével ellátott zöldhulladék gyűjtő zsákok ellenérték fejében vásárolhatók meg a Közszolgáltató meghatározott ügyfélszolgálatán és az Önkormányzat honlapján meghirdetett értékesítő partnereinél a településen.⁷⁴

(8) A Közszolgáltató elszállítást megelőzően ellenőrizheti az előkészített elkülönítetten gyűjtött kerti zöldhulladék gyűjtésére szolgáló zsák tartalmát akkor is, ha azok gyűjtésére a szolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó ingatlanán vagy telephelyén belül kerül sor.⁷⁵

21. § (1) Az Önkormányzat által kijelölt és a Közszolgáltató által létesített, ill. üzemeltetett üveg hulladékgyűjtő pontra (RÉV parkoló) történő üveghulladék szállításáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(2) Az elkülönítetten gyűjtött üveghulladékot a hulladékgyűjtő ponton - a Közszolgáltató előírásaira is tekintettel - úgy kell elhelyezni, hogy az a környezetet ne szennyezze.

(3) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló üveg hulladékgyűjtő pont használatának rendjét az Önkormányzat, valamint a Közszolgáltató a honlapján közzéteszi.

(4) Az elkülönítetten gyűjtött üveghulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról, a Közszolgáltató gondoskodik.

22. § (1) A lom hulladék gyűjtéséről, elszállításáról, hasznosításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente egy alkalommal, előre egyeztetett időpontban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében − külön díj felszámítása nélkül − gondoskodik. A lomtalanítás várható időpontjáról az Önkormányzat a helyi újságon és a www.leanyfalu.hu honlapon keresztül − a lomtalanítás időpontja előtt legalább 30 nappal − értesíti a lakosságot.⁷⁶

(2) A közszolgáltatás keretében a Közszolgáltató kizárólag a természetes személy ingatlanhasználóknál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos, lom hulladékot szállítja el.

(3) Lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki:

(4) A lomhulladékot a természetes személy ingatlanhasználó elszállítás céljából a Közszolgáltató által meghatározott időpontban helyezheti ki. A kihelyezett hulladék mennyisége nem haladhatja meg az 1 m³-t.

(5) Az elszállítandó lom hulladékot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a gyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, és ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(6)⁷⁷

(7)⁷⁸

(8) Ha az Önkormányzat tulajdonában álló közterületen elhagyott, vagy azon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék korábbi birtokosa vagy tulajdonosa a hulladék elszállítására és kezelésére vonatkozó Ht. szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladék elszállításáról és kezeléséről a Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződés keretein belül gondoskodik.

23. § (1) Kerti hulladékot kizárólag komposztálással, az arra jogosult hulladékkezelőnek történő központilag szervezett vagy saját költségen történő átadással, illetve nyílt téri égetéssel lehet kezelni.^79,80

(1a) Száraz, nem komposztálható avar és kerti hulladék nyílt téri égetésére 2020 augusztusától 2020 novemberéig, az adott hónap utolsó pénteki napján kerülhet sor reggel 8.00 órától este 19.00 óráig, ha egyébként a nyílt téri égetést az illetékes szerv által elrendelt tűzgyújtási tilalom nem zárja ki. Tilos az égetés, amennyiben a pénteki nap állami munkaszüneti nap. Az égetés módjára egyebekben a mindenkor hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak az irányadóak. ^81,82

(2) A kerti hulladék központilag szervezett elszállítása a Közszolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződés alapján történik.⁸³

(3) A központilag szervezett elszállításra összegyűjtött kerti hulladékot kizárólag a Közszolgáltató jelzésével ellátott műanyag zsákokban lehet az ingatlanok elé kirakni.⁸⁴

(4)⁸⁵

(5)

(6)

(7)

(8) Társasházakban zajos munka (például falvésés) a társasházi törvényen alapuló házirendben meghatározottak szerint végezhető.

(9) Egyéb ingatlanok területén munkavégzéssel kapcsolatos zajt keltő tevékenység (motoros sövény- és fűnyírás, fakivágás, kerti traktor működtetése, motorzajjal és/vagy kalapálással járó karbantartási, javítási, bontási, építési munkálatok) hétköznapokon 7 óra és 19 óra között, szombaton 9 óra és 15 óra, vasárnap és ünnepnapokon 10 óra és 12 óra között engedélyezett.

(10) Közterületen a (9) bekezdésben felsorolt tevékenységek, továbbá teher- és munkagépjármű forgalommal, üzemeltetéssel járó szállítási- és kivitelezési munka hétköznapokon 7 óra és 20 óra között, szombaton 8 óra és 12 óra között engedélyezett.

(11) Korlátozás nélkül végezhető zajkeltéssel együtt járó munka, ha élet- és balesetveszély, közüzemi üzemzavar elhárítását szolgálja, azonban kizárólag az elhárításhoz szükséges mértékben.

(12) A (8-10) bekezdésben felsorolt tevékenységek folytatása az engedélyezett időszakon túl tilos!

24. § (1) Vízhálózattal ellátott és csatornázott területeken vízöblítéses rendszerű illemhelyeket kell létesíteni. Vízhálózattal ellátott ingatlanokon vízöblítéses illemhelyek abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvíz a közműcsatornába beköthető. Vízhálózatba be nem kötött ingatlanon az építésügyi előírásoknak megfelelően űrgödrös illemhelyet kell létesíteni.

(2) Átmeneti, ideiglenes tartózkodásra szolgáló helyeken (táborokban, mezőgazdasági munkaterületeken stb.) a közegészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő ideiglenes jellegű illemhelyek is elhelyezhetők.

(3) Minden magán- és közhasznú illemhelyet − beleértve a vizeldét és a nyitott gödrű illemhelyeket is – állandó használható állapotban, jó karban és tisztán, vízmentesen kell tartani. Űrgödrös illemhelyeknél a résmentességet biztosítani kell.

(4) A fekália tárolókat (árnyékszékeket, űrgödröket, latrinákat) a szükségeshez képest ki kell üríteni és tartalmukat el kell szállítani. Azokon a helyeken, ahol a fekália tároló kiürítése kézi eszközzel történik, a kiürítést és elszállítást október 1-től március 31-ig terjedő időszakban 20 órától 05 óráig, április 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban 22 órától 04 óráig szabad végezni.

(5) A telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezése csak zárt, szivárgásmentes tárolóban történhet, kivéve, ha az ingatlanra vonatkozóan a Helyi Építési Szabályzatban eltérő előírás található.

25. § (1) Közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése (építkezés, járműmosás stb.) céljára igénybe venni csak a szolgáltató és a polgármester előzetes hozzájárulásával lehet.

26. § (1) A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák (továbbiakban: parkok) gondozását.

(2) Az önkormányzat jelöli ki azokat a parkokat, amelyek fenntartása szervezett módon történik.

(3)

27. §⁸⁶ (1) A közterületeken, továbbá az építési és felvonulási területeken – amennyiben azok a közösség számára megnyitottak − a jelen önkormányzati rendelet betartásának ellenőrzéséről a jegyző a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság alkalmazásában álló rendésze útján gondoskodik.

(2) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa, kezelője, vagy használója e rendelet 2., 3., 4., valamint 10. §-aiban meghatározott szabályokat nem tartja be és magatartása nem minősül szabálysértésnek, vagy súlyosabb büntető rendelkezések hatálya alá tartozó cselekménynek, a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg és közigazgatási bírsággal sújtható.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból, a Leányfalui Polgármesteri Hivatal ügyintézőjének, illetve a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság rendészének észlelése alapján indul, ideértve azt az esetet is, amikor állampolgári vagy más szervezet, hatóság által tett bejelentés alapján a rendész meggyőződik a magatartás megvalósításáról.

(4) A bírságot úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. Az elkövető személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók.

(5) A közigazgatási bírság mértékének meghatározásakor érvényesíteni kell a fokozatosság követelményét.

(6) A kiszabható helyszíni bírság felső határa természetes személyek esetén ötvenezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forint lehet.

(7) A helyszíni bírság kiszabására a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság alkalmazásában álló rendész jogosult.

(8) A helyszíni, vagy a közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés is alkalmazható, amennyiben a magatartás az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és a jogsértés összes körülményeiből arra lehet következtetni, hogy ez az intézkedés is kellő visszatartó erőt jelent annak érdekében, hogy a szabályszegő a jövőben ne tanúsítson a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást, illetve a jogellenes magatartás megszűntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható.

28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a hatályát veszti Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a 22/2014. (XII.18.) számú önkormányzati rendelete a köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról, valamint a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről.

(2) A rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.