1. § (1) E rendelet (továbbiakban: HÉSZ) hatálya Pomáz Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ezekre az építési munkákra hatósági engedélyt adni, az általános érvényű országos jogszabályok és helyi vonatkozó egyéb előírások betartása mellett kizárólag a HÉSZ és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(3) A HÉSZ mellékletei a HÉSZ szerves részét képezik, ezért azok módosítása csak a HÉSZ módosítására vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehetséges. A függelékek nem képezik a HÉSZ részét, ezért azok tartalma a HÉSZ-től függetlenül változtatható.

(4) A HÉSZ mellékletei:

(5) A HÉSZ függelékei:

2. § (1) A HÉSZ alkalmazásában:

(2) Az állattartás és építményeihez kapcsolódó egyéb alkalmazott fogalmak:

3. § (1) Közterület csak a szabályozási terv szerint alakítható (szabályozható) ki, vagy szüntethető meg.

(2) A jogszabályokban előírt legkisebb szabályozási szélességet el nem érő közutak esetén mintakeresztszelvény segítségével kell megállapítani a szükséges közművek fektetési helyét, egymástól való távolságát és az út keresztmetszeti kialakítását (pl. útfelületek, járdák, zöldsávok).

(3) Új közúti közlekedési célú közterület kialakítása és kiépítése során az adott közterületen elhelyezendő összes szükséges közműveken és közlekedési felületeken túlmenően -, amennyiben annak egyéb műszaki akadálya nincs - a 14,0 m-t el nem elérő szabályozási szélességű közterületeken legalább egyoldali, a 14,0 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közterületeken kétoldali, fasort kell telepíteni.

4. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

(2) A pincék, pincerendszerek feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag, talaj nem használható.

(3) Új beépítésre szánt területek kialakításánál az úthálózat kialakításánál, vagy módosításánál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő az eróziós kártételek, valamint a szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.

5. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem lehetséges. Beépítésre szánt területeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető, kivéve, ha az övezeti szabályok ettől eltérően rendelkeznek. Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvízkezelő berendezés létesíthető. Egyedi szennyvíztározóból a folyékony kommunális hulladék el nem szikkasztható, csak szippantott szennyvíz kezelővel rendelkező szennyvíztisztító telepen helyezhető el.

(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

(3) Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerőhelytől számított 100m-en belül állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető

(4) Az országos területrendezési tervről szóló törvény (továbbiakban: OTrT)) szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezetével érintett területen belül:

6. § (1) A település területén a kommunális hulladék szervezett gyűjtését és elszállítás, valamint a szelektív hulladékgyűjtést, az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni, az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.

(2) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

7. § Azokon a területeken, amelyek az országos nyilvántartások szerint ugyan nem tartoznak a vízvédelmi szempontból veszélyeztetett területek közé, de valamely terepadottságuk következtében (pl patakok, vízfolyások közeli elhelyezkedésük vagy mély fekvésük miatt) mégis elöntésveszélyesek, csak az elöntésveszélyt figyelembe vevő műszaki megoldások alkalmazásával és bármiféle kártalanítási igény kizárásával szabad építési munkát végezni.

8. § (1) A meglévő közutak külterületi szakaszainak mentén a jogszabályokkal összhangban az alábbi védősávokat kell biztosítani a közút tengelyétől mérve:

(2) A még meg nem valósult, tervezett közutak SZT-n jelölt nyomvonalai mentén a tervezett új út tengelyétől mért 50-50 m-es sáv az érintett telkek be nem építhető részének minősül.

(3) A Szentendrei HÉV vonal mentén a jogszabályokkal összhangban a szélső vágány tengelyétől 50-50 m széles védősávot kell biztosítani. A védősávot csak a vonatkozó jogszabályokban rögzített esetekben és módon lehet felhasználni.

9. § A védőtávolság igényeket és az arra vonatkozó előírásokat a közművekre vonatkozó ágazati szakági szabályozások rögzítik.

10. § A temető övezetén belül, a más beépítésre szánt területtel közös határtól számított 20 m-es területsávon belül hagyományos (koporsós és kriptás) temetés, hamvak szétszórása nem folytatható, csak urnás temetkezés lehetséges.

11. § Az SZT rögzíti a telekalakítási kötelezettséggel érintett egyes területek lehatárolását. Az SZT-n ábrázolt tömbönként kötelező telekalakításokat a beépíthetőség feltételeként az érintett telekcsoport – legalább telektömbönként történő – az előírásoknak megfelelő építési telkekké, telkekké történő újraosztásával végre kell hajtani.

12. § Településrendezési feladatok megvalósítása, és a lakóövezeti ingatlanok védelme érdekében Pomáz Város Önkormányzata elővásárlási jogot állapít meg az SZT-n jelölt és a 2. számú mellékletben is felsorolt ingatlanokra.

13. § (1) Az önkormányzat a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézményként a külön rendeletében meghatározott területekre útépítési és közművesítési hozzájárulást állapít meg, mely rendeletben meghatározza a hozzájárulás mértékét és megfizetésének módját.

14. § (1) A város területén az új közlekedési célú közterületeinek szabályozási szélességét az SZT rögzíti és az SZT szerint kell kialakítani.

(2) A nem az országos úthálózat részét képező külterületi utak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 8-8 méteren belül építmény nem helyezhető el.

(3) A közforgalom elől el nem zárt magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni.

(4) A magánút mindenkori tulajdonosa a magánút rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja az adott út által feltárt telkek esetében, azaz a magánúttal feltárt telkeknél szolgalmi jog bejegyzésével folyamatosan biztosítandó a telkek megközelíthetősége.

(5) Az új magánutak telekszélessége, a gazdasági övezetbe tartozó telkeket kiszolgáló magánutak kivételével:

(6) Gazdasági övezetbe tartozó telkeket kiszolgáló új magánút telekszélessége legalább 16,0 m.

(7) Az egyes övezetek tervezett létesítményeinek parkolási, rakodási igényét a jogszabályok előírásai szerint telken belül kell biztosítani. Ez a szabály nem érvényes a Vi-1, Vi-2 és Vi-3 jelű övezetekre, továbbá az országos úthálózat részét képező utakkal határos ingatlanokra, ahol az egyéb jogszabályok előírásait kell betartani.

(8) Az Alcsevica területén lakófunkció létesítése esetén lakásonként két parkolót kell kialakítani.

15. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű:

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

(4) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

(7) Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, épület építése, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges:

16. § (1) Beépítésre szánt vagy azzal határos területen:

(2) Kertes mezőgazdasági területen új közüzemi vezetékes ivóvíz ellátás nem alakítható ki és fogyasztói csatlakozás nem létesíthető.

(3) Közterületen, új közüzemű vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

17. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A település kiemelten érzékeny vízbázis védelmi területen való fekvése miatt, valamint a talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(3) Részleges közműellátásra javasolt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

(4) Házi szennyvízgyűjtő medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó, akadálytalan megközelíthetőségére a szennyvíz szippantást végző jármű számára a közhálózati útkapcsolat biztosított.

(5) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:

(6) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági épület nem létesíthető.

(7) 5 m³-t meghaladó hasznos térfogatú kerti, valamint épületen belüli víz- és fürdőmedence csak akkor létesíthető, ha a medence közcsatornára való rákötése biztosított.

18. § (1) Új vízfelületet (pl. dísztavat) létesíteni csak akkor lehet, ha a szükséges víz utánpótlás állandóan biztosítható.

(2) A felszíni vizek (vízfolyások, állóvizek, patakok, árkok) meder karbantartására a karbantartó sávot a középmeder-vízállástól kell kijelölni. A vizek középmeder-vízállásának meghatározásáig az ágazati előírásokban előírt mederkarbantartó sáv méretével megegyező sávot a felszíni víz földhivatali térképen rögzített telekhatárától mérve kell kijelölni és szabadon hagyni a karbantartás lehetőségére.

(3) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.

(4) A telkeken és a magánutakon keletkező csapadékvizek visszatartását elsősorban saját telken belül kell szakszerűen megoldani. A telken annak burkolásával vagy beépítésével keletkezett többlet csapadékvizeket telken belül kell visszatartani, és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.

(5) A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Amennyiben a befogadói kapacitás nem meghatározható, telken belül 50 m² burkolt felületenként 1 m³ esővíztároló kialakítása szükséges.

(6) Bármilyen új építés, burkolt felület növelés csak akkor valósíthatók meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

19. § (1) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztessék, továbbá a víz minőségét ne károsítsák.

(2) Amennyiben szükséges a csapadékvíz telekről való kivezetése, akkor az csak a közterületen lévő csapadékvíz elvezető hálózatba vezethető az út, és az élővíz kezelőjének hozzájárulása és befogadói nyilatkozata alapján:

(3) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.

(4) Az előkert nélkül épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai csapadékvíz elvezető hálózatba vezetni.

20. § (1) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

(2) A nyílt árok fenekét a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság figyelembevételével kell kialakítani.

(3) A 0,5%-nál nagyobb esésű árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell.

21. § (1) Új átviteli hálózatot (400kV-os hálózatot) építeni

(2) A klímaváltozás hatáskompenzálása és a területgazdálkodás, valamint az üzembiztos szolgáltatás érdekében beépítésre szánt vagy azzal határos területen új nagy-, közép-, kisfeszültségű, közvilágítási- villamosenergia elosztóhálózat építés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(3) A klímaváltozás hatáskompenzálása és a területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt vagy azzal határos területen üzemelő föld feletti nagy-, közép-, kisfeszültségű, közvilágítási elosztóhálózat rekonstrukciója föld feletti kivitelezéssel is megoldható, ha az helyben oszlop cserét, vagy a meglevő oszlophoz képest legfeljebb 5 m-en belüli áthelyezést igényel. Egyéb esetben –a (4) bekezdés kivételével– a hálózatépítés már új építésnek minősül, amelyre az új építésre vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.

(4) Az Alcsevica területen átmenő 22 kV-os villamosenergia-vezeték közterületre áthelyezhető föld feletti kivitelezéssel, amennyiben az legkésőbb az Alcsevica terület kisfeszültségű elosztó hálózatának és közvilágítási elosztó hálózatának kiépítésével egyidejűleg megvalósul.

(5) Beépítésre nem szánt területen - erdőterület kivételével - egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia elosztó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(6) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

22. § (1) A településen nem helyezhető el közcélú energiatermelést szolgáló szélerőmű (szélturbina, szélkerék, szélgenerátor).

(2) Hőszivattyú bármely övezetben és építési övezetben a következő feltételekkel létesíthető:

(3) Háztartási méretű napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető, attól magas tető esetén max 20^o-ban, lapos tető esetén 45^o-ban emelkedhet ki, ha egyéb jogszabály nem rendelkezik másként.

(4) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású energiatermelés csak olyan övezetben létesíthető, amelyben azt az övezeti előírása megengedi.

23 § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. Zártsorú beépítés esetén az ingatlan bejáratához illeszkedve, takartan helyezhető el.

(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

24. § (1) Területgazdálkodási okokból, valamint az üzembiztos szolgáltatás érdekében beépítésre szánt vagy azzal határos területen új elektronikus hírközlési hálózatok földalatti elhelyezéssel építhetők.

(2) A beépítésre szánt vagy azzal határos területen, ahol a villamosenergia elosztó hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek, új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) A beépítésre szánt vagy azzal határos területen, a településkép védelemre tervezett terület kivételével, ahol a meglevő villamosenergia hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat föld alatt, vagy a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell elhelyezni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4) A településkép védelemre tervezett területen új hálózat építés és hálózati rekonstrukció csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(5) Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból

25. § (1) Beépítésre szánt és azzal határos területen antennát önálló tartószerkezetre telepíteni (kivétel a kereskedelmi, szolgáltató, az ipari és az általános gazdasági területfelhasználási egységeket) nem lehet, az csak meglevő építményre, létesítményre telepíthető,

(2) Beépítésre nem szánt területen, az Má-e övezet kivételével, új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak építményre, létesítményre elhelyezéssel építhető.

(3) Má-e övezetben új vezeték nélküli szolgáltatás építménye önálló építményként is elhelyezhető, ha azt az átfogó területrendezési tervek megengedik.

26. § (1) Új konkáv poligon geometriai formájú (pl. amőba alakú, vagy nyúlványos), vagy fekvő építési telek nem alakítható ki.

(2) Ha egy telket érintő közterület kialakítás, szabályozás következtében az adott telek területe úgy csökken le, hogy az övezetre meghatározott kialakítható legkisebb terület 80%-át eléri a telekalakítás lehetséges. Ebben az esetben a telek beépíthetőségére, és az építési hely meghatározására vonatkozó egyéb megkötéseket nem kell figyelembe venni.

(3) Önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott magánutat csak a HÉSZ közlekedési előírásai és az érintett övezetre vonatkozó különleges szabályok szerint lehet kialakítani. A magánút területe az építési övezetre, vagy övezetre meghatározott legkisebb telekterületnél kisebb is lehet.

(4) Lakó, vegyes, vagy üdülő övezetekbe sorolt újonnan kialakítandó építési telkek esetén az övezetben előírt legkisebb telekterület háromszorosát meghaladó nagyságú új építési telek nem alakítható ki.

(5) Az SZT-n telekalakítási kötelezettséggel jelölt tömböknél a tömbönkénti telekalakítások során olyan kiszolgáló utakat kell kialakítani, hogy a tömböt határoló közutak, magánutak összes szélessége az adott útszakasz teljes hosszán legalább 12,0 m legyen, kivéve ahol az SZT szabályozási vonallal ettől eltérő megoldást jelöl.

27. § (1) A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz. Az építési munkával érintett telken belül kialakított rendezett terepszint és a szomszédos telek csatlakozó terepszintje közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,0 méter lehet. Kivétel ez alól:

(2) Építési munkával együtt nem járó tereprendezés nem lehetséges.

(3) Az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás magassága támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 1,5 m lehet, kivéve a garázslehajtót, ahol a támfal legnagyobb magassága 3,0 m lehet. Építési munkához kötődő tereprendezés csak úgy végezhető, hogy azáltal a létesítendő új építmény (épület) utcafronti megjelenésével a környezetbe illeszkedjen. Az adott övezetre vonatkozó egyedi szabályok az e bekezdésben rögzített szabályoktól eltérően is rendelkezhetnek.

(4) Pince, garázs megközelítését szolgáló lejárónak teljes egészében saját telken kell lennie. A közterület ilyen célra részben sem használható fel.

28. § (1) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (tetőtérbeépítés, átalakítás, állagmegóvás, felújítás lehetséges), figyelembe véve az illeszkedés szabályait. Új építési munka, valamint bővítés a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(2) Meglevő épület vízszintes irányban csak az építési helyen belül bővíthető az övezetben megállapított beépítési paraméterek figyelembevételével.

(3) Az építési helyen teljes területével kívül álló épületek tovább nem bővíthetők (sem vízszintes, sem függőleges irányban.

(4) Ha egy telekre, építési telekre több övezet, építési övezet előírásai vonatkoznak, akkor építési munka csak akkor végezhető, ha az érintett telket a tulajdonos előbb az övezeti szabályoknak megfelelően az övezethatár mentén megosztja és ezzel telekrendezési szempontból az építéssel érintett telekrészen egyértelműen megítélhető helyzetet hoz létre, és ezzel a telek rendezetté válik.

(5) A HÉSZ alkalmazásában a beépítésre nem szánt területen az építési hely, az elő-, oldal es hátsó kert a beépítésre szánt területeken alkalmazott fogalmakkal megegyező. Beépítésre nem szánt övezet telkén épület csak HÉSZ-ben meghatározott beépítési mód, elő-, oldal- és hátsókert előírásai alkalmazásával helyezhető el.

(6) Az elő- oldal- és hátsókertek méretét az adott övezetre vonatkozó előírások tartalmazzák. Övezeti előírások hiányában az elő- oldal- és hátsókertek méretét a környezetben kialakult beépítéshez illeszkedve, továbbá az egyéb jogszabályok előírásait betartva esetileg kell meghatározni. Ha az adott telek környezetében nincs egyértelműen kialakult beépítés, vagy ha a beépített ingatlanok esetében az előkert méretek eltérőek, akkor az előkert mélysége legalább 6,0 m. Ha az egyéb feltételek fennállása esetén támfalgarázs létesíthető, akkor az előkert értéke legalább 0,0 m azzal a kikötéssel, hogy a 0,0 m és a támfalgarázs létesítésének hiányában kiadódó előkerti érték közötti területsávban az épületek közül csak a támfalgarázs, vagy támfalgarázs-rész helyezhető el. Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb szélessége az övezetre vonatkozó legnagyobb épületmagasság értéke, szabadon álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb szélessége az övezetre vonatkozó legnagyobb épületmagasság értékének a fele.

29. § (1) Lakó, vegyes, vagy üdülő övezetekbe sorolt fekvő teleknél az előző bekezdésben rögzített előkerti méret csak akkor csökkenhető, ha az a környezetben kialakult állapot miatt lehetséges. Lakó, vegyes, vagy üdülő övezetekbe sorolt fekvő teleknél az előző bekezdésben rögzített, hátsókerti érték akkor csökkenthető, ha az épület tényleges hátsókerti homlokzatára kiadódó tényleges épületmagassági érték az övezeti előírások alapján lehetséges értéknél kisebb. Ebben az esetben a hátsókert méret az épület tényleges hátsókerti homlokzatára kiadódó tényleges épületmagassági értéke.

(2) Ténylegesen oldalhatáros beépítés alkalmazása esetén az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzatnak az adott telek környezetében kialakult megoldáshoz illeszkedve kell a telken elhelyezkednie. Ha a környezetben kialakult állapot alapján nincs egyértelműen meghatározható oldalhomlokzati helyzet, akkor az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzatnak az oldalhatártól mért 1,0 m-es távolságra kell kerülnie. Ez a szabály nem vonatkozik az oldalhatáron álló beépítésűként meghatározott övezetekben az egyéb feltételek fennállása esetén megvalósítható szabadonálló beépítés alkalmazásának esetére.

(3) Oldalhatáron álló beépítési módú terület esetén amennyiben az SZT-n nem került rögzítésre az építési hely, akkor az utcában jellemzően kialakult beépítési oldalnak megfelelően kell az épületet telepíteni.

(4) Ténylegesen oldalhatáros beépítésű saroktelek esetén a beépítésnek elsősorban a környezetben kialakult rendszerhez kell igazodnia. Ha a saroktelek telekszélességi értéke az egyik irányban 20 m-nél keskenyebb, akkor az épületnek ezen oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzata az oldalhatártól mért 0,0 m-es távolságra (azaz az utcai telekhatárra) is elhelyezhető.

(5) A 16 és 18 m közötti telekszélességű szabadonálló beépítésű saroktelek esetén a keskenyebbik oldal mentén lévő utcai telekhatártól mért 3,0 m-es csökkentett előkertet kell alkalmazni.

(6) Ahol az építési helyen belül a konkrét építésre igénybe venni kívánt területen a telek, építési telek hossz- vagy keresztirányú átlagos lejtése eléri a 15%-ot, a tárgyi övezetre megadott legnagyobb épületmagasság értéke legfeljebb 10%-kal megnövelhető. E megnövelt épületmagassági érték azonban nem érheti el kisvárosias lakóövezetek esetén a 12,5 m, kertvárosias lakóövezetek esetén a 7,5 m, hétvégi házas üdülőövezetek esetén a 6,0 m értéket.

30. § (1) A közmű-becsatlakozási műtárgy, a hulladéktartály-tároló, és az – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény kivételével a melléképítményeket csak az építési helyen belül és a hátsókertben szabad elhelyezni.

(2) A lakó, a településközpont és az üdülő övezetekben:

(3) Lakókocsi, üdülősátor; mobilház, konténer, és ezekből kialakított épület és építmény állandó jelleggel csak azokban az övezetekben helyezhető el, melyekben a HÉSZ azt kifejezetten lehetővé teszi. Egyéb területen ezen építmények kizárólag az építéssel összefüggő felvonulási építményként, ideiglenes jelleggel, legfeljebb az építési munkák időtartamára helyezhetőek el.

31. § (1) Az egyes telken belül kialakítandó védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. Telekhatár mentén kialakítandó védőzöld sáv esetén a sáv teljes hosszának 15%-ig megszakítható, pl. kapu, portaépület, gépkocsitároló, egyéb közmű építmény, reklámtábla elhelyezése céljából. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. A védőzöld sáv 3 szintű növényállománya a következők szerint alakítandó ki: fa (jellemzően 60% lombos, 40% örökzöld fa), magas cserje, alacsony cserje.

(2) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani.

(3) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- közműegyeztetett terv alapján kell elvégezni.

(4) Beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(5) Külterületen védőzöld sávokban, út menti fásításokban invazív fajok alkalmazása tilos.

(6) Lakóterület beépítésénél a tervezés előtt a 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fákról geodéziai felmérést kell készíteni.

(7) A lakó, vegyes, gazdasági és üdülő övezetekben, ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján számított nagyság minden megkezdett 150 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

32. §² (1) Állattartó épületeket, építményeket és trágyatárolót a (2) bekezdésben meghatározott védőtávolságok megtartásával, és a telekre vonatkozó övezeti előírások figyelembe vételével lehet létesíteni. A meglévő állattartást szolgáló építmény bővítésekor, átalakításakor is az előírt védőtávolságokat be kell tartani.

(2) Az állattartó építmények védőtávolság igényei kistestű állat ólja, kifutója, trágya, vagy trágyalé tárolója és kedvtelésből tartott állat ólja, kennelje, kifutója esetében:

(3) Az állattartó építmények védőtávolság igényei nagy- és közepes állat ólja, istállója, kifutója trágya, vagy trágyalé tárolója esetében:

33. § (1) Vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy az a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A közüzemi hálózat kapacitását meghaladó mértékű tüzivíz igényeket tartalék oltóvíz tározó létesítésével kell biztosítani.

(2) A vízellátó hálózaton az egyéb jogszabályban meghatározottak szerint föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. Tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a vonatkozó egyéb országos jogszabályoknak megfelelően a tűzcsap és a védendő építmények között 100 m-nél nagyobb távolság nem lehet.

(3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, és megvalósítani, hogy az biztosítsa a tűzoltóság vonulását.

(4) Az ingatlanokon történő építési munka végzésénél az ivóvízkészlet minőségét megóvó megoldásokat kell alkalmazni. A felszíni és felszín alatti csapadékvíz-elvezető rendszereket fenn kell tartani.

34. § (1) Az adott övezet előírásaiban meghatározott legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telken is lehetséges az építés, ha az összes egyéb előírás betartható.

(2) A kisvárosias lakóövezetek sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak. A kisvárosias lakóövezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

(3) A kertvárosias lakóövezetek laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,0 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak. A kertvárosias lakóövezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

(4) Ha az övezetre vonatkozó szabályok ettől eltérően nem rendelkeznek, a kertvárosias lakóövezetekben elhelyezhető épületek száma 900 m²-nél kisebb területű telkek esetén egy, a legalább 900 m²-es nagyságú telkek esetén kettő. Ha az övezetre vonatkozó szabályok ettől eltérően nem rendelkeznek, a kertvárosias lakóövezetekben létesíthető lakások száma telkenként legfeljebb kettő.

(5) A tetőtér megközelítésére szabad lépcső nem létesíthető.

(6) A lakóövezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény, komposztáló, valamint telkenként 1 db legfeljebb 20m² nettó alapterületű, kedvtelésből tartott állat elhelyezésére szolgáló állat ól, kennel és állatkifutó helyezhetők el.

(7) Az előkert értéke egyben azonos a kötelező utcafronti építési vonallal is. Az új utca felőli épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-át a kötelező építési vonalra kell helyezni. Egy telken több épület elhelyezése esetén ezt a szabályt úgy kell alkalmazni, hogy az először megépült épület az utcafronti építési vonalon legyen. A további épületek pedig csak akkor létesíthetők az utcafronti építési vonaltól a teleken hátrébb elhelyezve, ha az utcai épület már megépült.

35. § Övezeti paraméterek:

36 § Övezeti paraméterek:

37. § Övezeti paraméterek:

38. § Övezeti paraméterek:

39. § Övezeti paraméterek:

40. § Övezeti paraméterek:

41. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben nem helyezhető el önálló gépkocsi tároló épület, továbbá semmilyen olyan rendeltetés, amely a vonatkozó jogszabály alapján telepengedélyhez kötött.

(3) Az épületek földszintjén a beépített nettó alapterület legalább 70 %-án a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egységeket kell elhelyezni.

(4) Tetőtérben legfeljebb egy építményszint építhető be.

(5) Felszíni parkoló csak az építési helyen belül és az előkertben helyezhető el.

(6) A teljes közműellátás kiépítése szükséges.

42. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben nem helyezhető el önálló gépkocsi tároló épület, továbbá semmilyen olyan rendeltetés, amely a vonatkozó jogszabály alapján telepengedélyhez kötött.

(3) A telken elhelyezhető lakások számát a telek négyzetméterben mért területének 125-tel való osztásával kell meghatározni. Az osztás eredményeként kapott nem egész számot lefele kell kerekíteni egész számra.

(4) Tetőtérben legfeljebb egy építményszint építhető be.

(5) Felszíni parkoló csak az építési helyen belül és az előkertben helyezhető el.

(6) A teljes közműellátás kiépítése szükséges.

43. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az utcai telekhatártól számított 14 m-nél távolabb 2,5 m oldalkertet kell tartani.

44. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A telken legfeljebb két önálló lakóépület létesíthető, az elhelyezhető lakások száma legfeljebb 30.

(3) A telken az egyéb szabályok szerint számított szükséges gépjármű elhelyezési lehetőség 1,25-szörösét kell kialakítani.

45. § Övezeti paraméterek:

46. § Övezeti paraméterek:

47. § Övezeti paraméterek:

48. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezet Alcsevica területére vonatkozó kiegészítő előírásai:

49. § Övezeti paraméterek:

50. § Övezeti paraméterek:

51. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az épületben szállás jellegű funkció esetén legfeljebb négy vendégszobás szálláshely létesíthető.

(3) Az építési övezetben nem helyezhető el hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, továbbá semmilyen olyan rendeltetés, amely a vonatkozó jogszabály alapján telepengedélyhez kötött.

(4) Parkoló csak az építési helyen belül és az előkertben helyezhető el.

(5) A teljes közműellátás kiépítése szükséges.

52. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben a kertvárosias lakóövezetekben egyébként elhelyezhető rendeltetések közül nem helyezhető el a HÉSZ 34. § (3) bekezdésében említett rendeltetés b)-től e)-ig, továbbá semmilyen olyan rendeltetés, amely a vonatkozó jogszabály alapján telepengedélyhez kötött.

53. § Övezeti paraméterek:

54. § Övezeti paraméterek:

55. § Övezeti paraméterek:

56. § Övezeti paraméterek:

57. § Övezeti paraméterek:

58. § Övezeti paraméterek:

59. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Egy építési telken legfeljebb 18 lakás létesíthető.

60. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az 5000 m²-nél nagyobb telek közterületi feltárását legalább két önálló közterületről kell biztosítani.

(3) Az 5000 m²-nél nagyobb telkeken legfeljebb 11 épületben telkenként legfeljebb összesen 27 lakás létesíthető.

(4) Az 5000 m²-nél kisebb, de 600 m²-nél nagyobb telken legfeljebb egy épületben, legfeljebb négy lakás létesíthető.

61. § (1) A településközpont övezetek elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgálnak, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre. A településközpont övezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

(2) Az intézmény övezetek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak. Az intézmény övezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - az előzőeken kívül -:

(3) A (2) bekezdés a)–e) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, továbbá más lakás az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe vevő számban és módon (önálló lakó vagy más rendeltetésű épületben meghatározott szintszám felett) alakítható ki.

(4) Ha az adott ingatlanon lakó rendeltetés található és a konkrét övezeti szabályok sem térnek el ettől, akkor a HÉSZ kertvárosias lakóövezetekre vonatkozó 34. § (4) bekezdésének megfelelően kell meghatározni az egy telken létesíthető épületek és lakások számát.

(5) A településközpont és az intézményi övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; komposztáló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, valamint telkenként 1 db legfeljebb 20m² nettó alapterületű, kedvtelésből tartott állat elhelyezésére szolgáló állat ól, kennel és állatkifutó helyezhetők el.

62. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Ha egy építési telek meglévő terepszint feletti beépítettsége meghaladja az 50 %-os mértéket, akkor a legnagyobb beépítettség terepszint felett és alatt a meglévő állapotnak megfelelő érték, de legfeljebb 80%.

63. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Ha egy építési telek meglévő terepszint feletti beépítettsége meghaladja az 35 %-os mértéket, akkor a legnagyobb beépítettség terepszint felett és alatt a meglévő állapotnak megfelelő érték, de legfeljebb 80%.

(3) Az 5000m²-nél nagyobb telkek esetében az egy telken elhelyezhető:

64. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Ha egy építési telek meglévő terepszint feletti beépítettsége meghaladja az 35 %-os mértéket, akkor a legnagyobb beépítettség terepszint felett és alatt a meglévő állapotnak megfelelő érték, de legfeljebb 80%.

65. § Övezeti paraméterek:

66. § Övezeti paraméterek:

67. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A telken elhelyezhető lakások számát a telek négyzetméterben mért területének 125-tel való osztásával kell meghatározni. Az osztás eredményeként kapott nem egész számot lefele kell kerekíteni egész számra.

(3) A teljes közműellátás kiépítése szükséges.

68. § Övezeti paraméterek:

69 § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben a HÉSZ-ben megengedett elhelyezhető rendeltetések közül nem helyezhető el lakó és szállás rendeltetés.

70. § Övezeti paraméterek:

71. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Konténer építmény az övezetben elhelyezhető.

72. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Konténer építmény az övezetben elhelyezhető.

73. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A legnagyobb épületmagasság értéke csak templomépület esetén 20,0 m, egyéb épület esetén legfeljebb 8,0 m.

74. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató övezetek elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az egyéb ipari övezetek elsősorban a településgazdálkodás építményei és közműtelephelyek elhelyezésére szolgálnak.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetekben a zöldfelületek területének legalább 1/3-án többszintes növényállományt kell kialakítani.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetekben az adott építési telek beépítése esetén a használatbavételt megelőzően a lakó- és vegyes övezetekkel határos telekhatárok mentén összefüggő, többszintes növényállományú védő zöldsávot kell telepíteni, melynek minimális szélessége 10 m.

75. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben csak üzemanyagtöltő és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

76. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Telkenként legfeljebb két épület helyezhető el.

77. § Övezeti paraméterek:

78. § Övezeti paraméterek:

79. § Övezeti paraméterek:

80. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben kizárólag az érdemi területigénnyel bíró közműtelephelyek létesítményei és berendezései helyezhetők el.

81. § (1) A hétvégi házas övezetekben legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el. Az övezetekben olyan építmények elhelyezése is lehetséges, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, és azt szolgálják, valamint sportépítmények is elhelyezhetők. A hétvégi házas övezetekben közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el.

(2) A hétvégi házas üdülőövezetekben egy építési telken legfeljebb két épület, ezen belül egy telken legfeljebb egy üdülőépület helyezhető el.

(3) A hétvégi házas üdülő övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény, komposztáló helyezhető el.

82. § Övezeti paraméterek:

83. § Övezeti paraméterek:

84. § (1) A beépítésre szánt különleges területek övezeteiben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el.

(2) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor a zöldfelületek területének legalább 1/3-án többszintes növényzetet kell kialakítani.

85. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben elsősorban különféle egészségügyi rendeltetések (pl. kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.), továbbá az ezzel az elsődleges rendeltetéssel összhangban lévő egyéb kiegészítő rendeltetésű építmények (pl. szolgálati lakás, szállás, gazdasági épületek, raktár) helyezhetők el.

86. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben sportolási, turisztikai, kulturális, szociális, szállás jellegű, lakó rendeltetésű, továbbá az ezzel az elsődleges rendeltetéssel összhangban lévő egyéb kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(3) Lakás csak az övezet fő funkcióját meghatározó épület megépítésével vagy annak megléte után létesíthető.

87. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben kizárólag a sport és az azt kiszolgáló rendeltetésű építmények helyezhetők el.

88. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben kizárólag szállás jellegű, sport, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató, állat-és növénykert, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás és kiszolgáló funkcióként pedig kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmények helyezhetők el. A kiszolgáló funkcióként létesített kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés, a megépülő nettó szintterület legfeljebb 5%-án létesíthető.

(3) Az övezetben nem helyezhető el lakóépület, semmilyen az előző bekezdésben rögzítetteken túli gazdasági tevékenységi célú építmény, továbbá üzemanyagtöltő állomás, parkolóház.

(4) Az övezetben legfeljebb 1 pinceszint és 4 további szint létesíthető.

(5) A beépítés feltétele a beépítéssel egyidejű teljes közművesítés, és az épületek megközelítését biztosító, a meglévő úthálózathoz kapcsolódó út kiépítése.

(6) A teljes közműellátás kiépítése szükséges.

89. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben kizárólag szállás jellegű, sport, kulturális, közösségi szórakoztató, vendéglátó, rekreáció, kereskedelmi, szolgáltató, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó és az ezen funkciókhoz kapcsolódó kiegészítő gazdasági rendeltetésű, továbbá állattartó építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben támfal legfeljebb 1m magassággal létesíthető.

(4) Az övezetben csapadékvíztározó tó és dísztó elhelyezhető.

(5) Az építési övezet teljes területén tájrégészeti kutatás, valamint a tájrégészeti elemek, épületek feltárása és eredeti állapotuk szerinti rekonstrukciója folytatható.

(6) Az építési övezetben az állattartásból eredő csurgalékvizeket zárt trágyatárolóba szükséges összegyűjteni és környezetkímélő módon elszállítani.

(7) Az építési övezetben a melléképítmények közül zárt trágyatároló is elhelyezhető.

90. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben gazdasági tevékenységű funkció számára szolgáló épületek helyezhetők el.

91. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben kizárólag a sport, kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű, kulturális, közösségi szórakoztató, lakó és az azt kiszolgáló rendeltetésű építmények helyezhetők el. Az övezetben legfeljebb két lakás helyezhető el.

(3) A legnagyobb épületmagasság értéke a sport, kulturális, valamint közösségi szórakoztató funkciójú csarnok épület esetén legfeljebb 12,0 m, minden egyéb funkciójú épület esetén legfeljebb 7,5 m.

(4) A teljes közműellátás kiépítése szükséges.

92. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben kizárólag temető a temetőhöz kapcsolódó kereskedelem, szolgáltatás és az azokat kiszolgáló rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(3) A temető övezetének más beépítésre szánt területtel közös határától számított 20m-es területsávján belül hagyományos (koporsós és kriptás) temetés, hamvak szétszórása nem folytatható, csak urnás temetkezés lehetséges.

93. § (1) Övezeti paraméterek

(2) Az övezetben kizárólag a magyarság történelmét, vallástörténetét, kulturális hagyományait és a magyar népművészetet bemutató, azok ápolását szolgáló, és az azokhoz kapcsolódó:

94. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben elsődlegesen mezőgazdasági üzemi és az azt kiszolgáló rendeltetésű építmények, de kivételesen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is elhelyezhetők. Lakások csak akkor helyezhetők el, ha azok léte nem zárja ki az adott ingatlanon és környezetében a mezőgazdasági üzemi rendeltetésű építmények elhelyezését, valamint ha már az elsődleges mezőgazdasági üzemi rendeltetésű építmények az adott ingatlanon megvalósultak.

(3) Az övezetben bármely melléképítmény elhelyezhető.

(4) Haszonállattartó építmény az egyéb feltételek fennállása esetén elhelyezhető.

95. § (1) Az övezetben elsősorban közlekedési, közművesítési és környezetvédelmi rendeltetésű építmények, továbbá a más jogszabályban meghatározott különféle egyéb rendeltetésű építmények, utcabútorok helyezhetők el, továbbá utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(2) Az övezetben elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(3) Az övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el.

96. § Övezeti paraméterek:

97. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A kialakult terepszintet megváltoztatni, vagy bármely építményt (pl. utat, járdát) építeni csak a műszakilag megfelelő, az övezethatáron átnyúló csapadékvízelvezetési funkcióra is alkalmas engedélyezett csapadékvízelvezetés megvalósításával egyidejűleg, vagy azt követően lehet.

98. § Övezeti paraméterek:

99. § (1) Az zöldterületi övezetekben az övezeti előírásokban felsoroltakon túl a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(2) A zöldterületek kialakítása során minden megkezdett 200 m²-e után legalább 1 nagyméretű lombos díszfa telepítése kötelező.

(3) A zöldterületek fenntartásáról és a berendezési tárgyak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(4) A zöldterületi övezetekben állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(5) A melléképítmények közül:

100. § Övezeti paraméterek:

101. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület elhelyezhető és az ehhez szükséges parkoló kialakítható.

102. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület elhelyezhető és az ehhez szükséges parkoló kialakítható.

(3) Az árok határától számított 20 m-es sávon belül az árokkal párhuzamosan sem szilárd burkolattal ellátott út, sem épület nem helyezhető el.

(4) Parkoló csak az árok határától számított 20 m-es sávon kívül, a parkhoz szükséges és előírt mennyiségben helyezhető el.

103. § (1) Az erdőövezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.

(2) Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés.

104. § Az övezetben épület és melléképítmény nem helyezhető el.

105. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(3) Az övezetben elsősorban az erdei turizmust, kirándulást, egészségügyi-rekreációs célokat szolgáló építmények, valamint a természetvédelem és vadgazdálkodás építményei helyezhetők el. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az az értékes erdőállományt, természeti területet, illetve erdészetileg értékes termőhelyet nem érintheti és nem zavarhatja.

(4) A 20.000 m²-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem lehetséges.

106 § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban egyes esetekben az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület is építhető.

(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső telek igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett-e, vagy sem.

107. § (1) Az övezetben épület és melléképítmény nem helyezhető el.

(2) Az övezet telkei csak oly módon keríthetők le, hogy a védett kisállat-fajok számára az átjárás biztosított legyen.

108. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m ² nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

(3) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 300 m-re kell lennie a meglévő, illetve tervezett belterület határtól.

(4) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a hozzá tartozó birtoktest összes telkének ingatlan-nyilvántartási adatait. A birtoktest birtokközponton kívül eső telkeire építési tilalmat, illetve korlátozást kell bejegyezni. A birtokközpont, illetve a birtoktest területén történő építési tevékenység engedélyezési eljárása során vizsgálni kell, hogy a birtoktest telkei a birtokközponttól 20 km-nél távolabb nem lehetnek.

(5) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(6) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban a jogszabályokban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános építési) feltételek teljesülése esetén kivételesen lakóépület és az agroturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további két vendéglakás létesíthető. A birtokközpont telkén mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és vendéglátó épület is elhelyezhető.

109. § (1) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

(2) A melléképítmények közül:

(3) A 150.000 m²-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein, vagy a 25.000 m²-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem lehetséges.

(4) Az övezetbe tartozó telkek Natura 2000 védettség alá tartozó gyep (rét, legelő), erdő, vagy nádas művelési ágú földrészletek, alrészletek területe nem építhetők be, azokon melléképítmény sem helyezhető el.

110. § (1)³ Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben elsősorban a növénytermesztés továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el. Birtokközpont telkén, valamint a birtokközponthoz tartozó más telken kialakított kiegészítő központ telkén, borászati-, a borturizmust szolgáló szállás jellegű, vendéglátó- és lakó rendeltetésű épület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb egy lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás helyezhető el. Az övezetben haszonállattartó épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet területén a terepszint feletti és terepszint alatti beépítés az SZT-n jelölt építési helyen belül lehetséges.

(4) A kötelezően természetközeli zöldfelületként megtartandó területrész-nek jelölt területek hasznosítása az élőhelyi adottságok és a meglévő természetes növényzet megőrzésével történhet. Ezen területrészeken a természetközeli állapot megtartása érdekében semmilyen épület, építmény nem helyezhető el, építési tevékenység nem folytatható. Ezen területrészen burkolat nem létesíthető, továbbá kertépítészeti módszerek nem alkalmazhatók a fenntartás során.

(5) Az övezet birtokközponton, valamint a birtokközponthoz tartozó más telken kialakított kiegészítő központ telkén kívüli területrészén útfelület csak természetbarát talajstabilizációval, illetve vízáteresztő útburkolattal alakítható ki.

(6) Lakó- és szállásrendeltetés elhelyezése esetén a beépíthetőség közműellátási előfeltételének szükséges mértéke részleges.

111. § (1) Az övezetben több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki, amennyiben a birtoktest telkeinek összterülete legalább az 50.000m²-t eléri. A birtoktest esetében a 10%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m²-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. A birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el.

(2) A melléképítmények közül:

112 § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben csak a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el.

(3) A 720 m²-nél kisebb területű telkeken épület nem építhető.

(4) A 720 m²-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem megengedett.

(5) A melléképítmények közül:

113. § (1) Az övezetbe a kisvízfolyások és vízfelületek meder és parti sávjai tartoznak. Az övezetben elsősorban a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(3) Záportározó létesítésénél a tó partvonalának legalább 20%-án a partfal rézsűjét legfeljebb 10 fok meredekséggel kell kialakítani, és 15 tófelület-hektáronként 1500- 2000 m ² nagyságú szigetet kell kialakítani, melynek rézsűje legfeljebb 10 fok meredekségű lehet.

114. § Az övezetben épület és melléképítmény nem helyezhető el.

115. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben kizárólag szállás jellegű, sport, vendéglátó, rekreáció, kereskedelmi, szolgáltató, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó és az ezen funkciókhoz kapcsolódó kiegészítő gazdasági rendeltetésű építmények helyezhetők el. Kivétel ez alól a kolostorrom, „védett régészeti lelőhely” területén jelölt építési hely, melyen belül kizárólag az egykori kolostorrom rekonstrukciója valósulhat meg.

(3) Csapadékvíztározó tó és dísztó elhelyezhető.

(4) Az övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állat ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló helyezhető el.

(5) Az övezetben tájrégészeti kutatás, valamint a tájrégészeti elemek, épületek feltárása és eredeti állapotuk szerinti rekonstrukciója folytatható.

(6) Az SZT-n kötelezően természetközeli zöldfelületként megtartandó jelöléssel rendelkező területek hasznosítása az élőhelyi adottságok és a meglévő természetes növényzet megőrzésével történhet. Ezen területrészeken a természetközeli állapot megtartása érdekében épület, építmény nem helyezhető el, kivéve a szükséges közműműtárgy létesítése, valamint a kolostorrom rekonstrukciója. Ezen területrészen burkolat nem létesíthető, továbbá kertépítészeti módszerek nem alkalmazhatók a fenntartás során.

(7) Csak vízáteresztő útburkolat létesíthető.

116. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben turisztikai és rekreációs célú területek, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) Az övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; komposztáló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

117. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben csak a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) Az övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

118. § (1) Az Alcsevicán:

(2)⁴ Az Alcsevicán lévő lakóövezetekben épületet építeni csak akkor lehet, ha:

119. § (1) Hatályát veszti a 32/2006. (2007. III. 6.) Ör. számú rendelet, továbbá a módosítására kiadott: az 1/2007. (I. 25.) Ör.; a 9/2007. (IV: 26.) Ör.; a 16/2007. (VIII. 7.) Ör.; az 1/2008. (I. 18.) Ör.; a 19/2008. (V. 23.) Ör.; a 29/2008. (IX. 18.) Ör.; a 30/2008. (X. 30.) Ör.; a 35/2008. (XII. 11.) Ör.; az 1/2009. (I. 26.) Ör.; a 28/2009. (VI. 26.) Ör.; a 16/2010. (V. 19.) Ör.; a 27/2010. (IX. 21.) Ör.; a 17/2011. (VII. 28.) Ör.; a 20/2011. (IX. 20.) Ör.; a 6/2013. (III. 21.) Ör., valamint a 13/2013. (V. 31.) Ör. számú rendeletek.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(3) Ennek a rendeletnek az előírásait a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.