Pomáz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (X.8.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2021. 12. 18- 2023. 06. 28Pomáz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (X.8.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Pomáz Város Önkormányzat Képviselő-testülete a a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) i) és j) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet személyi hatálya az önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira, vagyonkezelőire, működtetőire, illetve az önkormányzati vagyonnal gazdálkodókra, azaz:
a) az önkormányzat képviselő-testületére, annak szerveire,
b) az önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési szervekre, önkormányzati intézményekre,
c) az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságokra,
d) az önkormányzati vagyon kezelőire és
e) az önkormányzati vagyon használóira
terjed ki.
(2) E rendelet tárgyi hatálya Pomáz Város Önkormányzata törzsvagyonára és üzleti vagyonára, azaz:
a) az ingatlanokra,
b) ingó vagyontárgyakra,
c) a vagyoni értékű jogokra,
d) az értékpapírokra, pénzügyi eszközökre és
e) a társasági részesedésekre
terjed ki.
(3) E rendelet rendelkezéseit lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadása és elidegenítése, közterületek használata, önkormányzati közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
2. § (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.
(3) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak körét kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévőn vagyontárgyak, valamint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak (továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon) minősülő vagyontárgyak alkotják.
(4) Pomáz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a forgalomképtelennek minősülő vagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemeket nem jelöl meg.
(5) Pomáz Város Önkormányzatának forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó vagyontárgyak körét az 1. melléklet tartalmazza.
(6) Pomáz Város Önkormányzatának korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába az 2. melléklet szerinti vagyontárgyak tartoznak.
(7) Pomáz Város Önkormányzatának üzleti vagyonát képezik az önkormányzati törzsvagyonba nem tartozó vagyontárgyak. Az üzleti vagyonba tartozó ingatlanokat a 3. melléklet tartalmazza.
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezet.
2. Önkormányzati érdek: mindaz, amely az önkormányzat jogszabályon alapuló kötelező és önként vállalt feladatainak megvalósítása elősegítéséhez szükséges.
3. Kis összegű követelés: a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meg nem haladó követelés.
4. Behajthatatlan követelés: az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott követelés.
2. Az önkormányzati vagyon minősítése és nyilvántartása
4. § (1) Az üzleti vagyon törzsvagyonná, a törzsvagyon üzleti vagyonná történő átminősítése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, amelyhez minősített többség szükséges.
(2) Üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor kerülhet sor, ha azt jogszabály elrendeli, vagy a vagyontárgy kötelező, vagy önként vállalt önkormányzati feladat ellátását szolgálja.
(3) A Képviselő-testület – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a törzsvagyonba tartozó vagyontárgy üzleti vagyonná történő átminősítéséről dönthet, amennyiben annak közszolgáltatási jellege vagy közcélú funkciója megszűnt.
(4) A vagyontárgy megszerzésekor dönteni kell annak valamely, a 2. § szerinti vagyoni körbe történő besorolásáról.
5. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott vagyonnyilvántartást kell vezetni.
(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a nemzeti vagyont, annak értékét és változásait, illetve a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését.
(3) Az önkormányzat ingóságainak leltározása a hatályos Leltározási Szabályzat szerint történik.
(4) Az önkormányzat a tulajdonában álló ingatlanvagyont - az elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölésével - az ingatlanvagyon kataszterben tartja nyilván.
3. Vagyongazdálkodás, vagyongazdálkodási terv
6. § (1) A vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben meghatározott célok megvalósítása.
(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.
(3) Vagyongazdálkodás alatt az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, értéknövelő használata, gyarapítása, továbbá az önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése értendő.
(4) Az az 1. § (1) bekezdése szerinti személyek és szervezetek a rájuk bízott önkormányzati vagyont kötelesek megőrizni, azt a felelős gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.
7. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveit megilleti a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga.
(2) A költségvetési szervek jogosultak és kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott ingó és ingatlan vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre, bérbeadásra és egyéb hasznosításra, használat engedélyezésére.
(3) A költségvetési szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat az Önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében foglaltak figyelembe vételével ellátni, és a közterheket viselni.
(4) A költségvetési szervek beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között végezhetnek.
(5) A használó köteles a rendelkezésére bocsátott ingatlan, és annak helyiségei gazdaságos kihasználásáról folyamatosan gondoskodni. Amennyiben a használó alapító okiratában rögzített fő- vagy kiegészítő tevékenységi körének ellátásához az épület, helyiség feleslegessé válik, köteles azt az Önkormányzatnak bejelenteni.
8. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő biztosítása céljából, az Önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, hosszú- és középtávú vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) A hosszú távú vagyongazdálkodási terv az önkormányzat gazdasági programjának időtartamára szól.
(3) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, és az önkormányzat feladatellátásának érdekében felesleges vagyontárgyak értékesítésére, hasznosítására vonatkozó javaslatot.
(4) A vagyongazdálkodási tervről szóló határozatot az éves költségvetési rendelet megalkotása során figyelembe kell venni.
4. A vagyon értékének meghatározása
9. § (1) Önkormányzati vagyon hasznosítása során a nyilvántartott értéket kell figyelembe venni.
(2) A vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója dönthet úgy, hogy vagyoni értékű jog - ideértve a bérleti-, vagy egyéb használati jogot is - értékének meghatározásánál annak piaci értékét veszi alapul. Ebben az esetben annak megállapításához szakértő bevonása szükséges. A bérleti, és használati jog esetén a használat időtartamának egészét kell figyelembe venni azzal, hogy határozatlan időre tervezett bérlet, vagy használat esetén tíz évet kell alapul venni.
10. § (1) A vagyontárgy elidegenítése esetén az ingó vagyontárgyak értékének meghatározása - a gépjárműveket és a muzeális értékű vagyontárgyak kivételével - a könyv szerinti nyilvántartási érték alapján történik azzal, hogy a vagyongazdálkodási jogkör gyakorlója dönthet úgy, hogy a vagyontárgy értékének meghatározásához szakértőt vesz igénybe.
(2) Az ingatlanok, gépjárművek és muzeális értékű vagyontárgyak értékének meghatározására a forgalmi értékbecslésben meghatározottak szolgálnak.
(3) A forgalmi értékbecslés, a vagyongazdálkodási döntés időpontjában hat hónapnál régebbi nem lehet. Ha rendelkezésre áll hat hónapnál régebbi értékbecslés, úgy annak értékbecslő által felülvizsgált változata is elfogadható.
(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
11. § (1) Értékpapír értékesítése, megterhelése és szerzése esetén annak értékét
a) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír esetén tőzsdei árfolyamon,
b) másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapír esetén annak szakértő által meghatározott piaci értékén
kell meghatározni.
(2) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság részére történő szolgáltatása csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken történhet.
(3) Társasági részesedés vásárlása legfeljebb szakirányú igazságügyi szakértő vagy könyvvizsgáló által megállapított értéken történhet.
(4) Örökölt vagyon esetén a vagyon értékének a hagyatéki eljárásban elfogadott értéket kell tekinteni, amennyiben a hagyatéki eljárás lezárása óta 6 hónapnál hosszabb idő nem telt el.
5. Tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai
12. § (1) A vagyonnal való rendelkezés és a tulajdonosi jogok gyakorlása különösen:
1. az elidegenítés, adományozás,
2. a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi jog alapítását, használat jogának biztosítását, haszonkölcsönbe adását, elidegenítési és terhelési tilalom vállalását, komfort levél nyújtása,
3. a vagyon gazdasági és nonprofit gazdasági társaságokba apportként történő bevitele, alapítványok, közalapítványok rendelkezésére bocsátása,
4. az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás,
5. a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, hasznosítás céljából való használatba adása, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlását,
6. az önkormányzatot megillető, ingatlanra vonatkozó vagyoni jog alapítása és gyakorlása,
7. gazdasági és nonprofit gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlása,
8. önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a vagyon bérbe, üzemeltetésbe, használatba, illetve hasznosítás céljából való használatba, vagyonkezelésbe adása, és elvonása,
9. vagyonszerzés,
10. (tagi) kölcsön nyújtása,
11. önkormányzati vagyont érintő hatósági, bírósági eljárásban az önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
12. közérdekű kötelezettségvállalás,
13. selejtezési döntés meghozatala.
(2) Az (1) bekezdésben nem nevesített tulajdonosi jogokat, ha jogszabály azt nem utalja más szerv vagy személy hatáskörébe – értékhatártól függetlenül - a polgármester gyakorolja.
13. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak - az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 4., 16. és 17. pontjában rögzítetteken túl - az alábbi, tulajdonosi, vagyonhasznosítási döntések, értékhatártól függetlenül:
1. az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzat törzsvagyonába és ingatlanoknak az üzleti vagyon körébe való besorolása,
2. ingatlan vásárlása, ingatlant érintő vételi jog, elővásárlási jog gyakorlása, ingatlan cseréje, elidegenítésre történő kijelölése;
3. állami, vagy más helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon ingyenes átvétele;
4. ingatlan versenyeztetési eljárás mellőzésével történő elidegenítése;
5. ingatlan pályázati eljárás keretében történő elidegenítése esetén, a pályázati felhívás jóváhagyása, a beérkezett pályázatok elbírálása, a tulajdonjog átruházására vonatkozó döntés meghozatala;
6. ingatlan liciteljárás keretében történő elidegenítése esetén a licitfelhívás és annak mellékletét képező szerződéstervezet jóváhagyása;
7. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld rekreációs célú hasznosításra történő kijelölése;
8. vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti jog alapítása;
9. kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása;
10. gazdasági társaság alapítása, pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) befektetése gazdasági társaságokba, az azokban fennálló önkormányzati részesedések megterhelése, értékesítésre történő kijelölése, átruházása;
11. az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében mindazon döntések, amelyeket törvény, a jelen rendelet 35. § (1) bekezdése, vagy a létesítő okirat a legfőbb szerv hatáskörébe utal.
(2) Az ingatlan liciteljárás keretében történő elidegenítése esetén, a liciteljárás eredményét a polgármester állapítja meg, és az alapján az elidegenítésre vonatkozó döntést - átruházott hatáskörben - a polgármester hozza meg.
14. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági, bírósági eljárásban az önkormányzatot érintő jog érvényesítéséről, az eljárásokban az önkormányzat képviseletéről - szükség esetén jogi képviselő bevonásával - a polgármester gondoskodik.
15. § (1) A vagyongazdálkodási (tulajdonosi) jogokat
a) bruttó 10.000 000 Ft-ig a polgármester,
b) bruttó 10.000 000 Ft felett a Képviselő-testület gyakorolja.
(2) A Képviselő-testület a vagyongazdálkodási jogkör gyakorlását értékhatártól függetlenül, képviselői indítványra – minősített többséggel meghozott döntéssel - magához vonhatja.
(3) Ha az adott ügyben az átruházott hatáskör címzettje már döntést hozott, és a döntés jogszabálysértő, vagy más módon az önkormányzat érdekével ellentétes az átruházott hatáskörben hozott tulajdonosi döntés megváltoztatásáról a képviselő-testület – képviselői indítvány alapján - minősített többséggel meghozott döntéssel határoz.
(4) Az átruházott hatáskörben döntési jogkörrel rendelkező bizottság, illetve a polgármester az ügy körülményeire tekintettel a Képviselő-testület döntését kérheti.
(5) Az önkormányzati vagyont érintő tulajdonosi jognyilatkozatokat, ha azt jogszabály nem utalja más szerv, vagy személy hatáskörébe - értékhatártól függetlenül - a polgármester teszi meg.
(6) Az önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő vagyontárgyra e § szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatáskör megállapításakor az önkormányzati tulajdoni hányad értékét kell figyelembe venni. A felmerülő költségeket az önkormányzat legfeljebb tulajdoni arányának megfelelő mértékben viselheti.
(7) A költségvetési szervek – az alapító okirat szerinti tevékenység keretében – a használatukban lévő ingatlan hasznosítására, bérbeadására legfeljebb az adott költségvetési évre köthetnek szerződést. Az egy éven túli szerződéskötéshez vagy a szerződés meghosszabbításához - értékhatártól függően - a vagyongazdálkodási jogkör gyakorlójának hozzájárulása szükséges. A vagyongazdálkodási jogkör gyakorlójának a hozzájárulást megtagadó döntésében meg kell határoznia a kötendő szerződés általa elfogadott feltételeit.
(8) Ingó dolog bérbe, haszonkölcsönbe adásáról a költségvetési szerv vezetője önállóan dönt.
6. A törzsvagyonra vonatkozó különleges szabályok
16. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.
(2) A forgalomképtelen vagyon elsősorban bérlettel, használati (üzemeltetési) szerződéssel, vagyonkezelői jog létesítésével vagy közmű-szolgáltatókkal kötött megállapodások formájában hasznosítható.
(3) A forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő koncessziós pályázat, vagy közszolgáltatási szerződés kötésére irányuló pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
17. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, gazdasági társaságba való beviteléről, bármely megterheléséről a Képviselő-testület dönt, azzal, hogy korlátozottan forgalomképes törzsvagyon nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona csak a Magyar Állam vagy az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezet javára terhelhető meg.
(3) A költségvetési szerv használatába nem adott, illetve átmenetileg használaton kívüli korlátozottan forgalomképes vagyonba tartozó vagyontárgyak vagyonkezeléséről polgármester, hasznosításáról, így különösen bérbe, használatba, haszonkölcsönbe adásáról a 15. § (1) bekezdés szerinti vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója dönt.
(4) Korlátozottan forgalomképes vagyon jelképes ellenérték fejében történő tartós bérbeadása, ingyenes tartós használatba adása, közfeladat ellátásának céljából, állami vagy önkormányzati szerv, költségvetési szerv, egyház, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény hatálya alá tartozó civil szervezet, átlátható szervezet és egyéni vállalkozó javára biztosítható.
(5) A költségvetési szerv vezetőjének a (4) bekezdés szerinti döntéséhez a a 25. § (1) bekezdés szerinti önkormányzati szerv jóváhagyása szükséges.
18. § A 16. § (1) bekezdésében és az a 17. § (1) bekezdése foglalt tilalom nem vonatkozik a törzsvagyonba tartozó ingatlan fölötti rendelkezési jogot érdemben nem érintő korlátozás, szolgalmi jog, és jogszabályon alapuló használati jog tekintetében kötendő megállapodásra, nyilatkozat megtételére.
7. Vagyon szerzése, felajánlott vagyon elfogadása
19. § Ellenérték fejében történő vagyonszerzésre, követelés engedményezésére az Önkormányzat költségvetési rendeletében, illetve Pomáz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (IV. 8.) önkormányzati rendeleteben foglalt szabályokat a 13. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
20. § (1) A vagyon tulajdonjogának ingyenes megszerzéséről, a felajánlás elfogadásáról a vagyontárgy értékét alapul véve a 13. § és 15. §-ban foglaltak szerinti hatáskör gyakorlója dönt.
(2) Kifejezetten az önkormányzat költségvetési szerve részére történő készpénz, vagy ingóság felajánlása esetén, annak elfogadásáról vagy visszautasításáról, 1 millió forintos értékhatárig a költségvetési szerv vezetője dönt. Ezen értékhatár fölött, a költségvetési szerv vezetőjének döntésének érvényességéhez az (1) bekezdés szerinti önkormányzati szerv jóváhagyása szükséges.
(3) A vagyon értékének meghatározására a 4. alcím rendelkezései az irányadóak.
(4) Amennyiben a felajánlott forgalomképes vagyontárgyat a törzsvagyonba kell besorolni, a vagyontárgy elfogadásról - értékhatárra tekintet nélkül - a képviselő-testület dönt.
(5) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az Önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét.
21. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:589. §-a szerinti közérdekű kötelezettségvállalás elfogadására, visszautasítására irányuló jognyilatkozat megtétele az önkormányzat nevében a polgármester, az önkormányzati költségvetési szerv nevében a költségvetési szerv vezetője jogosult.
(2) Ha a közérdekű felajánlásban rögzített közérdekű cél megvalósítása önkormányzati forrásból kiegészítést igényel, az elfogadásra, illetve a felajánlás visszautasítására vonatkozó döntést a kiegészítő önkormányzati forrást biztosítani, illetve a forrás rendelkezésre állása esetén annak terhére kötelezettséget vállalni jogosult önkormányzati szerv, illetve a költségvetési szerv vezetője hozza meg.
8. Önkormányzati vagyontárgyak értékesítésére, hasznosítására irányuló eljárás
22. § (1) A 10 millió Ft értékhatárt meghaladó értékű nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemeket – ha jogszabály kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint lehet elidegeníteni, vagy hasznosítani.
(2) A vagyongazdálkodási jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben rögzített értékhatárt el nem érő vagyonelemek értékesítése, hasznosítása esetén is dönthet a versenyeztetési eljárás lefolytatásáról.
(3) A versenyeztetés pályázati, vagy liciteljárás útján valósulhat meg.
(4) A (2) bekezdés szerinti versenyeztetésről, valamint a versenyeztetés formájáról - pályázati, vagy liciteljárás - a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója a polgármester javaslatára dönt.
(5) A versenyeztetés kiírása, az eljárás lefolytatása a vagyongazdálkodási jogkör gyakorlójának felhatalmazása alapján a polgármester feladata.
(6) A pályázati eljárás részletes szabályait a 4. melléklet rögzíti.
(7) A liciteljárás részletes szabályait a 5.melléklet rögzíti.
(8) Eredménytelen versenyeztetési eljárás esetén a polgármester jogosult a versenyeztetési eljárást változatlan feltételek mellett ismételten lefolytatni. Ha időközben a forgalmi értékbecslés érvényességi ideje lejárt, és az aktualizált értékbecslésben megállapított forgalmi érték az eredetitől 10 %-nál nagyobb mértékben nem tér el, a polgármester az ismételt eljárásban a legkisebb érvényes ajánlat összegét ennek megfelelően határozza meg.
23. § (1) Ha jogszabály nem zárja ki, mellőzhető a versenytárgyalás abban az esetben, ha az elidegenítés vagy hasznosítás
a) államháztartás alrendszereihez tartozó szervezet, vagy
b) jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet
javára történik.
(2) Ingatlanok esetén, ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem szükséges versenyeztetési eljárást lefolytatni:
a) ha az elidegenítés célja jogcím nélküli jóhiszemű használat, közös tulajdon, továbbá földhasználati jog megszüntetése;
b) ha az ingatlan megvásárlásra csak meghatározott személy részére ajánlható fel, különös tekintettel az önálló építési teleknek nem minősülő telekhatár-rendezés, telek-kiegészítés, valamint a jogszabályon alapuló ráépítés, túlépítés, beépítés eseteire, valamint ha az ingatlanon elővásárlási jog áll fenn;
c) ha az ellenszolgáltatás megfizetése részben vagy egészben csereingatlan útján történik és annak megszerzéséhez önkormányzati érdek fűződik;
d) ha a képviselő-testület munkahely teremtési, környezetvédelmi, természetvédelmi, kulturális örökségvédelmi vagy más önkormányzati érdekből ilyen döntést hoz.
(3) Ha jogszabály azt nem zárja ki, mellőzhető a további versenyeztetés kétszeri eredménytelen versenyeztetés esetén, ha a hasznosítás, vagy elidegenítés az utolsó versenytárgyalási fordulóban érvényes minimális ellenértéken, vagy - ha az magasabb - az aktualizált értékbecslésben meghatározott ellenértéken történik, az utolsó eredménytelen versenytárgyalást lezáró döntést követő 2 éven belül.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben az értékesítésre, vagy bérbeadásra kijelölt vagyontárgyra benyújtott ajánlat elbírálását megelőzően az adott vagyontárgyra újabb, legalább azzal egyenértékű vételi, vagy bérleti ajánlat érkezik, úgy - értékhatártól függetlenül - versenyeztetési eljárást kell lefolytatni.
9. Önkormányzati vagyon ingyenes, kedvezményes átruházása, követelés elengedése, törlése
24. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. Ingyenes átruházás esetén a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.
25. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a behajthatatlannak nem minősülő önkormányzati követelésről való lemondásról, ide értve a bér – és árengedményt is:
a) egymillió forintig a polgármester,
b) egymillió forintnál magasabb, de legfeljebb ötmillió forintos követelés esetén a Pénzügyi és ellenőrzési Bizottság,
c) ötmillió millió forint felett a Képviselő-testület
dönt.
(2) Az önkormányzat vagyonát, vagy követelését érintő perbeli egyezség esetén, ha a követelés, valamint az egyezségi ajánlat közötti különbség vagy teher mértéke az ötmillió forintot nem haladja meg a polgármester, ezen értékhatár felett a képviselő-testület dönt.
(3) A hatáskör gyakorlójának (1) bekezdés szerinti meghatározása során az azonos kötelezettel szemben fennálló követeléseket, továbbá az azonos jogviszonyból, több kötelezettel szemben fennálló követeléseket - egy költségvetési éven belüli - egybe kell számítani.
(4) Az Önkormányzatot illető behajthatatlannak nem minősülő követelést részben, vagy egészben elengedni - ideértve az ár- és bérengedményt is - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az adott ügy összes körülményeire tekintettel megállapított, különösen indokolt esetben lehet.
(5) Különösen indokolt esetnek minősül különösen:
1. az erre irányuló kérelem esetén méltányosságból, önkormányzati tulajdonú ingatlan bérlője javára, különösen az ingatlant érintő rehabilitáció, beruházás, épület-felújítás, korszerűsítés esetén, vagy önkormányzati bérlakás bérlője javára szociális indokok alapján;
2. rendezési terv végrehajtásához szükséges közmű kiváltásához, út kialakításához, telekhatár-rendezéshez szükséges ingatlancsere esetén a csereingatlan tulajdonosának javára;
3. ha az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgy bérbe adása esetén, ha a kedvezményezett a vagyontárgyat önkormányzati érdek mentén, így különösen: művészeti, kulturális, sport, bűnmegelőzési, hagyományőrzési, érdekvédelmi tevékenysége során, illetve közfeladat ellátásához használja;
4. a kedvezményezett szervezet önkormányzati kötelező vagy önként vállalt feladatokat lát el, és a követelés érvényesítése a szervezet további működését, ezáltal a közfeladat ellátását veszélyeztetné;
5. a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen a kötelezett kiskorú gyermekei lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani;
6. kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel;
7. közérdekű cél megvalósítását szolgálja;
8. a felek csődegyezség során megállapodtak;
9. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló írásban adott nyilatkozata alapján a követelés várhatóan nem térül meg;
10. perbeli, peren kívüli, vagy per elhárító egyezség keretében, ha megállapítható, hogy az követelés érvényesítése aránytalanul nagy költséggel járna, illetve aránytalanul hosszú időt venne igénybe, továbbá, ha a követelés érvényesítésének sikertelensége egyéb okból valószínűsíthető;
11. a követelés az Önkormányzat kizárólagos, vagy többségi tulajdonában lévő, végelszámolás alatt álló társasággal vagy az Önkormányzat részvételével működött társulással szemben áll fenn, és az időközi számviteli beszámolóból megállapítható, hogy a tartozás megfizetésére nem áll rendelkezésre fedezet.
(6) Az önkormányzati költségvetési szervek vezetői, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a költségvetési szervet illető kis összegű követelésekről a polgármester jóváhagyásával lemondhatnak.
(7) A behajthatatlannak minősülő követelés törlésére vonatkozó döntés meghozatalára a a 15. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköri szabályok irányadók.
10. Kártérítési és kártalanítási igények elismerése
26. § (1) Az önkormányzattal szemben támasztott kártérítési, kártalanítási, megtérítési igények elbírálására a 25. § (1) bekezdés szerinti önkormányzati szerv jogosult.
(2) A kártérítési, kártalanítási, megtérítési ügyben az önkormányzatot elmarasztaló hatósági, bírósági döntések elleni jogorvoslat előterjesztéséről az (1) bekezdés szerinti szerv határoz.
11. Vagyonkezelői jog, földhasználati jog szabályai
27. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő - korlátozottan forgalomképes és az üzleti - vagyonára az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva ingyenesen vagy ellenérték fejében vagyonkezelői jogot létesíthet. A Képviselő-testület versenyeztetés nélkül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelői szerződést.
(2) A vagyonkezelői jog ellenértékét szakértői vélemény alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó előírásai szerint, az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kell megállapítani, amelyről vagy az ingyenességről a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítésekor dönt.
(3) A Képviselő-testület vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel létesíthet, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseire.
(4) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a tulajdonos és a vagyonkezelő nevét, székhelyét, statisztikai azonosítóját, a képviseletre jogosult nevét és beosztását;
b) a vagyonkezelésbe adott ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait;
c) a vagyonkezelő részére átadandó közfeladat ellátásának vállalását a vagyonkezelő részéről;
d) a tulajdonos ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés gyakoriságát;
e) a vagyonkezelői szerződés megszűnésének eseteit, továbbá
f) mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és az ellátandó közfeladatokat szabályozó egyéb külön törvény kötelező szerződési tartalomként előír.
(5) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon
1. biztosítására,
2. közterheinek, üzemeltetési költségeinek viselésére,
3. rendeltetésszerű használatára, jó gazda módjára történő megőrzésére,
4. az általában elvárható gondossággal történő, a rendes gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
5. állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, a vagyontárgyak amortizálódását követő pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására,
6. visszaadására a szerződés megszűnésekor.
(6) A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására a kezelt vagyonra vonatkozó tájékoztatást megadni, az ellenőrzésre jogosultak részére a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba a betekintést biztosítani.
(7) A vagyonkezelői jog létesítéséért a vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértékét a Képviselő-testület a vagyonkezelésbe adott, értékcsökkenés elszámolásában érintett vagyonelemeket figyelembe véve egyedileg határozza meg.
28. § (1) A vagyonkezelő az általa kezelt vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, és értékében bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésében meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot, ha
a) megszűnik az a közfeladata, melynek ellátása biztosításához kapta vagyonkezelésbe a vagyont,
b) ellene csőd, felszámolási, végelszámolási eljárást vagy jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedést kezdeményeznek,
c) köztartozása több mint 3 hónapja lejárt és annak kiegyenlítésére halasztást nem kapott.
d) tulajdonosi szerkezete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján megváltozik;
e) a a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben meghatározott körülmény folytán nem minősül átlátható szervezetnek.
(4) Az Önkormányzat megbízásából a belső ellenőr, vagy más meghatalmazott személy jogosult
a) a vagyonkezelés alatt álló vagyonba tartozó ingatlanba, annak helyiségeibe belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – az adatvédelmi szabályok betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot vagy tanúsítványt készíteni,
c) információt, adatot kérni.
29. § (1) Földhasználati jog legfeljebb az önkormányzati tulajdonú területen elhelyezett épület vagy építmény fennállásának idejére biztosítható.
(2) Nem köthető földhasználati szerződés olyan ingatlanokra, amelyekkel kapcsolatban a szerződés megkötése idején érvényben lévő településrendezési terv attól eltérő előírásokat tartalmaz.
(3) Aki jogszabály rendelkezése vagy megállapodás alapján önkormányzati tulajdonban álló földre (földrészletre) földhasználati jogot szerzett – amennyiben az ingatlan (ingatlanrész) nem kerül részére értékesítésre – egyszeri földhasználati ellenértéket, vagy rendszeres földhasználati díjat köteles fizetni.
(4) Az egyszeri földhasználati ellenérték, valamint a rendszeres földhasználati díj mértékére az ingatlanforgalmi szakértői véleményben foglaltak az irányadók.
(5) Az egyszeri földhasználati ellenérték megfizetése – amennyiben az már megfizetésre került – a jogosult jogutódját nem terheli.
(6) A földhasználati jog létesítésével, a földhasználati szerződés megkötésével kapcsolatos valamennyi költség a földhasználót terheli.
(7) A földhasználati megállapodásban szereplő egyszeri földhasználati ellenérték megfizetésére legfeljebb egy éves részletfizetés adható.
(8) Perbeli egyezség kivételével nem köthető földhasználati megállapodás, ha a földhasználati jog keletkezésében a földhasználó rosszhiszemű volt.
12. A vagyontárgyak megterhelésével kapcsolatos egyéb szabályok
30. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra szolgalmi-, vezeték-, használati jog (közérdekű használati jog) vagy biztonsági övezet létesítésekor, közterület esetében pedig a terület igénybevételére vonatkozó megállapodás megkötésekor a jogosult egyszeri kártalanítást vagy igénybevételi díjat köteles fizetni, amennyiben erre jogszabály lehetőséget biztosít.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi- és vezetékjoggal, valamint használati joggal (közérdekű használati jog) és biztonsági övezettel való megterheléséről, közterület esetében pedig a terület igénybevételéről, valamint az előbbiekkel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, a szükséges megállapodás megkötéséről az ingatlan forgalomképességére és forgalmi értékére tekintet nélkül - átruházott hatáskörben - a Polgármester dönt.
(3) Amennyiben az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatainak ellátásához, vagy a saját vagy társfinanszírozásában megvalósuló fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított és Pomáz közigazgatási területén központi költségvetési forrásból vagy európai uniós forrásból létrehozandó kormányzati fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók megvalósításához szükségessé válik önkormányzati tulajdont terhelő használati jog, szolgalmi jog, vezetékjog (közérdekű használati jog) alapítása, biztonsági övezet létrehozása vagy közterület igénybevétele, a szerződés megkötésére ellenérték meghatározása mellett, de annak megfizetése nélkül kerülhet sor, amelyről az ingatlan forgalomképességére és forgalmi értékére tekintet nélkül a képviselő-testület dönt.
13. Önkormányzati tulajdonban álló termőföldek és a termőföldnek nem minősülő ingatlanok mezőgazdasági hasznosítása
31. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező termőföldet elsősorban haszonbérlet vagy rekreációs célú földhasználat útján kell hasznosítani.
(2) Haszonbérleti, valamint rekreációs célú földhasználati jogviszony csak határozott időre, legalább, illetve legfeljebb a Földforgalmi tv.-ben meghatározott időtartamra jöhet létre.
(3) Egy helyrajzi számon felvett ingatlan – a használati megosztás rögzítése mellett – több haszonbérlőnek is haszonbérbe, illetve több rekreációs földhasználónak is használatba adható.
(4) A haszonbért pénzben kell megfizetni.
(5) A fizetendő haszonbérleti díj éves mértéke nem lehet alacsonyabb, mint a területalapú támogatás hektáronkénti aktuális mértéke egy négyzetméterre eső részének és a haszonbérelt ingatlan négyzetméterben megállapított területének szorzata.
(6) A rekreációs földhasználat ellenében fizetendő használati díjra a haszonbérleti díjra megállapított szabályokat kell alkalmazni.
32. § (1) Azon ingatlanokra, amelyekre vonatkozóan a szerződéskötés idején érvényben lévő szabályozási tervi előírások olyan szabályozást tartalmaznak, amely az ingatlannak a szerződés lejártát megelőzően történő közösségi célú igénybevételét vagy felértékelődését valószínűsíti, csak olyan szerződés köthető, mely a tulajdonos rendelkezési jogát nem korlátozza.
(2) Haszonbérleti vagy rekreációs célú földhasználati jogviszony esetén a haszonbérlő, illetve a földhasználó az ingatlanon évelő növényzet és ültetvény telepítésére, valamint ideiglenes és végleges jellegű felépítmény létesítésére kizárólag a tulajdonos előzetes hozzájárulásával jogosult.
33. § (1) A belterületi beépítetlen, és művelésből kivont zárkerti ingatlanok – ha arra alkalmasak - mezőgazdasági művelés céljára is bérbe adhatók.
(2) A mezőgazdasági célra történő bérbeadás során a rekreációs célú földhasználatra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérbeadót megilleti az a jog, hogy a szerződést, legalább 30 napos felmondási idővel, a hónap utolsó napjára indokolás nélkül felmondja, továbbá azt, hogy amennyiben a felmondás a közlésére szeptember 15. – március 15. napjáig terjedő időszakban kerül sor, úgy a bérlő kártalanításra nem jogosult.
34. § (1) A termőföldnek nem minősülő és a 33. §-ban említett ingatlankörbe nem sorolható Önkormányzati ingatlanok zöldterületeinek tulajdonost, használót terhelő gondozási kötelezettségének átvállalása fejében a polgármester, illetve az ingatlant használó költségvetési szerv vezetője ingyenesen, vagy jelképes ellenérték fejében, magánszemély vagy átlátható szervezet számára hozzájárulhat a zöldterület kaszálásához, legeltetéséhez, nád levágásához, az azon növő sarjak irtásához.
(2) A hozzájárulás jogosultjának vállalnia kell, hogy az érintett ingatlan tulajdonosát a szomszédos közterületre vonatkozóan
a) a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM–EüM együttes rendelet rendelet 6. § (1) a)–b) pontja, valamint
b) a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megsértésének jogkövetkezményeiről szóló 26/2020. (XI. 2.) önkormányzati rendelet 15. és 17. §- a alapján
terhelő kötelezettségek ellátását is.
(3) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás legfeljebb 1 éves időtartamra adható.
14. Önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok működésével összefüggő szabályok
35. § (1) A jogszabályban rögzítetteken túl, az önkormányzati tulajdonú egyszemélyes gazdasági társaságok legfőbb szerveként a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
1. Pótbefizetés elrendelése és visszatérítése.
2. Az elővásárlásra jogosult személy kijelölése.
3. Üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése.
4. Az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának és egyéb juttatásainak megállapítása.
5. A felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának és megállapítása.
6. A könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása.
7. A társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása.
8. A létesítő okirat (Alapító Okirat) módosítása.
9. A törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása.
10. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása.
11. Az üzleti terv elfogadása.
(2) A Felügyelő Bizottság előzetesen köteles az önkormányzati gazdasági társasággal kapcsolatban a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket és az ehhez kapcsolódó döntéseket szakmailag véleményezni.
(3) A számviteli törvény szerinti beszámolót, valamint az üzleti tervet a könyvvizsgáló véleményével együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.
36. § (1) A Polgármester a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörében eljárva közvetlenül és önállóan gyakorolja az ügyvezető felett az egyéb munkáltatói jogokat.
(2) A mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok által kötendő olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság a Képviselő-testület tagjával, saját ügyvezetőjével, felügyelőbizottságának tagjával, azok közeli hozzátartozójával, illetve élettársával, vagy olyan gazdálkodó szervezettel köt, melynek az előbbiek tulajdonosai, vagy vezető tisztségviselői a polgármester feladata.
(3) Az ügyvezető köteles a polgármester felé a képviselő-testületi döntéshozatal előkészítése érdekében a határidők figyelembevételével az írásbeli tájékoztatást és adatszolgáltatást megtenni.
(4) Az ügyvezető az üzleti tervet legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig, az éves beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év április 30. napjáig köteles a Polgármester részére írásban megküldeni.
(5) Az Önkormányzat Pomáz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (IV.8..) önkormányzati rendelete szerinti bizottság az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok vonatkozásában a tulajdonost illető ellenőrzési jogköröket gyakorolhat.
37. § Az önkormányzat nem kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester, vagy az általa írásban meghatalmazott személy gyakorolja.
15. Értékpapírokkal, üzletrészekkel kapcsolatos szabályok
38. § (1) Az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek terhére forgatási célú állampapír vásárlásról és értékesítésről, valamint ezen állampapíroknak a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámlán történő elhelyezéséről – értékhatártól függetlenül - a polgármester dönt.
(2) Az (1) bekezdésben rögzítetteken kívül az önkormányzat minden értékpapír ügyletéről, az értékpapírszámlát vezető, valamint az ügyletet lebonyolító szervezet kiválasztásáról – értékhatártól függetlenül - a képviselő-testület dönt.
(3) A gazdasági társaságban való tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal, üzletrészekkel kapcsolatos tulajdonosi döntéseket – a 11. § (2) e) pontjával összhangban – a képviselő-testület jogosult meghozni.
16. Záró rendelkezések
39. § Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2012. (IV. 25.) önkormányzati rendelet.
40. § (1) A Pomáz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (IV. 8.) önkormányzati rendelete 2. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
(2) A Pomáz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (IV. 8.) önkormányzati rendelete 3. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
41. § Hatályát veszti a Pomáz 804/7 hrsz.-ú. kivett beépítetlen területű ingatlan forgalomképtelenné való tételéről és közúttá való átminősítéséről szóló Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2017 (I.20.) önkormányzati rendelete.
42. § Hatályát veszti a Pomáz 2039 hrsz.-ú. közterület megnevezésű ingatlan törzsvagyonból történő kivonásáról, forgalomképessé való tételéről és magánúttá való átminősítéséről szóló Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2017 (II. 20.) önkormányzati rendelete.
43. § Hatályát veszti a Pomáz 3614; 3601; 3602; 3604; 3605/13; 3607; 3608; 3609/8; 3610; 3611/7; 3611/14; 3611/22; 3615; 3617/17; 3617/32; 3617/34; 3617/36; 3621; 3626; 3627; 3629/1; 3629/3; 3629/14; 3629/26; 3639/1; 3639/3; 3639/4; 3639/13; 3639/22; 3646; 3647; 3650; 3652; 3654; 3656; 3658 hrsz.-ú. kivett saját használatú út megnevezésű ingatlanok forgalomképtelenné való tételéről és közúttá való átminősítéséről szóló Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2017 (II.20..) önkormányzati rendelete.
44. § Hatályát veszti a Pomáz 1596/44 hrsz.-ú. kivett közforgalom elől elzárt magánút megnevezésű ingatlan törzsvagyonból történő kivonásáról, forgalomképessé való tételéről és magánúttá való átminősítéséről szóló Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017 (V.2.) önkormányzati rendelete.
45. § Hatályát veszti a Pomáz 1606/2 hrsz.-ú. kivett közforgalom elől elzárt magánút megnevezésű ingatlan törzsvagyonba való felvételéről, forgalomképtelenné való tételéről és közúttá való átminősítéséről szóló Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018 (III. 8.) önkormányzati rendelete.
46. § Hatályát veszti a Pomáz, külterület 0286 hrsz.-ú. közterület megnevezésű ingatlan törzsvagyonból történő kivonásáról, forgalomképessé való tételéről és magánúttá való átminősítéséről szóló Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2018 (V.17.) önkormányzati rendelete.
47. § Ez a rendelet 2021. október 11-én lép hatályba.