1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Zebegény Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a képviselő-testület és szerveire - bizottságok, polgármester, közös önkormányzati hivatal, jegyző – működési rendjére.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Zebegény Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2627 Zebegény, Árpád u. 5.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Zebegény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).

(4) A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal).

(5) Az Önkormányzat szervei:

(6) Az önkormányzat részvételével működő társulások:

3. § (1) A település jelképei: címer, zászló. Az önkormányzat jelképeit használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A képviselő-testület kitűntető címek és kitüntető díjak adományozását alapította. A képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.

4. § (1)¹ Az Önkormányzat hivatalos lapja: a "Zebegény" nevű újság.

(2) Az önkormányzat hivatalos honlapja: a www.zebegeny.hu

5. § Az önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: az egyéni választókerületben megválasztott 6 fő valamint a polgármester, összesen 7 fő települési képviselő.

(2) A képviselő-testület tagjait az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatósági ügyek intézésének tapasztalatairól a hatáskör címzettje évenként egy alkalommal köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(2) A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

8. § (1) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a polgármester szünetet rendelhet el és a szünetet követően újra javaslatot tehet.

(2) Ha ezt követően sincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.

(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.

9. § (1) A helyi közügy önkéntes vállalása előtt a képviselő-testület előkészítő eljárást köteles folytatni. Az eljárás lefolytatásával a polgármester, a képviselő-testület által erre a célra létrehozott külön bizottság bízható meg.

(2) Az előkészítő eljárásban tisztázni kell a helyi közügy (feladat) ellátásának anyagi, személyi, szervezeti, pénzügyi és technikai feltételeit.

(3) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés akkor terjeszthető elő, ha az tartalmazza a közügy elvállalásával elérendő célt és a megoldásnak (módozatoknak) a (2) bekezdésben meghatározott feltételeit.

(4) Az előkészítő eljárásban a képviselő-testület ideiglenes bizottságai véleményt nyilvánítanak.

10. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart, a munkatervben meghatározottak szerint.

(2) A képviselő-testület ülése lehet:

(3) A képviselő-testület az üléseit – ha a meghívó nem jelöl meg más helyszínt – az Önkormányzat székhelyén, Zebegény, Árpád u 5. szám alatt tartja.

11. § (1)² Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a képviselő-testületnek haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben, a rendkívüli ülés összehívható a – napirendet tartalmazó – meghívó kézbesítését követő 24 órára, a polgármester által meghatározott időpontra.

(2) A képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikusa úton) is összehívható, indokolt esetben adott napra is. Ennek tényét az ülésen készült jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.

(3) A polgármesternek a rendkívüli ülésen indokolni kell – a napirendi pontok tárgyalása előtt – az összehívás szükségességét.

12. § Ünnepi ülés a képviselő-testület által előzetesen meghatározott napra és időben hívható össze.

13. § (1)³ A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Településfejlesztési Bizottság Elnöke akadályoztatása esetén vagy a tisztség betöltetlensége esetén a Szavazatszámláló Bizottság Elnöke – hívja össze, írásban kiküldött meghívó útján, melyet aláír. A meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal kell kiküldeni e-mail útján.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A meghívóhoz csatolni kell:

(4)⁴ A képviselő-testület rendes, munkaterv szerinti ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

(5) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább hét nappal az ülés előtt a (4) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.

13/A. §⁵ (1) A rendes képviselő-testületi ülés kezdetének időpontja hétköznapokon legkorábban 18 óra 30 perc. A rendes testületi ülést 14 nappal korábban megküldött meghívóval, a tárgyalandó napirendi pontokat írásos előterjesztéssel kell a képviselőknek eljuttatni.

(2) Rendkívüli képviselő-testületi ülést indokolt esetben a következő napra is össze lehet hívni, az ülés időpontjáról a testület tagjaival előzetesen egyeztetett, a képviselők többsége által elfogadott időpontra is össze lehet hívni. A képviselőkkel történt előzetes egyeztetés és megállapodás hiányában a rendkívüli testületi ülést következő nap 18 óra 30 perc, vagy azt követő időpontra lehet összehívni. Nem tekinthető rendkívülinek az a körülmény, amelyről a polgármester több mint 8 nappal korábban már tudomást szerzett.

(3) Ha két egymást követő rendkívüli képviselő-testületi ülést nem sikerül megtartani, mert a testület nem határozatképes, akkor a polgármester az alábbi témákban döntést hozhat a testület nélkül:

(4) A képviselő-testület bizottságai indokolt esetben a napirendi pontok minél szélesebb körben történő tárgyalásának céljából a bizottsági ülést az iskola étkezőjébe, vagy a könyvtár galériájába is összehívhatják, tekintettel arra, hogy ezek a helyiségek az Önkormányzat tulajdonában állnak. Abban az esetben, ha a tárgyalandó téma indokolttá teszi az említett helyszíneken történő üléseket, a bizottsági ülést 14 nappal korábban össze kell hívni, a meghívót az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni, feltételezve a nagyfokú lakossági érdeklődést.

14. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal – meghívó és az ülés képviselők részére megküldött írásbeli anyagának továbbítása mellett – meg kell hívni:

15. § (1) A képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül, melyet elektronikus úton kell megküldeni a bizottsági tagok, képviselő-testületi tagok és meghívottak részére. Ezzel egyidőben a nyilvános ülés keretében tárgyalt napirendi pontokhoz kiküldött 13. § (3) bekezdésében foglalt anyagokat a honlapra fel kell tölteni az erre kialakított helyre.

(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerület a képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 20. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülés elején a képviselőknek ki kell osztani.

(4) Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendi vételéről a képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A napirendre vételhez minősített többség szükséges.

16. § A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei az alábbiak:

17. § (1) Előterjesztésre jogosult:

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előterjesztője a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során figyelembe veheti a lakosság, a napirend témájában érintett szervek és szervezetek véleményét és javaslatát.

(3) Bejelentés és tájékoztató jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(4) Az előterjesztést – ha azt nem a jegyző készítette – az ülést megelőzően legalább tizennégy nappal a jegyzőnek be kell mutatni. A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból véleményezi. Amennyiben törvényességi észrevétele van – ezt a postázás előtt – az előterjesztéshez csatolja.

(5) Az előterjesztés írásbeli véleményezésére és kiegészítésére, valamint az előterjesztés tartalmára vonatkozó kérdések benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző öt napig van lehetőség.

(6) Az előterjesztésre vonatkozó kérdések, vélemények a benyújtó kérelmére a jegyzőkönyv mellékletét képezik. A kérdésekre a válaszadás a bizottsági ülést megelőző napig e-mailen történik.

18. § (1) A képviselő a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben önálló indítványt terjeszthet elő. Az önálló indítványt a képviselő-testület ülését megelőző tizennégy nappal lehet a jegyzőhöz írásban beterjeszteni.

(2) Az önálló indítványt a polgármester köteles a soron következő képviselő-testületi ülésre beterjeszteni és javaslatot tenni annak napirendre tűzésére, vagy annak megtagadására. A képviselő-testület az – előterjesztő esetleges felszólalása után – vita nélkül, többségi szavazással határoz.

19. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 14. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.

20. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén, az Egyebek napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat.

(2) A kérés, illetve felvetés megfogalmazása történhet a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a képviselő-testület bizottságának elnökéhez.

(3) Amennyiben a képviselő a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább tizennégy munkanappal a polgármesternél az interpellációt beterjeszti, úgy arra az ülésen választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület engedélyezi.

(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

21. § (1) A polgármester biztosítja az interpelláció iktatását és az interpelláció címzettjének történő eljuttatását.

(2) Ha a képviselő az interpellációt a képviselő-testület ülésén nem kívánja szóban előadni, az interpellációt az interpelláció címzettje ismerteti, kivéve, ha az interpelláció és a válasz a képviselők számára kiosztásra került.

(3) A válasz ismeretében az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amire az interpelláció címzettje nyilatkozhat.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik. Ha az interpelláló képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül, többségi szavazással határoz.

(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul intézkedést tesz. Ennek eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.

(6) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, lefolytatásával megbízhatja valamely bizottságát, vagy erre az esetre bizottságot hozhat létre. Biztosítani kell, hogy az interpelláló képviselő is részt vehessen a vizsgálatban.

(7) Ha a kérdezett az interpellációra az idő rövidsége vagy annak természete miatt nem tud válaszolni, akkor a választ tizenöt napon belül az interpellálónak és valamennyi képviselőnek el kell küldeni.

(8) Az interpelláció elfogadásáról a következő ülésen – az előzőek értelemszerű alkalmazásával – dönt a képviselő-testület.

22. § (1)⁷ A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a Településfejlesztési Bizottság elnöke, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a Szavazatszámláló Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:

23. § (1) A napirendek sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

(2) A képviselő-testület ülésének napirendi pontja egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolási javaslat felől a képviselő-testület többségi szavazással határoz, amelyben elnapolás esetén a határidőt is megjelöli.

(3) Bármely képviselő az aktuális napirend tárgyalásához önkéntes szakértőket kérhet fel.

(4) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.

(5) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(6) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.

(7) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó hozzászólásaik és kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.

(8) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az egy percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.

(9) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(10) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(11) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(12) A bejelentések és a tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

23. § (1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

24. § Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.

25. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

26. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:

(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.

(3)⁸ Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy alkalommal, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.

26/A. §⁹ (1) Aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezéssel illeti – ha bántó kijelentéseit vissza nem vonja, továbbá a sértettet, illetőleg a testületet meg nem követi – széksértést követ el.

(2) A széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg.

(3) Az a képviselő, aki a 26/A § (1) bekezdésében foglalt széksértést követ el és a képviselő-testület a széksértés tényét szótöbbséggel megállapítja rendbírsággal sújtható.

(4) A rendbírság összege első alkalommal 5.000 Ft, második alkalommal 10.000 Ft. A következő széksértés esetén összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezhető.

27. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén bárki, külön engedély nélkül részt vehet, szót kaphat e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben.

(2) A nyilvános ülésekről videófelvétel készül, melyet 5 munkanapon belül az önkormányzat hivatalos honlapjára fel kell tölteni.

28. § A zárt ülés anyag kizárólag a következő személyeknek adható át:

29. § (1) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület rendes ülését 8 napon belül- a rendkívüli ülést a következő munkanapra – ismét össze kell hívni.

(2) A megismételt ülésen az eredeti napirend mellé további napirend is felvehető és tárgyalható.

30. § (1) A nyílt szavazás (döntés lehet határozat, rendelet) kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A szavazás általában kézfelemeléssel történik.

(3) A tartózkodás az eredmény megállapítása szempontjából ellenszavazatnak minősül.

(4) Szavazategyenlőség akkor áll fenn, ha a szavazásnál az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” + a „tartózkodók” szavazatok számával.

(5) A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.

(6) Titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – a megválasztott 3 fős bizottság bonyolítja. A bizottság urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazást után összeszámolja a szavalatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet. A szavazás idejére szünetet kell elrendelni.

(7) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(8) A név szerinti szavazást kell elrendelni:

(9) Név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(10) Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.

31. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgyban érintett bizottság elé kell terjeszteni.

(3) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy a jegyző – a bizottsági vélemény ismertetésével – terjeszti a Képviselő-testület elé.

32. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja. A kihirdetett rendeletet mindaddig kell a honlapon elérhetővé tenni míg hatályos.

(2) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

33. § (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:

(2) A képviselő-testület rendeletének megjelölése: jogalkotó megnevezése, arab l-es számjellel kezdődő, folyamatos sorszámozás, törve az elfogadás évének évszámával, utána zárójelben feltüntetve a kihirdetés római számmal jelölt hónapját és a hónapnak arab számjeggyel történő napját, valamint a jogszabály megjelölését, címét (Pl. Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2003.(II.22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról).

34. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A határozatban érintettek – a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 nap alatt – írásban megkapják a képviselő-testület határozatának kivonatát.

(2) A határozat jelölése: 1-től kezdődő arab számjegyes számozás törve az évszámmal, zárójelben feltüntetve a határozat meghozatalának római számmal jelölt hónapját és arab számjeggyel jelölt napját, valamint utána feltüntetve a Képviselő-testület „Kt” rövidítését és a határozat kiírását (Pl: 1/1995.(I. 17.) Kt. határozat).

(3) A jegyző – a hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

35. § (1) A közmeghallgatás időpontjának közlésére az SZMSZ rendes ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A közmeghallgatáson a képviselőknek kötelezően jelen kell lenniük.

(3) A képviselő-testület tisztségviselői és a képviselők a feltett kérdésekre lehetőleg a helyszínen szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kötelesek válaszolni.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

36. § A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot összehívhat

37. §¹⁰ A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése érdekében az ülésről nyilvánosság részére is elérhető hangfelvétel készül. A hangfelvételt 6 hónapig meg kell őrizni, majd ezt követően adattárolón kell archiválni. Az elkészült jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a képviselők részére meg kell küldeni.

38. § (1) A képviselő köteles:

(2) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolattartása végett – fogadóórát tarthat.

(3) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző az önkormányzati intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt – előzetesen egyezetett időpontban – köteles fogadni.

(4) A képviselők tiszteletdíját és természetbeni juttatását külön rendelet szabályozza.

(5) Az Mötv.-ben valamint e rendeletben foglalt kötelezettséget megszegő képviselő személyét Zebegény honlapján, újságjában, hirdetőtábláján nyilvánosságra kell hozni.

(6) A nyilvánosságra hozatalt az ülést kötő 15 napon belül a jegyző kötelessége.

39. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(2) A bizottságok feladat és hatáskörét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza. A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.

40. § (1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra, meghatározott kérdés megvizsgálására, javasolt kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként, a bizottság felállításáról rendelkező határozatban állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

41. § (1) A bizottságok működési szabályaira e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A bizottság javaslatára a képviselő-testület szakbizottságot hozhat létre.

42. § (1) A bizottság üléseinek összehívásáról a bizottság elnöke, távollétében az általa írásban megbízott bizottsági tag gondoskodik. A bizottságot a bizottság tagjai 1/3-ának kezdeményezésére is össze kell hívni.

(2) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására indítványt tehet:

(3) A napirendre vonatkozó írásos indítványt az indítványozó a bizottság elnöke részére a jegyző útján juttatja el.

43. § (1) A bizottság elnöke érdemi választ ad a képviselő-testület ülésén a bizottság feladatkörét érintő ügyben hozzá intézett kérdésre.

(2) A bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a meghívó és a napirendi anyag lehetőleg az ülést megelőző 14 nappal korábban megküldésre kerüljön a bizottság tagjainak és annak a képviselőnek, aki ezt kéri, valamint egyéb meghívottaknak.

(3) A bizottság ülésére az elnök a jegyzőt, a polgármestert, a tárgyalt ügyben érintett hivatal dolgozót, valamint más érdekelteket tanácskozási joggal meghívhatja.

(4) A bizottsági ülésekre jelen rendelet képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

43/A. §¹² (1) Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát a Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság (továbbiakban: Bizottság), tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megnyíltától számított, legkésőbb 5. napig a nyilatkozat tételre kötelezetteknek a szükséges példányban az igazgatási ügyintézővel megküldeti az erre szolgáló formanyomtatványt.

(3) A vagyonnyilatkozatokat a Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal Zebegényi Kirendeltségének titkárságán igazgatási ügyintézőnek kell leadni, külön borítékban a képviselői és külön borítékban a családtag/családtagok vagyonnyilatkozatát, aki ezzel egyidőben a régit visszaadja.

(4) A nyilatkozatot tartalmazó, a kötelezett által lezárt és a lezáráson általa aláírt borítékon fel kell tüntetni a kötelezett nevét, valamint a benyújtás dátumát. A kötelezett részére az átvételről elismervényt kell kiadni.

(5) A leadást követően a leadás napján írásban értesíteni kell a Bizottság elnökét, aki hitelesíti a leadás dátumát.

(6) A hitelesítést követően a Bizottság elnöke a képviselői és a családtagok vagyonnyilatkozatait külön pénztárkazettában zárja. A pénztárkazettát a Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal Zebegényi Kirendeltségének irodájában levő páncélszekrényben kerül elhelyezésre. A pénztárkazetta nyitására két kulcs áll rendelkezésre, 1 kulcs az elnöknél, 1 kulcs pedig az igazgatási ügyintézőnél. A pénztárkazetta érintetlenségéért a jegyző tartozik felelősséggel.

(7) A jegyző a lemezkazettát csak a képviselői vagyonnyilatkozatra vonatkozó közérdekű adatszolgáltatás teljesítése miatt nyithatja ki (az igazgatási ügyintézőnél lévő kulccsal), melyről a Bizottság elnökét haladéktalanul írásban értesíteni kell és ezt követően kerülhet sor a lemezkazetta kinyitására. A felnyitásról a jegyző feljegyzést készít. Az adatszolgáltatást követően a képviselői vagyonnyilatkozatokat a Bizottság elnöke ismételten lezárja és hitelesíti, a feljegyzés egy példányát a lemezkazettában is elhelyezi.

(8) A Bizottság az általa kezelt vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet, amelynek adattartalma:

(9) Az a)-c) pontokig szereplő nyilvántartási adatok felvezetése az igazgatási ügyintéző feladata.

(10) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A bizottság eljárása során a nyilatkozatot tevőt, illetve hozzátartozóját, valamint a kezdeményezőt és az általa javasolt személyeket meghallgathatja, szakértőt vehet igénybe, adatokat szerezhet be más szervektől, személyektől. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás dokumentumait a nyilatkozathoz csatolva, azzal együtt, mások számára hozzá nem férhetően a fentiek szerint kell tárolni.

44. § A bizottság határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját tagjaira nézve hozhat.

45. § (1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.

(2) A polgármester a képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és határköröket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4)¹⁴ A polgármester tartós távolléte esetén a polgármester jogkörében a polgármester-helyettesi feladatokkal megbízott alpolgármester, ezt követően a Településfejlesztési Bizottság elnöke hiányukban a Szavazatszámláló Bizottság elnöke jár el.

46. §¹⁶ Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

46/A. §¹⁷ (1) A képviselő-testület egyes feladatainak eredményesebb ellátása érdekében tanácsnokot választ.

(2) A tanácsnok területe a művelődési, kulturális és szabadidős tevékenységek, elnevezése pedig Művelődési, Kulturális és Szabadidős Tanácsnok.

(3) A képviselő-testület a tanácsnok feladatkörének ellátása érdekében önálló előterjesztési jogot biztosít.

(4)¹⁸ A tanácsnok köteles az általa felügyelt feladatkörben szükség szerint intézkedést kezdeményezni, tapasztalatairól a képviselő-testületet havonta tájékoztatni.

(5) A tanácsnok feladatkörében kezdeményezett testületi intézkedést a képviselő-testület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.

(6) A tanácsnok feladatát a 2. melléklet tartalmazza.

47. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

48. § A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

49. § (1) A jegyzői és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.

(2) Amennyiben a Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, a polgármester – másik település polgármesterével való megállapodás alapján – a jegyző legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt nevez ki.

50. § (1) A Képviselő-testület hivatalt hoz létre – Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Hivatal jogi személy.

(3) A Hivatal a képviselő-testület szerve. A Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.

(4) A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

51. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.

(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.

(3) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.

52. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

53. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.

(3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

54. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.

55. § Az Önkormányzat alaptevékenységi kormányzati funkcióit a rendelet 4. melléklete tartalmazza (a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben meghatározottak szerint).

56. § (1)¹⁹ Az önkormányzat költségvetési szerveinek háromévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.

(2) A háromévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.

(3)²⁰ E § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az önkormányzat vagyonkezelésében és fenntartásában lévő Alkotó tábor, valamint a településüzemeltetéséhez tartozó kisértékű eszközök leltározását évente el kell készíteni december 31-i fordulónappal.

57. § (1) Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.

(2) Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.

(3) A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli.

58. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.

59. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok 20 %-a.

(2) A képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott kérdéseken kívül más témakört nem határoz meg.

(3) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

60. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(2) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzítik. A megállapodás a szervezeti és működési szabályzat 5. melléklete.

61. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014.(XI.17.) rendelete az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról.