1. § A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő valamennyi lakásra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

2. § (1) Önkormányzati lakás bérbe adható a ¹Gazdasági Bizottság határozata alapján:

(2) A Közgyűlés az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlását a ²Gazdasági Bizottságra ruházza.

(3)³

(4) Ahol a törvény megállapodásra utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről a ⁴Gazdasági Bizottság határozza meg.

(5)⁵ A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles az ingatlanban életvitelszerűen tartózkodni, kivéve a 17. §(4) bekezdésében szabályozott esetekben.

3. § Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján nem adható bérbe.

11. § (1) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel annak adható bérbe, aki:

(2)¹⁵ Lakás szolgálati jelleggel csak az (1) bekezdés szerinti jogviszony fennállásának idejére, de legfeljebb három év időtartamra adható bérbe, mely időtartam kérelemre további két évvel meghosszabbítható. Különös méltánylást érdemlő esetben lehetőség van az öt éves időtartamot további két évvel meghosszabbítani. A hét év elteltével, ugyanazon bérlővel új bérleti jogviszony nem létesíthető.

(3) A munka-, a köztisztviselői-, közalkalmazotti, illetve szolgálati jogviszony megszűnése minden külön jognyilatkozat nélkül a szolgálati jellegű bérleti jogviszonyt megszünteti. E feltétel beálltát követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(4)¹⁶

(5) A lakás bérbeadása iránti kérelmet Érd Megyei Jogú Város Polgármesteréhez kell benyújtani. A beérkező kérelmek alapján a rendelkezésre álló lakások figyelembevételével, a munkáltató véleményének kikérését követően, a bérlő személyéről a ¹⁷Gazdasági Bizottság dönt.

(6) Szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérleti joga nem cserélhető.

(7)¹⁸

(8) A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérleti díját a rendelet 21. §-a szerint kell megállapítani.

12. § Az önkormányzati bérlakások cseréjére a törvény 29. §-ának rendelkezései az irányadóak.

14. § Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a bérbeadó a bérlő tekintetében az eredeti lakásbérleti szerződést módosítja, ha van olyan személy, aki a törvény 32. §-a alapján jogosult a lakásbérleti jog folytatására.

15. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni - a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

(4) Nem köthető bérlőtársi szerződés, amennyiben a leendő bérlőtárs Érd közigazgatási területén másik beköltözhető lakással vagy bérleti, illetőleg bérlőtársi jogviszonnyal rendelkezik.

(5) Ha a lakásban csak egy bérlőtárs maradt vissza, őt a lakás egyedüli bérlőjének kell tekinteni.

16. § (1) A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(2) A befogadáshoz a bérbeadói hozzájárulást írásban kell kérni, a befogadni kívánt személy adatainak, lakcímének feltüntetésével.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

(4) Az önkormányzati lakásba történő befogadást meg kell tagadni, ha a bérlőnek vagy a befogadandó személynek az önkormányzattal szemben bármilyen tartozása van. A befogadást akkor is meg kell tagadni, ha a bérlő vagy a befogadandó személy és az önkormányzat között peres, vagy nemperes eljárás van folyamatban.

(5) Az önkormányzati lakásba történő befogadás megtagadható, ha a lakás szobaszámára és a benne lakó személyek számára, tekintettel a befogadással lényegesen rosszabb körülmények alakulnának ki.

(6)²⁰

17. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője a lakás egy részét határozott időre, kizárólag lakás céljára albérletbe adhatja a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával. A lakás albérletbe adásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

(2) Ha a bérlő lakásának egy részét albérletbe kívánja adni, a bérbeadó hozzájárulását írásban kell kérnie.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell, hogy hány fő lesz albérlő.

(4) Az albérletbe adás csak az alábbi esetekben és időtartam vonatkozásában engedélyezhető:

(5) A (4) bekezdésben felsorolt tartós távollétet hitelt érdemlően igazolni kell.

(6) A lakást albérletbe adni a (4) bekezdésben szabályozott esetben is csak akkor lehet, ha legalább 6 m² lakóterület jut 1 főre.

18. § (1) A bérbeadó és a bérlő előre írásban megállapodhat abban, hogy a lakást a bérlő rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi vagy korszerűsíti.

(2) A bérlő köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, és ő felel a hatósági engedélyekben meghatározottak szabályszerű végrehajtásáért.

(3) A számlával igazolt költségeket, de legfeljebb a megállapodásban rögzített összeget a bérbeadó köteles a bérlőnek megtéríteni oly módon, hogy azt a megállapodásban meghatározott módon a bérleti díj teljes összegébe beszámítja, vagy a felek választása szerint a számlával igazolt költségeket, de legfeljebb a megállapodásban rögzített összeget a bérleti jogviszony megszűnésekor kompenzálja.

(4) Határozott időtartamra kötött bérleti szerződés esetén a bérbeszámítást úgy kell megállapítani, hogy az a határozott időtartam letelte napjáig kiegyenlítést nyerjen.

(5) Amennyiben a helyreállítási költség összege magasabb a határozott időtartam alatt megállapítható lakbér összegénél, a többletköltséget, de legfeljebb a megállapodásban rögzített összeget a bérlő által vállalt, számlával igazolt teljesítés után haladéktalanul vissza kell fizetni.

(6) A bérlő költségeinek megtérítésére a bérbeadónak a munka összegszerűségét elismerő nyilatkozata alapján kerülhet sor.

19. § Bérbeadó jogosult - a bérlő és a bérlő által jogszerűen befogadott személyek életvitelének zavarása nélkül - a lakást, a lakás rendeltetésszerű, szerződésszerű használatát évente legalább egy alkalommal ellenőrizni.

20. § (1) Az önkormányzati bérlakás jogcím nélküli használója, a lakás használatáért használati díjat köteles fizetni. Amennyiben több jogcím nélküli használó maradt vissza a lakásban, fizetési kötelezettségük egyetemleges.

(2) A használati díj havi összege - két hónap elteltét követően - a mindenkori lakbér összegének kétszerese.

(3) Ha a bérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, az örökös köteles a lakást a bérlő halálától számított 30 napon belül kiüríteni, kivéve a 14. §-ban fennálló feltételek esetét. A használati díj fizetésére vonatkozó előírásokat az örökös vonatkozásában is alkalmazni kell.

20/A. § (1) Határozatlan időre szóló lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről a felek megállapodhatnak oly módon, hogy cserelakás biztosítása helyett a bérlők részére, a bérleti jogviszony megszüntetésével pénzbeli térítés kerül kifizetésre. A térítés összege nem haladhatja meg az érintett lakás forgalmi értékének 50%-át.

(2) A pénzbeli térítés összegéről, és annak kifizetéséről bruttó 5.000.000,- Ft összegig a Gazdasági Bizottság, ezt meghaladóan pedig a Közgyűlés határoz.

21. § (1)²⁴ A lakások bérleti díjának havi mértéke:

(2) Amennyiben bérlő az (1) bekezdésben foglalt bérleti díjat – önhibáján kívül – nem képes megfizetni, méltányossági kérelmet nyújthat be a Szociális és Egészségügyi Bizottság felé. A kérelemben részletezni kell az indokot, és mellékelni kell a lakásban életvitelszerűen élők jövedelem igazolását, valamint a lakás közüzemi számláit. A méltányossági kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kérelmező családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét.

(3) A rendelkezésre álló adatok alapján a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt, hogy a bérleti díjat méltányosságból elengedi vagy csökkenti.

(4) A méltányosságból elengedett, vagy csökkentett lakbérösszeg legfeljebb 12 hónapra állapítható meg, s amely időtartam egy alkalommal, legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítható.

23. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles fizetni

(2) Az önkormányzati lakás bérlője a különszolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért - különösen, ha a szolgáltatást a bérbeadó harmadik személytől veszi igénybe, vagy harmadik személy közreműködésével nyújtja - azt a díjat köteles megtéríteni, amennyiben az adott szolgáltatás nyújtása a bérbeadónak az önkormányzati lakás vonatkozásában került. Ha a bérbeadó a szolgáltatást harmadik személy közreműködésével nyújtja, megállapodhat a szolgáltatást nyújtó harmadik személlyel, hogy a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásért esedékes díjat közvetlenül az önkormányzati lakás bérlőjétől beszedheti.

(3)²⁶

(4)²⁷

(5)²⁸

(6)²⁹

25. § Az Önkormányzat által bérbe adott lakás bérlőjét kérelemre

25/A. § (1) A lakbértámogatás folyósításának feltételei:

(2) Nem illeti meg lakbértámogatás azt a bérlőt, aki

(3) A lakbértámogatás összege a fizetendő havi lakbér és a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók havi jövedelme 40%-ának a különbözete.

(4) A lakbértámogatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani a Polgármesternek a szükséges igazolásokkal együtt.

(5) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Szociális és Egészségügyi Bizottság bírálja el.

(6) A lakbértámogatás biztosításának időtartama egy év. Ezt követően újabb kérelmet lehet beterjeszteni.

(7) A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni.

(8) Ha a szociális alapon bérbe adott lakás esetén a bérlő (1) bekezdésben említett lakbértámogatásra való jogosultsága megszűnik, a bérbeadó - a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzetének figyelembevételével - a fizetendő havi lakbér összegét e rendelet szerinti magasabb lakbérmértéknek megfelelően módosítja.

25/B. § (1) A lakbérmentességben részesülhetnek azon személyek, akik jelen rendelet 2. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben önhibájukon kívül kerülnek előre nem látható külső erőhatalom által előidézett helyzetekbe (továbbiakban vis maior), így különösen természeti csapás, tűzkár, vízkár; melynek következtében lakhatásuk nem biztosított, a lakhatás más módon történő megoldásáig.

(2) A vis maior helyzet fennállásáról a Polgármesteri Hivatal szakvéleménye alapján a Gazdasági Bizottság dönt, melynek fennállását évente felülvizsgálja.

25/C. § (1) A Gazdasági Bizottság legfeljebb 50 %-os lakbérkedvezményt állapíthat meg ha önkormányzati bérlakás cseréje közérdek miatt válik szükségessé és a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő a cserelakás komfortfokozatából adódó lakbér többletköltségét nem képes megfizetni.

(2) A kedvezmény mértékének megállapítása a Gazdasági Bizottság által egyedi elbírálás alapján történik, melynek jogosultságát évente felül kell vizsgálni. A jogosultságot a bérlő és a vele jogszerűen együtt lakó jövedelemigazolása alapján kell megállapítani.

26. § (1)³¹ A Közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával kapcsolatos valamennyi hatáskörét – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a ³²Gazdasági Bizottságra ruházza.

(2) A Közgyűlés a 30 napot meg nem haladó időtartamra szóló nem lakáscélú helyiségek bérbeadásával kapcsolatos hatáskörét a Polgármesterre ruházza át.

28. §³⁵ (1) Nem kell a helyiség hasznosítására versenyeztetési eljárást lefolytatni

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a felek a bérleti díj mértékét szabadon állapítják meg.

29. §³⁷ (1) A versenyeztetést a ³⁸Gazdasági Bizottság írja ki. A versenyeztetés eljárási szabályaira Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vagyonrendelet) mellékletében foglalt versenyeztetési szabályzatot jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A versenyeztetési eljárás során biztosítani kell, hogy az ajánlat tevők a bérbeadás jogi feltételeiről részletes tájékoztatást kapjanak.

30. §³⁹ (1) A versenyeztetési eljárás során tett ajánlat érvényességének feltétele, hogy az ajánlatot tevő a felhívásban közzétett bérleti díj háromszorosának megfelelő összegű biztosíték megfizetését igazolja.

(2) Azoknak az ajánlatot tevőknek, akik a bérleti szerződés megkötésére jogosultságot nem szereztek, a versenyeztetési eljárás lezárását követően 15 napon belül a biztosítékot vissza kell téríteni. A versenyeztetés nyertese által befizetett biztosítékot a bérleti díjba be kell számítani.

31. §⁴⁰ (1) A beérkezett ajánlatokat a ⁴¹Gazdasági Bizottság bírálja el.

(2) A bérleti szerződés azzal az ajánlatot tevővel köthető meg, aki a legnagyobb összegű bérleti díj megfizetését és a versenyeztetés egyéb feltételeit vállalja. A Bizottság az ajánlatok elbírálásánál figyelembe veheti a helyiség tervezett felhasználását. A lakosság számára kedvezőbb funkció esetén dönthet az alacsonyabb ajánlatot tevő mellett.

32. § (1) Helyiség határozott, határozatlan időre, vagy feltétel bekövetkeztéig adható bérbe.

(2) Bérleti szerződés feltétel bekövetkeztéig akkor köthető, ha

(3) A bérbeadó a bérleti díj minden év január 1-jével történő növelésében is megállapodhat a bérlővel.

(4) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(5) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - eltérő megállapodás hiányában - az eredeti állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

(6) A bérlet tartama alatt a bérbeadó gondoskodik a bérlő tűrési kötelezettsége mellett

(7) A bérlet tartama alatt a bérlő köteles gondoskodni

33. §⁴² Önkormányzati tulajdonú helyiség a bérlő által - a bérbeadó hozzájárulásával – csak a bérleti szerződésben meghatározott tevékenység végzésére adható albérletbe.

34. § A pártok, szervezetek számára nem lakás célú helyiségek bérbeadási feltételeinek meghatározására - figyelemmel a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló módosított 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (2) bekezdésére - a Közgyűlés jogosult.

35. § (1) A Közgyűlés az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos hatáskör gyakorlását a vagyonrendelet 25. § (2) bekezdésében foglalt értékhatárig a ⁴³Gazdasági Bizottságra ruházza.

(2)⁴⁴

(3)⁴⁵

36. § (1)⁴⁷ A versenyeztetés eljárási szabályaira a Vagyonrendelet mellékletében foglalt versenyeztetési szabályzatot jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)⁴⁸

(3) Az önkormányzati lakás forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértő értékbecslése alapján kell megállapítani.

39/A. §⁵³ Önkormányzati lakás tulajdonjogát versenyeztetési eljárás nélkül lehet átruházni

40. § (1) Az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került lakásra elővásárlási jog illeti meg:

(2)⁵⁵ A vételárat a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján kell megállapítani, mely során figyelembe kell venni a lakottság tényét is. A vételár, a forgalmi érték 100%-a. A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a tulajdonos hozzájárulásával történt a lakásra fordított, számlával igazolt és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

(3) A szerződés megkötésekor a megállapított vételár legfeljebb 20%-ának egy összegben való megfizetése köthető ki.

(4) Amennyiben a jogosult e rendelet szerint lakbértámogatásra jogosult, és a szerződés megkötésekor a vételár 20 %- ának egyösszegben való megfizetésére sem képes, kérelmére a vételár teljes összegére részletfizetési kedvezményben részesíthető. Ez esetben az adásvételi szerződés megkötéséhez két készfizető kezes szükséges. A kezes az lehet, akinek legalább egyéves munkaviszonya van és havi nettó jövedelme 50 %-át nem haladja meg a havi törlesztő részlet összege.

(5) A jogosult részére - kérelmére - legalább 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni.

(6) A törlesztő részletek minden hónap 10. napjáig esedékesek, e határidőre be nem fizetett részletek után késedelmi kamatot kell felszámolni.

(7) A fennmaradó vételárhátralék összegére a törlesztés évének január 1. napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatösszeget kell fizetni.

(8)⁵⁶

(9)⁵⁷ Ha a jogosult a vételárat a szerződéskötéskor egy összegben fizeti meg, a forgalmi értékből 5 % árengedmény illeti meg.

40/A. § Az 50. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2010. január 1-jén.

40/B. § Az önkormányzat által értékesíteni kívánt ingatlanok listáját - a Közgyűlés által határozattal elfogadott- lakáskoncepció tartalmazza. Vásárlási kérelmet csak a koncepcióban kijelölt ingatlanokra lehet benyújtani, az értékesítés feltételeiről a vagyonrendeletben meghatározott testület dönt.

41. § (1) Az önkormányzat a vételár hátralék megfizetése alól felmentést nem ad, de a vételár hátralék törlesztését - kérelemre - a következő időtartamig és esetekben felfüggesztheti:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztési idő tartamával a törlesztés időtartama meghosszabbodik.

(3)⁵⁸ A vételár hátralék törlesztésének felfüggesztéséről és a felfüggesztés időtartamáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

42. § A vételárhátralék összegének biztosítására, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

43. §⁵⁹ Amennyiben a volt önkormányzati lakást elidegenítési és terhelési tilalom terheli az Önkormányzat javára, a tulajdonjog harmadik személyre történő átruházásához a teljes vételár kiegyenlítése előtt nem lehet hozzájárulni.

45. § (1) Amennyiben a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a bérlője vagy más az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, úgy a vételár a helyiség forgalmi értéke.

(2)⁶² Önkormányzati nem lakás céljára szolgáló helyiséget versenyeztetési eljárás nélkül lehet értékesíteni

(3) Amennyiben a vevő a helyiség bérlője, úgy részére – írásbeli kérelmére – részletfizetési kedvezmény adható az alábbi feltételek szerint:

46. § A vételárhátralék összegének biztosítására, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

48. §⁶⁵ (1) A versenyeztetési eljárási szabályaira a Vagyonrendelet mellékletében foglalt versenyeztetési szabályzatot jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az adásvételi szerződés megkötésének feltétele a kialakult vételár egy összegben történő megfizetése.

49/A. § (1) Határozatlan időre szóló helyiségbérleti jogviszony megszüntetéséről a felek megállapodhatnak oly módon, hogy cserehelyiség biztosítása helyett a bérlő részére a bérleti jogviszony megszüntetésével érintett helyiség forgalmi értékének legfeljebb 50 %-ig kiterjedő, de minimum a havi bérleti díj harminchatszorosának megfelelő pénzbeli térítés kerül kifizetésre.

(2) A pénzbeli térítés összegéről, és annak kifizetéséről bruttó 5.000.000,- Ft összegig a ⁶⁷Gazdasági Bizottság, ezt meghaladóan pedig a Közgyűlés határoz.

49/B. § (1) Az Önkormányzat az e rendelet alapján értékesített lakások elidegenítéséből származó teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán helyezi el.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben említett bevételeit lakáscélokra, és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra, különösen:

(3) A lakások elidegenítéséből származó bevételből az Önkormányzat levonhatja:

(4)⁶⁸

50. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.⁶⁹

(2)⁷⁰

51. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

52. §⁷¹ E rendeletnek az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó helyi szabályokról szóló 38/2003. (XII.2.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2023. (V.30.) önkormányzati rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2023. július 1-jén fennálló bérleti jogviszonyokra is alkalmazni kell.