1. § A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő valamennyi lakásra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

2. § (1) Önkormányzati lakás bérbe adható a ¹Gazdasági Bizottság határozata alapján:

(2) A Közgyűlés az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlását a ²Gazdasági Bizottságra ruházza.

(3)³

(4) Ahol a törvény megállapodásra utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről a ⁴Gazdasági Bizottság határozza meg.

(5)⁵ A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles az ingatlanban életvitelszerűen tartózkodni, kivéve a 17. §(4) bekezdésében szabályozott esetekben.

3. § Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján nem adható bérbe.

11. § (1) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel annak adható bérbe, aki:

(2)¹⁶ Lakás szolgálati jelleggel csak a (1) bekezdés szerinti jogviszony fennállásának idejére, de legfeljebb öt év időtartamra adható bérbe, mely időtartam kérelemre további három évvel meghosszabbítható. Különös méltánylást érdemlő esetben lehetőség van a nyolc éves időtartamot további két évvel meghosszabbítani. Tíz év elteltével ugyanazon bérlővel új bérleti jogviszony nem létesíthető.

(3) A munka-, a köztisztviselői-, közalkalmazotti, illetve szolgálati jogviszony megszűnése minden külön jognyilatkozat nélkül a szolgálati jellegű bérleti jogviszonyt megszünteti. E feltétel beálltát követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(4)¹⁷

(5) A lakás bérbeadása iránti kérelmet Érd Megyei Jogú Város Polgármesteréhez kell benyújtani. A beérkező kérelmek alapján a rendelkezésre álló lakások figyelembevételével, a munkáltató véleményének kikérését követően, a bérlő személyéről a ¹⁸Gazdasági Bizottság dönt.

(6) Szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérleti joga nem cserélhető.

(7)¹⁹

(8) A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérleti díját a rendelet 21. §-a szerint kell megállapítani.

12. § Az önkormányzati bérlakások cseréjére a törvény 29. §-ának rendelkezései az irányadóak.

14. § Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a bérbeadó a bérlő tekintetében az eredeti lakásbérleti szerződést módosítja, ha van olyan személy, aki a törvény 32. §-a alapján jogosult a lakásbérleti jog folytatására.

15. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni - a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

(4) Nem köthető bérlőtársi szerződés, amennyiben a leendő bérlőtárs Érd közigazgatási területén másik beköltözhető lakással vagy bérleti, illetőleg bérlőtársi jogviszonnyal rendelkezik.

(5) Ha a lakásban csak egy bérlőtárs maradt vissza, őt a lakás egyedüli bérlőjének kell tekinteni.

16. § (1) A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(2) A befogadáshoz a bérbeadói hozzájárulást írásban kell kérni, a befogadni kívánt személy adatainak, lakcímének feltüntetésével.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

(4) Az önkormányzati lakásba történő befogadást meg kell tagadni, ha a bérlőnek vagy a befogadandó személynek az önkormányzattal szemben bármilyen tartozása van. A befogadást akkor is meg kell tagadni, ha a bérlő vagy a befogadandó személy és az önkormányzat között peres, vagy nemperes eljárás van folyamatban.

(5) Az önkormányzati lakásba történő befogadás megtagadható, ha a lakás szobaszámára és a benne lakó személyek számára, tekintettel a befogadással lényegesen rosszabb körülmények alakulnának ki.

(6)²¹

17. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője a lakás egy részét határozott időre, kizárólag lakás céljára albérletbe adhatja a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával. A lakás albérletbe adásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

(2) Ha a bérlő lakásának egy részét albérletbe kívánja adni, a bérbeadó hozzájárulását írásban kell kérnie.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell, hogy hány fő lesz albérlő.

(4) Az albérletbe adás csak az alábbi esetekben és időtartam vonatkozásában engedélyezhető:

(5) A (4) bekezdésben felsorolt tartós távollétet hitelt érdemlően igazolni kell.

(6) A lakást albérletbe adni a (4) bekezdésben szabályozott esetben is csak akkor lehet, ha legalább 6 m² lakóterület jut 1 főre.

18. § (1) A bérbeadó és a bérlő előre írásban megállapodhat abban, hogy a lakást a bérlő rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi vagy korszerűsíti.

(2) A bérlő köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, és ő felel a hatósági engedélyekben meghatározottak szabályszerű végrehajtásáért.

(3) A számlával igazolt költségeket, de legfeljebb a megállapodásban rögzített összeget a bérbeadó köteles a bérlőnek megtéríteni oly módon, hogy azt a megállapodásban meghatározott módon a bérleti díj teljes összegébe beszámítja, vagy a felek választása szerint a számlával igazolt költségeket, de legfeljebb a megállapodásban rögzített összeget a bérleti jogviszony megszűnésekor kompenzálja.

(4) Határozott időtartamra kötött bérleti szerződés esetén a bérbeszámítást úgy kell megállapítani, hogy az a határozott időtartam letelte napjáig kiegyenlítést nyerjen.

(5) Amennyiben a helyreállítási költség összege magasabb a határozott időtartam alatt megállapítható lakbér összegénél, a többletköltséget, de legfeljebb a megállapodásban rögzített összeget a bérlő által vállalt, számlával igazolt teljesítés után haladéktalanul vissza kell fizetni.

(6) A bérlő költségeinek megtérítésére a bérbeadónak a munka összegszerűségét elismerő nyilatkozata alapján kerülhet sor.

19. § Bérbeadó jogosult - a bérlő és a bérlő által jogszerűen befogadott személyek életvitelének zavarása nélkül - a lakást, a lakás rendeltetésszerű, szerződésszerű használatát évente legalább egy alkalommal ellenőrizni.

20. § (1) Az önkormányzati bérlakás jogcím nélküli használója, a lakás használatáért használati díjat köteles fizetni. Amennyiben több jogcím nélküli használó maradt vissza a lakásban, fizetési kötelezettségük egyetemleges.

(2) A használati díj havi összege - két hónap elteltét követően - a mindenkori lakbér összegének kétszerese.

(3) Ha a bérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, az örökös köteles a lakást a bérlő halálától számított 30 napon belül kiüríteni, kivéve a 14. §-ban fennálló feltételek esetét. A használati díj fizetésére vonatkozó előírásokat az örökös vonatkozásában is alkalmazni kell.

20/A. § (1) Határozatlan időre szóló lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről a felek megállapodhatnak oly módon, hogy cserelakás biztosítása helyett a bérlők részére, a bérleti jogviszony megszüntetésével pénzbeli térítés kerül kifizetésre. A térítés összege nem haladhatja meg az érintett lakás forgalmi értékének 50%-át.

(2) A pénzbeli térítés összegéről, és annak kifizetéséről bruttó 5.000.000,- Ft összegig a Gazdasági Bizottság, ezt meghaladóan pedig a Közgyűlés határoz.

21. § (1)²⁵ A lakások bérleti díjának havi mértéke:

(2) Amennyiben bérlő az (1) bekezdésben foglalt bérleti díjat – önhibáján kívül – nem képes megfizetni, méltányossági kérelmet nyújthat be a Szociális és Egészségügyi Bizottság felé. A kérelemben részletezni kell az indokot, és mellékelni kell a lakásban életvitelszerűen élők jövedelem igazolását, valamint a lakás közüzemi számláit. A méltányossági kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kérelmező családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét.

(3) A rendelkezésre álló adatok alapján a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt, hogy a bérleti díjat méltányosságból elengedi vagy csökkenti.

(4) A méltányosságból elengedett, vagy csökkentett lakbérösszeg legfeljebb 12 hónapra állapítható meg, s amely időtartam egy alkalommal, legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítható.

23. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles fizetni

(2) Az önkormányzati lakás bérlője a különszolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért - különösen, ha a szolgáltatást a bérbeadó harmadik személytől veszi igénybe, vagy harmadik személy közreműködésével nyújtja - azt a díjat köteles megtéríteni, amennyiben az adott szolgáltatás nyújtása a bérbeadónak az önkormányzati lakás vonatkozásában került. Ha a bérbeadó a szolgáltatást harmadik személy közreműködésével nyújtja, megállapodhat a szolgáltatást nyújtó harmadik személlyel, hogy a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásért esedékes díjat közvetlenül az önkormányzati lakás bérlőjétől beszedheti.

(3)²⁷

(4)²⁸

(5)²⁹

(6)³⁰

25. § Az Önkormányzat által bérbe adott lakás bérlőjét kérelemre

25/A. § (1) A lakbértámogatás folyósításának feltételei:

(2) Nem illeti meg lakbértámogatás azt a bérlőt, aki

(3) A lakbértámogatás összege a fizetendő havi lakbér és a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók havi jövedelme 40%-ának a különbözete.

(4) A lakbértámogatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani a Polgármesternek a szükséges igazolásokkal együtt.

(5) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Szociális és Egészségügyi Bizottság bírálja el.

(6) A lakbértámogatás biztosításának időtartama egy év. Ezt követően újabb kérelmet lehet beterjeszteni.

(7) A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni.

(8) Ha a szociális alapon bérbe adott lakás esetén a bérlő (1) bekezdésben említett lakbértámogatásra való jogosultsága megszűnik, a bérbeadó - a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzetének figyelembevételével - a fizetendő havi lakbér összegét e rendelet szerinti magasabb lakbérmértéknek megfelelően módosítja.

25/B. § (1) A lakbérmentességben részesülhetnek azon személyek, akik jelen rendelet 2. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben önhibájukon kívül kerülnek előre nem látható külső erőhatalom által előidézett helyzetekbe (továbbiakban vis maior), így különösen természeti csapás, tűzkár, vízkár; melynek következtében lakhatásuk nem biztosított, a lakhatás más módon történő megoldásáig.

(2) A vis maior helyzet fennállásáról a Polgármesteri Hivatal szakvéleménye alapján a Gazdasági Bizottság dönt, melynek fennállását évente felülvizsgálja.

25/C. § (1) A Gazdasági Bizottság legfeljebb 50 %-os lakbérkedvezményt állapíthat meg ha önkormányzati bérlakás cseréje közérdek miatt válik szükségessé és a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő a cserelakás komfortfokozatából adódó lakbér többletköltségét nem képes megfizetni.

(2) A kedvezmény mértékének megállapítása a Gazdasági Bizottság által egyedi elbírálás alapján történik, melynek jogosultságát évente felül kell vizsgálni. A jogosultságot a bérlő és a vele jogszerűen együtt lakó jövedelemigazolása alapján kell megállapítani.

26. § (1)³² A Közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával kapcsolatos valamennyi hatáskörét – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a ³³Gazdasági Bizottságra ruházza.

(2) A Közgyűlés a 30 napot meg nem haladó időtartamra szóló nem lakáscélú helyiségek bérbeadásával kapcsolatos hatáskörét a Polgármesterre ruházza át.

28. §³⁶ (1) Nem kell a helyiség hasznosítására versenyeztetési eljárást lefolytatni

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a felek a bérleti díj mértékét szabadon állapítják meg.

29. §³⁸ (1) A versenyeztetést a ³⁹Gazdasági Bizottság írja ki. A versenyeztetés eljárási szabályaira Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vagyonrendelet) mellékletében foglalt versenyeztetési szabályzatot jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A versenyeztetési eljárás során biztosítani kell, hogy az ajánlat tevők a bérbeadás jogi feltételeiről részletes tájékoztatást kapjanak.

30. §⁴⁰ (1) A versenyeztetési eljárás során tett ajánlat érvényességének feltétele, hogy az ajánlatot tevő a felhívásban közzétett bérleti díj háromszorosának megfelelő összegű biztosíték megfizetését igazolja.

(2) Azoknak az ajánlatot tevőknek, akik a bérleti szerződés megkötésére jogosultságot nem szereztek, a versenyeztetési eljárás lezárását követően 15 napon belül a biztosítékot vissza kell téríteni. A versenyeztetés nyertese által befizetett biztosítékot a bérleti díjba be kell számítani.

31. §⁴¹ (1) A beérkezett ajánlatokat a ⁴²Gazdasági Bizottság bírálja el.

(2) A bérleti szerződés azzal az ajánlatot tevővel köthető meg, aki a legnagyobb összegű bérleti díj megfizetését és a versenyeztetés egyéb feltételeit vállalja. A Bizottság az ajánlatok elbírálásánál figyelembe veheti a helyiség tervezett felhasználását. A lakosság számára kedvezőbb funkció esetén dönthet az alacsonyabb ajánlatot tevő mellett.

32. § (1) Helyiség határozott, határozatlan időre, vagy feltétel bekövetkeztéig adható bérbe.

(2) Bérleti szerződés feltétel bekövetkeztéig akkor köthető, ha

(3) A bérbeadó a bérleti díj minden év január 1-jével történő növelésében is megállapodhat a bérlővel.

(4) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(5) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - eltérő megállapodás hiányában - az eredeti állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

(6) A bérlet tartama alatt a bérbeadó gondoskodik a bérlő tűrési kötelezettsége mellett

(7) A bérlet tartama alatt a bérlő köteles gondoskodni

33. §⁴³ Önkormányzati tulajdonú helyiség a bérlő által - a bérbeadó hozzájárulásával – csak a bérleti szerződésben meghatározott tevékenység végzésére adható albérletbe.

34. § A pártok, szervezetek számára nem lakás célú helyiségek bérbeadási feltételeinek meghatározására - figyelemmel a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló módosított 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (2) bekezdésére - a Közgyűlés jogosult.

35. § (1) A Közgyűlés az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos hatáskör gyakorlását a vagyonrendelet 25. § (2) bekezdésében foglalt értékhatárig a ⁴⁴Gazdasági Bizottságra ruházza.

(2)⁴⁵

(3)⁴⁶

36. § (1)⁴⁸ A versenyeztetés eljárási szabályaira a Vagyonrendelet mellékletében foglalt versenyeztetési szabályzatot jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)⁴⁹

(3) Az önkormányzati lakás forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértő értékbecslése alapján kell megállapítani.

39/A. §⁵⁴ Önkormányzati lakás tulajdonjogát versenyeztetési eljárás nélkül lehet átruházni

40. § (1) Az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került lakásra elővásárlási jog illeti meg:

(2)⁵⁶ A vételárat a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján kell megállapítani, mely során figyelembe kell venni a lakottság tényét is. A vételár, a forgalmi érték 100%-a. A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a tulajdonos hozzájárulásával történt a lakásra fordított, számlával igazolt és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

(3) A szerződés megkötésekor a megállapított vételár legfeljebb 20%-ának egy összegben való megfizetése köthető ki.

(4) Amennyiben a jogosult e rendelet szerint lakbértámogatásra jogosult, és a szerződés megkötésekor a vételár 20 %- ának egyösszegben való megfizetésére sem képes, kérelmére a vételár teljes összegére részletfizetési kedvezményben részesíthető. Ez esetben az adásvételi szerződés megkötéséhez két készfizető kezes szükséges. A kezes az lehet, akinek legalább egyéves munkaviszonya van és havi nettó jövedelme 50 %-át nem haladja meg a havi törlesztő részlet összege.

(5) A jogosult részére - kérelmére - legalább 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni.

(6) A törlesztő részletek minden hónap 10. napjáig esedékesek, e határidőre be nem fizetett részletek után késedelmi kamatot kell felszámolni.

(7) A fennmaradó vételárhátralék összegére a törlesztés évének január 1. napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatösszeget kell fizetni.

(8)⁵⁷

(9)⁵⁸ Ha a jogosult a vételárat a szerződéskötéskor egy összegben fizeti meg, a forgalmi értékből 5 % árengedmény illeti meg.

40/A. § Az 50. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2010. január 1-jén.

40/B. § Az önkormányzat által értékesíteni kívánt ingatlanok listáját - a Közgyűlés által határozattal elfogadott- lakáskoncepció tartalmazza. Vásárlási kérelmet csak a koncepcióban kijelölt ingatlanokra lehet benyújtani, az értékesítés feltételeiről a vagyonrendeletben meghatározott testület dönt.

41. § (1) Az önkormányzat a vételár hátralék megfizetése alól felmentést nem ad, de a vételár hátralék törlesztését - kérelemre - a következő időtartamig és esetekben felfüggesztheti:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztési idő tartamával a törlesztés időtartama meghosszabbodik.

(3)⁵⁹ A vételár hátralék törlesztésének felfüggesztéséről és a felfüggesztés időtartamáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

42. § A vételárhátralék összegének biztosítására, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

43. §⁶⁰ Amennyiben a volt önkormányzati lakást elidegenítési és terhelési tilalom terheli az Önkormányzat javára, a tulajdonjog harmadik személyre történő átruházásához a teljes vételár kiegyenlítése előtt nem lehet hozzájárulni.

45. § (1) Amennyiben a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a bérlője vagy más az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, úgy a vételár a helyiség forgalmi értéke.

(2)⁶³ Önkormányzati nem lakás céljára szolgáló helyiséget versenyeztetési eljárás nélkül lehet értékesíteni

(3) Amennyiben a vevő a helyiség bérlője, úgy részére – írásbeli kérelmére – részletfizetési kedvezmény adható az alábbi feltételek szerint:

46. § A vételárhátralék összegének biztosítására, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

48. §⁶⁶ (1) A versenyeztetési eljárási szabályaira a Vagyonrendelet mellékletében foglalt versenyeztetési szabályzatot jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az adásvételi szerződés megkötésének feltétele a kialakult vételár egy összegben történő megfizetése.

49/A. § (1) Határozatlan időre szóló helyiségbérleti jogviszony megszüntetéséről a felek megállapodhatnak oly módon, hogy cserehelyiség biztosítása helyett a bérlő részére a bérleti jogviszony megszüntetésével érintett helyiség forgalmi értékének legfeljebb 50 %-ig kiterjedő, de minimum a havi bérleti díj harminchatszorosának megfelelő pénzbeli térítés kerül kifizetésre.

(2) A pénzbeli térítés összegéről, és annak kifizetéséről bruttó 5.000.000,- Ft összegig a ⁶⁸Gazdasági Bizottság, ezt meghaladóan pedig a Közgyűlés határoz.

49/B. § (1) Az Önkormányzat az e rendelet alapján értékesített lakások elidegenítéséből származó teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán helyezi el.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben említett bevételeit lakáscélokra, és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra, különösen:

(3) A lakások elidegenítéséből származó bevételből az Önkormányzat levonhatja:

(4)⁶⁹

50. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.⁷⁰

(2)⁷¹

51. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

52. §⁷² E rendeletnek az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó helyi szabályokról szóló 38/2003. (XII.2.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2023. (V.30.) önkormányzati rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2023. július 1-jén fennálló bérleti jogviszonyokra is alkalmazni kell.

53. §⁷³ E rendeletnek az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó helyi szabályokról szóló 38/2003. (XII.2.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2024. (VI.28.) önkormányzati rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2024. július 1-jén fennálló bérleti jogviszonyokra is alkalmazni kell.