Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés g)–h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve plakát elhelyezésére terjed ki.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is - aki (amely) Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén:

1. reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, reklámhordozót tartó berendezést kíván elhelyezni, vagy
2. vállalkozás használatában álló ingatlanon cégért, vagy egyéb hirdetési célú műszaki berendezést kíván elhelyezni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

  a) reklám: az a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3.§ d) pontja szerinti gazdasági reklám, amit a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV- törvény (a továbbiakban: Tktv.) 11/F. § 3. pontja határoz meg. A reklámhordozó, a reklámhordozót tartó berendezés reklám elhelyezését biztosítja;

  b.) citylight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezkedésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 118 cm x 175 cm nagyságú, egy vagy kétoldalú, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel, vagy digitális kijelzővel rendelkezik;

  c.) cityboard formátumú eszköz: olyan, teljes szerkezetével maximum 5 méter magasságú, egy vagy két lábon álló berendezés, amely egy vagy két oldalon plexi vagy üveg felület mögött papír vagy fólia alapú, nem ragasztott, szerkezeten belül megvilágított, maximum 9 m² nagyságú, fekvő téglalap felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;

  d.) kandeláber reklám: közvilágítási oszlopokon 1- 1,5 m² méretben, egyvonalban, azonos magasságban, négyzetes, vagy álló téglalap kivitelben alakítható ki. Oszloponként két darab helyezhető el, úttesttől kifelé és/vagy befelé, a hatályos útügyi jogszabályok figyelembevételével;

  e) komfort pont: a városhasználók kényelmét biztosító, jól felismerhető logóval, hálózatba telepített több funkciójú építmény, melyben például a higiénés szükségletek kielégítése (WC, mosdó, pelenkázó) mellett kerékpártároló és töltő, automata csomagmegőrző, információs és reklámfelületek, hírlapárusítás, kereskedelmi automaták, térkép, wifi, hot spot, világítás, segélykérés, nagy forgalmú helyeken újraélesztő készülék, stb. is telepíthető. Anyaghasználatát és formavilágát tekintve időtálló, kortárs szemléletű, funkcionalitást előtérbe helyező megjelenés, mely könnyen fenntartható például megújuló energiaforrások felhasználásával üzemeltethető;

  f) információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó, Citylight és Cityboard eszközök, kandeláber reklám;

  g) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra, vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;

  h) más célú berendezés: a közterületi pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterületi illemhely és a komfort-pont.

3. A reklámok elhelyezésének általános szabályai, követelményei és feltételei

3. § (1) A reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) 3., 4. melléklete és 1. számú függeléke tartalmazza azokat a Tktv. 1. számú melléklet szerinti fokozott védelem alatt álló területeket, ahol reklámhordozó és reklám nem, vagy csak funkcionális célokat szolgáló utcabútoron helyezhető el. 

(3) A HÉSZ 3. melléklet szerinti helyi értékvédelmi területen az információs célú berendezések közül Cityboard formátumú eszköz és kandeláber reklám nem helyezhető el.

(4) E Rendelet 1. mellékletében jelölt városközponti területen, a Parkvárosi, és Érdligeti alközpont területén az információs célú berendezések közül Cityboard formátumú eszköz nem helyezhető el.

(5) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán - építési reklámháló kivételével - nem helyezhető el.

(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó ponyva reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

4. § (1) A település közigazgatási területén utcabútorok legfeljebb az alábbi darabszámban helyezhetőek el:

a) Citylight formátumú eszköz: maximum 80 darab,

b) Cityboard formátumú eszköz: maximum 120 darab,

c) Kandeláber reklám: legfeljebb 1000 darab,

d) kioszk: 10 darab,

e) közművelődési célú hirdetőoszlop: 10 darab.

(2) Az információs célú berendezésekről helyszín, és darabszám szerint a közterület-felügyelet naprakész listát vezet.

(3) Közterületről két vagy több oldalról látható reklámhordozót két vagy több oldali reklámfelülettel kell kialakítani. 

5. §  (1) A reklámhordozó berendezések létesítésekor egységes megjelenésű, időjárásálló szinterezett horganyzott acél vagy alumínium szerkezet alkalmazható. A szerkezeten kerülendők a harsány, rikító színek. A reklám a lehető legvékonyabb keretszerkezetben, plexi vagy biztonsági üveg mögött, hátsó szerkezeten belüli, meleg színű, nem villogó fényforrás által megvilágított eszközön helyezhető el.

(2) Reklám megvilágítására kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.  A Citylight és Cityboard eszközök megvilágítása kizárólag a szerkezeten belül történhet.

(3) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető. Nem alkalmazható villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő anyag, mely a közlekedés biztonságát zavarja.

4. Utcabútorokra vonatkozó szabályok

6. § (1) Az utcabútoroknak illeszkedniük kell a meglévő épített és természetes környezetbe, településképbe.

(2) Közterületi utcabútort közterület-használati engedély alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 39. §-ában foglalt előírásokat, külön figyelemmel arra, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterületi felületek nem szűkíthetők le.

(3) A közterületi utcabútor a közterület más, közcélú igénybevétele esetén elbontható, mely esetben az utcabútor építtetőjét, használóját, üzemeltetőjét kártalanítás nem, vagy a használatra kötött megállapodás szerint illeti meg.

7. § Utasváró fülkét úgy kell kialakítani, a meglévőket átalakítani, hogy azok oldalfalán átlátható, legalább A/2 méretű műanyag vagy üvegfelület mögött lehetővé váljon könnyen cserélhető közérdekű hirdetések, városi szintű programokról való tájékoztatás elhelyezése.

8. § Kioszk reklám elhelyezésre felhasználható felülete nem lehet nagyobb az építmény teljes homlokzati felületének kétharmadánál.

9. § (1) Az információs és más célú berendezések reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb kétharmadán, a kétoldalas Citylight, Cityboard formátumú eszközök, és kandeláber reklám összes felületének pedig legfeljebb 50%-án tehető közzé reklám. A további felületeken az alábbi, közérdekű információk közlése lehetséges:

a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi, kulturális és közlekedési információk;

e) várostérkép;

f) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(2) A Citylight és Cityboard típusú berendezés meglévő reklámhordozót tartó berendezésektől légvonalban mérve 50 méteren belül nem helyezhető el.

(3) Információs és más célú berendezés kialakításakor a harmonikus, a település egészén egységes megjelenést biztosító kialakítás mellett törekedni kell arra, hogy a berendezés egyéb közterületi funkcióhoz – például: pad, biciklitároló, virágtartó – is kapcsolódjon.

(4) A településen működő közművelődési (Szepes Gyula Művelődési Központ), és közgyűjteményi (Magyar Földrajzi Múzeum, Csuka Zoltán Város Könyvtár) intézmények, valamint azok telephelyei önállóan vagy együttesen közművelődési célú hirdetőoszlop létesítését kérelmezhetik a polgármesterhez benyújtott településképi bejelentési eljárás keretében.

(5) A közművelődési célú hirdetőoszlopnak a reklám elhelyezésre igénybe vehető felülete a 12 m²-t nem haladhatja meg.

(6) A közművelődési célú hirdetőoszlopra reklámhordozó ragasztás útján is rögzíthető. A létesítést kérő közművelődési intézmények kötelesek a hirdetőoszlop reklám céljára hasznosítható felületének karbantartására, az avult, megrongálódott reklámok, hirdetések eltávolítására.

5. A reklámokra vonatkozó szabályoktól való eltérések

10. § A reklámok, és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó e rendeletben meghatározott korlátozások és tilalmak alól átmeneti időre, az alábbiak szerint lehet eltérni:

a)  Városi rendezvények, jelentős események népszerűsítésére évente összesen legfeljebb 12 hét időtartamra a városközpont, alközpontok és a főbb városi útvonalak mentén ideiglenesen egyéb reklám is elhelyezhető;

b) Építési tevékenység idejére – minden esetben kérelemre, és építési napló vezetésével igazoltan – építési reklámháló, molinó is elhelyezhető. Építési reklámhálón a reklám közzétételre 2-9 m² nagyságú felület használható fel;

c) Közérdekű molinó ideiglenesen helyezhető el városi rendezvények népszerűsítésére a rendezvényt megelőzően legfeljebb 3 hét időtartamra.

6. A cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésével kapcsolatos általános szabályok

11. § A vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, kizárólag a vállalkozást, az ott folyó tevékenységet népszerűsítő hirdetési célú berendezések különösen:

a) üzletfelirat, cégtábla, címtábla – mely a vállalkozás, üzlet nevét, adatait tartalmazza, megvilágított formátumban is, és rendszerint a bejárat közelében kerül elhelyezésre,

b) cégér- figurális elemet, címerszerű tárgyat tartalmazó épülettartozék, általában a falsíkkal szöget bezáró kivitelben készül,

c) totemoszlop, amelyből ingatlanonként maximum 2 darab helyezhető el legalább 6 m² nagyságú dobozolt hirdető felülettel,

d) reklámgrafika, mint homlokzati felületre készített festett grafikai mű,  

e) molinó – nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra, vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

12. § (1) Új épület építésénél, meglévő átalakításánál, funkcióváltásnál, homlokzati felújításnál az épület közterületről látható részén megjelenő cégérek és hirdetési célú berendezések méretét és elhelyezését e rendelet előírásait figyelembe véve a közterületi homlokzattal együtt kell tervezni és kialakítani. Meglévő épület esetén – amennyiben a homlokzat nem változik – a kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve az előírások szerint helyezhető el az ott folytatott tevékenységre utaló cégér vagy hirdetési célú berendezés.

(2) Egy ingatlanon belül az összes meglévő és tervezett cégér és hirdetési célú berendezés felületi nagysága nem haladhatja meg az épület közterület felé eső homlokzati felületének 10%-át, amely alól kivételt képez a homlokzati falra festett reklámgrafika, amennyiben az a közterületről látható homlokzat kedvező városképi megjelenését szolgálja.   

(3) Cégért és hirdetési célú berendezést elsősorban az épület homlokzatán, az üzletportál feletti sávban kell kialakítani.

(4) Kerítésen vállalkozásonként egy darab, legfeljebb 1 m² nagyságú hirdetési célú berendezést a kerítésre szerelve, annak síkjában lehet elhelyezni, figyelembe véve a (2) bekezdésben lévő homlokzati arányszámot.

(5) Előkertben teljes szerkezetével csak totemoszlop állhat. A HÉSZ szerinti lakóterületeken totemoszlopot nem lehet elhelyezni. 

7. A cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésének övezetekre, településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó sajátos szabályai

13. § (1) A HÉSZ-ben kertvárosias és falusias lakóterületi övezetekbe tartozó ingatlanokon vállalkozásonként legfeljebb 1 m² összes hirdetőfelületű üzletfelirat, cégtábla, címtábla, cégér az épület homlokzatára, vagy a kerítésre szerelve, annak síkjában helyezhető el, illeszkedve azok építészeti jellegéhez.

(2) A HÉSZ 3. melléklet szerinti helyi értékvédelmi területen, vagy helyi egyedi védelem alatt álló érték ingatlanán:

a) a rendelet méretkorlátai között vállalkozásonként legfeljebb 2 darab cégér, vagy egyéb hirdetési célú berendezés helyezhető el elsősorban betűkből kirakott, vagy dobozolt kivitelben az épület homlokzatára szerelten,

b) a nemzeti dohányboltok kivételével kirakatot át nem látható felülettel takarni nem lehet,

c) hirdető berendezésként molinó nem helyezhető el.   

(3) E rendelet 1. melléklete szerinti városközpont, alközpontok területén:

a) új épületek esetében a homlokzati kialakítással együtt tervezett cégéreken, hirdetési célú berendezéseken kívül egyéb hirdetési felületek nem alakíthatók ki,

b) a nemzeti dohányboltok kivételével meglévő és létesülő kirakatokat 30%-nál nagyobb arányban át nem látható felülettel takarni nem lehet,

c) hirdető berendezésként molinó nem helyezhető el.

14. § (1) A tulajdonosok a város bármely területén az ingatlanon, annak elidegenítésére vonatkozó kínálati felhívást molinón is elhelyezhetik – legfeljebb 2 m² felülettel.

(2) Jelen rendelet szerinti településképi bejelentési eljárást követően elhelyezett cégér és hirdetési célú berendezés jobb alsó sarkában fel kell tüntetni az elhelyezést engedélyező önkormányzati hatósági határozat iktatószámát.

(3) A vállalkozás, tevékenység megszűntét követően okafogyottá, gazdátlanná vált hirdető berendezések elbontása az elhelyezőnek, illetve az ingatlan mindenkori tulajdonosának, üzemeltetőjének, bérlőjének kötelessége.

8. Településképi bejelentési eljárás

15. § (1) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni mérettől függetlenül minden esetben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet, valamint e rendelet szerinti reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése előtt.

(2) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni e rendelet szerinti cégér vagy hirdetési célú műszaki berendezés elhelyezése előtt üzletenként 1 m² feletti összes hirdetőfelülettel rendelkező hirdető-berendezések elhelyezése előtt.

(3) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Főépítészi csoportjánál kell benyújtani.

(4) A Polgármester által kiadott határozatot a Főépítész készíti elő.

(5) A véleményezésre benyújtott papíralapú dokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) bekezdésére figyelemmel, ugyanezen jogszabály 26/C. §-a szerinti határozat kialakításához szükséges mértékben, a tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció-részek elhagyhatóságával – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) a jelen  rendelet 2. melléklete szerinti kitöltött adatlapot,

b) műszaki leírást; az építményre kerülő cégér vagy egyéb hirdetési célú műszaki berendezés esetén a 12. § (2) bekezdésben meghatározott homlokzatfelületi arányszám igazolásával,

c) helyszínrajzot,

d) a reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégér, egyéb hirdetési célú berendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,

e) építményre helyezendő cégér vagy egyéb hirdetési célú berendezés  esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, és

f) látványtervet vagy fotómontázst.

9. Településképi kötelezés

16. § (1) A bejelentési kötelezettség teljesítését a polgármester ellenőrzi.

(2) A polgármester a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve nem a bejelentés szerinti végrehajtás esetén a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le, melynek során szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezésben a reklám közzétevőjét, a cégér elhelyezőjét a reklámhordozó, a cégér, vagy más hirdető-berendezés átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(3) A jelen rendeletben meghatározott bejelentési eljárás szabályainak megszegése esetén e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

(4) A (3) bekezdés szerinti bírság kiszabása során mérlegelni kell a jogsértő magatartás súlyát, különösen a jogsértések számát és a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát, és a jogsértéssel elért előny mértékét. 

10. Plakát jogosulatlan elhelyezése

17. § (1) Aki idegen vagyontárgyon a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgy esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulása nélkül plakátot helyez el, közigazgatási bírsággal sújtható. A bírság kiszabására a közterület-felügyelet jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben kiszabható közigazgatási bírság összege 10.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig, a helyszíni bírság összege 5.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedhet. A helyszíni bírság mértékét a hatóság korlátlanul enyhítheti, vagy a jogsértés csekély súlya miatt mellőzheti, feltéve, hogy a jogsértést tanúsító személy a plakátot nyomban eltávolítja.

11. Záró rendelkezések

18. § Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

19. §  A Tktv. 11/F § 3. pontjának a)-d) alpontjában meghatározott cégérek, reklámok esetén az azokat elhelyező személy legkésőbb 2018. május 1. napjáig köteles a jelen rendeletben foglalt előírásoknak megfelelni.

20. § Hatályát veszti:

1. A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 18/2005. (VI.01.) önkormányzati rendelet;

2. Az Érd Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet:

a) 2. § (2) bekezdés b) pontja,

b) 4. § (3) bekezdés f) pontjában a „(reklám elhelyezés ábrázolásával)” szövegrész,

c) 6/A. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja,

d) 6/A. § (2) bekezdése,

e)  6/A. § (4) bekezdésében a  „a 6/A. § (2) bekezdése szerinti hirdető-berendezések elhelyezése esetén öt év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig (üzlet működéséig) terjedhet.” szövegrész.

f) 6/B. § (3) bekezdés c) pontja.

A Közgyűlés elfogadta a 2017. október 26-ai ülésén.