1. § (1) A rendelet hatálya Vác Város teljes közigazgatási területére terjed ki (a továbbiakban: település, vagy város).

(2) A rendelet mellékletei a következők:

(3) A Szabályozási terv a rendelettel együtt alkalmazandó, mely során

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Új piac

(2) A település területén állandó jellegű felépítmény nélküli úszómű, vagy kikötő – a szabályozási terven jelölt – területeken, meghatározott partszakaszokon helyezhető el.

(3) Úszómű (állóhajó) elhelyezéséhez előzetes sziluett vizsgálatot kell végezni, amellyel igazolni kell a környezethez illeszkedést.

4. § (1) Az 1. mellékleten „kötelező közterületi fásítás” elemmel jelölt közterületeken ültetett fasorok esetén biztosítani kell

(2) A Szabályozási terven „közterület zöldfelületként fenntartandó része”-ként jelölt közterületi telekrészen – eltérő előírás hiányában –

(3) Közterületeken és közhasználat céljára átadott területen a fásított zöldsáv minimális szélessége 1,0 méter. A fák számára legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet kell biztosítani.

5. § (1) A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, az Országos Ökológiai Hálózat övezeteiben, a Natura 2000 hálózat területein, valamint a helyi védett és helyi védelemre tervezett területeken a védettséggel, az értékvédelemmel összefüggő rendelkezéseknek és követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során is érvényt kell szerezni. Ezen területek felhasználása, valamint bármely építési tevékenység és változtatás kizárólag a vonatkozó jogszabályokban rögzített követelmények figyelembevételével történhet.

(2) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve.

(3) A Natura 2000 területeken, illetve az Országos Ökológiai Hálózat magterülete, vagy ökológiai folyosója övezetének lehatárolásával érintett mezőgazdasági övezetekben a meglévő fásszárú növényállomány megtartandó.

(4) A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását, területi hiányának pótlását és bekapcsolását az országos hálózatba.

(5) A település területén fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajtákból kell választani.

(6) A zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások elleni védekezésre, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására – megfelelő hely rendelkezésre állása esetén – a zavaró környezeti hatások mérséklésére alkalmas többszintes telepítésű védő zöldsávot kell létesíteni.

(7) Az alábbi komplex tájrehabilitációt igénylő területek rendezése tájrehabilitációs terv alapján történhet:

6. § (1) A termőföld hasznosításának elsődleges célja a mező- és erdőgazdálkodás, speciális esetben a természetvédelem területi alapjainak biztosítása.

(2) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(3) A földmozgatással járó munkavégzések a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően folytathatók.

(4) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(5) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.

(6) A mezőgazdasági területek feltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált talaj vagy nem talajidegen anyag használható. A 1,0 m-t meghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a talajvédelmi szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.

(7) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.

(8) A település területén 1,5 m-nél magasabb támfal csak ott létesíthető, ahol azt a meglévő természetes terepadottságok, vagy védelmi szempontok (Duna-part, erózióveszély, árvízvédelem) teszik szükségessé.

(9) A település területén talajszennyezést okozó tevékenység – szabályozatlan hulladék- és sittlerakás, szennyvízleürítés, stb.- nem végezhető.

(10) A szennyezett, rehabilitációt igénylő területekről felmérést kell készíteni. A területekre vonatkozó meglévő anyagokat aktualizálni kell és az adatokat térképen is meg kell jeleníteni.

(11) Az erózióveszélyes területeken a területet használni, építési-, felújítási munkát végezni csak a megfelelő erózió elleni védelem mellett, szükség esetén tereprendezési tervet is tartalmazó engedélyezett tervdokumentáció alapján lehet. A védelmet a tulajdonosnak, illetve közterületek esetén az önkormányzatnak kell biztosítania. Ilyen erózióveszélynek kitett, kiemelt védelmet igénylő területek, ahol építési-, felújítási munkát végezni minden esetben csak a megfelelő erózió elleni védelem mellett, tereprendezési tervet is tartalmazó engedélyezett tervdokumentáció alapján lehet, a következők:

(12) A bányászati tevékenység felhagyott területeit a bányavállalkozónak, vagy jogutódjának rendeznie kell. A rekultivációs tervet a szabályozási tervnek megfelelően, tájépítészeti tervdokumentáció alapján kell elkészíteni, a bányászati tevékenység felhagyását követő 3 éven, vagy a bányászati engedélyben szereplő határidőn belül.

7. § (1) A felszín alatti vízvédelmi területeken, a vízbázisok, vízmű-kutak védőövezetén, a vízbázisok és a távlati vízbázisok területein saját ellátási célra, magán kút fúrása nem megengedett, sem talajvizes, sem ivóvíz célra.

(2) A település külterületének szennyvízközművek által el nem látott, 1,0 hektárnál kisebb telkein csak zárt szennyvíztározó használata megengedett. A külterület legalább az 1,0 ha-t elérő méretű telkein a szennyvízközmű-hálózat kiépítéséig közműpótlóként biológiai szennyvíztisztító kisberendezés, vagy zárt szennyvíztározó használata megengedett.

(3) A vizek, vízfolyások védelme érdekében ezen vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, feliszapolódását vagy lefedését eredményező, valamint a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését károsan befolyásoló építési munka és területhasználat nem folytatható.

(4) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak is megfelelően kell megvalósítani.

(5) A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető. Csapadékvíz sem közterületen, sem magántelken nem kerülhet a szennyvízcsatornába.

(6) Szennyvíz a közcsatorna hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. Szennyvíz az előírt tisztítás nélkül a természetes vizekbe nem vezethető. Tisztítatlan szennyvíz szabadtérben csak a tisztítómű területén az egyéb előírások betartásával tározható.

(7) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.

(8) A természetes vizek környezetében védőtávolságok, pufferzónák kijelölésére és azokra vonatkozó előírások meghatározására tájrehabilitációs tervet kell készíteni.

(9) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi és áramlási viszonyai károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

(10) Egy telken belül 20, illetve annál több gépkocsit befogadó fedett vagy nyitott parkolók, gépjárműtárolók felületéről, és a területeket feltáró belső utakról az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a telken belüli szikkasztóba, tározóba vagy befogadói hozzájárulással a csapadékvíz csatornába.

8. § (1) Vác közigazgatási területe a Budapest és környéke levegőtisztaság-védelmi agglomeráció zónába tartozik. Szennyezőanyag-kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak, illetve határértékeinek megfelelően történhet.

(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

(3) A közigazgatási területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

9. § (1) Lakott területeken a transzformátor állomásokat, oszloptrafókat, mikrohullámú adó-, vevő- és átjátszó állomásokat olyan távolságban és műszaki védelemmel kell elhelyezni, hogy sugárvédelmi többletterhelést ne okozhassanak.

(2) A nagyközépfeszültségű és nagyfeszültségű vezetékeket földkábelben kell vezetni.

10. § (1) A település területén keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni. A szelektíven gyűjtött lakossági hulladékot háztól való elszállítással vagy a város területén kialakított hulladékgyűjtő szigeteken lévő szelektív tárolókban, zöldhulladék esetén közösségi komposztálóban lehet elhelyezni.

(3) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési (inert) törmelék csak a környezetvédelmi engedéllyel rendelkező, inert hulladék befogadására is engedélyezett hulladéklerakón helyezhető el.

(4) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(5) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően végezhető. A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet.

(6) A tervezett térségi szerepkörű hulladékátrakó állomás telephelye a felhagyott kommunális hulladéklerakó területén, környezeti hatásvizsgálat környezetvédelmi engedélyében meghatározott módon (pl. védőövezet biztosítása), terv alapján helyezhető el.

(7) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. A város közterületein és az intézményeknél és lakosságnál keletkező, egyedileg nem komposztált, összegyűjtött zöldhulladékot városi komposztáló telepen kell ártalmatlanítani, illetve újrahasznosíthatóvá tenni. Városi komposztáló telep a felhagyott kommunális hulladéklerakó területén, környezeti hatásvizsgálat környezetvédelmi engedélyében meghatározott módon, szabályozási terv alapján helyezhető el.

(8) Hulladék-lerakóhely, hulladékátvevő, hulladék-feldolgozó és kezelő csak a 44. §-ban erre a célra kijelölt helyen létesíthető.

(9) A település területén érintett minden telektulajdonosnak gondoskodni kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) lerakott hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni. A közterületen lévő illegális hulladéklerakás felszámolásáról és az igénybe vett terület rendezéséről az önkormányzat gondoskodik.

11. § (1) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete: A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen állandó lakás céljára alkalmas épület, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény a környezetvédelmi engedély alapján helyezhető el. A védőtávolságot igénylő létesítmények és védőtávolságaik:

(2) Zajos létesítmények védőtávolsága: A zavaró mértékű – határérték feletti – üzemi eredetű zajterhelést okozó DDC üzemi létesítménye környezetében a zavaró mértékű zajterhelés érvényesüléséig az 500 m-en belüli védőterületen állandó lakás céljára alkalmas épület – a közegészségügyi hatóság hozzájárulásával – a környezetvédelmi hatóság felmentésével csak abban az esetben építhető, bővíthető, ha a védendő belső helyiségek zajvédelmi határértékei műszaki zajvédelemmel biztosíthatóak. A védőtávolság mértéke a zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozott környezetvédelmi engedély alapján módosulhat.

(3) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.

(4) Természetközeli állapotú felszíni vizek partja menti védőtávolság, védőövezet külterületen:

(5) A felszíni vizek partja mentén a fenntartás céljára szabadon hagyandó sáv, ahol építmény és fás növényzet nem helyezhető el

12. § A település külön előírásban meghatározott katasztrófa védelmi besorolásának megfelelő tartalommal elkészített katasztrófa elhárítási - védelmi terv előírásait együttesen kell alkalmazni az országos szabályzatok, valamint a helyi ár- és belvízvédelmi, tűz- és robbanásvédelmi, környezetbiztonsági előírásokkal.

13. § (1) Vác város területén közmű, távközlési és adatátvételi hálózatokat és létesítményeket a legkorszerűbb technológiák felhasználásával úgy kell kialakítani, hogy azok fenntartása, illetve javítása a lehető legkisebb közterületi munkával, forgalomkorlátozással járjon. Járda, út felbontása esetén (közmű elhelyezés, javítás) az érintett közterület teljes szélessége helyreállítandó.

(2) A közüzemi közművek, a termékvezetékek, az adatátvitel-hálózatok építményeit közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől csak értékvédelmi okból lehet eltérni, a közösségi célt szolgáló infrastruktúra műszaki elemeinek (pl. a közvilágítást szolgáló falikar) közterület felőli épülethomlokzaton történő elhelyezését a tulajdonosnak, az esetlegesen szükséges helyreállítási munkák elfogadása mellett tűrnie kell.

(3) A meglévő közműlétesítmények biztonsági védőtávolságait a létesítésnél, vagy átalakításnál, felújításnál figyelembe kell venni.

(4) Az új beépítésekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(5) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor egyidejű rekonstrukcióról is gondoskodni kell. A kiváltandó, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, vagy el kell távolítani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(6) A település beépítésre szánt területein a használatba vétel feltétele a teljes közművesítettség megléte.

(7)³ A külterületi beépítésre nem szánt területeken lakás céljára szolgáló, kereskedelmi, vendéglátási célú, szálláshely-szolgáltatást nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célokra történő rendeltetésmódosítása esetén legalább részleges közművesítettség biztosítása szükséges, de az egészséges ivóvízminőség és az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés ez esetben is biztosítandó, a 7. § (5)–(6) bekezdéseivel összhangban.

(8) Közműmunkálatok a veszély, illetve hibaelhárítás kivételével csak ütemezetten, egységes koncepció, genplán alapján végezhetők.

(9) A földalatti közműhálózatok burkolatfelbontás nélküli továbbépíthetősége érdekében a közművezetékeket a burkolat végétől mérten legalább 50 cm-rel hosszabbra kell építeni.

(10) Új közüzemű vízelosztó hálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető. Új fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.

(11) Magán, egyedi talajvizes kút, illetve 2. vízadó réteg kútja a hidrogeológiai védőövezeten és vízbázis területen belül nem létesíthető.

(12) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(13) A vízbázis és a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz, vagy a tisztított szennyvíz mindennemű szikkasztása (beleértve az időszakos vízfolyásba, földmedrű árokba való bevezetését is) a település teljes területén tilos.

(14) A település területén keletkező szennyvizek ártalmatlanítása – az előírt feltételek érvényesülése esetén – az alábbiak szerint történhet:

(15) A szennyvízátemelő műtárgy hatásterülete:

(16) A szennyvíztisztító telep kijelölt hatásterülete egyedi eljárással felülvizsgálható, annak határozatában rögzített mértékkel módosítható. A kijelölt hatásterületen belül új területhasznosításra, terület-hasznosítás módosítására a területet igénybe venni csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján lehet, az abban előírtak betartásával.

(17) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak vízügyi ágazat hozzájárulásával változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.

(18) Ha a vízfolyás valóságos helye eltér az ingatlan-nyilvántartási helyétől, akkor a földhivatali nyilvántartási helyét kell figyelembe venni annak rendezéséig.

(19) Vízfolyások mentén a karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szükséges, előírások szerinti szélességű sáv szabadon hagyandó. A karbantartás céljára biztosítandó – a vonatkozó jogszabályban meghatározott – parti sáv a partvonaltól számítandó és vízgazdálkodási területként kezelendő.

(20) A nyílt árkok utólagosan csak a telek behajtójának szélességében, legfeljebb 4,5 m széles sávban burkolhatóak le, a csapadékvíz megfelelő szabad átfolyásának biztosítása mellett.

(21) Ha a telek beépítése, vagy burkoltságának növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége a befogadó nyilatkozata alapján meghaladja a vízelvezető hálózat befogadó képességét, a csapadékvíz helyi visszatartására telken belül helyi záportárolót kell létesíteni. A záportároló méretét úgy kell meghatározni, hogy minden új megkezdett 50 m² burkolt felület után minimum 1,0 m³ helyi záportároló térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető-hálózat kezelője nem kéri), amelyből a csapadékvizet késleltetve (a felszíni vízelvezető-hálózat kezelője által meghatározottak szerint) kell a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni. A záportárolót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.

14. § (1) Közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

(2) Ahol a védőtávolság a kialakult állapot miatt nem biztosítható, ott a szabvány alóli felmentést kell kérni, és meg kell oldani a közművek védelembe helyezését.

15. § (1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút – a gazdasági (Gksz) és ipari (Gip) övezetek területét leszámítva – csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki. A Gip és Gksz jelű építési övezetek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánutak közforgalom elől elzárhatók.

(2) Közforgalom elől el nem zárt magánutakat a közutakra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell kialakítani.

(3) A közforgalom elől el nem zárt magánút által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület vagy közút lenne.

(4) Közforgalom elől el nem zárt magánút lakó- és kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be és vagy közterülethez, vagy működő magánúthoz kell csatlakoznia.

(5) A magánút legkisebb telekszélessége, melyről

16. § (1) Beépítésre szánt területeken, az új építmények esetében, az azok rendeltetésszerű használatához szükséges parkoló és rakodó helyeket, járműtároló épületeket telken belül kell biztosítani.

(2) Bővítésből, átépítésből, rendeltetési egységszám változásból, vagy rendeltetésmód változásból eredő parkoló-többlet az építéssel érintett telken belül szabadban is elhelyezhető, ha ott nem lehetséges, akkor közterületen is elhelyezhető, vagy megváltható.

(3) A létesítendő parkolók száma:

(4) A Belváros és kijelölt környezetében új épület építése esetén, ha a létesítendő parkolóhelyek száma több, mint 6 db, akkor a szükséges parkolóhelyek 30%-t telken belül épületben, építményben kell elhelyezni.

(5) Kertvárosias lakóterületeken új épület építése, vagy meglévő épület bővítése esetén, ha a létesítendő parkolóhelyek száma több, mint 3 db, akkor a szükséges parkolóhelyek 75%-át telken belül épületben, építményben kell elhelyezni.

(6) A település területén meglévő közhasznú, illetve telepszerű beépítés földszintjén levő gépkocsitároló, valamint közterületi parkolóhely csak annak egyidejű pótlásával szüntethető meg.

(7) Gépjárműtárolók az Ln-1, Ln-2a, Ln-3 és Ln-Kt jelű lakóterületeken csak csoportosan, terepszint alatti elhelyezéssel, zöldtető kialakítással létesíthetők.

(8) A többlakásos lakóépületek utcai homlokzatán a gépkocsitárolók rendeltetésmódosítása csak akkor lehetséges, ha az érintett ingatlanon lévő épület érintett homlokzatán a gépkocsitárolók legalább 75%-án a rendeltetésváltás az aktuális földhivatali nyilvántartás szerint is már megtörtént. A módosítás során a gépjárművek elhelyezéséről szóló önkormányzati rendelet szerint kell a gépjárművek elhelyezésének pótlását biztosítani legkésőbb a hatósági bizonyítvány kiállításáig.

(9) A település belterületén új felszíni közparkoló – közterületek, vagy közhasználat céljára átadott területek kivételével – nem létesíthető.

(10) A város teljes területén a gépjárművek részére kialakított parkoló területe (5,0*2,5 m gépjárművenként) az előírt legkisebb kialakítandó zöldfelületi értékbe nem számítható be.

17. § Az országos közutak külterületi jellegének biztosítása érdekében az út tengelyétől számított

18. § (1) A város területén nyúlványos telek nem alakítható ki.

(2) A meglévő beépítéssel rendelkező ingatlan övezeti paraméterei a telekalakítás után is biztosítandók.

(3) A település területén kijelölt építési övezetek és övezetek területén

(4) A meglevő adottságokhoz, kialakult állapothoz igazodóan az építési övezetekben, övezetekben előírt telekszélességi és telekhosszúsági méretek megcserélhetők.

(5) Telken belülre eső építési övezet, vagy övezet határán telket alakítani kötelező.

(6) A kialakult úszótelkes építési övezetekben a meglevő épületek számára telek alakítható.

19. § (1) Az elővásárlási jog terhelést telekmegosztást követően az új kialakítású telekre, telkekre is értelmezni kell.

(2) Az elővásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

20. § (1) A település területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás), de új építési munka már csak a jelen rendelet előírásainak betartásával végezhető.

(2) A Szabályozási terven „telek zöldfelületként fenntartandó része”-ként jelölt telekrészen

(3) A település területén az egyes építési övezetekben és övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő rendeltetések helyezhetők el, alakíthatók ki.

(4) Beépítésre szánt területen jelentős környezeti hatással járó rendeltetés nem helyezhető el.

(5) Az egyes építési övezetekben az építési hely megállapításánál a szomszédos épületek kialakult elhelyezkedéséhez igazodni kell.

(6) Az építési helyet - az általános előírások mellett – a Szabályozási Terv esetenként

(7) Ha a Szabályozási terv építési helyet jelöl vagy az építési övezeti előírások másként rendelkeznek, az egyes beépítési módokra vonatkozó elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános előírásokat nem kell alkalmazni.

(8) Meglévő beépítés közbenső helyzetű telkeinek a közterület felőli beépítési vonala kötelező építési vonalnak tekintendő. A nem közbenső helyzetű meglévő beépítés építési vonala az OTÉK, illetve az illeszkedés szabályai szerint határozható meg.

(9) Ahol az építési hely által kijelölt terület az övezeti beépíthetőségi határértéknél kisebb, a beépítést az építési hely nagysága határozza meg.

(10) Ahol az építési hely, a megengedett épületmagasság, a megengedett beépítettség, szintterületi mutató különböző mértékű beépítést tenne lehetővé, az a nagyság valósítható meg, amelyik minden előírásnak egyidejűleg megfelel.

(11) Szabadon álló beépítés esetén – a gazdasági területek kivételével – az épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza – az SZT eltérő jelölése hiányában – maximum 30 m lehet.

(12) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az építési oldalhatártól a környezetben kialakult állapot szerinti távolságra kell elhelyezni. Amennyiben nincs a környezetben kialakult állapot, vagy az egyértelműen nem határozható meg, akkor az új épületet az oldalhatáron álló beépítési forma szerinti építési helyen belül, de legalább az oldalsó telekhatártól mért 1,0 m távolságra (csurgótávolság) kell elhelyezni, az épületek közti minimális tűztávolságot is betartva.

(13) Zártsorú beépítés esetén a csatlakozó új épület párkány– és gerincmagassága a kialakult épületmagasság szerinti érték lehet, amennyiben az épületmagasság „K”-val jelölt. Az eltérés mértéke legfeljebb 3,0 m lehet az alacsonyabb szomszédos épület megfelelő magassági értékétől, az övezetben meghatározott épületmagasság megtartásával.

(14) A település lakó övezeteiben a zártsorú beépítéseknél a telek hátsó részének gépjárművel történő megközelítését minimum 3,0 m széles, maximum 4,5 m széles áthajtón keresztül biztosítani kell. A minimum szélesség abban az esetben csökkenthető, ha azt a terepadottságok indokolják, de a kézikocsival történő áruszállítást ebben az esetben is biztosítani szükséges.

(15) Természetes terepfelszínt a nem közterület felőli telekhatáron, a telekhatártól mért 1,0 m-en belüli sávban legfeljebb 0,5 m-rel lehet megváltoztatni. Gondoskodni kell a felszíni vizek telken belül tartásáról.

(16) Új építmény létesítése az építési övezetben meghatározott beépítési mértékéig megengedett, amennyiben

(17) Meglévő épület bővítése az építési övezetben meghatározott beépítési mértékig megengedett, amennyiben

(18) Olyan épület esetén, amely a Szabályzat szerint bővíthető, de jelenleg a magassági illeszkedési szabályoknak nem felel meg, a meglevő tetőtér nem, illetve csak az illeszkedési előírások érvényesítése esetén építhetők be.

(19) Építmények részleges vagy teljes bontása a település területén védett, vagy védettséggel érintett építmény esetén csak a védelem megszüntetését követően megengedett.

(20) A Szabályozási terven építési vonallal, vagy szabályozási vonallal érintett építmények, építményrészek nem bővíthetőek, átalakításuk csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból, felújításuk csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében végezhető.

(21) A város területén magasépítmény nem helyezhető el, kivéve technológiai okból.

(22) Az épület elhelyezése érdekében történő tereprendezés után az épület terepcsatlakozásához viszonyított végleges bevágás és feltöltés függőlegesen számított legnagyobb eltérése az eredeti terepszinttől sehol nem haladhatja meg a 1,5 métert, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.

(23) 10%-nál kisebb természetes lejtésű terepen az épülethez csatlakozó terepszint legfeljebb 50 cm feltöltéssel alakulhat ki.

(24) A kert rendezése érdekében történő tereprendezés során a rézsű és támfal alkalmazásával az eredeti terepszint felfelé legfeljebb 1,0 méterrel, lefelé legfeljebb 1,0 méterrel, de együttesen a 1,5 métert meg nem haladóan változtatható meg, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.

(25) A telek területén az eredeti terep felszínét megváltoztatni a telek területének legfeljebb 40%-án szabad.

(26) A Szabályozási terven a „telek nem beépíthető része”-ként jelölt területsávon belül épület, építmény nem helyezhető el.

(27)⁶ A település területén a 20/A. § szerinti valamennyi szállás jellegű rendeltetés létesítése, valamint a telkenként 5 lakásnál többet tartalmazó lakóépületek létesítése, kialakítása esetén, amennyiben a tervezett fejlesztés által kötelező önkormányzati feladat keletkezik, az önkormányzat és a fejlesztő - a cél megvalósítója – településrendezési szerződésben tisztázhatják a közérdek és a jogos magánérdek összehangolása érdekében szükséges fejlesztések feltételeit, költségvállalásait az önkormányzat által végzett közműépítéshez kapcsolódó közművesítési hozzájárulásról szóló önkormányzati rendelet alapján.

20/A. § (1) A HÉSZ eltérő rendelkezése hiányában a település területén szálláshely céljára épület, épületrész vagy terület (együttesen: létesítmény) – a 9. mellékletben foglalt táblázat tartalmának figyelembe vételével – kizárólag az alábbi szállás jellegű rendeltetésekkel létesíthető:

(2) A település területén – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott

(3) A település területén – eltérő övezeti rendelkezés hiányában – a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló jogszabályban meghatározott, átmeneti tartózkodást biztosító jogszabályban meghatározott

(4) A település területén pihenőház, munkásszállás, vendégszállás nem létesíthető.

(5) A település területén a 9. mellékletben felsorolt építési övezetekben szálloda, panzió vagy magánszálláshely telkenként legfeljebb egy rendeltetési egységként létesíthető.

(6) A 20/A. § létesítésre vonatkozó rendelkezéseit a rendeltetés-módosításra is alkalmazni kell. Rendeltetés-módosításnak minősül az is, ha meglévő lakás rendeltetés, vagy a 20/A. § (1) bekezdés valamely alpontjában meghatározott rendeltetés helyett más alpont szerinti rendeltetést létesítenek, vagy más alpont szerinti rendeltetésre használják a létesítményt.

(7) A 9. mellékletben az övezeteket meghatározó területfelhasználási egységre vonatkozó általános előírástól a HÉSZ az egyes övezetekre eltérő szabályokat állapíthat meg.

21. § (1) Az e rendeletben előírt zöldfelületek kialakítását a használatbavételi engedélyezésig, vagy a hatósági bizonyítvány megadásáig kell elvégezni.

(2) A kötelező legkisebb zöldfelület legalább egyharmadát egybefüggően kell kialakítani és fenntartani.

(3) Zöldfelület kialakítási és fenntartási kötelezettség érinti mindazokat a beépített telkeket, amelyeknél

(4) Az építési telekre vonatkozóan 30%-nál nagyobb kötelező zöldfelületi arány meghatározása esetén a kialakítandó zöldfelület legalább 35%-át minimum kétszintes növényállománnyal szükséges kialakítani, fa- és gyepszint kötelező alkalmazása mellett, a fásításra jelen jogszabályban meghatározott előírások szerint.

(5) Az építési telekre vonatkozóan 30%, vagy annál kisebb kötelező zöldfelületi arány meghatározása esetén a kialakítandó zöldfelület legalább 50%-át minimum kétszintes növényállománnyal szükséges kialakítani, fa- és gyepszint kötelező alkalmazása mellett a fásításra jelen jogszabályban meghatározott előírások szerint.

(6) A telek zöldfelületi fedettségébe nem számíthatóak be:

(7) Az ingatlanok zöldfelületeinek minden megkezdett 100 m² -e után legalább egy, környezettűrő, nagy lombkoronát nevelő őshonos fát kell telepíteni.

(8) Új parkoló létesítésekor az 1,0 m magasságban 20 cm törzskörméretet elérő, meglévő fa védelméről gondoskodni kell.

(9) Minden olyan építési övezetben, ahol 2-nél több rendeltetési egység létesül, a létrehozandó - fenntartandó zöldfelület nem lehet kisebb sem az övezeti előírásokban meghatározott százaléknál, sem rendeltetési egységenként 30 m² -nél.

(10) Felszíni gépjármű parkoló létesítése kizárólag fásítva, minden megkezdett 4 gépjármű-állásonként legalább 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével történhet minimum 1,5 m² szabad földterület biztosításával. A fákat közvetlen a gépkocsiállások mellett kell elhelyezni, legalább 1,25 m széles szilárd burkolat nélküli termőfelületet biztosító zöldsáv létesítésével.

(11) Az épületek tájba, illetve környezetbe illesztését biztosítani kell alábbi esetekben:

22. § (1) Vác területén az épületek használatát kiegészítő rendeltetésű épületek:

(2) Vác beépítésre szánt területén fekvő valamennyi építési övezetben, övezetben a következő melléképítmények helyezhetők el építési helyen kívül:

(3) Vác beépítésre szánt területén fekvő valamennyi építési övezetben, övezetben a következő melléképítmények helyezhetők el építési helyen belül:

(4) Állattartásra szolgáló melléképítmények elhelyezése a 4. melléklet szerint történhet.

(5) Üvegház, illetve fóliasátor a Belváros és kijelölt környezetének területén közterületről látható módon, illetve országos és helyi természetvédelmi területen nem létesíthető.

(6) Felvonulási épület csak ideiglenesen, meghatározott időtartamra létesíthető.

23. § (1) A kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 métert, támfallal együtt a 2,5 métert.

(2) Sportpályát körülvevő védőkerítés legfeljebb 6,0 m magas lehet.

24. § (1) A település területén meglévő domborzati viszonyokat óvni kell, ezért támfalat létesíteni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni a megengedett építmények elhelyezése, vízelvezetési, geológiai, talajmechanikai okokból lehet.

(2) Garázs, gépkocsitároló rámpája közterületen nem alakítható ki, közvetlenül a közterületről nem indítható, de az előkertben elhelyezhető. Ha a teleknek az útra merőlegesen mért lejtése 10%-nál nagyobb, akkor a telekre vezető bejárati kapu telepítési szintje legfeljebb 20 cm-rel térhet el a szilárd burkolatú út átlagos szintjétől.

(3) A telek határvonalán, vagy attól 5,0 méteren belül a kerítéssel egybeépített támfalépítmény csak abban az esetben létesíthető, ha

(4) Meglévő támfalban támfallétesítmény csak az esetben létesíthető, ha annak magassága nem változik, illetve az eredetihez képest legfeljebb 0,5 m-rel növekszik.

(5) A támfalak, illetve támfallétesítmények esetén a megfelelő lebukás-gátlást minden esetben biztosítani kell, mellyel együtt sem haladhatják meg a 2,5 m magasságot.

(6) A Duna-parton új támfal kizárólag az alábbi előírások szerint létesíthető:

(7) A Duna-parti sétányokon az előkertben nem lehet sem építményt, sem ideiglenes építményt elhelyezni.

25. § (1) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal és az építési övezetek előírásait tartalmazó melléklettel együttesen kell alkalmazni.

(2) A kialakult úszótelkes építési övezetekben a meglevő úszótelkek, épületek bővítése megengedett, ha legalább egy tömbre kiterjedően igazolható, hogy a telekalakítás és az épület-elhelyezés az általános előírások alapján, illetve azok szerint meghatározott építési helyen valósul meg.

26. § (1) A lakóterületek övezetei jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, a lakóterületek elsődleges rendeltetése a lakófunkció.

(2)⁸ A lakóterületeken üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el, szállás jellegű rendeltetés – egyéb övezeti előírás hiányában – a 9. melléklet szerint létesíthető.

(3) Az Lke és Lk jelű lakóövezetekben, amennyiben az adott építési övezeti előírások másképp nem rendelkeznek, az elhelyezhető különálló épületek száma, melynél a 22. § szerinti melléképítményeket nem kell figyelembe venni:

27. § (1) Az Ln jelű építési övezetek a nagyvárosias lakóterület jellemzően tömbtelkes-úszótelkes, kialakult beépítésű területei.

(2) A nagyvárosias lakóövezetek építési előírásait a 2. melléklet 1. számú táblázata tartalmazza.

(3) Az Ln jelű építési övezetek területén önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb teher- és szállító gépjárművek részére nem helyezhető el.

(4) A nagyvárosias lakóterületek az alábbi építési övezetekre tagozódnak:

(5) Az Ln-3 övezetben elő- és hátsókertet nem kell tartani.

(6) Az Ln-5 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

28. § (1) Az Lk jelű kisvárosias lakóövezetek a jellemzően zártsorú és sűrűbb beépítésű lakóterületeket szabályozzák.

(2) A kisvárosias lakóövezetek építési előírásait a 2. melléklet 2. számú táblázata tartalmazza.

(3) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el

(4)⁹ A vasút és a Duna közötti terület Lk-1, Lk-2, Lk-3, Lk-4aK, Lk-4bK, Lk-5a, Lk-5b, Lk-6a, Lk- 6aK, Lk-6b, Lk-6bK, Lk-7a, Lk-7b, Lk-7c, Lk-8, Lk-9, Lk-13, Lk-14, Lk-15a, Lk-15b, Lk-15bK, Lk- 15aK, Lk-15bK, Lk-16a, Lk-16aK, Lk-16b, Lk-17K, Lk-18aK, Lk-18bK, Lk-19a, Lk-21 és Lk-19 jelű zártsorú, kisvárosias lakóterület építési övezeteiben levő saroktelkeken a beépítési százalék maximuma 60% lehet. A 60%-os maximális beépítettség mellett az érintett saroktelkeken a további előírások:

(5) Az Lk-8b jelű zártsorú beépítésű építési övezetben a kialakult beépítési viszonyokhoz alkalmazkodva az utcai telekhatáron állóan gépjárműtároló és egyéb funkciójú épület (szoba bővítmény, fedett terasz, üzlet, stb.) építhető a meglevő épülettől különállóan, vagy azzal egybeépíthetően az alábbiak szerint:

(6) Az Lk-19a jelű építési övezetben épület, épületbővítmény - a kiegészítő rendeltetésű épületek kivételével - a telekhatárhoz 5 m-nél közelebb nem helyezhető el.

(7) A vasút és a Duna közötti terület Lk-1, Lk-2, Lk-3, Lk-4aK, Lk-4bK, Lk-5a, Lk-5b, Lk-6a, Lk- 6aK, Lk-6b, Lk-6bK, Lk-7a, Lk-7b, Lk-7c, Lk-8, Lk-9, Lk-13, Lk-14, Lk-15a, Lk-15b, Lk-15b, Lk- 15aK, Lk-15bK, Lk-16a, Lk-16aK, Lk-16b, Lk-17K, Lk-18aK, Lk-18bK, Lk-19a, Lk-21 és Lk-19 jelű építési övezeteiben a zártsorú és az oldalhatáron álló meglévő beépítés esetén a hátsókert nagysága lehet 0 m, de üres telek beépítésekor, vagy bontást követő újbóli beépítés, illetve meglévő épület bővítése esetén – kivéve a tetőtérbeépítést – a magasabb szintű jogszabályok általános előírásai alkalmazandók.

(8) Az Lk-g jelű építési övezet a kisvárosias lakóterületen található garázsok elhelyezésére szolgál, melyek rendeltetésmódosítása nem lehetséges.

(9) Az Lk-á jelű építési övezet a távlati településrendezési célok megvalósítására kijelölt terület, melynek a tervezett beruházások megvalósulása esetén átsorolása tervezett.

29. § (1) Az Lke jelű kertvárosias lakóövezetek a jellemzően szabadonálló, illetve oldalhatáron álló, laza beépítésű lakóterületeket szabályozzák.

(2) A kertvárosias lakóövezetek építési előírásait a 2. melléklet 3. számú táblázata tartalmazza.

(3) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el

(4) Az Lke-1 jelű építési övezetben, amennyiben az eredeti terepszint tereplejtése az építési helyen belül a 10%-ot meghaladja, úgy a völgy felőli homlokzatmagassága nem lehet több 6,50 méternél, a hegy felőli homlokzatmagassága nem lehet több 5,50 méternél.

(5) Az Lke-2 jelű építési övezetben, amennyiben az eredeti terepszint tereplejtése az építési helyen belül a 10%-ot meghaladja, a hegy felőli homlokzatmagassága nem lehet több 6,50 méternél.

(6) Az Lke-1 jelű építési övezetben a 30% feletti lejtésű területeken az építés csak a terep környezethez igazodó, szabályszerű rendezése után megengedett.

(7) Az Lke-1b jelű építési övezetben

(8) Az Lke-1a és Lke-2c jelű építési övezetben minden megkezdett 1000 m² telekterület után lehet 1 db lakást elhelyezni a telken.

(9) Az Lke-2b jelű építési övezetben a 2. mellékletben szereplő legnagyobb beépíthetőség értékéből 5% kizárólag kerti tároló és fedett terasz létesítésére használható fel.

(10) Az Lke-10 jelű építési övezetben

(11) Az Lke-12 jelű építési övezetben a további előírások:

(12) Az Lke-12a jelű építési övezetben teljes közműellátás biztosítandó, a Gombás patak, mint ökológiai folyosó közelsége miatt zárt csapadékvíz-csatornahálózat építendő ki.

(13) Az Lke-3, Lke-15 és az Lke-18 jelű építési övezetek területén, az építés az egyes telkek kiszolgálásához szükséges utak megléte, vagy egyidejű kialakítása esetén megengedett.

(14) Az Lke-23 jelű építési övezetben létesíthető lakásszám legfeljebb 1 lakás/telek, az épület földszintjén az alábbi funkciók létesíthetők:

(15) Az Lke-g jelű építési övezet a kertvárosias lakóterületen található garázsok elhelyezésére szolgál, melyek rendeltetésmódosítása nem lehetséges.

(16)¹⁰ Az Lke-1 jelű építési övezet területén, amennyiben a saroktelek szélessége nem éri el a legalább 13,0 métert, a telek oldalhatáron állóan is beépíthető, és az oldalhatárra helyezendő homlokzattal szemközti előkert mérete 2,5 méterre csökkenthető.

30. §¹¹ (1) Az Lf jelű falusias lakóövezet jellemzően szabadonálló, lazább beépítésű terület, melynek építési előírásait a 2. melléklet 4. számú táblázata tartalmazza.

(2) Az Lf jelű lakóövezetekben szállás jellegű rendeltetés nem helyezhető el.

31. § (1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál, jellemző rendeltetése az intézményi (közösségi) funkció.

(2)¹² A vegyes területen a lakosságot közvetlenül nem szolgáló termelő, raktározási, közlekedési rendeltetés, valamint –a Vi-7 jelű építési övezetet kivéve – üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el, nem alakítható ki.

(3) A vegyes területen intézmények rendeltetésének megváltoztatása csak a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló más rendeltetésre megengedett, és csak oly módon, amely a környező lakások rendeltetését, illetve rendeltetésszerű használatát nem zavarja.

(4)¹³ Vegyes területeken szállás jellegű rendeltetés – egyéb övezeti előírás hiányában – a 9. melléklet szerint létesíthető.

32. § (1) A településközpont vegyes terület – a településszerkezet központi, vagy alközponti funkciójának ellátása érdekében – a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezett épületek földszintjén lakórendeltetés legfeljebb 50%-ban létesíthető.

(2) A településközpont vegyes övezetek építési előírásait a 2. melléklet 5. számú táblázata tartalmazza.

(3) A Vt-L-Kt jelű övezet a településközponti vegyes területen belüli lakótelepi közterület övezete, amelynek területén

(4) A Vt-14b jelű építési övezet autóbusz-végállomás, valamint annak működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál.

(5) A Vt-14d jelű építési övezet gépjárműtárolás céljára igénybe vehető terület a földszintet kivéve, ahol intézményi, közösségi felhasználás részben megengedett.

(6) Az Vt-á jelű építési övezet a távlati településrendezési célok megvalósítására kijelölt terület, melynek a tervezett beruházások megvalósulása esetén átsorolása tervezett.

(7) A Vt-8 jelű építési övezetben elő- és hátsókert tartása nem szükséges.

33. § (1)¹⁴ A Vi jelű intézményterület a helyi, települési szintű igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló építmények és a központi – regionális, megyei, országos – intézmények elhelyezésére szolgál. Az intézményi vegyes területen elhelyezhető további rendeltetések:

(2) Az intézményi vegyes területek építési előírásait a 2. melléklet 6. számú táblázata tartalmazza.

(3) A Vi-4L jelű építési övezetben az (1) bekezdésben felsorolt rendeltetéseken kívül lakó rendeltetés is létesíthető.

(4) A Vi-7 jelű építési övezet a 3,5 tonna önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára gépjárműtároló, valamint annak működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben még elhelyezhető funkciók:

(5) A Vi-8 jelű építési övezetben a gyalogos átjárást a fő közlekedési irányokban - a vasútállomás és a csatlakozó utcák között - lehetőség szerint biztosítani kell.

(6) A Vi-10 jelű építési övezetben a földszinten csak a gépjárműtárolással kapcsolatos funkciók helyezhetők el.

(7) A Vi-bv övezetben büntetésvégrehajtási intézmény és ehhez a funkcióhoz kapcsolódó gazdálkodási, gazdasági termelő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(8) A Vi-g övezetben kizárólag gépkocsitároló épület helyezhető el, más rendeltetésű épület, építmény nem helyezhető el.

(9) A Vi-14 övezetben

34. § (1) A gazdasági terület jellemzően gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági területek az alábbi építési övezetekre tagozódnak:

35. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési előírásait a 2. melléklet 7. számú táblázata tartalmazza.

(3) Az övezetekben az építési hely az OTÉK előírásai szerint alakítandó ki, kivétel ez alól a Gksz-2a jelű építési övezet, ahol az elő-, oldal- és hátsókertek mérete – egyéb korlátozó szabályozást nem tekintve – minimum 8,0 m.

(4)¹⁵ Az övezetekben szállás jellegű rendeltetés elhelyezése nem megengedett, kivéve a 20/A. § (1) c) cb) alpont szerinti hajléktalanszállót, melyből a település területén legfeljebb 1 darab létesíthető.

(5) A Gksz-2 jelű építési övezetben teljes közműellátás biztosítandó (út /magánút/, vízellátás, elektromos energia-ellátás, zárt szennyvízcsatorna, nyílt-, illetve a gyalogos fővonalak mentén zárt csapadékvízelvezetés).

(6) A Gksz-9 jelű építési övezetben technológiai okból szükséges építmények építése céljára az övezetben megadott épületmagasságtól el lehet térni a következők szerint: az építmény legmagasabb pontja 36,0 m.

(7) A gazdasági területen, elsősorban a telekhatárok mentén ökológiai célú zöldfelületek kialakítása szükséges.

(8) A Gksz-14 és Gksz-17 jelű építési övezetben üzemanyagtöltő elhelyezhető.

(9) A Gksz-17 jelű építési övezetben az SZT-n jelölt „telek zöldfelületként fenntartandó része” teleksáv az előkertben 10 m szélességben a bejárat számára megszakítható.

(10) A Gksz-18 jelű építési övezetben a megengedett legnagyobb párkánymagasság 20 m.

(11) A Gksz-21 jelű építési övezetben alkalmazandó további előírások:

(12) A Gksz-23 jelű építési övezetben üzemanyagtöltő állomás nem építhető.

36. § (1) A Gip jelű építési övezet a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági, valamint egyéb célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetekben az építési hely az OTÉK előírásai szerint alakítandó ki, amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

(3) Az ipari területek építési előírásait a 2. melléklet 8. számú táblázata tartalmazza.

(4) A Gip jelű ipari területek kötelező zöldfelületeinek legalább 40%-át fásított zöldfelületként kell kialakítani. A gazdasági terület épületeinek tájba, illetve környezetbe illesztését ökológiai célú zöldfelület kialakítással kell biztosítani.

(5) A Gip-1 jelű ipari területeken inert hulladék-lerakóhely létesíthető, amennyiben az egyéb előírásoknak, környezetvédelmi feltételeknek megfelel.

(6) A Gip-2b jelű övezetben a környező lakóterületek felé új épület elhelyezése esetén a különböző környezeti hatások elleni védelmet biztosítani kell úgy, hogy az egyes hatások az építés következtében nem növekedhetnek.

(7) A Gip-6 jelű övezetben a területre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott szabályozási előírások és beépítési paraméterek alkalmazandók.

(8) A Gip-9a jelű építési övezetben az elő-, oldal- és hátsókertek mérete – egyéb korlátozó szabályozást nem tekintve – minimum 8,0 m.

(9) A Gip-9a jelű építési övezetben a közterületek felé csak iroda rendeltetés helyezhető el.

(10) A Gip-9 jelű építési övezetben az előkert mérete 15,0 m, az oldalkert és hátsókert – amennyiben az SZT másként nem rendelkezik – 10 m, a 2. számú főútra nyíló telkek esetén az oldalkert mérete 6,0 m, hátsókert mérete 10 m. Az elő-, oldal- és hátsókertben többszintes zöldsáv létesítendő, mely zöldsáv az előkertben 10 m szélességben a bejárat számára megszakítható.

(11) A Gip-szv jelű építési övezetben az épületek és építmények legmagasabb pontja 30 m lehet.

(12) A Gip-szv jelű építési övezetben a vízminőség-védelmi terület övezetére tekintettel a következő szabályokat kell alkalmazni:

(13)¹⁶ A Gip jelű építési övezetekben szállás jellegű rendeltetés nem helyezhető el.

37. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Üh-1 jelű üdülőterület laza beépítésű hétvégi házas üdülő terület.

(3) Az övezetben üdülőépületeken kívül elhelyezhető:

(4)¹⁹ Az övezetben üdülőépületeken kívül nem helyezhetők el

(5) A hétvégiházas üdülőövezet építési előírásait a 2. melléklet 9. számú táblázata tartalmazza.

38. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriába sorolt területektől.

(2) Az övezetekben önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nagyobb teher- és szállító gépjárművek számára elhelyezhető, kivéve a K-Sp-gö, K-Ke, K-Ká és K-Ám övezeteket.

39. § (1) A jelentős zöldfelületű különleges intézményterületek építési előírásait a 2. melléklet 10. és 11. számú táblázatai tartalmazzák.

(2) A K-Sp, K-Sp-é és K-Sp-gö jelű övezetek elsősorban a sportolást, a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(3) A K-St és K-Sp-st jelű építési övezetek elsősorban a vízi sportolási célú létesítmények (pl. uszoda, strand) elhelyezésére szolgálnak.

(4) A K-Sp jelű nagy zöldfelületű sportolási célú, a K-Sp-é jelű, jelentős építményigényű sportolási célú, a K-St, a K-Sp-st jelű vízi sportolási célú, valamint a K-Sp-gö jelű sportolási célú, gördeszkapálya elhelyezést lehetővé tevő különleges területek építési övezeteiben

(5) A K-Sp-gö jelű építési övezetben vendéglátó épület elhelyezhető.

(6) K-Sp-gö jelű építési övezetben a szabályozási tervlapon „telek zöldfelületként fenntartandó része”- ként jelölt sávban a meglévő fásszárú növényállomány megőrzendő, s háromszintes növényállománnyal rendelkező ökológiai célú zöldfelület létesítendő.

(7) A K-T, illetve a K-Ke jelű övezetek elsődlegesen a temetők, kegyeleti parkok és létesítményeik elhelyezésére szolgálnak.

(8) A K-Ká jelű építési övezet a kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjének területe.

(9) A K-T, K-Ke és K-Ká jelű építési övezetekben

(10) A K-Rek jelű építési övezet elsősorban rekreációs célú építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben kizárólag

40. § (1) A K-Eü jelű egészségügyi különleges terület övezetei elsődlegesen egészségügyi létesítmények és az azok működésével, kiszolgálásával kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, az építési övezetekben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) Üzemanyagtöltő állomás és parkolóház nem helyezhető el.

(4) Az egészségügyi különleges övezetek építési előírásait a 2. melléklet 12. számú táblázata tartalmazza.

(5) A K-Eü-1 jelű építési övezetben

41. § (1) A K-I jelű idegenforgalmi különleges területek elsődlegesen az idegenforgalom meglevő épített és természeti értékek bemutatására szolgáló területek.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető

(3)²³ Az építési övezetben nem helyezhető el egyéb gazdasági rendeltetésű épület.

(4) A K-I idegenforgalmi különleges területek építési előírásait a 2. melléklet 13. számú táblázata tartalmazza.

42. § (1) A K-B jelű bányaterületek bányaművelés és ezzel közvetlenül összefüggő tevékenység céljára kijelölt terület.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető építmények

(3) A bányatelek területe építési övezet előírásait a 2. melléklet 14. számú táblázata tartalmazza.

(4) Az építési övezetben csak ideiglenes létesítmény létesíthető.

(5) Az építési övezetben a technológiai okból szükséges építmények elhelyezésekor, ezen építmények esetében az építmény legmagasabb pontja 20 m lehet.

43. § (1) A K-Hon jelű honvédelmi övezet kizárólag a Honvédség építményei és azokat kiszolgáló, ellátó építmények, valamint a működéshez szükséges gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A honvédelmi övezet építési előírásait a 2. melléklet 15. számú táblázata tartalmazza.

(3) A K-Hon jelű terület 100 méteres védőtávolságán belül épület nem helyezhető el.

(4) A Honvédelmi Minisztérium szakhatósági szervezete a különleges honvédelmi rendeltetésű terület 100 és 400 méteres védőterületein az építési engedélyezési eljárások keretén belül, mint szakhatóság egyedileg vizsgálja az építmények elhelyezésének feltételeit.

44. § (1) A K-Hull jelű övezet a hulladék-lerakóhely, hulladékátvevő, hulladék-feldolgozó és kezelő, valamint hulladékátrakó létesítmények elhelyezésére szolgáló terület, ahol kizárólag ezek építményei, létesítményei helyezhetők el.

(2) Az övezet építési előírásait a 2. melléklet 16. számú táblázata tartalmazza.

45. § (1) A K-Ám jelű állatmenhely területe az elhagyott, gondozást igénylő állatok gyűjtő, átmenti gondozó telepe számára fenntartott terület.

(2) Az övezet építési előírásait a 2. melléklet 17. számú táblázata tartalmazza.

46. § (1) A K-Kö jelű közműlétesítmények elhelyezésére szolgáló övezet kizárólag a közműlétesítmények, és azokhoz szorosan kapcsolódó épületek, építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetek építési előírásait a 2. melléklet 18. számú táblázata tartalmazza.

47. § (1) A K-Tö jelű övezet kizárólag üzemanyagtöltő-állomás, valamint annak működését biztosító, azt kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(2) A K-Tö jelű övezet előírásait a 2. melléklet 19. számú táblázata tartalmazza.

(3) A Gombási úti autóspihenő területén kijelölt K-Tö jelű építési övezetben a Felső-Gombás patak mentén kerítés csak a patak 6,0 m széles, szabadon tartandó fenntartási sávján kívül létesíthető.

48. § (1) A település területén jellemzően az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el, alakíthatók ki.

(2) Művészeti alkotás (köztéri szobor, köztéri plasztika, díszkút) létesítése a település teljes területén megengedett.

(3) A közterületek kialakítása:

(4) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának is, a fák védőzónájának megtartásával.

49. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpár- utak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, víz- elvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területek az alábbi övezeteke tagozódnak:

(3) A közlekedési övezetek előírásait a 2. melléklet 20. számú táblázata tartalmazza.

50. § (1) A közúti közlekedési területek a Szabályozási terven sárga (önálló területfelhasználással rendelkező) és szürke (lakó- és kiszolgálóutak) színezéssel megkülönböztetett területek.

(2) Új utak, utcák nyitásakor az építtetőnek a kétoldali fasor létesítésének feltételeiről gondoskodni kell. Ahol a szabályozási szélesség, illetve a közműadottságok lehetővé teszik útfelújítás esetén, a meglevő utcákban is fasorokat kell telepíteni.

(3) A Duna-parton létesítendő gyalogos sétány szélessége a kisváci szakaszon 3,0 m, mely a meglevő Duna-parti regionális kerékpárút (6-jelű Euro VeloR) Duna felőli oldalán létesítendő.

(4) A beépítésre nem szánt területeken fekvő mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén – amennyiben a Szabályozási terv azok szélesítése céljából külön szabályozási vonalat nem tüntet fel – az út tengelyétől mért 11,0-11,0 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(5) A külterületi beépítésre nem szánt területeken fekvő településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutakat útépítés, útkorszerűsítés (pl. közművesítés) esetén a Szabályozási terv szerinti szabályozási szélességgel és módon kell kialakítani.

51. § (1) A KÖu-P jelű övezet kizárólag személygépjárművek számára létesülő gépjárműparkoló, valamint az annak működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az (1) bekezdésben megfogalmazottokon túl legfeljebb 200 m² bruttó alapterületű szolgáltató, vagy legfeljebb 150 m² bruttó alapterületű kereskedelmi rendeltetésű épület helyezhető el.

(3) A 20 férőhelynél nagyobb parkoló csak fásítva alakítható ki. A fásítást 4 férőhelyenként 1-1db, legalább közepes lombkoronájú fafaj egységes növényanyagával kell megvalósítani.

(4) A KÖu-P-g jelű övezet személygépjárművek számára felszín alatt létesülő gépjárműparkoló (mélygarázs) elhelyezésére szolgál.

52. § (1) A KÖu-E jelű, egyéb közlekedési terület övezetei a közúti funkcióhoz kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A KÖu-E-1 jelű övezetben elhelyezhető funkciók:

(3) A KÖu-E-2 jelű övezetben elhelyezhető funkciók:

53. § A kötöttpályás (vasúti) közlekedési területek a rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:

54. § (1) A zöldterületi övezetek olyan, jellemzően növényzettel fedett közhasználatú zöldfelületek, amelyek elsődlegesen közparki, közkerti vagy védő zöldterületi funkciót töltenek be.

(2) Az övezetekre vonatkozó előírásokat a 2. melléklet 21. táblázata tartalmazza.

(3) A zöldterületek a rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:

55. § A Zkp jelű közpark övezetben

56. § A Zkk jelű övezet területei az 1,0 hektárnál kisebb díszkertként funkcionáló közkertek, vagy közhasználatra átadott területek.

57. § (1) Az erdőterületek övezetei jellemzően az erdőállomány folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az erdőterületek az építésszabályozási rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:

(3) Az erdő övezetek előírásait a 2. melléklet 22. táblázata tartalmazza.

58. § Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:

59. § (1) Az Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:

(2) Az övezetben az SZT-n jelölt országos és/vagy helyi természetvédelemmel érintett területeken az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó bármely tevékenység kizárólag a védett értékek megőrzésének biztosításával, az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően történhet.

60. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. A mezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik:

(2) A mezőgazdasági övezetek előírásait a 2. melléklet 23. számú táblázata tartalmazza.

(3) Üdülőépület (-egység) egyetlen mezőgazdasági övezetben sem létesíthető.

(4) A mezőgazdasági övezetekben, ahol azt az övezeti előírások lehetővé teszik, lakás csak a mezőgazdasági tevékenység folytatásához kapcsolódóan, és telkenként legfeljebb két lakás helyezhető el. Lakó rendeltetés létesítése esetén a beépíthető alapterület legalább 50%-án csak gazdasági funkció létesíthető, a gazdasági tevékenység pontos megnevezésével.

(5) A mezőgazdasági övezetekben építhető épületek összes szintterülete épületenként 200 m² lehet.

(6) A mezőgazdasági övezetekben az alábbi építési előírásokat is érvényesíteni kell: Nagy állatlétszámú, üzemi állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért 1000 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhető el.

(7) A mezőgazdasági területeken belül az épületekhez kapcsolódóan megfelelő méretű, védelmi célú zöldfelületek létesítendők.

(8) A mezőgazdasági területeken környezetvédelmi (pl. eróziós károk, levegőtisztaság védelme, talajvédelem, és vízvédelem) és élőhely-védelmi (pl. bio-növényvédelem) céllal fásított mezővédő zöldsávok létesítendő.

(9) Birtokközpont és kiegészítő központ az M2 gyorsforgalmi úttól keletre fekvő mezőgazdasági területeken helyezhető el úgy, hogy csak a közterületi csapadékvízelvezetés nem biztosítandó kötelezően.

61. § Az általános mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagolódnak:

62. § (1) Az Mk jelű, kertes mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2) Az Mk-1, Mk-2, Mk-4 és Mk-5 jelű övezetben kizárólag a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez, állattartáshoz szükséges építmények (jellemzően pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók, egyéb terménytárolók, gépjárműtárolók, gépjavítók, állattartó épületek, trágyatárolók) helyezhetők el. Újonnan lakóépület nem helyezhető el, a meglévő épületek fenntarthatók és felújíthatók.

(3) Az Mk-3 jelű övezetben a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges építmények (jellemzően pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók) helyezhetők el. Újonnan lakóépület nem helyezhető el, a meglévő épületek fenntarthatók és felújíthatók.

63. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak az alábbi területek:

(2) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:

(3) A vízgazdálkodási övezetek előírásait a 2. melléklet 24. számú táblázata tartalmazza.

(4) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.

(5) A település mezőgazdasági területein építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembevételével és csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

64. § (1) A természetközeli terület övezetébe jellemzően a természeti értéket képviselő sziklás, gyepes területek, vizes élőhelyek, nádasok, mocsarak tartoznak, továbbá azon felhagyott mezőgazdasági művelésű területek, amelyek természetes állapota ezt indokolja.

(2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.

65. § (1) A Kb-I jelű különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)²⁶ A Különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület övezeteiben a főépületben

(3) A Kb-I övezet telkein több épület is elhelyezhető, amennyiben (2) bekezdés a), b) pontok szerinti rendeltetést is tartalmaz.

(4) Az övezetben munkásszállás nem helyezhető el.

(5) Az övezet előírásait a 2. melléklet 25. számú táblázata tartalmazza.

66. § (1) A Kb-B jelű beépítésre nem szánt nyersanyagkitermelésre szolgáló övezet elsősorban felszíni nyersanyagkitermelésre szolgál.

(2) Az övezet területén épületnek nem minősülő toronyszerű építmény létesíthető, melynek legmagasabb pontja 8,5 m.

(3) A Szabályozási terven „telek zöldfelületként fenntartandó része”-ként jelölt területsávokon többszintes növényállomány kialakítása kötelező.

(4) Az övezet területének külső határától számított 10 m-en belül a meglévő fásszárú növényállomány megtartandó.

(5) A bányatelek felhagyása után, az övezet területének rekultivációja során rekreációs, pihenési célokat szolgáló horgásztó és közpark kialakítása szükséges az érintett területen.

(6) Az övezet előírásait a 2. melléklet 26. számú táblázata tartalmazza.

67. § (1) A különleges beépítésre nem szánt állatmenhely területének övezete elsősorban a szabadtéri állattartás és az ezt kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet előírásait a 2. melléklet 27. számú táblázata tartalmazza.

68. § (1) A Kb-Kö jelű különleges beépítésre nem szánt közműterület övezete kizárólag közműlétesítmények, és az azokhoz szorosan kapcsolódó épületek, építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet építési előírásait a 2. melléklet 28. számú táblázata tartalmazza.

69. § (1) A különleges beépítésre nem szánt fásított közterek övezetébe olyan nagyrészt burkolt közterületek tartoznak, melyek zöldfelületi aránya maximum 20%.

(2) A fásított közterületek övezetében:

(3) Az övezet építési előírásait a 2. melléklet 29. számú táblázata tartalmazza.

71. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.