1. § (1) E rendelet hatálya, Balatonszárszó Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

(2) A település területének szabályozása az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom meghatározásai, illetve az OTÉK 2.sz. mellékletében található jelkulcs alapján nyugszik és eszerint értelmezendő.

(3) A település területén telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest megépíteni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, illetve használatba venni, rendeltetését megváltoztatni, továbbá sajátos építményfajtákat elhelyezni, illetve ilyen célokra hatósági engedélyt (beleértve fennmaradási engedélyt is) adni, - az általános érvényű hatályos jogszabályok betartása mellett – csak jelen rendelet és szabályozási terv rendelkezéseinek betartásával lehetséges.

(4) A területen építési engedély csak akkor adható ki, ha a telek kialakítás megtörtént, valamint az ingatlanok megközelítését biztosító út, illetve az ellátást biztosító közművek kiépítésére, szennyvíz fogadására vonatkozó közműszolgáltatói illetve szakhatósági nyilatkozatok, valamint a kiépítést biztosító beruházói nyilatkozatok rendelkezésre állnak, vagy a főhálózatok kiépítése megtörtént és a csatlakozás vezetékeinek kiépítése biztosított. Használatbavételi engedély csak a fentiek megléte után adható ki.

(5)

(6)

(7)

(8) A település beépítésre szánt területén, az országos és helyi természetvédelmi területeken, valamint az ökológiai hálózattal érintett területeken adótorony és torony jellegű nem épületnek minősülő építmény - kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és víztorony kivételével - nem létesíthető.

(9) Beépítésre nem szánt területeken a 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot kell készíteni és látványtervet mellékelni. A település beépítésre nem szánt területén a szabályrendeletben és a szabályozási tervben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológiai jellegű építményekre és műtárgyakra és a sajátos építmény fajtákra. Ezeket a rendeltetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó előírások figyelembe vételével az építési hatóság esetenként állapítja meg.

(10) A település lakó, vegyes és különleges területein – ahol örökségvédelmi szempontból szigorúbb szabályozás nem történik – csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 2 m ² reklám-felülettel. Település teljes területén fényreklám nem létesíthető.

(11)¹

(12) A beépítésre nem szánt területen 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad.

(13) A település beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építésére építési hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény megléte esetén lehet.

(14) A település beépítésre nem szánt területén, ahol új épület építését a BTSZ védelmi övezetei nem teszik lehetővé, a kialakult meglévő állapot, mint adottság megtartható. Ha az egyéb feltételek adottak, akkor az épület felújítható, de nem bővíthető.

(15) A település közigazgatási területén csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület nem építhető. A település területén 2500 m2-nél nagyobb össz-szint területű sport rendeltetésű csarnok, illetve csarnok jellegű építmény egy tömegben történő megépítése csak beépítésre szánt területen engedélyezhető látványtervvel igazoltan.

(16) A település beépítésre nem szánt részén terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg.

(17) Vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények:

(18) A település közigazgatási területén az oldal- és hátsókerítés létesítésének szabálya:

2. § (1) A település közigazgatási és belterületi határát csak a településszerkezeti és a szabályozási terven jelölt módon lehet megváltoztatni.

(2) Külterületi földrészlet belterületbe csatolása csak akkor lehetséges, ha a beépítésre szánt területhasználat egyéb feltételei biztosítottak, és a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság a művelésből történő kivonásához hozzájárult.

3. § (1) A rendelet kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz, melyek a rendelet mellékletét képző szabályozási terv szerint alkalmazandók.

(2) A kötelező erejű elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.

(3) A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén 14 m-nél keskenyebb telekszélességnél az építmények közötti legkisebb távolsági méretek legfeljebb 4 m-ig történő csökkentése akkor lehetséges, ha az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát az I.-III. tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű és A1, vagy A2 osztályú anyagokból készítik, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén sincs 0,36 m2-nél nagyobb felületű nyílászáró kialakítva. nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzat nyílásnélküli tűzfalként került kialakításra.

(5) Az oldalhatáros beépítési módnál, az oldalhatáron álló beépítésnek megfelelő építési helyen belül az épület szabadon állóan is elhelyezhető.

(6) Meglévő épület korszerűsítése, felújítása esetén, amennyiben annak építménymagassága meghaladja az övezeti előírásban megengedett mértéket, a tetőtér-beépítés a meglévő építménymagasság növelése nélkül engedélyezhető.

(7) A megadott minimális telekméretek csak az újonnan kialakított telkekre vonatkoznak. Itt a telek területét és szélességét biztosítani kell. Az előírt telekméretnél kisebb szélességű meglévő telek a telekszélesség megtartásával az egyéb előírások betartásával megosztható. A minimális méretűnél kisebb meglévő telkek is beépíthetők az egyéb előírások betartásával.

(8) Ahol a Szabályozási Terv építési vonalat nem határoz meg, ott az előkert minimális mérete az érintett utcafronton kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában 5m. Az épületnek az építési helyen belüli elhelyezése a környezeti adottságoknak, terepviszonyoknak megfelelően az építési hatóság a település főépítészével egyeztetve állapítja meg.

(9)

(10)

(11) A magaspart feletti területen, közvetlenül a magaspart melletti telkeken építendő épületeknél:

(12) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott övezetben érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladja, illetve a keletkező telekméretek nem érik el az övezetben előírt minimumot.

(13) Építési helyen kívül a telek természetes terepfelülete kizárólag a rendeltetésszerű építmény -, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek biztosítása céljából változtatható meg úgy, hogy az ne korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, és beépíthetőségét. Amennyiben a tereprendezéssel kapcsolatban szükséges, úgy megfelelő terepbiztosítási építmény (pld.: támfal, rézsű …) létesítendő.

(14) Az építési hely a terepszint alatti építmények elhelyezésére is vonatkozik.

(15) E rendelet alkalmazásában: Szintterület mutató: a telken lévő építmények szintterülete és a telekterület hányadosa. A szintterületi mutató számításánál a melléképítmények közül csak a kerti építmények szintterületét kell figyelembe venni.

(16) Kialakult állapotnak tekintendő (építménymagasság, beépítési százalék és a telek beépítési módjának szempontjából) a 1999.december 31-e előtt kiadott érvényes engedély alapján épült vagy 1999. december 31-én az ingatlan nyilvántartásban szerepelt beépítés. Ilyen esetekben:

4. § (1) A tervezési terület az alábbi területfelhasználási elemeket tartalmazza:

(2) A beépítésre szánt övezetek területén a tömbre vonatkozóan a beépítés módját, a megengedett beépítés mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasságot és a megengedett legkisebb kialakítható telek területet a szabályozási tervben az övezeti jel melletti szabályozási jel tünteti fel.

(3) A területfelhasználási egységeket és övezeteket valamint azok határvonalait és a szabályozási vonalakat a szabályozási terv tartalmazza.

5. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Balatonszárszó belterületén kisvárosias (Lk) és kertvárosias (Lke) lakóterületet tartalmaz a szabályozási terv.

(3) Lakóterületen belül az alapellátást szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó és sportlétesítmények is elhelyezhetők az övezeti előírásnak megfelelő módon.

(4) Lakóterületen belül üdülőépületek elhelyezhetők a lakóövezeti előírások betartásával.

(5) Lakóterületen az építési helyen belül a tűzvédelmi távolságok betartásával több különálló épület is elhelyezhető, Kertvárosi (Lke) övezetben épületenként max. 4 lakóegységet tartalmazva.

6. § (1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel együtt ezek az alábbiak: Övezet jele: Lk1 Beépítési mód: SZ Építmény-magasság Max. m: 8,5 Beépítettség Max. %: 30 Legkisebb telekméret M2: 1000 Telek-szélesség Min. m.: 20 Övezet jele: Lk1 Beépítési mód: SZ Építmény-magasság Max. m: 8,5 Beépítettség Max. %: 30 Legkisebb telekméret M2: 800 Telek-szélesség Min. m.: 20

(2) Meglévő lapostetős épület legfeljebb magastető ráépítéssel, legfeljebb 1,2 m építménymagasság növeléssel, tetőtér beépítéssel növelhető.

(3) A telken belüli zöldfelület minimum 40%.

(4) A területen belül elhelyezhető épületekre az OTÉK 12. §. (2) bekezdés 1.2.4.pontjában és (3) bekezdés 1,2,5. pontjában szereplő létesítmények helyezhetők el.

(5) A területen részleges közmű és közüzemi szennyvízelvezetést kell biztosítani.

(6) A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42. §.-a szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell biztosítani, kivéve a kiszolgáló létesítményeket, ahol a helyi parkolási rendelet szerint kell eljárni.

(7) Melléképítmények az OTÉK 1. Számú melléklet 67. pontja alapján építhetők a g., h. és i. pontokban felsoroltak kivételével. Folyadék és gáztároló csak felszín alatt helyezhető el.

(8) A területen haszonállat tartás nem engedélyezhető, illetve a település önkormányzata által elfogadott állattartási rendelet szerint kell eljárni. A területen állattartó és állattartással kapcsolatos épület nem építhető.

(9)³ Az Ady Endre utcával, Fő utcával, a 76/10 hrsz-ú úttal, a 3/2 hrsz-ú árokkal, a 43/2 hrsz-ú ingatlanra tervezett feltáró úttal és a Rigó utcával határolt Lke₄ jelű építési övezetben nyeles telek kialakítás nem támogatható.

(10)⁴ A 186 és 187 hrsz-ú tervezett feltáró úttal, a Bartók Béla utcával, a Madách Imre utcával, és a 158/8 hrsz-on induló tervezett feltáró úttal határolt Lke₃ jelű építési övezetben nyeles telek kialakítás nem támogatható.

7. § (1)⁵ A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, illetve a minimális telekszélesség az alábbiak szerint alakítandó ki.

(2) A telken belüli zöldfelület minimum 50%.

(3) A területen belül elhelyezhető épületekre az OTÉK 13. §. (2) és (3) bekezdéseiben szereplő létesítmények helyezhetők el, a (3) bekezdés 1. és 4. pontja kivételével.

(4) A területen részleges közmű és közüzemi szennyvízelvezetést kell biztosítani.

(5) A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42. §.-a szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell biztosítani, kivéve a kiszolgáló létesítményeket, ahol a helyi parkolási rendelet szerint kell eljárni.

(6) Melléképítmények az OTÉK 1. Számú melléklet 67. pontja alapján építhetők a g., h. és i. pontokban felsoroltak kivételével. Folyadék és gáztároló csak felszín alatt helyezhető el. Komposztáló 2m³-ig elhelyezhető.

(7) A területen haszonállat tartás nem engedélyezhető, illetve a település önkormányzata által elfogadott állattartási rendelet szerint kell eljárni. A területen állattartó és állattartással kapcsolatos épület nem építhető.

(8)⁶ Lke₁* jelű építési övezet ex-lege védett lápterülettel határos terület, ezért az építési övezetben az alábbi előírások betartása szükséges:

(9)⁷ Lke₁* jelű építési övezetben elhelyezésre kerülő épületek védelmében az alábbi zaj- és rezgésvédelmi előírások alkalmazása szükséges:

8. § (1) A vegyes terület elsősorban a település igazgatási, kulturális, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltató intézményeinek elhelyezését biztosítja.

(2) Balatonszárszó területén kialakított vegyes területek (Vt) településközponti, illetve (Vk) központi vegyes területi besorolásúak.

9. § (1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel együtt ezek az alábbiak:

(2) A Vt övezeti jelű területen az OTÉK 16. §. szerinti létesítmények helyezhetők el a (2) bekezdés 7. pontja illetve a (3) bekezdés 2. pontjában foglaltak kivételével.

(3) Legkisebb zöldfelület a telek 10%-a, oktatási, művelődési, kulturális létesítményeknél a szakminisztérium hatályos rendelkezése szerint.

(4) A területen részleges közmű és közüzemi szennyvízelvezetést kell biztosítani.

(5) A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK 42. §.-a szerinti kialakításban a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján kell megoldani. Kivétel Vt₁* jelű övezet, lásd a 12. § (3) bekezdésben!

(6) Melléképítmények az OTÉK 1. Számú melléklet 67. pontja alapján építhetők a f., g., h. és i. pontokban felsoroltak kivételével. Folyadék és gáztároló csak felszín alatt helyezhető el.

(7) A Vt₃ övezetben további beépítés nem engedélyezhető. A József Attila emlékmúzeum (hrsz.:1136) melléképülete egy alkalommal 1,5m széles nyitott tornáccal bővíthető. A telken álló épületek földszinti hasznos alapterülete továbbra sem növelhető.

10. § (1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel együtt ezek az alábbiak: Övezet jele Vk Beépítési mód SZ Építmény-magasság Max. m 10 Beépítettség Max. % 40 Legkisebb telekméret M2 K Telek szélesség Min. m. 30

(2) A telken belüli zöldfelület a be nem épített terület minimum 50%-a.

(3) A területen belül az OTÉK 17. §.-a szerinti létesítmények helyezhetők el, a (2) bekezdés 6. és 9. pontjában, illetve (3) bekezdés 1. pontjában felsoroltak kivételével.

(4) A területen részleges közmű és közüzemi szennyvízelvezetést kell biztosítani.

(5) A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42. §.-a szerinti kialakításban a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján kell megoldani.

(6) Melléképítmények az OTÉK 1. Számú melléklet 67. pontja alapján építhetők a f., g., h. és i. pontokban felsoroltak kivételével. Folyadék és gáztároló csak felszín alatt helyezhető el.

11. § (1) A gazdasági területek első sorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Gazdasági terület Balatonszárszó területén ipari és kereskedelmi-, szolgáltató terület (Gksz).

12. § (1) A kereskedelmi-, szolgáltató területen elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek és építmények helyezhetők el, és csak ilyen jellegű tevékenyég folytatható. A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel együtt ezek az alábbiak:

(2) A területen az OTÉK 19. §.-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el.

(3) A létesítményekben szükséges parkolóhelyeket az OTÉK 42. §-a szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell elhelyezni a csillaggal megjelölt övezetek kivételével. A Gksz₂*, Gksz₃*, Gksz₄* és Vt₁*, valamint Üü₄* jelű övezetek esetében az előírt mennyiségű személygépjárművek 50%-a az OTÉK 42. § (10) bek. ill. (11) bek. szerint a telken kívül is elhelyezhető a helyi önkormányzati rendelet szabályai szerint.

(4) A területen részleges közmű és közüzemi szennyvízelvezetést kell biztosítani.

(5) A telken belül kialakított minimális zöldfelület 20%.

(6)⁸ A tervezett belterületi határral, a 072 és 070/3 hrsz-ú utakkal határolt telektömbben lévő kereskedelmi, szolgáltató célú gazdasági területen tervezett beruházásokat úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy a szomszédos védendő területek és a védendő épületek esetében is egyaránt biztosított legyen a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban meghatározott határértékek teljesülése.

13. § (1) Az ipari terület gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az ipari terület Balaton-szárszón tekintettel az üdülőtelepülés jellegre, csak a környezetet nem zavaró hatású, un. egyéb ipari terület (Gipe) lehet.

14. § (1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel együtt ezek az alábbiak:

(2) A területen az OTÉK 20. §. (4) és (5) bek. 1. pontja szerinti épületek helyezhetők el. Jelentős mértékű zavaró hatású ipari létesítmény a területen nem helyezhető el. (Környezeti hatásvizsgálattal alátámasztottan nem zavaró hatású termelő, tároló, feldolgozóipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások) Gipe területen lévő telephelyeken a megtermelt (előállított) áru kis mennyiségben történő értékesítéséhez kereskedelmi tevékenység céljára szolgáló épületek is elhelyezhetők, amennyiben ezek összalapterülete nem éri el a telek fő rendeltetés szerinti funkciójú épületeinek felét.

(3) A létesítményekben szükséges parkolóhelyeket az OTÉK 42. §-a szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell elhelyezni

(4) A területen részleges közmű és közüzemi szennyvízelvezetést biztosítani.

(5) A telken belül kialakított minimális zöldfelület 25 %.

(6) Védőterületet (kötelező fásítást) kell kialakítani a Szabályozási. Tervben jelölt helyen, az OTÉK 38. §-a szerint.

15. § (1) Üdülőterület elsősorban üdülőépületek, kempingek elhelyezésére szolgál.

(2) A meglévő üdülőterületeken lakóépületek is elhelyezhetők az üdülőövezeti előírásoknak megfelelően, kivéve a vasúttól északra eső üdülőterületen, a Viola utca Ny-i oldalán lévő ingatlanok Ny-i telekhatárától K-re eső üdülőterületen, az Esztergom, a Hunyadi és a Kölcsey F. utcában, ahol csak üdülőépület építhető és az üdülőépület lakóépületté történő használati változtatása, rendeltetésének megváltoztatása sem engedélyezhető.

(3) Üdülőterületen állattartó és állattartással kapcsolatos épület nem építhető.

(4) Üdülőterületen belül az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és sportlétesítmények is elhelyezhetők, az üdülőterületi övezeti előírások betartásával.

(5) Az üdülőterületen az építési helyen belül a tűzvédelmi távolságok betartásával több különálló épület is elhelyezhető, hétvégiházas övezetben (Üh) épületenként legfeljebb 2 üdülőegységet tartalmazva.

(6) Kerítés üdülőterületen az OTÉK 44. § (13) szerint létesíthető. Ettől eltérően tömör kerítés is építhető főútvonal, vasútvonal melletti ingatlanokon megfelelő zajvédelmi számításokkal alátámasztva.

16. § (1) A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel együtt ezek az alábbiak:

(2) Az övezet területén az OTÉK 22. §-ában szereplő létesítmények helyezhetők el. (olyan üdülőépületek üdülőtáborok és kempingek, melyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak) A területen az üdülési funkciók alapellátását biztosító kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatási és sportlétesítmények is elhelyezhetők.

(3) Az övezet meglévő tömbjeinek telkein az üdülőkre vonatkozó beépítési előírások alapján lakóépület is építhető, kivéve ezen rendelet 15. § (2) bek-ben meghatározott üdülő területeken.

(4) A telken belüli zöldfelület minimum 40%.

(5) A létesítményekben szükséges parkolóhelyeket az OTÉK 42. §-a szerinti kialakításban teljes egészében a telken kell biztosítani, az alapellátó kiszolgáló létesítményeknél, a helyi parkolási rendelet alkalmazható. Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. Kivétel Üü₄* jelű övezet, lásd a 12. § (3) bekezdésben!

(6) Az üdülőterületen állattartó épület nem építhető.

(7) A területen részleges közmű és közüzemi szennyvízelvezetést kell biztosítani.

(8) A beépítettség meglévő épületek felújítása, átalakítása esetén, amennyiben a meglévő épület alapterülete meghaladja az övezet szerinti előírásokat, maximum 30%-ig tartható, a meglévő melléképületek elbontásával és tömbösítésével.

(9) Melléképítmények az OTÉK 1. Számú melléklet 67. pontja alapján építhetők a g., h. és i. pontokban felsoroltak kivételével. Folyadék és gáztároló csak felszín alatt helyezhető el.

17. § (1)⁹ A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel együtt ezek az alábbiak:

(2)¹⁰ Az övezet területén az OTÉK Hétvégi házas területre vonatkozó előírásaiban szereplő létesítmények helyezhetők el, továbbá kivételes jelleggel a területet rendeltetésszerűen ellátó alapfokú kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató, valamint sportlétesítmények építhetők az övezeti előírásoknak megfelelően, az OTÉK 31. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. A területen egyéb közösségi, szórakoztató és kulturális épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet meglévő tömbjeinek telkein az üdülőkre vonatkozó beépítési előírások alapján lakóépület is építhető, kivéve ezen rendelet 15. § (2) bek-ben meghatározott üdülő területeken.

(4) A telken belüli zöldfelület minimum 60%.

(5) A létesítményekben szükséges parkolóhelyeket teljes egészében a telken belül kell kialakítani, kivéve az alapellátó kiszolgáló létesítményeket, ahol a helyi parkolási rendelet szerint kell eljárni.

(6) A területen állattartó és állattartással kapcsolatos épület nem építhető.

(7) A területen részleges közmű és közüzemi szennyvízelvezetést kell biztosítani.

(8) A beépítettség meglévő épületek felújítása, átalakítása esetén, amennyiben a meglévő épület alapterülete meghaladja az övezeti előírásokat, illetve 540 m2-t meg nem haladó meglévő telkek esetén max. 20%-ra növelhető.

(9) Melléképítmények az OTÉK 1. Számú melléklet 67. pontja alapján építhetők a g., h. és i. pontokban felsoroltak kivételével. Folyadék és gáztároló csak felszín alatt helyezhető el. Komposztáló 2m³-ig elhelyezhető.

(10)¹¹ Üh₀ övezeti besorolású csúszásveszélyes területen található hétvégiházas üdülőterületen:

(11) A 861. hrsz-ú Üh övezeti besorolású terület minőségi idegenforgalmat célzó üdülési hasznosítású terület, maximum 10 üdülőegységgel. Az ingatlanon a szintterületi mutató nem haladhatja meg a 0,45 értéket a HÉSZ egyéb előírásainak betartása mellett.¹³

18. § (1) A különleges területek a rajtuk elhelyezett építmények sajátos használati módja miatt az OTÉK lakó-, vegyes-, gazdasági- és üdülőterületekre vonatkozó előírásai szerinti területektől eltérő területek.¹⁴

(2) Különleges területek Balatonszárszó igazgatási területén lehetnek

19. § (1) Ezek közé a különleges területek közé a település területén a sportterületek (Ksp), idegenforgalmi fejlesztési terület (Ki), kikötők (Kk), strandok (Ks), régészeti park (Krp) soroltak. A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel együtt ezek az alábbiak:

(2) A területen szabadidő eltöltés létesítményei, sportépítmények és pályák, tófelület és azzal kapcsolatos vízi építmények, gondnoki lakás, vendéglátó épületek, játszóterek, pihenőparkok, oktatási, egészségügyi, szolgáltató, közösségi szórakoztató építmények helyezhetők el.

(3) A beépítettségbe csak az épületeket kell beszámítani sportpályák és úszómedencék nélkül.

(4) A telken belüli zöldfelület minimum 60%, amelybe a füvesített sportpályák is figyelembe vehetők.

(5) A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42. §.-a alapján a területen belül, illetve a környező közlekedési területek mentén (Kö) kell biztosítani.

(6) A területen részleges közmű és közüzemi szennyvízelvezetést kell biztosítani.

(7) A kikötő területén a hajózással, illetve a vitorlázással kapcsolatos építmény, valamint vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató építmények helyezhetők el.

(8) A strandok (Ks) területén a strandolás, sportolás létesítményei és a starndot kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó építmények és szolgálati lakások helyezhetők el.

(9) Az idegenforgalmi fejlesztési területen (volt kempingek területén) (Ki) kereskedelmi szállásférőhelyek, sportlétesítmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, valamint a tulajdonos és alkalmazottak részére lakások helyezhetők el.

(10) A régészeti park (Krp) területén csak a régészeti feltárásokat bemutató építmények, valamint kereskedelmi szálláshely, közönség kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátási és szociális létesítmények építhetők. Lakás kizárólag az üzemeltető személyzet számára létesíthető. Az építménymagassági korlátozás nem vonatkozik a különleges építményekre (pl. kilátóhely, templomtorony).

20. § (1) Ezek közé a különleges területek közé a település területén a temetők (Kt), a kegyeleti parkok (Kkep) soroltak. A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, illetve a minimális telekszélesség az alábbiak szerint alakítandó ki.

(2) A lezárt területeket kegyeleti parkká kell nyilvánítani, és e szerint kell kezelni. A kegyeleti park területét a szabályozási terv lehatárolja.

(3) A temető (Kt) és a kegyeleti park (Kkep) területein belül csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi létesítmények helyezhetők el.

(4) Új temető területén belül 30m széles kötelező fásítás létesítendő a szabályozási terv szerint. E területen épület nem építhető, sírhely nem létesíthető, legfeljebb urnaépítmény.

(5) A víz, szennyvíz és villanyközműveket biztosítani kell.

(6) A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42. §.-a alapján, a területen belül és a környező közlekedési területen kell biztosítani.

(7) A működő temető területe minimum 2,0 méter magas tömör és növénnyel befuttatott kerítéssel határolandó.

20/A. §¹⁶ (1) (Kp) övezetbe a piac területe tartozik. A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel együtt ezek az alábbiak: Övezet jele Kp Beépítési mód SZ Építmény-magasság Max. m 4,5 Beépítettség Max. % 30 Legkisebb telekméret m2 1000 Telek-szélesség Min. m. 25

(2) A piacterületen kereskedelmi célú építmények és melléképítményeik helyezhetők el.

(3) Az övezetben több épület is elhelyezhető egymással építészeti összhangban.

(4) A telken belüli zöldfelület minimum 40%, melyet elsősorban az építési övezet közterület felőli, illetve más építési övezettel szomszédos határán kell kialakítani.

(5) A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK Járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezése alapján a területen belül, illetve a környező közlekedési területek mentén (KÖu) kell biztosítani.

(6) A területen részleges közmű és közüzemi szennyvízelvezetést kell biztosítani.

21. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A közutak és közművek elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) A közutak és közművek védőtávolságait a szabályozási szélességen belül a vonatkozó szabványok előírásai alapján, illetve a Szabályozási Terv szerint kell biztosítani.

(4) A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el, max. 6,0 m építménymagasságig max. 5 %-os beépíthetőséggel, szabadonálló beépítési móddal.

(5) Az újonnan nyitott utcákban és utak mentén közvilágítás kiépítése földkábellel történhet és utcai fásítás telepítése kötelező.

(6) 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről összegyűjtött szennyvizeket csak olajfogón átvezetve lehet s csapadékvíz csatornába bekötni, vízügyi hatósági engedély alapján.

(7) A 951/1 hrsz-ú út folytatásában új szintbeli vasúti átjáró létesítendő, közúti és gyalogos közlekedés részére.

(8) A beépítésre szánt területen a telkek beépítésének feltétele, az alapközművek: víz, szennyvízcsatorna, elektromos energiaellátás, valamint nyílt árkos, vagy zárt csatornás csapadékvíz elvezetés kiépítése.

(9) A területen a szennyvizet elvezetni csak zárt csatornahálózatban lehetséges.

(10) Az újonnan nyitott utcákban elektromos vezeték, valamint hír és távközlési hálózat csak földkábellel létesíthető, utcai fásítás kötelező.

(11) A magaspart feletti üdülőterület felszíni vízelvezetése úgy történhet, hogy a telkeken (épületen) keletkező csapadékvíz a területet feltáró lakóút alatti zárt csapadékcsatornába vezetendő. A telkekről a magaspart felé csapadék elfolyás nem történhet.

(12) A magaspart feletti területen. a magaspart élétől 15-m-es távolságon belül semmiféle közművezeték nem építhető.

(13)

(14)

(15)

(16) Az építési engedélyezés során a HÉSZ 1. §. (7) szerint kell intézkedni.

(17)

(18)

(19)

(20) Külterületi dűlőutak fásításánál elkerülendő a kétoldali fasor telepítése.

21/A. §¹⁷ (1) KÖk övezet az országos közforgalmú vasutak, vasúti létesítmények, és egyéb kapcsolódó közlekedési pályák részére kijelölt terület.

(2) KÖk jelű övezetben a vasúti, illetve az ahhoz kapcsolódó építmények, berendezések, valamint az utazóközönséget kiszolgáló létesítmények (vendéglátás, kereskedelem, váróterem stb.) építményei helyezhetők el.

(3) Országos közforgalmú vasútvonal mentén a szélső vágánytól számított 50 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni. Ezen belül csak az illetékes vasúti hatóság hozzájárulásával lehet építményt elhelyezni.

22. § (1) Zöldterület (közpark, közkert) a szabályozási terven „Z” jellel szabályozott, növényzettel fedett közterület

(2) Zöldterületen a pihenést, szabadidő eltöltést és testedzést szolgáló építmény, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(3)

(4) A meglévő közparkok legnagyobb beépítettsége 2%-ot nem haladhatja meg. Újonnan létesített zöldterületen 4%-os beépítettség lehetséges idegenforgalmi, illetve sportoláshoz, szabadidőhöz kapcsolódó valamint egészségügyi létesítményekkel. A központi strandtól K-re lévő 711 hrsz-ú Tóparti park - közpark (Z) - területén az OTÉK 27. § (4) bek. szerint elhelyezhető épületek építési helyét a vízpart és az ahhoz tartozó terület védelme érdekében a terület DK-i sarkára korlátoztuk.

(5) Zöldterületen fák kivágása, a növényzet károsítása csak közérdekből és abban az esetben engedélyezhető, ha azt a fák egészségi állapota, balesetveszély elhárítása vagy közegészségügyi szempontok szükségessé teszik, és pótlásukról gondoskodnak.

(6)

(7) Helyi természetvédelmi területen a legnagyobb beépítettség a 2%-ot nem haladhatja meg. Csak nyitott, faszerkezetű esőbeállók, turisztikai pihenők, madár-megfigyelőhelyek létesíthetők.

23. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek elsődleges rendeltetésük és az elhelyezhető építmények szerint:

(2) A védelmi rendeltetésű erdőterületeken a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, illetve természet közeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó és kizárólag természet közeli erdőművelés folytatható. A védett erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni;

(3) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg) az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épületek helyezhetők el az alábbi feltételek megléte esetén:

(4) Az egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen (Ee) – a természeti értékek védelmének biztosításával – az erdő rendeltetésének megfelelő, a pihenést, testedzést, rekreációt, vendéglátást szolgáló, valamint kilátó funkciójú épületek helyezhetők el az alábbi feltételekkel:

(5) Az beépíthető erdőterületeken csak a helyi építési hagyományokkal összhangban lévő, tájba illő, hagyományos szerkezetű és anyaghasználatú épületek alakíthatók ki.

(6) Az egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű – elhanyagolt! – erdőterület folyamatos karbantartására, őshonos fafajokkal történő felújítására – az erdészeti szervezetek, a tulajdonosok, az Önkormányzat és a természetvédelmi hatóság által – felújítási tervet, cselekvési programot kell készíteni. Az üzemtervet a területileg illetékes erdészeti hatóság hagyja jóvá, az illetékes szakhatóságok előzetes szakhatósági hozzájárulásával.

(7) Az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenységet csak a gazdálkodási területére vonatkozó üzemterv alapján folytathat¹⁸. Az üzemtervet a területileg illetékes erdészeti hatóság hagyja jóvá, az illetékes szakhatóságok előzetes szakhatósági hozzájárulásával.

(8) A magaspart területén lévő Ev területfelhasználású területre, a tulajdonos (kezelő) megrendelésére, erózióvédelmi terv készítendő, melynek során az ott meglévő növényállományból a partfal állékonyságát veszélyeztető fák kivágandók (gyökérzet eltávolítása nélkül). Új növényzet telepítésére fakiültetési terv készítendő, a partélre telepítendő gyorsan növő és erős gyökérzetű növényzettel.

(9)

24. § (1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a termelési adottságok, a termőtalaj és a termőföld megőrzése, valamint a mezőgazdasági és településrendezési szempontok következtében a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

25. § (1) Az általános mezőgazdasági területbe az – Má1, Má2, Má3-N, jelű - árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület tartozik, amelyek közül a Má1, jelű területen jelű területen elsősorban a szőlőtermesztés folytatható, továbbá a nevezett tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás, szolgáltatás építményei létesíthetők. E területek az I. osztályú szőlőkataszterbe vont területeken vannak. A Má2 jelű területen elsősorban a növénytermesztés és részben állattenyésztés folytatható.

(2) Az Má₁ jelű szőlőkataszter I. osztályú területeken kizárólag szőlőművelés esetén lehet építeni. Az épület-elhelyezés feltételei [2000. évi CXII. tv 45. § d) bek.] az alábbiak:

(3) A beépíthető telkek minimális szélessége 50 méter .

(4) Az általános mezőgazdasági terület Má2 jelű övezetében az építmény-elhelyezés feltételei az alábbiak:

26. § (1) Balatonszárszón a kertes mezőgazdasági terület kisebb részben a saját ellátást szolgáló kertészkedés, döntően az aktív szabadidő-eltöltést biztosító kertészeti jellegű tevékenységek színtere, amelyet a szabályozási terven Mk1 és Mk2 jelű területként ábrázoltunk. A kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést, feldolgozást és tárolást szolgáló építmények helyezhetők el. szántó művelési ág esetén 20 ha .

(2) Az Mk1 jelű kertes mezőgazdasági területen, amely szőlőkataszter szerinti I. osztályú terület, az építmény-elhelyezés feltételei az alábbiak:

(3) Az Mk2 jelű kertes mezőgazdasági területen az építmény-elhelyezés feltételei az alábbiak:

(4) A kertes mezőgazdasági területen a táj építészeti hagyományait figyelembevevő, a táj jellegét erősítő épületek létesíthetők. Az építménymagasság a 4,0 métert nem haladhatja meg.

(5) Az erózió által veszélyeztetett telkeken talajvédelmi és agrotechnikai eljárások alkalmazásával kell az erózió mértékét csökkenteni.

27. § (1) A vízgazdálkodási terület a Halastó és közvetlen környezete, a mélyfekvésű, náddal, vízinövénnyel borított területek, illetve a Balaton vízpart közelében lévő közműterületek.

(2)¹⁹ A vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodással, horgászattal és V-1 jelű övezetben a természet megfigyelésével összefüggő építmények helyezhetők el az illetékes vízügyi hatóság²⁰ mint mederkezelő, valamint az illetékes nemzeti park igazgatóság²¹ mint természetvédelmi kezelő hozzájárulásával. Épület nem építhető, kivéve V-1 jelű övezetet, ahol az övezet kivett művelési ágú területén látogatóközpont, vízi iskola épületei és szállásépületek helyezhetők el szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 2%-os beépítéssel és legfeljebb 5,5 méteres építménymagassággal. A természet megfigyelésére szolgáló építmények építménymagassága legfeljebb 8,0 méter lehet.

(3) Vízfolyások rendezéséhez a meder bármilyen beavatkozásához vízjogi engedély szükséges.

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(6)²² V-1 jelű övezetben építési, kivitelezési munkálatok csak az alábbi előírások betartása mellett végezhetők:

28. § (1) A hatályos Balaton Törvény térségi védelmi övezeteit a szabályozási terv tartalmazza. A láncvonallal jelölt övezetekben a területet érintő egyéb szabályozási előírásokon túl az alábbiak betartása kötelező:

(2) Magterület (Ö-1) övezetében Új építmény nem helyezhető el, kivéve

(3) Pufferterület (Ö-3) övezetében

(4) Térségi jelentőségű tájképvédelmi (T-1) övezetében

(5) Történeti települési terület (T-2) övezetében

(6) Földtani veszélyforrás területének (P-1) övezetében

(7) Vízeróziónak kitett terület (P-2) övezete földhasznosítás tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával kell az erózió mértékét csökkenteni.

(8) Felszíni vízminőség-védelmi terület (F-1) övezetében

(9) Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (Sz-1) övezeteterületen csak korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

28. § (1) Az említett rendelet szerinti védelmi övezetet igénylő, illetve diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot okozó tevékenység Balatonszárszó területén nem engedélyezhető.

29. § (1) Balatonszárszó a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységek szerint fokozottan érzékeny besorolású terület, ezért a közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során a vonatkozó jogszabályban előírt határértékek teljesíthetők.

(2) Új szennyvízkibocsátással üzemelő létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvíz közcsatornába való bevezetése biztosítható.

(3) A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területeken szennyvizet kibocsátó létesítmény csak zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóval együtt üzemeltethető.

(4) Káros és veszélyes anyagok a közcsatornába nem vezethetők.

(5) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízbe, illetve befogadóba abban az esetben vezethetők, ha a vonatkozó jogszabály²³ előírásait teljesítik.

(6) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A Balaton, a halastó és az időszaki patakmedrek környezetében a talaj, illetve a talajvizek állapotát veszélyeztető tevékenységek nem folytathatók. Állattartás a Balaton 1000 m-es, a halastó 200 m-es körzetén belül nem folytatható.

(7) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízpart-rehabilitációs tervben jelölt természet közeli nádas, ligetes, fás társulások, illetve a mély-fekvésű berek-területeken a természet közeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(8) Feltöltés esetén csak szennyeződésmentes töltőanyag használható.

(9) Nem burkolt felületen a talajt, vagy a talajvizet szennyező anyagok nem tárolhatók.

(10) A területen keletkező kommunális szilárd hulladékok csak zárt térben, illetve zárt gyűjtőedényben átmeneti jelleggel tárolhatók.

(11) A (10) bekezdés szerinti hulladék rendszeres elszállításáról a hatóságilag kijelölt szeméttelepre az üzemeltető köteles gondoskodni.

(12) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

(13) Balatonszárszó közigazgatási területén létesítendő termálvízkutatás során a balatonszemesi már feltárt termálkút védelmét biztosítani kell.

30. § (1) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.

(2) A talajlemosódást az eróziónak kitett területeken a földhasznosítás talajt megtartó megválasztásával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával és egyes helyeken meliorációs talajvédelmi beavatkozásokkal kell megakadályozni.

(3) Föld mozgatásával járó tevékenység során (terület-előkészítés, alapozás, terep-rendezés stb.) biztosítani kell:

(4) Az ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban az illetékes bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt anyag elszállításra és értékesítésre kerül.

(5) A kivitelezési munkákhoz szükséges nyersanyagokat (homok, kavics, agyag) csak érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről lehet beszerezni.

31. § (1) A zaj elleni védelem az országos előírásoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a védendő területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

32. § (1) A helyi jelentőségű természeti értékek védelme tekintetében a Balatonszárszó nagyközség Önkormányzatának képviselőtestületének 6/2002.(V.23.) sz. rendelete alapján kell eljárni. (A védelemmel érintett ingatlanok a HÉSZ 1. sz. mellékletében kerültek felsorolásra.)

33. § (1) A Szabályozási Terven jelölt nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén (■■R■■ jelzés) minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához és fakitermeléshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági engedélye szükséges.

(2) Régészeti érdekű területet földmunkával járó építési tevékenység esetén esetén ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.

(3) Régészeti leletek, illetve objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értékesíteni kell a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.

34. § (1) A helyi jelentőségű építészeti értékek védelme tekintetében a Balatonszárszó nagyközség Önkormányzatának képviselőtestületének 6/2002.(V.23.) sz. rendelete alapján kell eljárni.¹

(2) A rendelet kiterjed az értékvizsgálatban felsorolt H1, H2, építészeti alkotásokra és képzőművészeti alkotásokra, valamint a helyi területi védelem alá eső értékek, Ht kategória, a Szabályozási Terven ▬ ht ▬ jelzéssel jelölt helyi területi védelem alá eső terület. (A védelemmel érintett ingatlanok a HÉSZ 1. sz. mellékletében kerültek felsorolásra.)

35. § (1) A Szabályozási Terven jelölt beépítetlenül megőrzendő parti területsávban épület nem építhető, kivéve a szabályozási terven feltüntetett helyeken, a zöldterületeken elhelyezhető építmények.

(2) A magaspart felső élétől számított 15 m-en belül semmiféle épület vagy építmény nem építhető, földben közmű nem létesíthető. A magaspart peremvonalával érintkező telkeken az építési engedélyezési tervdokumentációhoz mérnökgeológiai, vízföldtani, geotechnikai tárgyú szakvélemény készítendő, melyben meghatározzák az építési vonal-, a peremvonal előtti és mögötti védősáv helyét és a terület beépítésének egyedi feltételeit.

(3) Közművezetékek védőtávolságán belül az idevonatkozó szakági szakmai előírások betartásával kell eljárni.

(4) Az építési tilalmakat a Szabályozási Terv tartalmazza. Hatályát veszíti minden olyan korábbi tilalmi rendelkezés, melyet jelen Szabályozási Terv nem irányoz elő.

36. § (1) A közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát az önkormányzati rendelet szabályozza.

37. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat meghatározott időn belüli beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében elrendelheti a magán és közterületeken elhelyezett 1,0 m2-t meghaladó reklámtáblák lebontását, és létesítését engedélyhez köti.

(4) A közművek kiépítését követő egy éven belül a telek tulajdonosa a közműre való rákötésre kötelezhető.

38. § (1) A Balatonszárszó vízpart-rehabilitációs szabályozással érintett területeken a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv szerint telekalakítási és építési korlátozással, valamint állami és önkormányzati elővásárlási joggal terhelt ingatlanokra a korlátozásokat az ingatlan nyilvántartásba fel kell vezetni. Az érintett ingatlanok: 850/29 hrsz-ú.714/2 hrsz-ú beépítetlen területek.

39. § (1) Közterületen sátor és lakókocsi elhelyezése, szálláshely létesítése, nyaralás, pihenés, munkavégzés céljából tilos!

(2) Lakó- vagy üdülőépület elhelyezésére szolgáló:

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezései a működési engedéllyel rendelkező kempingekre nem vonatkoznak.

(4) Az ingatlan-nyilvántartásban felvett ingatlanok számozási kötelezettség alá esnek. Az ingatlanok tulajdonosai (haszonélvezői) kötelesek az ingatlanaikat az utcáról jól látható helyen házszámtáblával ellátni.

(5) Nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon: fémlemez, műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más igénytelen homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet, továbbá szállító vagy tároló konténer, üzemképtelen jármű karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi.

(6) Az (5) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a jogerős építési engedély birtokában, az építkezés időtartamára felállított, illetve elhelyezett felvonulási létesítményekre.

(7)²⁴

40. § (1)²⁵

(2)²⁶

(3) E rendelet a kihirdetés napjától számított 60. napon lép érvénybe. Rendelkezéseit a Hivatalnál a kihirdetés előtt megkezdődött és folyamatban lévő építési hatósági ügyekben nem kell alkalmazni.

(4) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik a Balatonszárszó nagyközség önkormányzati képviselőtestületének alábbi rendelkezései: