1. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagybajom Város Önkormányzat

(2) Az önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése Nagybajom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(3) A Képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése:

(4) a Hivatal működési területe: Nagybajom Város és Pálmajor Község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzat, a Képviselő-testület és szerveinek székhelye: 7561 Nagybajom, Fő utca 40.

(6) Az önkormányzat hivatalos weboldala: http://www.nagybajom.hu

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a város lakossága a nemzeti és állami ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(4) A nemzeti és állami ünnepeken a közintézményeket, az ünnepi programok helyszíneit és a városházát az alkalomhoz illően kell díszíteni és fel kell lobogózni.

(5) Más rendezvény önkormányzati rendezvénnyé minősítéséről a Képviselő-testület határozhat.

4. § (1) Nagybajom város hivatalos testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a romániai Gyergyószárhegy községgel és a horvátországi Virje községgel, valamint a németországi Schortens várossal.

(2) Az önkormányzat hazai kapcsolatai keretében együttműködik különösen a Somogy Vármegyei Önkormányzattal, az önkormányzatok szövetségeivel, a járáshoz tartozó önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, valamint minden olyan társadalmi és gazdasági szervezettel, amellyel való együttműködés az önkormányzat feladatainak ellátását elősegíti, támogatja.

5. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, valamint a törvényben és egyéb jogszabályban meghatározott további feladatokat.

(2) Az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait az alábbi intézmények (költségvetési szervek) útján látja el:

6. § (1) A Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörét az Mötv 41. §-a állapítja meg.

(2) Az Mötv 41. §-ban felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe más tárgykört nem kíván vonni.

7. § (1) A Képviselő-testület – az Mötv.-ben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, valamely bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át.

(2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek a következő Képviselő-testületi ülésen ismertetnie kell átruházott hatáskörben hozott döntéseit.

8. § A Képviselő-testület létszáma a polgármesteri tisztséget főállásban betöltő polgármesterrel együtt 7 fő.

9. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal ülést tart.

(2) A képviselő-testület éves munkatervet fogad el.

(3) A munkatervet minden év január 31. napjáig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, amely során javaslatot kérhet:

10. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés tartalmi elemei:

(2) Az előterjesztést a napirendi pont előadója készíti el. Az előkészítésbe a munkatervben meghatározottakon túl más szerveket és személyeket is bevonhat.

(3) Az előterjesztéshez csak a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók.

(4) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni, kivéve, ha a polgármester indokolt esetben engedélyezte a téma szóbeli előterjesztését. A polgármester indokolt esetben azt is engedélyezheti, hogy írásban csak a határozati javaslat készüljön el.

(5) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testületi tag, a bizottság és a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(6) Az előterjesztés irányulhat rendeletalkotására, vagy határozat meghozatalára.

(7) Az előterjesztést a feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottság előzetesen véleményezi.

11. § (1) A képviselő-testület munkaterv szerinti ülést július 1. és augusztus 31. között nem tart.

(2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén 15 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a soron kívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

(3) A képviselő-testület a helyi kitüntetéseket, díjakat, címeket ünnepélyes keretek között adja át.

12. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését az Mötv. 43. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint tartja meg.

(2) Az alakuló ülésen a képviselő-testület

(3) Az önkormányzati képviselők az Mötv. 1. mellékletében foglaltak szerint tesznek eleget eskütételi kötelezettségüknek.

13. § (1) Rendes ülés az előre tervezett napirendeket, és kötelezően megtárgyalandó napirendeket tárgyaló testületi ülés. Rendes ülésen tárgyalható a polgármester két ülés közti időben végzett munkájáról szóló beszámoló, a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató.

(2) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma

(3) A meghívót a napirendek mellékleteivel a képviselő-testület tagjainak elektronikus levélben vagy elektronikus tárhelyre feltöltve kell eljuttatni. Erről az érintetteket elektronikus levélben értesíteni kell.

(4) A meghívottak számára a képviselő-testületi ülés anyagait elsősorban elektronikus formában az általuk megadott címre, ennek hiányában írásos formában, kézbesítő útján kell eljuttatni. A napirendi anyagokat a képviselő-testületi ülés előtt legalább 6 nappal kell az érintettek részére eljuttatni, indokolt esetben ettől el lehet térni.

(5) A képviselő-testület üléseit az önkormányzat hivatali épületében tartja, de egyedi döntés alapján más helyszínen is tarthatja.

14. § (1) Minden előre nem tervezett ülés rendkívüli.

(2) Rendkívüli ülés összehívását az Mötv. 44. §-ában foglalt személyek jogosultak kezdeményezni.

(3) A rendkívüli ülés összehívására irányuló indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(4) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést. A sürgősség okát mindenképpen közölni kell.

(5) A meghívót legalább a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt 24 órával elektronikusan, vagy halaszthatatlan esetben rövid úton, telefonon történő értesítéssel kell közölni. Az elektronikus úton történő kézbesítés tényéről a meghívottakat telefonon is értesíteni kell.

(6) A rendkívüli ülésen csak az összehívásra okot adó napirendi pont tárgyalható.

15. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, az egyes önkormányzati képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz a helyi közügyeket érintő kérdéseket intézhetnek, javaslatokat tehetnek. A felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 2 perc.

(3) A közmeghallgatás helyét, idejét és az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgyköröket a képviselő-testület éves munkatervében kell meghatározni.

(4) A munkatervben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani, ha a helyi képviselők legalább fele azt indítványozta.

(5) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat honlapján, az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(6) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni.

(7) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

16. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A lakosságot a képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a képviselő-testületi ülést legalább 6 nappal megelőzően az önkormányzat honlapja útján tájékoztatni kell.

(3) Az előterjesztések előzetes megismerésének lehetővé tétele érdekében - a zárt ülési előterjesztések kivételével - valamennyi előterjesztést az Önkormányzati Hivatal Titkárságán rendelkezésre kell bocsátani, valamint az önkormányzat honlapján egyidejűleg közzé kell tenni.

(4) A képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

(5) Az állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet.

17. § A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain és jegyzőjén kívül meg kell hívni az adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:

18. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A Képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(3) A Képviselő-testület ülése a polgármester tájékoztatásából, napirend előtti felszólalásból, napirend megszavazásából, a napirend (egyes napirendi pontok) megtárgyalásából, napirend utáni felszólalásból, interpellációból, kérdésekből és az ezekre adott válaszokból áll.

(4) A munkatervben nem szereplő javaslatok megtárgyalásáról, napirend levételéről, felvételéről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A napirend elfogadása után annak visszavonására csak a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel - legkésőbb a határozathozatalig - hozott döntése alapján van lehetőség.

(6) A napirend elhalasztását bármely önkormányzati képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület - az elhalasztás indokolását követően - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

19. § A polgármester a képviselő-testület ülésén beszámol:

20. § (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. Akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését a képviselő-testületi ülés összehívásának és az ülés vezetésének általános szabályai szerint (polgármester, alpolgármester, Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság Elnöke a továbbiakban együtt: ülésvezető).

(3) Az ülésvezető munkáját a jegyző segíti. A polgármester szabadság miatti távolléte nem minősül akadályoztatásnak.

(4) A képviselő-testületi ülést az ülésvezető nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a bejelentéssel és bejelentés nélkül távollévőkről, a távollét okáról, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz. Az ülésvezető határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(5) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.

(6) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során a bizottság vagy bármely önkormányzati képviselő kezdeményezésére maximum 30 perces tárgyalási szünetet rendelhet el, amely maximum 30 perccel meghosszabbítható.

(7) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülésvezető feladata:

(8) A (7) bekezdés d) és e) pontja önkormányzati képviselővel szemben nem alkalmazható, az ülésvezető azonban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt jegyzőkönyvben rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(9) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülésvezető rendre utasítja a nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén pedig kötelezheti az érintetteket vagy az egész hallgatóságot a terem elhagyására.

(10) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

21. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja a helyét, a képviselő-testületi ülés ezzel félbeszakad és az ülésvezető összehívására folytatódik.

22. § A képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:

23. § (1) A képviselő-testületi ülésen az önkormányzati képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak a napirendhez való kérdezési és hozzászólási szándékukat az ülésvezetőnek jelzik. A felszólalásra az ülésvezető adja meg a szót a jelentkezés sorrendjében.

(2) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(3) Egy hozzászólás ideje legfeljebb 5 perc, ismételt szókérés esetén 3 perc. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a polgármesterre és az alpolgármesterre.

(4) Bármely felszólaló a felszólalási idejének lejártakor kérheti annak adott idejű meghosszabbítását. Ez ügyben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Az önkormányzati képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

24. § (1) Az interpelláció a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe, továbbá más szerv hatáskörébe tartozó, a települést érintő ügyben valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságaihoz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz.

(2) Az önkormányzati képviselők a napirendek megtárgyalása után az ülésen szóban 5 perc időtartamban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. A felszólalás minősítéséről (interpelláció vagy kérdés) a polgármester dönt, kétség esetén a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Az interpellációra a képviselő-testületi ülésen szóban, vagy - a szóbeli válasz el nem fogadása esetén vagy ha a válaszadáshoz további információ beszerzése szükséges - az ülést követő 30 napon belül írásban kell választ adni. Az írásbeli válaszról minden önkormányzati képviselőt tájékoztatni kell.

(4) Az interpellációra adott azonnali válasz elfogadásáról az interpelláló önkormányzati képviselő nyilatkozata után jelenlétében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha az interpelláló önkormányzati képviselő a választ nem fogadja el, vagy a felvetés kivizsgálására van szükség, akkor az interpelláció vizsgálásával a képviselő-testület megbízza a polgármestert, illetve az illetékes bizottságot, vagy e célból eseti bizottságot hoz létre. A vizsgálatba az interpelláló önkormányzati képviselőt - igénye esetén - be kell vonni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő képviselő-testületi ülésen kerül sor.

25. § (1) Kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után - 2 perc időtartamban szóban vagy írásban - a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásban adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

26. § (1) A képviselő-testület ülésén az az önkormányzati képviselő és tanácskozási joggal résztvevő tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést - legfeljebb 3 perces időtartamban - a vita lezárását megelőzően lehet megtenni.

(2) Személyes megjegyzést ugyanaz a személy - ugyanazon napirend kapcsán és ugyanabban a tárgyban - az ülésen csak egy alkalommal tehet.

27. § Az önkormányzati képviselő az interpellációk és kérdések elhangzása után közérdekű bejelentést, javaslatot tehet 2 perces időtartamban.

28. § (1) Az ülésvezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(2) Napirendenként elsőként a napirendi pont előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, illetve az írásbeli előterjesztést kiegészítheti.

(3) Az előterjesztés ismertetését követően az ülésvezető adja meg a szót a felszólalóknak.

(4) Az önkormányzati rendelettervezetek tárgyalása - a képviselő-testület esetenkénti döntésétől függően - történhet szakaszonként, fejezetenként, vagy az egész tervezetre kiterjedően.

(5) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, az ülésvezető lehetőséget ad az előadónak az elhangzottak véleményezésére, majd a vitát lezárja.

(6) Az ülésvezető a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.

(7) A határozati javaslatot az előterjesztő, a módosító javaslatot pedig az önkormányzati képviselő a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(8) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

29. § A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elhatározhatja, hogy egyes ügyeket két fordulóban - előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet - tárgyalja meg.

30. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Ha a képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető maximum 30 percre az ülést felfüggesztheti. Határozatképessé válás esetén az ülést tovább kell folytatni.

(3) Az önkormányzati képviselők igenlő vagy ellenszavazattal, továbbá tartózkodással vehetnek részt a szavazásban.

(4) A döntés meghozatalához a minősített többségre (az önkormányzati képviselők több mint fele) való konkrét utalás hiányában a jelenlevő önkormányzati képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata szükséges.

(5) Minősített többség szükséges, azaz a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

31. § (1) Ha az önkormányzati képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a képviselő-testület az érintettségről való tudomásszerzést követően megtartott ülésén dönt az érintett önkormányzati képviselő azon döntésből való kizárásáról, amelyben nem jelentette be személyes érintettségét.

(2) A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának vizsgálatát bármely önkormányzati képviselő, bizottság vagy a polgármester a bizonyítékok megjelölésével írásban kezdeményezheti.

(3) Az önkormányzati képviselő személyes érintettsége bejelentésének elmulasztása esetén a döntéshozatalt meg kell ismételni, ha a képviselő-testület az érintett önkormányzati képviselő kizárása mellett dönt és az érintett önkormányzati képviselő bármilyen értelmű szavazata befolyással lehetett a határozati döntésre.

(4) A személyes érintettség bejelentését elmulasztó önkormányzati képviselőt írásban vagy szóban megilleti a nyilatkozattétel joga.

(5) Amennyiben az önkormányzati képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a mulasztás felróhatósága esetén esetenként az őt megillető tiszteletdíjat egy havi időtartamra 50 %-kal csökkenteni kell.

32. § (1) Szavazni személyesen kell.

(2) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza. Nyílt szavazás lehet név szerinti szavazás és a lépcsőzetes szavazás is.

33. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg. Az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellenszavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett önkormányzati képviselő kéri.

(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik önkormányzati képviselő kéri, az ülésvezető a szavazást köteles megismételni. A szavazás eredményének megállapítása után az ülésvezető kihirdeti a határozatot.

34. § A név szerinti szavazás úgy történik, hogy az ülésvezető felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét és a jelenlevő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavazhatnak.

35. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás, kitűntetés és cím adományozása ügyében - amennyiben több személyre (jelöltre) történik szavazás - lépcsőzetes szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy a javaslatban szereplő valamennyi személyre egyenként szavaznak, és az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb igen szavazatot kapott személy(ek) kiesik(nek). Nincs további forduló és szavazás, ha a legtöbb szavazatot kapott jelölt a szükséges minősített többséget megkapta.

(2) Az alternatív határozati javaslatokat külön-külön kell szavazásra bocsátani. A legkevesebb szavazatot kapó javaslatot a következő szavazási körben már nem kell szavazásra bocsátani. Az eljárást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat marad.

36. § (1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik önkormányzati képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság 3 tagja bonyolítja le.

(3) A szavazás szavazólapon, szavazóhelyiségben és urna igénybevételével történhet.

(4) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

37. § (1) A képviselő-testület döntése:

(2) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

38. § (1) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) A képviselő-testület alakszerű határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, ha a testület indokoltnak tartja a végrehajtásról való beszámolás idejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

39. § (1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(2) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, az ok felmerülésekor a képviselő-testülettől kell kérni a határidő módosítását.

(3) A lakosság tájékoztatása céljából a normatív határozatok közzétételére - a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára figyelemmel - a 42. § (1) bekezdésében és a 45. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

40. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: rendelet) alkot.

(2) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti

(3) Az indítványt a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester vagy a jegyző az indítványt a képviselő-testületnek nyújtja be.

(4) A lakosság széles körét érintő rendelettervezeteket az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt szakmai vitára kell bocsátani, indokolt esetben közmeghallgatás elé kell utalni, illetve két fordulóban kell tárgyalni. E kérdésben a képviselő-testület előzetesen dönt.

(5) A rendelettervezeteket a tárgya szerint illetékes bizottság előzetesen megvitatja.

(6) A rendelettervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

41. § A rendelettervezetet a képviselő-testület által kijelölt bizottság, a polgármester, a jegyző (aljegyző), referens a 10. § (2) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően terjeszti a képviselő-testület elé.

42. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés a hirdetménynek az Önkormányzati Hivatal épületében levő hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik. A kifüggesztés időtartama 30 nap. A hirdetmény tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, a hatálybalépés időpontját, a rendelet teljes szövegének megtekintési lehetőségére vonatkozó információkat.

(3) A kihirdetés napja az erre vonatkozó hirdetmény kifüggesztésének időpontja.

(4) A kihirdetésről szóló hirdetményt az irattárban is el kell helyezni a rendelettel együtt. A rendeletre fel kell jegyezni a közszemlére tétel és levétel napját.

43. § Az önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról - a módosítással egyidejűleg - a jegyző a központi jogszabályszerkesztési rendszer használatával gondoskodik.

44. § (1) A rendeleteket meg kell küldeni az érintett szervezeteknek és intézményeknek.

(2) Az önkormányzati rendeleteket az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. Az egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket az önkormányzat honlapján történő közzétételen kívül a képviselő-testület által esetenkénti döntéssel meghatározott formában is ismertetni kell a lakossággal.

45. § (1) Az önkormányzati rendeletek hatályosságáról, hatályosulásáról a jegyző gondoskodik. A rendeletek hatályosságát és hatályosulását az illetékes bizottságok is figyelemmel kísérik és szükség esetén intézkedést kezdeményeznek.

(2) A rendeletek hatályosulásáról a képviselő-testületet, annak esetenkénti döntései szerint tájékoztatni kell.

46. § (1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A képviselő-testület határozatainak jelzése a következő: .........../……....(...hó...nap) számú képviselő-testületi határozat (sorszám) (évszám) A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.

(3) A rendeletekről és az alakszerű határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyekről a jegyző gondoskodik.

47. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésein elhangzottakat hangfelvételen kell rögzíteni. A hangfelvételeket 6 hónapig kell megőrizni, melyet az önkormányzati képviselő kérésére az önkormányzat hivatali épületében meghallgathat.

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyveket a jegyző kezeli. A jegyzőkönyveket az Mötv. 52. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megküldeni a kormányhivatalnak.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl

(4) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy

(5) A hozzászóló és indítványtevő - a képviselő-testület hozzájárulása nélkül - kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.

(6) A jegyzőkönyv eredeti és a Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének megküldött példányához az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül mellékelni kell

(7) A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyvet az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

48. § A választópolgárok az Önkormányzati Hivatalban - hivatali dolgozó jelenlétében - betekinthetnek a képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe. A nyilvános ülés jegyzőkönyvéről másolat kérhető. A másolás költségét - az önkormányzati képviselőket kivéve - a kérelmező köteles megtéríteni.

49. § (1) A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvbe és mellékleteibe a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, a vonatkozó rész tekintetében az ülésen részt vett közös önkormányzati hivatali ügyintéző, az érintett és a szakértő tekinthet be.

(2) A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

50. § A jegyzőkönyv és a hangfelvétel elkészítéséről, kezeléséről, továbbá a hangfelvétel megsemmisítéséről a jegyző gondoskodik.

51. § Az önkormányzati képviselő jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit.

52. § (1) Az önkormányzati képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kieső jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A térítés összege a ténylegesen kieső kereset.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak járó tiszteletdíjról és természetbeni juttatásról a helyi önkormányzati képviselők, bizottsági elnökök, bizottsági tagok és tanácsnokok tiszteletdíjáról szóló 3/2016. (II. 12.) önkormányzati rendeletben rendelkezik.

(3) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvétele akadályoztatását, késését vagy idő előtti távozását köteles a polgármesternél vagy a bizottság elnökénél a bizottsági-, illetve a testületi ülést megelőzően jelezni. A bejelentés a jegyző vagy a bizottsági titkár útján is megtehető.

(4) A bejelentési kötelezettség teljesítése alapján igazolt távollétnek minősül, ha a tiszteletdíjra jogosult betegsége, munkahelyi elfoglaltsága, szabadsága vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud részt venni az ülésen.

(5) Igazolatlan hiányzásnak számít, ha az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi ülés közben indokolás, vagy a polgármesternek történő előzetes bejelentés nélkül véglegesen eltávozik az ülésről.

(6) Amennyiben az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi vagy a bizottsági ülésen való távollétére vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és az ülésről igazolatlanul távol marad, úgy esetenként az őt megillető tiszteletdíjat egy havi időtartamra 50 %-kal csökkenteni kell.

(7) Amennyiben a képviselő három hónapon belül három alkalommal bejelentés nélkül, igazolatlanul marad távol a (3) bekezdés szerinti ülésekről, úgy az őt megillető tiszteletdíjat három hónapra meg kell vonni.

(8) Amennyiben a képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározott, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában való részvételi kötelezettségét megszegi, úgy esetenként az őt megillető tiszteletdíjat egy havi időtartamra 50 %-kal csökkenteni kell.

(9) A tiszteletdíj csökkentését és megvonását a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a kifizetéshez igazodva határozattal állapítja meg.

(10) Ismételt kötelezettségszegés esetén a tiszteletdíj csökkentés és megvonás újra megállapítható.

(11) A távolmaradásokról és az azokra vonatkozó bejelentésekről a jegyző nyilvántartást vezet.

(12) A távolmaradások ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek és az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik.

53. § (1) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(3) A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok kezelésénél biztosítani kell, hogy azokhoz csak az arra jogosult személyek férhessenek hozzá. A betekintés tényét dokumentálni kell.

(4) A jegyző felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék, és azokat - a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével - más ne ismerhesse meg.

(5) A jegyző jogosult a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos konkrét technikai tevékenységek ellátására, az ellenőrzést azonban a Bizottságnak kell elvégeznie.

54. § (1) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát az Önkormányzati Hivatalban a Bizottság által - tagjai közül - kijelölt két személynek adja át.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatban keletkezett iratokról a Bizottság elnöke külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

(3) A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidejének lejártát követően a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol a vagyonnyilatkozatok leadásának megtörténtéről. A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása esetén haladéktalanul értesíti a jegyzőt.

55. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezésekor pontosan meg kell jelölni, hogy kivel szemben és milyen ok miatt kéri a kezdeményező a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást. Az írásban benyújtott kezdeményezésnek tartalmaznia kell a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezőjének nevét és értesítési címét, elérhetőségét.

(3) A névtelen kezdeményezést a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiányzó adatok pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásnak, vagy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Az elutasító döntésről a Bizottság elnöke az elutasítás indokát megjelölve 15 napon belül írásban tájékoztatja a kezdeményezőt.

(5) A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén felhívja az érintett önkormányzati képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, és - amennyiben a kezdeményezést alaposnak találja -javítsa ki a kifogásolt adatokat. Az önkormányzati képviselő a kijavítás megtörténtét bejelenti a Bizottság elnökének. A Bizottság ebben az esetben nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását és erről a tényről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(6) Ha az önkormányzati képviselő vitatja a vagyonnyilatkozat javításának szükségességét vagy a felhívástól számított 5 napon belül nem jelenti be a Bizottság elnökének annak tényét, hogy a szükséges javítást elvégezte, akkor a Bizottság elrendeli az ellenőrzési eljárás megindítását.

56. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívására az önkormányzati képviselő megadja a saját, és a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat.

(2) A Bizottság felhívása esetén a leadott vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokat összeveti az önkormányzati képviselő által megadott adatokkal.

57. § (1) A Bizottság elnöke az ellenőrzési eljárásról, annak idejéről és helyéről köteles az érintett önkormányzati képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére, de a Bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.

(2) A Bizottság az ellenőrzési eljárás során feladatkörében eljárva a vagyonnyilatkozat-tételre köteles önkormányzati képviselőt, a vele közös háztartásban élő házastársat, élettársat és gyermeket, valamint más személyeket meghallgathatja, szakértő kirendelését kezdeményezheti, más szervektől, személyektől adatokat szerezhet be. A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni.

(3) A bizottság eljárására a zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

58. § A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás jogkövetkezményeinek megállapítása a képviselő-testület feladata.

59. § A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló új tényállítást nem tartalmazó ismételt kezdeményezést a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. Az elutasító döntésről a Bizottság elnöke az elutasítás indokát megjelölve 15 napon belül írásban tájékoztatja a kezdeményezőt.

60. § Az önkormányzati képviselői megbízás haláleset miatti megszűnése esetén a vagyonnyilatkozatot, az e minőségét hitelt érdemlően igazolt örökösnek kell kiadni. Családi állapotban történő változás esetén a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát az önkormányzati képviselő kérésére vissza kell adni.

61. § (1) A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos rendelkezéseket a polgármesterre is alkalmazni kell.

(2) A nem képviselő bizottsági tag és más vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó megbízatást betöltő személy az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. § (3) bekezdés e) pontja, valamint a 4. § a) pontja alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett. A 58–65. §rendelkezéseit, a Vnytv. eltérő rendelkezései hiányában a nem képviselő bizottsági tag és hozzátartozója, valamint a más vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó megbízatást betöltő kötelezett és hozzátartozója vagyonnyilatkozatára is alkalmazni kell.

62. § A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó megbízatásokat a 3. melléklet tartalmazza.

63. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére, rendeletben és határozatban átruházott jogkörben történő döntéshozatalra állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak személyére a polgármester, továbbá bármelyik önkormányzati képviselő javaslatot tehet.

(3) A bizottság elnökének helyettesítésére a bizottság önkormányzati képviselő tagjai közül a képviselő-testület helyettest választ. A helyettes feladata az elnök távollétében a bizottsági ülés összehívása, vezetése, továbbá a bizottság által meghozott döntések kiadmányozása.

(4) A bizottság elnökének és elnökhelyettesének egyidejű akadályoztatása esetén az elnök feladatait az általa a képviselő-testület tagjai közül felkért bizottsági tag látja el. Felkérés hiányában az elnök feladatait a bizottsági ülésen jelenlévő polgármester vagy alpolgármester javaslata alapján egy a bizottság képviselő-testület tagjai közül választott bizottsági tag látja el.

(5) Önkormányzati képviselő több bizottságnak is tagja lehet.

64. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat a megjelölt összetétellel (képviselő + nem képviselő tagok) hozza létre:

(2) A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, és amelyek csak bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.

65. § (1) Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.

(2) Az I. fokú döntésben részt vett bizottsági tagok az ügy II. fokú elbírálásában nem vehetnek részt.

66. § Az állandó bizottság általános feladatai:

67. § (1) A bizottságok hatásköreit a 1. melléklet tartalmazza.

(2) A bizottságok személyi összetételét a 2. melléklet tartalmazza.

68. § (1) A bizottság üléseinek alapja a 9. § (1) bekezdésében megjelöltek szerinti munkaterv. A bizottság a munkatervben szereplő üléseken kívül szükség szerint is ülésezhet.

(2) A bizottság munkaterve elkészítésére, a napirendi pontok meghatározására a 9. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A munkatervnek tartalmaznia kell:

(3) A bizottságok a polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes ülést tarthatnak.

(4) A bizottság ülésére - a tagokon kívül - meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt, valamint mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, illetve együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tart(anak).

(5) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az együttes ülést az érdekelt bizottságok elnökei hívják össze és az általuk megbízott elnök vezeti. Akadályoztatás esetén az elnök teendőit a bizottság elnökhelyettese veszi át.

(6) A bizottság elnöke, illetve elnökök kötelesek összehívni a bizottságot

(7) Bármely önkormányzati képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság az indítványt a legközelebbi ülésen köteles napirendre tűzni, amelyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni. Az indítványozó távollétében az indítványt megtárgyalni nem lehet.

(8) A képviselőket az ülés előtt 6 nappal tájékoztatni kell a bizottság ülésének időpontjáról és napirendjéről, indokolt esetben ettől el lehet térni.

(9) A bizottság tagjai, a polgármester, az alpolgármester, a képviselőcsoport vezetők, a jegyző részére a bizottsági ülések meghívóját és a napirendek anyagait a online tárhely felületére feltöltve vagy elektronikus levélben kell eljuttatni. Erről az érintetteket elektronikus levélben értesíteni kell. A meghívottak számára a bizottsági előterjesztéseket választásuk szerint írásban kell kézbesíteni, vagy elektronikus elérhetőség esetén elektronikusan továbbítani.

(10) A bizottság, illetve az együttes ülést tartó bizottságok akkor határozatképesek, ha bizottságonként a tagok több mint a fele jelen van. A bizottságok a határozataikat egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák.

(11) Az bizottság önkormányzati képviselő és nem képviselő tagja döntéshozatalból való kizárására a 31. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(12) A bizottság munkájába szakértőt is bevonhat.

(13) A bizottság tevékenységéről ciklusonként beszámol a képviselő-testületnek. A beszámolás időpontját a képviselő-testület munkatervében önálló napirendként kell meghatározni.

(14) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a jelenlevő és távolmaradt bizottsági tagokat, a tanácskozási joggal megjelenteket, a napirendeket és az előadók megnevezését, az elhangzott kérdések, hozzászólások és válaszok rövid ismertetését bizottságonként külön-külön, a döntést, valamint külön kérésre a kisebbségi véleményt.

(15) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: …………./………..(…hó…nap) számú bizottsági határozat (sorszám) (évszám) (a határozat meghozatalának időpontja).

(16) A bizottság állásfoglalását, javaslatát a bizottság elnöke megküldi a polgármesternek, aki a szükséges intézkedést megteszi és erről tájékoztatja a bizottság elnökét.

(17) Bármely önkormányzati képviselő kezdeményezheti a képviselő-testületnél a bizottsági döntés felülvizsgálatát.

(18) A bizottság ügyviteli feladatait az Önkormányzati Hivatal látja el. A bizottság munkáját a jegyző által kijelölt bizottsági titkár segíti. A titkár feladatai:

(19) A bizottság ülésének nyilvánosságára a képviselő-testület ülésének nyilvánosságára vonatkozó szabályok az irányadók.

(20) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati (üzleti) titkot megőrizni.

(21) A Pénzügyi Bizottság ülése közbeszerzési eljárás esetén soron kívül összehívható. A meghívót az ülés szükségességének tudomásra jutását követően azonnal, elektronikus úton kézbesíteni kell. Az elektronikus úton történő kézbesítés tényéről a meghívottakat telefonon is értesíteni kell.

69. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot (ad hoc bizottság) is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület a megalakításakor határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

70. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabály szerint határozza meg.

71. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek, valamint az 1.000.000 forint feletti kötelezettségvállalást tartalmazó döntés kivételével - valamennyi ügyben döntést hozhat.

(2) A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

72. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek, valamint az 1.000.000 forint feletti kötelezettségvállalást tartalmazó döntés kivételével -, a két ülés közötti időszakban felmerülő, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó valamennyi halaszthatatlan önkormányzati ügyben dönthet.

73. § (1) Az Önkormányzati Hivatal irányításával összefüggő feladatokat az Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2) A polgármester minden héten hétfőn 9.00-11.30 óráig ügyfélfogadást tart.

74. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára a saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester illetményének mértékéről a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.

75. § (1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(2) A jegyző minden héten hétfőn Nagybajom városban 9.00 - 11.30 óráig, Pálmajor községben megbízottja útján minden héten kedden 9.00 – 11:30 óráig ügyfélfogadást tart.

(3) A jegyző további és részletes feladat- és hatáskörét az Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

76. § A jegyzőt- távolléte esetén - az aljegyző helyettesíti.

77. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Pálmajor Község Önkormányzatával közös önkormányzati hivatalt hozott létre Nagybajomi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges előirányzatokat, a működési és fenntartási költségeket.

(3) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe-vételével teszi meg.

78. § Az Önkormányzati Hivatal jogi személy.

79. § (1) Az Önkormányzati Hivatal munkarendje hétfő, kedd, csütörtök 7.30-16.00 óráig, szerda 7:30-16:30 óráig, péntek 7.30-13.00 óráig tart.

(2) Az Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadást tart: hétfőn, szerdán és pénteken teljes munkaidőben.

(3) Az Önkormányzati Hivatalban az ügyfélfogadás szünetel: kedden és csütörtökön.

80. § A Nagybajomi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.

81. § Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek főbb feladat- és hatáskörét, valamint működésének további szabályait az Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.

82. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása, a város és környéke, valamint más térségek közös érdekeken és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködése, kapcsolatainak erősítése céljából más önkormányzatokkal társulhat.

(2) A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait.

(3) A társulással kapcsolatos megállapodást írásba kell foglalni, amelyet a polgármester és a jegyző készít elő, továbbá gondoskodnak annak végrehajtásáról.

(4) Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:

83. § (1) A társulások tagjai, továbbá az Önkormányzati Hivatalt működtető önkormányzatok valamennyi tag döntését igénylő, és a társulás, illetve az Önkormányzati Hivatal működését, valamint az általuk ellátott feladat-, és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulás tagjai, a társulás tanácsa, illetve az Önkormányzati Hivatalt működtető önkormányzatok kezdeményezhetik.

84. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülést az érintett képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint a polgármesterek hívják össze.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulás tanácsának elnöke, illetve a székhely önkormányzat polgármestere vezeti.

(3) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülése - az ülés vezetését kivéve - az Mötv.-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően zajlik.

(4) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(5) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testület által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét valamennyi - más képviselő-testület tagja által elhangzott - hozzászólást rögzítve tartalmazza.

85. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.

(2) A képviselő-testület az önszerveződő közösségek képviselőjét a tevékenységi kört érintő napirend tárgyalásakor tanácskozási joggal meghívja.

86. § (1) A képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadóak.

(2) A költségvetési javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, a munkatervében meghatározott időpontban. Az előkészítéssel kapcsolatos feladatok elvégzéséről - a polgármester intézkedésének megfelelően - a jegyző gondoskodik.

87. § (1) A költségvetési évet követően a zárszámadást rendelettel állapítja meg a képviselő-testület.

(2) A zárszámadás előterjesztésére és előkészítésére a 86. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A költségvetés végrehajtásáról a város lakosságát is tájékoztatni kell.

88. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonában álló vagyontárgyakból és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzati vagyon

(3) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.

(4) A képviselő-testület a lakosságot évente egyszer tájékoztatja az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

(5) A vagyonra vonatkozó részletes szabályokat Nagybajom Város Önkormányzata Képviselő-testültének az Önkormányzat vagyonáról szóló 8/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelete szabályozza.

89. § (1) Az önkormányzat, az Önkormányzati Hivatal és az önkormányzati intézmények (költségvetési szervek) gazdálkodásának ellenőrzését kiszervezett feladatellátás keretében szerződéses jogviszonyban álló belső ellenőr látja el.

(2) A Pénzügyi Bizottság rendszeresen elvégzi az Mötv. 120. § (1) bekezdésében előírt pénzügyi ellenőrzési feladatokat.

(3) A képviselő-testület évente megtárgyalja az ellenőrzési ütemtervvel érintett önkormányzati költségvetési szerveknél végzett pénzügyi ellenőrzések tapasztalatait és meghatározza a további feladatokat.

(4) A Pénzügyi Bizottság szükség szerint, de legalább a teljes tevékenységéről szóló beszámoló keretében ad számot pénzügyi ellenőrző tevékenységéről, és tesz javaslatot a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére.

(5) Az Állami Számvevőszék és más ellenőrzésre jogosult szerv vizsgálatáról készült jelentést - annak készítését, illetve megküldését követő első képviselő-testületi ülés alkalmával - a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

90. § A Helyi Nemzetiségi Önkormányzat, Nagybajomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) Képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg Szervezeti és Működési Szabályzatát.

91. § (1) A Nemzetiségi Önkormányzat önállóan működő, az Önkormányzattól elkülönült gazdálkodással rendelkező szervezet, amelynek működése és előmozdítása a helyi nemzetiségi érdekek minél szélesebb körben történő előmozdítása érdekében a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének feladata. Ezen feladat ellátásához Nagybajomi Közös Önkormányzati Hivatal útján segítséget nyújt.

(2) Az együttműködési szerződést az önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati választásokat követő 30 napon belül meg kell kötni, ezt követően pedig évente minden év január 31-ig felül kell vizsgálni.

92. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntésekbe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat kell szervezni.

(2) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek az önkormányzat honlapján való megjelentetése.

(3) A választópolgárok véleményének kikérése, tájékoztatása céljából az önkormányzati képviselő fórumokat hívhat össze az Önkormányzati Hivatal ügyviteli, tárgyi közreműködésével.

93. § Hatályát veszti az Nagybajom Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2019. (X.31) számú önkormányzati rendelete.

94. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.