1. § (1) E rendelet - a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Szőlősgyörök közigazgatási területén a rendelettel összefüggő Szabályozási Tervek (továbbiakban: SZT-1; SZT-2) által szabályozott területekre terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, azon építési munkát végezni, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni – az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett - csak az M=1:10 000 méretarányú külterületi (SZT-1), az M=1:4000 méretarányú belterületi (SZT-2) szabályozási tervben és a jelen HÉSZ rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) A helyi építési szabályzat (HÉSZ) csak a Szabályozási Tervekkel (SZT-1; SZT-2) – együtt érvényes.

2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

(2) A kötelező erejű elemeket megváltoztatni csak az SZT és HÉSZ együttes felülvizsgálatával és szükséges módosításával, illetve, ha az Étv. szerint a szerkezeti terv módosítása szükséges, akkor a szerkezeti terv módosításával lehet.

(3) Azoknak a szabályozási elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges (pl. utak védőtávolsága, stb.).

3. § (1) Az 1. §. (1) bekezdésben meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, a 2000. Évi CXII tv., valamint az Építési Törvény és a végrehajtására alkotott központi jogszabályok alapján szabad.

(2) Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. Rendezettnek tekinthető egy telek, ha a Szabályozási Tervekben előírt telekalakítási eljárást (közterület céljára való területlejegyzés stb.) maradéktalanul elvégezték, s azt végrehajtották (kerítésáthelyezés, épületbontás, stb.)

(3) Új építési telkek minimális telekszélessége:

(4) Kialakult („K”) állapotú telkeknek minősül az a meglévő építési telek, melynek telekmérete nem éri el az övezetben meghatározott minimumot. Az ilyen telkek beépítése az egyes övezetek előírásai szerint engedélyezhető.

(5) Szőlősgyörök külterületén 3000m²-nél kisebb telek nem alakítható ki.

(6) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az előírt legkisebb telekméretnél kisebb területek is kialakíthatók a több telek ellátását biztosító közműépítmények elhelyezése érdekében.

(7) A külterületi mező- és erdőgazdasági utak és dűlő esetén az út tengelyétől mért 8-8 méteren belül épület, építmény nem helyezhető el.

(8) A mezőgazdasági funkciójú területeket érintő telekalakítási eljárások esetében a körzeti földhivatal szakhatósági bevonása kötelező.

(9)¹ Ahol a szabályozási terv beültetési kötelezettséget jelöl, ott azt a használatbavételi engedélyig meg kell valósítani.

4. § Szőlősgyörök területén a beépítésre szánt területek az használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók

5. § (1) Az meglévő övezet telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(2) Új kertvárosi lakóterület csak teljes közművesítettséggel alakítható ki.

(3) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. §. (2) és (3) bekezdése szerinti épületek, de legfeljebb kétlakásos lakóépületek helyezhetők el.

(4) A területen kivételesen elhelyezhető:

(5) Az övezet telkein a főrendeltetés szerinti létesítmények kizárólag egy épületben helyezhetők el.

(6) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jele Lke-1, beépítés módja O/SZ, legnagyobb beépítettsége 30 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 4,5 m, legkisebb területe 1000 m2, max. szintter. mutató 0,6, minimális zöldterületi aránya 50 %. Övezeti jele Lke-2, beépítés módja O/SZ, legnagyobb beépítettsége 20 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 4,5 m, legkisebb területe 1500 m2, max. szintter. mutató 0,6, minimális zöldterületi aránya 50 %. Övezeti jele Lke-3, beépítés módja SZ, legnagyobb beépítettsége 25 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 4,5 m, legkisebb területe 1500 m2, max. szintter. mutató 0,6, minimális zöldterületi aránya 50 %. Övezeti jele Lke-4, beépítés módja O/SZ, legnagyobb beépítettsége 30 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 4,5 m, legkisebb területe 700 m2, max. szintter. mutató 0,6, minimális zöldterületi aránya 50 %. (O- oldalhatáron álló beépítés, SZ- szabadonálló beépítés)

(7) Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben.

(8) Az övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként, egy épülettömegben:

(9) Elhelyezhetők továbbá: kerti építmények és közművek műtárgyai.

(10) /Az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 5 %-át meg nem haladó méretű lehet, max. 3,0 m építménymagassággal.

(11) Az övezetben elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 400 m²-t.

(12) Lke-4 építési övezetben 1000 m² -nél kisebb telken legfeljebb 2 db fő rendeltetési egység helyezhető el. Az 1000 m² -nél nagyobb telken minden 500 m²-enként egy db plusz fő rendeltetési egység helyezhető el.

6. § (1) Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(2) A falusias lakóterületen az OTÉK 14. §. (2) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el, kivéve üzemanyagtöltő.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jele Lf-1, beépítés módja O, legnagyobb beépítettsége 30 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 4,5 m, legkisebb területe 700 m2, max. szintter. mutató 0,5, minimális zöldterületi aránya 40 %. Övezeti jele Lf-2, beépítés módja O, legnagyobb beépítettsége 30 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 4,5 m, legkisebb területe 1000 m2, max. szintter. mutató 0,4, minimális zöldterületi aránya 40 %. Övezeti jele Lf-3, beépítés módja O, legnagyobb beépítettsége 30 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 4,5 m, legkisebb területe K, max. szintter. mutató 0,5, minimális zöldterületi aránya 40 %. Övezeti jele Lf-4, beépítés módja O/SZ, legnagyobb beépítettsége 30 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 4,5 m, legkisebb területe 1000 m2, max. szintter. mutató 0,5, minimális zöldterületi aránya 40 %. Övezeti jele Lf-5, beépítés módja O, legnagyobb beépítettsége 30 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 4,5 m, legkisebb területe 2000 m2, max. szintter. mutató 0,5, minimális zöldterületi aránya 40 %. (O- oldalhatáron álló beépítés, SZ- szabadonálló beépítés, K- kialakult állapot)

(4) Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:

(5) Az övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

(6) Az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 15 %-át meg nem haladó méretű lehet.

(7) Az övezetben elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 300 m²-t.

(8) Az Lf-3 övezetben a lakóházak közötti oldalkert mérete legfeljebb 4,0 m-re csökkenthető, ha a kialakult állapot és a szomszédos épületek funkciója, anyaghasználata és tűzterhelése is indokolja.

7. § (1) Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(2) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. §. (2) szerinti épületek helyezhetők el, kivéve üzemanyagtöltő.

(3) A területen kivételesen elhelyezhető: nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jele Vt-1, beépítés módja O/SZ, legnagyobb beépítettsége 40 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 7,5 m, legkisebb területe K, max. szintter. mutató 0,6, minimális zöldterületi aránya 40 %. Övezeti jele Vt-2, beépítés módja SZ, legnagyobb beépítettsége 30 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 6,0 m, legkisebb területe K, max. szintter. mutató 0,6, minimális zöldterületi aránya 40 %. Övezeti jele Vt-3, beépítés módja SZ/telepszerű, legnagyobb beépítettsége 30 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 7,5 m, legkisebb területe nem megosztható, max. szintter. mutató 0,6, minimális zöldterületi aránya 40 %. (O- oldalhatáron álló beépítés, SZ- szabadonálló beépítés, K- kialakult állapot)

(5) Az övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

(6) Továbbá elhelyezhetők: kerti építmények és közművek műtárgyai.

(7) Az övezetben elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg az 500 m²-t.

(8) A Vt-1 övezet területén több önálló épület is elhelyezhető

8. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a SZT-2 Szabályozási Tervlapon Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. §-a szerinti épületek helyezhetők el.

(3) A terület-felhasználási egység övezeteiben az építmény elhelyezés feltételei a következők: Övezeti jele Gksz-1, beépítés módja SZ, legnagyobb beépítettsége 35 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 6,0 m, legkisebb területe 1500 m2, max. szintter. mutató 1,0, minimális zöldterületi aránya 40 %. Övezeti jele Gksz-2, beépítés módja O/SZ, legnagyobb beépítettsége 30 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 7,5 m, legkisebb területe 2000 m2, max. szintter. mutató 1,0, minimális zöldterületi aránya 40 %. Övezeti jele Gksz-3, beépítés módja SZ, legnagyobb beépítettsége 20 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 7,5 m, legkisebb területe 8000 m2, max. szintter. mutató 1,0, minimális zöldterületi aránya 40 %. (SZ – szabadonálló beépítés)

(4) A Gksz-1 övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező.

(5) A Gksz-3 jelű építési övezet területén új épület elhelyezése csak legalább 10 m széles előoldal-, és hátsókert betartásával lehet. Az övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező. A területen nem létesülhet új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő létesítmény (BTSZ 31. §. b. pontja szerint).

(6)² A Gksz – 4 jelű övezetben oldalhatáron álló beépítés megengedett, amennyiben a telek szélessége lehetővé teszi a szabadon álló beépítés is megengedett, de a szomszédos ingatlanok beépíthetőségét nem korlátozhatja.

(7)³ A Gksz-4 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az üzemi létesítmény tervezésnél és megvalósításánál különös figyelmet kell fordítani a zaj- és rezgésvédelmi követelmények teljesülésének biztosítására. Zajhatárérték túllépése esetén zajvédő kerítés építése elrendelhető.

9. § (1) Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmények, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgáló, a szabályozási terven Mü jellel szabályozott terület.

(2) Mezőgazdasági üzemi területen az épületek és építmények az alábbi táblázat szerint helyezhetők el: Övezeti jele Mü-1, beépítés módja SZ, legnagyobb beépítettsége 40 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 6,0 m, legkisebb területe 40000 m2, max. szintter. mutató 0,8, minimális zöldterületi aránya 40 %.

(3) Mezőgazdasági üzemi terület övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők:

(4) A területen csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékenységi célú építmények alakíthatók ki, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással, nagy létszámú állattartó telepek kialakításával összeegyeztethetők.

(5) Új mezőgazdasági üzemi gazdasági terület elvi építési engedély alapján létesíthető az SZT. 1 tervlap szerinti helyeken.

10. § A különleges területek a használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége és a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegű) miatt a következők

11. § (1) A terület elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A sportlétesítmények területén

(3) Új sportépület ill. terület létesítése esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell, valamint az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak kertészeti tervet is kell tartalmaznia.

(4) Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jele K-Sp, beépítés módja SZ, legnagyobb beépítettsége 10 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 4,5 m, legkisebb területe 5000 m2, max. szintter. mutató 0,15, minimális zöldterületi aránya 50 %. (SZ- szabadonálló beépítés)

(5) Az övezet építési telke teljes közművesítettség esetén építhetők be. Az övezet területén, a szabályozási terven külön jelölt építési helyen belül max. 30 m építménymagassággal mobiltelefon átjátszó állomás is elhelyezhető.

12. § (1) A terület temetkezés céljára szolgál, de szükség szerint kegyeleti park is kialakítható rajta.

(2) A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el.

(3) A területen elhelyezhető építmények közül a kegyeleti épületek (templom, kápolna, ravatalozó, harangláb) legnagyobb építménymagassága az építmények tornyának méretével növelhető.

(4) Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jele K-T, beépítés módja SZ, legnagyobb beépítettsége 10 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 4,5 m, legkisebb területe K, max. szintter. mutató 0,15, minimális zöldterületi aránya 80 %. (SZ- szabadonálló beépítés, K- kialakult állapot)

(5) A temetőhöz szükséges fásított parkolót az SZT-en jelölt helyen kell kiépíteni.

(6) A terület részleges közművesítettség esetén építhető be.

(7) A temető védőtávolsága 30,0 méter. A védőtávolságon belül nem folytatható kegyeletet sértő tevékenység, továbbá zajos, szagos, bűzős tevékenység. A temető 100 m-es körzetében vendéglátó, sportolási és szórakoztatási létesítmény nem építhető.

13. § (1) A 69 hrsz- ú telek, mely a volt Jankovich kastély és parkja, helyi természetvédelmi terület.

(2) Az építési övezet telke teljes közművesítettség kiépítése esetén építhető be.

(3) Az építési övezetekben kulturális, szabadidős, üdülési és turisztikai és egészségügyi funkcióval összefüggő létesítmények helyezhetők el, az SZT-2 szerinti építési helyen belül.

(4) A területfelhasználási egység övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők: Övezeti jele K-Rk, beépítés módja SZ, legnagyobb beépítettsége 10 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 10,0 m, legkisebb területe K, max. szintter. mutató 0,10, minimális zöldterületi aránya 80 %. (SZ- szabadonálló beépítés, K- kialakult állapot)

(5) A kertre és az épületek elhelyezésére részletes és építészeti-, környezetalakítási- terv és kertépítészeti terv készítendő.

14. § (1) K-Bort jellel szabályozott a 043/4, 043/5 hrsz- ú telkek SZT-2 tervlapon lehatárolt területe.

(2) Az építési övezet telke részleges közművesítettség kiépítése esetén építhetők be.

(3) A területfelhasználási egység övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők: Övezeti jele K-Bort, beépítés módja SZ/Z, legnagyobb beépítettsége 20 %, építmények legnagyobb építmény-magassága 6,0 m, legkisebb területe 600 m2, max. szintter. mutató 0,25, minimális zöldterületi aránya 80 %. (SZ- szabadonálló beépítés, Z- zártsorú beépítés csak pincesor esetén)

(4)

(5)

(6) A terület kialakítása során a különböző felszínrendezési munkálatok (bevágások, tereplépcsők, támfal létesítése stb.) előtt talajmechanikai, geotechnikai vizsgálatok elkészítése szükséges.

15. § Szőlősgyörök területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

16. § (1) Zöldterület (közpark) a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott növényzettel fedett közterület.

(2)⁴ A déli homokbánya melletti (Z-2) zöldterületen kereskedelmi, vendéglátó épület, sport, szabadidő, létesítmények, a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el max. 2%-os beépítettséggel és 4,0 m építménymagassággal, szabadon álló beépítéssel. Járműforgalmat szolgáló felületek a szükséges mennyiségben kialakíthatók. A minimális telekméret 25 000 m2. A legkisebb zöldfelületi arány 80 %. A Z-2 övezet területe naperőmű létesítése céljából korlátozottan igénybe vehető terület övezete, ezért kizárólag csak háztartási méretű kiserőmű elhelyezése lehetséges.

(3) A Halas-tó melletti (Z-1) zöldterületen kizárólag a horgászturizmust szolgáló, esőbeálló jellegű építmények illetőleg a testedzést, pihenést, játékot szolgáló épületnek nem minősülő köztárgyak helyezhetők el.

(4)

(5) A zöldterület területén a közmű és távközlési létesítmények csak föld alatt vezethetők.

(6) Bódé, pavilon, sátor csak rendezvények idején azok időtartamára külön engedély alapján állítható fel.

17. § (1) Az erdőként szabályozott területeket az SZT-1-es számú tervlap jelöli a 15. §. szerinti felosztásban.

(2) Az erdőterületek parcellázása tilos. Az erdők szabad látogathatóságát a tulajdoni állapottól függetlenül biztosítani kell.

(3) Az erdősítésre javasolt – Ej területeken az erdőművelési ág létrejöttéig az erdőtelepítés lehetőségét megőrző, környezetkímélő területhasználat folytatható.

(4) Az erdősítésre javasolt – Ej – területeken épület nem építhető, közmű és közlekedési létesítmények, valamint az erdőturizmust szolgáló építmények azonban elhelyezhetők, min 10 ha területen max. 0,3% beépítettséggel.

(5) A gazdasági erdők területén – Eg, építeni legkevesebb 10 ha nagyságú erdőterületen lehetséges 0,3% beépítettséggel.

(6) A távlatban védett természeti területnek jelölt – Egv – gazdasági erdő területén építeni min. 10 ha erdőterület esetén 0,3%-os beépítettséggel kizárólag erdő és vadgazdálkodási, illetve természetvédelmi célból lehetséges.

(7) Erdőterületen a közmű és közlekedés nyomvonalas létesítményeit kizárólag a természetvédelmi hatóság által meghatározott módon létesíthetők.

(8) A talaj és vízvédelmi célú – Ev – erdőterületén építési jellegű tevékenységet - csak kivételes esetekben – közmű és közlekedési fejlesztés megvalósítása esetén lehet folytatni.

18. § A mezőgazdasági terület a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:

19. § (1) Az árutermelő mezőgazdasági területeken – Má, négy különböző szabályozású alövezetet különböztetünk meg.

(2) A területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlő művelési ágra változtatható.

(3) Az Má-1 általános mezőgazdasági területen kifejezetten a terület rendeltetésszerű használatát – szükség szerint az ott lakás lehetőségét is – biztosító gazdasági épület építhető:

(4) Az Má-1 általános mezőgazdasági területen az építményszélesség szőlő-; gyümölcs- és szántó művelés esetén legfeljebb 7,5 m és az építménymagasság legfeljebb 4,5 m lehet. Gyep művelési ág esetén a megengedhető maximális építményszélesség legfeljebb 10,0 m és építménymagasság legfeljebb 4,5 m lehet.

(5) A szőlőkataszter szerint I. osztályú területeken (lásd I. sz. melléklet) csak min 80% művelt szőlőültetvény esetén lehet építeni.

(6) Az Má-2 általános mezőgazdasági területen az Má-1es alövezetnél megfogalmazott célból gazdasági épület az alábbi feltételek megléte esetén helyezhető el:

(7) A szőlőkataszter szerint I. osztályú területeken csak min. 80% művelt szőlőültetvény esetén lehet beépíteni.

(8) Az Má-2 általános mezőgazdasági területen az építményszélesség szőlő- és szántó művelés esetén legfeljebb 7,5 m és az építménymagasság legfeljebb 4,5 m lehet. Gyep művelési ág esetén a megengedhető maximális építményszélesség legfeljebb 10,0 m és építménymagasság legfeljebb 4,5 m lehet.

(9) Az Má-3 általános mezőgazdasági területen gazdasági és lakóépület nem helyezhető el.

(10)

(11) Az Má-4 övezetben a meglévő épületek felújíthatók; de nem bővíthetők.

(12) Az Má-4 általános mezőgazdasági területen található telkek nem megoszthatók.

(13) A területen az épületek felújítása a terület építészeti hagyományainak és értékeinek megfelelően kell, hogy megtörténjen, az építmények legnagyobb magassága max 4,5 m lehet.

(14) Az Má-1 és Má-2 általános mezőgazdasági területen a lakó- és a mezőgazdasági építmények a következő arányban alakíthatók ki:

(15) Az Má-1 és Má-4 övezetekben az épület és építmény elhelyezés során a Balaton Törvény 51. §-át kell alkalmazni. BTSZ 51. § A szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek alövezetén (C-1):

20. § (1) Az övezet szőlőskertekbe tartozó I. osztályúnak minősített területein (Nagybanyászó, Rekesz, Páskom, Géri-hegy) a 2000. évi CXII. törvény 51. § b.) pontja szerinti rendeltetésű épületek építhetők. A szőlőkataszterbe nem sorolt kertes mezőgazdasági területeken az Újhegy falutól távolabb eső területein az OTÉK-ban meghatározott épületek építhetők.

(2) A kertes mezőgazdasági területek – Mk –három eltérő szabályozású területbe sorolódnak.

(3) Mk-1 övezetbe a Nagy-Banyászó déli területrésze, illetve az Újhegy falutól távolabbi területe tartozik. Itt a meglévő földrészlet nagyságokra tekintettel építeni legkevesebb 3000m2 művelt területre lehetséges. Beépítettség max. 2%. A Nagy-Banyászói szőlőkataszter első osztályú terület, ahol kizárólag szőlő esetén – szőlő min. 80% - lehetséges építeni.

(4) Az Mk-2 övezetbe tartozó területeken – Újhegy faluhoz közelebb eső területe, a Kis-banyászó, Rekesz, Katykó, Páskom határrészek – építeni legalább 2000m2 nagyságú kertészetileg művelt telekre lehet max. 3% beépítettséggel. A Rekesz, Katykó és Páskom területe szőlőkataszter I. osztályú terület, ezért ott építeni kizárólag min. 80% szőlőművelés esetén lehetséges.

(5) A Mk-3 kertes mezőgazdasági terület a Nagy-Banyászó északi, felső területrésze tartozik. A nagyüzemi jellegű telepítésű szőlőterületen építeni min. 1 ha területre lehetséges max. 2%-os beépítettséggel. A Nagy-Banyászó szőlőkataszter szerinti I. osztályú terület, ahol építeni kizárólag szőlőművelés esetén – min. 80% - lehetséges. A művelési ág váltás csak a tájkarakter erősítése, illetve közmű és közút építése érdekében engedélyezhető. A kialakult felszíni formák megőrzendők.

(6) A kertes mezőgazdasági területeken építhető épületek építménymagassága a 4,0 m-t a legmagasabb homlokzatának magassága a 6,0 m-t nem haladhatja meg. Építeni min. 12,0 m széles telekre lehet. Új osztás során 16 m-nél keskenyebb telek nem alakítható ki.

(7)

(8)

(9) A terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg.

(10) Az Má-1 és Má-4 övezetekben az épület és építmény elhelyezés során a Balaton Törvény 51. §-át alkalmazni kell. BTSZ 51. § A szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek alövezetén (C-1):

21. § (1) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek táj- és természetvédelmi, tájkaraktervédelmi és vízminőségvédelmi szempontból érzékeny Mko jellel szabályozott mezőgazdasági területek.

(2) A területfelhasználási egység övezetében a 098 hrsz-ú teleken már meglévő beépítés 10%-kal növelhető, legfeljebb 4,5m átlagos építménymagassággal alakítható ki. Az övezet telkei nem oszthatók meg.

(3) A korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében építmények vízminőségvédelmi és vízgazdálkodási célú építmények helyezhetők el.

22. § (1) Az övezet területén építmények építése kizárólag vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, kivételes esetben közműfejlesztési, illetve közlekedési célból engedélyezhető.

(2) A Jamai patak külterületi szakaszán gyep (nádas) művelési ágú területek jelölhetők ki. Fás galéria növényzet csak a vízgazdálkodási feladatokat nem akadályozó módon a parttól 5-5 méter távolságra telepíthetők.

(3) A Jamai patak hullámterét csak a 46/1999. (III.18.) Kormány rendelet szerint szabad hasznosítani.

23. § (1) A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak az illetékes közlekedési hatóság hozzájárulásával lehetséges.

(3) A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:

(4) Külterületen a közutak mellett biztosítandó védőtávolságok a következők: a 6711. és 67118 j. ök. út mentén az úttengelytől számítva: 50-50 m.

(5) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül megfelelő gyalogjárdákat kell építeni.

(6) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK -ban előírt mennyiségű és fajtájú járművek elhelyezését kell biztosítani.

(7) Lakóterületen a kapubehajtók maximális szélessége 5,0 m lehet.

(8) Közterületen a parkolóhelyeket 8 parkolóhely fölött fásítani kell, 5 parkolóhelyenként min. 1 db fa ültetendő.

(9) Ha az adottságok szükségessé teszik, oktatási, nevelési, egészségügyi szociális, kulturális, igazgatási, rendeltetésű épületek esetén a gépjármű-várakozóhelyek a telekhatártól mért 500 m-en belül más telken, közterületen parkolóban is elhelyezhetők, amennyiben a tulajdonosok a parkolóhasználattal kapcsolatban megállapodást kötnek. Közterületen, a járművek elhelyezésére szolgáló parkolóhely kiépítése az érdekelt építtető kötelezettsége, és a használatbavétel után közparkolóként funkcionál.

(10) Öböl nélküli autóbuszmegálló a mellékutakon – gyermek és egészségügyi intézmények előtti területek kivételével – szükség szerint kialakítható.

(11) A község területén nyelestelek nem alakítható ki.

(12) A község területén létesítendő közforgalom céljára megnyitott magánutak csak a közlekedési szakhatósági előírásoknak megfelelően építhetők.

24. § (1) A település beépítésre nem szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a villamosenergia ellátás és a vezetékes ivóvízellátás vagy az ÁNTSZ által elfogadott, egyéb ivóvízellátás megoldott. A település beépített, és beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a vezetékes ivóvízellátás, a villamosenergia ellátás, valamint a közüzemi hálózati rendszerekről, szükség esetén azok tovább építésével megfelelően biztosítható.

(2) Az újonnan kiépítendő ivóvíz hálózaton a hatályos tűzrendészeti előírásoknak megfelelően föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(3) A közműlétesítményeket és hálózatokat, közterületen, vagy közműterületen kell elhelyezni, azok előírás szerinti biztonsági övezetének is közterületre, vagy közmű területre kell esni. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közmű helyének és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jog bejegyzésével kell biztosítani.

(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.

(5) Új építési helyen a kivitelezés megkezdésekor a felhagyott, feleslegessé vált üzemen kívüli vezetékeket el kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(6) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál és egyéb építési tevékenység esetén a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egy idejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(7) Szennyvízelhelyezés során: A beépítésre szánt területeken a BTSZ 9. § (5) a.) és b.), (6) pontjainak előírásait, valamint az a.); b.) és c.) pontokat együttesen kell alkalmazni.

(8) Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig elő kell tisztítani.

(9) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó burkolt felületű parkolókat kiemelt szegéllyel kell kialakítani, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső utjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornába.

(10) Két férőhelynél nagyobb „zöld” parkoló létesítése tilos.

(11) Az önkormányzat kezelésében lévő patakok, árok partéleitől min. 3-3 m, a nyílt árok mentén legalább az egyik oldalon 3, a másik oldalon 1 m szélességű karbantartási sáv biztosítandó a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátására.

(12) A 123/1997. VII. 18-i Kormányrendelet alapján a vízműkutak hidrogeológiai védőidom lehatárolását a védőövezet jóváhagyását követően a szabályozási tervhez mellékletként csatolni kell és a vonatkozó előírásokat is érvényesíteni kell a további eljárások során.

(13) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, a környezetvédelem (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.

(14) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatai és távközlési hálózat földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell szerelni.

25. § (1) Építmények elhelyezése a köztük betartandó távolság, tűztávolság, ha jelen szabályzat terület-felhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.

(2) Az OTÉK 32. § szerinti építmények, ha a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek, valamennyi építési övezetben elhelyezhetők.

(3) Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit illetően az e rendeletben nem szabályozott területeken az OTÉK elő-, oldal- és hátsókert előírásairól szóló 35. §-ában foglaltak a mérvadóak és az oldalhatáron álló beépítés esetén az épületszélesség nem lehet több, mint a telekszélesség 2/3-a.

(4) Az előkert méretének meghatározásánál kialakult beépítés esetén – ha a SZT külön nem jelöli - a területen jellemző méreteket kell alkalmazni.

(5) Az előkertben

(6) Meglévő épületen csak akkor engedélyezhető építési tevékenység, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, illetve az építési tevékenységgel az előírások teljesíthetők.

(7) A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltozásával nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes.

(8)

(9) „K – kialakult állapotú” telek beépítése esetén a beépítés jellege, módja és mértéke illeszkedjen a meglévő környezethez. „K-kialakult állapotú” telkeknek minősül az a meglévő építési telek, melynek telekmérete nem éri el az övezetben meghatározott minimumot.

29. § (1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

(2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok teljesülnek.

(3) Közterületen új pavilon, árusító fülke nem helyezhető el, a meglévők térben nem bővíthetők.

30. § (1) A külterületen folyó gazdálkodást és építést a természet- és tájvédelem érdekeinek figyelembe vételével, azok sérelme nélkül kell végezni. A meglévő természeti értékeket – források, erdők, kialakult felszíni formák, tájjelleg – fokozott védelemben kell részesíteni.

(2) A természeti értékek védelme érdekében a jelentősebb beavatkozásokat (pl.: fakivágás, 0,8m-nél magasabb tereprendezés, kerítés építés) kizárólag a szakigazgatás és az illetékes hatóság engedélyével lehet végezni.

(3)

(4) Az utak melletti fasorok, rézsűk, árkok és egyéb hulladékterületek betelepítését és gondozását a tulajdonosok kötelesek elvégezni.

(5) A kialakult vízmosások – horhosok – rendezése szükséges. A felhagyott egykori utak, árkok feltöltésére tájrendezési tervek készítendők.

(6) A felszínmozgás veszélyes területeken építeni csak részletes geológiai szakvélemény alapján a HÉSZ előírásai szerint lehetséges.

31. § (1) Szőlősgyörök területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan építmények építhetők, amelyek szennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az üdülőkörzetbe előírt kategóriák szerinti kibocsátási határértékeket.

(2) Veszélyes hulladék Szőlősgyörök területén még átmeneti jelleggel sem tárolható.

(3) Az állattartás Szőlősgyörök területén az Önkormányzat állattartási rendelete alapján engedélyezhető.

(4) Külterületen beépítésre nem szánt területen az épületekbe vezetékes vizet bekötni abban az esetben lehet, ha a zárt szennyvíztároló megépült.

(5) Szőlősgyörök igazgatási területén zaj és rezgésvédelemi szempontból az alábbi határértékeket kell betartani.

(6) A föld felszínén illetve a földben olyan tevékenységek folytathatók illetve csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld minőségét és folyamait, a környezeti elemeket nem szennyezik, nem károsítják.

(7) Az erózióveszélyes területeken az eróziót megakadályozó talajművelési eljárások, illetve növénytelepítési módok alkalmazandók.

(8) A termőföldön létesítendő építményeket (beruházásokat) úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy azok a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozzák.

(9) A felszíni és felszín alatti vizek védelem érdekében tilos a szennyvizet árkokban, illetve a Jamai-patakba bevezetni. A meglévő szennyvízbekötéseket 2003. december 31-ig fel kell számolni.

(10) A szilárd hulladékot szervezett gyűjtés keretében térségi hulladéklerakóba kell szállítani és a település több, kisebb alkalmi, illegális „szemétlerakóját” fel kell számolni.

(11) A hulladékot a szennyvízhez hasonlóan tilos árkokba, patakmederbe, horhosokba, erdőszélre azaz természeti környezetben lerakni, elhelyezni.

(12) Szőlősgyörök területén az ingatlanok tulajdonosai, bérlői kötelesek a tulajdonukban, bérletükben lévő ingatlanokat a parlagfűtől folyamatosan mentesíteni.

(13) Szőlősgyörök mezőgazdasági hasznosítású területein a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait be kell tartani és a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás által előírt feltételek szerint végezhető a tápanyagutánpótlás.

32. § A régészeti örökség védelme érdekében a területen bármilyen földmunkával járó beruházás esetén a vonatkozó előírások szerint kell eljárni, szükség esetén az illetékes hatóság régészeti szakfelügyeletét kell biztosítani.

33. § A település területének rendezése során a beültetési kötelezettség sajátos jogintézménye alkalmazandó. A Szabályozási Terven beültetési kötelezettséggel és a telepítendő fasorokkal jelölt területeken többszintes növényzet telepítendő.

34. § (1) E rendelet 2003. július 1-én lép hatályba és ezzel egyidejűleg Szőlősgyörök Község Önkormányzatának 7/1993 (VI.25.) sz. rendelete hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

35. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.