Nagycserkesz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 2.) önkormányzati rendelete

Nagycserkesz Község Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról

Hatályos: 2024. 02. 02 15:00- 2024. 02. 02

Nagycserkesz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 2.) önkormányzati rendelete

Nagycserkesz Község Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról

2024.02.02.

Nagycserkesz Község Önkormányzata Képviselő-testületének a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108. § - ban, 109. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés i) pontjában továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Nagycserkesz Község Önkormányzata vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályozására a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Nagycserkesz Község Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Önkormányzat) a tulajdonában álló ingatlanokra, ingókra (tárgyi és forgóeszközökre, ideértve az Önkormányzat tulajdonában lévő, az általa fenntartott költségvetési szervek vagyonkezelésében és használatában lévő közgyűjtemény saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javakat is) és vagyoni értékű jogaira (különösen az Önkormányzatot jogszabály, bírósági, hatósági, közjegyzői döntés vagy szerződés alapján megillető, vagyoni értékkel rendelkező követelésekre, fizetési igényekre), tagsági jogot és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre terjed ki (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2) Ezen rendelet szabályait a mindenkor hatályos közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben nem kell alkalmazni.

(3) E rendelet alkalmazásában:

1. üzleti értékelés: az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági- pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-, piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés.

2. vagyoni értékű jog: olyan jog, amelynek pénzben kifejezhető értéke van, továbbá nem kapcsolódik tulajdonjoghoz vagy szellemi termékhez, így különösen vételi jog, visszavásárlási jog, haszonélvezet joga, használat joga, vagyonkezelői jog, földhasználat joga, telki szolgalom, névhasználat joga, lakás- és helyiségbérleti jog, felhasználási jog.

3. vagyontárgy forgalmi értéke értékbecslés esetén: a vagyontárgy ÁFA-t nem tartalmazó értéke.

2. Az önkormányzat vagyona

2. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon körében az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon elemek körét külön jogszabály határozza meg. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon elemek a rendelet 1. melléklete 1. pontjában; a forgalomképtelen törzsvagyon elemek az 1. melléklete 2. pontjában; a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemek az 1. melléklete 3. pontjában megjelölt vagyontárgyak.

(2) Üzleti vagyon mindaz, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe (2. melléklet)

3. A tulajdonosi jogok gyakorlása

3. § (1) Önkormányzati tulajdonú ingatlan vagy más vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, illetőleg a tulajdonjog változással járó minden más jogügyletről, használatba adásáról, vagy hasznosítási jogának átengedéséről, illetve megterheléséről, azon jelzálogjog létesítéséről, követelésről való lemondásról, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, a lakások bérleti díjának megállapításáról a Képviselő-testület dönt. A döntés alapján készült okirat aláírására az önkormányzat gazdasági szabályzatában, meghatározottak jogosultak.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona felett az alábbi tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja:

a) a korlátozottan forgalomképes vagyonelem elidegenítése, továbbá a korlátozottan forgalomképes vagyonelem tulajdonjogának változásával járó (a tulajdonjog módosulását vagy megszűnését eredményező) egyéb döntések meghozatala,

b) a korlátozottan forgalomképes vagyonelem átminősítése.

(3) Az önkormányzati vagyont elidegeníteni, használatának, illetve hasznosításának jogát átengedni a vonatkozó jogszabályban meghatározott értékhatár felett csak nyilvános, vagy indokolt esetben zártkörű pályáztatás útján lehet a 3. mellékletében foglalt Versenyeztetési Szabályzat szerint.

(4) Zártkörű pályázatot lehet kiírni az alábbi esetekben:

a) önkormányzati tulajdonú ingatlan telekalakításával, telekhatár rendezésével járó ügyletek esetében; vagy

b) ha a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott speciális ajánlattevő(k) részvételét teszi szükségessé, így különösen: ha az önkormányzat közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos érdeke azt indokolttá teszi.

(5) Egyéb gazdálkodó szervezetek, intézmények esetében önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tagsági jogok, illetőleg alapítványok, egyesületek esetében az alapítói jogok gyakorlására a Polgármester jogosult.

(6) Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos olyan rendelkezési jog gyakorlását, amely nem köthető a 3. § (1) bekezdéséhez (különösen szolgalmi joggal, beépített ingatlanok funkcióváltásával vagy tulajdonosi hozzájárulás kiadásával, telekalakítással járó feladatok) a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(7) Az Önkormányzat nevében szerződést kötő személy az Önkormányzat honlapján, vagy a helyben szokásos módon köteles közzétenni, legkésőbb a döntés meghozatalát (szerződéskötést) követő hatvanadik napig az Önkormányzat által nyújtott, nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat. Az Önkormányzat vagyonával történő gazdálkodással összefüggő - a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait.

(8) Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről a polgármester nyilvántartást készíttet.

(9) Önkormányzati követelésről történő lemondásról a képviselő-testület jogosult dönteni, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel arányos egyéb előnyt biztosít.

(10) Önkormányzati vagyon (kivéve a törzsvagyon) tulajdonjogát, vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jogot ingyenesen átengedni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. A döntést a Képviselő-testület jogosult meghozni.

(11) E rendelet alkalmazásában értékpapírnak minősül az egyéb részesedés, saját részvények-üzletrészek, és ami a számviteli törvény, valamint az egyéb hatályos jogszabályok szerint értékpapírnak minősül.

(12) A tagsági jogot megtestesítő értékpapír elidegenítése esetén az értéket a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyamon, a tőzsdén nem jegyzett részvényeknél, valamint üzletrészeknél 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni. Az üzleti értékelés szempontjait a Képviselő-testület határozza meg. A nettó 15 millió forint névértéket el nem érő részesedések esetén nem szükséges üzleti értékelést készíteni, ezen részesedések legalább névértéken értékesíthetőek.

(13) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak minősül a nyomdai úton előállított vagy dematerializált értékpapír, illetve a számviteli törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozik különösen a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vételi, illetőleg eladási árát elsősorban a banki forgalomban kialakult értéke alapján kell meghatározni, ettől azonban a másik fél által az önkormányzatnak tett kedvezőbb ajánlat esetében el lehet térni.

(14) Az értékpapírok eladására, vételére, valamint a pénzügyi befektetések rendjére a költségvetési törvényt, az államháztartásról szóló törvényt és az egyéb vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a döntés meghozatalára a Képviselő-testület jogosult.

(15) Az önkormányzat jogosult a vonatkozó jogszabályok megtartásával kötvényt kibocsátani. Az erről való döntés a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(16) Az önkormányzat egyes, a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett ingatlan tulajdonosával illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval, melyről a képviselő-testület dönt.

4. Az önkormányzati intézmények, gazdálkodó szervezetek gazdálkodására vonatkozó szabályok

4. § (1) A vízi-közművek az önkormányzat törzsvagyonában szereplő olyan korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak, amelyek kizárólag csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók. E feltétel megtartásával a vízi közművek e célra alapított, önkormányzati többségi részesedéssel létrehozott gazdálkodó szervezet számára használatba, illetve vagyonkezelésbe adhatók. Az önkormányzat tulajdonában álló, közszolgáltatást ellátó víziközművek üzemeltetéséről, fenntartásáról, a közszolgáltatás folyamatos teljesítéséről a Képviselő-testület a Nyíregyháza és térsége ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet (jelenleg a Nyírségvíz Zrt.) útján gondoskodik.

(2) Az önkormányzati költségvetési szervek (intézmények) és egyéb gazdálkodó szervezetek - melyek önkormányzati (rész) tulajdonban álló gazdasági társaságok, vagy önkormányzati részvétellel működő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben nevesített más jogi személyek lehetnek - a használatukban lévő ingatlanokat és ingókat - az alapfeladatuk sérelme nélkül - bevételeik növelése céljából hasznosíthatják.

(3) Az Önkormányzat a költségvetési szervek (intézmények) számára a feladatellátásukhoz szükséges önkormányzati vagyonra - amennyiben külön törvényi előírás másként nem rendelkezik - ingyenes külön jogcím nélküli használatot biztosít.

5. A vagyon forgalomképesség szerinti minősítése

5. § Az önkormányzat tulajdonában álló vagyon a forgalomképesség szempontjából a 2. § szerinti csoportokba sorolható. A forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatására kizárólag a Képviselő-testület jogosult.

6. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása, a vagyonkezelői joggyakorlás ellenőrzésének szabályai

6. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyon és forgalomképes üzleti vagyon e rendelet 4. mellékletében meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva a képviselő-testület külön döntésével vagyonkezelői jog létesíthető. Vagyonkezelői jog ingyenesen önkormányzati költségvetési szervvel vagy önkormányzati intézménnyel, más helyi önkormányzattal, továbbá a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, valamint ezen gazdálkodó szervezet 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető. Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket az e rendeletben meghatározott feltételek mellett pénzösszegben, vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem növekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként mint szerződéses kötelezettségvállalást kell meghatározni. Ilyen tevékenységnek minősül különösen a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá a karbantartási költségek körébe nem tartozó állagvédelem. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét, valamint a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.

(2) A vagyonkezelői jog tartalma tekintetében a vagyonkezelővel kötött vagyonkezelési szerződés irányadó. A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell legalább az e rendelet 5. mellékletében foglaltakat.

(3) A vagyonkezelői jogot a közfeladatot szabályozó külön törvényben meghatározott feltételek és eljárási rend, pályázati rend szerint, ilyen hiányában - a (4) bekezdés szerinti kijelölés esetét kivéve - az államháztartási törvényben szabályozott nyilvános pályázat útján ellenérték fejében lehet megszerezni, és gyakorolni.

(4) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyon és forgalomképes üzleti vagyonának vagyonkezelői joga külön törvényben meghatározott esetek kivételével csak szerződéses jogviszony alapján szerezhető meg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban:Nvtv) meghatározott feltételekkel.

(5) A vagyonkezelési szerződés teljesítését a tulajdonos a Nagycserkesz Község Önkormányzata által kijelölt személy, vagy személyek (továbbiakban: ellenőrzéssel megbízott) útján, a folyamatba épített, illetve a belső ellenőrzés keretében vizsgálja, ellenőrzi, melynek részletes szabályozására az egyes szerződésekben kerül sor.

(6) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(7) Az ellenőrzéssel megbízott a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az önkormányzati tulajdonba tartozó, a vagyonkezelő vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni;

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatását és okirat bemutatását kérni;

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(8) Az ellenőrzéssel megbízott a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja;

b) az ellenőrzésről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni;

c) Az ellenőrzés során tapasztaltakról készült dokumentumban rögzített megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének 30 napon belül megküldeni.

(9) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni;

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, arra észrevételt tenni.

(10) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni;

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani;

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni;

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni;

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

7. Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos kizárólagos jog

7. § (1) A helyi ivóvízellátás, valamint szennyvíz elvezetés és tisztítás tekintetében a NYÍRSÉGVÍZ Zrt, valamint az önkormányzati intézmények a hozzájuk rendelt önkormányzati vagyonnal és az önkormányzat közfeladatainak ellátásával kapcsolatos tevékenységeket kizárólagos joggal jogosultak ellátni, tekintet nélkül arra, hogy a vagyon hozzájuk rendelése milyen jogcímen (apportálás, vagyonkezelésbe adás, vagy egyéb) történt.

(2) Az (1) bekezdés értelmezésében közfeladatnak minősül a helyi önkormányzatokról szóló törvényben, Nagycserkesz Község Önkormányzat Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában és a vonatkozó egyéb jogszabályok alapján kötelezően, vagy önkéntesen ellátandó, vagy ellátható, a lakosság szélesebb körét szolgáló tevékenység.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában kizárólagos jog a jogszabály, vagy a Közbeszerzési Szabályzat alapján egy, vagy csak korlátozott számú szervezet jogosultsága meghatározott tevékenység, illetőleg cselekmény elvégzésére.

8. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

8. § (1) Az önkormányzati vagyon számviteli törvény előírásainak megfelelő nyilvántartásáról az Önkormányzat gondoskodik.

(2) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont

a) forgalomképtelen törzsvagyon;

b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon;

c) korlátozottan forgalomképes vagyon;

d) üzleti vagyon bontásban tartalmazza.

(3) A vagyonkimutatás az egyes csoportokon belül

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen;

b) az ingó vagyontárgyakat összesített mérleg szerinti értékben;

c) a portfolió vagyont tételesen és értéken veszi számba.

(4) A vagyonkimutatás tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket is.

(5) A vagyonkimutatást évenként kell elkészíteni és az éves költségvetési beszámolóhoz mellékelni kell.

(6) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait - forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban - az ingatlanvagyon-kataszterben kell nyilvántartani.

9. A vagyon értékének meghatározása

9. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy átruházására, illetve üzleti vagyon hasznosítására irányuló döntést megelőzően - a (2)–(4) bekezdésekben foglalt kivétellel - az adott vagyontárgy forgalmi értékét (a továbbiakban: forgalmi érték)

a) ingók esetén hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;

b) ingatlanok esetén hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;

c) értékpapírok esetén tőzsdei vagy OTC árfolyamon, ennek hiányában hat hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján;

d) egyéb társasági részesedés esetén hat hónapnál nem régebbi, üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(2) Ha a vagyontárgy számviteli szabályok szerinti nyilvántartási értéke magasabb, mint az egyedi beszerzési, előállítási értéke, úgy a magasabb értéket kell az (1) bekezdés a) pontjában az érték alapjának tekinteni.

(3) Ingók hasznosítása vagy értékesítése esetén 500 ezer Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatt nem szükséges forgalmi értékbecslés beszerzése.

(4) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) 108/C. § szerinti ingyenes átruházással érintett ingó vagyontárgy forgalmi értékét a vagyontárgy nyilvántartási (nettó) értéke alapján kell meghatározni.

(5) Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon közfeladat céljára történő ingyenes hasznosítása vagy vagyonkezelésbe adása esetén a forgalmi érték az adott vagyontárgy könyv szerinti értéke.

(6) Az Önkormányzat vagyonszerzése esetén - kivéve az ingyenes vagyonszerzés eseteit - a vagyonszerzésre irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét egy, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.

(7) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában az (1), (2) és (5) bekezdésekben meghatározottaknál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés áll rendelkezésre, a döntést megelőzően ennek felülvizsgált változata is elfogadható.

(8) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

10. Záró rendelkezések

10. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.

11. § Hatályát veszti az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának, forgalmának rendjéről szóló 8/2006. (V. 25.) önkormányzati rendelet.

12. § Hatályát veszti az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának, forgalmának rendjéről szóló 8/2006 (V.25.) KT rendelet módosításáról szóló 4/2008. (IV. 17.) önkormányzati rendelet.

13. § Hatályát veszti Nagycserkesz Község Képviselő-testületének az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának, forgalmának rendjéről szóló 7/2007.(IV.19.) önkormányzati rendelete.

14. § Hatályát veszti Nagycserkesz Község Képviselő-testületének az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának, forgalmának rendjéről szóló 8/2006 (V.25.) sz. KT rendelet módosításáról szóló 19/2007.(XI.29.) önkormányzati rendelete.

15. § Hatályát veszti Nagycserkesz Község Képviselő-testületének az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának, forgalmának rendjéről szóló 8/2006 (V.25.) KT rendelet módosításáról szóló 11/2009.(IV.23.) önkormányzati rendelete.

16. § Hatályát veszti Nagycserkesz Község Képviselő-testületének az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának, forgalmának rendjéről szóló 8/2006.(V.25.) KT rendelet módosításáról szóló 5/2010.(IV.23.) önkormányzati rendelete.

17. § Hatályát veszti Nagycserkesz Község Képviselő-testületének az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának, forgalmának rendjéről szóló (vagyonrendelet) 8/2006 (V.25.) számú rendelet módosításáról szóló 7/2011.(IV.27.) önkormányzati rendelete.

18. § Hatályát veszti Nagycserkesz Község Képviselő-testületének az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának, forgalmának rendjéről szóló 8/2006.(V.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló szóló 7/2012.(II.29.) önkormányzati rendelete.

19. § Ez a rendelet 2024. február 2-án 15 órakor lép hatályba.