1.) A módosítások közül kiemelendő az átruházott hatáskörök pontosítása. Ezen a területen megállapítottuk, hogy a vagyonhasznosítással kapcsolatos Polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ-en kívül szabályozza még az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 1/2013. (I. 31.) önkormányzati rendelet (Vagyonrendelet) és az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 11/2024. (III. 20.) önkormányzati rendelet (Lakásrendelet).

Az egyértelmű szabályozás érdekében célszerű egy olyan általános utaló szabályozást az SZMSZ-ben alkalmazni, amely ahelyett, hogy magában az SZMSZ-ben szabályozza tételesen az átruházott hatásköröket, csak utaló normaként hivatkozik a vagyonrendeletben és a lakásrendeletben tételesen rögzített átruházott hatáskörökre.

Az ismertetett utaló szabályozás előnye jelen esetben az, hogy ezzel elkerülhetők a párhuzamos szabályozások.

2.) Az elmúlt év tapasztalata alapján megállapítható, hogy 2025. évben is jelentős számú rendkívüli testületi ülést kellett tartani figyelemmel arra, hogy az Önkormányzat nagyon sok esetben olyan határidőket kapott a döntések meghozatalára, amely nem tette lehetővé a munkaterv szerinti testületi ülésen történő döntéshozatalt.

A rendkívüli ülések számára tekintettel a jövőben nem indokolt fenntartani az évi tizenegy munkaterv szerinti ülést, mert összességében a nyilvános testületi ülések száma 2025. évben 28 alkalom volt, amelyhez további 9 alkalommal zárt ülést is kellett tartani. A testületi ülések száma alapján megállapítható, hogy jóval a törvényi, illetve az SZMSZ-beli előírásokat meghaladó számban kerültek megtartásra az ülések. E körben javasolt a jövőre nézve a munkaterv szerinti ülések számát a törvényben kötelezően előírt 6 alkalomban meghatározni, amelyek elegendők lesznek a minden évben kötelező napirendek megtárgyalására.

3.) A SZMSZ 4. § (8) bekezdése szabályozza a rendkívüli testületi ülés szabályait, amelyet javasolt kiegészíteni kettő, az egyértelmű jogalkalmazást elősegítő szabállyal.

Az egyik pontosítás arra vonatkozik, amely kimondaná, hogy rendkívüli testületi ülés tartása esetén az előzetes – az előterjesztés tárgy szerint illetékes - bizottsági ülések mellőzhetők. Ez a szabályozás már régóta gyakorlat a képviselő-testületek működése során, amely az ilyen típusú döntések halasztást nem tűrő, soron kívüli meghozatalával függenek össze. Ezt azonban fontos az SZMSZ-ben is rögzíteni az egyértelműség érdekében.

A rendkívüli ülésekkel kapcsolatban szintén az eddigi tapasztalatokból kiindulva javasolom továbbá, hogy a rendkívüli képviselő-testületi ülések állandó, utolsó napirendi pontjaként legyen meghatározva az „Egyebek” napirend pont. Erre azért van szükség, mert minden - akár rendkívüli - ülés esetében is indokolt lehet olyan egyeztetés, tájékoztatás lefolytatása a testületi tagok között, amely egy hirtelen kialakult helyzettel, feladattal kapcsolatos.