1. § A rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra, a lakáshoz tartozó helyiségekre (továbbiakban: lakás), valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) terjed ki.

2. § A bérbeadói jogokat - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a képviselő-testület gyakorolja.

3. § Az önkormányzati lakásokat:

4. § (1) A lakásbérleti jogviszony az önkormányzat, mint bérbeadó és a bérlő által írásban megkötött szerződése alapján jön létre.

(2) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

5. § (1)¹ A lakáshoz tartozó garázsokat a lakás bérlője részére kell biztosítani.

(2) Több lakásos épületben a lakáshoz tartozó garázst a helyiségbérletre vonatkozó szabályok szerint a lakás bérlője helyett másnak is bérbe adható, ha a garázsra a lakás bérlője nem tart igényt, és erre vonatkozóan írásbeli nyilatkozatot tett.

(3) A (2) bekezdés esetén a bérleti szerződés csak meghatározott feltétel bekövetkeztéig szólhat.

6. § (1) A lakás határozott időre illetve meghatározott feltétel bekövetkeztéig adható bérbe.

(2) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama – ha a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik – legfeljebb 5 év lehet.

7. § A lakás átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a lakás átadáskori állapotát. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az átadott berendezések, eszközök leltárát.

8. § (1) A lakásra bérlőtársi szerződés csak akkor köthető, ha a lakást házastársak bérlik és a bérlőtársi szerződés megkötését kérik.

(2)²

(3) A bérbeadót terheli annak a volt házastársnak az elhelyezése, akit a bíróság saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezett a lakás elhagyására a házasság felbontását követően. Ebben az esetben a volt házastárs részére felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha:

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a felajánlott lakás időtartamára az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételek irányadók.

9. § (1)³

(2)⁴

(3)⁵

(4) A bérbeadó az (1)-(3)bekezdésben meghatározott kötelezettségekért a bérlet fennállása alatt szavatol.

10. § (1)⁶ A bérbeadó és a bérlő megállapodhat, hogy a bérlő a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 10. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket a bérbeadó helyett teljesíti.

(2) Az (1)bekezdésben meghatározott megállapodást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák konkrét megjelölését, a befejezés határidejét, a költségeket, a költségek viselésének és megfizetésének módját, feltételeit, valamint azt, hogy az esetlegesen szükséges hatósági engedélyeket melyik fél köteles beszerezni. A megállapodásban meg kell határozni az esetleges lakbérmérséklés szabályait is.

11. § (1)⁷ A bérbeadó az Ltv. 10. §. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségét:

(2) A bérbeadó a bérlő igazolt költségeit haladéktalanul, egyösszegben köteles megtéríteni, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett.

12. § (1) A bérlő köteles a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban a bérbeadó részére megfizetni.

13. § (1) A bérlő a szerződés megkötésekor a bérleti díj háromhavi összegének megfelelő óvadékot köteles fizetni, kivéve a szociális helyzet alapján történő bérbeadást. Ha az óvadék bármilyen nagyságú összege a bérlőnek felróható okból a bérbeadó által felhasználásra kerül, - a bérbeadó értesítése alapján, az általa meghatározott határidőben – az óvadékot ki kell egészíteni. Ha e kötelezettségét a bérlő nem teljesíti, a szerződést fel kell mondani.

(2) Az óvadék a bérlőre háruló kötelezettségek bérbeadó által történő teljesítésének költségeit fedezi. Az óvadékból a bérbeadó követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő a bérlemény karbantartásával, helyreállításával kapcsolatos, vagy a bérleti szerződésben vállalt egyéb kötelezettségét (pl.: közüzemi költségek megfizetését) írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti, és azt a bérbeadó helyette végzi el, továbbá ha a bérleti díjat nem a szerződést feltételei szerint fizeti meg.

(3) Az óvadék megfizetése a bérleti szerződés megkötésének, módosításának (kiegészítésének) feltétele. Az óvadékot az önkormányzathoz kell megfizetni.

(4) A szerződés megszűnésekor – a helyiség visszaadását követő 5 napon belül – a fel nem használt óvadékot vissza kell fizetni. A bérlő kamatot nem igényelhet.

14. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbe adó részére bejelenteni, és a távollét okát igazolni (pl.:orvos, munkáltató, tanintézet vezetőjének igazolása, vagy más, hitelesnek elfogadható okirat).

(3) Az (1)-(2) bek.-ben foglalt kötelezettségek megszegése esetén a bérleti szerződést fel kell mondani.

(4) A bérlő által bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatja.

15. § (1)⁸

(2) A bérbe adó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább kétszer – a bérlő előzetes, legalább 8 nappal korábban megküldött értesítése mellett a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi.

(3) A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles: ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

(4) A bérleti szerződésben a bérlő kötelezettségeként kell előírni, hogy a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről.

(5) A bérlő a (3)bekezdésben foglalt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszik.

(6)⁹

17. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhat, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásra a 10. § (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

(2)¹¹

18. §¹² (1) A lakbér mértéke – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a lakás alapterülete után 220,-Ft/m2/hó.

(2) Az önkormányzat az Lt. 91/A. § 18. pontja szerinti külön szolgáltatásokat nem nyújt, ezért külön szolgáltatási díjat nem állapít meg.

19. § (1) A 18. § alapján kiszámított lakbért összkomfortos lakás esetén 20%-kal növelni kell.

(2) A 18. § alapján kiszámított lakbért 10%-kal növelni kell, amennyiben a lakáshoz gazdasági épület, vagy művelhető kert tartozik.

(3) A 18. § alapján kiszámított lakbért félkomfortos lakás esetén 10%-kal, komfort nélküli lakás esetén 20%-kal csökkenteni kell.

(4) A lakás minőségétől, avultságától függően a 18. § alapján kiszámított lakbért az alábbiak szerint kell csökkenteni:

20. § A lakbért módosító tényezőket összevontan kell figyelembe venni, azonban a csökkentés mértéke összességében nem lehet nagyobb a 18. § alapján kiszámított lakbér 40%-ánál.

21. § (1) Lakbértámogatás állapítható meg a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője részére, ha a lakbér összege eléri vagy meghaladja a lakásban élő személyek összjövedelmének 30%-át, feltéve, hogy az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a bérlő az elismert lakásnagyságot nem meghaladó lakásban lakik.

(2) A lakbértámogatás mértékét kérelemre a képviselő-testület állapítja meg a bérlő és a vele együtt élő személyek jövedelmi, vagyoni viszonyainak figyelembevételével. A lakbér támogatás mértéke a havonta fizetendő lakbér legfeljebb 20%-a, de legalább havi 2.500,-Ft lehet.

(3)¹³ Az (1) bekezdésben említett elismert lakásnagyság alatt a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2012. (III.15.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdésében meghatározott lakásnagyságot kell érteni.

(4) A lakbértámogatás iránti kérelmet évente kétszer, március 31-ig, illetve szeptember 30-ig a Polgármesteri Hivatalban kell írásban benyújtani jövedelemigazolással együtt.

(5) A bérbe adó a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja, és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti.

(6) Nem illeti meg lakbértámogatás azt a bérlőt, aki

22. § (1)¹⁴

(2) A jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltétől a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 4. hónapig a lakást jogcím nélkül használó – amennyiben másik lakásra nem tarthat igényt – a lakásra megállapított lakbér ötszörösét köteles használati díjként fizetni.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 4 hónap elteltétől a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 6. hónapig a lakást jogcím nélkül használó – amennyiben másik lakásra nem tarthat igényt – a lakásra megállapított lakbér nyolcszorosát köteles használati díjként fizetni.

(4) A jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltétől a lakást jogcím nélkül használó – amennyiben másik lakásra nem tarthat igényt – a lakásra megállapított lakbér tízszeresét köteles használati díjként fizetni.

23. § (1) A bérlő a lakásba más személyt - házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének gyermeke, valamint szülője kivételével - a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A hozzájárulás legfeljebb a bérleti jogviszony fennállásának időtartamára adható.

(3) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha:

(4) A (3)bekezdésben foglalt feltételektől csak akkor lehet eltekinteni, ha a bérlő a befogadáshoz azért kéri a hozzájárulást, mert az saját vagy házastársa egészségi állapota miatt folyamatos gondozás vagy ápolás céljából vált szükségessé.

(5) A bérlő a befogadási hozzájárulás iránti kérelme indokát köteles hitelt érdemlően igazolni.

24. § (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás alapterületének 50%-át meg nem haladó részét albérletbe adhatja.

(2) A hozzájárulás legfeljebb 1 évre adható.

(3) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha az albérlő nem tesz írásbeli nyilatkozatot arra, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor elhelyezési igény nélkül kiköltözik a lakásból, továbbá ha a lakás egyszobás, vagy ha a lakásban lakókra az albérletbe adást követően nem jut legalább 6 m2 alapterületű szoba.

(4) Az albérleti szerződést írásba kell foglalni.

25. § (1) A bérlő lakásbérleti jog folytatása ellenében a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával tartási szerződést köthet, kivéve, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, ill. az eltartó a tartásra nem képes.

(2)¹⁵

26. § (1)¹⁶

(2) A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére Nagyecsed városban köteles másik lakást felajánlani. A bérlő ingóságai elhelyezésének, továbbá kiköltöztetésének költségei a bérbeadót terhelik.

(3)¹⁷

(4) A bérleti jogviszony szünetelése esetén a bérlő az átmeneti elhelyezéséről maga is gondoskodhat.

(5) A szünetelés ideje alatt a kiürített lakásért lakbért nem kell fizetni, és a bérlőt nem terheli karbantartási kötelezettség. Az átmeneti használatra biztosított lakásért azonban lakbért kell fizetni és a bérlőt karbantartási kötelezettség terheli.

(6) A szünetelésre okot adó körülmény megszűnése - a kiürített lakás beköltözésre alkalmassá tétele - után a bérlő köteles az átmeneti használatra kapott lakást haladéktalanul kiüríteni és az eredeti lakásba visszaköltözni.

27. § A lakásbérlet megszűnik, ha:

28. § (1) A 27. § a) pontjában foglaltakra írásbeli megállapodást kell kötni.

(2) A bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti úgy is, hogy a bérlő részére másik, megfelelő lakást ad bérbe, vagy ehelyett pénzbeli térítést fizet.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a lakás megfelelőségénél a 29. § (2)-(3) bekezdésben foglaltak kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a pénzbeli térítés mértéke:

(5) A pénzbeli térítés fizetéséhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

29. § (1) Ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga nem tud gondoskodni, akkor az elhelyezésről a bérbeadó megfelelő lakás biztosításával köteles gondoskodni.

(2) Az (1)bekezdésben foglaltak alkalmazása során a lakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét lakás:

(3) A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti. A bérlő kevesebb szobaszámú, kisebb alapterületű lakást csak akkor köteles elfogadni, ha ez reá vagy a vele együtt lakó személyekre nézve nem jár jelentős érdeksérelemmel.

(4) A bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlőnek illetve házastársának (élettársának) vagy vele együtt lakó vagy együtt költöző közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében Nagyecsed városban megfelelő és beköltözhető lakása van. A lakás megfelelőségénél a (2)-(3)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

29/A. §¹⁸ Ha a szociális intézményekből elbocsátott személy korábban pénzbeli térítés ellenében lemondott az önkormányzati bérlakása bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén a pénzbeli térítés visszafizetése ellenében a méltányolható lakásigényének megfelelő nagyságú, legalább komfortos bérlakás biztosítható részére. A méltányolható lakásigény tekintetében a 33. § (4) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

30. §¹⁹ (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

31. § (1)²⁰

(2) A lakás visszaadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyhez mellékelni kell a berendezésekről készült leltárt.

(3)²¹

32. § (1) Szolgálati jelleggel az önkormányzattal közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban (továbbiakban: szolgálati jogviszony) álló személyek részére adható bérbe.

(2) Kivételesen bérbe adható lakás olyan személy részére is, aki az önkormányzattal nem áll szolgálati jogviszonyban, de

(3)²³ Nem adható bérbe lakás annak,

(4) A bérbeadói jogok gyakorlója a (3) bekezdés a)pontjába foglalt korlátozó rendelkezésektől eltérhet. Ebben az esetben a lakás kizárólag 1 évet meg nem haladó határozott időre adható bérbe azzal, hogy a szerződésben ki kell kötni, hogy a határozott idő lejártával a bérlő a lakást cserelakás biztosítása nélkül köteles kiürítve a bérbeadónak visszaadni, és lakhatásáról saját maga köteles gondoskodni. Ezekben az esetekben a bérleti szerződést közjegyző által hitelesített okiratba kell foglalni, és az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket a feleknek kell viselniük.

(5) Az önkormányzat intézménye területén belül elhelyezkedő lakásokban elsősorban az intézménnyel szolgálati jogviszonyban álló személyeket lehet elhelyezni.

(6) A bérbeadói jogokat - a polgármester, a jegyző és az intézményvezető kivételével – a polgármester gyakorolja.

(7) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a lakást 8 napon belül köteles a lakást kiü- rítve a bérbeadónak visszaadni. A bérlő cserelakásra nem tarthat igényt, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

(8)²⁴ Szolgálati jelleggel a Nagyecsed, Báthory u. 40/a. sz. alatti lakások adhatók bérbe.

33. § (1)²⁵ Szociális helyzetük alapján önkormányzati bérlakásra jogosultak:

(2)²⁶ A szociális helyzet alapján történő bérbeadás során érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételei a következők:

(3) A kérelmet a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani, melyben csatolni kell:

(4)²⁷ Szociális helyzet alapján kizárólag a méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe. A méltányolható lakásigény mértékére a rendelet 20. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5)²⁸ Szociális jelleggel a Nagyecsed, Báthory u. 40/a. sz. alatti lakások adhatók bérbe.

34. § (1) Szociális helyzet alapján lakás - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - csak pályázati eljárás keretében adható bérbe.

(2) Mellőzhető a pályázati eljárás, ha olyan kérelmezőről van szó, akinek elhelyezéséről – az eset összes körülményéből következően – azonnal kell gondoskodni. Ebben az esetben a bérbeadói jogokat a polgármester gyakorolja.

(3) Pályázat csak üres lakás esetén, ill. akkor írható ki, ha a bérlő írásbeli nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(4) A pályázatot a polgármester hirdeti meg az e rendeletben foglaltak szerint.

(5) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell :

(6) A pályázati határidő lejártáig biztosítani kell, hogy a pályázó a meghirdetett lakást megtekinthesse.

(7)²⁹ A pályázati hirdetményt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel valamint a város honlapján való megjelentetéssel kell közzé tenni.

(8) A beérkezett pályázatokat a polgármester a pályázati határidő lejártát követő első soros ülésen köteles a képviselő-testület elé terjeszteni döntéshozatal céljából.

35. § (1) A pályázatokat a képviselő-testület a szociális és egészségügyi bizottság előzetes véleményének figyelembevételével bírálja el.

(2) A képviselő-testület által kijelölt nyertes pályázóval a bérleti szerződés határozott időre, legfeljebb három éves időtartamra köthető meg.

(3) A bérleti szerződésben meghatározott idő lejártát megelőző 60 napon belül a képviselő-testület megvizsgálja, hogy a bérlő szociális, jövedelmi és vagyoni helyzete alapján a bérleti szerződés meghosszabbítható-e. Ha a hosszabbítás feltételei fennállnak, úgy a szerződést a (2)bekezdésben foglaltak figyelembevételével újabb határozott időre meg lehet hosszabbítani.

36. § (1) Piaci alapon bérbe adott lakásnak minősül azaz önkormányzati lakás, amelyet a bérbe adó ilyen jogcímen, az e rendeletben a piaci alapon bérbe adott lakásokra vonatkozó eltérő szabályok szerint ad bérbe.

(2) Az (1) bek. alapján bérbe adott lakások esetén a bérlő a 18—20. §-ok alapján kiszámított lakbér kétszeres összegét köteles megfizetni.

37. § (1) Lakáscserére csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával kerülhet sor. A csereszerződést írásba kell foglalni.

(2) A bérlő a lakás bérleti jogát kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélheti.

(3) A bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó – legalább 30 napon határidő megjelölésével – köteles a lakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől kérni:

38. § (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot a bérlő által befogadott és a bérlő halálakor vele életvitelszerűen együtt lakott alábbi személyek – eltérő megállapodásuk hiányában - az itt meghatározott sorrend szerint folytathatják:

(2)³⁰

(3)³¹

39. § (1) A Polgármesteri Hivatal a lakások bérletével kapcsolatban az érintett polgárokról a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban kezelt adatokat használhatja fel.

(2) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a Polgármesteri Hivatal saját nyilvántartásába szerepel.

(3) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni tilos, az kizárólag a rendeletben szabályozott – a bérbeadáskor szükséges – szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.

40. § (1) A helyiségbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő erre irányuló írásbeli szerződése hozza létre.

(2) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

41. § (1) A helyiség határozott időre illetve meghatározott feltétel bekövetkeztéig adható bérbe.

(2) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama – ha a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik – legfeljebb 5 év lehet.

42. § (1) A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(3) A pályázati hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján legalább 15 napig kifüggesztve közszemlére kell tenni.

43. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

(2) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

44. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

45. § A bérbeadó és a bérlő jogaira, kötelezettségeire a felek megállapodása irányadó.

46. § (1) A bérbeadó a bérleti szerződésben egyes a szerződésben meghatározott karbantartási, felújítási munkák elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bérleti díj megfizetését vállalja.

(2) A bérlő a helyiséget átalakíthatja, korszerűsítheti, feltéve, hogy a bérbeadóval erre külön megállapodott és a szükséges hatósági engedélyeket beszerezte. A megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a költségviselésre vonatkozó szabályokat – így különösen azt, hogy a költségek melyik felet milyen arányban terhelik – valamint a munkák elvégzésének határidejét.

47. § A helyiségbérlet megszűnik:

48. § (1) A bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlő:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak betartására a bérbeadó írásban köteles a bérlőt felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további 8 napon belül élhet felmondási jogával azzal, hogy a felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de 15 napnál rövidebb nem lehet.

(3) A bérlő a bérleti szerződést bármikor felmondhatja, a felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de 15 napnál rövidebb nem lehet.

(4) A bérbeadó részéről történő felmondást minden esetben írásba kell foglalni.

49. § (1) Vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő halála esetén csak özvegye vagy annak hiányában örököse folytathatja a bérleti jogot, ha e tényt a jegyzőnél az elhalálozástól számított 3 hónapon belül bejelenti.

(2) Ha a tevékenység vállalkozói igazolvány nélkül is folytatható, vagy a helyiség bérlete üzleti tevékenységgel nem függ össze (pl.: nem üzleti célú raktározás, tárolás) a bérlő halála esetén annak özvegye, gyermeke, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint a szülője folytathatja a bérleti jogot, ha a helyiséget továbbra is változatlan célra használja, és a bérleti jog folytatását az elhalálozástól számított 15 napon belül a jegyzőnél bejelenti.

50. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

51. § (1) Bérlőtársi jogviszony kizárólag az érintettek (bérlő, bérlőtárs, bérbeadó) erre irányuló szerződése alapján jöhet létre.

(2) A bérlő más személyt kizárólag a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

52. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát átruházhatja, ha:

(2) A bérlő és a leendő bérlők közötti megállapodást legkésőbb annak megkötésétől számított 15 napon belül meg kell küldeni a bérbeadónak. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(3) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő:

(4) A bérleti jog átruházásához a bérbeadó feltételként kikötheti, hogy az új bérlő is csak az elődje által kötött vagy az új szerződésben meghatározott tevékenységet folytathatja.

53. § A bérlő a helyiség bérleti jogát mással elcserélheti. A cserére az 52. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

54. § A bérlő a helyiséget albérletbe adhatja. Az albérletbe adásra az 52. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

56. § (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a rendelet a bérbeadó hozzájárulását írja elő, a bérbeadó a hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról a megkeresésétől számított 30 napon belül köteles nyilatkozni. A határidő indokolt esetben egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható, erről a bérlőt írásban értesíteni kell.

(3) Ha a bérbeadó 30 – vagy a (2)bekezdés szerint meghosszabbított további 30 – napon belül nem válaszol, azt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

57. § (1) A rendelet 2006. március 31-én lép hatályba.

(2)³³

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzati lakások bérletéről szóló a 25/2004.(X.01.) Ör., valamint az azt módosító 12/2005.(VI.04.) Ör. és 31/2005.(XII.22.)Ör. rendelet hatályát veszti.