Porcsalma Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2008. (I. 31.) önkormányzati rendelete

a község igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról

Hatályos: 2024. 12. 12

Porcsalma Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2008. (I. 31.) önkormányzati rendelete

a község igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról

2024.12.12.

Porcsalma Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §. (3) bekezdése szerinti hatáskörben, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében és a 16. § (1) bekezdése szerinti jogkörében, az 1999. évi LXVIII. tv. 7.§. (3) bekezdése szerinti hatáskörben, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló, többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazásával élve, az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A rendelet hatálya Porcsalma Község teljes igazgatási területére kiterjed.

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv.), valamint az e törvény módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény, és a törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.

(3)1 E rendelet előírásait és a külterületre vonatkozó T-2 rajzszámú Külterület Szabályozási Tervet, a belterületre vonatkozó T-3 rajzszámú Belterület Szabályozási Tervet és az M49 gyorsforgalmi út által érintett területre vonatkozó T-2/M49-2021 rajzszámú Külterület Szabályozási Terv - fedvénytervet együtt kell alkalmazni.

(4)2 A rendelet mellékletei:

a) T-2 rajzszámú Külterület Szabályozási Terv (2. melléklet)

b) T-2/M49-2021M Külterület Szabályozási Terv módosítás – fedvényterv (4. melléklet)

d)3 T-2/M49-II/2022 Külterület Szabályozási Terv módosítás – fedvényterv (5. melléklet)

2. § A helyi településrendezési eszközök

A helyi településrendezési eszközök: a Hosszútávú Településfejlesztési Koncepció, a Település- szerkezeti Terv és annak a Leírása, a Külterület és a Belterület Szabályozási tervei (a továbbiakban: a tervek), és a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ).

3. § A terv értelmezése

(1) A terv kötelező szabályozási elemei :

a., az igazgatási és a belterületi határ, a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határa
b., a szabályozási vonal,
c., az építési övezet és az övezet határa, és a nem közterületen belüli sajátos építési használat határa, amelyek az övezeti előírások és a telekalakítási szabályok megtartása mellett módosulhatnak, ha ez nem eredményezi az érintett övezetek kialakításának ellehetetlenülését. Oldalsó telekhatáron lévőtől azonban egy meglevő ill. legkisebb előírt telekszélességnél nagyobb mértékben nem lehet eltérni.
d.,4
e., a védőterület, védőtávolság, védősáv határa és mértéke,
f., a különleges településüzemeltetési létesítmények – üzemi területek védőtávolsága oly módon, hogy azon, mint legnagyobbon belül az egyes kisebb védőtávolságot igénylő építmény fajták a jelen rendelet, illetőleg meghatározás hiányában az állat egészségügyi hatóság előírásai szerint elhelyezhetők,
g., a sajátos építési használat és az építési övezetek, illetőleg övezetek szerinti besorolás,
i., 5
j., a nyomvonalas építmények építési területének szélessége, illetőleg a tervezettek legkisebb szélessége
k., a megszüntetésre és a környezetvédelmi intézkedés szükségességére vonatkozó rendelkezés,
l., az építési övezetek főbb mutatói, övezeti előírások, ezen beül
- beépítési mód,
- az építési telek alakítási szabályok, ezen belül:
- telekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb szélesség ( m-ben ),
mélység ( m-ben ),
telekterületméret ( m²-ben )
zöldfelület (a telek területének %-ában az építésnél figyelembe vehető telekrészre vonatkozóan)
- legkisebb - legnagyobb építménymagasság ( m-ben ),
- legnagyobb beépítettség ( a telek területének %-ában ),
- építési határvonal ( m-ben ),
- az elő-, oldal, és hátsókert mérete,
m., a megmaradó nyomvonalas építmények építési területe szélességének a terv szerinti (térképen mért) értéke, amely valóságos szélességének megfelelően tartandó meg.
n., az utak tengelye, az elővásárlási joggal és a kisajátítási joggal terhelt terület határa
o., a helyi védelem alatt álló építmény és telke
p., a természetvédelmi és a természeti terület határa
q., 6
r., nem önálló /közlekedési területen belüli/ kötelező kerékpárút
s., a telek beépítéskor figyelembe nem vehető területének határa és mértéke
t., a beültetési kötelezettséggel terhelt terület határa és a rendelkezés
u., a közüzemi közművesítettség mértéke
v., az igénybevételi határérték
w., a terepszint alatti építés szabályai
(2) Ahol a terv szerint a sajátos építési használat, a rendeltetés vagy az építési övezet illetőleg övezet szerinti használat megváltozik a jelenlegihez képest, ott az építési munkák a tervnek és a helyi építési szabályzatnak megfelelően engedélyezhetők. A változást megelőzően e területeken az építési munkák az Étv. 22. §. (2) bekezdése és a 36.§. előírásai szerint engedélyezhetők.
(3) 7
(4) 8
(5) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) a terület-felhasználás változtatásával nem járó kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges;
b) az elsőrendű / közlekedési és nem közlekedési célú közterületek megváltoztatásával járó, vagy az általános használat megváltoztatásával járó szabályozási terv módosítása csak a szerkezeti terv módosítása után lehetséges.

4. § Az általános felhasználás szerinti tagolódás és építési használatuk mértéke, valamint az építési övezeti, illetve övezeti tagolódás

(1) A település igazgatási területének általános és sajátos használat szerinti tagolódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni. Ezek az általános és a sajátos építési használatuk szerint az alábbiak :

a., a beépítésre szánt területek és ép. övezeteik: jele
- lakóterület: - falusias Lf (1,2)
- vegyes terület: - településközpont vegyes terület Vt
- gazdasági terület: - kereskedelmi és szolgáltató
gazdasági Gk
- egyéb, nem zavaró hatású
ipari gazdasági Ge
- mezőgazdasági üzemi Gmg
- különleges terület: - temetőterület KI-t
- kegyeleti park Kl-kep
- szabadidős, turisztikai KIo-sp
- oktatási, biológiai
bemutató-kiállító Kl-bot
-közösségi szabadidős, és
turisztikai intézményterület Kl-sz
KIo = Különleges intézményterület ≥ 10% beépítéssel,
KI = különleges intézményi terület ≤ 10% beépítéssel
b., a beépítésre nem szánt területek és övezeteik :
- közlekedési és közműterület
elsőrendű közlekedési célú közterület
- autópálya KÖ-aut
- országos főút KÖ-of
- országos mellékút KÖ-om
- települési gyűjtőút KÖ-gy
másodrendű közlekedési célú közterületek
- hagyományos kiszolgáló út KÖ-k
- gyalogút K-gy
- jelentősebb kiszolgáló mezőgazdasági út KÖ-mg
kötött pályás közlekedési terület /vasút/ KÖ-v
elsőrendű és nem közlekedési célú közterület
- zöldterület: - közpark Z-Kp
díszpark, dísztér dt
- erdőterület: - védelmi (védő) Ev
Egyéb erdőterületek
- gazdasági erdő Eg
- mezőgazdasági terület: - általános / védett, illetve nem védett
területen / korlátozott Mkor
- általános / nem védett
területen / Má
-Vízgazdálkodási terület: - közcélú nyílt csatornák
medre és partja, árok, folyó V
a vízgazdálkodási területen belül:
a vízgazdálkodási terület mezőgazdasági területe V-Má
a vízgazdálkodási terület gazdasági-erdő területe V-Eg
(2) A beépítésre szánt területek építési használatának mértékét az alábbi táblázat szerint kell alkalmazni :

A terület-felhasználási egységre vonatkozóan

Az építési telekre vonatkozóan

általános használat szerinti terület

sajátos
használat szerinti
terület

megengedett legnagyobb beépítettség (%)

Megengedett legnagyobb építmény- magasság (m)

legkisebb zöldfelület aránya *(%)

lakóterület

Falusias Lf1
Falusias Lf2
Falusias Lf39

20
25
30

3,5-4,5**
4,5
3,5-5,5

20
25
40%

vegyes
terület


településközpont vegyes terület Vt

L 25

Int 30


4,5 – 7,5**

L 30 *

Int 20


gazdasági terület

Egyéb gazdasági és Kereskedelmi – szolgáltató Gk,

35 !

4,5-7,5

20 *

Egyéb nem zavaró gazdasági Ipari Ge

30 !

4,5-9,5

20*

Mezőgazdasági-üzemi Gmg

30

3,0-7,0

30


különleges
terület

Sportolási célú KIo-sp

10

4,0- 8,0***

20

Temető KI-t

5

3,5

20

Kegyeleti park KI-kep

5

K

40

botanikuskert KI-bot

3

4,0-8,0***

30

Egyéb sportolási és szabadidős célú Különleges intézményterület / camping, rendezvénytér, táborhely/ KI-sz


5


5


40
* = legalább három szintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb, de legalább (20) 25 %-os zöldterületi arány az egynegyedével csökkenthető.
** = egyházi építmények és rendeltetés esetén az építménymagasság az övezetben kialakult legnagyobb.
Védett épület melletti telken K= kialakult, ahol az illeszkedés elvét kell alkalmazni úgy, hogy a tervezett új épület a védett épület építménymagassága irányába „lefelé” az övezetre vonatkozó építménymagasságtól 1 m-t eltérhet
*** = az építménymagasság csak a sportolás alapépítményei, mint fedett csarnok, ugrótorony, hálótartó építmény és szerkezete, lelátó és a rá helyezett eredményjelző tábla építménye elhelyezhetősége esetén alkalmazható, egyébként 4,5 m. A botanikuskert építményei rendeltetési szükséglet esetén (pl. pálmaház, …stb. 8,0 m is lehet)
L= lakás, Int. = intézményi rendeltetés, K= kialakult /arra a mutatóra, mely mellett található
! = teljes közművesítettség esetén, egyébként csak 5 %- kal kisebb érték alkalmazható.
(3) Az egyes terület-felhasználási egységek további, a beépítésre szánt területek esetében építési övezetek szerinti, a beépítésre nem szánt területek esetében pedig övezet szerinti tagolódását a terv szerint kell alkalmazni.

5. § Telekalakítás, építmények elhelyezése és kialakítása

(1) A település területén telket alakítani a helyi településrendezési eszközök szerint szabad.

(2) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható.

(3) Meglevő, korábban kialakított telek – az egyéb övezeti és vonatkozó szakági szabályok betartásával – telekalakítási kényszer nélkül beépíthető, ha azon legalább 6,0 m széles épület elhelyezhető.

(4) Telek bővítésekor nem kell feltétlenül elérni a legkisebb telekmutató értékeket (beépíteni azonban csak a (6) bekezdést is betartva lehet).

(5) A telek csökkentésekor nem alakítható a legkisebbtől is kisebb mutatójú telek, kivéve ha a telek egyben meg is szűnik.

(6) Meglevő telek megosztásakor a megosztás által érintett telkek telekmutatóira vonatkozóan is az előírást be kell tartani. A telekmutató mértéke ilyen esetben azonban legfeljebb az övezetre előírt 15 %-ával csökkenthető, ha más mód a telek megosztására nincs.

(7) Az építménymagasságot ott, ahol csak a maximális építménymagasság van meghatározva, mint legnagyobbat kell megtartani, és attól 1,0 méternél nagyobb mértékben - és csak lefelé - lehet eltérni.

(8)10

(9) Az állattartó épületek előírt védőtávolságait a szomszédos telkek építési helyének, lakótelkek esetében annak lakás elhelyezésére szolgáló építési határától is meg kell tartani.

(10) A terv építési telkein önálló terepszint alatti építmény a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha annak a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(11) Az elő- és oldalkertben csak közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény ( legfeljebb 0,40 m-es mélységgel) és kerti építmény ( hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz melléképítmények helyezhetők el úgy, hogy az oldalkert egyéb előírások szerint kötelezően biztosítandó minimális szabad közlekedési sávját nem csökkentheti.

(12) Az előírt építménymagasság értéket – ha sajátos előírás másként nem rendelkezik – az utcai homlokzat magasságra is teljesíteni kell.

(13) Épületrész közterület felé csak a Vt övezet telkein és csak ott nyúlhat, ahol az előkert mérete 0,0 m.

(14) Az építmények közötti legkisebb távolság az I-III. tűzállósági fokozatú és D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó (nem éghető anyagú térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, héjazatú) és legfeljebb 5 m építmény-magasságú épületeknél:

- 4,0 m-ig csökkenthető, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a meglévő nyílások nyílófelülete helyiségenként nem nagyobb 0,4 m2 –nél, illetve az át nem alakítható, meg nem szüntethető, és az ettől nagyobb nyílásos szemben fekvő homlokzat a magasabb, és a korábban épült épület 10 évnél régebbi, valamint a telek egyéb módon nem lenne beépíthető.
- ebben az esetben a meglévő épületek felé néző épület erre néző homlokzatának homlokzat magassága is legfeljebb 5 m lehet
(15) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetben az előírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni.
(16) Közművezeték fölött vagy az alatt új építési telek nem alakítható.
(17) Építési telket érintő nyílt árok vagy vízfolyás meder-rézsűjének élétől 6-6 m-es sávban, közmű esetén annak védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el és fa sem ültethető.
Ennek a sávnak a csökkentése a közmű gazdájának és az illetékes szakhatóságnak a hozzájárulásával, az általa engedélyezett, a kötelező biztonság mértékéig, de maximum 3,0 méterre csökkenthető. A lakó, gazdasági és különleges övezetű telket érintő nyílt folyású csatorna vagy árok korona élétől a terv szerinti szélességben beültetési kötelezettséggel terhelt telekrész esetén az építési engedélyben előírt, és a használatba vételig, de az engedély jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 2 éven belül a tulajdonos kötelességével megvalósított telek zöldfelülete alakítandó ki. A terv egyéb telken belüli kötelező zöldfelülete kialakításait is ezen előírás szerint kell megvalósítani.
(18) Új épület építése csak az építési helyen kívül lévő, illetőleg azon túlnyúló épületek, épületrészek elbontását követően engedélyezhető.
(19) Eltérő terület-felhasználású övezetek telekhatárán és a csatornák magántelken belüli területén, a csatorna megközelítését is biztosítva a terv szerinti helyeken és mértékben kötelező telken belüli zöldfelület alakítandó ki, melyet fásított /erdősített/ zöldfelületként kell kezelni, és az építési engedélyben a tulajdonos kötelezettségével azt elő kell írni. A csatornák megközelíthetőségén a korona-éltől számított 3- 3 m szabad, fával be nem ültetett területsávot kell érteni.
II. Fejezet

ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai

6. § A lakóterületek

(1) A terv lakóterületei elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) A falusias (Lf jelű) lakóterületen mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, üzemanyagtöltő építmények nem helyezhetők el. Haszonállat-tartó épület csak a lakóterületen és csak legfeljebb a saját szükségletű állattartáshoz szükséges mértékben helyezhető el.

(3) Azon a telken, ahol állattartás is van azonban legfeljebb két rendeltetési egység építhető.

(4) Lf övezetben lévő lakótelken kétlakásos lakóépülettől több nem építhető, kivéve az átmenő telket, ahol az az egyéb szabályok betartásával elhelyezhető, akkor 2x2 lakásos épület is épülhet, a két közterület, vagy magánút felőli előírt előkert betartásával.

Átmenő telken ütemezett építés esetén az első épület a magasabb rendű út felől helyezendő el, kivéve, ha a meglévő közművek az alacsonyabb rendű út felől állnak csak rendelkezésre, vagy az ilyen ütemezéssel engedélyezhető építés a magasabb rendű út felől első ütemben a szomszédos telek meglévő és jogszerű beépítése miatt szabályosan nem lehetséges.
- A lakóterületek saroktelkein oldalhatáron álló beépítési mód esetén építmény szabadon állóan is elhelyezhető, az egyéb övezeti előírások betartásával. Az ebben az esetben engedélyezhető lakóépület legkisebb szélessége azonban 6,0 m-nél kisebb nem lehet.
(5) Utcafronton lakóépület ≤10,0 m. előkert esetén önálló garázsépítménnyel még akkor sem kezdődhet, ha a lakóépület és a garázs egy épületet képez (azzal) össze van építve. Ha a garázs az épület tömegében, annak utcafronti szélességének legfeljebb a felét foglalja csak el, és nem nagyobb, mint 2,0 m tömegmozgatással jelenik meg a közterület felől, akkor annak építése engedélyezhető, kivéve az elő- és oldalkert felőli megközelítésnél építendő süllyesztett garázst. A telek beépítési %-ába be kell számítani a lakásonkénti 1 fedett gépjárműtárolót is. Amennyiben az a lakás (lakások) építésétől eltérő időben épül, akkor a garázsokat legalább 20 m² bruttó alapterületet a telek beépítési %-ában figyelembe kell venni.
(6) Lakóteleknek a lakás elhelyezésére szolgáló része a teleknek az utca felől számított max. 30 m mélységű telekrésze.
(7) Előkert és oldalkert felőli megközelítéssel süllyesztett garázs nem építhető.
A terv lakóterületein az alábbi táblázat szerinti „jellemzőjű” építési övezeteket lehet alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben:


lakóterület

a telek

Legkisebb alakítható

legnagyobb

Sajátos építési használat

alkalmazható építési övezet, (beépítési mód)

Szélessége (m)

Mélysége
(m)

területe
(m2)

aktív zöld- felülete(%)

Beépített- sége (%)

Építmény magassága (m)


falusias

Lf1 - O

18

70

1.200

20*

20

3,5-4,5

Lf2 - O

16

60

1.000

25*

25

4,5

LF3-O11

18

70

1.200

40

30

3,5-5,5,
*= az OTÉK szerinti 40 % minimális zöldfelület külön eljárással csökkentendő /111.§. - megengedőbb érték/ Ha a minisztériumi hozzájárulás meg van, akkor lép érvénybe, egyébként
Lf esetében 40 %,
(8) A közművesítés fokát az alábbiak szerint kell kialakítani :
- új rendeltetési egységet építeni a falusias lakóterületen lakás rendeltetés esetén meglévő építési telken csak a legalább részleges közművesítettséggel,
- de a falusias lakóterület terv szerinti új utcák menti, és az új vegyes terület telkein csak teljes köz- művesítettséggel a 17. §. szerint lehet.
- Nem lakás rendeltetésű épületet minden területen csak a teljes közművesítettséggel lehet engedélyezni.
A (6) bekezdés szerinti építési övezetekben a telekalakításra, az épület elhelyezésre és a beépítés karakterére vonatkozóan az alábbi előírásokat is be kell tartani, illetve az alábbiak szerint is lehet építeni :
a., az oldalhatáron álló beépítési módú övezet saroktelkei szabadon állóan is beépíthetők, s közbenső telkein is lehet szabadon állóan építeni, de csak akkor és úgy, ha a telken a szomszédos telek kialakult oldalsó építési oldalától az övezetre előírt legnagyobb építménymagasságnak megfelelő, de legalább 6 méter és nem nagyobb, mint 12,0 m oldalkert biztosított. Abban az esetben, ha az első ütemű beépítésnél /épület elhelyezésnél/ az oldalkert ≥12,0 m marad, a folyamatossá teendő utcakép érdekében a beépítés csak oldalhatáron állóan engedélyezhető.
b.,12 a lakóterületen elhelyezhető épületeket az utcai teleksávban kell elhelyezni, kivéve a falusias lakó- területen a mezőgazdasági építményeket, amelyeket a telek gazdasági sávjában kell elhelyezni. Utóbbiak építmény magassága legfeljebb 5,5 méter lehet. Utcai teleksávon a homlokvonaltól mért 30 m mélységű, míg gazdasági sávon a homlokvonaltól mért 40 métertől a hátsókertig, de legfeljebb 60 m mélységig terjedő sávot kell érteni. (Ezt az előírást átmenő telek esetében mindkét közterület felől alkalmazni kell, valamint Lf-3 jelű építési övezetekben lévő átmenő telek esetén nem kell alkalmazni) Saroktelek esetében utcai teleksávon a közterület felőli telekhatártól mért max. 30 m mélységű, az övezetre előírt maximális építménymagasságú, de min. 6,0 m oldalkertet a szomszédos telek telekhatárától kell érteni. A telek gazdasági teleksávja csak a hosszabbik közterületi telekhatáron mért, a vele szöget bezáró másik közterület felőli telekhatártól számított max. 40,0 m az oldalkertig. Ennek az oldalkertnek a minimális mérete az övezetre előírt maximális építmény-magasság, de min. 6,0 m.
c., az előkertben lejtő vagy rámpa, amely 0,5 m-nél nagyobb szintkülönbséget küzdene le, nem helyezhető el. A telek utcai építési sávjában a földszinti padló pedig nem lehet 90 cm-nél magasabban a telek előtti járdaszinttől.
d., A melléképítményeket az alábbiaknak megfelelően kell elhelyezni :
- A gazdasági sávban helyezhető el az állatkifutó, a trágyatároló, a komposztáló és a siló,
- az előkertben nem helyezhető el a közműpótló műtárgy, a szélkerék, az ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, továbbá a természetes (meglevő) terepszinttől és a telek előtti járdaszinttől 90 cm-nél magasabb terasz sem. Az elő- és oldalkert felőli építési helyen nem helyezhető el pavilon, egyéb elárusító építmény, valamint parkoló és garázs.
e.,13 a telek beépíthető területének mértékét a beépítési % számításához az Lf övezetben a telek utcai homlokvonalától mért max. 60,0 m mélységig lehet figyelembe venni. (Ezt az előírást Lf-3 jelű építési övezetekben lévő átmenő telek esetén nem kell alkalmazni)

7. § A vegyes terület

(1) A terv vegyes területe a sajátos építési használata szerint településközpont vegyes terület, ezt a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni.

(2) A vegyes területen elhelyezhető építmények az alábbiak :

a.,- a településközpont vegyes terület általában több rendeltetési egységet magába foglaló igazgatási, kiskereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű épületek, valamint lakóépületek, illetőleg ezekkel vegyes funkciójú épületek elhelyezésére szolgál. Az ilyen területen nem helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő, valamint még kivételesen sem termelő kertészeti építmény.
b.,- vegyes területen lakás esetén max. 4, rendeltetési egység helyezhető el, egyéb rendeltetés esetén több is. Lakás rendeltetés esetén a lakásra vonatkozó előírást kell betartani.
(3) A vegyes területen teljes közművesítettséget kell kialakítani.
(4) A terv vegyes területén az alábbi táblázat szerinti jellemzőjű építési övezeteket kell alkalmazni, a terv szerinti térbeli rendben :


Sajátos építési használat


alkalmazható

A telek

Legkisebb alakítható

legnagyobb

Rendel-
tetés

Építési
Övezet jele
(beépítési
módja)

Szélessége (m)

Mélysége
(m)

Területe
(m2)

Aktív zöldfelülete
(%)

Beépítettsége
(%)

Utcai építmény-
magassága
(m)

Település-központi vegyes

Lakás


VT-O


16


50


800

30


30*


4,5-7,5

intézmény

20
Megjegyzés: O = oldalhatáron álló,
Az 500 m²-től kisebb területű kialakult telkeken csak egy, az 1000 m²-től kisebb területű telkeken pedig csak max. kettő db. épület helyezhető el.
az övezetben kialakult, már meglévő legnagyobb, de 30%-tól nagyobb beépítettség újonnan nem engedélyezhető.
* az oktatási-nevelési létesítményekre a rájuk vonatkozó egyéb előírás szerinti legfeljebb 25 %.
(5) A kialakult méretű telek az övezeti szabályok betartásával új épülettel úgy építhető be, ha a területén a személygépjármű parkolók az előírás szerinti mértékben elhelyezhetők, és a szomszédos telken építhető maximális építménymagasságú épület építését sem akadályozza.
(6) 14
(7) A településközpont vegyes területen intézmény rendeltetésűnek kell tekinteni az épületet illetőleg a telket, ha a szintterület legalább 2/3 része intézményi funkciójú, egyébként a rendeltetés : lakás.
(8) A Vt övezetben az alábbiakat is alkalmazni kell :
a., - az utcai épületeket a terv szerinti előkerttel, vagy előkert nélkül és szabadon állóan, valamint oldalhatáron állóan lehet illetőleg kell elhelyezni (az építtetői szándék szerint), az övezeti előírások betartásával.
b., - a tényleges építési vonal (amely az a. pont értelmében 0,0 m előkertet jelent, és a vonatkozó területek előírása biztosítására a szabályozási vonalon fekszik) a telek hátsó kertje irányába elmozdulhat (pl. bejárati előtér), ám a közöttük így kialakuló területet közhasználatra át kell adni, és arra a közterületi szabályokat kell alkalmazni. A nagyobb, mint 0,0 m előkertű és építési vonalú övezetekben, ahol a telek előkertje intézményi hasznosítás esetén és a szabályozási terv szerint a telek dísztér hasznosítását írja elő, a dísztér területet is közhasználatra átadott magánterületként kell kezelni, és rájuk a közterületi szabályokat kell alkalmazni. A telek díszterülete a telek területébe azonban beszámítható.
c., - az utcai épület ( ek ) mögötti épület (ek) et az oldalsó telekhatárra kell elhelyezni (benyúló szárny), továbbá keresztszárny is építhető, míg a 25 méternél szélesebb telken vagy belső udvarban szabadon állóan is elhelyezhetők. Legalább az övezetre előírt szabályozott legnagyobb építménymagasságnak megfelelő távolságot, de legalább 6,0 m-t kell megtartani a telken a szemközt fekvő homlokzatok között is (a benyúló szárnyak között, az utcai épület és a keresztszárnyak között, és átmenő teleknél a két utcai épület között).
d., - Épületrész a közterület fölé az 5. §. (13) szerint nyúlhat ki.
e., - A közterület felől garázsbejárat nem nyílhat. (de üzletbejárat és portál azonban több is)
f., - az intézményi rendeltetéshez szükséges ügyfélparkoló csak a saját telken biztosítható.
g., - oldalhatáron álló beépítési mód előírás esetében az épületeket az építési helyen belül szabadon állóan és oldalhatáron állóan is el lehet helyezni akkor, ha az adott telek mérete azt úgy teszi lehetővé, hogy a szomszédos telek övezet szerinti előírt beépítését nem korlátozza, illetve a kialakult állapot az egyéb előírások betartása mellett is ezt lehetővé teszi.

8. § A gazdasági területek

(1)15 A terv gazdasági területe a sajátos használata szerint kereskedelmi és szolgáltató (Gk) és nem zavaró egyéb ipari gazdasági (Ge) felhasználású, valamint a zavaró / védőtávolságot igénylő olyan állattartó épületek területei, melyek nem a hozzá tartozó mg. területen helyezkednek el / meglévő mezőgazdasági üzemi létesítmények (Gmg) területei lehetnek a terv szerinti térbeli rendben. A község területén a környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari célú építmények, valamint az esetlegesen védőtávolságot igénylő mezőgazdasági-üzemi területek a zavaró gazdasági területek övezetébe tartoznak. Ilyenek a terv meglévő Gmg jelű területei. Új, a meglévőn kívüli Gmg terület Porcsalmán azonban már nem alakítható ki. /meglévő= a HÉSZ életbe lépésekor már meglévő/

(2) A Gk jelű kereskedelmi és szolgáltató területen nem helyezhetők el az egyházi, egészségügyi és szociális épületek.

(3) A Ge jelű ipari területen nem helyezhetők el a jelentős mértékű zavaró hatású terület, illetőleg a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás, fertőzőveszélyes), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, valamint a település gazdálkodási, és az egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek.

(4) A Gmg jelű területen elsősorban a mezőgazdasági tároló-tartó üzemi létesítmények helyezhetők el.

(5) Gk és Ge övezetben a közművesítettség mértékét az alábbiak szerint kell kialakítani : új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén lehet. Gmg övezetben a legalább részleges közművesítettségnek a használatba vételig megvalósuló biztosítottsága esetén lehet építeni. A területnek és a meglévő épületeknek a rendeltetés szerinti megtartása csak a részletes környezeti felülvizsgálat elkészítése alapján lehetséges, melyet a rendelet életbe lépése után 3 éven belül, de legkésőbb 2009. 12. 31.-ig a tulajdonos kötelezettségével el kell készíttetni.

A területen az alábbi táblázat szerinti „jellemzőjű” építési övezeteket lehet alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben :



sajátos
építési használat

alkalmazható

a telek

Legkisebb alakítható

legnagyobb

Beépítési mód

építési öve- zet jele

széles-sége (m)

Mélysége (m)

területe (m²)

aktív zöld-felülete %)

beépítettsége
(%)

Építmény-magassága (m)

kereskedelmi szolgáltató



SZ


Gk


30


50


1.500


20**


35


4,5-7,5

Nem zavaró Ipari

Ge

40

50

2.000

20**

30

4,5-9,5

Mezőgazdasági-üzemi

Gmg

-

-

K

30**

30

3,0-7,0
SZ = szabadon álló
*= a technológiailag szükséges nagyobb építménymagasság, mint pl. siló, kémény … stb. építmény az építménymagasságba nem számítandó be
**= az OTÉK szerinti 40, 25, illetve % minimális zöldfelület külön eljárással csökkentendő /111. §. - megengedőbb érték/ Ha a minisztériumi hozzájárulás meg van, akkor lép érvénybe, egyébként
Gmg esetében legalább 40 %, Ge esetében legalább 25 %
(6) A nem zavaró ipari gazdasági terület építési telkeit saját telkén belül legalább 10 méter szélességű és legalább háromszintes zöldterülettel kell ellátni a telekhatárok mentén, melyet az építési engedélyben elő kell írni és a tulajdonos kötelezettségével a használatba vételig, de legkésőbb az építési engedély jogerőre emelkedésétől számított 2. vegetációs időszak végéig meg is kell valósítani.
(7) A zavaró gazdasági terület építési telkeit a saját területükön belül legalább 20 méter szélességű és legalább 3 szintes zöldfelületként kialakított zöldfelületi sávval kell ellátni a telekhatárok mentén, melyet az építési engedélyben kell előírni, és a tulajdonos kötelezettségével az engedély jogerőre emelkedését követő 2. vegetációs időszak végéig, de legkésőbb a használatba vételig meg kell valósítani.
(8) A kereskedelmi – szolgáltató építményekhez szükséges személygépkocsi parkoló igényét és a nem zavaró egyéb ipari gazdasági üzemi terület építményeinek parkoló igényét az építési telken kell biztosítani.
(9) Gazdasági terület gépjármű-parkoló igényét teljes mértékben a saját telkén belül kell biztosítani.

9. § A különleges terület

(1) A terv különleges területeit sajátos használatuk szerint sportolási-szabadidős- rekreációs – rendezvényi célt szolgáló, és temető-területek, kegyeleti parkok, közösségi-szolgáltató intézményi területek céljára lehet felhasználni a terv szerinti térbeli rendben.

(2) A területen új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni, építményt elhelyezni csak a legalább részleges közművesítettség megléte esetén lehet, illetőleg ha legalább: a korszerű közmű-pótlóval biztosított energiaellátás, az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással biztosított ivóvízellátás és szennyvíztisztítás, valamint szennyvíz elhelyezés, továbbá a legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetés biztosított, (kivétel ez alól a kegyeleti park területe)

(3) A területen az alábbi „jellemzőjű” építési övezeteket kell alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben :


sajátos
használat
ill. rendeltetés

alkalmazható

A telekre


beépítési mód

építési övezet
jele

a telek legnagyobb
beépítettsége
(%)

az épület
legnagyobb
építmény-magassága (m)

A telek legkisebb aktív
zöldfelülete
%

A telek minimális területe
m²

temető



Szabadon álló

KI-t

5

3,5

20

K**

Kegyeleti park

KI-kep

5

K

40

K**

Egyéb különleges közösségi szolgáltató (szezonális) intézmény


KIo-sp


10


4,0-8,0*


20


5.000**

szabadidős

KI-sz

5

5

40

10000**

oktatási, szabadidős és turisztikai célú

KI-bot

3

4,0-8,0

30

5.000
K= kialakult telekterület
* = csak a rendeltetés és technológia megkívánta építmények, ugrótorony, fedett csarnok, napozó, csúszda … stb. építménye lehet maximum 8 m , egyébként legfeljebb 4,5 m ., illetve 4,0 m.
** = nem megosztható, de a terv elfogadásakor meglévő telke bővíthető
A terv különleges területei elsődlegesen a terület sajátos építési használatának, ill. rendeltetésének megfelelő épületek illetőleg építmények elhelyezésére szolgálnak. A melléképítmények közül közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló ( legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal ), valamint a pihenés célját szolgálóan kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, továbbá kerti szabadlépcső (tereplépcső ) és lejtő helyezhetők el. V-KI területen csak ideiglenes (szezonális) építmény helyezhető el.
(4) A sportolási célú területen épületet és építményt csak a teljes közművesítettség megléte esetén lehet építeni.
A beépítésre nem szánt területek

10. § A közlekedési és közműterület

(1) A terv közlekedési területét a terv szerinti térbeli rendben kell felhasználni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti terület sajátos használata illetőleg rendeltetése szerint az alábbiak szerint tagolódik :

Neve szab. Szélessége
A tervezett M49.-es autópálya javasolt tengelye két oldalán 300-300 m sávban a nyomvonal véglegesítéséig korlátozott az építés szempontjából a terület használata.
a,. országos főutak: - a 49. – es számú főút, és
- a tervezett új főút 30 (K) m
b,. országos mellékutak : - a 4923. sz. út
és a 4138. számú út 18-22,0 (K) m
K = kialakult
c,. települési gyűjtőút: - a Bethlen G. u. és
a Bem József utca 16,0-18,0- 22,0 m
d,. a település egyéb utcái kiszolgáló utak, illetőleg vegyesforgalmú utak a terv szerinti térbeli rendben. 6, 12-16 m
e., jelentősebb külterületi feltáró és mezőgazdasági utak a:
037, 046, 052, 057, 069, 070/8, 072/2,
074/1-2, 075/5, 085/1, 088, 093, 0107, 0117,
0124/7, 0125/3, 0125/13, 0158/1, 0159/2,
0169/2, 0187, 0197, 0210/2, 0228, 0249,
0251/2, 0259, 0265/1-2 hrsz.-ú utak 10,0- 14 m (ill. K)
e., kerékpárutak az országos mellékutak kül- és belterületi szakaszán, az út területén belül
(3) A közlekedési területek szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy lehet építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.
(4) Az országos utakat kétirányú jármű forgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával, a jelenlegi 4923 és a 4138 számú utakat önálló kerékpárúttal, a KÖ-k övezetű kiszolgáló utakat pedig egy-, vagy kétirányú jármű forgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni. Területükön a szegéllyel párhuzamos formában szegély mentiként elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gk. parkolói. A KÖ-k övezetű kiszolgáló utcák vegyes-forgalmúak is lehetnek. A KÖ-v utak vegyes-forgalmú utak, melyek burkolatát az út területén belül teljes szélességében és úgy kell kialakítani, hogy helyszínrajzi szervezése által csillapítsa a járművek haladási sebességét.
Minden utcát legalább egyoldali fásítással kell ellátni, illetőleg ennek helyszükségletét biztosítani kell.
(5) A terv vegyes-forgalmú útjait és a díszteret díszburkolattal kell ellátni, területükön csak térszint alatti közművek, díszparkok, képzőművészeti alkotások, szökőkutak, pihenő-helyek, fásítás, 5 méternél nem magasabb fénypontú közvilágítás, valamint az intézményi rendeltetés teraszai, kiülői helyezhetők el.
(6) A terv közlekedési és közműterületei közterületek.
(7) 16
(8) 17

11. § A zöldterületek és a zöldfelületek

(1) A terv zöldterületei a közparkok és a díszparkok, területük közterület.

(2) Területükön közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki, és épület nem, de a művelődést szolgáló ideiglenes építmény / szabadtéri színpad és lelátó azonban igen/ helyezhető el, de a díszparkokban a testedzést szolgáló „tornapálya, gyermekjátszótér stb” nem alakítható ki. A terület minimálisan 75%-át zöldfelülettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani, ha ettől eltérően szabályozási terv nem rendelkezik.

(3) A közparkokon belül felszíni víztározók, dísztavak és díszburkolattal kialakított közlekedési felületek kialakíthatók.

(4) A területükön a pihenést, a testedzést /kivétel a református templom előtti közparkot, ahol sportolási célú terület nem helyezhető el/ szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, nyilvános WC….stb.) a terület fenntartásához szükséges építmény elhelyezhető.

(5) Az építési telek minimálisan előírt zöldfelületébe a telek közlekedési létesítményei, parkolói területe még hézagos(áttört) burkolat létesítése esetén sem számítható bele.

12. § Az erdőterület

(1) A terv erdőterületei sajátos használatuk illetőleg rendeltetésük szerint védelmi (védő-) Ev és gazdasági Eg erdők.

(2) A védelmi - jóléti rendeltetésű erdőt (Ev) tömören, 100 %-os lombkorona-fedettséggel, a gazdaságit a gazdálkodás érdekei szerint szabadon kell illetve lehet beültetni.

(3) Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények alatt az alábbiakat kell érteni :

- Mindenféle erdőben a földrészletek megközelítését szolgáló utakat és a vízelvezető árkokat, valamint őrházakat, és
- az erdőgazdálkodás üzemi építményeit / kivéve a védelmi-védő erdőket gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel el lehet helyezni.
(4) Porcsalma (Eg-jelű) gazdasági célú erdőterületén a 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdőgazdasági rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Az újonnan elhelyezhető építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.
(5) A terv erdőterületein / kivéve a védelmi erdők / építmények csak akkor és úgy helyezhetők el, ha a területen, illetőleg az építmény számára legalább: a korszerű közműpótlóval való villamos-energia ellátás, az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással az ivóvíz-ellátás és a szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá a nyílt árkos csapadékvíz elvezetés is biztosított.
(6) Az erdő-övezetben a terv elfogadása előtt már meglévő, az övezetre vonatkozó előírást meghaladó nagyságú épületek - amennyiben egyéb hatósági előírásoknak is megfelelnek - a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatóak és felújíthatóak, a lakóépületek egy alkalommal legfeljebb 25 m²-el bővíthetőek, korszerűsíthetőek. A megtartható épületek a saját területükön pedig átépíthetőek.

13. § A mezőgazdasági terület

(1) A terv mezőgazdasági területe a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági termelés), illetőleg az ezekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Övezeti tagolódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni az alábbiak szerint :

-a., Má jelű, általános övezetében minden, az (1) bekezdésben említett építmény elhelyezhető, míg
-b., MKor jelű, növénytermesztésre szolgáló övezetében az állattenyésztés építményei sem helyezhetők el,
(2) Mezőgazdasági általános övezetben (Má)
a., Az övezetben jellemzően az előző mezőgazdasági övezetbe sorolt, természeti védelem alatt nem álló, és máshová nem sorolt mezőgazdasági területek tartoznak.
b., Az övezetbe eső telkeken / kivéve az ökológiai hálózat és a csatornák partja és a belterület közé eső zöldterületeket, ahol semmilyen épület és építmény újonnan nem építhető és létesíthető / a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei és lakóépületek helyezhetők el az alábbiak szerint:
1., Gazdasági épületek:
1.1 szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 1 hektár,
1.2 szántó, kert, legelő (gyep) művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 5 hektár,
1.3 rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén épület nem helyezhető el.
2., Lakóépület:
2.1 szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 10 hektár,
2.2 szántó, kert, legelő (gyep) művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 15 hektár,
2.3 rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén nem helyezhető el.
c.,18 A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 2 %-ot, illetve maximum a 3000 m²-t, birtokközpont telkén a 30 %-ot. Önálló lakóépülettel a telek-terület legfeljebb 1,5 %-a, de legfeljebb 150 m2 építhető be. Természetvédelmi és természeti területen új birtokközpont nem alakítható ki.
d., A telken az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 méter elő-, oldal- és hátsókert által meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni. A telken belül a szomszédos telekhatárral párhuzamosan minimum 10 m sávszélességben telken belüli erdősáv létesítését elő kell írni, a használatba vételi engedélyig pedig a tulajdonos kötelezettségével azt meg kell valósíttatni.
e., Önálló lakóépületet 30-45o-os hajlású magas tetővel kell fedni, építménymagassága legfeljebb 3,0 m lehet.
f., Egy telken újonnan csak egy tanyaudvar alakítható ki, amelynek területe:
1., nem lehet nagyobb, mint 3000 m2 , és a telekterület 20 %-a, és
2., utólag sem alakítható önálló telekké, ha a megosztás következtében az építési előírásoknak nem felel meg.
g., Az övezet területén sem a fő- és mellékút építéséhez, sem egyéb töltéshez, építményhez nem alakítható ki anyagnyerő bányatelek, ha annak területe nem haladja meg az 5 hektárt, és a bányatelek rekultivációja az eredeti terepszint biztosítására nem garantálható. Az így kialakított telken a bányászattal kapcsolatos felvonulási épületek és berendezések nem helyezhetők el. Ezeket a területeket a bányászat befejezése után azonnal rehabilitálni kell. A bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület rehabilitációja után engedélyezhető.
h., A dűlőutak mentén az úttal határos ingatlanok tulajdonosait az önkormányzat (határozatban) az út mentén védő fasor telepítésére kötelezheti.
(3) A meglévő mg-i üzemi területeken vagy meglévő területen új ilyen üzemi telek alakításakor és beépítésekor a 8. §. előírásait is alkalmazni kell.
(4) Nem lehet építési telket kijelölni és azt beépíteni a település távlati fejlesztési területein, kivéve a terv szerinti használatba vételt.
(5) Ahol a terv mezőgazdasági területén tanya és farmgazdaság céljára építési telek, vagy terület alakítható, ott az Má övezetben csak „kistermelői” mértékű állattartás és az ehhez szükséges építmények engedélyezhetők, ill. helyezhetők el.
(6) A terv Má övezetű mezőgazdasági területe bárhol erdősíthető, védő-, vagy gazdasági rendeltetésű erdő- területként felhasználható (kialakítható) a terv módosítása nélkül.
(7) Mezőgazdasági korlátozott használatú övezet (MKor)
a., Az övezetbe jellemzően a természeti védelem által érintett, illetőleg a csatornák közvetlen környezetének területébe eső korlátozott használatú mezőgazdasági területek tartoznak.
b., Az övezetbe eső telkeken a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, helyezhetők el az alábbiak szerint:
1., Lakó- és gazdasági épületet és építményt a területen elhelyezni nem lehet.
2., Egyéb korlátozott mezőgazdasági területen új gazdasági építményt elhelyezni csak az alábbi telek- terület nagyság és művelési ágak esetén szabad:
2.1., Szőlő, gyümölcsös, intenzív (fóliás) kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 5 hektár, a telekterület 3%-áig, de maximum 300 m² nettó területtel
2.2., Szántó, rét (legelő) művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 10 hektár, a telekterület 2 %-áig, de legfeljebb 500 m² nettó területtel
2.3., Nádas és vízállás / vagy az időszaki vízállásos, belvíz veszélyeztette, és a csatornák partjától 100 m-re, valamint az országos ökológiai hálózat területén / művelési ágú telken, illetőleg telekrészen nem helyezhető el épület.
c., Az övezetben csak a legeltetéshez kapcsolódó állattartó telep létesíthető, védőtávolságot nem igénylő nagyságrendben.
d., A telek beépítettsége legfeljebb 2 %-os, a birtokközpont beépítettsége legfeljebb 30 %-os lehet
e., Az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 m elő-, oldal- és hátsó kert által meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni.
f., 19
g.,20
h., Az övezet területén elhelyezhetőek:
1., a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik (külön jogszabályok keretei között),
2., a köztárgyak,
3., a honvédelmet, az árvíz- és a belvízvédelmet, illetőleg a belbiztonságot szolgáló műtárgyak.
(8) Ahol a terv mezőgazdasági területén birtokközpont céljára építési telek alakítható, ott az Má és Mkor övezetben csak az állattartás és az ehhez szükséges építmények engedélyezhetők, ill. helyezhetők el. Az ettől nagyobb mértékű állattartáshoz mezőgazdasági üzemi területet kell kijelölni a szerkezeti terv előzetes módosításával.
(9) A terv Má övezetű mezőgazdasági területe bárhol erdősíthető, gazdasági rendeltetésű erdőterületként felhasználható (kialakítható) a terv módosítása nélkül.
(10) A mezőgazdasági övezetben a terv elfogadása előtt már meglévő, az övezetre vonatkozó előírást meghaladó nagyságú épületek - amennyiben egyéb hatósági előírásoknak is megfelelnek - a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatóak és felújíthatóak, a lakóépületek egy alkalommal legfeljebb 25 m²-el bővíthetőek, korszerűsíthetőek. A megtartható épületek a saját területükön átépíthetőek.

14. § A vízgazdálkodási területek

(1) A terv vízgazdálkodással kapcsolatos területei a Szamos és ártere, a folyó medre, közcélú nyílt csatornák medre és partja, a jelentősebb árkok területe.

(2)21

(3) V jelű vízgazdálkodási terület övezetében új építmény a vízgazdálkodás és a vízvédelem építményei kivételével nem helyezhető el.

(4) V-Má jelű általános mezőgazdasági / a vízgazdálkodási terület mezőgazdasági övezete / övezetében új építmény a vízgazdálkodás és a vízvédelem építményei kivételével nem helyezhető el. V-Mkor területen épületet és építményt elhelyezni, a vízgazdálkodás létesítményei kivételével nem lehet.

(5) A V-Ki jelű terület a vízgazdálkodási terület különleges intézményi területe, melyen csak a közösségi célú, és a vízgazdálkodási érdekeket nem sértő létesítmények / mint pl. strand / helyezhetők el. Ezek közműveit és építményeit az időszakos használatot is figyelembe vevő egészségügyi előírások szerint kell kialakítani.

(5) A területen elhelyezhetők olyan épületek és építmények, melyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, annak elsőrendű rendeltetését nem zavarják.

(6) Az övezetben kivételesen sportlétesítmények is elhelyezhetők.

III. Fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

15. § A bel - és a külterület lehatárolása, valamint a település távlati fejlesztési területei

(1) A település jelenlegi belterülete a tervben a következők szerint változik: Délen, a Lehel köztől és a 1054/45 hrsz.-ú úttól D-re, a 013/2 hrsz.-ú telek egy részéig nő, a falusias lakóterület tömbjének kiegészítése mértékéig a belterület nő. É-i irányban, a Mező u. K-i és É-i folytatásában a 0198/9 hrsz.-ú telekig, illetve a 0198/35 hrsz.-ú telekig a belterület falusias lakóterülete nő. A Dózsa Gy. utca és -köz K-i és É-i irányú folytatásában egy teleksor mértékéig, az utcának a kétoldalas beépítésűvé tétele érdekében a lakóterület növelésével a belterület nő. A Batthyány u. É-i oldalán az út K-i irányú folytatásában a 0159/16 és /17 hrsz.-ú telkekből a szabályozási terv szerint egy telek mélységig belterület lesz. Ugyancsak a lakóterületek kialakítása miatt a meglévő lakótömbök kiegészítése miatt az Ady E. utca és a Rákóczi Ferenc. utca összekötésével, É- D-i folytatásában a 0113/14 hrsz- ú telek egy része belterület lesz.

(2) A település távlati fejlesztési területei az (1) bekezdés szerinti területek.

(3) A külterület beépítésre szánt területei a 4923. számú út és a vasútvonal közötti területe mellett már meglévő beépítésre szánt gazdasági területekkel, és a 49. számú út É-i oldalán a volt majorok a terv szerinti mértékig, a 0118/12-16 hrsz-ú telkekből kialakítható különleges intézményi területek a terv szerint, valamint a tervezett új autópálya- 49. számú főút kereszteződésében kialakított gazdasági területek a terv szerint.

(4)22

(5) A szabályozási terven jelölt régészeti terület határait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a régészeti kutatásoknak megfelelően a jelen szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatja. E változásokat a terv karbantartásakor, de legalább 5 évenként a tervre rá kell vezetni.

16. § A közterületek meghatározása

(1) A település közterületei a 11. §. (2) bekezdése szerinti utak, és a 12. §. szerinti zöldterületek.

(2)23

(3) A 12 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m, illetve annál kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, a meglévők védelméről pedig gondoskodni kell.

17. § A környezetvédelem

(1) A terv területén a településépítési tevékenység során a jelen szabályzat korábbi, környezetvédelmi vonatkozású építési előírásain túl (pld. az egyes terület-felhasználási módok, illetve építési övezetek terhelhetősége, beépítettsége, szintterület-sűrűsége, a teljes közművesítettség előírása, stb.) az alábbiakat is alkalmazni kell:

a) a területen csak a védettségi fokozatának megfelelő zaj- illetve levegőszennyezési határértéket teljesítő tömegközlekedési eszköz üzemeltethető,

b) a terven kijelölt gk. parkolókat víz át nem eresztő burkolattal kell kialakítani, s a csapadék vizüket külön hálózattal gyűjteni, és kezelés után engedni a közcsatornába,

c) a gyalogos felületeket (gyalogos közlekedési területeket, sétányait és gyalogútjait, dísztereit) úgy kell kialakítani, hogy róluk a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon.

(2)24 Levegőtisztaság-védelem szempontjából a külön jogszabályban megállapított, terhelési határértékeket kell alkalmazni.

(3)25 Zaj- és rezgésvédelem terén az övezetre vonatkozó a külön jogszabályban meghatározott - a "falusias, kertvárosias lakóterület falusias beépítéssel" besoroláshoz rendelt - határértékeket kell alkalmazni a terv területén. A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről gondoskodni kell, melyet legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosa illetve kezelője kell, hogy elvégezzen a TRT alátámasztó munkarészének figyelembe vételével.

(4) A terv területe a felszín alatti vizek védelme érdekében, az itt végezhető tevékenységek szempontjából „érzékeny” terület.

(5) A terv zöldterületeit és erdőterületeit, továbbá a gazdasági- és a különleges területek telkeire előírt körbefásítás által lefedett (meghatározott) területeket a kialakításuktól számított 2 éven belüli beültetési kötelezettség terheli.

(6) A kommunális és lakossági szilárd hulladékot a kistérségi hulladék-lerakóban kell megsemmisíteni, ezzel együtt a régi szeméttelepet rekultiválni, a területét erdősíteni kell.

(7) Meg kell valósítani a legalább nyílt, burkolt medrű árokkal a csapadékvíz elvezetést, és a terv szerinti helyeken a zárt-fedett csapadékvíz elvezetést kell kialakítani.

(8) Kommunális szennyvíz és sertés hígtrágya közös aknában nem gyűjthető.

(9) A község igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által a kibocsátott zaj mértéke a védendő épület homlokfala előtt 2 méterrel nem haladja meg az övezetre vonatkozóan jogszabályban előírt határértéket. A zaj elleni védelmi övezetek tagolása:

a., csendes övezet: a helyi védett területek, a temetők, közparkok és a szabadidős területek,
b., átlagos érzékenységű övezet: minden más települési terület,
c., nem érzékeny övezet: az igazgatási területnek a települési területen kívüli része.
(10) A község igazgatási területén „az ország többi területe” besoroláshoz jogszabályban rendelt kibocsátási határértéket kell betartani.
(11) A mezőgazdasági por elleni védelmi zónában (a mezőgazdasági-általános rendeltetési övezetekben) a dűlőutak mentén a telkeket legalább egysoros dűlőfásítással kell ellátni.
(12) Országos közúttal érintkező telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(13) Lakóterülettel szomszédos mezőgazdasági területen bűzös tevékenységre alkalmas építmény akkor sem helyezhető el, ha nincs védőtávolság igénye.
(14) 26 Porcsalma Nagyközség külterületi részének Pálfai-index szerinti belvíz-veszélyeztetettsége: erősen belvízveszélyes (4-es) veszélyeztetettségi kategória.

Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

17/A. §27 A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló BM rendelet alapján Porcsalma Nagyközség területe II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

18. § A településrendezés sajátos jogintézményei

(1) Határidő nélküli telekalakítási és építési tilalom terheli az alábbi területeket :

a., a vonalas infrastruktúra által lefedett területsávokat és a zöldterületeket (kivéve a rendeltetésük szerinti építményeket),
(2) A kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézménye alkalmazható a tervezett botanikus kert területéhez szükséges területet, valamint a terv szerinti közlekedési és közműterületek megvalósítása érdekében szükséges terv szerinti területeket. Ezeket, mint a településfejlődés műszaki-fizikai eszköze, közérdeknek kell tekinteni.

Záró rendelkezések

19. § A rendelet alkalmazása

(1) A Porcsalma község területére készített Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat 2008. január 31. napján lép hatályba.

(2) A rendelkezéseit az elfogadása után keletkezett ügyekben alkalmazni kell.

(3) A terv kötelező szabályozási elemeitől eltérni csak a terv módosításával lehet.

(4) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Porcsalma község összevont rendezési tervéhez készült helyi községrendezési és szabályozási előírásokról szóló 1981. évi 2. rendelet, az Összevont rendezési terv módosításának szabályozási előírásairól szóló 1989. évi 1. rendelet, valamint az összevont rendezési terv szabályozási előírásairól szóló 1989. évi 1. számú rendelet módosításáról szóló 3/1996.(III.20.) Nk.Kt. rendelet.

Kanyó Imre sk.
polgármester

Gajdics Anikó sk.
jegyző

1. függelék az 1/2008. (I. 31.) önkormányzati rendelethez28

1. melléklet29

1

Módosította az 5/2021. (IV.14.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2021. április 14.

2

Beiktatta az 5/2021. (IV.14.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2021. április 14. Módosította a 11/2021. (IX.22.-) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2021. szeptember 22.

3

Beiktatta a 6/2022. (III.26.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2022. március 26.

4

Hatályon kívül helyezte a 18/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 36. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja. Hatálytalan: 2018. január 1.

5

Hatályon kívül helyezte a 18/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 36. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja. Hatálytalan: 2018. január 1.

6

Hatályon kívül helyezte a 18/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 36. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja. Hatálytalan: 2018. január 1.

7

Hatályon kívül helyezte az 1/2017.(II.3.) önkormányzati rendelet 3. § a) pontja. Hatálytalan: 2017. február 4.

8

Hatályon kívül helyezte az 1/2017.(II.3.) önkormányzati rendelet 3. § b) pontja. Hatálytalan: 2017. február 4.

9

Beiktatta a 11/2024.(XII.11.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2024. december 12.

10

Hatályon kívül helyezte a 18/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 36. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja. Hatálytalan: 2018. január 1.

11

Beiktatta a 11/2024.(XII.11.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2024. december 12.

12

Módosította a 11/2024.(XII.11.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2024. december 12.

13

Módosította a 11/2024.(XII.11.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos: 2024. december 12.

14

Hatályon kívül helyezte a 18/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 36. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja. Hatálytalan: 2018. január 1.

15

Módosította az 1/2017.(II.3.) önkormányzati rendelet 3. § c) pontja. Hatályos. 2017. február 4.

16

Hatályon kívül helyezte a 18/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 36. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja. Hatálytalan: 2018. január 1.

17

Módosította az 1/2017.(II.3.) önkormányzati rendelet 3. § d) pontja. Hatályos. 2017. február 4. Hatályon kívül helyezte a 18/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 36. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja. Hatálytalan: 2018. január 1.

18

Módosította az 1/2017.(II.3.) önkormányzati rendelet 3. § e) pontja. Hatályos. 2017. február 4. Módosította a 15/2017.(X.2.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2017. október 3.

19

Módosította az 1/2017.(II.3.) önkormányzati rendelet 3. § f) pontja. Hatályos. 2017. február 4.

20

Módosította az 1/2017.(II.3.) önkormányzati rendelet 3. § g) pontja. Hatályos. 2017. február 4.

21

Hatályon kívül helyezte az 1/2017.(II.3.) önkormányzati rendelet 3. § h) pontja. Hatálytalan: 2017. február 4.

22

Hatályon kívül helyezte az 1/2017.(II.3.) önkormányzati rendelet 3. § i) pontja. Hatálytalan: 2017. február 4.

23

Hatályon kívül helyezte a 18/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 36. § (2) bekezdés b) pont be) alpontja. Hatálytalan: 2018. január 1.

24

Módosította az 1/2017.(II.3.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos. 2017. február 4.

25

Módosította az 1/2017.(II.3.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos. 2017. február 4.

26

Beiktatta az 5/2021. (IV.14.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2021. április 14.

27

A §-t a megelőző alcímmel együtt beiktatta az 5/2021. (IV.14.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos: 2021. április 14.

28

Hatályon kívül helyezte az 1/2017.(II.3.) önkormányzati rendelet 3. § j) pontja. Hatálytalan: 2017. február 4.

29

Beiktatta az 1/2017.(II.3.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos. 2017. február 4. Módosította a 15/2017.(X.2.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2017. október 3. Hatályon kívül helyezte a 18/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 36. § (2) bekezdés b) pont bf) alpontja. Hatálytalan: 2018. január 1.

30

Módosította a 11/2021. (IX.22.-) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2021. szeptember 22.

31

Módosította a 11/2021. (IX.22.-) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2021. szeptember 22.

32

Beiktatta az 5/2021. (IV.14.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2021. április 14. Módosította a 11/2021. (IX.22.-) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2021. szeptember 22.

33

Beiktatta a 6/2022. (III.26.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2022. március 26.

34

Beiktatta a 11/2024.(XII.11.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos: 2024. december 12.