Tiszapüspöki Község Önkormányzata Képviselő-testületének

10/2011.(IV.22.)

r e n d e l e t e

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló  1990. évi LXV. tv. 18. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A.§ (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el.

Általános rendelkezések

1.§

(1) A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat-, hatáskör, szervezeti és működési előírásokat jelen Szervezeti Működési Szabályzatában foglaltak figyelembevételével kall alkalmazni.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszapüspöki Község Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat). Illetékességi területe: Tiszapüspöki község közigazgatási területe. Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 5211 Tiszapüspöki, Fő út 93.

(3) Tiszapüspöki Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodva a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szerv: Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.

A képviselő-testület szervezete és működése

2.§

(1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők névsorát a Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület általában havonta – a hónap harmadik csütörtöki napján délurán 14 órai kezdettel - tartja üléseit, de évente legalább hat alkalommal. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára.

(3) A képviselő-testület szükség szerint rendkívüli ülést is tarthat, ha valamely hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell.

3.§

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül a testületi ülésen legalább 4 fő képviselő jelen van.

(2) Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

4.§

(1) A képviselő-testület éves munkaterv szerint tevékenykedik.

(2) A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé minden év január 31-ig.

(3) A munkaterv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, figyelembe véve a polgármester, a települési képviselők, a bizottságok javaslatait.

(4) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések időpontját, a tervezett napirendek címét, az előterjesztők nevét.

A képviselő-testület ülésének összehívása

5.§

(1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja a képviselő-testület ülését. Akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az ülést, mindkettő akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke.

(2) A testületi ülésre szóló meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit. A meghívót – amelyhez csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket, beszámolókat – a polgármester írja alá.

(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják.

(4) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek írásbeliek, szóbeliek. Az előterjesztések előkészítéséről a napirendi pont előadója köteles gondoskodni, annak sokszorosítása és időben történő kiküldése a jegyző feladata.

6.§

 (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) testületi tagokat,

b) bizottságok nem képviselő tagjait, a bizottság által véleményezett napirendekhez,

3. a helyi Tiszapüspöki Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,

d) a testületben képviselettel nem rendelkező pártok képviselőjét,

e) a napirendek előadóit,

f) a napirendek által érintett intézményegységek vezetőit, szakmai felügyeletüket ellátó szervezet vezetőjét,

g) a megyei sajtót.

(2) A jegyző tanácskozási joggal hivatalból vesz részt a képviselő-testület ülésén.

(3) A képviselő-testület ülésén a testületi tagok szavazati joggal, a további meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás hangos- hírelőn, a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésén és a megyei napilapon keresztül történik.

7.§

A képviselő-testület ülése nyilvános. A zárt ülés elrendelésére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

Az ülés vezetése

8.§

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke vezetni.

(2) A polgármester:

a) az ülés megnyitásakor megállapítja a határozatképességet,

b) javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz,

d) minden egyes előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, vezeti, illetve lezárja a vitát,

e) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a testület határozatát.

9.§

(1) A polgármester az ülés egész ideje alatt gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról.

(2) A rend fenntartása érdekében figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása.

(3) Ha az önkormányzati képviselő a személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a havi képviselői tiszteletdíja egy alkalommal, 25%-kal csökken.

A vita és a döntéshozatal módja

10.§

(1) A vita megnyitása előtt az írásbeli előterjesztés előadója szóbeli kiegészítést tehet, maximum 5 perc időtartamban.

(2) A polgármester (az ülés vezetője) minden egyes előterjesztés felett külön nyit vitát. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni maximum 2 perc időtartamban.

(3) A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak a vita során maximum 5 perc időtartamú hozzászólásra jogosultak. E hozzászólásuk után elhangzottakra további maximum 2 percben reagálhatnak. A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a vita lezárására, a hozzászólás időtartamának korlátozására. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, szükség esetén elmondhatja álláspontját a vitában elhangzott véleményekről, maximum 2 perc időtartamban.

(5) A szavazás előtt a jegyző köteles jelezni, ha a képviselő-testület döntésénél jogszabálysértést észlel.

(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt a testület.

Határozathozatal

11.§

(1) A képviselő-testület határozatait egyszerű többséggel – a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata alapján – hozza.

(2) Minősített többségi döntés szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl:

a) hatályon kívül

b) képviselő-testület hatáskörének átruházása,

c) hitelfelvétel,

d) közterület elnevezése, emlékműállítás.

(3) A minősített többségű döntéshez a megválasztott települési képviselők több mint a felének – 4 fő – szavazata szükséges.

A szavazás módja

12.§

(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás általában kézfelemeléssel történik.

(2) Titkos szavazást tarthat: önkormányzat hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; továbbá az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; valamint a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy érintett üzleti érdekét sértené.

A titkos szavazás elrendeléséről a testület esetenként vita nélkül határoz. Erre javaslatot tehet a képviselő-testület tagja, a polgármester és a jegyző.

(3) Titkos szavazás eljárása: a képviselő-testület a szavazás lebonyolítására háromtagú bizottságot választ. A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A tikos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a szavazás helyét, napját, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket.

(4) A települési képviselő kezdeményezésére egyes ügyekben esetenként név szerinti szavazást lehet elrendelni. Erről a testület vita nélkül dönt. A név szerinti szavazás módja: a jegyző egyenként felolvassa a települési képviselők nevét, akik a nevüket felolvasáskor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodásukat jelzik.

A rendeletalkotás

13.§

(1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazás alapján annak végrehajtására.

(2) Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:

a) települési képviselő,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző.

A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A képviselő-testület előzetesen állást foglal a rendelet-tervezet előkészítéséről, főbb elveiről, meghatározza az előkészítés menetét, az egyeztetésben résztvevők körét és a tervezet benyújtásának idejét. Szükség esetén a rendelet-tervezet elkészítésére bizottságot hozhat létre és szakértőt kérhet fel.

(4) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét legalább 30 napra, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni. Erről a lakosságot hangoshírelőn keresztül tájékoztatni kell.

(5) A tervezet szakmai előkészítője és felelőse a jegyző. A tervezetet a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé. A tervezethez csatolni kell az indokolást is, továbbá tájékoztatni kell a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.

(6) A rendeletet illetően, annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Az elfogadott rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 20 napig ki kell függeszteni. Ennek tényéről a lakosságot hangoshírelőn értesíteni kell.

(7) Az önkormányzati rendeletek hatályosságáról a jegyző gondoskodik. Jogszabályi változás esetén jelzi a módosítás szükségességét. Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként legalább egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatról a képviselő-testület által létrehozott munkacsoport, a jegyző közreműködésével gondoskodik

Kérdés, interpelláció

14.§

(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet.

(2) A képviselő-testület bármely tagja interpellációt nyújthat be a polgármesterhez a település lakosságának széles körét érintő kérdésekben. A települési képviselők kérdéseiket, interpellációikat a napirendek megtárgyalását megelőzően mondják el.

(3) A kérdést, az interpellációt szóban, vagy írásban lehet megtenni. Az írásban benyújtott kérdést, interpellációt a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább két munkanappal előbb kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.

(4) A kérdezett, az interpelláció címzettje a képviselő-testületi ülésen, ha ez nem lehetséges, írásban 15 napon belül köteles a kérdezőnek válaszolni. Írásbeli válasz esetén a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell annak felolvasásával.

(5) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület az interpelláló nyilatkozata ismeretében dönt.

(6) A képviselő-testület az interpelláció tárgyától függően részletes vizsgálatot is elrendelhet. Ennek lefolytatására a polgármestert, saját bizottságát bízhatja meg, de ilyen célra eseti bizottságot is létrehozhat. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vehessen.

Jegyzőkönyv

15.§

(1) A képviselő-testület üléséről a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, három példányban. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett aláírja továbbá két jegyzőkönyv-hitelesítő, akiket ülésenként – az adott ülésről készült jegyzőkönyv hitelesítésére – saját tagjai közül a képviselő-testület jelöl ki.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell:

a) az írásos meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) az önálló indítványokat,

e) az írásban megküldött kérdéseket és interpellációkat,

f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását, ha annak jegyzőkönyvhöz csatolását kéri,

g) a név szerinti szavazásról készült névsort,

h) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét.

(3) Az állampolgárok a képviselő-testület dokumentumait – előterjesztéseket, jegyzőkönyveket – (kivéve a zárt ülést anyagait, jegyzőkönyveit) ügyfélfogadási idő alatt a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetik.

(4) A testület teljes üléséről hangfelvétel készül, melyről a jegyző gondoskodik. A testület ülésének hiteles dokumentuma a jegyzőkönyv, a hangfelvétel ennek elkészítését szolgálja.   A hangfelvétel nem selejtezhető.

Lakossági fórumok

16.§

(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, az egész települést érintő döntések előkészítésébe való bevonására évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, falugyűlést tarthat, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) Ha a testületi tagok 2/3-a kéri, akkor az általuk meghatározott témában és időben közmeghallgatást kell tartani.

(3) A falugyűlés és a közmeghallgatás idejét és helyét közhírelni kell az eseményt megelőzően legalább 5 nappal. A közhírelésről a jegyző gondoskodik.

A képviselő-testület bizottságai

17.§

(1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel felruházott – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek. A bizottságok működésének részletes szabályait meghatározó ügyrendek e rendelet 2. mellékletét képezik.

(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hoz, illetve hozhat létre figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseire. Az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy konkrét feladat elvégzésére hozza létre, amely azt követően automatikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület bizottságai:

a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság

b) Településfejlesztési, Szociális, Közéleti Bizottság

A bizottságok tagjainak száma 3 fő.

(4) A képviselő-testület egyes hatáskörök gyakorlását – figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakra – a bizottságaira átruházhatja. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell. Az átruházott hatáskörben hozott döntést a képviselő-testület megváltoztathatja, módosíthatja. A bizottság saját hatáskörében hozott döntését, állásfoglalását a képviselő-testület nem változtathatja meg.

(5) A bizottság ügyviteli feladatainak ellátást a jegyző által megbízott dolgozó végzi. A bizottságok tagjainak névsorát e szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.

(6) A bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be azon előterjesztések a képviselő-testületnek, melyek ügyrendjeikben meghatározott feladat – és hatáskörüket érinti.

Polgármester

18.§

(1) A polgármester a megbízását főfoglalkozásban látja el. Munkabérét a Pénzügyi Bizottság javaslatára a képviselő-testület állapítja meg az erre vonatkozó jogszabály keretei között.

(2) A polgármester feladatai elsődlegesen:

a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

b) szervezi a településfejlesztést, a közszolgáltatásokat,

c) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,

d) együttműködik a társadalmi és gazdasági szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.

e) a képviselő-testület által átruházott hatáskörben gyakorol a munkáltatói jogokat az önkormányzattal, a munka törvénykönyve alapján foglalkoztatási jogviszonyban állók felett – a munkavezető kiválasztása kivételével-.

(3) A polgármester feladatellátására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(4) A polgármester minden testületi ülésen beszámol a két ülés között végzett munkáról, a testületi döntések végrehajtása érdekében tett intézkedésekről. Tájékoztatja a testületet a következő ülésig várható fontosabb feladatokról.

Alpolgármester

19.§

(1) A képviselő-testület – tagjai közül – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármestert tartós távolléte ideje alatt helyettesíti.

(3) A helyettesítés időtartama alatt hozott intézkedéseiről, döntéseiről a helyettesítés megszűnésével beszámol a polgármesternek.

Jegyző

20.§

(1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik a hivatal és a képviselő-testület törvényes működéséről, az ehhez szükséges feltételek megteremtéséről.

(2) A jegyző feladatellátására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései irányadóak.

A Polgármesteri Hivatal

21.§

(1) Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.

(2) A hivatal ellátja mindazokat az államigazgatási, hatósági feladatokat, amelyek a jegyző hatáskörébe tartoznak, valamint döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket.

(3) A Polgármesteri Hivatal munkarendje:

      hétfőtől – csütörtökig                  7.30-16.00 óráig

      pénteken                                      7.30-13.30 óráig

      Ebédidő: hétfőtől-csütörtökig   11.30-12.00 óráig

      Az ügyfélfogadás rendje:

      hétfő, kedd, csütörtök                  7.30-16.00 óráig

      péntek                                           7.30-12.00 óráig. 

Az önkormányzat társulásai

22.§

Az önkormányzat társulásaira Magyarország helyi önkormányzatairól rendelkezései az irányadóak.

Az önkormányzat gazdasági alapjai, vagyona, ellenőrzés

23.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az önkormányzat szakfeladat-rendjét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzati vagyontárgyak számbavételét, a vagyonnal való gazdálkodást külön rendelet szabályozza.

24.§

Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja. A belső ellenőrzési feladatokat az önkormányzat, valamint annak intézményei tekintetében a vonatkozó jogszabályok értelmében, megbízási szerződés alapján külső szakértő (Hexaker Kft. 5000 Szolnok, Indóház u. 5.) látja el.

Tiszapüspöki Roma Nemzetiségi  Önkormányzat működésének segítése

25.§

A települési önkormányzat a helyi cigány kisebbségi önkormányzat részére testületi működésének feltételeit a következők szerint biztosítja:

- a Polgármesteri Hivatal épületében helyiséghasználatot biztosít,

-  ellátja a postai, kézbesítési, sokszorosítási feladatokat, viseli az ezzel járó költségeket. 

Záró rendelkezések

26.§

Ez a rendelet 2011. május 01. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Tiszapüspöki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007.(IV.01.) és 11/2010.(X.11.) számú rendelete.

    Polgár István                                                                                Kocsisné dr. Kóródi Erika

    polgármester                                                                                                jegyző