Tiszatenyő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a pontjában biztosított felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Tiszatenyő Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályairól a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

1. §

(1)   Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Tiszatenyő község Önkormányzata

(2)   Az önkormányzat székhelye:

       5082 Tiszatenyő, Alkotmány út 26.

(3)   Az önkormányzat működési területe:

       Tiszatenyő község teljes közigazgatási területe

(4)   A Képviselő-testület hivatalának neve:

Tiszatenyői Közös Önkormányzati Hivatal

        (5)   Az önkormányzat működési területére vonatkozó főbb adatokat az SZMSZ. 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2)   Az önkormányzat címere:

A címer egyszer hasított pajzs és egy vízszintes egyenes pólya, baloldalon, kék alapon három arany búzakalász, jobb oldalon, piros alapon ezüstszínnel elhelyezve a község emlék kopjafája. A pajzs középső részében vízszintes egyenes pálya, amely a Tiszát jelképezi.

A pajzs alsó részében zöld alapon ezüstszínű házak. A pajzs alatt Tiszatenyő felirat.
A címerben található heraldikai színek a vörös, kék, zöld, ezüst, arany.

A arany búzakalász az Alföldet ábrázolja. Ezüst kopjafa: a Millecentenárium 1100. évfordulója tiszteletére állított a település lakossága.

Ezüstszínű házak a 13 házból fejlődő mai Tiszatenyőt ábrázolják.

(3)   Az önkormányzat zászlója:

A zászló aránya 2:1, egyharmad részében helyezkedik el a település címere, fekete színű Tiszatenyő felirattal.

A zászlóban elhelyezett pajzs közepétől a felső része zöld színű, az alsó 2/3 része piros-kék színű.

(4)   Az önkormányzat pecsétje:

Kör alakú, benne körfelirat: “Tiszatenyő község Önkormányzata Jász- Nagykun- Szolnok megye" helyezkedik el, középen a Magyar Köztársaság címere.

       (5)   A Képviselő-testület a címer és zászló használatának rendjét külön rendeletben szabályozta.

       (6)   A képviselő-testületi ülések napján az önkormányzat zászlóját a községházán el kell helyezni.

(7)   Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

-     a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére;

-     a képviselő-testület által adományozott okleveleken.

       (8)   A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven az alábbi felirat:

              a.)    Polgármester Tiszatenyő;

              b.)   Tiszatenyői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyző Tiszatenyő.

II. FEJEZET

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzati jogok

3. §

       (1)   Az önkormányzat a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyekben önállóan jár el.

(2)   Saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat.

Ennek megfelelően:

a.)             külön egyedi döntéseket követően közvetlenül részt vehet vállalkozásban, illetve saját tulajdonú céget alapíthat.

               b.)              helyi adópolitikával, tulajdonosi jogok gyakorlásával vállalkozásélénkítő környezetet alakít. 

       (3)   Településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban véleményt nyilvánít és kezdeményez feladat- és hatáskörébe nem tartozó közügyekben. Ilyen ügyekben -a polgármester indítványára- a Képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg meghallgatása után nyilváníthat véleményt, illetve kezdeményezhet intézkedést.

       (4)   Érdekeinek képviselete és védelme céljából érdek-képviseleti szervbe tömörülhet, és szabadon társulhat más helyi önkormányzattal.

(5)

4. §

        (1)   A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében a gazdaságélénkítő munkában -ezek fejlesztése érdekében- együttműködik Törökszentmiklós és térsége önkormányzataival.

       (2)   A területi koordináció keretében a térségi fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések helyi célkitűzésekkel történő összehangolása és egyeztetése a polgármester feladata.

III. FEJEZET

Települési önkormányzat

az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

5. §

(1)

(2)

(3)

(4)   Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a feladat

a.)  nem tartozik más személy kizárólagos feladat és hatáskörébe,

b.)  megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően ellátandó feladatainak ellátását,

c.)  ellátásához a szükséges feltételekkel rendelkezik.

       (5)   A feladatok önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményét ki kell kérni.

(6)   Az (5) bekezdésben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.

       A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

       (7)   Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni a Képviselő-testületnek.

6. §

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)  Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a következő testületi ülésen a hatáskör címzettjei beszámolnak.

IV. FEJEZET

A Képviselő-testület működése

7. §

(1)   A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
A képviselők névsorát az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

      (2)   A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést, továbbá közmeghallgatást tart.

(3)

(4)   A Képviselő-testület a tervezett ülések naptári nap szerinti időpontját munkatervében állapítja meg. A közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a Községháza tanácskozó termében tartja.

(5)        A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(6)   A képviselő-testületi ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni, ha határozatképtelenség miatt marad el.

Az új időpontra összehívott ülésen az előzetesen kitűzött napirendek változatlanul kerülnek megtárgyalásra.

      (7)   A Képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülés szüneteket minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig állapítja meg.

(8)  Sürgős, halasztást nem tűrő estben az ülés előtt négy órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, de a sürgősség okát közölni kell.

(9)  

(10)  Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülést megelőzően legalább 5 nappal meg kell küldeni elektronikus adathordozón (pendrive).

       A testületi ülések helyét, időpontját és napirendjét közzé kell tenni a településen elhelyezett hirdetőtáblákon, szükség szerint a kistérségi és a helyi médiában.

      (11) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülés időpontját és helyét 30 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.

      (12) A Képviselő-testület teljes ülésén tanácskozási jog illeti meg:

• Országgyűlési képviselőt,
• Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjét,
• helyi pártalapszervezetek képviselőit, akiket a párt felhatalmaz,
• önkormányzat díszpolgárokat,

(13) Tevékenységi körükben megilleti a tanácskozási jog:

-     napirend tárgya szerint érintetteket,

-     bizottság(ok) nem képviselő tagjait,

-     előterjesztő által javasolt személyeket.

Munkaterv, munkaprogram

8. §

       (1)

       (2)   

       (3)   Az éves munkatervet a megelőző év december 31. napjáig állapítja meg a Képviselő-testület.

       (4)   A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Ezt követően gondoskodik arról, hogy a Képviselő-testület és a bizottság(ok) munkatervei között összhang legyen.

(5)   A munkaterv főbb tartalmi elemei:

-     a tárgyidőszak fő feladatai,

-     az ülések tervezett időpontjai és napirendjei,

-     a napirend előterjesztőjének megjelölése, az előkészítésben résztvevők rögzítése,

-     a bizottsági közreműködéssel beterjesztendő napirendek felsorolása,

-     szervezési teendők meghatározása.

        (6)   A munkatervet meg kell küldeni a képviselőknek, a nem testületi tag bizottsági tag(ok)nak, intézményvezetőknek, munkatervben érintett előterjesztőknek.

A Képviselő-testület ülése

9. §

        (1)  A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

(2)   A jegyző

1. a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást ad a Képviselő-testületet érintő jogszabályi változásokról,
2. jelzi, ha a Képviselő-testület döntése illetve működése jogszabálysértő.”

       (3)

       (4)

       (5)

       (6)

Előterjesztések

10. §

(1)   A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a./       a munkatervbe felvett napirendről beszámoló, jelentés,

b./       döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,

c./       tájékoztatók, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(2)   Az (1) bekezdés b./ pontjában foglalt előterjesztés megtételére jogosultak:

-     Képviselő-testület bizottsága(i),

-     polgármester,

-     alpolgármester,

-     települési képviselő,

            -     jegyző.

        (3)   A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásba kell foglalni, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

        (4)     Kizárólag írásos előterjesztést lehet benyújtani:

-    rendeletalkotásra, módosításra vonatkozóan,

-    intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés,

-    önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben,

-    önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatosan,

-     hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,

-    társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,

-    munkaterv megállapítása,

-    személyzeti ügyek,

-    külföldi önkormányzattal kapcsolatfelvétel, együttműködés,

-    Ptk.-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyek.

       (5)   Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(6)   Kivételesen szóbeli előterjesztés a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján tűzhető napirendre.

       (7)   Az előterjesztések valamennyi típusa a jegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhető napirendre.

(8)   Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat:

a./     az előterjesztés felépítése:

-      a téma pontos meghatározása,

-      az előkészítésben résztvevők megnevezése,

-      annak rögzítése, hogy a Képviselő-testület vagy szervei foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével,

-      milyen határozat született, és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

-      az eltérő (kisebbségi) vélemények megjelölései és annak indokai,

-      mindazon körülmények, összefüggések feltárása, és tényszerű információk közlése, amelyek indokolják a meghozandó döntést.

b./   Az előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást tartalmazó határozati javaslat, melynek

-        szervesen kell kapcsolódnia az előterjesztés megál1apításaihoz,

-        törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie,

-        konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,

-        döntési alternatívák amennyiben a végrehajtásnak több módja is lehetséges,

-        rendelkezni kell ugyanabban a tárgykörben korábban hozott testületi határozatokról,

-        rögzíteni kell a végrehajtásért felelőst,

-        meg kell jelölni konkrét naptári napban a végrehajtási határidőt, amennyiben az lehetséges.

(9)   A polgármester- különleges szakértelmet igénylő ügyekben- szakértőt is felkérhet döntési javaslatok kimunkálására.

       A jegyző (7) bekezdésben foglalt kötelezettségének ebben az esetben is érvényesülnie kell.

Sürgősségi indítvány

11. §

(1)   Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely nem szerepel az ülés meghívójában.

A Képviselő-testület a polgármester javaslatára minősített többséggel, soron kívül dönt az előterjesztésről.

(2)   Sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

a./  sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indoklásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 10⁰⁰ óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél

b./  sürgősségi indítvány előterjesztésére:

-     a Képviselő-testület bizottság elnöke(i),

-     a polgármester,

-     az alpolgármester,

-     a képviselők

                     -     a jegyző

jogosultak.

        (3)   Sürgősségi indítványt minden esetben az ülés megkezdésekor - a napirendi pontok elfogadása előtt - kell megtenni. Az indítvány elfogadása esetén első napirendként kell tárgyalni.

       (4)   Ha a Képviselő-testület bármely tagja, vagy a polgármester, vagy a bizottságok elnökei ellenzik az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősségi indítványt - a napirend lezárása után -vitára kell bocsátani.

(5)   Ha a Képviselő-testület nem támogatja a sürgősséget, akkor az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendre tűzésének időpontjáról a testület dönt.

A tanácskozás rendje, szavazás

12. §

(1)   A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

-     az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

-     az előadóhoz elsősorban a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők intézhetnek kérdéseket, amelyre a vita előtt kell válaszolni.

(2)   A vita lezárása után egy alkalommal 2 percben személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a sérelmesnek vélt véleményt kívánja elhárítani.

        (3)  A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

        (4)  Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez -az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő- ajánlást nyújthat be a Képviselő-testülethez.

       (5)   Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

       (6)   A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászó1ásokra.

        (7)   A határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően kíván észrevételt tenni.

       (8)   A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét, érdemben ki kell térnie a vitában elhangzott valamennyi felvetésre.

(9)  Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét.

A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

13. §

       (1)   A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület -az elhangzás sorrendjével ellentétes sorrendben- majd az eredeti határozati javaslatról.

        (2)

Határozathozatal

14. §

(1)   

(2)   A képviselő a szavazás megkezdése előtt köteles bejelenteni a személyes érintettségét.

Az Mötv 49.§ (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye:

a)      a kötelezettségét elmulasztó képviselőt az ügy kapcsán mérlegelés nélkül ki kell zárni a szavazásból,

b)      a kötelezettségét elmulasztó képviselő járandóságából (illetmény, tiszteletdíj) 1 havi képviselői alapdíj levonásra kerül.

        (3)  A települési képviselő a testületi döntés meghozatalában köteles aktívan részt venni.

(4)   

(5)  

(6)   

       (7)   Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévők “igen”-nel, vagy “nem”-mel szavaznak.

        (8)   A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételni.

(9)   Az önkormányzat érdekét sértő képviselőtestületi döntés ismételt tárgyalása előtt be kell szerezni az illetékes önkormányzati bizottság állásfoglalását.

       (10)   

15. §

(1)     A Képviselő-testület határozatait külön-külön - naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal kell ellátni a következők szerint:

       _____/20  ./               hó        nap/ sz. önkormányzati határozat

       (2)   önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire értelemszerűen az közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló -többször módosított- 2004. évi CXL. tv. rendelkezései az irányadók.

       (3)   A képviselő-testületi határozatokról a jegyző betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

       (4)     A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő tíz napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek.

       (5)   A határozatok végrehajtásáról a polgármester - felelősök közreműködésével - jelentést ad a Képviselő-testületnek, a végrehajtási határidő lejártát követő testületi ülésen.

Kérdés, interpelláció

16. §

(1)  a.)  Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés, vagy tudakozódás.

b.)  Interpelláció az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.

       (2)   A kérdésre a Képviselő-testület ülésén, de legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni a megkérdezett, melyről a Képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadja el a választ.

(3)   A képviselő a testületi ülésen – a napirendek tárgyalását megelőzően – a:

            -       polgármestertől,

            -       alpolgármestertől,

            -       önkormányzati bizottsá(gok) elnök(é/ei)től,

            -       jegyzőtől,

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat) amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
Az írásban adott választ minden képviselőhöz el kell juttatni, elfogadásáról a következő testületi ülésen kell dönteni.

(4)  A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd a vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról.

Amennyiben a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza.

(5)  Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, mellyel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét. Indokolt estben szakértő is bevonható a vizsgálati eljárásban.

     (6)  Az interpellációkat a jegyző folyamatosan nyilvántartja

Jegyzőkönyv

17. §

        (1)   A Képviselő-testület ülései jegyzőkönyvének tíz napon belül három példányban történő elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2)  

       (3)   

       (4)   A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket.

(5) 

(6)   

      (7)  

(8)   A testületi ülésről készített hangfelvételek nem selejtezhetők. A hangfelvételek tárolásáról, rendszerezéséről a jegyző gondoskodik.

       (9)       

        (10)   A hangszalagról másolat nem készíthető, de a képviselő hozzájárulásával hozzászólása, véleménye szó szerint leírható.

V. FEJEZET

Önkormányzati rendeletek

18. §

       (1)   A Képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére‚ továbbá törvényi felhatalmazás alapján -annak végrehajtására- önkormányzati rendeletet alkot.

(2)  

       (3)   

19. §

(1)   

      (2)   Amennyiben a kezdeményezés a lakosságtól közvetlenül érkezik, a polgármester előterjesztésére a Képviselő-testület dönt a felvetés elfogadásáról.

(3)   A rendelettervezet előkészítése:

a./    a Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél szabályozási elveket állapít meg,

b./    a rendelettervezet általában a jegyző készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság is.

(4)   A rendelettervezet véleményezése:

a./    az előkészítés során be kell szerezni a lakosság, a szabályozandó tárgy szerint érintett szakemberek, szervezetek véleményét,

b./    széleskörű elemzést kell végezni,

c./    kötelező egyeztetést le kell folytatni.

(5)   A rendelettervezet - a jegyző véleményével együtt - a tárgy szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni.

(6)   A rendelettervezetet - indoklással együtt - a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő véleményekről, javaslatokról.

(7)   A rendelet végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármesterrel együtt írnak alá.

(8)   Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, a rendelet címét.

(10) Az önkormányzati rendeletet a jegyző az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztve hirdeti ki.

20. §

(1)   Az önkormányzati rendeletek végrehajtását a polgármester folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2)   A Képviselő-testület rendeleteinek érvényesülését ciklusonként értékeli.

(3)   A jegyző kezdeményezi a jogszabályi változásoknak megfelelően a helyi rendeletek módosítását.

(4)   A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

Települési képviselő

21. §

(1)

(2)

(3)  A tanácsnok által felügyelt területeket érintő, a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket csak az érintett tanácsnok véleményével kiegészítve lehet megtenni.

(4) A tanácsnok köteles az általa felügyelt területen észlelt tapasztalatokról a Képviselő-testületet tájékoztatni, illetőleg amennyiben szükséges, intézkedéseket kezdeményezni.

VII FEJEZET

a Képviselő-testület bizottságai

22. §

(1)   

(2)   A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

-     Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság.

(3)   A bizottság főbb feladatai:

a./ dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

b./ a képviselő-testületi döntések előkészítése,

c./ elkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,

d./ javaslatot tesz, állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben,

e./ közreműködik az önkormányzati rendeletek és határozatok végrehajtásának szervezésében,

f./ ellenőrzi feladatkörében a képviselő-testületi döntések végrehajtását.

(4)   A bizottság részletes feladatait az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza.

(5)  

(6)   A Képviselő-testület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület általi elfogadásig tart.

23. §

(1)   A bizottság munkaterve beépül a Képviselő-testület munkatervébe.

(2)   

(3)   

(4)   A bizottság tagja köteles a bizottság munkájában aktívan részt venni. Amennyiben három egymást követő ülésről indokolatlanul távol marad, a bizottság elnöke a Képviselő-testületnél indítványozza bizottsági tagsága alóli felmentését.

(5)   A Képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testülethez.

(6)   A bizottság elnökének távollétében az általa megbízott képviselő bizottsági tag látja el az elnöki teendőket.

(7)   Bármely képviselő javaslatot tehet -a bizottság feladatkörébe tartozó- ügy megtárgyalására.

       A bizottság elnöke az indítványt a legközelebbi ülés elé terjeszti, melyre meg kell hívni az indítványozó képviselőt.

(8)       

(9)

(10)

(11) 

(12)

(13) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi Képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.

(14)

(15) A bizottság tevékenységéről választási ciklusonként munkaterv szerint legalább egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek.

VIII FEJEZET

Polgármester, alpolgármester, jegyző

24. §

A polgármester

(1)

(2)   A polgármester megbízását főállásban látja el.

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)   

(9)   

(10) 

(11) A polgármester minden hónap első hétfőjén 10⁰⁰-től 17⁰⁰ óráig fogadónapot tart a Községházán.

25. §

Alpolgármester

(1)   A Képviselő-testület -saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, megbízatásának időtartamára- polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ.

(2)   Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3)   Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4)

(5)

(6)   Az alpolgármester konkrét feladatainak meghatározása, a munkamegosztás kialakítása a polgármester jogköre.

(7)   Minden hónap harmadik hétfőjén 1400-1700 óráig fogadóórát tart a Községházán.

26. §

A jegyző

(1)  

(2)  

(3)   

(4)   

27. §

IX. FEJEZET

Polgármesteri Hivatal

28. §

(1)   

(2)   

(3)   

(4)   A Polgármesteri Hivatal részletes munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét, idejét, a vagyonnyilatkozat tételre köteles munkaköröket, a Polgármesteri Hivatalban

       adományozható címeket, a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket az ügyrend tartalmazza, (SZMSZ. 4. sz. melléklete)

(5)   

(6)

X. FEJEZET

A társulások

29. §

(1)

(2)

(3)

(4)

XI. FEJEZET

Lakossági fórumok

30. §

A Képviselő-testületben önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

31. §

(1)   A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy esetben közmeghallgatást tart.

Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha a képviselők fele indítványozza.

Közmeghallgatás helyszínét a Képviselő-testület alkalmanként határozza meg.

(2)   A közmeghallgatáson a polgárok, a településen működő szervezetek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben‚ helyi önkormányzati ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.

(3)   A közmeghallgatást a polgármester vezeti, amelyről jegyzőkönyv készül, a Képviselő-testület jegyzőkönyvének készítésére irányadó szabályok szerint.

(4)  A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a „panasztörvényben” (2004. évi XXIX. tv. ) előírt módon kell intézni, és az érdekelteket tájékoztatni.

32. §

(1)   Az önkormányzat a lakosság tájékoztatása, a legfontosabb döntések előkészítése érdekében az év első negyedévében falugyűlést tart.

a./  a falugyűlés időpontjának, részletes napirendjének meghatározására a polgármester tesz előterjesztést a Képviselő-testületnek,

b./  az önkormányzat tevékenységéről a polgármester tájékoztatja a lakosságot,

c./  a gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(2)  a.)  A falugyűlés helyéről, idejéről és napirendjéről a lakosságot, a sajtó és hirdetmények útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább tíz nappal.

b.)  A falugyűlést a polgármester vezeti,

c.)  A falugyűlésen elhangzottakról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

XII. FEJEZET

Önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

33. §

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)   A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles évente egy alkalommal -falugyűlésen- tájékoztatni a lakosságot.

Az önkormányzat költségvetése

34. §

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

35. §

(1)

(2)

36. §

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

(1)

(2)   A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső szakértő igénybevételével gondoskodik.​

(3)   A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladatkörébe tartozik:

-     önkormányzat és intézményei éves költségvetési javaslatának, a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámolók tervezeteinek véleményezése,

-     figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a vagyonváltozás (növekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

-     vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését.

(4)   A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

Felterjesztési jog

37. §

(1)

(2)

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. §

(1)   E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. kihirdetés napját és módját az eredeti példányán fel kell tüntetni.​

(2)   E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003. (IV.14.), az azt módosító 1/2004. (I. 30.), 23/2004. (VII. 26.) és 17/2006. (XII.1.) rendelete.​

(3)   Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4)   Az SZMSZ mellékleteivel együtt meg kell küldeni:

         -     települési képviselőknek,

-     bizottságok nem képviselő tagjainak,

-     Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjének,

-     országgyűlési képviselőnek,

-     Városi Ügyészség vezetőjének.

(5)   Az SZMSZ-t a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, egy példányát el kell helyezni a könyvtárban.

(6)   Az SZMSZ mellékletei:

       1.számú melléklet:

az Önkormányzat működési területére vonatkozó főbb adatok

       2.számú melléklet:

2010. október 3. napján megválasztott Képviselő-testület tagjai.

       3.számú melléklet:

Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság részletes feladata

       4.számú melléklet:

       A Tiszatenyő Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

(7)   Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.