Alattyán Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

5/2017.(III.31.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyongazdálkodásáról

(egységes szerkezetbe foglalva a 13/2017.(XI.29.) önkormányzati rendelettel)

Alattyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szólón 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. A rendelet tárgyi hatálya

1. §

1. A rendelet hatálya Alattyán Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő ingatlanokkal és ingó vagyontárgyakkal, valamint vagyoni értékű jogokkal (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) való gazdálkodásra terjed ki.
2. A rendelet hatálya az Alattyáni Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) és az önkormányzat által alapított költségvetési szerv (a továbbiakban: intézmény) költségvetési gazdálkodási rendjét nem érinti.
3. A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére.

2. A rendelet személyi hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed

a) az önkormányzatra,

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,

c) az önkormányzat szerveire.

Az önkormányzati vagyon

1. Az önkormányzati vagyon csoportosítása

3. §

Az önkormányzati vagyon

• törzsvagyonból, ezen belül

      aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és

      ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint

• forgalomképes üzleti vagyonból áll.

4. §

1. A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyon

• nem idegeníthető el,
• nem terhelhető meg (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),
• alapítványba és vállalkozásba nem vihető,
• nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, végrehajtás sem vezethető rá és azon
• dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető.

1. A forgalomképtelen törzsvagyon törvény alapján fennálló szerződéskötési kötelezettség alapján megterhelhető használati jog (közérdekű szolgalmi jog) alapítása céljából.
2. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után az (1)-(2) bekezdésben foglaltakkal ellentétes tartalmú szerződés semmis.
3. A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemek felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.
4. A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaság(ok) vezetője/vezetői felel(nek).

5. §

1. A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
2. A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
3. A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály, vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

1. A (3) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

6. §

1. Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.
2. A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.
3. A forgalomképes vagyonelemek felsorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza.

1. A tulajdonosi jogok gyakorlása

7. §

1. A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Alattyán Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). A képviselő-testület egyes jogosítványait – átruházott hatáskörben – e rendelet szabályai szerint a polgármester útján gyakorolja. A képviselő-testület bármely ügyben magához vonhatja a döntési jogkört.
2. A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei, társulásai és gazdasági társaságai, valamint üzemeltetési, közszolgáltatási, illetve koncessziós szerződések útján látja el.
3. A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

1. A polgármester feladat- és hatáskörei

8. §

1. A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet Alattyán Község Polgármestere képviseli. A vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási ügyekben az önkormányzat a jognyilatkozatait a polgármester útján teszi meg.
2. A közvetlen önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságokban a tulajdonosi képviseletet a polgármester látja el.

A vagyonkezelés szabályai

1. A vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás elvei

9. §

1. Az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve tartalmazza.
2. A költségvetési rendelet tartalmazza az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket.

1. Forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

10. §

A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról kizárólag a képviselő-testület dönthet.

1. Korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

11. §

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, használati jogát átruházni, gazdasági társaságba, vagy alapítványba bevinni, vagy egyéb módon hasznosítani kizárólag a képviselő-testület döntésével lehet.

1. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

12. §

Forgalomképes vagyontárgy elidegenítéséről és egyéb úton történő hasznosításáról kizárólag a képviselő-testület dönthet.

1. A tulajdonjog átruházása

13. §

1. Forgalomképes vagyon tulajdonjogát átruházni 15 millió forint értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
2. Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni
   • természetes személy vagy
   • törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.
3. Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.
4. Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.
5. Önkormányzati vagyon elidegenítésére, elcserélésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell állapítani az alábbi módon:
   • ingatlan esetén – értékhatártól függetlenül – az ingatlan forgalmi értékbecslő által meghatározott értéke, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
   • 500 ezer forint alatti ingó vagyon elidegenítése esetén a piaci árakról való tájékozódás alapján (a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog árát kell figyelembe venni),
   • 500 ezer forint feletti ingó vagyon elidegenítése esetén független szakértő általi értékbecslés alapján,
   • társasági részesedés/üzletrész elidegenítése esetén egy évnél nem régebbi üzleti értéke lés, beszámoló alapján.
6. Az (5) bekezdésbe nem sorolható önkormányzati vagyon elidegenítésére, elcserélésére irányuló tulajdonosi döntések esetében az érték meghatározás alapja a számviteli nyilvántartásokban szereplő beszerzési érték.

1. Ingyenes vagyonátruházás

14. §

Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetben lehet. E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a fizetési követelésekre.

1. A vagyon megterhelése

15. §

1. A forgalomképtelen törzsvagyon kizárólag:
   • vagyonkezelői joggal,
   • jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal terhelhető meg.
2. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
3. Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára az (1) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.
4. Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni, az erről való döntés – értékhatár nélkül – a képviselő-testület hatásköre.

1. A vagyon vállalkozásba vitele

16. §

(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona vállalkozásba vitelének

      szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon   esetében törvények határozzák meg.

1. Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
2. Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.
3. A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre törvényben meghatározottak szerint kerülhet sor.
4. Az önkormányzat forgalomképes forgalomképes üzleti vagyona feletti (5) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.

1. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

17. §

1. Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a törvényben meghatározott vagyonkezelők részére, önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeit, javítja hatékonyságát, biztosítja a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.
2. A vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel, vagy kijelöléssel.
3. Vagyonkezelési szerződés értékhatárra tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.
4. Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek
   • elengedi vagy
   • nem engedi el

a törvényben meghatározott és az önkormányzattal szemben fennálló kötelezettségét.

(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt  vagyon       vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével lehet átengedni.

(6) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő     átengedéséről.

(7) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása paci értéken történik.

(8) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

            a) pénzösszeget, vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.

18. §

A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni, a vagyont rendeltetésszerűen használni,

b) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkező kárról értesíteni az önkormányzatot,

c) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek eleget tenni,

d) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és az e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

e) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

19. §

(1) Vagyonkezelői jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

            a) költségvetési szervnek vagy önkormányzati intézménynek,

            b) önkormányzati társulásnak,

            c) az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságnak.

(2)  Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont          ingyenesen törvényben meghatározott közfeladatok ellátására adhatja kezelésbe, így        különösen köznevelési, szociális, közüzemi feladatok ellátására.

(3) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény   3. § (1) bekezdés 19.b) pontjának ba), bc) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők         kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni,   melynek mértéke nem lehet kevesebb a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti,        a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját            bevételének 1 %-a.

20. §

(1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

      a) törvényben meghatározottak szerint belső ellenőrzés keretében,

      b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk       kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást és ismertetik a vagyongazdálkodási terv        adott időszakra vonatkozó teljesülését,

      c) a pénzügyi bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

• megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
• gondoskodik-e az állag megóvásáról, a jó karbantartásról,
• az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

1. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

1. A haszonélvezeti és használati jog

21. §

(1) Önkormányzati üzleti vagyon esetében haszonélvezeti és használati jogot (a        továbbiakban: haszonélvezeti jog) biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.

(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt     vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani – kivéve a jogszabályon alapuló használati       jogot vagy szolgalmat.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt    vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának            tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével lehet alapítani.

1. Bérleti hasznosítás

22. §

(1) A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok            hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

(2) A polgármester dönt értékhatár nélkül a bérbeadásról, ha a bérleti szerződésben   meghatározott bérleti időszak az 1 évet nem haladja meg (ideiglenes hasznosítás).

(3) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az      átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

(4) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba,    a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

1. Az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

23. §

Az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát törvényi rendelkezések alapján engedheti át.

Az önkormányzati vagyon gyarapítása

1. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

24. §

(1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról kizárólag a képviselő-testület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

            a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos                         kötelezettségeket,

            b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon                 és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

2. Elővásárlási jog

25. §

(1) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a vagyontárgy forgalmi értékétől függetlenül    kizárólag a képviselő-testület jogosult dönteni.

(2) Az önkormányzat az elővásárlási jog gyakorlása útján megszerzett

            a) lakás célú ingatlanokat a jelen rendelet szabályai szerint értékesíti, vagy más   rendeletben meghatározott feltételek szerint bérlakás céljára hasznosítja,

            b) kereskedelmi és ipari hasznosítású ingatlanokat értékesít vagy bérbeadás útján vagy   egyéb módon hasznosítja,

            c) a termőföldeket a mindenkor hatályos szabályozási terv szerinti területfejlesztési cél   megvalósítása érdekében értékesíti, vagy haszonbérlet útján, vagy egyéb módon hasznosítja.

3. Forgalomképes vagyontárgy megszerzése

26. §

1. A vagyongyarapításról a képviselő-testület dönt. A döntésről szóló határozatnak tartalmaznia kell a következőket:
   • a vagyonelemek megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
   • vételárának/értékének megjelölése,
   • a szerzés módja,
   • az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,
   • az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.
2. Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell és az előterjesztésben be kell mutatni, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát.

Eljárási szabályok

1. Forgalmi érték megállapítása

(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre vagy hivatalból     indulhat.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére     irányuló döntést megelőzően meg kell határozni az adott vagyontárgy forgalmi értékét.

1. A forgalmi érték megállapításának módja:
   • ingatlanok esetében független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték a döntést megelőző 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
   • ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára,
   • a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár,
   • a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,
   • egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján.
2. E rendelet alkalmazásában a forgalmi érték ÁFA nélkül értendő.

28. §

1. Amennyiben a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg) a rendelet értékhatárra és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
2. Együttes értékesítésnek kell tekinteni:
   • a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását,
   • amennyiben a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, vagy egyéni vállalkozó részére történik.

1. Versenyeztetési (pályázati) eljárás

29. §

(1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó versenyeztetési eljárásban a            pályázati kiírás feltételeit a képviselő-testület határozza meg.

(2) A képviselő-testület a vagyon hasznosítására két vagy több fordulós pályázatot is            kiírhat. A kiíró a pályázat első fordulójában a résztvevők pénzügyi-gazdasági, illetve             műszaki, szakmai alkalmasságát méri fel. A kiíró az első forduló objektív            alkalmassági mutatói alapján meghatározza a második fordulóban résztvevő ajánlattevők körét. A második fordulóban részletes ajánlattételre kerül sor.

1. Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó pályázati kiírás előkészítéséről a polgármester gondoskodik.
2. A pályázat meghirdetése minden esetben az önkormányzat honlapján, indokolt esetben helyi vagy megyei lapban, vagy országos jellegű napilapban történő megjelentetéssel történik.
3. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni,, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 8 nap legyen.
4. A kiíró a pályázati felhívás visszavonását az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig teheti meg. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni, ebben az esetben a pályázati kiírás dokumentációs díja visszajár.
5. Ingatlan hasznosítására vagy értékesítésére kiírt pályázat kétszeri eredménytelensége esetén az ingatlan ajánlatkérési felhívás keretében is hasznosítható vagy értékesíthető. Az ajánlatot az ajánlott vételár vagy bérleti díj, a gyakorolni kívánt tevékenységi kör és bérleti időszak megjelölésével lehet benyújtani.

30. §

1. A pályázati kiírás tartalmazza különösen:

• az ingatlan vagy ingóság címét, fellelhetőségét, helyrajzi számát, alapterületének nagyságát, műszaki jellemzőit, tulajdonosi jogosultságot, setenként az ajánlott funkciót, tevékenységi, illetve üzletkört,
• a minimális ellenszolgáltatás értékét,
• bérleti díj esetén a várható inflációs ráta érvényesíthetőségét,
• a bérleti, a használati jog időtartamát,
• a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét,
• az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálásának szempontjait,
• a pályázati tárgyalás (licittárgyalás) lehetőségét, helyét, idejét,
• a pályázati kiírás dokumentációs díjazás ellenében történő átvétel lehetőségét,
• a pályázathoz csatolandó iratokat, igazolásokat,
• a hiánypótlás lehetőségének biztosítását, vagy kizárását,
• az indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánítás jogának fenntartását,
• egyéb kikötéseket, feltételeket.

1. Az (1) bekezdés rendelkezéseit – a b) pont kivételével – az ajánlatkérésére is alkalmazni kell.

3. A pályázati munkacsoport

31. §

1. A versenyeztetési eljárások lefolytatásában pályázati munkacsoport működik közre, melyet a pályázat kiírását megelőzően kell létrehozni.
2. A pályázati munkacsoport minimum 3 főből áll, melynek tagjait a polgármester jelöli ki.
3. A pályázati munkacsoport működésével kapcsolatos adminisztratív teendőket az ügyintézésért felelős polgármesteri hivatali munkatárs látja el.
4. A pályázati munkacsoport feladatai:

• a munkacsoport tagjai a kiíró számára javaslatot tehetnek, véleményt nyilváníthatnak a pályázati kiírás tartalmára vonatkozóan,
• elvégzik a pályázatok bontását,
• ellenőrzik a pályázatok kiírásnak való megfelelőségét,
• értékelik a pályázatokat,
• a kiíró számára javaslatot tesznek a pályázat eredményének megállapítására vonatkozóan,
• ellenőrzik a pályázattal összefüggő dokumentumok kezelését,különös tekintettel az átláthatóság és nyomon követhetőség szabályaira.

1. a pályázati munkacsoport a (4) bekezdés a) pontjának kivételével feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a munkacsoport tagjainak többsége jelen van, a döntéshozatal egyszerű szavazattöbbséggel történik. Az ülésről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni.

4. A pályázatok felbontása és értékelése

32. §

(1) A beérkezett pályázatokat a pályázati munkacsoport egyidejűleg bontja fel,  a      bontásnál a munkacsoport tagjainak határozatképes létszámban jelen kell lennie.

(2) A bontás minden esetben nyilvános, annál a pályázók vagy képviselőik jelen lehetnek.   A bontásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A pályázati munkacsoport az értékelés során megállapítja a beérkezett pályázat   érvényességét, vagy érvénytelenségét, javaslatot tesz a pályázat nyertesének            kihirdetésérére, több érvényes és egyenértékű pályázat esetén javaslatot tehet      licittárgyalás lefolytatására.

(4) A pályázatok, ajánlatok értékeléséről azok felbontását követő 14 napon belül a    döntésre jogosult számára jegyzőkönyv készül.

(5) A munkacsoport véleményét figyelembe véve a pályázat, ajánlati felhívás elbírálásáról   – a kiíró eltérő döntésének hiányában – az arra jogosult 15 napon belül köteles           dönteni.

5. A licittárgyalás lefolytatásának szabályai

33. §

1. Amennyiben a pályázat kiírója licittárgyalás mellett dönt, a tárgyalást a pályázati munkacsoport folytatja le. A licittárgyalást minden esetben az önkormányzat ügyvédje vezeti le.
2. A licittárgyaláson részt vehetnek a pályázók, illetve képviselőik.
3. A licit megkezdése előtt a jelenlévőknek igazolniuk kell, hogy a licittárgyaláson milyen minőségben vesznek részt.
4. A licit elején a levezető személy ismerteti a licittárgyalás lefolytatására vonatkozó szabályokat.
5. A licitemelés mértékét az induló licitösszeg 1 és 10 %-a közötti összegben a licitet levezető határozza meg.
6. A pályázat nyertese az, aki a legnagyobb licitösszeget tartja. Amennyiben licitálással nem állapítható meg a pályázat nyertesének személye, úgy sorolással döntenek a nyertes kiválasztásáról. A sorsolás módját a levezető személy határozza meg. Nem választható olyan sorsolási módszer, amely ellen valamennyi pályázó tiltakozik.
7. A licittárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

6. A szerződéskötés és a vételár megfizetése

34. §

1. A pályázat eredményéről a pályázatókat, ajánlattevőket az elbírálását követő 8 napon belül írásban értesíteni kell. A bírálat eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül a nyertes pályázóval (elő)szerződést kell kötni.
2. Az ingatlan értékesítése során – a bérlakások eladása kivételével – a forgalmi értékbecslés és szerződésszerkesztés költségei a vevőt terhelik.
3. A szerződésekről a jegyző nyilvántartást vezet.
4. Amennyiben a szerződés az (1) bekezdésben rögzített határidőn belül nem jött létre, úgy a határidő lejártát követően új eljárás lefolytatása szükséges.

35. §

1. A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg,pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár egy részének vagy egészének megfizetése nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történik, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani egyidejűleg elállási jogot kell kikötni arra az esetre, ha a vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor.
2. Részletfizetési kedvezményről vagy fizetési haladékról a képviselő-testület jogosult dönteni.

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

1. Az önkormányzati vagyon számbavétele

36. §

(1) Az önkormányzat vagyonát a polgármesteri hivatal és a vagyonkezelők tartják nyilván   a számviteli jogszabályok előírásainak megfelelően.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a          jogszabályban meghatározott ingatlan vagyonkataszterben kerül nyilvántartásra.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat       tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő            bejegyeztetésről, illetve a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Amennyiben az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerződéssel     egyidejűleg vagy a szerződést követő képviselő-testületi ülésen dönteni kell a        vagyontárgy minősítéséről.

1. A vagyonleltár és annak tartalma

37. §

(1) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(2) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont e rendelet II. fejezet 3. §-a szerinti bontásban tartalmazza.

(3) A forgalomképes vagyontárgyak minősítését a vagyongazdálkodási irányelvek keretében kell elvégezni, illetve évenként felülvizsgálni.

(4) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül:

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,

b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,

c) a portfólió vagyont tételesen és értéken veszi számba.

(5) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.

Záró rendelkezések

38. §

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Alattyán Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2000.(IV.30.) önkormányzati rendeklete.

                        Koczkás Gábor                                                          Tóth Ildikó

                          polgármester                                                               jegyző