Jászfényszaru Város Képviselő-testületének 2/2018 (I.17.) önkormányzati rendelete
Jászfényszaru Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2023. 11. 05Jászfényszaru Város Képviselő-testületének 2/2018 (I.17.) önkormányzati rendelete
Jászfényszaru Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Jászfényszaru Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A RENDELET HATÁLYA, FELÉPÍTÉSE
1. § (1) Jászfényszaru Város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos településrendezési és építési követelmények [jelenleg: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet] (továbbiakban: OTÉK), az egyéb általános érvényű jogi rendelkezések és hatósági előírások, Jászfényszaru Város vonatkozó önkormányzati rendeletei (pl. településképi rendelet), valamint Jászfényszaru Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: e Rendelet) betartásával kell.
(2) Az OTÉK előírásait az e Rendeletben foglalt kiegészítésekkel és – amennyiben erre külön utalás szerepel – eltérésekkel együtt kell alkalmazni. E Rendelet előírásainak megfogalmazása az OTÉK 2017. …………………..-n hatályos állapotának ismeretében született.
(3) E Rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Főépület: az övezeti előírásokban megnevezett rendeltetéseknek helyet adó, melléképületnek nem minősülő épület.
2. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
3. Kialakult állapot: Olyan építési övezetekre használt jelző, amelyek további beépítése során a meglévő karakterjegyek alapján az illeszkedés elve érvényesíthető.
4. Kis mélységű telek: Olyan építési telek, melynek hosszabbik oldala párhuzamos azzal a közterülettel, amelyről a telek megközelíthető, valamint a telek kiterjedése ezen irányában legalább kétszerese a rövidebb oldalának.
5. Köztárgy: Közterületen lévő, közfunkciót ellátó tárgy, például utcabútor, szemétgyűjtő, telefonfülke, árusító automata, segélyhívó stb.
6. Melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát, üzemeltetését segítő, kiegészítő funkciójú épület.
7.1 Munkásszállás: olyan szálláshely - ide nem értve a kereskedelmi szálláshelyeket - amely munkavégzéssel kapcsolatban a távollakó, másutt bejelentett lakással rendelkező dolgozók részére e céllal létesített, vagy átalakított, végleges, vagy ideiglenes rendeltetésű létesítményben átmeneti, vagy huzamos ideig szállás, valamint konyha-, illetve étkezőhasználati lehetőséget biztosít. Egy és több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal, nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjoggal, haszonélvezeti joggal azon a településen, ahol a munkahelye van.
SZABÁLYOZÁSI ELEMEK BESOROLÁSA ÉS ALKALMAZÁSA
3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő határelemek, illetve vonalas szabályozási elemek hierarchiáját (fedettségét) az alábbiak szerint kell értelmezni:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő/megszűnő/tervezett belterületi határ,
3. szabályozási vonal, szabályozási vonal meglévő telekhatáron,
4. építési övezet/övezet határa, valamint
5. javasolt telekhatár.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő hierarchia lebontott értelmezése a következő:
4. § (1) A szabályozási terv határelemei:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó, meglévő-megszűnő és tervezett belterületi határ,
(2) A szabályozási terv vonalas szabályozási elemei:
1. szabályozási vonal, szabályozási vonal meglévő határon
2. építési övezet, övezet határa,
3. építési övezet, övezet jele [Lásd 3. melléklet],
(3) A szabályozási terv felületként megjelenő szabályozási elemei:
1. közlekedési terület,
2. nem szerkezeti jelentőségű, közlekedési célú közterület,
3. zöldterület,
4. vízgazdálkodási terület,
5. erdőterület,
6. beültetési kötelezettséggel érintett terület.
(4) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.
2. Jogszabályok által meghatározott, kötelező szabályozási elemek
5. § (1) A szabályozási tervben alkalmazott jogszabályok által meghatározott, kötelező elemek a következők:
6. § (1) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei:
1. javasolt telekhatár,
2. javasolt gyalogút nyomvonala,
3. javasolt kerékpárút nyomvonala.
(2) Az irányadó szabályozási elemektől – a vonatkozó jogszabályok és e Rendelet betartása mellett – rendeletmódosítás nélkül is el lehet térni.
(3) A javasolt kerékpárút nyomvonala kizárólag az érintett közterületen belül történő elhelyezési javaslatról tájékoztat, ezért a kerékpárút az érintett közterületen belül bármely oldalra kiépíthető.
4. Tájékoztató szabályozási elemek
7. § (1) A szabályozási terv tájékoztató elemei:
1. magassági pont,
2. út tengelye,
3. híd,
4. közműlétesítmény (vízmű, szennyvízátemelő, adótorony, transzformátor állomás, gázfogadó stb.),
5. közművezetékek, termékvezetékek nyomvonala,
(2) A tájékoztató szabályozási elemek nem tekinthetők önkormányzati elhatározásnak.
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
8. § (1) Az építési övezetben/övezetben közműépítmények (pl.: szennyvízátemelő, transzformátorház stb.) elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.
(2) Új nyúlványos (nyeles) telek:
a) meglévő és tervezett belterületen belül nem alakítható ki.
b) külterületen kizárólag meglévő telekállapot közlekedési kapcsolatának biztosítására, fejlesztési területeken kívül alakítható ki.
(3) Magánút bármely építési övezetben/övezetben kialakítható.
(4) Tömbfeltáró út kialakítására csak a tömb egészére kiterjedő telekcsoport-újraosztási terv alapján kerülhet sor.
(5) Telekalakítás (telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés) a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken [Jelenleg 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet] túl abban az esetben engedélyezhető, ha:
9. § A Település területén kisajátítási jog illeti meg az Önkormányzatot helyi közút, valamint közkert területtel érintett ingatlan(ok) esetében.
7. Beültetési kötelezettség
10. § (1) A beültetési kötelezettségű telekrészen épület nem helyezhető el.
(2) A telek beültetési kötelezettségű területének min. 85%-át többszintes növényállománnyal kell beültetni. A maradék részen út, kerékpárút, gyalogút kialakítható.
(3) Vízfolyások, csatornák parti sávját érintő beültetési kötelezettségű területe(ke)n a (2) bekezdésben szereplő többszintes növényállomány helyett egyszintes, gyepszintű növényzet kialakítása kötelező.
(4) Beültetési kötelezettség terheli:
a) az egyéb ipari területbe (Gip) sorolt ingatlan közterülettel, vagy magánúttal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávot,
b) az egyéb ipari területbe (Gip) sorolt ingatlan lakóterületbe, településközpont területbe, mezőgazdasági területbe, vagy vízgazdálkodási területbe sorolt ingatlannal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávot,
c) a kereskedelmi, szolgáltató területbe (Gksz) sorolt ingatlan lakóterületbe, településközpont területbe, mezőgazdasági területbe, vagy vízgazdálkodási területbe sorolt ingatlannal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávot,
d) a beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi területbe (K-Mg) sorolt ingatlan közterülettel, vagy magánúttal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávot,
e) a beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi területbe (K-Mg) sorolt ingatlan lakóterületbe, településközpont területbe, mezőgazdasági területbe, vagy vízgazdálkodási területbe sorolt ingatlannal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávot,
f) a beépítésre szánt különleges szennyvíztisztító telep területbe (K-Sz) sorolt ingatlan közterülettel, vagy magánúttal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávot,
g) a beépítésre szánt különleges szennyvíztisztító telep területbe (K-Sz) sorolt ingatlan lakóterületbe, településközpont területbe, mezőgazdasági területbe, vagy vízgazdálkodási területbe sorolt ingatlannal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávot,
(5) A beültetési kötelezettséggel érintett telekrészen a növényültetésnek a használatbavételi engedély megkéréséig meg kell történnie.
(6) A beültetési kötelezettséggel érintett telekrész területe a telek előírt zöldfelületébe beszámítható.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
11. § (1) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, e Rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(2) Amennyiben egy telek egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozik, a beépítési paraméterek számításánál a beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne. E rendelkezést építési hely meghatározásánál nem kell alkalmazni.
(3) Az építési helyen kívül eső, meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók, tetőterük beépíthető, funkcióváltásuk megvalósítható, de beépítettséget növelő bővítésük nem engedélyezhető.
(4) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül engedélyezhető.
(5) A felhagyott dögkút területének hasznosítása kizárólag korábbi használatának figyelembevétele mellett, a terület rekultivációjával összhangban történhet.
9. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
12. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e Rendelettel nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az építmény, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik,
b) a település építészeti karakterét megőrzi,
c) a meglévő formakultúrát megtartja,
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
(3) Az arculati szabályokra, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen érvényes szabályokra a településképi rendelet előírásai az irányadóak.
10. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések
13. § (1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következők szerint kell meghatározni:
(2) Az előkert méretét:
a) az utcában jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni.
b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor:
ba) lakóterületen és településközpont területen: 5,0 méternek,
bb) ipari területen, kereskedelmi, szolgáltató területen és különleges területen min. 5,0 méternek
kell tekinteni.
c) meglévő épület átalakítási, felújítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési munkái esetében kialakultnak kell tekinteni.
d) a telkek közterületi határ menti sávban elhelyezésre szánt épületekre kell vonatkoztatni.
(3) Az oldalkert méretét:
a) Szabadon álló beépítési módnál:
aa) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének,
ab) de legalább 3,0 méternek.
b) Oldalhatáron álló beépítési módnál legalább 4,0 méternek
kell tekinteni.
(4) A hátsókert:
a) Kialakult állapot esetén, 25 m telekmélységig a hátsókert értéke 0,0 m-ig is csökkenthető, azaz az épület a hátsó telekhatárig tűzfalképzéssel kiépíthető,
b) Minden más esetben:
ba) min. 6,0 m,
bb) vagy a kialakult állapotnak megfelelő. Kialakult állapot szerinti szabályozás esetén sem lehet azonban kisebb a hátsókertre néző tényleges épületmagasság értékénél.
(5) Az előkert, az oldalkert, valamint a hátsókert legkisebb méretének meghatározásánál a kialakult állapot szerinti értéket a telepítési távolság betartása, a benapozás biztosítása, valamint az utcakép védelme módosíthatja.
(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén:
14. § Övezetbe nem sorolt külterületi út tengelyétől számított 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 méteren belül épület nem létesíthető.
12. Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
15. § (1) Többszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:
a) legalább 1 db nagy, vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa,
b) legalább 20 db cserje, valamint
c) a nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént.
(2) A telepítésre kerülő növények kiválasztásánál a Magyarországon őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, környezettűrő növényfajokat kell előnyben részesíteni. Az allergén fajok telepítését kerülni kell.
13. Vízfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
16. § Vízfelület – a környezet veszélyeztetésének kizárásával, a vízjogi engedélyezés figyelembe vételével – bármely építési övezetben/övezetben létesíthető.
ÉRTÉKVÉDELEM
17. § A helyi értéket képviselő telkekre, építményekre a településképi rendelet előírásai az irányadóak.
15. Táj-és természetvédelem, az élő környezet védelme
18. § (1) A meglevő értékes növényzet védelmét az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni.
(2) Közterületen, valamint természeti értékként jelölt területen fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáiból kell választani.
(3) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közterületi növényzet elhelyezhetőségének.
(4) Az országos közút külterületi szakasza mentén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából –fasor, illetve többszintes kialakítású zöldsáv telepítendő.
16. Védőterületek, védőtávolságok
19. § (1) Védőterületen és védőtávolságon belül – a meghatározott korlátozások és tilalmak figyelembe vételével – mindennemű tevékenység csak az adott ügyben feladatkörrel rendelkező szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.
(2) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára jelen rendelet 6. mellékletében foglaltak az irányadóak.
(3) A közművek védőtávolságaira vonatkozóan az MSZ 7482/2-80, az MSZ 7048, valamint a MSZ 151/5-86 szabványokban foglaltak a mérvadóak.
KÖZLEKEDÉS
20. § A 32 sz. másodrendű főút tengelytől mért 30 méteres sávjában, zajtól védendő épület nem építhető.
KÖZMŰELLÁTÁS
21. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.
(2) Az előírás szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes közmű üzemeltető, közműtulajdonos hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, vagy ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
(4) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.
(5) A tervezett új telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni.
(6) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
22. § Az építési övezetek/övezetek építmények elhelyezéséről, illetve el nem helyezhetőségéről szóló passzusait az OTÉK vonatkozó szakaszaival együttesen, azokat kiegészítve, illetve – amennyiben erre külön utalás szerepel – felülírva kell értelmezni.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
23. § (1) Lakóterületen telek beépítésének feltétele a teljes közművesítés kiépülése.
(2) Az építési helyen belül a főépületnek – kis mélységű telek kivételével – mindig az utca felől kell elhelyezkednie. Az előírás portaépületre nem vonatkozik.
(3) A lakóterület telkeinek közterülettől számított 40 méteres sávján túli része hátsókertnek minősül.
24. § (1) A jogszabály vonatkozó rendelkezéseiben [OTÉK 12. § (1), (2)] nevesített rendeltetés(eke)t szolgáló építmény(ek) helyezhető(k) el.
(2) Kisvárosias lakóterületen az alábbi építési övezetek fordulnak elő, a beépítési paraméterek megnevezésével:
a) Lk-15546
aa) Beépítési mód: Szabadonálló
ab) Legkisebb kialakítható telekméret: 1000 m2
ac) Legnagyobb beépítettség: 40%
ad) Legkisebb zöldfelület: 30%
ae) Legnagyobb épületmagasság: 10,5 m
b) Lk-21622
ba) Beépítési mód: Oldalhatáron álló
bb) Legkisebb kialakítható telekméret: 250 m2
bc) Legnagyobb beépítettség: 50%
bd) Legkisebb zöldfelület: 20%
be) Legnagyobb épületmagasság: 5,5 m
c) Lk-23542
ca) Beépítési mód: Oldalhatáron álló
cb) Legkisebb kialakítható telekméret: 500 m2
cc) Legnagyobb beépítettség: 40%
cd) Legkisebb zöldfelület: 30%
ce) Legnagyobb épületmagasság: 5,5 m
d) Lk-23622
da) Beépítési mód: Oldalhatáron álló
db) Legkisebb kialakítható telekméret: 500 m2
dc) Legnagyobb beépítettség: 50%
dd) Legkisebb zöldfelület: 20%
de) Legnagyobb épületmagasság: 5,5 m
e) Lk-24542
ea) Beépítési mód: Oldalhatáron álló
eb) Legkisebb kialakítható telekméret: 700 m2
ec) Legnagyobb beépítettség: 40%
ed) Legkisebb zöldfelület: 30%
ee) Legnagyobb épületmagasság: 5,5 m
Kertvárosias lakóterület [Lke]
25. § (1) A jogszabály vonatkozó rendelkezéseiben [OTÉK 13. § (1), (2)] nevesített rendeltetés(eke)t szolgáló építmény(ek) helyezhető(k) el.
(2) Kertvárosias lakóterületen az alábbi építési övezetek fordulnak elő, a beépítési paraméterek megnevezésével:
a) Lke-23462
aa) Beépítési mód: Oldalhatáron álló
ab) Legkisebb kialakítható telekméret: 500 m2
ac) Legnagyobb beépítettség: 30%
ad) Legkisebb zöldfelület: 50%
ae) Legnagyobb épületmagasság: 5,5 m
b) Lke-24461
ba) Beépítési mód: Oldalhatáron álló
bb) Legkisebb kialakítható telekméret: 700 m2
bc) Legnagyobb beépítettség: 30%
bd) Legkisebb zöldfelület: 50%
be) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
c) Lke-24462
ca) Beépítési mód: Oldalhatáron álló
cb) Legkisebb kialakítható telekméret: 700 m2
cc) Legnagyobb beépítettség: 30%
cd) Legkisebb zöldfelület: 50%
ce) Legnagyobb épületmagasság: 5,5 m
d) Lke-25462
da) Beépítési mód: Oldalhatáron álló
db) Legkisebb kialakítható telekméret: 1000 m2
dc) Legnagyobb beépítettség: 30%
dd) Legkisebb zöldfelület: 50%
de) Legnagyobb épületmagasság: 5,5 m
Falusias lakóterület [Lf]
26. § (1) A jogszabály vonatkozó rendelkezéseiben [OTÉK 14. § (1), (2)] nevesített rendeltetés(eke)t szolgáló építmény(ek) az alábbi szigorításokkal helyezhető(k) el:
a) Telkenként max. 2 db lakó rendeltetési egység helyezhető el.
b) Mezőgazdasági, erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági-, kisüzemi-, kisipari rendeltetés legfeljebb a beépíthető terület 1/3-án helyezhető el.
(2) Kertvárosias lakóterületen az alábbi építési övezet fordul elő, a beépítési paraméterek megnevezésével:
27. § (1) Településközpont területen telek beépítésének feltétele a teljes közművesítés kiépülése.
(2) A jogszabály vonatkozó rendelkezéseiben [OTÉK 16. § (1), (2)] nevesített rendeltetés(eke)t szolgáló építmény(ek) az alábbi kiegészítéssel/szigorítással helyezhető(k) el:
a) Településközpont területen elhelyezhetők játszókertek, korlátozottan, vagy korlátlan közhasználatú zöldfelületek.
b) Önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
(3) A településközpont terület telkeinek közterülettől számított 40 méteres sávján túli része hátsókertnek minősül.
(4) A Szabadság út – Damjanich utca – József Attila utca – Kozma utca tömbjében, kizárólag tornacsarnok építése esetén az épületmagasság 11,50 m-re emelhető.
(5) Településközpont területen az alábbi építési övezetek fordulnak elő, a beépítési paraméterek megnevezésével:
28. § (1) Gazdasági területen telek beépítésének feltétele a teljes közművesítés kiépülése.
(2) A zöldfelületi arány 50%-án többszintű növényzet telepítendő, jellemzően a telekhatárok mentén.
(3) Az előírt számú parkoló hely kialakításán túl a teheráru rakodását is telken belül kell biztosítani.
(4) 400 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(5) Gazdasági területen, kizárólag portaépület elhelyezésére, a telek közterület, vagy magánút menti előkerti sávja is felhasználható.
(6) A gazdasági terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén, túlléphető.
29. § (1) A jogszabály vonatkozó rendelkezéseiben [OTÉK 19. § (1), (2)] nevesített rendeltetés(eke)t szolgáló építmény(ek) az alábbi kiegészítésekkel helyezhető(k) el:
a) Kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető kereskedelmi, igazgatási, irodai, szálláshely szolgáltató, valamint sport rendeltetést szolgáló építmény.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató területen az alábbi építési övezetek fordulnak elő, a beépítési paraméterek megnevezésével:
a) Gksz-15544
aa) Beépítési mód: Szabadonálló
ab) Legkisebb kialakítható telekméret: 1000 m2
ac) Legnagyobb beépítettség: 40%
ad) Legkisebb zöldfelület: 30%
ae) Legnagyobb épületmagasság: 7,5 m
b) Gksz-16534
ba) Beépítési mód: Szabadonálló
bb) Legkisebb kialakítható telekméret: 2000 m2
bc) Legnagyobb beépítettség: 40%
bd) Legkisebb zöldfelület: 25%
be) Legnagyobb épületmagasság: 7,5 m
c) Gksz-17544
ca) Beépítési mód: Szabadonálló
cb) Legkisebb kialakítható telekméret: 3000 m2
cc) Legnagyobb beépítettség: 40%
cd) Legkisebb zöldfelület: 30%
ce) Legnagyobb épületmagasság: 7,5 m
d) Gksz-17546
da) Beépítési mód: Szabadonálló
db) Legkisebb kialakítható telekméret: 3000 m2
dc) Legnagyobb beépítettség: 40%
dd) Legkisebb zöldfelület: 30%
de) Legnagyobb épületmagasság: 10,5 m
e) Gksz-17636
ea) Beépítési mód: Szabadonálló
eb) Legkisebb kialakítható telekméret: 3000 m2
ec) Legnagyobb beépítettség: 50%
ed) Legkisebb zöldfelület: 25%
ee) Legnagyobb épületmagasság: 10,5 m
f) Gksz-25542
fa) Beépítési mód: Oldalhatáron álló
fb) Legkisebb kialakítható telekméret: 1000 m2
fc) Legnagyobb beépítettség: 40%
fd) Legkisebb zöldfelület: 30%
fe) Legnagyobb épületmagasság: 5,5 m
g) Gksz-25544
ga) Beépítési mód: Oldalhatáron álló
gb) Legkisebb kialakítható telekméret: 1000 m2
gc) Legnagyobb beépítettség: 40%
gd) Legkisebb zöldfelület: 30%
ge) Legnagyobb épületmagasság: 7,5 m
Egyéb ipari terület [Gip]
30. § (1) A jogszabály vonatkozó rendelkezéseiben [OTÉK 20. § (1), (4)] nevesített rendeltetés(eke)t szolgáló építmény(ek) az alábbi kiegészítésekkel/szigorítással helyezhető(k) el:
a) Egyéb ipari területen elhelyezhető igazgatási, irodai, szociális és oktatási rendeltetést szolgáló építmény, inkubátorház, valamint raktárcsarnok.
b) Egyéb ipari területen környezetre jelentős hatást gyakorló rendeltetést szolgáló építmény nem helyezhető el.
(2) Egyéb ipari területen az alábbi építési övezetek fordulnak elő, a beépítési paraméterek megnevezésével:
31. § (1) Különleges területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(2) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 31-40. § szakaszok előírásait kell figyelembe venni.
(3) Az építési övezetben a létesítmények elhelyezésének feltétele:
a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy
bc) a hidrogeológiai védőidom területén kívül, egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(4) A különleges terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén, túlléphető.
32. § (1) Különleges garázsterületen kizárólag garázs helyezhető el.
(2) Különleges garázsterületen az alábbi építési övezet fordul elő, a beépítési paraméterek megnevezésével:
a) K-G-00000
aa) Beépítési mód: A már kialakult adottságoktól függően, az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani.
ab) Legkisebb kialakítható telekméret: A már kialakult adottságoktól függően, az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani.
ac) Legnagyobb beépítettség: A már kialakult adottságoktól függően kell megállapítani.
ad) Legkisebb zöldfelület: A már kialakult adottságoktól függően kell megállapítani.
ae) Legnagyobb épületmagasság: A már kialakult adottságoktól függően, az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani.
Különleges idegenforgalmi terület [K-Id]
33. § (1) Különleges idegenforgalmi területen elhelyezhető:
a) turisztikai rendeltetés,
b) szálláshely szolgáltató és vendéglátó rendeltetés, valamint
c) sport- és rekreációs rendeltetés,
d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
céljára szolgáló építmény.
(2) Különleges idegenforgalmi területen az alábbi építési övezetek fordulnak elő, a beépítési paraméterek megnevezésével:
a) K-Id-18252
aa) Beépítési mód: Szabadonálló
ab) Legkisebb kialakítható telekméret: 5000 m2
ac) Legnagyobb beépítettség: 15%
ad) Legkisebb zöldfelület: 40%
ae) Legnagyobb épületmagasság: 5,5 m
b) K-Id-18256
ba) Beépítési mód: Szabadonálló
bb) Legkisebb kialakítható telekméret: 5000 m2
bc) Legnagyobb beépítettség: 15%
bd) Legkisebb zöldfelület: 40%
be) Legnagyobb épületmagasság: 10,5 m
Különleges intézményi terület [K-I]
34. § (1) Különleges intézményi területen elhelyezhető:
a) bármely intézmény,
b) vásártér,
c) vendéglátó rendeltetés, valamint
d) intézmény üzemeltetéséhez, fenntartásához, védelméhez kapcsolódó építmény.
(2) Különleges intézményi területen az alábbi építési övezet fordul elő, a beépítési paraméterek megnevezésével:
a) K-I-19364
aa) Beépítési mód: Szabadonálló
ab) Legkisebb kialakítható telekméret: 10 000 m2
ac) Legnagyobb beépítettség: 20%
ad) Legkisebb zöldfelület: 50%
ae) Legnagyobb épületmagasság: 7,5 m
Különleges közműterület [K-Km]
35. § (1) Különleges közműterületen elhelyezhető:
a) közműlétesítmény (pl. vízmű, szennyvízátemelő, transzformátorállomás stb.), ezek műtárgyai, műszaki és biztonsági berendezései, valamint
b) a közműhálózat üzemeltetéséhez, a telephely fenntartásához, védelméhez kapcsolódó építmény.
(2) Különleges közműterületen az alábbi építési övezet fordul elő, a beépítési paraméterek megnevezésével:
a) K-Km-15551
aa) Beépítési mód: Szabadonálló
ab) Legkisebb kialakítható telekméret: 1000 m2
ac) Legnagyobb beépítettség: 40%
ad) Legkisebb zöldfelület: 40%
ae) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
Különleges külterületi lakott hely [K-Lh]
36. § (1) Különleges külterületi lakott helyen elhelyezhető:
a) lakó rendeltetés,
b) a lakó termeléssel összefüggő tároló rendeltetés,
c) mezőgazdasági célú rendeltetés, valamint
d) a lakó tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (műhely, garázs, nyári konyha stb.)
e) állattartással kapcsolatos épületek
céljára szolgáló építmény.
(2) Különleges külterületi lakott helyen az alábbi építési övezet fordul elő, a beépítési paraméterek megnevezésével:
a) K-Lh-15261
aa) Beépítési mód: Szabadonálló
ab) Legkisebb kialakítható telekméret: 1000 m2
ac) Legnagyobb beépítettség: 15%
ad) Legkisebb zöldfelület: 50%
ae) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
Különleges mezőgazdasági üzemi terület [K-Mg]
37. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi területen elhelyezhető:
a) mezőgazdasági üzemi rendeltetés,
b) mezőgazdasági termeléssel összefüggő tároló, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetés,
c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés, valamint
d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
e) állattartással kapcsolatos épületek (istálló, lovarda, stb),
f) szálláshely,erdei iskola, táborhely (bemutató gazdaság, táboroztatás, turizmus)
céljára szolgáló építmény.
(2) Különleges mezőgazdasági üzemi területen az alábbi építési övezet fordul elő, a beépítési paraméterek megnevezésével:
a) K-Mg-16555
aa) Beépítési mód: Szabadonálló
ab) Legkisebb kialakítható telekméret: 2000 m2
ac) Legnagyobb beépítettség: 40%
ad) Legkisebb zöldfelület: 40%
ae) Legnagyobb épületmagasság: 9,0 m
Különleges sportterület [K-Sp]
38. § (1) Különleges sportterületen elhelyezhető:
a) sport- és rekreációs rendeltetés (beleértve a lelátó, az öltöző, a sportcsarnok, az edzőterem stb.)
b) a területet használók ellátását szolgáló szálláshely szolgáltató és vendéglátó rendeltetés, valamint
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
céljára szolgáló építmény.
(2) Különleges sportterületen az alábbi építési övezetek fordulnak elő, a beépítési paraméterek megnevezésével:
a) K-Sp-17262
aa) Beépítési mód: Szabadonálló
ab) Legkisebb kialakítható telekméret: 3000 m2
ac) Legnagyobb beépítettség: 15%
ad) Legkisebb zöldfelület: 50%
ae) Legnagyobb épületmagasság: 5,5 m
b) K-Sp-17266
ba) Beépítési mód: Szabadonálló
bb) Legkisebb kialakítható telekméret: 3000 m2
bc) Legnagyobb beépítettség: 15%
bd) Legkisebb zöldfelület: 50%
be) Legnagyobb épületmagasság: 10,5 m
Különleges szennyvíztisztító területe [K-Sz]
39. § (1) Különleges szennyvíztisztító területen elhelyezhető:
a) szennyvíztisztító telep létesítményei, műtárgyai, műszaki és biztonsági berendezései, valamint
b) a szennyvíztisztító telep üzemeltetéséhez, a telephely fenntartásához, védelméhez kapcsolódó építmény.
(2) Különleges szennyvíztisztító területen az alábbi építési övezet fordul elő, a beépítési paraméterek megnevezésével:
a) K-Sz-17554
aa) Beépítési mód: Szabadonálló
ab) Legkisebb kialakítható telekméret: 3000 m2
ac) Legnagyobb beépítettség: 40%
ad) Legkisebb zöldfelület: 40%
ae) Legnagyobb épületmagasság: 7,5 m
Különleges temetőterület [K-T]
40. § (1) Különleges temetőterületen elhelyezhető:
a) egyházi és világi kegyeleti épület,
b) ravatalozó,
c) hűtőház,
d) sírbolt, emlékmű,
e) urnafal,
f) kereszt, harangláb, emlékoszlop,
g) virág és kegyeleti kellék árusításához szükséges rendeltetés, valamint
h) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
céljára szolgáló építmény.
(2) A temetőterület telekhatára mentén – ahol az fizikailag lehetséges – növénysávot kell létesíteni.
(3) Különleges temetőterületen az alábbi építési övezet fordul elő, a beépítési paraméterek megnevezésével:
a) K-T-19174
aa) Beépítési mód: Szabadonálló
ab) Legkisebb kialakítható telekméret: 10 000 m2
ac) Legnagyobb beépítettség: 10%
ad) Legkisebb zöldfelület: 60%
ae) Legnagyobb épületmagasság: 7,5 m
Különleges városüzemeltetési terület [K-Vü]
41. § (1) Különleges városüzemeltetési célú területen elhelyezhető:
a) városüzemeltetéshez kapcsolódó gazdasági rendeltetés,
b) városüzemeltetéshez kapcsolódó tároló rendeltetés,
c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés, valamint
d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
céljára szolgáló építmény.
(2) Különleges városüzemeltetési célú területen az alábbi építési övezet fordul elő, a beépítési paraméterek megnevezésével:
a) K-Vü-17551
aa) Beépítési mód: Szabadonálló
ab) Legkisebb kialakítható telekméret: 3000 m2
ac) Legnagyobb beépítettség: 40%
ad) Legkisebb zöldfelület: 40%
ae) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
42. § A KÖu jelű közúti közlekedési területen elhelyezhető:
43. § (1) Zöldterületen a jogszabály vonatkozó rendelkezéseiben [OTÉK 27. § (3)] nevesített építménye(ke)n túl elhelyezhető:
a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény,
b) a terület fenntartásához és védelméhez szükséges építmény, valamint
c) a terület használói számára kialakított parkoló.
(2) A közkert övezetbe tartozó területen épület(ek) csak kertépítészeti terv alapján helyezhetők el.
23. Erdőterület [Ev, Eg, Ek]
44. § Erdőterületen – a hatályos jogszabályi előírásokkal [Az erdőről, az erdő védelméről és az erdő-gazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 77-83. § szakaszai] összhangban – csak kivételesen indokolt esetben, az erdészeti hatóság előzetes engedélyével, elsősorban
45. § (1) Mezőgazdasági területen a jogszabály vonatkozó rendelkezéseiben [OTÉK 29. §] nevesített építmény(eke)n kívül, a megújuló energiaforrás (geotermikus, napenergia stb.) hasznosítására szolgáló építmény(ek) is elhelyezhető(k).
(2) Építmény elhelyezésére, illetve birtokközpont kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll, elsődlegesen – művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.
46. § Az övezetben a vonatkozó jogszabály [OTÉK 29. § (5)-(7)] szerinti birtokközpont nem alakítható ki.
47. § Az övezetben a vonatkozó jogszabály [OTÉK 29. § (5)-(7)] szerinti birtokközpont kialakítható.
48. § (1) Az övezetben a vonatkozó jogszabály [OTÉK 29. § (5)-(7)] szerinti birtokközpont nem alakítható ki.
(2) Az övezetben épület nem helyezhető el.
25. Vízgazdálkodási terület [V]
49. § Vízgazdálkodási terület övezetében elhelyezhető:
50. § (1) Különleges beépítésre nem szánt területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(2) Az eltérő célú és fajtájú különleges beépítésre nem szánt területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 50-55. § szakaszok előírásait kell figyelembe venni.
(3) Az övezetben a létesítmények elhelyezésének feltétele:
a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy
bc) a hidrogeológiai védőidom területén kívül, egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(4) A különleges beépítésre nem szánt terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén, túlléphető.
51. § Különleges beépítésre nem szánt bivalyrezervátum területen elhelyezhető:
a) szín, istálló,
b) látogatóközpont
c) magasles,
d) a rendeltetéssel összefüggő tároló rendeltetés,
e) mezőgazdasági célú rendeltetés, valamint
f) a rendeltetéshez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
52. § Különleges beépítésre nem szánt közműterületen elhelyezhető:
a) közműlétesítmény (pl. vízmű, szennyvízátemelő, transzformátorállomás stb.), ezek műtárgyai, műszaki és biztonsági berendezései, valamint
b) a közműhálózat üzemeltetéséhez, a telephely fenntartásához, védelméhez kapcsolódó építmény.
Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület [Kb-Re]
53. § Különleges beépítésre nem szánt rekreációs területen elhelyezhető:
a) sport- és rekreációs rendeltetés,
b) turisztikai rendeltetés,
c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés,
d) a területet használók ellátását szolgáló szálláshely szolgáltató és vendéglátó rendeltetés, valamint
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
54. § Különleges beépítésre nem szánt rekultivált dögkút területen kizárólag a korábbi használatot és a rekultivációs célt figyelembe vevő rendeltetés helyezhető el.
55. § Különleges beépítésre nem szánt rekultiválás alatt álló szilárd hulladék lerakó területen elhelyezhető:
a) a rekultiválás alatt álló szilárd hulladék lerakó fenntartásához és védelméhez kapcsolódó építmény.
Különleges beépítésre nem szánt sportterület [Kb-Sp]
56. § Különleges beépítésre szánt sportterületen elhelyezhető:
a) sport- és rekreációs rendeltetés (beleértve a lelátó, az öltöző, a sportcsarnok, az edzőterem, a sportpálya stb.)
b) a területet használók ellátását szolgáló szálláshely szolgáltató és vendéglátó rendeltetés, valamint
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
céljára szolgáló építmény.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
57. § (1) E Rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.
(2) E Rendelet előírásait a hatálybalépése napját követően indult építési hatósági ügyekben kell alkalmazni.
(3) E Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Jászfényszaru Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 11/2005. (V. 26.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
A 2. § 7. pontját a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 13. § (6) bekezdés b) pontja a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdését a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 23. § (4) bekezdését a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Az 1. függelék 1. melléklet a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.