1. §¹ (1) Jelen előírások hatálya Jászjákóhalma közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni a hatályban lévő országos rendeleteknek és hatósági előírásoknak, a vonatkozó hatályos rendelkezéseknek és szabványoknak, valamint jelen rendeletnek és szabályozási tervnek megfelelően szabad.

(3)² A jelen építési szabályzat 1. melléklete a szabályozási terv, ami az 1. melléklet 1. pontjába foglalt, T-2 jelű, „BELTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERV” című tervlapból és az 1. melléklet 2. pontjába foglalt, T-3 jelű, „KÜLTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERV” című tervlapból áll.

2. § A helyi építési szabályzatban és szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani

3. §³ (1) A terv területe jellemző rendeltetésének megfelelően

(2)⁴ A beépítésre szánt területek:

(3) ⁵A beépítésre nem szánt területek:

(4) Az egyes övezeteket csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni, művelni, azokon építési tevékenységet folytatni.

4. § (1) A község belterületén építési telket alakítani csak a részletes szabályozásban rögzítettek szerint, a területfelhasználási egységek övezeteinek megfelelően lehet.

(3) A terv területén a telekalakítást a településszerkezeti tervnek megfelelően fokozatosan több ütemben lehet elvégezni. Az egyes ütemek meghatározója az építési szándékok megjelenése és a területek közművesítésének megléte.

(4) Az ütemeken belül a telektömböket a telekalakítással összhangban fokozatosan lehet kialakítani. A tömböket egymástól közterülettel vagy magánúttal kell elválasztani.

(5) Telket alakítani csak az övezeti előírásokban meghatározott minimális teleknagyságok, az érintett ingatlanokon kialakult beépítés és egyéb jogszabályi előírások figyelembevételével lehet.

5. § (1) A község belterületén építési engedélyt folytatni az alapközművek – víz, villany – hiányában nem lehet.

(2) Csatornázatlan beépítésre szánt területen építési tevékenységet folytatni zárt, szivárgásmentes szennyvízgyűjtő vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítése esetén lehetséges. Ahol a szennyvízcsatorna-hálózat kiépül, 60 napon belül arra kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározó nem létesíthető.

(3) Eltérő beépítési módú telkek találkozásánál, kialakult (legalább 90 %-ban beépült) övezetekben, a telek beépítési módjára az általános építési szabályok az irányadók.

(4) A területen a 250 m²-nél kisebb telkek nem beépíthetők. A 250 m²-nél kisebb telkeken meglévő épületen az övezeti előírás szerinti beépítési % mértékéig felújítás, bővítés végezhető.

(6) Lakóövezetben az 1000 m²-nél nagyobb területű egyedi telkek esetén a beépítés mértékének számításánál (beépítési százalék, beépített terület) a telek 1000 m² feletti többletterületének csak 50 %-a vehető figyelembe.

(7) 14 m-nél keskenyebb új építési telek, valamint nyeles telek nem alakítható ki telekalakítási eljárásban sem.

(8) A lakóépületek csak magastetős kialakításúak lehetnek, a tető hajlásszöge 30⁰ – 45⁰ lehet a szomszédos beépítéshez igazodva. Ettől csak indokolt esetben lehet eltérni, ha a környező beépítés erre okot ad.

(9) A magastetők fedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű fedőanyag lehet, a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag nem alkalmazható.

(10) Építési tevékenységet folytatni csak az övezeti előírásoknak megfelelően, továbbá a szabályozási terven jelölt építési helyen belül lehet. Építési helyen belül épület (építmény) csak a szükséges védőtávolságok betartása mellett helyezhető el. Ez alól kivételt képez, ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik, ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható. Ezek az épületek is azonban csak az építési helyen belül bővíthetők.

(11) Az építési helyen kívül álló meglévő épületek tovább nem bővíthetők (sem vízszintes, sem függőleges irányban), azokon csak felújítás, illetve állagmegóvási tevékenység végezhető. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az csak építési helyen belül építhető vissza.

6. § (1) Az utcafronti kerítés a közterület és magánterület határán helyezhető el. A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia.

(2) A településközpont vegyes területen – gépjármű parkolóhelyek és fogadótér biztosítása érdekében – az utcafronti kerítés a telken belül is elhelyezhető.

(3) Településközpont vegyes területen a kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter, felülete minimum 50%-ban áttört, lábazattal, vagy anélkül kialakított lehet.

(5) A használatbavétel feltétele az utcai kerítés megépítése.

(6) A helyi értékvédelmi területen a kerítések és kapuk anyaga fa, természetes rakott kő, illetve kőburkolatú lehet, vagy vakolt, meszelt – festett kivitelű. Az áttört kerítés lábazata hasonló kivitelű lehet, míg a kerítés elemek és a kapuzat készüljön fa, díszmű-lakatos szerkezettel.

(7) Az önálló, tömör kerítések magassága legfeljebb 2,5 méter lehet.

(9) A különleges temető- és sportterületen maximum 2,0 m magas, min 50%-ban áttört kerítés helyezhető el.

(10) A zöldterület övezeteiben kerítés csak a játszókertek körül létesíthető, legfeljebb 1,3 méter magasságig, lábazat nélkül 80%-ban áttörten.

(11) Beépítésre nem szánt területen, valamint településesztétikai-, tájképvédelmi szempontból érzékeny, illetve védett területeken kerítés csak áttört, a látványt minimálisan korlátozó kivitelben, csak dróthálóból, illetve legalább 70%-ban áttört faanyagú szerkezettel (vagy élősövényből) védelmi (vagyonvédelmi, vadvédelmi, természetvédelmi) céllal létesíthető. Kerítéslábazat nem létesíthető.

7. § (1) A (távlatilag) beépítésre tervezett területek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.

(2) Beépítésre szánt, de az ingatlan-nyilvántartásban külterületi ingatlanként nyilvántartott területen az övezeti előírások szerinti beépítés feltétele a terület belterületbe csatolása. A belterületbe csatolás feltételeiről és időpontjáról az önkormányzat külön határozatban dönt.

(3) A belterületbe csatolásig az ingatlan szabályos kialakítása, megfelelő közmű és útkapcsolat megléte esetén a mezőgazdasági területek beépítésére vonatkozó övezeti előírások szerint egy gazdasági épülettel beépíthető, az építési engedéllyel rendelkező épület átépíthető, bővíthető annak rendeltetésének megváltoztatása nélkül. A területen szennyvíztároló az 5. § (3) bekezdés szerint engedélyezhető.

(4) A telekalakítás és útkialakítás vonatkozásában az új területfelhasználáshoz kapcsolódó övezeti előírásokat kell figyelembe venni. A beépítési előírásokat a mezőgazdasági terület szabályozási előírásai szerint kell megállapítani.

8. § (2) Hirdetőberendezések és reklámok elhelyezésénél mindenkor az érvényes külön jogszabályként megalkotott önkormányzati rendelet vonatkozó előírásait kell betartani. Ennek hiányában az épületeken csak a funkciónak megfelelő, magyar nyelvű cégfelirat, reklámhordozó helyezhető el.

(3) A hirdetőberendezéseknek illeszkedniük kell az építmény színezéséhez, vízszintes és függőleges tagolásához, részletképzéséhez, a nyílászárók kiosztásához.

(4) Belterületen az elő- és oldalkertekben – kivéve a gazdasági és különleges építési övezeteket – hirdetőberendezést nem szabad elhelyezni.

(5) Külterületen óriásplakát közutak mentén 500 méterenként helyezhető el a közúti közlekedésről szóló törvényi előírások figyelembevételével.

(6) A homlokzatsíkra merőlegesen elhelyezett cégér, cég- és címtábla a homlokzatsíktól legfeljebb 1,0 m-t ugorhat ki, és nagysága legfeljebb 1,0 m² lehet.

(7) Az épületek homlokzatain elhelyezett hirdetőberendezés nagysága nem haladhatja meg az érintett homlokzatfelület 10 %-át.

(8) Beépítésre nem szánt területen 5 m²-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény vagy egyéb hirdetési felület nem létesíthető.

(9) Műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen a közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák, stb. is a környezethez illő formában valósulhatnak meg.

9. § (1) A közlekedési és közműterületen csak a közlekedést, illetve az érintett közművek karbantartását és megfelelő működését szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A közlekedési és közműterület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek, járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, valamint a közművek és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.

(3) A település területén közlekedési műtárgyakat és közműlétesítményeket elhelyezni csak a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint lehet.

10. § (1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott KÖu jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények, valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:

(3)⁶

(4) A beépítésre nem szánt területek megközelítését szolgáló utak szélességét - eltérő szabályozási előírás hiányában- a közművesítés mértéke szerint kell megállapítani.

(5) Telkek vagy épületek megközelítésére magánutat akkor lehet kialakítani, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – legalább a gyalogos forgalom számára közhasználat céljára átadott területként – és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.

(6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén új létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(7) A tervezett utak megépítését a kijelölt helybiztosítással kell lehetővé tenni.

(8) A tervezett utak helybiztosításának területén építmények csak kártérítési igény nélkül építhetők.

(10) Külterületen az I. és II. rendű főút tengelyétől számított 100 méteren belüli, egyéb külterületi utak tengelyétől 50 méteren belüli területet nem szabad belterületbe vonni.

(11) A funkciókhoz szükséges parkolóhelyeket az építési telkeken belül kell kialakítani és fenntartani az OTÉK vonatkozó előírásai alapján.

(12) Közút és vasút szintben keresztezésénél az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló, többször módosított magasabb rendű jogszabályban meghatározott rálátási háromszög területén az út és vasút szintjétől számított 50 cm-nél magasabb építményt elhelyezni, 50 cm-nél magasabb fát, növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad.

11. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén végezhető.

(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgy-építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) Közművek és biztonsági övezetük számára helyet közterületen, vagy közműterületen kell kijelölni, ettől eltérő esetben, ha egyéb ágazati előírás azt nem akadályozza, szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani (víznyomásfokozó, szennyvíz átemelő stb.).

(5) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak - szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(6) A település területén épületek létesítésének feltétele az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés mértékének biztosítása.

(8) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(10) Mindennemű építési tevékenységnél, útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) A területen vezetett nyomvonalas felszíni és földalatti vezetékekre és létesítményekre vonatkozó biztonsági övezeteket be kell tartani:

(12) Az utak közvilágítását és a telkek térvilágítását összehangoltan kell megvalósítani.

(13) A tervezett villamos energia- (kisfeszültség., közvilágítás) és a távközlési hálózat építése az utak fásítási, növénytelepítési lehetőségének biztosítása érdekében csak földkábeles fektetéssel kivitelezhető.

(15) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A közcsatornába kizárólag a magasabb rendű jogszabály előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők. Vonatkozik ez a zárt szennyvíztározóból elszállított szennyvízre is.

(16) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírásait teljesítik.

(17) A vízfolyások rendezése során kizárólag környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszerek alkalmazhatók. A medrek burkolása, kiegyenlítése tilos, a vízfolyások természetes állapotát meg kell őrizni.

12. § (1) A település teljes területén lakóház létesítésének feltétele a vezetékes ivóvízellátás biztosítása.

(2) A csatornázatlan – beépítésre szánt – területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként zárt szennyvíztározó medence építendő.

(4) Az olajos szennyeződésnek kitett burkolt közlekedési felületekről - a telken belüli nagyobb parkolókból is – lefolyó csapadékvizeket benzin- és olajfogón keresztül lehet csak a csapadékcsatornába; árokba vezetni. A hordalékkal szennyezett csapadékvizeket a telken belül létesítendő hordalékfogókban kell megtisztítani.

(5) Beépítésre nem szánt területen zárt szennyvíztározó medencében kell a keletkező szennyvizeket összegyűjteni. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

(7) A gazdasági területen keletkező, a megengedettől eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül elő kell tisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.), a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. Az előtisztítást a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.

13. § (1) Új villamos-energia – közép- és kisfeszültségű, közvilágítási – hálózatokat építeni csak földkábeles módon szabad.

(2) Ahol a meglevő hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból, az utca-bútorozási és utca-fásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell összevonni. Ezekben az utcákban párhuzamosan új oszlopsor nem alakítható ki. Oszlopsorral terhelt utcában új villamos-energia vagy hírközlő hálózat már csak kábelbe fektetéssel létesíthető.

(3) A földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy- közép-nyomású vezeték esetén 5-5 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 4-4 m, a kisnyomású vezetéké 2-2 m.

(4) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület oldalkerti vagy hátsókerti homlokzatára szerelhetők.

14. § (1) Az ország teljes területén a mikrohullámú összeköttetés biztosítása szükséges, Antenna Hungária Rt-vel egyeztetett magassági korlátozás betartandó.

(2) A távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor célszerű földkábelbe, ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(3) Az új beépítésre szánt területen a hírközlési (távközlés és kábel TV) hálózatokat földkábelben kell vezetni.

(4) Meglévő, vagy tervezett lakóterületet 200 m-en belül megközelítő mobil rádiótelefon bázisállomás (antennatorony és elektrotechnikai berendezéseket tartalmazó konténer) településképi és esztétikai szempontból nem helyezhető el.

15. § (1) Jászjákóhalma közigazgatási területét érintően a tervezett Jászsági Tájvédelmi Körzet, az egyéb természeti területek, Natura 2000 besorolású területek, ökológiai zöld folyosó területek esetében a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, helyi jelentőségű védett természeti területeket érintően a helyi önkormányzat jegyzője látja el az elsőfokú természetvédelmi hatósági jogkört. A védett területeket érintő építési munkák, illetve a területek állapotát befolyásoló egyéb tevékenységek csak az elsőfokú természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulásával végezhetők.

(2) Az ökológiai hálózat védelme érdekében a műszaki beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy az érintett területek értékeit a legkevésbé károsítsa, az élőhelyek fenntartásának esélyeit ne rontsa, a biológiai diverzitás fenntartásához szükséges ökológiai folyosókat lehetőség szerint ne vágja el. A műszaki létesítménnyel elvágott területek közötti ökológiai kapcsolat kialakulását mesterségesen elő kell segíteni.

(3) Bánya nyitása és egyéb, a táj karakterét kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység a település területén nem végezhető.

(4) Külszíni anyagnyerő hely területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető legyen köteles újrahasznosításra, ill. rekultivációra előkészíteni.

16. § (1) A mezőgazdasági, ipari és szolgáltatói telephelyeken csak a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek folytathatók.

(2) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

(3) A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

(4) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre, beruházásokra magasabb rendű jogszabályok alapján előzetes vagy részletes környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló rendelet szerint.

(5) Beépítési feltételek:

Az építési telken építési területen a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

- rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia-, ivóvízellátás biztosított,

- a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,

- a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,

- az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását és tisztaságát.

17. § (1) A település teljes közigazgatási területén a talajt és a talajvizet szennyező tevékenység átmenetileg sem folytatható.

(2) A talaj és felszíni, felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad tárolni.

(3) Az építési tevékenységekhez kapcsolódó földmunkák során:

- a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni,

- a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell,

- az építési tevékenység befejezésekor a deponált feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.

(4) A talaj- és talajvíz védelme érdekben kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető.

18. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a kibocsátási (emisszió) illetve a légszennyezettségi (immisszió) határértékek a vonatkozó magasabb rendű jogszabály szerint alkalmazandók. Egyéb kérdésekben (pl helyhez kötött, mozgó és vonalszerű légszennyező forrásokkal kapcsolatos előírások, védelmi övezetek kiterjedése, bűzzel járó tevékenységek) a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló magasabb rendű jogszabályban foglaltak alapján kell eljárni, illetve figyelembe kell venni a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló magasabb rendű jogszabályt is.

(2) Állattartó telep, valamint kellemetlen szaghatást, bűzt okozó létesítmény, lakóterülethez, belterülethez, rekreációs különleges területhez 300 m-nél közelebb nem létesíthető.

19. § (1) Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül – a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével – a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

(2) A vonatkozó magasabb rendű jogszabály alapján a felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a településen végzett tevékenységek során be kell tartani a rendeletben foglalt általános kötelezettségeket.

(3) A szennyvizek, használt vizek felszíni befogadóba történő elhelyezésénél, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló magasabb rendű jogszabályt kell betartani.

(4) A vízfelhasználásból eredően ahol előtisztítás szükséges (pl. éttermek, konyhák), a megfelelően méretezett műtárgyak kiépítését és a későbbiekben szakszerű üzemeltetését biztosítani kell.

(5) Külterületen a telek tulajdonosa legyen köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról. Ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló, de 500 m³/év szennyvízhozam felett egyedi szennyvíztisztító/elhelyező berendezés, kislétesítmény létesítését javasolja előírni a vonatkozó magasabb rendű jogszabály alapján.

(6) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, az ilyen meglévő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

(7) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.

(9) A vízműkutak és egyéb kutak körüli vízbázisok 10 m sugarú védőterületét ki kell jelölni. A kutak körüli 20 m-es sugarú körben (az esetleges kútfelújításnál a toronydőlés biztonsági sávja) építkezni nem lehet.

(10) A település belvíz-veszélyeztetettsége a mérsékelten belvízveszélyes kategóriába tartozik

(11) A keletkező kommunális illetve veszélyesnek nem minősülő szennyvizet az erre kiépített csatornahálózatba (azon keresztül szennyvíztisztító létesítménybe) kell vezetni, ameddig erre nincs lehetőség, csak zárt rendszerű szennyvíztárolók létesítése engedélyezhető.

(12) Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál – a technológiai fegyelem betartása mellett – a vizeket kezelni, tisztítani kell.

(13) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.

(14) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló magasabb rendű jogszabály alapján Jászjákóhalma település közigazgatási területe érzékeny kategóriába tartozik

(15) Jászjákóhalma település a vonatkozó magasabb rendű jogszabály szerint a 4. számú területi kategóriába tartozik.

(16) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló magasabb rendű jogszabály alapján meg kell határozni a vízműkutak hidrogeológiai védőidomát és a lehatárolásról készített dokumentációt – a védőidom határozatban való kijelölése céljából – a Közép-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek be kell nyújtani.

20. § (1) A település teljes közigazgatási területén a vonatkozó magasabb rendű jogszabályban foglaltak szerint be kell tartani a zaj- és rezgésterhelés határértékeit.

(2) A lakóterületek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabály 1-3. sz. mellékletei szerint a 2. sorszámmal jelzett (Lakóterület (…falusias…) területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.

(3) A gazdasági területek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabály 1-3. sz. mellékletei szerint a 4. sorszámmal jelzett (Gazdasági terület …) területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.

(4) A vegyes területek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabály 1-3. sz. mellékletei szerint a 3. sorszámmal jelzett (…vegyes terület...) területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.

(5) A vegyes területek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabály 1-3. sz. mellékletei szerinti területi funkciónak megfelelően az alábbiak szerint kell megállapítani: Zöldfelületi rekreációs és műemléki övezetek: 2. sorszámú területi funkció, Sportterület: 4. sorszámú területi funkció.

(6) Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.

(7) Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

(8) Épületekben, helyiségeken belül a fenti rendelet 4. és 5. számú mellékleteiben közölt terhelési határértékek (zaj ill. rezgés) érvényesítendők.

(9) A gazdasági (ipari) és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények létesítése esetében a zajkibocsátási határértékeket az I. fokú környezetvédelmi hatóság írja elő a vonatkozó magasabb rendű jogszabály alapján.

(10) Zajvédelmi szempontból fokozottan védett területként kell kezelni a Tarna-holtág és sziget, a Templom-part, a Templom tér, a temető területét.

21. § (1) A településen a kommunális és termelési hulladék, ill. a veszélyes hulladék kezelése a hulladékgazdálkodásról szóló magasabb rendű jogszabályok előírásai szerint történhet. A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását az elkészítendő települési hulladékgazdálkodási terv, illetve a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. A településen keletkező hulladékokat úgy kell gyűjteni, hogy elkülönítve kerüljön kezelésre és elszállításra a kommunális, az ipari (nem veszélyes), valamint a veszélyes hulladék. Folyékony fázisú veszélyes hulladék közcsatornába nem engedhető. A települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok alapján alkalmazandók.

(2) A település területén hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény nem alakítható ki.

(3) A terület elszennyeződésének megakadályozása érdekében a településen keletkező hulladékokat úgy kell gyűjteni, kezelni és tárolni, hogy az ne szennyezze a talajt, levegőt, felszíni és felszín alatti vizeket, illetve ne okozzon fertőzésveszélyt.

(4) Lakó- és intézményterületen veszélyes hulladékot még ideiglenesen sem szabad tárolni.

(5) Szippantott szennyvizek termőföldre történő kijuttatása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(6) A település területén törmeléklerakás is csak engedéllyel végezhető.

(7) A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a mindenkor érvényben lévő magasabb szintű jogszabályban előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.

(8) A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken lehetséges.

22. § (1) Közterületen fakivágás csak a jegyző engedélyével, a fák biológiai pusztulása esetén fakivágási és pótlási terv alapján történhet. A fakivágási engedélyben elő kell írni a kivágott fák törzsátmérőjének megfelelő famennyiség pótlását, a pótlás helyét és a pótlásra felhasználható fajokat.

(2) A fapótlást lehetőség szerint arra a telekre kell előírni, ahol a fakivágás történt.

(3) Építési telken az építési tevékenység által közvetlenül nem érintett, a tervezett építmény rendeltetésszerű használatát nem akadályozó 20 cm törzsátmérő feletti fákat meg kell tartani, az építkezés időtartama alatt kalodázással vagy más módon gondoskodva védelmükről.

23. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterület telkein elhelyezhető

(3) Más épület, építmény kivételesen sem helyezhető el.

(4) Az övezetben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:

24. § A falusias lakóterület öt építési övezetbe tartozik.

Lf-1 - kistelkes, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, sűrű beépítettségű, kialakult teleknagyságú, egyszintes falusias lakóterület

Lf-2 - kistelkes, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, közepes beépítettségű, kialakult teleknagyságú egy-kétszintes falusias lakóterület

Lf-3 - közép telkes, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, közepes beépítettségű, kialakult teleknagyságú egy-kétszintes falusias lakóterület

Lf-4 - nagytelkes, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, közepes beépítettségű, kialakult teleknagyságú egy-kétszintes falusias lakóterület

Lf-5 közép telkes, zártsorú beépítésű, közepes beépítettségű, egy-kétszintes falusias lakóterület

1. sz. táblázat

Az építési övezet övezeti jele: Lf-1; a beépítés jellemző módja: O; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2): K; A kialakítható telek legkisebb szélessége (m): K; mélysége (m): K; A megengedett legnagyobb beépítettség: 30%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 0,5 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 40%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága: 3,0 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 4,5 m;

Az építési övezet övezeti jele: Lf-2; a beépítés jellemző módja: O; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete 550 m2; A kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m; mélysége 30 m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 30%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 0,5 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 40%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága: 3,0 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 4,5 m;

Az építési övezet övezeti jele: Lf-3; a beépítés jellemző módja: O; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete 700 m2; A kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m; mélysége 35 m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 30%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 0,5 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 40%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága: 3,0 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 4,5 m;

Az építési övezet övezeti jele: Lf-4; a beépítés jellemző módja: O; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete 900 m2; A kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m; mélysége 40 m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 30%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 0,5 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 40%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága: 3,0 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 4,5 m;

Az építési övezet övezeti jele: Lf-5; a beépítés jellemző módja: O; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete 700 m2; A kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m; mélysége 35 m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 30%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 0,5 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 40%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága: 3,0 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 4,5 m;

25. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagykertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

(3) A kertvárosi lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) Az övezetben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:

26. § (1) A lakóterület, ezen belül a kertvárosias lakóterület három építési övezetbe tartozik.

Lke-1 – kistelkes, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, közepes beépítettségű, egyszintes kertvárosias lakóterület

Lke-2 – középtelkes, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, közepes beépítettségű, egyszintes kertvárosias lakóterület

Lke-3 – nagytelkes, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, közepes beépítettségű, egy-két szintes kertvárosias lakóterület

2. sz. táblázat

Az építési övezet övezeti jele: Lke-1; a beépítés jellemző módja: O; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete 250 m2; A kialakítható új telek legkisebb szélessége 10 m; mélysége 25 m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 30%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 0,6 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 40%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága: 3,0 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 4,5 m;

Az építési övezet övezeti jele: Lke-2; a beépítés jellemző módja: O; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete 550 m2; A kialakítható új telek legkisebb szélessége 16 m; mélysége 30 m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 30%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 0,6 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 40%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága: 3,0 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 4,5 m;

Az építési övezet övezeti jele: Lke-3; a beépítés jellemző módja: O; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete 900 m2; A kialakítható új telek legkisebb szélessége 18 m; mélysége 40 m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 30%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 0,6 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 40%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága: 3,5 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 4,5 m;

(2) Az Lke-1 építési övezet területén egy telken belül max. 1 lakás helyezhető el.

(3) Az Lke-2 építési övezetek területén egy telken belül max. 2 lakás helyezhető el.

(4) Az Lke-3 építési övezetben egy telken max. 4 lakás helyezhető el.

27. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben az alábbi épületek helyezhetők el:

(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

(4) Az övezetben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:

28. § A vegyes terület, ezen belül a településközpont vegyes terület három építési övezetbe tartozik. Jele: Vt-1, Vt-2, Vt-3

3. sz. táblázat

Az építési övezet övezeti jele: Vt-1; a beépítés jellemző módja: O; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete 550 m2; A kialakítható új telek legkisebb szélessége 16 m; mélysége 30 m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 50%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 0,8 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 30%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága: 3,0 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 4,5 m;

Az építési övezet övezeti jele: Vt-2; a beépítés jellemző módja: O; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete 1500 m2; A kialakítható új telek legkisebb szélessége 18 m; mélysége 40 m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 50%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 0,8 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 30%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága: 4,5 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 6,0 m;

Az építési övezet övezeti jele: Vt-3; a beépítés jellemző módja: O; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete 1500 m2; A kialakítható új telek legkisebb szélessége 18 m; mélysége 40 m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 50%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 0,8 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 30%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága: 4,5 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 6,0 m;

29. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál.

(2) A gazdasági terület a terv területén lehet:

30. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az ott folyó tevékenység, illetve az ott dolgozók kiszolgálása érdekében elhelyezhető:

(4) Az övezetben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:

31. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület két építési övezetbe tartozik.

Gksz-1 – kis helyigényű, kistelkes, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, közepes beépítettségű, egy-kétszintes kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

Gksz-2 – közepes helyigényű, középtelkes, jellemzően szabadon álló beépítésű, közepes beépítettségű, egy-két kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület.

(2) A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén, hogy a nagy területegységeket kellő mértékben tagolják, elhatárolják, a nagyobb léptékű épületek látványát lehetőleg oldják, megtörjék.

(3) A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cserjékkel intenzíven beültetett. legalább 20 m széles területeket. Arányuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül kialakított zöldfelület 60%-a.

(4) Az építési övezetben megadott építménymagasságot a technológiai okokból kialakított építmények (például silók, kémények) esetében nem kell megtartani. Az eltérés azonban legfeljebb a megengedett legnagyobb építménymagasság másfélszerese lehet

31/A. § (1) Az ipari gazdasági terület az egyéb ipari terület építési övezetbe tartozik.

A Ge -1 jelű egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás intézményei elhelyezésére szolgál.

(2) A területen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, oktatási,egészségügyi és szociális épületek.

(3) A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén, hogy a nagy területegységeket kellő mértékben tagolják, elhatárolják, a nagyobb léptékű épületek látványát lehetőleg oldják, megtörjék.

(4) A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cserjékkel intenzíven beültetett. legalább 10 m széles területeket. Arányuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül kialakított zöldfelület 30 %-a.

(5) A hrsz:1457/71 terület határán 30 m széles háromszintű növényzetet kell telepíteni.

(6) Az építési övezetben megadott építménymagasságot a technológiai okokból kialakított építmények (például silók, kémények) esetében nem kell megtartani.

32. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú mezőgazdasági (termékfeldolgozó és tároló építmény) és turisztikai funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 2 000 m².

(3) Az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség 30%, a minimális zöldfelületi arány 40%. Meglévő épület átépítése, felújítása esetén a beépítettség mértéke ennél nagyobb is lehet, de a korábbi állapot szerinti értéket nem haladhatja meg.

(4) Az övezetben elhelyezhető:

(5) Az övezetben nem építhető lakóépület. Az övezetben lapostetős épület nem építhető, a nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 30-45 között lehet.

4. sz. táblázat

Az építési övezet övezeti jele: Gksz-1; a beépítés jellemző módja: O; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete 1000 m2; A kialakítható új telek legkisebb szélessége 18 m; mélysége 40 m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 40%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 1,0 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 25%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága:3,5 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 6,0 m;

Az építési övezet övezeti jele: Gksz-2; a beépítés jellemző módja: SZ; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete 3000 m2; A kialakítható új telek legkisebb szélessége 25 m; mélysége 50 m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 40%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 1,2 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 25%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága:4,5 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 6,0 m;

Az építési övezet övezeti jele: Gmg; a beépítés jellemző módja: SZ; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete 2000 m2; A kialakítható új telek legkisebb szélessége 20 m; mélysége 50 m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 30%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 0,6 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 40%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága:3,0 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 4,5 m.

Az építési övezet övezeti jele: Ge-1; a beépítés jellemző módja: SZ; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete 2000 m2; A kialakítható új telek legkisebb szélessége 20 m; mélysége 50 m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 50%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 1,5 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 25%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága:3,5 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 12,5 m.

(5a) Az építési övezetben megadott építménymagasságot a technológiai okokból kialakított építmények (például silók, kémények) esetében nem kell megtartani. Az eltérés azonban legfeljebb a megengedett legnagyobb építménymagasság másfélszerese lehet.

33. § (1) Az övezetbe tartozik a település temetője.

(2) Az övezetben a telek legfeljebb 5%-os beépítésével, maximum 4,5 m építménymagasságú szabadon álló épület elhelyezése engedélyezhető.

(3) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények, (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei) helyezhetők el.

(4) Az övezetben szolgálati lakás létesítése nem engedélyezhető.

(5) A legkisebb zöldfelületi arány a telek 70%-a. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(6) A temető fenntartását és üzemeltetését a vonatkozó magasabb rendű jogszabály szerint kell végezni.

(7) A temető növényállományát fenntartási terv alapján gondozni és fejleszteni kell. Fakivágás csak balesetveszély vagy a fák biológiai pusztulása esetén történhet.

(8) A temetőn belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról vagy – szerves hulladék esetén – helyszíni komposztálásáról. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt (szerves hulladék esetén áttört) tárolóban kell elhelyezni.

(9) A temető területének rendezése, átalakítása csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

5. sz. táblázat

Az építési övezet övezeti jele: Kt; a beépítés jellemző módja: SZ; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) K; A kialakítható új telek legkisebb szélessége - m; mélysége - m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 5%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 0,1 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 70%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága: 3,0 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 4,5 m.

34. § (1) Az övezetbe a sportpálya területe tartozik. Az övezetben csak a rendeltetésnek megfelelő épületek, építmények helyezhetők el maximum 20%-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal.

(2) Az övezetben előírt legkisebb zöldfelületi arány 50%.

(3) Gondoskodni kell a sportpálya környezetének zöldfelületi rendezéséről, a terület tájba illesztéséről, lehetőleg honos növények alkalmazásával. A sportpálya Fő út menti és a benzinkúttal közös telekhatárán védő zöldsávot kell telepíteni, 3 szintes növényzet ültetésével.

35. § (1) Az övezetbe a sportolást és rekreációt szolgáló terület tartozik.

(2) Az övezeten belül kizárólag:

(3) Az övezetben csak a rendeltetésnek megfelelő épületek, építmények helyezhetők el maximum 20%-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal.

(4) Az övezet teljes területén – a beépítettségbe be nem számítva – elhelyezhető a pihenést, testedzést, szórakozást szolgáló műtárgy és építmény (kertészeti építmény, pergola, sétaút, játszótér, stég, pihenő terasz, nyitott csónaktároló stb.)

(5) Az övezet területének min. 50 %-át biológiailag aktív zöldfelületként kell kialakítani.

(7) Az övezeten belül épület csak teljes közművesítéssel létesíthető. A szennyvízkezelés megoldására a csatornahálózatra történő csatlakozás, illetve átmenetileg a szennyvízcsatornázás megvalósításáig egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható.

6. sz. táblázat

Az építési övezet övezeti jele: Ksp; a beépítés jellemző módja: SZ; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) K; A kialakítható új telek legkisebb szélessége - m; mélysége - m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 20%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 0,4 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 50%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága:3,0 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 4,5 m;

Az építési övezet övezeti jele: Kre; a beépítés jellemző módja: SZ; A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) 3000; A kialakítható új telek legkisebb szélessége - m; mélysége - m; A megengedett legnagyobb beépítettség: 20%; A legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 0,4 m2/m2; A legkisebb kialakítandó zöldfelület 50%; Az épület megengedett legkisebb építménymagassága:3,0 m; Az épület megengedett legnagyobb épületmagassága: 4,5 m.

35/A. §⁷ (1) A Ken-1 jelű építési övezetben

(2) A Ken-1 jelű építési övezetben nem helyezhető el állattartó létesítmény, üzemanyag-töltő állomás vagy parkolóház.

(3) A Ken-1 jelű építési övezetben

36. § (1) Zöldterület a szabályozási terven közparkként (Zkp) lehatárolt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) Közpark területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el. Mélygarázs (terepszint alatti parkoló) nem létesíthető. Közparkban vendéglátást szolgáló épület, építmény is elhelyezhető.

(3) Közpark területén a beépítettség max. 2% lehet, max. 4,5 m építménymagassággal. Közpark közhasználat elől elzárt területe az összterület max. 5%-a lehet. A beépítettségi arány megállapításához az övezetben található vízfelület 50%-ban számítható be a telekterületbe.

(4) Közpark területén az azt igénybe vevők számára szükséges gépkocsiparkoló csak terepszinten, fásítva létesíthető, max. a közpark területének 5%-án.

(5) Közparkban építmény-elhelyezés, gépkocsi parkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa átültetés engedhető meg, ez utóbbi is csak kertészeti szakvélemény alapján.

(6) Közpark területét érintő kertészeti tevékenység (parkfenntartást kivéve) végzéséhez kertészeti szakvélemény, építéshez kertépítészeti terv is szükséges.

(7)⁸

(8) Az övezetben legfeljebb 2%-os beépítettséggel, maximum 4,5 m építménymagasságú szabadon álló vendéglátó épület, illetve a terület fenntartásához szükséges épület(ek) elhelyezése engedélyezhető. Az épület tetőformája 35-45 közötti hajlásszögű, cserépfedésű nyeregtető vagy kontyolt nyeregtető lehet.

(9) Az övezet telkein a minimális zöldfelületi arány 80%, amelynek legkevesebb 40%-a fás növényállomány. A zöldfelületi arány megállapításához az övezetben található vízfelület 100%-ban beszámítható.

(10) A közparknak közútról megközelíthetőnek kell lennie.

(11) Az övezetben sportpálya, játszótér elhelyezése esetén azok elkerítése csak növényzettel kombinált, 80%-ban áttört térhatárolóval történhet.

37. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek, járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, valamint a közművek és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési és közműterületen csak a közlekedést, illetve az érintett közművek karbantartását és megfelelő működését szolgáló építmények helyezhetők el.

38. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Mezőgazdasági területen csak magastetős, minimum 30, maximum 45 tetőhajlásszögű, nyeregtetős épület létesíthető.

(2) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek (tanyák) a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), illetve - ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi - az érintett telken a beépítettség növelhető és új épület is létesíthető.

(3) Mezőgazdasági területen építménynek nem minősülő, ott tartózkodás vagy tárolás céljára szolgáló zárt objektumok (pl. konténer, lakókocsi, járműszekrény) nem helyezhetők el.

(4) A mezőgazdasági területek a tájjelleg, tájhasználat, tájképi és környezetvédelmi érzékenység, valamint a beépítettség intenzitása, és építési lehetőségek szerint a következő mezőgazdasági övezetekbe tartoznak:

39. § (1) Általános mezőgazdasági terület övezetébe (Má) jellemzően az árutermelő mezőgazdasági területek (szántók, zöldség-gyümölcstermesztő ültetvények) tartoznak. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

(2) Az általános mezőgazdasági terület övezetében (jelenleg jellemzően szántó művelési ágú területek) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

- Beépíthető telek területe szántó művelési ág esetén:

lakó-, és gazdasági épülettel: min.10 ha (100 000 m²)

gazdasági épülettel: min. 3 ha (30 000 m²)

- Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén:

lakó-, és gazdasági épülettel: min. 3 ha (30 000 m²)

gazdasági épülettel: min. 1 ha (10 000 m²)

- Beépítettség: max. 3%, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként max. 1000 m², a lakóépület alapterülete max. 300 m² lehet. Egy telken max. 2 lakás létesíthető.

- Építménymagasság: lakóépületnél max. 4,5 m, gazdasági épületnél max. 5,5 m

- A gazdasági épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára, állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek kialakíthatók.

- Beépítési mód: szabadon álló, előkert: min. 10 m.

(3) Az övezetben nagy létszámú állattartó telep magasabb rendű jogszabály meghatározása szerinti értelmezésben belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és zavaró bűzhatással.

40. § (1) A kiváló termőhelyi adottságú szántó területe a nagytáblás, intenzív mezőgazdasági művelés területe, ahol a földvédelem szempontjából a nagytáblás rendszer nem bontható meg, a terület nem parcellázható fel.

(2) Az övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.

(3) Az övezetben a szántó művelési ág nem változtatható meg, kivéve szélvédő erdősávok telepítése esetén.

(4) Az övezetben az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

- Beépíthető telek területe:

lakó-, és gazdasági , épülettel: min.10 ha (100 000 m²),

gazdasági épülettel: min. 3 ha (30 000 m²)

- Beépítettség: max. 3%, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként max. 1000 m², a lakóépület alapterülete max. 300 m² lehet. Egy telken max. 2 lakás létesíthető.

- Építménymagasság: lakóépületnél max. 4,5 m, gazdasági épületnél max. 5,5 m.

- A gazdasági épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára, állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek kialakíthatók.

- Beépítési mód: szabadon álló, előkert: min. 10 m.

41. § (1) A kedvezőtlen megjelenésű településszélek, külterületi épületek és építmények takarását erdővel, fasorokkal kell megoldani.

(2) Az egyedi tájértékek környezeti állapotát a lehetőségek szerint helyre kell állítani.

(3) A felületi kiterjedéssel bíró vagy vonalas jellegű egyedi tájértékek minimum 100 m-es körzetén belül, azok állapotát, fennmaradását veszélyeztető tevékenységet folytatni nem lehet.

(4) Az övezetben művelési ág változtatás elsősorban az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása vagy a tájkarakter erősítése érdekében végezhető.

(5) Az övezetben a közművezeték és a járulékos közműlétesítmények létesítését tájképvédelmi szempontból korlátozni szükséges.

(6) A hullámtér rendeltetésére figyelemmel, a hullámtéri ingatlanok tulajdonosai (használói) a hullámtéren mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak.

(7) A hullámtéren csak a meder használatával, a folyó, vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a hullámtér használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá vízrendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni.

(8) A vízpartok mentén kétoldali, 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban csak rét, legelő gazdálkodás folytatható, fás szárú növényzet nem telepíthető.

(9) A töltés lábától számított 10 m-en belül csak gyepgazdálkodás folytatható.

42. § A korlátozott használatú mezőgazdasági területbe (Mko) a jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, valamint a természet- és tájképvédelmet is szolgáló (Mko-1), továbbá a település távlati belterületi fejlesztésre tartalékolt területrészek tartoznak (Mko-2).

43. § (1) A korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko-1 jelű övezetébe jellemzően a táj és természetvédelmi, és ökológiai hálózati szerepű részek tartoznak. Az övezetben a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.

(2) Az övezetben az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

Épület és létesítmény elhelyezés lehetőségei (funkció alapján):

- lakóépület nem építhető

- gazdasági épületként csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással, továbbá lovassporttal (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető

- nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható

- mezőgazdasági birtokközpont nem alakítható ki.

(3) Beépítés részletes előírásai:

- A beépíthető telek nagysága min. 8 ha (80 000 m²)

- Beépítettség: max. 0,5%, de telkenként max. 300 m² össz-alapterületű épület(ek) építhetők, a helyi népi építészeti hagyományoknak megfelelő, földszintes kialakítással.

- Építménymagasság: max. 3,5 m

- Beépítési mód: szabadon álló előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.

- Az épületnek természetes vízfolyástól, vízfelülettől min. 50 m távolságra kell lennie.

44. § (1) Természeti területen a terület szétszabdaltságát fokozó és természeti értékeit veszélyeztető tevékenység nem végezhető.

(2) Az övezetben extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

(3) Természeti terület övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.

45. § (1) Természeti területen a terület szétszabdaltságát fokozó és természeti értékeit veszélyeztető tevékenység nem végezhető.

(2) Az övezetben extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

(3) A meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, mocsár, erdő) megtartandók.

(4) Gyepes területeken fásítás ne történjen.

(6) Természeti terület övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.

46. § (1) Védett természeti terület övezetben új külszíni művelési bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető.

(2) A védett természeti területek kezelési tervében foglaltakat figyelembe kell venni.

(4) A területen lévő építmények szennyvizét zárt tárolókba, vagy tisztítóba szükséges vezetni.

(6) Védett területen az építmények elhelyezése a természetközeli állapotot nem sértő módon lehetséges.

(12) Természeti terület övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.

47. § (1) A hullámtér teljes egészében az árvíz levezetését szolgálja, ezért az e területeken megvalósítható egyéb hasznosítások csak ezzel összefüggésben tervezhetők.

(2) A mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területek az integrált földhasználati zónarendszerben kerüljenek legalább a 3./ „természetvédelmi pufferzónák, vízbázisvédelmi területek” kategóriába.

(3) A hullámterek vízszállító képességének növelését kell szolgálnia a terület felhasználásnak, az ökológiai szempontokat szem előtt tartó területbővítéseknek és a töltések áthelyezésének.

(4) A szántóföldi hasznosítás helyett a rét- és legelőgazdálkodás elsődlegességét indokolt biztosítani.

(5) A hullámterek és nyílt árterek árvízlevezető képessége és területe nem csökkenthető.

(6) A hullámtéren csak a meder használatával, a folyó, vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a hullámtér használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá vízrendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni.

(7) A vízpartok mentén kétoldali, 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban csak rét, legelő gazdálkodás folytatható, fás szárú növényzet nem telepíthető.

(8) A töltés lábától számított 10 m-en belül csak gyepgazdálkodás folytatható.

(9) Az övezetben az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

Az övezetben a sajátos funkció miatt épület nem létesíthető.

Épületnek nem minősülő építmények elhelyezése az elárasztással járó esetleges károk tudomásul vétele mellett (kártérítési igénybenyújtás nélkül) történhet

48. § (1) A korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko-2 jelű övezetébe a település távlati belterületi fejlesztésre (beépítésre szánt területek kialakítására) szánt területrészek tartoznak.

(2) A külterületi szabályozási tervlapon Mko-2 jelű övezet az így jelölt területekre csak a terület belterületbe vonásáig érvényes, azután a belterületi szabályozási terv szerinti övezet előírásai kötelezőek.

(3) Az övezetben a földterületek mezőgazdasági művelése továbbra is folytatható, az építmények elhelyezésére vonatkozóan pedig az alábbi szabályok érvényesek:

Épület és létesítmény elhelyezés lehetőségei (funkció alapján):

- gazdasági épület annak figyelembevételével építhető, hogy a fejlesztések megvalósulásával azok külön kártérítés nélküli elbontása rendelhető el.

- lakóépület nem építhető

- mezőgazdasági birtokközpont nem alakítható ki.

Beépítés részletes előírásai:

- Beépíthető telek területe szántó, kert, művelési ág esetén: min. 5 ha (50 000 m²)

- Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös művelési ág, és intenzív kertészeti hasznosítás (pl. fóliás, v. üvegházas termesztés) esetén: min. 1 ha (10 000 m2)

- Építménymagasság: max. 5,5 m

- Beépítési mód: szabadon álló

- Előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.

(4) Az övezetben nagy létszámú állattartó telep magasabb rendű jogszabály meghatározása szerinti értelmezésben belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és a fentebb jelzett területfelhasználású területeken zavaró bűzhatással.

(5) Mk - kertes mezőgazdasági terület övezete

49. § (1) A kertes mezőgazdasági területbe (Mk) a hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak.

(2) Az övezet telkein telkenként általában egy (ideiglenes tartózkodásra is alkalmas) gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), illetve egy földdel borított pince helyezhető el.

(3) Az övezetekben a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, szántó, kert) az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt.

(4) A kertes mezőgazdasági terület Mk jelű övezetében az épületek és az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

- Beépíthető telek területe szántó, kert, művelési ág esetén:

lakó-, és gazdasági épülettel: min.2 ha (20 000 m²)

gazdasági épülettel: min. 4 000 m²

^-Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös művelési ág, és intenzív kertészeti hasznosítás (pl. fóliás, v. üvegházas termesztés) esetén:

lakó-, és gazdasági épülettel: min. 6000 m²

gazdasági épülettel: min. 1 500 m²)

- Beépítettség: max. 3%, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként max. 1000 m² lehet (de egy gazdasági épület max. 300 m² alapterülettel épülhet, a lakóépület alapterülete max. 300 m² lehet.

- Egy telken max. 2 db lakás létesíthető

- Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek kialakíthatók.

- Építménymagasság: max. 4,5 m

- Beépítési mód: szabadon álló, előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.

- Az övezetben mezőgazdasági birtokközpont, kiegészítő központ az esetben alakítható ki, ha ott nagylétszámú állattartó telep nem létesül.

- 1500 m2-t el nem érő nagyságú, továbbá a fenti művelési ágakba nem tartozó telkeken (gyep, erdő) építmény (az OTÉK 32. § 1., 2. pont alattiakat kivéve) nem építhető

- Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (tehát szántó kert, szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú telekrész területe (gyep, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

- Az övezet területén meglévő épületek, melyek a fentebb meghatározottaknál kisebb telkeken állnak, megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető.

50. § (1) Jászjákóhalma közigazgatási területén az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1.sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható.

(2) A birtoktest szükséges minimális területi terjedése 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben lehetséges, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből

- legalább 30 ha gyep, vagy

- legalább 30 ha szántó, vagy

- legalább 15 ha kert, gyümölcsös, szőlő (illetve ezek együttesen)

művelési ágú.

(3) Az OTÉK 29. § (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként 1 db létesíthető Jászjákóhalma területén.

(4) A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m²) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani

(5) A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 300 m², építménymagasága max. 4,5 m lehet.

(6) A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 4,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max. 7,5 m lehet.

(7) Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.

(8) Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m²kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.

(9) Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezet területén meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű.

(10) Birtokközpont, kiegészítő központ területén nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerint) belterülethez, lakóterülethez, különleges rekreációs területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével.

51. § (1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.

(2) Az erdőterülethez tartozó övezetekben a gazdálkodást a vonatkozó magasabb rendű jogszabályban meghatározott erdőtervek szerint kell folytatni.

(3) Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából)

- védelmi (Ev)

- gazdasági (Eg)

- turisztikai (Ee) rendeltetésű övezetekbe tartozik.

52. § (1) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként szabályozott területen épület nem építhető.

(2) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

53. § (1) Az övezet területén épület nem építhető.

(2) Az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők az övezetben, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(3) Az övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.

(4) A terület szétszabdaltságát fokozó és természeti értékeit veszélyeztető tevékenység nem végezhető.

(5) Az övezetben extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek végezhetők.

54. § (1) Az övezet területén épület nem építhető.

(2) Az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők az övezetben, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(4) A meglévő természetszerű művelési ágak megtartandók.

(5) Az övezetben erdőtelepítés, erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely-típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően történjen.

(6) Gyepes területeken fásítás ne történjen.

55. § (1) Az övezet területén épület nem építhető.

(2) Az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők az övezetben, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(4) A meglévő természetszerű művelési ágak megtartandók.

(5) Az övezetben erdőtelepítés, erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely-típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően történjen.

(6) Gyepes területeken fásítás ne történjen.

(7) A terület szétszabdaltságát fokozó és természeti értékeit veszélyeztető tevékenység nem végezhető.

(8) Az övezetben extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek végezhetők.

(9) Az övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.

56. § Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterület nem erdő művelési ágú részein az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek a következő feltételekkel helyezhetők el:

- Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m2)

- Beépítési mód: szabadonálló

- Beépítettség (maximum): 0,5 %

- Építménymagasság (maximum): 4,5 m

57. § Turisztikai rendeltetésű erdőövezet (Ee) nem erdő művelési ágú részein a turizmust, rekreációt, szabadidő-eltöltést szolgáló építmények helyezhetők el az OTÉK 28. § szerint (min. 10 ha teleknagyság, max. 5% beépítettség). Az épületek építménymagassága maximum 4,5 m lehet.

58. § (1) A vízgazdálkodási övezetbe tartozik

- a Tarna folyó medre és partja (V-T)

- a közigazgatási területen meglévő nyílt csatornák medre és partja (V-cs)

- egyéb vízgazdálkodási terület (V-e)

A településen ÉNy-i irányban a Tarna folyik keresztül. A Tarna bal partja a 2.37 sz. Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna közi öblözetben a 08.12 sz. árvízvédelmi szakasz mentén helyezkedik el, a jobbpart a 2.42 sz. Borsóhalmi öblözetben a 08.13 sz. árvízvédelmi szakasz mentén található. A település mentén a védelmi vonalak kiépítettnek tekinthetők.

(2) A vízgazdálkodási övezetek beépítetlen területét gyepterületként kell fenntartani és kezelni.

(3) A vízgazdálkodási övezetben mindennemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása tilos.

(4) A vízgazdálkodási övezet területén található erdők védelmi rendeltetésű erdőként kezelendők.

(6) A V-T övezet területén a meder használatával, a folyó, vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, vízirendészeti épület, a vízkárelhárítási, valamint a természetvédelmi érdekek figyelembevételével a vízi sport és a sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

(7) A V-cs övezet területén kizárólag a vízgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el.

(8) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen lévő vízmedrek parti sávját, a vízfolyások és vízjárta területek hasznosítását, a fenntartósávok szabályozását a vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírásainak megfelelően biztosítani kell.

(9) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(10) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembevételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

- a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,

- biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.

(11) A mentett oldali területekre vonatkozó általános előírások a következők:

- A mentett oldali töltéslábtól mért 10 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhető el.

- Az árvízvédelmi töltések biztonsága érdekében a mentett oldal lábvonalától mért 110,0 m-en belül anyaggödröt nyitni és az épületek alá pincét építeni tilos.

- Árvízkor a mentett oldalon összegyülekező csapadékvizeknek a befogadóba történő juttatása az önkormányzat feladatköre, melyhez a szivattyúkat és a kezeléséhez szükséges személyi állományt biztosítani köteles.

- A mentett oldali területen szivárgó, fakadóvizek alakulhatnak ki, az építési engedélyezési eljárásnál az épületek szerkezeti kialakításnál ezt figyelembe kell venni.

- A töltés mentett oldali lábvonalától számított 110 m-es sávon belül történő bármilyen fejlesztési elképzelést az ÉKÖVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztályával egyeztetni szükséges.

58/A. §¹⁰ (1) A Kk-1 jelű övezetben

(2) A Kk-1 jelű övezetben nem helyezhető el állattartó létesítmény, üzemanyagtöltő állomás vagy parkolóház.

(3) A Kk-1 jelű övezetben

(4) A Kk-1 jelű övezetben napenergia hasznosításának létesítményei – a h) pontban foglalt előírástól eltérően – legfeljebb 60 % megengedett legnagyobb beépítettséggel helyezhetők el.

(5) A Kk-1 jelű övezetben a rekultivált hulladéklerakó területén

59. § (1) Országos közutak mentén 50-50 m védőtávolság érvényes.

(2) Nagylétszámú állattartó telepek telekhatárától 300 m-en belül lakóépület nem létesíthető.

(3) Nagynyomású gázvezeték és szénhidrogén (kőolaj) távvezeték védősávjában építési korlátozás érvényes, létesítmény kialakítási igénye esetén az üzemeltetővel egyezetni szükséges.

(4) Dögkút körül 1000 m védőtávolság érvényes, ezen belül lakóépület, ill. állattartó telep nem létesíthető.

60. § (1) A közterületi zöldfelületek (közparkok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya lehetőség szerint maximálisan védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, visszavágás, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén.

(2) Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, valamint a temetőket és kegyeleti parkokat érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv (kisebb jelentőségű esetekben kertészeti szakvélemény) alapján végezhetők.

(3) A település területén mindennemű tevékenység a fák védelméről szóló magasabb rendű jogszabály előírásainak betartásával végezhető.

(4) Közterületen és magánterületen is 15cm feletti törzsátmérőjű díszfa kivágása csak a jegyző engedélyével, a fák biológiai pusztulása esetén, illetve fakivágási és pótlási terv alapján történhet. A fakivágási engedélyben elő kell írni a kivágott fák törzsátmérőjének megfelelő famennyiség pótlását, a pótlás helyét és a pótlásra felhasználható fajokat. A fapótlást lehetőség szerint arra a telekre kell előírni, ahol a fakivágás történt. Amennyiben a pótlandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon, más ingatlanon vagy közterületi sávban nem, vagy csak részben helyezhetők el, kivételes esetben a vissza nem pótolt fák helyett pénzbeni megváltást lehet megállapítani. Magántulajdonú területeken a fák pótlását (elültetését) legkésőbb a használatbavételi engedély megkérése előtt el kell végezni.

(5) Közterületen és közintézményekben csak fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn (OTÉK 42. § (7) pont). Minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db előnevelt, többször iskolázott lombhullató fa ültetendő el.

(6) Újonnan nyitott utcákban legalább egyoldali utcafásítást kell telepíteni.

(8) Amennyiben a fa vagy cserje a szomszédos ingatlanra átnyúlna, bármilyen módon veszélyeztetve annak állagát, vagy akadályozná annak rendeltetésszerű használatát, tulajdonosa köteles túlnőtt növényét (növényeit) visszametszeni úgy, hogy azzal ne okozzon sérelmet az idegen ingatlanban.

(9) Építési telken az építési tevékenység által közvetlenül nem érintett, a tervezett építmény rendeltetésszerű használatát nem akadályozó 20 cm törzsátmérő feletti fákat meg kell tartani, az építkezés időtartama alatt kalodázással vagy más módon gondoskodva védelmükről.

(10)¹¹

(11) Az 1457/72 hrsz-ú területen a Gksz-2 építési övezet és a Zkp övezet határán a szabályozási terven jelölt háromszintű zöldsáv alakítandó ki.

61. § (1) A település területén a műemléki védelemben részesített létesítményekkel kapcsolatban a kulturális örökség védelméről szóló magasabb rendű jogszabály előírásait kötelező betartani.

(2)¹²

(3) Műemléki területen, védett műemléken, annak telkén minden építési tevékenység a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleménye alapján történhet.

(4)¹³

(8) A helyi védelemről, annak tartalmáról, a tulajdonos, ill. az önkormányzat kötelezettségeiről külön önkormányzati rendelet intézkedik.

(9)¹⁴

(10) A helyi védelemmel ellátott területen végzett munkálatok a védett értékeket nem veszélyeztethetik, a munkálatok eredményeként a védett terület jellege nem változhat meg.

(11) A helyi védett területeken megőrzendő a történetileg kialakult településszerkezet. A területen a közterületek határai nem változtathatók meg, a telekhatárok pedig csak nagyon indokolt esetben módosíthatók.

(12) Műemlékek, műemléki környezet, és helyi értékvédelmi terület:

(13) A műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár védett az épület egyedileg akár nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

(14) Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

(17) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodáját szakhatóságként meg kell keresni a kulturális örökség védelméről szóló magasabb rendű jogszabály alapján.

(19)¹⁵

(20) Ha a területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a kulturális örökség védelméről szóló magasabb rendű jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni, és haladéktalanul értesíteni kell a szolnoki Damjanich János Múzeumot.

62. § (1) Az önkormányzatot az alábbi célok megvalósítása érdekében elővásárlási jog illeti meg:

- lakóterület fejlesztés érdekében

- településközponti vegyes területek fejlesztése érdekében

- gazdasági területek fejlesztése érdekében

- a belterületi zöldterületi rendszer fejlesztése érdekében

- a közlekedés és parkolás javítása érdekében

- közműterületek kialakítása érdekében

- a települési értékek megóvása, a települési értékvédelem érdekében

- a környezeti és természeti értékek megóvása érdekében.

(2) A közérdekből történő kisajátítási és korlátozási kártalanítás mértékét a hatályos magasabb rendű jogszabályok alapján a megyei közigazgatási hivatal vezetője állapítja meg a kártalanítási eljárás során.

(3) Jelen rendelet alapján, a hatálybalépést követően a szabályozási terven jelöltek szerint a beültetési kötelezettséget az települési önkormányzat jegyzője határozatban közli az érintettekkel.

(4) A beültetési kötelezettségű területen háromszintű növényállomány - gyepszint, cserjeszint és fás növényzet - telepítéséről kell gondoskodni.

(5) A beültetési kötelezettséget az elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül az érintett telek tulajdonosának teljesítenie kell.

63. § (1) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonos kötelezettsége.

(2) Az (1) pontban meghatározottól az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet.

(3) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

64. § (1) Jelen rendelet kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(3)¹⁶

(A melléklet szövegét a(z) 1. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(4)¹⁷

(A melléklet szövegét a(z) 2. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)