1. § (1) E rendelet szabályozza az önkormányzat vagyonával való felelős és rendeltetésszerű gazdálkodás szabályait.

(2) Az önkormányzati vagyon alapvető rendeltetése az önkormányzati feladatok ellátásának biztosítása.

(3) A rendelet célja elősegíteni az önkormányzati feladatok eredményes ellátását, az önkormányzati vagyon megóvását és gyarapítását, a lakossági közszolgáltatás színvonalának emelését, végső soron a település fejlődését.

2. § Törvény meghatározza a forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyoni elemeket.

3. § Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségő nemzeti vagyonba sorolható vagyoni elemmel nem rendelkezik az önkormányzat.

4. § (1) E rendelet 2. § hatálya alá nem tartozó, törzsvagyon részét képező vagyon korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonról törvényben vagy e rendeletben meghatározott módon lehet rendelkezni.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát e rendelet 2. melléklete tartalmazza. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona az alábbi vagyonelemekből áll:

• a) önkormányzati intézmények épületei,
• b) kétszázezer forint egyedi érték felett nyilvántartott ingó vagyontárgyak, amelyek a törzsvagyon működtetését legalább egy éven túl közvetlenül, vagy közvetve szolgáló tárgyi eszközök, gépek, berendezések és járművek.

5. § Az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladat ellátását biztosító korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon átruházása, elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, törvényben nem szabályozott esetekben e rendelet határozza meg.

6. § (1) Az üzleti vagyon nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. Forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyon, illetve vagyonrész, melynek elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása törvény, vagy az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

(2) Üzleti vagyon körébe tartoznak különösen a számviteli szabályok szerinti

• a) pénzeszközök,
• b) immateriális javak,
• c) befektetett pénzügyi eszközök,
• d) tárgyi eszközök (földterület, telek, erdő, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok stb.).

(3) A forgalomképes vagyontárgyak megterhelhetők, vállalkozási célra igénybe vehetők.

(4) Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyakkal történő vállalkozása a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

(5) Az önkormányzat tulajdonában álló forgalomképes ingatlanvagyont a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

7. § (1) A funkcióját vesztett vagyont a funkcióvesztéssel egyidejűleg, vagy az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyont a megszerzéssel egyidejűleg minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonába), vagy üzleti vagyonába kerül besorolásra.

(2) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásáról a képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzat intézményeinek használatában lévő, az alaptevékenysége ellátásához nem szükséges, vagy feleslegessé váló ingatlanvagyon tekintetében a képviselő-testület dönt a kezelő személyéről, a forgalomképesség szerinti besorolásáról, valamint az intézmény alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja az intézmény használatából.

8. § (1) Az önkormányzati vagyont, annak változását és értékét az önkormányzatnak nyilván kell tartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is.

(2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani

(3) Az önkormányzat vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó illetve nettó értéken tartja nyilván.

(4) Az érték nyilvántartástól el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.

9. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait a Közös Önkormányzati Hivatal által vezetett ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.

(2) Az ingatlanvagyon kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a polgármester gondoskodik.

(4) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába új vagyon kerül, illetve értékesítés miatt vagy más okból tulajdonjoga megszűnik, illetve az önkormányzat tulajdonában álló vagyon, forgalomképességében változás történik, a változást a vagyonkimutatásban illetve az ingatlanvagyon kataszterben is át kell vezetni. Önkormányzati ingatlanvagyont érintő változást az ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően kell átvezetni.

• 6. Vagyonleltár, vagyonkimutatás

10. § (1) Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni. Az eszközök és források állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást kell vezetni mennyiségben és értékben. A leltározást háromévenként kell végrehajtani.

(2) A vagyonleltár alapját jelentő nyilvántartások vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlan vagyon vagyonkataszteri nyilvántartással való egyezőségének biztosításáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzat vagyonát az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban kell bemutatni.

(4) A vagyonkimutatás alapja a tárgyév december 31. forduló nappal készített leltár. A vagyonkimutatás az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek eszközeinek és kötelezettségeinek adatait mutatja be.

(5) A vagyonkimutatás eszköz és forrás csoportonkénti tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes) illetve üzleti vagyon bontásban.

11. § A tulajdonosi jogok gyakorlásáról a Képviselő-testület rendelkezik. Ennek keretében a tulajdonosi jogok egyes elemeit a szerveire, intézményeire e rendelet szerint ruházza át.

12. § (1) Gazdasági társaság alapítására - az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül - kizárólagosan a képviselő-testület jogosult.

(2) Az önkormányzat egyszemélyes részvételével működő gazdasági társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó jogait a képviselő-testület gyakorolja.

(3) Az egyéb önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságokban az önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(4) A többségi tulajdonú önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok közgyűlésein, taggyűlésein a tulajdonosi képviseletet a polgármester látja el.

(5) A társaságok által elért nyereség felhasználásáról a Képviselő-testület külön határozattal dönt.

13. § (1) Az önkormányzat tulajdonával való rendelkezésre – e rendeletben foglalt kivételekkel – a képviselő-testület jogosult.

(2) Egyes, tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a képviselő-testület rendelkezései szerint a Közös Önkormányzati Hivatal, vagy a képviselő-testület által megbízott természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezetei is elláthatnak. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(3) Az önkormányzat külön megállapodással tulajdonjogának fenntartása mellett, térítésmentesen, üzemeltetés céljából rendeltetésszerű használatba adhatja vagyontárgyait intézményei részére.

(4) A megállapodásnak tartalmazni kell:

• 1. gépek,
• 2. berendezések,
• 3. felszerelések,
• 4. immateriális javak,
• 5. ingatlanok részletes felsorolását.

(5) Az üzemeltetés anyagi fedezetét az üzembentartó intézmény költségvetésében kell biztosítani.

(6) Az önkormányzat szervei, intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani, a vagyontárgy állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről fokozott szakmai elvárhatósággal gondoskodni.

(7) A képviselő-testület a polgármester útján rendszeresen ellenőrzi az önkormányzati vagyon használójának vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól értesíti a vagyon használóját, amennyiben megállapításai az Állami Számvevőszék hatáskörét érintik, az Állami Számvevőszéket is.

14. § (1) Az önkormányzat vagyonának használatba adásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Ha a képviselő-testület eltérően nem rendelkezik a vagyonhasználó szervezet a vagyonhasznosítás körében jogosult:

• 1. a vagyontárgyak birtoklására,
• 2. ingyenes használatára,
• 3. hasznainak szedésére,
• 4. birtokvédelemhez fűződő jogok gyakorlására;
• 5. átmenetileg vagy tartósan szabad pénzeszköze kamatozó bankbetéti lekötésére.

15. § (1) Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az intézmény használatába ad. A használat és használati jog átadása ingyenes.

(2) Az önkormányzat intézményei a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartásra.

(3) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetéséért.

16. § (1) Az intézmények a használatukba adott vagyontárgyakkal önállóan gazdálkodnak.

(2) Az intézmény a használatba kapott ingatlanokat és ingókat – alapfeladat sérelme nélkül – bevételei növelésére hasznosíthatja.

(3) Az intézmény köteles a használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról gondoskodni, továbbá köteles az ezekkel kapcsolatos kiadásokat az önkormányzat költségvetésének tervezése során írásban az önkormányzat felé jelezni.

(4) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata.

17. § (1) Az intézmény a használatába adott ingatlanokra saját hatáskörben bérleti szerződést köthet, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását.

(2) Az intézmény használatában lévő vagyont ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a képviselő-testület engedélyével adhatja más használatába.

(3) Az intézmény által megszerzett bármely vagyontárgy az önkormányzat tulajdonába kerül, de az a megszerző intézmény használatában marad. Ettől indokolt esetben képviselő-testület egyedi döntése alapján el lehet térni.

(4) Az intézmény a használatába adott vagyontárgyak hasznosításából befolyó bevételt feladatainak ellátására, illetve az ellátás színvonalának javítására használhatja fel.

18. § (1) Felesleges a vagyontárgy, ha

• a) az intézmény zavartalan működéséhez szükséges mennyiséget meghaladja,
• b) korszerű eszközökkel való ellátás folytán nélkülözhetővé vált,
• c) feladat megszűnése miatt további használata szükségtelen,
• d) rongálás, természetes elhasználódás miatt használhatatlanná vált.

(2) A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítására az (1) bekezdés a) - c) pontjaiban foglalt esetekben bérbeadás vagy értékesítés, az (1) bekezdés d) pontban foglalt esetben pedig megsemmisítés útján kerül sor az intézmény selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint.

19. § (1) A szerződésen alapuló vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározására illetve a vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a képviselő-testület jogosult.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértékeként figyelembe vehető ellenszolgáltatás különösen: a vagyontárgy értéknövelő felújítása, illetve ilyen beruházás. Az ellenszolgáltatás vagyonkezelési szerződésben rögzített ellenértékének ÁFA fizetési kötelezettségét a vagyonkezelőre kell hárítani.

20. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

• a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati feladatot és ellátható egyéb tevékenységeket,
• b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátáshoz alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket,
• c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a – az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékével együtt – megjelölését,
• d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
• e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét,
• f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
• g) az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
• h) szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
• i) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
• j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
• k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát.

(2) Ingatlanvagyon esetében a vagyonkezelői jog létrejöttéhez annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

21. § A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

22. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester - a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével - ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben – a tárgyévet követő év március 31-ig – tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.

(5) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15. napjáig köteles a vagyonkezelésbe vett ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól a jegyző által meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni.

(6) A vagyonkezelői jog létesítése nem keletkeztethet a közfeladat ellátásával összefüggésben központi költségvetési többlettámogatási igényt.

23. § (1) Az üzleti vagyonba tartozó ingatlan vagyon, üzletrész, értékpapír, vagyoni értékű jog felett a rendelkezés joga a Képviselő-testületet illeti meg.

(2) A 25 millió forint értékhatár alatti ingatlan, üzletrész, értékpapír – ha jogszabály másként nem rendelkezik – értékesítését országos, megyei napi, vagy hetilapban, helyi újságban, az önkormányzat honlapján és a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kell meghirdetni.

(3) Az üzleti vagyonba tartozó ingó vagyon elidegenítéséről, a selejtezési szabályzat szerint leselejtezett vagy a vagyonhasználó szervezet működése során feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítéséről

• a) 200.000,- Ft, azaz Kétszázezer forint nettó értékhatárig a vagyonhasználó szervezet

24. § Az önkormányzat közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervben határozza meg a tulajdonában lévő, kötelezően ellátandó, valamint vállalt feladatainak működtetéséhez szükséges vagyoni elemeit, az átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetés, érték megőrzés, állag védelem, értéknövelő használat, hasznosítás, gyarapítás szempontjait, továbbá a kötelezően ellátandó, vagy vállalt feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyoni elemeket.

25. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) A költségvetési szervek a rájuk bízott vagyonnal kötelesek felelős módon, rendeltetésüknek megfelelő módon gazdálkodni, a gazdálkodás szabályai szerint azt gyarapítani, kezelni.

(3) A költségvetési szervek vezetik a használatukban lévő vagyon nyilvántartását a munkamegosztási megállapodásban foglaltak szerint. A vagyonváltozásról kötelesek a változást követő 30 napon belül adatot szolgáltatni a központi nyilvántartást vezető Közös Önkormányzati Hivatalnak.

26. § Az önkormányzati vagyon hasznosítható

• a) adásvétel, csere, bérbeadás, haszonbérbeadás, alapítványba, gazdasági társaságba való bevitel útján,
• b) önkormányzati közfeladat átadásához vagyonkezelői jog létesítésével,
• c) az átmenetileg vagy tartósan szabad pénzeszközök kamatozó betétként történő lekötésével.

27. § (1) Az önkormányzati vagyont hasznosítani, a hasznosítás jogát átengedni 25 millió Ft forgalmi értéket meghaladó értékű, érintett vagyontárgy esetében eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában versenytárgyalás útján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet.

(2) Az önkormányzati vagyont ingyenesen átruházni törvényben meghatározott módon lehet.

28. § (1) Az önkormányzati vagyont hasznosítani, hasznosításának jogát átengedni 25 millió Ft forgalmi érték alatti, érintett vagyontárgy esetében – a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel – kizárólag pályáztatás, licitálás útján lehet. A pályáztatásnak fő szabály szerint nyilvánosnak – indokolt esetben zártkörűnek – kell lennie.

(2) Amennyiben a hasznosítani kívánt, érintett önkormányzati vagyontárgy forgalmi értéke az egy millió forint értékhatárt nem haladja meg hasznosítani, hasznosításának jogát átengedni a képviselő-testület egyedi döntése alapján is lehet.

(3) Amennyiben az önkormányzati vagyon hasznosítására kiírt pályázati felhívás, licitálás az első fordulóban eredménytelen, a képviselő-testület dönthet arról, hogy a hasznosítás céljából további fordulókban az indulóárat az első fordulóban meghirdetett indulóár legfeljebb húsz százalékponttal csökkentett értéken hirdeti meg.

(4) A pályáztatás, licitálás szabályait e rendelet 4. mellékletét képező Pályázati és licitálási szabályzat tartalmazza.

29. § (1) Az ingatlan vagyontárgyak önkormányzat által történő megszerzésére a Képviselő-testület jogosult.

(2) A közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó ingóság megvételére :

• a) 200.000,- Ft, azaz Kétszázezer forint nettó értékhatárig a vagyonhasználó szervezet vezetője saját hatáskörben,
• b) 200.000,- Ft, azaz Kétszázezer forint és 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint nettó értékhatár között a vagyon használó szervezet vezetője a polgármester engedélyével,
• c) 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint nettó értékhatár felett a Képviselő-testület jogosult.

30. § (1) Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

31. § (1) Az önkormányzat az üzleti vagyon részét képező és ideiglenesen szabaddá vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat befektetési céllal.

(2) Az értékpapírokkal kapcsolatos műveletekre az önkormányzat pénzügyi szolgáltató céget bízhat meg.

(3) Az értékpapírok vásárlásáról és a meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról és feltételeiről a képviselő-testület dönt.

33. § (1) Az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságokban az önkormányzatot képviselő felügyelő bizottsági tagok kötelesek:

• a) a döntések meghozatalánál a tulajdonos érdekeit képviselni és közvetíteni, illetve a társaság hatékony működését elősegíteni,
• b) a tulajdonos részére évente egyszer a munkájukról beszámolni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettséget a képviselő-testület előtt kell teljesíteni.

(3) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezetői kötelesek a társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható gondossággal ellátni.

34. § (1) A versenytárgyalás nyilvános vagy zártkörű.

(2) A versenytárgyalás nyilvánosságáról a tulajdonos dönt.

(3) Zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a nyilvánosság nyomós közérdeket sértene.

(4) Zártkörű versenytárgyalást lehet tartani akkor, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.

(5) Zártkörű versenytárgyalás esetén az érdekelt ajánlattevőket a tulajdonos határozza meg.

(6) A nyilvános versenytárgyalást országos, vagy megyei napi, vagy hetilapban meg kell hirdetni.

(7) A zártkörű versenytárgyalásról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.

(8) A versenytárgyalási felhívásban meg kell jelölni, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontja alapján bírálja el. A versenytárgyalási felhívás megjelenése előtt a bírálati szempontot a Képviselő-testület határozza meg.

(9) A nyilvános vagy zártkörű versenytárgyalásra irányuló döntés más szervet vagy személyt felhatalmazhat a versenytárgyalás előkészítésével és - a tulajdonosi jogok gyakorlásának kivételével - lebonyolításával.

35. § (1) Az önkormányzati vagyon részét képező ingatlan forgalmi értékét elidegenítés előtt ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni. Ingatlanforgalmi értékbecslés 6 hónapnál régebbi nem lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon részét képező ingó vagyon forgalmi értékét elidegenítés előtt ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni. Ingó vagyonról készült értékbecslés 3 hónapnál régebbi nem lehet.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, e rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke irányadó.

36. § (1) Az önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről – a következő esetekben lehet lemondani:

• a) ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
• b) ha a követelés részben vagy egészben behajthatatlan,
• c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összességét meghaladó költségekkel járna,
• d) a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat,
• e) ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyítottan nem elérhető, nem lelhető fel.
• f) csődegyezségi megállapodásban
• g) felszámolási eljárási megállapodásban
• h) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
• i) bírói egyezség keretében
• j) perbeli, peren kívüli megegyezés során

(2) Az önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről – a következő módon lehet lemondani:

• a) 100.000,- Ft., azaz egyszázezer forint vagy ezt meghaladó érték felett - a 36. § (1) bekezdés f) - j) pontjai kivételével - a képviselő-testület,
• b) 100.000,- Ft., azaz egyszázezer forint érték alatt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester joga.
• c) értékhatár nélkül, a munkavállalókkal szembeni követelésekről való lemondás a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester joga.

37. § (1) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörében a polgármester a 36. § (1) bekezdés f) - j) pontjai szerinti esetekben a 36. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a követelésről részben vagy egészben lemondhat.

(3) A polgármester a 36. § (2) bekezdés b) és c) pontjai és 37. § (2) bekezdése szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

38. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

39. § E rendelet hatálya – jogszabály alapján – nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

40. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.

41. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 14/2012.(V.31.) önkormányzati rendelet.