Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VIII. 12.) önkormányzati rendelete

a Város helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2024. 12. 30

Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VIII. 12.) önkormányzati rendelete

a Város helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2024. 12. 30

Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya Tolna Város teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet alkalmazása

2. § (1) Tolna Város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkákat folytatni) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város településképének védelméről és a településképi véleményezési eljárásról szóló 15/2018. (VII.18.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Tkr.), valamint e rendelet betartásával kell.

(2)1 E rendelet mellékletei:

1. melléklet: Tolna Város Belterületi Szabályozási Terve,

2. melléklet: Tolna Város Külterületi Szabályozási Terve,

b) melléklet: Az építési övezetek és övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata,

b) melléklet: Elhelyezhető és a tiltott rendeltetések az építési övezetekben, övezetekben

5. melléklet: Az alkalmazott vagy alkalmazásra javasolt sajátos jogintézmények

e) melléklet: Biológiai aktivitásérték fenntartását biztosító területek

II. Fejezet

SZABÁLYOZÁSI ELEMEK

3. Kötelező szabályozási elemek

3. § (1) A szabályozási terv térképi téradat-rétegeinek műszaki követelményei és a terven alkalmazott jelek a Miniszterelnökség által kiadott Településtervezési szabályzat 3. mellékletében szereplő követelményeken alapulnak, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) kialakult állapot: az építési tevékenységgel érintett telek 2-2 szomszédos ingatlanán a földhivatali nyilvántartás szerint épület áll. Saroktelek esetében 1-1 szomszédos telekre vonatkozóan kell teljesülnie.

b) telekszélesség: az övezeti előírások között szerelő „telekszélesség” előírásnak az a telek felel meg, amelynél a telekterület több mint a felénél nagyobb a telek szélesség mint az előírt. A telekszélesség megfelelőségét egy az előírt telekszélességgel azonos szélességű téglalap behelyezésével kell bizonyítani.

c)2 utcai főépítmény: az építési telek közterületi telekhatárától mért 15 méteres telekrészén álló, vagy oda tervezett főépítmény.

(3) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:

a) tervezett belterület határ

b) szabályozási vonal

c) építési határvonal

d) építési vonal

e) közlekedési terület céljára fenntartandó terület

f) telek be nem építhető része

g) méretvonal

h) építési övezet, övezet határa, jele

i) telken belül zöldfelületként kialakítandó rész

j) beültetési kötelezettséggel érintett terület

k) közterület-alakítási terv alapján rendezendő terület

l) temető védőterülete.

4. Javasolt szabályozási elemek

4. § A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei: megszüntető jel.

5. Más jogszabály által elrendelt korlátozó elemek

5. § (1) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:

a) műemlék,

b) műemléki környezet,

c) nyilvántartott régészeti lelőhely

d) világörökség várományos helyszín

e) világörökség várományos helyszín védőövezete

f) helyi védett egyedi érték

g) Duna-Dráva Nemzeti Park területe

h) Országos Ökológiai Hálózat magterületi övezete

i) Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosójának övezete

j) Natura2000 terület

k) Bioszféra rezervátum

l) tájképvédelmi terület övezete.

(2) Korlátozások és védelmek:

1. vízminőség-védelmi terület

2. árvízvédelmi védvonal

3. nagyvízi meder övezete

4. fakadó és szivárgó víz által veszélyeztetett terület

5. vízjárta terület

6. bányatelek

7. megkutatott ásványi nyersanyagvagyon terület

8. földtani veszélyforrás területe

9. vízmű

10. vízműkút

11. hévízkút

12. víztározó

13. belvízi öblözet

14. szennyvíztelep és szennyvízátemelő szaghatásvédelmi területe

15. regionális szennyvíztisztító telep

16. szennyvíz átemelő

17. vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezete

18. védőterület, védősáv

19. nagynyomású földgázszállító vezeték

20. regionális szennyvíznyomó vezeték

21. regionális vízvezeték

22. nagyfeszültségű villamos főelosztó hálózat

(3) A szabályozási tervlapon jelölt védőterületek, védőtávolságok tekintetében az ezeket elrendelő jogszabályokban szereplő előírások az irányadóak.

6. Tájékoztató elemek

6. § (1) A szabályozási terv egyéb tájékoztató elemei:

a) helyi védelem alól törlésre javasolt egyedi érték

b) helyi védelemre javasolt egyedi érték

c) tájékoztató szöveg,

d) erdők övezete.

(2) A szabályozási terv alaptérképi elemei:

a) közigazgatási terület határ,

b) belterület határ,

c) földrészlet határ,

d) épület,

e) reambulált épület (alaptérképen nem szereplő),

f) elbontott épület (alaptérképen szereplő),

g) szintvonal.

III. Fejezet

Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások

7. Belterületi határ megváltoztatására vonatkozó előírások

7. § A város belterületi határvonala a szabályozási tervlapon jelölt módon változtatható meg.

8. Telekalakításra vonatkozó előírások

8. § A város területén telket kialakítani csak az e rendelet 3. mellékletében meghatározott, az adott övezetre vagy építési övezetre vonatkozó minimális értékek teljesülése esetén lehet, kivéve

a) a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkének kialakítása esetén,

b) a szabályozási vonallal jelölt terület-igénybevételeknél visszamaradó telek esetén,

c) magánút kialakítása esetén,

d) kialakult telekállapotnál történő olyan telekalakítás esetén, ahol a kialakuló telkek méretei a változtatás előtti állapothoz képest az építési előírások értékeihez közelítenek.

9. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések

9. § (1) Az építési helyet a szabályozási terven jelölt építési hely vagy építési vonal jelöli, ennek hiányában az építési hely előkerti méretét a (2) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve, az építési övezetben, övezetben a következők szerint kell meghatározni:

a) az utcában jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni

b) ha a kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor

ba) Lf-1, Lke-2, Lke-4, Lk-1, Lk-2, Lk-4, Lk-5, Ln-1, Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4, Vi-1, Vi-3, Gksz-1, Gksz-3 jelű építési övezetben 0 m

bb) Lk-3, Vi-2 jelű építési övezetben 3 m

bc) Lke-1, Lke-3, Lke-5, Lke-6, Lk-6, Lk-7, Gksz-2, Gksz-4, Gksz-5, Gip-1, Gipe-1, Gipe-2, Gipe-3, Gipe-4, Gipe-5, K-Mü-1, K-Hull-1, K-Hull-2, K-T-1 jelű építési övezetben 5 m

bd) K-Sp-1 jelű építési övezetben 6 m

be) K-Mü-2 jelű építési övezetben 10 m

bf) Má-1, Má-2, Mt-1, Mke-1, Mke-2, Ev-1, Er-1, Ee-1, Kb-Id-1, Kb-Kf-1, Kb-Kf-2, Kb-B-1 jelű övezetben 8 méter,

bg) Zkp-1, Zkk-1, V-2, V-3 jelű övezetben 3 m

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előírásoktól eltérően a 8,0 m vagy annál keskenyebb közterülethez csatlakozó telkeknél az előkert mérete legalább 5,0 méter kell legyen.

(3) Az építési helyet a szabályozási terven jelölt építési hely határvonala jelöli, ennek hiányában az építési hely oldalkerti méretét az építési övezetben, övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni:

a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén 4 méter, kivétel Lf-1 jelű építési övezetben, amennyiben az épület tervezett helyénél a telek szélessége nem éri el a 12 métert és az Mke-2 jelű övezetben 3 méter.

b) szabadon álló beépítési mód esetén

ba) Lke-5, Vi-2, V-2, Vi-3 jelű építési övezetben, Zkp-1, Zkk-1, V-1, V-3, Kb-Kf-1, Kb-Kf-2 jelű övezetben 3 m

bb) Lk-6, Gksz-5 jelű építési övezetben 4 m

bc) Lk-7, Vt-3, Gip-1, Gipe-1, Gipe-2, Gipe-4, Gipe-5, K-Mü-1, K-Mü-2, K-Hull-1, K-Hull-2, K-T-1 jelű építési övezetben, Má-1, Má-2, Mt-1, Kb-Id-1 jelű övezetben 5 m

bd) Gksz-4, K-Sp-1 jelű építési övezetben, Ev-1, Er-1, Ee-1, Kb-B-1 jelű övezetben 6 m

be) K-Mü-2 jelű építési övezetben 25 méternél szélesebb telek esetén 6 méter, egyéb esetben 3 m.

bf) Gksz-2 jelű építési övezetben 20 méternél szélesebb telek esetén 5 méter, egyéb esetben 3 m.

(4) Az építési helyet a szabályozási terven jelölt építési hely határvonala jelöli, ennek hiányában az építési hely hátsókerti méretét az építési övezetben, övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni:

a) Lakóterület és vegyes terület építési övezeteiben, ha a telekmélység

aa) 15 méternél kevesebb, 0 méter

ab) ha 15 és 20 méter között van 3 méter,

ac) egyéb esetben 6 méter

b) Zkp-1, Zkk-1, V-2, V-3 jelű övezetben 3 m

c) Gip-1, Gipe-1, Gipe-2, Gipe-3, Gipe-4, Gipe-5, K-Mü-1, K-Mü-2 jelű építési övezetben, valamint Má-1, Má-2, Mke-1, Mke-2, Ev-1, Er-1, Ee-1, Kb-Id-1, Kb-Kf-1, Kb-Kf-2 jelű övezetben 10 méter

d) minden egyéb építési övezetben, övezetben 6 méter.

10. A járművek elhelyezésére vonatkozó előírások

10. § (1) A Vt, Vi jelű építési övezetekben és Lk-3 jelű övezetben új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges személygépkocsi elhelyezését az OTÉK 42. § (11) bekezdése alapján a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken, parkolóban vagy közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával is lehet biztosítani.

(2) A település területén saját telken belül vagy az (1) bekezdésben meghatározott módon egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után.

11. Utakra vonatkozó rendelkezések

11. § (1) Közforgalom elől elzárt magánút a település közigazgatási területén belül bármely övezetben, építési övezetben kialakítható.

(2) A magánút kialakítása során

a) közterülethez kell, hogy csatlakozzon, magánútból nem nyitható újabb magánút,

b) egynél több telket kiszolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként létesülhet,

c) a közforgalom elől el nem zárt, gépjárműforgalom számára alkalmas magánút, ha négynél több építési telkeket szolgál ki és 50 méternél hosszabb zsákutcaként alakul ki, a zsákutca végén tehergépjárművek számára (különösen hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében) megfelelő visszafordulási lehetőséget kell kialakítani,

d) zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza belterületen 100 méter lehet.

(3) Lakótelket kiszolgáló magánút telekszélessége

a) 1 telek – legfeljebb 2 rendeltetési egység – kiszolgálása esetén legalább 4,0 m,

b) 2 - 6 telek – legfeljebb 8 rendeltetési egység – kiszolgálása esetében legalább 8,0 m,

c) 6-nál több telek, vagy 10-nél több rendeltetési egység kiszolgálására legalább 12,0 m kell, hogy legyen.

12. Közterületekre vonatkozó előírások

12. § Közterületalakítási terv alapján rendezendő területeket az 1. melléklet szerinti Sz-1 jelű szabályozási tervlap határolja le. A terv a lehatárolt területen belül részterületre is elkészíthető. A tervnek figyelembe kell vennie az adott területen lévő közművekre vonatkozóan a közműszolgáltatók fejlesztési terveit. A terv nem közterületre vonatkozó tartalma irányadó javaslatnak tekintendő.

13. Zöldinfrastruktúra védelmére és fejlesztésére vonatkozó előírások

13. § (1) Lakóterületen, vegyes területen, zöldterületen, K-T-1, K-i-1 jelű építési övezetben, Kb-Id-1 jelű övezetben és ezek határától mért 50 méteren belül, valamint tájképvédelmi területen belül önálló új adótorony nem helyezhető el. Ezeken a területeken új antenna meglévő építményre helyezhető el.

(2) Erdők övezetén belül erőművek létesítése során figyelembe kell venni a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 30/A. § előírásait.

(3) Az országos közút külterületi szakasza, valamint a jellemzően K-Ny irányú mezőgazdasági utak mentén – műszaki lehetőség esetén – fasort, illetve többszintes kialakítású zöldsávot kell telepíteni.

(4) Bármely építési övezet telkén lakásonként legalább 25 m2 zöldfelületet kell biztosítani. A nem saját célra épülő lakások esetén ezt a zöldfelületet a használatba vételi engedély kiadásáig ki kell alakítani.

(5) Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosójának övezetén belül önálló rendeltetési egységenként legfeljebb 100 m2 bruttó alapterületű létesítmény építhető, ez alól kivétel az Lf-1, Vi-3 jelű építési övezet, valamint a V-3 jelű övezet.

14. Környezetvédelmi előírások

14. § (1) Működő temető zajvédelmi szempontból csendes övezetnek minősül, ezért telekhatárától mért 30 méteres távolságon belül nappal 55, éjjel 45 LAM (mértékadó A-hangnyomásszint) nagyobb zajhatással járó üzemi vagy szabadidős tevékenység nem végezhető.

(2) A település területét érinti a 04.02. Bölcske-Bogyiszlói belvízvédelmi szakasz 04. 02. 01. Bogyiszlói őrjárás területe, melyen belül a mértékadó belvízszint 88,00 mBf. Épület padlószintjét legalább 88,0 mBf + 0,5 méter magassággal kell kialakítani. Az épület kontúrja körül 5 méteres sávban a terep szintjét legalább 88,0 mBf +0,2 méter magassággal kell kialakítani.

(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő Tolnai-Holt-Duna 3 méteres parti sávjában épület nem helyezhető el, valamint építmény kizárólag a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdésében előírtakra tekintettel alakítható ki. Egyéb vízfolyások tavak, tározók és holtágak mentén a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben meghatározott parti sáv biztosítandó.

(4) Vízbázis hidrogeológia „B” védőövezettel és vízminőség védelmi terület övezettel érintett területen belül új létesítmény építése esetén a keletkező szennyvíz elvezetése szennyvízhálózatra való rácsatlakozással biztosítandó.

(5) A vízbázis hidrogeológia „B” védőövezettel és vízminőség védelmi terület övezettel érintett területen, amennyiben a szennyvízhálózatra való rácsatlakozás nem biztosítható, új létesítmény építése esetén a keletkező szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez zárt szennyvízgyűjtő tartály létesítendő a következő feltételek egyidejű teljesülése esetén:

a) ha a telek határa közúton vagy magánúton szippantó autóval ténylegesen megközelíthető;

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget;

c) a tulajdonos az épület használatba vételekor és legalább 5 évente elvégzendő víztartás próba jegyzőkönyvvel igazolja a műtárgy vízzáróságát; a tulajdonos vállalja, hogy a vízdíj számlájában rögzített fogyasztott vízmennyiség 90%-ának megfelelő mennyiségű szennyvíz tengelyen történő elszállítását és szakszerű ártalmatlanítását számlával és szállító levéllel igazolja.

(6) Vízbázis hidrogeológia „B” védőövezettel és vízminőség védelmi terület övezetével nem érintett részeken az (5) bekezdésben meghatározott feltételek együttes teljesülése esetén zárt szennyvízgyűjtő tartály és egyedi szennyvízkezelő kisberendezés is megengedett a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm.rendeletben meghatározott feltételek betartása mellett.

(7) Vízminőség védelmi terület övezetére kívülről – regionális szennyvízgyűjtő- és tisztító rendszerre szennyvízcsatorna-hálózaton történő csatlakozás kivételével – a szennyvíz bevezetése tilos.

(8) Az árvízvédelmi töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon belül a vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm.rendelet 7. § (1) és (2) bekezdésében előírtak figyelembevétele szükséges.

(9) Árvízvédelmi védvonal mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 méteren, a mentett oldalon pedig 110 méteren belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vonatkozó jogszabályi előírások szerint lehet.

(10) Nagyvízi meder övezetén belül a város közigazgatási területét áramlási holttér és átmeneti levezető sáv érinti. A területen belül a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm.rendelet vonatkozó jogszabályi előírásain túl épület nem helyezhető el.

(11) Fakadó és szivárgó víz által veszélyeztetett területen épület és terepszint alatti építmények - közműberendezések kivételével -elhelyezése nem megengedett.

(12) Vízjárta területeken mezőgazdasági használat, hasznosítás csak a tulajdonos vagy a használó saját felelősségére történhet. A terület adottságaiból eredő esetleges károkért kártalanítás nem jár.

(13) Bányatelek területén bányászati tevékenység az engedélyes műszaki üzemi terv alapján végezhető.

(14) Deák Ferenc utca 75/2. B számú lakótelep előtti területen azonosított földtani veszélyforrás területen építési tevékenység esetén a rézsűhámlásos jelenségre tekintettel végezhető építési tevékenység.

(15) Belvízi öblözet területén belül új épület terepszint alatti létesítményeit talajvíz nyomás elleni vízszigeteléssel kell ellátni.

(16) A város katasztrófavédelmi szempontból II. veszélyességi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint meglétéhez a következők szükségesek:

a) Riasztás: a lakosság központi riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása feltételeinek biztosítása.

b) Lakosságvédelmi módszer: a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően, elsősorban elzárkózás, indokolt esetben kitelepítés.

c) Felkészítés: a lakosság évente történő aktív tájékoztatása, a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával, a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályzat.

d) Védekezés: különleges felszerelések és kiképzett szakértők (önkéntes mentőszervezetek) bevonásának tervezése és begyakoroltatása. A kockázatbecslésnek megfelelően a polgári védelmi szervezetek megalakítása. A karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése és begyakoroltatása.

e) Induló katasztrófavédelmi készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet megléte.

15. Örökségvédelmi előírások

15. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyet, a műemléket és a műemléki környezetet az illetékes államigazgatási szervek adatszolgáltatása alapján tartalmazza a szabályozási tervlap.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken végezhető tevékenységeket a vonatkozó jogszabályi előírások határozzák meg.

(3) Világörökség várományos helyszín védőövezetén belül építményt elhelyezni a világörökségvárományos helyszín gépjárművel történő megközelítésének biztosítása mellett lehet.

(4) A helyi védett egyedi érték a Tkr. alapján került jelölésre. Ezeket érintő építési tevékenységek esetén a Tkr. szerint kell eljárni.

(5) A helyi védelemre javasolt egyedi értékek körét a szabályozási tervlap tájékoztató jelleggel ábrázolja. A védettséget kimondó Tkr módosítását követően helyi védett egyedi értékként kezelendő.

16. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

16. § (1) Beültetési kötelezettséggel érintett területek a szabályozási tervben jelölt területek és a 24. § (2) bekezdés szerinti területek.

(2) A település önkormányzata beültetési kötelezettséget ír elő közcélú környezetalakítási cél érdekében használatbavételi engedély kiadásának feltételeként vagy önkormányzati hatósági döntésben, az alábbiak szerint:

a) háromszintes növényállomány ültetendő,

b) a gépjármű-forgalom és közművek elhelyezése céljából telkenként legfeljebb egy helyen 6 méteres sávban a zöldfelület megszakítható,

c) a teljesítés határidejének legalább 12 hónap határozandó meg.

(3) Háromszintes növényállományúnak minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére legalább 1 db nagy lombkoronájú fa, legalább 40 db cserje, valamint a nem beépített és nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént.

(4) Az Étv alapján elrendelhető beépítési kötelezettség kizárólag a megüresedett építési telek közterület felöli részére vonatkozhat. A megüresedett telekrész beépítését a településrendezési kötelezettséget elrendelő hatósági döntéstől számított 3 éven belül meg kell kezdeni.

17. Közművekre, hírközlésre vonatkozó előírások

17. § (1) Új közművezetéket a vonatkozó jogszabályok és ágazati szabványok betartása mellett elsődlegesen közterületen kell elhelyezni.

(2) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó közművezeték nyomvonalát és annak szükséges védőtávolságát építési tevékenység során figyelembe kell venni.

(3) Elektromosvezeték mentén, a vonatkozó jogszabályok szerinti védőtávolságon belül építmény csak az ágazati szabályok figyelembevételével helyezhető el.

(4) Gázvezeték tengelyétől mért, a vonatkozó jogszabályok szerinti védőtávolságon belül építmény csak az ágazati szabályok figyelembevételével helyezhető el.

(5) Az adott övezetre, építési övezetre előírt közművesítés-mértéket a használatbavételi engedély kiadásáig kell teljesíteni.

18. Az építés általános szabályai

18. § (1) Az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül az OTÉK 35. §. (6) bekezdésében meghatározottakon túl belterületen nem helyezhető el építménynek minősülő antennatartó szerkezet, ez alól kivételt képez a közintézmény telke.

(2) OTÉK 38. § (2) bekezdése alapján Tolna Város teljes közigazgatási területén új szélerőmű vagy szélerőmű park nem helyezhető el, a meglévő szélerőművek építménymagassága nem növelhető, a szélerőműparkok nem bővíthetők.

(3) Építési övezetben oldalkert és hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhető el 4 m3-nél nagyobb medence, kerti tó.

(4)3 Új utcai főépítményt építési vonalra, ennek hiányában a telken belül az utcában jellemzően kialakult állapothoz igazodóan kell elhelyezni, ennek hiányában az építési helyen belül.

(5)4 Új melléképítmény az utcában jellemzően kialakult állapothoz igazodóan megállapítható utcai főépítmény helyén nem helyezhető el, kivéve közmű-becsatlakozás műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladékgyűjtő edénytároló.

(6) Telek közlekedési terület céljára fenntartandó területtel érintett részén a közlekedést akadályozó terepszint feletti és közmű kivételével terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

(7) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett beépítési magasság és a szintterületi mutató betartása mellett bővíthetők.

(8)5 Terepszint alatti építmény (műtárgyakat kivéve) minden építési övezetben, övezetben kizárólag építési helyen belül helyezhető el.

(9) KÖu-f jelű utakkal határos vagy attól közterülettel elválaszott földrészleten 3 méternél kisebb méretű vagy előkert nélkül létesítendő új épület, meglévő épület közterületi homlokzati nyílását érintő átalakítás esetén a közterületi homlokzaton ablakot a közterületi szinttől mért legalább 140 cm magasságú könyöklőpárkánnyal kell kialakítani, kivétel ez alól az üzleti célú portál és a kertvárosias lakóterület.

(10)6 Az építési övezetekben meghatározott párkánymagasság értékétől +1 méter értékig el lehet térni abban az esetben, ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan 2-2 szomszédos telkén álló épület közterületi homlokzatának párkánymagasság értékének átlaga ezt indokolja. Saroktelek esetében elegendő 1-1 szomszédos épület párkánymagasságát figyelembe venni.

(11)7 Lk-2, Lk-4, Lk-5, Vt-1, Vt-2, Vt-4 K-i-1 jelű építési övezetben utcai főépítmény szabadon álló jelleggel nem alakítható ki, kivétel ez alól, ha az építési telek legalább három irányból közterülettel határos.

(12) KÖu-f jelű utakkal határos vagy attól KÖu-h jelű közterülettel elválaszott földrészleten, és településközpont vegyes terület építési övezeteiben előkert nélkül a közterületi telekhatáron álló épület földszintjének utcafronti részén lakás csak a járdaszintnél 0,7 m-nél magasabban lévő padlószinttel helyezhető el.

(13)8

(14) Lf-1 jelű építési övezetben az utcára merőleges tetőgerincű főépület szélessége legfeljebb 8,5 méter lehet a közterülettől számított 20 méteres távolságon belül.

(15) Lf jelű falusias lakóterületen lévő építési telkek utcai telekhatártól mért 70 méteren túli része a beépítési értékbe és a zöldfelületi arányba nem számítható be.

IV. Fejezet

Részletes övezeti előírások

19. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

19. § (1) A település beépítésre szánt területei a következők:

a) falusias lakóterület – Lf,

b) kertvárosias lakóterület – Lke

c) kisvárosias lakóterület – Lk

d) nagyvárosias lakóterület - Ln

e) településközpont vegyes terület – Vt

f) intézményi vegyes terület – Vi

g) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület – Gksz

h) ipari gazdasági terület – Gip

i) egyéb ipari gazdasági terület – Gipe

j) különleges temető terület – K-T

k) különleges hulladék elhelyezési terület – K-Hull

l) különleges sportolási célú terület – K-Sp

m) különleges mezőgazdasági üzemi terület – K-Mü

n) különleges idegenforgalmi terület – K-i

(2)9 Az építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázatát a rendelet 3. melléklet tartalmazza.

(3)10 Az építési övezetekben elhelyezhető és a tiltott rendeltetések táblázatát a rendelet 4. melléklet tartalmazza.

20. § (1) Lke-1, 2, 3 és 4 jelű építési övezetben óvoda rendeltetés nem alakítható ki.

(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben raktár, tárolás rendeltetésű önálló egység kizárólag gépkocsitárolás céljára alakítható ki.

(3)11 Lke-1 jelű építési övezetben a 300 m2 alatti telek esetében a megengedett beépítettségi érték és a legkisebb zöldfelületi arány a 3. mellékletben foglalt táblázatában szereplő kedvezményes paraméterrel meghatározott értékig növelhető. E rendelkezés OTÉK 2. mellékletében meghatározott értékektől megengedőbb követelményeket állapít meg a Tolna Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda TOB/2/00074-16/2024. iktatószámú hozzájárulása alapján.

21. § (1) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben óvoda rendeltetés nem alakítható ki.

(2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben raktár, tárolás rendeltetésű önálló egység kizárólag gépkocsitárolás céljára alakítható ki.

(3) Lk-1 jelű építési övezetben 14 méternél keskenyebb telek esetében a beépítési mód zártsorú.

(4) Lk-3 jelű kisvárosias lakóterület építési övezetében gépkocsitároló önálló rendeltetési egységként elhelyezhető. Önálló rendeltetési egységenként legfeljebb bruttó 3,5 x 6,5 méteres alapterülettel, legfeljebb 3,5 méteres homlokzatmagasággal. Épületenként legfeljebb 10 gépkocsitároló alakítható ki.

(5)12 Lk-2, Lk-4 és Lk-5 jelű építési övezetben zártsorú beépítési mód esetén a saroktelek beépítettsége a 3. mellékletben foglalt táblázatban szereplő kedvezményes paraméterrel meghatározott értékig növelhető. Lk-4 és Lk-5 jelű építési övezetre vonatkozóan e rendelkezés OTÉK 2. mellékletében meghatározott értékektől megengedőbb követelményeket állapít meg a Tolna Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda TOB/2/00074-16/2024. iktatószámúhozzájárulása alapján.

22. § (1)13 Ln-1 jelű nagyvárosias lakóterület építési övezetén belül már meglévő épületek részére kialakítható úszótelek. Az OTÉK 34. § (7) bekezdésében szereplő előírás alapján az úszótelek megengedett legnagyobb beépítettsége a 3. mellékleben foglalt táblázatában szereplő kedvezményes paraméterrel meghatározott értékig növelhető.

(2) Ln-1 jelű nagyvárosias lakóterület építési övezetén belül lakórendeltetésű épület céljára kialakított úszótelek esetében a megengedett szintterületi mutató 4,5.

(3) Ln-1 jelű nagyvárosias lakóterület építési övezetében gépkocsitároló önálló rendeltetési egységként elhelyezhető. Önálló rendeltetési egységenként legfeljebb bruttó 3,5 x 6,5 méteres alapterülettel, legfeljebb 3,5 méteres homlokzatmagasággal. Épületenként legfeljebb 10 gépkocsitároló alakítható ki.

23. § (1) Vt-1 jelű építési övezetben meghatározott homlokzatmagasság értéknek a közterület felé eső homlokzat esetében teljesülnie kell.

(2)14 Vt-1, Vt-2, Vt-4 és Vi-1 jelű építési övezetben zártsorú beépítési mód esetén a saroktelek beépítettsége a 3. mellékleben foglalt táblázatban szereplő kedvezményes paraméterrel meghatározott értékig növelhető.

(3) Intézményi vegyes terület építési övezeteiben raktár, tárolás rendeltetésű önálló egység kizárólag gépkocsitárolás céljára alakítható ki.

(4) Vi-3 jelű építési övezetben az épület legmagasabb pontját a Holt-Duna felöli természetes terepfelszíntől kell számolni. Az övezetben elhelyezhető rendeltetések a rekreációt, szabadidős tevékenységet és sportolást szolgáló céllal alakíthatók ki. Az övezetben telkenként legfeljebb 20 férőhely számú szállás alakítható ki.

24. § (1)15 Gksz-33 jelű építési övezetben a 3. mellékletben foglalt táblázat a telek megengedett legnagyobb beépítettsége és legkisebb zöldfelületi aránya érték vonatkozásában az OTÉK 2. mellékletében meghatározott értékektől megengedőbb követelményeket állapít meg a Tolna Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda TOB/2/00074-16/2024. iktatószámú hozzájárulása alapján.

(2) Gip-1, Gipe-1, Gipe-2, K-Mü-1 jelű építési övezetben - a meglévő, már beépített telkek és a beépítésre nem szánt területtel érintkező telekhatár melletti rész kivételével - 10 méter széles többszintű növénysáv telepítendő a telekhatár mentén.

(3) Gip-1, Gipe-1, Gipe-2, K-Mü-1 jelű építési övezetben technológiai szempontból szükséges toronyszerű építmények esetében az adott építési övezetre meghatározott homlokzatmagasságtól függetlenül az építmény megengedett legmagasabb pontja legfeljebb 35 m, Gipe-5 jelű építési övezetben 45 m.

25. § (1)16 K-T-1 jelű építési övezet kizárólag a temetkezés céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben toronyszerű építmények (harangláb, templomtorony) esetében az épület megengedett legmagasabb pontja a 3. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott érték.

(2) K-Hull-1 jelű építési övezetben kizárólag a hulladékok elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló építmény létesíthető.

(3) K-Hull-2 jelű építési övezetben megengedett zavaró hatású ipari rendeltetésként kizárólag inert hulladék-kezelő telep és beton keverő létesíthető.

(4) K-i-1 jelű építési övezetben idegenforgalmat szolgáló épületek helyezhetők el.

20. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

26. § (1) A település beépítésre nem szánt területei a következők:

1. általános mezőgazdasági terület – Má

2. kertes mezőgazdasági terület – Mke

3. tájgazdálkodási mezőgazdasági terület – Mt

4. közpark zöldterület – Zkp

5. közkert zöldterület – Zkk

6. természetközeli terület – Tk

7. védelmi célú erdőterület – Ev

8. rekreációs célú erdőterület – Er

9. egyéb erdőterület – Ee

10. vízgazdálkodási terület – V

11. különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület – Kb-Id

12. különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület – Kb-Kf

13. különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés terület - Kb-B

14. közúti közlekedési terület főhálózata – KÖu-f

15. közúti közlekedési terület helyi hálózata – KÖu-h

16. egyéb közlekedési terület - KÖe

(2)17 Az övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázatát a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3)18 Az övezetekben elhelyezhető és a tiltott rendeltetések táblázatát a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

27. § (1) Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetén belül 1 db lakójellegű rendeltetés helyezhető el az OTÉK 29. § (2) bekezdése alapján mezőgazdasággal összefüggő rendeltetésű épületben, legfeljebb 1,5 % megengedett beépítési értékkel, de legfeljebb nettó 200 m2 szintterülettel. Az övezetben birtokközpont kialakítható az OTÉK 29. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(2) Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetén belül 10 000 m2 feletti telekméret esetében 1 db lakójellegű rendeltetés helyezhető el, legfeljebb 3 % megengedett beépítési értékkel, de legfeljebb nettó 200 m2 szintterülettel. Az övezetben lévő földrészleteken kizárólag lakórendeltetés létesítése nem megengedett.

(3)19 Má-2 jelű övezetben a 3. mellékletben foglalt táblázatban szereplő homlokzatmagasságtól eltérően, önálló épületként létesülő lakó rendeltetésű épület esetében a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 4,5 m.

(4) Má-2 jelű övezetben gazdasági épület esetén a telek megengedett legnagyobb beépítettsége

1. 720 és 1500 m2 közötti telekméret esetén - nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - a 10 %;

2. 1500 és 10 000 m2 telekméret között művelési ágtól függetlenül 10 %;

3. 10 000 m2 telekméret felett 6 %

(5) Az Má-2 jelű övezetben lévő földrészleten birtokközpont kialakítható.

(6) Má-3 jelű általános mezőgazdasági területen épület nem helyezhető el. Az övezetben lévő földrészleteken birtokközpont nem alakítható ki, az övezetben lévő földrészlet birtoktestbe nem számítható be.

(7) Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében kizárólag a gyepgazdálkodáshoz, a legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó és a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetők el. Az övezetben lévő földrészleteken birtokközpont nem alakítható ki, azonban a terület birtoktestbe beszámítható.

(8) Mke-1 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében földrészlet 720 m2 és 1500 m2 közötti telekméret és az OTÉK 29. (3) bekezdés 2. pontja szerinti művelési ágak esetén építhető be. 1500 m2 telekméret feletti ingatlan művelési ágtól függetlenül beépíthető. Az övezetben lévő földrészleteken birtokközpont nem alakítható ki, azonban a terület birtoktestbe beszámítható.

(9) Mke-2 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében földrészlet 720 m2 és 1500 m2 közötti telekméret és az OTÉK 29. (3) bekezdés 2. pontja szerinti művelési ágak esetén építhető be. 1500 m2 telekméret feletti ingatlan művelési ágtól függetlenül beépíthető. Az övezetben lévő földrészleteken birtokközpont nem alakítható ki, azonban a terület birtoktestbe beszámítható.

(10)20 Mke-2 jelű övezetben a zártkerti művelés alól kivett telek beépítettsége a 3. mellékletben foglalt kedvezményes paraméterrel meghatározott értékig növelhető.

28. § (1) Zkp-1 jelű övezetben a zöldfelületi elemek és közlekedési felületek rekonstrukciója kizárólag kertépítészeti terv alapján végezhető.

(2) Zkk-1 és Zkp-1 jelű övezetben kerti építmény kizárólag közösségi céllal helyezhető el.

(3) Tk-1 jelű övezeten belül épület nem helyezhető el.

(4) Ev-1 jelű védelmi célú erdőterület övezetében erdő- és vadgazdálkodási, természetvédelmi, honvédelmi vagy katonai rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) Ev-2 jelű védelmi célú erdőterület övezetben épület és építmény nem helyezhető el, kivétel az OTÉK 32. § (1) bekezdés 1-3. pontjaiban meghatározott rendeltetés

(6) Er-1 jelű rekreációs célú erdőterület övezetben erdő- és vadgazdálkodási, rekreációs, pihenést, testedzést szolgáló épületek helyezhetők el. Az övezetben egyenként legfeljebb bruttó 500 m2 alapterületű épület helyezhető el.

29. § (1) V-1 jelű vízgazdálkodási terület övezetébe tartozó vízfolyások, állóvizek, holtágak területén, parti sávon kívül eső területen kizárólag a vízvédelemmel, vízgazdálkodással összefüggő legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű létesítmény és a víziállások létesítésének és fennmaradásának szabályozásáról szóló 23/2011. (IX. 30.) önkormányzati rendelet szerinti méretben és módon víziállás helyezhető el.

(2) V-2 jelű vízgazdálkodási terület övezetében a vízkitermeléssel, víztisztítással összefüggő vízgazdálkodási létesítmények helyezhetők el.

(3) V-3 jelű vízgazdálkodási terület övezetében a vízvédelmet és a halgazdálkodást szolgáló létesítmények helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető épületek egyenként legfeljebb bruttó 30 m2 nagyságúak lehetnek. Az övezeten belül partéltől számított 15 méteres sávon belül épület nem helyezhető el.

30. § (1) Kb-Id-1 jelű különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület övezetében turisztikai célú épület helyezhető el, épületenként legfeljebb bruttó 500 m2 alapterülettel. Az övezeten belül partéltől számított 15 méteres sávon belül épület nem helyezhető el.

(2) Kb-Kf-1 jelű különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület övezetében elsődlegesen 5 MW alatti összteljesítményű naperőmű, illetve a működéséhez szükséges létesítmény, másodlagosan mezőgazdasági jellegű épület helyezhető el.

(3) Kb-Kf-2 jelű különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület övezetében kizárólag 5 MW alatti összteljesítményű naperőmű és a működéséhez szükséges létesítmény helyezhető el.

(4) Kb-B-1 jelű különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés terület övezetében kizárólag a nyersanyag-kitermeléshez szükséges kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

31. § (1) KÖu-f jelű közúti közlekedési terület fő hálózata övezetébe a gyűjtő út vagy annál magasabb besorolású utak tartoznak.

(2) KÖu-h jelű közúti közlekedési terület helyi hálózata övezetébe tartozó területek a város gyűjtőút kategóriánál alacsonyabb besorolású útjai tartoznak. Az övezetben kizárólag a közhasználatra szolgáló autóbuszváró építmény, kerékpártároló, valamint közműépítmény, köztárgy helyezhető el.

(3) A közúti közlekedési terület OTÉK 26. § (2) bekezdése szerinti besorolása:

a) gyorsforgalmi út kategóriába a KÖu-f-1 ,

b) főút kategóriába a KÖu-f-2 ,

c) országos mellékút kategóriába a KÖu-f-3 ,

d) helyi gyűjtőút kategóriába a KÖu-f-4 ,

e) kiszolgáló út kategóriába a KÖu-h-1 ,

f) kerékpárút kategóriába a KÖu-h-2 ,

g) gyalogút kategóriába a KÖu-h-3 jelű övezet tartozik.

(4) KÖe-1 jelű egyéb közlekedési terület övezetében a vasúti közlekedést szolgáló létesítmények helyezhetők el.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

32. §21

33. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

3. melléklet a 13/2024. (VIII. 12.) önkormányzati rendelethez

1.23

2.24

1

A 2. § (2) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 3. § (2) bekezdés c) pontját a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

3

A 18. § (4) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 18. § (5) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 18. § (8) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 18. § (10) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 18. § (11) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 18. § (13) bekezdését a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 19. § (2) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

10

A 19. § (3) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

11

A 20. § (3) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

12

A 21. § (5) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

13

A 22. § (1) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

14

A 23. § (2) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

15

A 24. § (1) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.

16

A 25. § (1) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

17

A 26. § (2) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

18

A 26. § (3) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

19

A 27. § (3) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 27. § (10) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 32. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

22

Az 1. melléklet a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 3. melléklet 1. pontját a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 14. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

24

A 3. melléklet 2. pontját a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 14. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

25

A 4. melléklet a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.