1. § E rendelet hatálya Tolna Város teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. § (1) Tolna Város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkákat folytatni) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város településképének védelméről és a településképi véleményezési eljárásról szóló 15/2018. (VII.18.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Tkr.), valamint e rendelet betartásával kell.

(2) E rendelet mellékletei:

1.melléklet: Tolna Város Belterületi Szabályozási Terve,

2.melléklet: Tolna Város Külterületi Szabályozási Terve,

3.melléklet 1. pontja: Az építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata,

3. melléklet 2.pontja: Az övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata,

4. melléklet 1. pontja: Elhelyezhető és a tiltott rendeltetések az építési övezetekben,

4. melléklet 2. pontja: Elhelyezhető és a tiltott rendeltetések az övezetekben,

5.melléklet: Az alkalmazott vagy alkalmazásra javasolt sajátos jogintézmények

6. melléklet: Biológiai aktivitásérték fenntartását biztosító területek

3. § (1) A szabályozási terv térképi téradat-rétegeinek műszaki követelményei és a terven alkalmazott jelek a Miniszterelnökség által kiadott Településtervezési szabályzat 3. mellékletében szereplő követelményeken alapulnak, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők.

(2) E rendelet alkalmazásában

(3) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:

4. § A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei: megszüntető jel.

5. § (1) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:

(2) Korlátozások és védelmek:

(3) A szabályozási tervlapon jelölt védőterületek, védőtávolságok tekintetében az ezeket elrendelő jogszabályokban szereplő előírások az irányadóak.

6. § (1) A szabályozási terv egyéb tájékoztató elemei:

(2) A szabályozási terv alaptérképi elemei:

7. § A község belterületi határvonala a szabályozási tervlapon jelölt módon változtatható meg.

8. § A község területén telket kialakítani csak az e rendelet 3. mellékletében meghatározott, az adott övezetre vagy építési övezetre vonatkozó minimális értékek teljesülése esetén lehet, kivéve

9. § (1) Az építési helyet a szabályozási terven jelölt építési hely vagy építési vonal jelöli, ennek hiányában az építési hely előkerti méretét a (2) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve, az építési övezetben, övezetben a következők szerint kell meghatározni:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előírásoktól eltérően a 8,0 m vagy annál keskenyebb közterülethez csatlakozó telkeknél az előkert mérete legalább 5,0 méter kell legyen.

(3) Az építési helyet a szabályozási terven jelölt építési hely határvonala jelöli, ennek hiányában az építési hely oldalkerti méretét az építési övezetben, övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni:

(4) Az építési helyet a szabályozási terven jelölt építési hely határvonala jelöli, ennek hiányában az építési hely hátsókerti méretét az építési övezetben, övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni:

10. § (1) A Vt, Vi jelű építési övezetekben és Lk-3 jelű övezetben új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges személygépkocsi elhelyezését az OTÉK 42. § (11) bekezdése alapján a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken, parkolóban vagy közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával is lehet biztosítani.

(2) A település területén saját telken belül vagy az (1) bekezdésben meghatározott módon egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után.

11. § (1) Közforgalom elől elzárt magánút a település közigazgatási területén belül bármely övezetben, építési övezetben kialakítható.

(2) A magánút kialakítása során

(3) Lakótelket kiszolgáló magánút telekszélessége

12. § Közterületalakítási terv alapján rendezendő területeket az 1. melléklet szerinti Sz-1 jelű szabályozási tervlap határolja le. A terv a lehatárolt területen belül részterületre is elkészíthető. A tervnek figyelembe kell vennie az adott területen lévő közművekre vonatkozóan a közműszolgáltatók fejlesztési terveit. A terv nem közterületre vonatkozó tartalma irányadó javaslatnak tekintendő.

13. § (1) Lakóterületen, vegyes területen, zöldterületen, K-T-1, K-i-1 jelű építési övezetben, Kb-Id-1 jelű övezetben és ezek határától mért 50 méteren belül, valamint tájképvédelmi területen belül önálló új adótorony nem helyezhető el. Ezeken a területeken új antenna meglévő építményre helyezhető el.

(2) Erdők övezetén belül erőművek létesítése során figyelembe kell venni a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 30/A. § előírásait.

(3) Az országos közút külterületi szakasza, valamint a jellemzően K-Ny irányú mezőgazdasági utak mentén – műszaki lehetőség esetén – fasort, illetve többszintes kialakítású zöldsávot kell telepíteni.

(4) Bármely építési övezet telkén lakásonként legalább 25 m2 zöldfelületet kell biztosítani. A nem saját célra épülő lakások esetén ezt a zöldfelületet a használatba vételi engedély kiadásáig ki kell alakítani.

(5) Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosójának övezetén belül önálló rendeltetési egységenként legfeljebb 100 m2 bruttó alapterületű létesítmény építhető, ez alól kivétel az Lf-1, Vi-3 jelű építési övezet, valamint a V-3 jelű övezet.

14. § (1) Működő temető zajvédelmi szempontból csendes övezetnek minősül, ezért telekhatárától mért 30 méteres távolságon belül nappal 55, éjjel 45 LAM (mértékadó A-hangnyomásszint) nagyobb zajhatással járó üzemi vagy szabadidős tevékenység nem végezhető.

(2) A település területét érinti a 04.02. Bölcske-Bogyiszlói belvízvédelmi szakasz 04. 02. 01. Bogyiszlói őrjárás területe, melyen belül a mértékadó belvízszint 88,00 mBf. Épület padlószintjét legalább 88,0 mBf + 0,5 méter magassággal kell kialakítani. Az épület kontúrja körül 5 méteres sávban a terep szintjét legalább 88,0 mBf +0,2 méter magassággal kell kialakítani.

(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő Tolnai-Holt-Duna 3 méteres parti sávjában épület nem helyezhető el, valamint építmény kizárólag a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdésében előírtakra tekintettel alakítható ki. Egyéb vízfolyások tavak, tározók és holtágak mentén a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben meghatározott parti sáv biztosítandó.

(4) Vízbázis hidrogeológia „B” védőövezettel és vízminőség védelmi terület övezettel érintett területen belül új létesítmény építése esetén a keletkező szennyvíz elvezetése szennyvízhálózatra való rácsatlakozással biztosítandó.

(5) A vízbázis hidrogeológia „B” védőövezettel és vízminőség védelmi terület övezettel érintett területen, amennyiben a szennyvízhálózatra való rácsatlakozás nem biztosítható, új létesítmény építése esetén a keletkező szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez zárt szennyvízgyűjtő tartály létesítendő a következő feltételek egyidejű teljesülése esetén:

(6) Vízbázis hidrogeológia „B” védőövezettel és vízminőség védelmi terület övezetével nem érintett részeken az (5) bekezdésben meghatározott feltételek együttes teljesülése esetén zárt szennyvízgyűjtő tartály és egyedi szennyvízkezelő kisberendezés is megengedett a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm.rendeletben meghatározott feltételek betartása mellett.

(7) Vízminőség védelmi terület övezetére kívülről – regionális szennyvízgyűjtő- és tisztító rendszerre szennyvízcsatorna-hálózaton történő csatlakozás kivételével – a szennyvíz bevezetése tilos.

(8) Az árvízvédelmi töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon belül a vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm.rendelet 7. § (1) és (2) bekezdésében előírtak figyelembevétele szükséges.

(9) Árvízvédelmi védvonal mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 méteren, a mentett oldalon pedig 110 méteren belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vonatkozó jogszabályi előírások szerint lehet.

(10) Nagyvízi meder övezetén belül a város közigazgatási területét áramlási holttér és átmeneti levezető sáv érinti. A területen belül a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm.rendelet vonatkozó jogszabályi előírásain túl épület nem helyezhető el.

(11) Fakadó és szivárgó víz által veszélyeztetett területen épület és terepszint alatti építmények - közműberendezések kivételével -elhelyezése nem megengedett.

(12) Vízjárta területeken mezőgazdasági használat, hasznosítás csak a tulajdonos vagy a használó saját felelősségére történhet. A terület adottságaiból eredő esetleges károkért kártalanítás nem jár.

(13) Bányatelek területén bányászati tevékenység az engedélyes műszaki üzemi terv alapján végezhető.

(14) Deák Ferenc utca 75/2. B számú lakótelep előtti területen azonosított földtani veszélyforrás területen építési tevékenység esetén a rézsűhámlásos jelenségre tekintettel végezhető építési tevékenység.

(15) Belvízi öblözet területén belül új épület terepszint alatti létesítményeit talajvíz nyomás elleni vízszigeteléssel kell ellátni.

(16) A város katasztrófavédelmi szempontból II. veszélyességi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint meglétéhez a következők szükségesek:

15. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyet, a műemléket és a műemléki környezetet az illetékes államigazgatási szervek adatszolgáltatása alapján tartalmazza a szabályozási tervlap.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken végezhető tevékenységeket a vonatkozó jogszabályi előírások határozzák meg.

(3) Világörökség várományos helyszín védőövezetén belül építményt elhelyezni a világörökségvárományos helyszín gépjárművel történő megközelítésének biztosítása mellett lehet.

(4) A helyi védett egyedi érték a Tkr. alapján került jelölésre. Ezeket érintő építési tevékenységek esetén a Tkr. szerint kell eljárni.

(5) A helyi védelemre javasolt egyedi értékek körét a szabályozási tervlap tájékoztató jelleggel ábrázolja. A védettséget kimondó Tkr módosítását követően helyi védett egyedi értékként kezelendő.

16. § (1) Beültetési kötelezettséggel érintett területek a szabályozási tervben jelölt területek és a 24. § (2) bekezdés szerinti területek.

(2) A település önkormányzata beültetési kötelezettséget ír elő közcélú környezetalakítási cél érdekében használatbavételi engedély kiadásának feltételeként vagy önkormányzati hatósági döntésben, az alábbiak szerint:

(3) Háromszintes növényállományúnak minősül a zöldfelület, ha minden 150 m²-ére legalább 1 db nagy lombkoronájú fa, legalább 40 db cserje, valamint a nem beépített és nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént.

(4) Az Étv alapján elrendelhető beépítési kötelezettség kizárólag a megüresedett építési telek közterület felöli részére vonatkozhat. A megüresedett telekrész beépítését a településrendezési kötelezettséget elrendelő hatósági döntéstől számított 3 éven belül meg kell kezdeni.

17. § (1) Új közművezetéket a vonatkozó jogszabályok és ágazati szabványok betartása mellett elsődlegesen közterületen kell elhelyezni.

(2) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó közművezeték nyomvonalát és annak szükséges védőtávolságát építési tevékenység során figyelembe kell venni.

(3) Elektromosvezeték mentén, a vonatkozó jogszabályok szerinti védőtávolságon belül építmény csak az ágazati szabályok figyelembevételével helyezhető el.

(4) Gázvezeték tengelyétől mért, a vonatkozó jogszabályok szerinti védőtávolságon belül építmény csak az ágazati szabályok figyelembevételével helyezhető el.

(5) Az adott övezetre, építési övezetre előírt közművesítés-mértéket a használatbavételi engedély kiadásáig kell teljesíteni.

18. § (1) Az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül az OTÉK 35. §. (6) bekezdésében meghatározottakon túl belterületen nem helyezhető el építménynek minősülő antennatartó szerkezet, ez alól kivételt képez a közintézmény telke.

(2) OTÉK 38. § (2) bekezdése alapján Tolna Város teljes közigazgatási területén új szélerőmű vagy szélerőmű park nem helyezhető el, a meglévő szélerőművek építménymagassága nem növelhető, a szélerőműparkok nem bővíthetők.

(3) Építési övezetben oldalkert és hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhető el 4 m3-nél nagyobb medence, kerti tó.

(4) Új főépítményt építési vonalra, ennek hiányában a telken belül az utcában jellemzően kialakult állapothoz igazodóan kell elhelyezni, ennek hiányában az építési helyen belül.

(5) Új melléképítmény az utcában jellemzően kialakult állapothoz igazodóan megállapítható főépület helyén nem helyezhető el, kivéve közmű-becsatlakozás műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladékgyűjtő edénytároló.

(6) Telek közlekedési terület céljára fenntartandó területtel érintett részén a közlekedést akadályozó terepszint feletti és közmű kivételével terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

(7) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett beépítési magasság és a szintterületi mutató betartása mellett bővíthetők.

(8) Terepszint alatti építmény (műtárgyakat kivéve) minden övezetben, övezetben kizárólag építési helyen belül helyezhető el.

(9) KÖu-f jelű utakkal határos vagy attól közterülettel elválaszott földrészleten 3 méternél kisebb méretű vagy előkert nélkül létesítendő új épület, meglévő épület közterületi homlokzati nyílását érintő átalakítás esetén a közterületi homlokzaton ablakot a közterületi szinttől mért legalább 140 cm magasságú könyöklőpárkánnyal kell kialakítani, kivétel ez alól az üzleti célú portál és a kertvárosias lakóterület.

(10) Az építési övezetekben meghatározott párkánymagasság értékétől ±1 méter értékig el lehet térni abban az esetben, ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan 2-2 szomszédos telkén álló épület közterületi homlokzatának párkánymagasság értékének átlaga ezt indokolja. Saroktelek esetében elegendő 1-1 szomszédos épület párkánymagasságát figyelembe venni.

(11) Vt-1, Vt-2, K-i-1 jelű építési övezetben főépítmény szabadon álló jelleggel nem alakítható ki, kivétel ez alól a közhasználatú rendeltetési épület, valamint a legalább három irányból közterülettel határos építési telek.

(12) KÖu-f jelű utakkal határos vagy attól KÖu-h jelű közterülettel elválaszott földrészleten, és településközpont vegyes terület építési övezeteiben előkert nélkül a közterületi telekhatáron álló épület földszintjének utcafronti részén lakás csak a járdaszintnél 0,7 m-nél magasabban lévő padlószinttel helyezhető el.

(13) Lk-2, Lk-4, Lk-5, Vt-1, Vt-2, Vt-4 és K-i-1 jelű építési övezetben az utcai telekhatártól mért 12 méteres sávban alakítható ki zártsorú beépítés, 12 méteren túli szakaszon utcára merőleges épületszárny helyezhető el, legalább 6 méteres oldalkert biztosításával, legfeljebb 4,5 méteres homlokzatmagassággal.

(14) Lf-1 jelű építési övezetben az utcára merőleges tetőgerincű főépület szélessége legfeljebb 8,5 méter lehet a közterülettől számított 20 méteres távolságon belül.

(15) Lf jelű falusias lakóterületen lévő építési telkek utcai telekhatártól mért 70 méteren túli része a beépítési értékbe és a zöldfelületi arányba nem számítható be.

19. § (1) A település beépítésre szánt területei a következők:

(2) Az építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázatát a rendelet 3. melléklet 1. pontja tartalmazza.

(3) Az építési övezetekben elhelyezhető és a tiltott rendeltetések táblázatát a rendelet 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.

20. § (1) Lke-1, 2, 3 és 4 jelű építési övezetben óvoda rendeltetés nem alakítható ki.

(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben raktár, tárolás rendeltetésű önálló egység kizárólag gépkocsitárolás céljára alakítható ki.

(3) Lke-1 jelű építési övezetben a 300 m2 alatti telek esetében a megengedett beépítettségi érték és a legkisebb zöldfelületi arány a 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázatában szereplő kedvezményes paraméterrel meghatározott értékig növelhető. E rendelkezés OTÉK 2. mellékletében meghatározott értékektől megengedőbb követelményeket állapít meg a Tolna Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda TOB/2/00074-16/2024. iktatószámú hozzájárulása alapján.

21. § (1) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben óvoda rendeltetés nem alakítható ki.

(2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben raktár, tárolás rendeltetésű önálló egység kizárólag gépkocsitárolás céljára alakítható ki.

(3) Lk-1 jelű építési övezetben 14 méternél keskenyebb telek esetében a beépítési mód zártsorú.

(4) Lk-3 jelű kisvárosias lakóterület építési övezetében gépkocsitároló önálló rendeltetési egységként elhelyezhető. Önálló rendeltetési egységenként legfeljebb bruttó 3,5 x 6,5 méteres alapterülettel, legfeljebb 3,5 méteres homlokzatmagasággal. Épületenként legfeljebb 10 gépkocsitároló alakítható ki.

(5) Lk-2, Lk-4 és Lk-5 jelű építési övezetben zártsorú beépítési mód esetén a saroktelek beépítettsége a 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázatban szereplő kedvezményes paraméterrel meghatározott értékig növelhető. Lk-4 és Lk-5 jelű építési övezetre vonatkozóan e rendelkezés OTÉK 2. mellékletében meghatározott értékektől megengedőbb követelményeket állapít meg a Tolna Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda TOB/2/00074-16/2024. iktatószámúhozzájárulása alapján.

22. § (1) Ln-1 jelű nagyvárosias lakóterület építési övezetén belül már meglévő épületek részére kialakítható úszótelek. Az OTÉK 34. § (7) bekezdésében szereplő előírás alapján az úszótelek megengedett legnagyobb beépítettsége a 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázatában szereplő kedvezményes paraméterrel meghatározott értékig növelhető.

(2) Ln-1 jelű nagyvárosias lakóterület építési övezetén belül lakórendeltetésű épület céljára kialakított úszótelek esetében a megengedett szintterületi mutató 4,5.

(3) Ln-1 jelű nagyvárosias lakóterület építési övezetében gépkocsitároló önálló rendeltetési egységként elhelyezhető. Önálló rendeltetési egységenként legfeljebb bruttó 3,5 x 6,5 méteres alapterülettel, legfeljebb 3,5 méteres homlokzatmagasággal. Épületenként legfeljebb 10 gépkocsitároló alakítható ki.

23. § (1) Vt-1 jelű építési övezetben meghatározott homlokzatmagasság értéknek a közterület felé eső homlokzat esetében teljesülnie kell.

(2) Vt-1, Vt-2, Vt-4 és Vi-1 jelű építési övezetben zártsorú beépítési mód esetén a saroktelek beépítettsége a 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázatban szereplő kedvezményes paraméterrel meghatározott értékig növelhető.

(3) Intézményi vegyes terület építési övezeteiben raktár, tárolás rendeltetésű önálló egység kizárólag gépkocsitárolás céljára alakítható ki.

(4) Vi-3 jelű építési övezetben az épület legmagasabb pontját a Holt-Duna felöli természetes terepfelszíntől kell számolni. Az övezetben elhelyezhető rendeltetések a rekreációt, szabadidős tevékenységet és sportolást szolgáló céllal alakíthatók ki. Az övezetben telkenként legfeljebb 20 férőhely számú szállás alakítható ki.

24. § (1) Gksz-33 jelű építési övezetben a 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat a telek megengedett legnagyobb beépítettsége és legkisebb zöldfelületi aránya érték vonatkozásában az OTÉK 2. mellékletében meghatározott értékektől megengedőbb követelményeket állapít meg a Tolna Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda TOB/2/00074-16/2024. iktatószámú hozzájárulása alapján.

(2) Gip-1, Gipe-1, Gipe-2, K-Mü-1 jelű építési övezetben - a meglévő, már beépített telkek és a beépítésre nem szánt területtel érintkező telekhatár melletti rész kivételével - 10 méter széles többszintű növénysáv telepítendő a telekhatár mentén.

(3) Gip-1, Gipe-1, Gipe-2, K-Mü-1 jelű építési övezetben technológiai szempontból szükséges toronyszerű építmények esetében az adott építési övezetre meghatározott homlokzatmagasságtól függetlenül az építmény megengedett legmagasabb pontja legfeljebb 35 m, Gipe-5 jelű építési övezetben 45 m.

25. § (1) K-T-1 jelű építési övezet kizárólag a temetkezés céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben toronyszerű építmények (harangláb, templomtorony) esetében az épület megengedett legmagasabb pontja a 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázatban meghatározott érték.

(2) K-Hull-1 jelű építési övezetben kizárólag a hulladékok elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló építmény létesíthető.

(3) K-Hull-2 jelű építési övezetben megengedett zavaró hatású ipari rendeltetésként kizárólag inert hulladék-kezelő telep és beton keverő létesíthető.

(4) K-i-1 jelű építési övezetben idegenforgalmat szolgáló épületek helyezhetők el.

26. § (1) A település beépítésre nem szánt területei a következők:

(2) Az övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázatát a rendelet 3. melléklet 2. pontja tartalmazza.

(3) Az övezetekben elhelyezhető és a tiltott rendeltetések táblázatát a rendelet 4. melléklet 2. pontja tartalmazza.

27. § (1) Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetén belül 1 db lakó- és 1 db szállásjellegű rendeltetés helyezhető el az OTÉK 29. § (2) bekezdése alapján mezőgazdasággal összefüggő rendeltetésű épületben, legfeljebb 1,5 % megengedett beépítési értékkel. Az övezetben birtokközpont kialakítható az OTÉK 29. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(2) Má-1 jelű övezetben a 3. melléklet 2. pontjában foglalt táblázatban megadott homlokzatmagasságtól eltérően lakó, iroda és szállás rendeltetésű épületek esetében a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 4,5 m.

(3) Má-2 jelű általános mezőgazdasági területen a 1500 -10 000 m2 közötti méretű földrészleten - amennyiben a terület legalább 60 %-a ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet szerinti művelési ágban van nyilvántartásban - növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport és ezek mellett legfeljebb egy db egylakásos lakóépület helyezhető el az alábbi előírásokkal:

(4) Má-2 jelű övezetben a 3. melléklet 2. pontjában foglalt táblázatban megadott homlokzatmagasságtól eltérően lakó, iroda és szállás rendeltetésű épületek esetében a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 4,5 m.

(5) Má-2 jelű övezetben szántó művelési ágban lévő, 1500 m2-nél kisebb földrészlet megengedett legnagyobb beépítettsége 10 %, és lakó rendeltetési egység nem helyezhető el. Az övezetben lévő 10 000 m2-nél nagyobb földrészlet megengedett legnagyobb beépítettsége 6 %, gazdasági épületek mellett lakóépület is elhelyezhető a telek 3 %-os beépítettségével. Az övezetben lévő földrészleten birtokközpont kialakítható.

(6) Má-3 jelű általános mezőgazdasági területen épület nem helyezhető el. Az övezetben lévő földrészleteken birtokközpont nem alakítható ki, az övezetben lévő földrészlet birtoktestbe nem számítható be.

(7) Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében kizárólag a gyepgazdálkodáshoz, a legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó és a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetők el. Az övezetben lévő földrészleteken birtokközpont nem alakítható ki, azonban a terület birtoktestbe beszámítható.

(8) Mke-1 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében földrészlet 720 m2 és 1500 m2 közötti telekméret és az OTÉK 29. (3) bekezdés 2. pontja szerinti művelési ágak esetén építhető be. 1500 m2 telekméret feletti ingatlan művelési ágtól függetlenül beépíthető. Az övezetben lévő földrészleteken birtokközpont nem alakítható ki, azonban a terület birtoktestbe beszámítható.

(9) Mke-2 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében földrészlet 720 m2 és 1500 m2 közötti telekméret és az OTÉK 29. (3) bekezdés 2. pontja szerinti művelési ágak esetén építhető be. 1500 m2 telekméret feletti ingatlan művelési ágtól függetlenül beépíthető. Az övezetben lévő földrészleteken birtokközpont nem alakítható ki, azonban a terület birtoktestbe beszámítható.

(10) Mke-2 jelű övezetben a zártkerti művelés alól kivett telek beépítettsége a 3. melléklet 2. pontjában foglalt kedvezményes paraméterrel meghatározott értékig növelhető.

28. § (1) Zkp-1 jelű övezetben a zöldfelületi elemek és közlekedési felületek rekonstrukciója kizárólag kertépítészeti terv alapján végezhető.

(2) Zkk-1 és Zkp-1 jelű övezetben kerti építmény kizárólag közösségi céllal helyezhető el.

(3) Tk-1 jelű övezeten belül épület nem helyezhető el.

(4) Ev-1 jelű védelmi célú erdőterület övezetében erdő- és vadgazdálkodási, természetvédelmi, honvédelmi vagy katonai rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) Ev-2 jelű védelmi célú erdőterület övezetben épület és építmény nem helyezhető el, kivétel az OTÉK 32. § (1) bekezdés 1-3. pontjaiban meghatározott rendeltetés

(6) Er-1 jelű rekreációs célú erdőterület övezetben erdő- és vadgazdálkodási, rekreációs, pihenést, testedzést szolgáló épületek helyezhetők el. Az övezetben egyenként legfeljebb bruttó 500 m2 alapterületű épület helyezhető el.

29. § (1) V-1 jelű vízgazdálkodási terület övezetébe tartozó vízfolyások, állóvizek, holtágak területén, parti sávon kívül eső területen kizárólag a vízvédelemmel, vízgazdálkodással összefüggő legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű létesítmény és a víziállások létesítésének és fennmaradásának szabályozásáról szóló 23/2011. (IX. 30.) önkormányzati rendelet szerinti méretben és módon víziállás helyezhető el.

(2) V-2 jelű vízgazdálkodási terület övezetében a vízkitermeléssel, víztisztítással összefüggő vízgazdálkodási létesítmények helyezhetők el.

(3) V-3 jelű vízgazdálkodási terület övezetében a vízvédelmet és a halgazdálkodást szolgáló létesítmények helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető épületek egyenként legfeljebb bruttó 30 m2 nagyságúak lehetnek. Az övezeten belül partéltől számított 15 méteres sávon belül épület nem helyezhető el.

30. § (1) Kb-Id-1 jelű különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület övezetében turisztikai célú épület helyezhető el, épületenként legfeljebb bruttó 500 m2 alapterülettel. Az övezeten belül partéltől számított 15 méteres sávon belül épület nem helyezhető el.

(2) Kb-Kf-1 jelű különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület övezetében elsődlegesen 5 MW alatti összteljesítményű naperőmű, illetve a működéséhez szükséges létesítmény, másodlagosan mezőgazdasági jellegű épület helyezhető el.

(3) Kb-Kf-2 jelű különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület övezetében kizárólag 5 MW alatti összteljesítményű naperőmű és a működéséhez szükséges létesítmény helyezhető el.

(4) Kb-B-1 jelű különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés terület övezetében kizárólag a nyersanyag-kitermeléshez szükséges kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

31. § (1) KÖu-f jelű közúti közlekedési terület fő hálózata övezetébe a gyűjtő út vagy annál magasabb besorolású utak tartoznak.

(2) KÖu-h jelű közúti közlekedési terület helyi hálózata övezetébe tartozó területek a város gyűjtőút kategóriánál alacsonyabb besorolású útjai tartoznak. Az övezetben kizárólag a közhasználatra szolgáló autóbuszváró építmény, kerékpártároló, valamint közműépítmény, köztárgy helyezhető el.

(3) A közúti közlekedési terület OTÉK 26. § (2) bekezdése szerinti besorolása:

(4) KÖe-1 jelű egyéb közlekedési terület övezetében a vasúti közlekedést szolgáló létesítmények helyezhetők el.

32. § Hatályát veszti a Tolna Város szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2010 (XI.26.) .

33. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.