Tamási Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete
Tamási Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2026. 02. 01- 2026. 02. 01Tamási Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 29.) önkormányzati rendelete
Tamási Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata megalkotásának célja, hogy meghatározza az önkormányzat szervezeti kereteit, működésének rendjét és döntéshozatali eljárásait. A szabályzat biztosítja, hogy a helyi közügyeket ellátó önkormányzat jogszabályban foglalt kötelezettségei hatékonyan és átláthatóan érvényesüljenek, a közszolgáltatások ellátása jogszerű, szakszerű és kiegyensúlyozott módon történjen. Célja továbbá a demokratikus működés, a nyilvánosság és a helyi közösség bevonásának elősegítése, valamint az önkormányzati döntések végrehajthatóságának, ellenőrizhetőségének és elszámoltathatóságának biztosítása.
[2] Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testületének Jogi és ügyrendi bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az önkormányzatra vonatkozó alapvető rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat
a) elnevezése: Tamási Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).
b) székhelye: Tamási, Szabadság u. 46 - 48.
c) törzskönyvi azonosító száma: 733436
d) alapítás dátuma: 1990. szeptember 30.
e) törzskönyvi bejegyzés dátuma: 2010. január 1.
f) működési területe: Tamási város közigazgatási területe.
(2) Az önkormányzat jogi személy.
(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye: Tamási Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal), 7090 Tamási, Szabadság u. 46 - 48.
(5) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, jegyző, továbbá a társulás.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
a) Kérdés: a képviselő-testület ülésén a képviselő-testület polgármesteréhez, alpolgármestereihez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz a képviselő-testület vagy szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben intézett képviselői kérdésfeltevés.
b) Interpelláció: az interpelláció önkormányzati hatáskörbe tartozó tudakozódás, illetve valamely probléma felvetése vagy kifejtése, amellyel a települési képviselő arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, vagy valamely panasz orvoslását kéri.
c) Akadályoztatás: abban az esetben áll fenn, ha az érintett személyt valamely körülmény (így szabadság, betegség, kiküldetés vagy egyéb ok) gátolja abban, hogy a képviselő-testületi, illetve bizottsági munkában részt vegyen, és ezáltal az önkormányzati igazgatásra érvényes jogszabályokban meghatározott jogait és kötelezettségeit nem gyakorolja vagy nem tudja gyakorolni. Akadályoztatásnak minősül az az eset is, amikor az e rendelet hatálya alá tartozó személy a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi ok miatt nem tudja gyakorolni jogait, teljesíteni kötelezettségeit.
3. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései
3. § (1) Az önkormányzat jelképei a város címere és a város zászlaja.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
4. § (1) Az önkormányzat kitüntetéseket adományoz.
(2) A kitüntetéseket, elismerő címeket és azok alapítási, adományozási, valamint visszavonási rendjét a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
4. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai
5. § (1) Az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart fenn
a) Isernhagen (Németország),
b) Stollberg (Németország),
c) Wurzen (Németország),
d) Suchy Las (Lengyelország),
e) Montigny-en-Gohelle (Franciaország),
f) Tiszapéterfalva (Ukrajna) és
g) Volgodonszk (Oroszország) településekkel.
(2) A partnervárosi kapcsolatot az erről szóló okiratban meghatározott módon folytatja az önkormányzat.
5. Feladat- és hatáskörök
6. § (1) Az önkormányzat – anyagi lehetőségeitől és a lakossági igényeitől függő mértékben és módon – ellátja a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.
(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:
a) az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítéséről,
b) a település infrastrukturális ellátásához szükséges önként vállalt beruházásokról és felújításokról,
c) a polgárőrség működésének támogatásán keresztül a közbiztonság biztosításában történő közreműködésről,
d) a közfoglalkoztatásról,
e) a közösségi tér biztosításáról,
f) a helyi média működésének elősegítéséről,
g) a közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének, a helytörténeti emlékek gyűjtésének és gondozásának támogatásáról,
h) a sport támogatásáról, további sportfeladatokról,
i) szociális támogatásokról,
j) a Tourinform Iroda működtetéséről, további turisztikai feladatokról,
k) a geotermikus fűtési rendszer és a biomassza üzem üzemeltetéséről,
l) nemzetközi, testvérvárosi kapcsolatok kialakításáról, fenntartásáról,
m) a civil szervezetek támogatásáról,
n) helyi védett értékek támogatásáról,
o) külterületi biztosokról.
(3) A képviselő-testület az önként vállalt feladatok tárgyában, az éves költségvetésben a fedezet biztosításával egyidejűleg foglal állást.
(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.
(5) Az önkormányzat fenntartásban lévő intézmények felsorolását az 1. melléklet, az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
7. § A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre és a társulására. A polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet, a jegyzőre átruházott hatásköröket a 4. melléklet, a bizottságra átruházott hatásköröket az 5. melléklet, a társulásokra átruházott hatásköröket a 6. melléklet tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
6. Az önkormányzati jogok
8. § (1) Az önkormányzati jogokat a képviselő-testület gyakorolja. Ennek során ellátja a jogszabályokban ráruházott, valamint az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A képviselő-testületnek 9 tagja van a polgármesterrel együtt, a tagok név szerinti felsorolását a 8. melléklet tartalmazza.
(3) A polgármester a törvény alapján tagja a képviselő-testületnek.
(4) A képviselő-testület önkormányzati rendeletben egyes feladat- és hatásköreit a polgármesterre, bizottságára, jegyzőre, társulására átruházhatja. A polgármesterre átruházott feladatok és hatáskörök jegyzékét a 3. melléket tartalmazza.
(5) Az át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök a Mötv. 42. §-a szerinti hatáskörök.
7. A képviselő-testület munkaterve, ülései
9. § (1) A képviselő-testület az üléseit éves munkaterv szerint tartja, amelyet saját maga fogad el.
(2) Az éves munkatervre javaslatot kell kérni a képviselőktől, a bizottságoktól és a jegyzőtől.
(3) A munkatervre – elfogadása előtt – bármely állampolgár vagy szervezet javaslatot tehet, a javaslatnak a munkatervbe történő felvételéről – a jogi és ügyrendi bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület dönt.
10. § A Képviselő-testület üléseinek típusai:
a) alakuló ülés
b) rendes ülés
c) rendkívüli ülés
11. § A képviselő-testület az alakuló ülését – amelyet a megválasztott polgármester hív össze – a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
12. § (1) A képviselő-testület – a (2) bekezdésben írt kivétellel – havonta, általában a hónap utolsó szerdai napján ülésezik munkaterv szerint.
(2) Július hónapban a képviselő-testület munkaterv szerint nem tart ülést.
13. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, szükség szerinti időpontban tart rendkívüli képviselő-testületi ülést.
(2) A rendkívüli ülésre csak olyan napirendi pont vehető fel, amely annak összehívását indokolja. Más témát csak minősített többséggel lehet napirendre tűzni.
8. A képviselő-testületi ülés összehívása
14. § (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, annak akadályoztatása esetén az alpolgármester, aki összehívja a képviselő-testület ülését.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester, az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a Jogi és ügyrendi bizottság elnöke hívja össze. Az e bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén a Pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke jogosult a kötelezettségvállalásra.
(3) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a képviselő-testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a képviselő-testületi ülést a polgármester hívja össze a képviselő-testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(4) Rendkívüli ülés esetén az ülés formális meghívó nélkül, telefonon vagy futár útján is összehívható, 24 órán belüli időpontra. Rendkívüli ülés összehívása esetén a napirend bizottsági véleményezése mellőzhető, annak indokoltságáról a polgármester dönt.
15. § (1) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívó – napirendi javaslattal és az írásos előterjesztésekkel együtt – történő kiküldéséről a jegyző intézkedik a hivatal Titkársági Irodáján (a továbbiakban: titkárság) keresztül oly módon, hogy a címzettek legalább öt nappal korábban – rendkívüli ülés esetén lehetőség szerint haladéktalanul, ennek hiányában helyszíni kiosztással – megkapják.
(2) Az ülés meghívójának kézbesítésével egyidejűleg, elektronikus úton is kiküldésre kerülnek a képviselő-testületi előterjesztések. A 10 gépelt lapnál nagyobb terjedelmű előterjesztések megküldése elektronikus úton történik, amelytől eltérést a polgármester engedélyezhet.
(3) A polgármester a rendes képviselő-testületi ülések időpontjáról a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot, az ülés előtt legalább 5 nappal.
(4) A képviselőkön és az állandó – tanácskozási joggal – meghívottakon kívül más meghívottak részére a javasolt napirendeket tartalmazó meghívót kell küldeni.
(5) Írásos előterjesztést kell készíteni és ahhoz csatolni kell az illetékes bizottság(ok) véleményét, illetve annak az ülésen való ismertetésére lehetőséget kell adni, ettől csak kivételes esetben lehet eltérni.
(6) Indokolt esetben az ülésen az előzetesen megküldött napirendekhez nem kapcsolódó előterjesztést is benyújthat a polgármester, amelynek napirendre történő felvételéről a képviselő-testület alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.
9. A képviselő-testületi ülés meghívottjai
16. § (1) Az ülések állandó, tanácskozási jogú meghívottjai a képviselő-testület tagjain kívül:
a) azon alpolgármester, aki nem a képviselő-testület tagjai közül került megválasztásra,
b) a jegyző, az aljegyző, a hivatal szervezeti egységeinek vezetői,
c) az önkormányzati cégcsoport vezetője,
d) az a személy, szervezet vezetője, illetve önszerveződő közösség képviselője, akinek jelenléte a napirendi pont tárgyalásához szükséges.
(2) A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként – a képviselő-testület tagjain kívül, részvételi joggal – meg kell hívni:
a) a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,
b) az illetékes kormányhivatal és járási hivatal vezetőjét.
(3) A képviselő-testület nyilvános ülésére egy adott napirendi pont kapcsán – érintettség okán – meghívót kell küldeni:
a) az önkormányzati intézmények, létesítmények vezetőinek, önkormányzati referenseknek,
b) egyéb, a településen működő, vagy más, a tárgyalandó napirend kapcsán érintett személynek, gazdasági vagy társadalmi szervezetnek, hatóságok vezetőinek,
c) azon önszerveződő közösség képviselőjének, akinek jelenléte a napirendi pont tárgyalásához szükséges.
(4) A képviselő-testület zárt ülésére szóló meghívót a következő személyeknek kell megküldeni:
a) a képviselőknek,
b) azon alpolgármesternek, aki nem a képviselő-testület tagjai közül került megválasztásra,
c) a jegyzőnek,
d) az aljegyzőnek,
e) a zárt napirendi ponttal kapcsolatban érintett személynek.
(5) A helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökei a nemzetiségeket, a közalkalmazottak érdekegyeztető tanácsának elnöke a közalkalmazottak nagyobb csoportját, a külterületi biztosok a településrészüket érintő napirendeknél, míg a napirendek előadói a saját napirendjüknél tanácskozásra jogosultak.
(6) Az ülésekre a polgármester mást is meghívhat, akinek tanácskozási jogot biztosíthat.
10. Előterjesztések, indítványok
17. § (1) Az írásos előterjesztések terjedelme legfeljebb négy gépelt oldal lehet, amelytől eltérést – a jegyző véleményének kikérése után – a polgármester engedélyezhet.
(2) A jegyző határozza meg az előterjesztések leadási határidejét, amelyek alaki és tartalmi színvonaláért az előterjesztő a felelős. Nem megfelelően előkészített előterjesztés esetén – a jegyző és az illetékes bizottság véleményének kikérése után – a polgármester javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendi pont elhalasztását és a megfelelő előkészítésre való visszaadását.
(3) Az előterjesztésekre vonatkozó részletes szabályokat a 7. melléklet tartalmazza.
(4) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan írásban előterjesztett indítvány, amely a meghívóban nem szerepel, vagy amelyet az ülés előtt a tárgy szerint illetékes bizottság nem tárgyalt.
(5) Bármelyik képviselő vagy a jegyző javasolhatja indítványa sürgős megtárgyalását, ami írásban, a polgármesternél nyújtható be, legkésőbb az ülést megelőző nap 12. órájáig.
(6) A polgármester az ülésen a napirend elfogadása előtt ismerteti az indítványt és lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének indokolására. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7) A sürgősségi indítvány elfogadása esetén azt a képviselő-testület besorolja az ülés napirendjébe, elutasítása esetén pedig dönt a munkatervbe felvételéről vagy elutasításáról.
11. A képviselő javaslattételi, kérdezési és interpellálási joga
18. § (1) A képviselő az általa fontosnak tartott témában javaslatot tehet annak képviselő-testületi megtárgyalására azt részletesen megindokolva. Erről a képviselő-testület határoz, a polgármester javaslatára megjelölve azt, hogy melyik ülésen és kinek az előterjesztésében tűzi napirendre a témát.
(2) A képviselő közérdekű témában kérdést tehet fel vagy interpellációt adhat be legkésőbb az ülés megkezdéséig, illetve az ülésen – napirend előtt – jegyzőkönyvbe mondhatja.
(3) Ha a kérdést vagy interpellációt legalább öt munkanappal korábban írásban benyújtották, illetve a (2) bekezdés esetében, ha a címzett azt vállalja, úgy arra az ülésen érdemi választ kell adni. Később benyújtott kérdés vagy interpelláció esetén a címzett harminc napon belül írásban köteles válaszolni.
(4) Az írásbeli válaszról a következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell. Amennyiben a képviselő az interpellációra a képviselő-testületi ülésen adott választ nem fogadja el, úgy arról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Képviselő-testületi elutasítás esetén a következő ülésen – szükség esetén ismertetve az illetékes bizottság véleményét is – az interpellációra érdemi választ kell adni.
(5) A képviselő által kérdést feltenni, interpellálni a polgármester, a jegyző, más képviselő, vagy azon szervezet, intézmény vezetője felé lehet, ahol a fenntartó vagy a (rész)tulajdonos az önkormányzat.
(6) Bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület határozhat arról, hogy a polgármester vagy a jegyző a várost, az állampolgárok jelentős részét, illetve az önkormányzatot érintő közérdekű ügyben más szervet felvilágosítás, intézkedés végett keressen meg.
12. A képviselő-testületi ülések nyilvánossága
19. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak, azok időpontját, helyét és a tervezett napirendeket az önkormányzat hirdetőtábláin, a város honlapján előzetesen közzé kell tenni.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben írt esetekben titkos szavazást tarthat. A képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására három tagú szavazatszámláló bizottságot hoz létre, amelynek elnöke a jogi és ügyrendi bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság valamely tagja, annak hiányában a polgármester által kijelölt személy.
(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(5) Jogszabályi kötelező eseteken kívül elrendelt zárt ülés előtt, annak jogszerűségéről ki kell kérni a jegyző véleményét. Amennyiben a jegyző jogszerűségi aggályt jelez, úgy a képviselő-testület vita nélkül határoz annak elfogadásáról. Ha a képviselő-testület a jegyző jogszerűségi aggálya ellenére zárt ülés tartása mellett dönt, úgy a jegyző köteles az eltérő véleményét írásban a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni.
(6) A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosak. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.
(7) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az érintett beleegyezését megadhatja előre, vagy az ülésen írásban, vagy az ülésen nyilatkozva, amely nyilatkozat a jegyzőkönyvben kerül rögzítésre.
13. A tanácskozás rendje
20. § Az ülés akkor határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele, azaz öt fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést be kell rekeszteni és nyolc napon belül azonos napirenddel ismét össze kell hívni. Ugyanígy kell eljárni, ha az ülés a képviselő(k) eltávozása miatt válik határozatképtelenné.
21. § (1) Az ülést a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a 14. § (1)-(2) bekezdései szerint kell eljárni.
(2) A polgármester
a) megnyitja, berekeszti, vagy indokolt esetben félbeszakítja az ülést, illetve szünetet rendel el;
b) megállapítja és kimondja a határozatképességet, számba veszi a távollévő képviselőket;
c) javaslatot tesz a napirendekre;
d) vezeti az ülést, amelynek során megadja, vagy megtagadja a szót, a tárgyra térésre felszólít, figyelmeztet, megvonja a szót, intézkedik az ülés zavartalanságának biztosítása iránt;
e) megnyitja és berekeszti a vitát;
f) szavazást rendel el és – a jegyző segítségével – megállapítja annak eredményét és kimondja az elfogadott határozatot.
(3) Egy napirendi pont tárgyalása során egy képviselő maximum két alkalommal kaphat szót. Az első hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc, azzal, hogy indokolt esetben a polgármester további 5 percet engedélyezhet. A további hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc. Az ülésen megjelent állampolgárok hozzászólása legfeljebb 2 perc lehet.
(4) A (3) bekezdésében írt határidő után már csak sürgősségi indítvánnyal lehet élni.
(5) Az ülés napirendjének elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
22. § (1) A napirend tárgyalása során először az előterjesztőnek kell lehetőséget adni a szóbeli kiegészítésre.
(2) Ezt követően a képviselők a vita során kérdéseket tehetnek fel, elmondhatják a véleményüket, módosító javaslatot tehetnek, amelyre az előterjesztő reagálhat.
(3) A polgármester saját jogán berekesztheti a vitát, illetve bármelyik képviselő vagy a napirend előadója javaslatot tehet annak berekesztésére. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A vita berekesztése után határozathozatal következik, amelynek során senki szóbeli véleményt már nem nyilváníthat.
(5) A határozathozatal során a polgármester (szükség esetén a jegyző segítségével) először a módosító javaslatokat, majd az így kialakult végleges határozati javaslatot teszi fel szavazásra.
14. Személyes megjegyzés
23. § (1) Akit az ülésen megszólítottak vagy általa méltánytalannak tartott támadás ért, arra a polgármester engedélyével két (2) percben válaszolhat (személyes megjegyzés).
(2) Akinek a polgármester nem engedélyezte a hozzászólást, az három (3) napon belül írásban eljuttathatja a véleményét a polgármesternek, aki azt az illetékeshez továbbítja, esetleg a jegyzőkönyvhöz mellékeli.
(3) Az elkésetten, illetéktelen személytől, névtelenül érkezett, illetve trágár, sértő stb. tartalmú személyes megjegyzéssel való foglalkozást a polgármester megtagadja.
15. A határozathozatal
24. § (1) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, így a határozati javaslat elfogadásához (a határozathozatalhoz) a határozatképesen jelenlévő képviselők több mint a felének az egyetértő (igen) szavazata szükséges. Ennek hiányában a javaslat elvetettnek tekintendő.
(2) Téves szavazás vagy számlálás, illetve más a szavazás eredményét befolyásoló fontos okból – a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület dönthet a megismételt szavazásról. A megismételt szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) A határozathozatalból kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról a képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel határoz. A személyes érintettség szempontjából közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.
(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(5) Ha a képviselő, és a nem képviselő bizottsági tag az Mötv. 49. § (2) bekezdésében meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, akkor a képviselő-testület tagjának a mulasztásról való tudomásszerzéskor érvényes havi illetménye, tiszteletdíja – a mulasztások számától függetlenül a tárgyévben – 10 %-kal csökken.
25. § (1) Minősített többséggel dönt a képviselő-testület
a) rendeletalkotás;
b) szervezetének kialakítása és működésének a meghatározása, továbbá a törvény által a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
c) helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;
d) gazdasági program, költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról,
e) helyi adó megállapítása,
f) ötmillió forint feletti hitelfelvétel, valamint kötvénykibocsátás, továbbá közösségi, célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;
g) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, abból történő kiválás;
h) külföldi önkormányzattal való együttműködés, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
i) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
j) alapítvány létrehozása és az ahhoz való csatlakozás;
k) a képviselő-testület feloszlásának kimondása;
l) név szerinti szavazás elrendelése;
m) a hatáskörébe tartozó fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, kártérítés megállapítása;
n) a településrendezési terv jóváhagyása;
o) közterület elnevezése vagy nevének megváltoztatása; közterületen lévő emlékmű, szobor el-, áthelyezése vagy eltávolítása;
p) az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés tárgyában; továbbá
q) zárt ülés elrendelésének azon esetében, amikor az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené;
r) a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának Mötv. 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés.
(2) Minősített többség: a képviselő-testület több mint a felének (öt fő) igen szavazata.
(3) Név szerint szavaz a képviselő-testület
a) fontos önkormányzati tulajdonnal kapcsolatban (150.000.000,- Ft összeget meghaladó értékű ingó és ingatlan tulajdon, vagyoni értékű jog),
b) a képviselő-testületnek a 33. § szerinti feloszlás kimondása, továbbá
c) az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.
(4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.
(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző alfabetikus sorrendben szólítja a képviselőket, akik „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. Utolsó előttiként szavaz az alpolgármester, utolsónak a polgármester.
26. § (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, a testület feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben határozatot hoz.
(2) A határozatok jelölése: Tamási Város Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (hónap római számmal és nap arab számmal) sz. határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat elfogadásának időpontja. A határozatot címmel kell ellátni a számozást követően.
(3) A határozatokról kivonatot kell készíteni és azt a hivatal titkárságán kell tárolni, egy példányával pedig az érintetteket kell – tértivevénnyel – értesíteni.
(4) A képviselő-testület jegyzőkönyvében történő rögzítéssel alakszerű – számozatlan - határozat meghozatala nélkül dönt:
a) ügyrendi kérdésekben;
b) feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztésekben,
c) a határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett kiegészítő, módosító indítványok esetén.
16. Törvényességi aggály
27. § (1) Amennyiben a jegyző (aljegyző) a határozati javaslattal, rendelet tervezettel kapcsolatban törvényességi aggályt jelez, akkor a képviselő-testület vita nélkül határoz annak megalapozottságáról. Amennyiben azt megalapozottnak tartja, úgy a határozati javaslatot módosítja vagy a határozathozatalt elhalasztja, illetve megalapozatlanság miatt azt a határozathozatalnál nem veszi figyelembe.
(2) Ha a képviselő-testület a törvényességi aggályt a határozathozatalnál, rendeletalkotásnál nem vette figyelembe, úgy a 19. § (5) bekezdésének 3. mondatának 2. fordulata szerint kell eljárni.
(3) E rendelet vonatkozásában törvényességi aggálynak minősül, ha a képviselő-testület, a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, társulás döntése, működése jogszerűsége kétséges.
17. A rendeletalkotás
28. § (1) A képviselő-testület jogszabályok által központilag nem szabályozott helyi viszonyok rendezésére, továbbá jogszabályi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendelet alkothat.
(2) A rendeletalkotásra a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a frakció nevében annak vezetője, bármely képviselő és a jegyző tehet javaslatot. Bármely szervezet vagy állampolgár a javaslattevők felé ilyen irányú kezdeményezést tehet.
(3) A kezdeményezésről a Jogi és ügyrendi bizottság véleményének ismeretében a képviselő-testület határoz.
(4) A javaslatot és a képviselő-testület által támogatott kezdeményezést – szükség esetén előzetes bizottsági stb. egyeztetés után – a jegyző előkészíti, majd az illetékes bizottság véleményével a Jogi és ügyrendi bizottság elé terjeszti.
(5) A bizottság által elfogadott tervezetet a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(6) A tervezettel kapcsolatos módosító indítványt a képviselő írásban, legkésőbb a képviselő-testületi ülés napján tizenkét óráig juttathatja el a jegyző részére, aki egyetértése esetén azt figyelembe veszi a tervezet előterjesztésekor, ellenkező esetben – nemleges javaslattal – a képviselő-testület elé terjeszti döntésre.
(7) Amennyiben a jegyző által nem támogatott módosító javaslattal a képviselő-testület egyetért és ezzel a benyújtott tervezet jelentősen módosulna, úgy a jegyző a tervezetet visszavonhatja és annak ismételt átdolgozását vagy bizottsági véleményezését kezdeményezheti.
(8) Az ülésen rendelet-tervezettel kapcsolatban érdemi módosító indítványt előterjeszteni nem lehet, kivéve, ha az előterjesztő azzal egyetért vagy azt maga terjeszti elő.
29. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A rendeletek jelölése: Tamási Város Önkormányzata Képviselő-testületének ...../…..... (hónap római számmal és nap arab számmal) önkormányzati rendelete a .......ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.
(3) A megalkotott rendelet kihirdetéséről a jegyző öt napon belül gondoskodik. A kihirdetés a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A kihirdetett rendelet megtekinthető a hivatal titkárságán és közzé kell tenni a Tamási Közlönyben, továbbá meg kell küldeni azon szervezeteknek és intézményeknek, amelyek számára az feladatot vagy hatáskört állapít meg. Az állampolgárok jelentős részét érintő rendeleteket (pl. helyi adók, településrendezési terv, szociális rendelet stb.) a helyi sajtóban is közzé kell tenni.
(4) A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét a hivatal titkársága folyamatosan vezeti. Az önkormányzati rendeletek hatályos szövegét fel kell tenni az önkormányzat elektronikus honlapjára, amelyet negyedévente aktualizálni kell. A kihirdetett rendeletet a kihirdetést követő három napon belül publikálni kell a nemzeti jogszabálytárban, amelyről a jegyző gondoskodik.
18. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
30. § (1) A képviselő-testület ülésén elhangzottakat hangfelvételen kell rögzíteni, majd arról jegyzőkönyvet kell készíteni. A hangfelvételt hat hónapig kell megőrizni.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testületi ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és a határozatok számát, szövegét, az elfogadott rendeletek számát, címét, a szavazások eredményét;
n) a polgármester intézkedéseit;
o) az ülésen történt egyéb fontos eseményeket.
(3) A jegyzőkönyvet kettő egyező példányban kell elkészíteni és mellékletekkel kell ellátni.
(4) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó;
b) a jelenléti ív;
c) az ülésen elfogadott határozatok és rendeletek mutatója;
d) az írásos előterjesztések, indítványok, kérdések, interpellációk;
g) egyéb fontos írásos dokumentum.
31. § Bármelyik képviselő vagy a jegyző kifejezett kérésére az írásban benyújtott vagy szóban elmondott hozzászólását, véleményét a jegyzőkönyvhöz csatolni, illetve abban szó szerint rögzíteni kell.
32. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, amelyet a polgármesterrel egyetemben aláír.
(2) A jegyzőkönyv egy példányát beköttetve kell megőrizni.
(3) Az állampolgárok a jegyzőkönyvbe – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a hivatal titkárságán, ügyfélfogadási időben az ezzel megbízott köztisztviselő jelenlétében betekinthetnek, arról az előre közölt mértékű költségek megfizetése mellett másolatot kérhetnek.
(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet – a külön törvény szerinti közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerési lehetőségének biztosítása mellett – hivatali titokként kell kezelni.
19. A képviselő-testület feloszlása
33. § (1) A képviselő-testület megbízatása lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel – kivéve a megválasztását követő hat hónapon belül és az általános választást megelőző év április 1. napját követően – kimondhatja a feloszlását. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni.
(2) Ebben az esetben a feloszlás szabályszerűségére vonatkozó kormányhivatali nyilatkozat beszerzését követően három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kitűzni. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.
(3) A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.
A POLGÁRMESTER ÉS AZ ALPOLGÁRMESTEREK
20. A polgármester
34. § (1) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, amely gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladat- és hatásköreit a hivatal közreműködésével látja el.
(4) A polgármester ügyfélfogadásának időpontja csütörtökön 8 órától 11 óráig.
35. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatai különösen:
a) irányítja a képviselő-testület munkáját;
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;
c) képviseli a képviselő-testületet és az önkormányzatot;
d) a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet és az önkormányzati rendeletet – a jegyzővel együtt – aláírja.
(2) A polgármesternek a bizottságokkal összefüggő feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását;
b) felfüggesztheti a bizottsági döntés végrehajtását.
(3) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és önkormányzati hatáskörében irányítja a hivatalt. Ennek során
a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
b) dönt a jogszabály által a hatáskörébe utalt államigazgatási hatáskörökben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;
c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének és ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;
d) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében;
g) jegyző javaslatára kinevezi az aljegyzőt.
(4) A polgármester, ha a testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, az Mötv. 68. § szerint kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását.
(5) A polgármester, amennyiben a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt, illetve két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett döntést hozhat. Ezen ügyek a következők:
a) benyújtott vis maior pályázatokhoz szükséges nyilatkozatok megadása,
b) benyújtott pályázattal kapcsolatos, további kötelezettségvállalást nem igénylő hiánypótlások teljesítése,
c) pályázatok benyújtása,
d) bevételi többlet éven belüli hasznosítása összeghatárra tekintet nélkül,
e) nettó 3 millió forint összeghatárt el nem érő, azonnali intézkedést igénylő, balesetveszély elhárítását szolgáló felújítási munkák megrendelése,
f) nettó 1 millió forint összeghatárt el nem érő, nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, sportegyesületek visszatérítendő támogatásáról döntés.
21. Az alpolgármesterek
36. § (1) Az alpolgármestert a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére saját tagjai közül választja meg, további egy fő alpolgármestert megválaszthat nem a képviselő-testület tagjai közül.
(2) A képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatát, amelyért tiszteletdíjban részesül.
(3) A társadalmi megbízatású alpolgármester ügyfélfogadásának időpontja hétfőn 13 órától 16 óráig.
(4) Azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, feladatát társadalmi megbízatásban látja el, amelyért tiszteletdíjban részesül. Nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz.
A JEGYZŐ, AZ ALJEGYZŐ ÉS A POLGÁRMESTERI HIVATAL
22. A jegyző
37. § (1) A polgármester pályázat útján határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(2) A jegyző vezeti a hivatalt.
(3) A jegyző hétfőn 13 órától 16 óráig ügyfélfogadást tart.
23. Az aljegyző
38. § (1) A polgármester pályázat útján, a jegyző javaslatára határozatlan időre nevezi ki az aljegyzőt. Az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.
(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi iroda vezetője látja el legfeljebb 6 hónap időtartamra.
(3) Az aljegyző szerdán 8 órától 11 óráig tart ügyfélfogadást.
24. A Polgármesteri Hivatal
39. § (1) A képviselő-testület Tamási Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal) elnevezéssel – egységes hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésével, a polgármester, a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A hivatal szervezeti tagozódása:
a) Hatósági Iroda
b) Titkársági Iroda
c) Pénzügyi Iroda
d) Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda
(3) A hivatal engedélyezett létszámát az önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza.
40. § (1) A hivatal vezetője a jegyző, belső szervezeti egységei az irodák (továbbiakban: szervezeti egységek), amelyek élén osztályvezető besorolásúnak minősülő vezető beosztású irodavezetők (továbbiakban: szervezeti egység vezető) állnak. A szervezeti egység vezetőt a jegyző nevezi ki határozatlan időre, vagy bízza meg határozott időre.
(2) A szervezeti egység vezetőjének kinevezése vagy megbízása hiányában, illetve akadályoztatás esetén a szervezeti egység vezetésének feladatát a jegyző látja el.
(3) A titkársági iroda az aljegyző közvetlen irányítása alá tartozik.
(4) A hivatal munkarendje:
a) hétfőn 8 00 – 18 00
b) kedden, szerdán, csütörtökön 8 00 – 16 30
c) pénteken 8 00 – 12 30
d) amely magában foglalja a napi 30 perces ebédidőt azzal, hogy pénteki napokon az ebédidő 1200 – 1230 –ig tart.
(5) A munkáltató az (1) bekezdésben írtaktól eltérő munkarendet is megállapíthat.
(6) A hivatal szervezeti egységeiben a jegyző határozza meg az ügyfélfogadás rendjét.
41. § (1) A hivatal működésének részletes szabályait – polgármesteri utasításban – a hivatali szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) szabályozza.
(2) A hivatali köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának részletes szabályait – jegyzői utasításban – a közszolgálati szabályzat tartalmazza.
AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK
25. Az önkormányzati képviselő
42. § (1) Az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő) az esküjének megfelelően, a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit.
(2) A képviselők jogai és kötelességei azonosak.
(3) A képviselő a Büntető Törvénykönyv alkalmazásban hivatalos személynek minősül.
43. § (1) A képviselő
a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében;
b) kezdeményezheti a képviselő-testületnél a képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott határozat felülvizsgálatát;
c) a képviselő-testület vagy a polgármester megbízása alapján képviselheti az önkormányzatot;
d) igényelheti a polgármestertől a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;
e) kezdeményezheti közérdekű ügyekben a polgármester intézkedését, amelyre harminc napon belül érdemi választ kell adni;
f) javaslatot tehet, interpellálhat, kérdést tehet fel e rendelet szabályai szerint;
g) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság hatáskörébe tartozó bármely ügy megtárgyalását.
(2) A képviselő köteles:
a) részt venni a képviselő-testület munkájában; a közéleti szerepléssel járó felelősségre a polgármester felhívhatja a figyelmét,
b) előzetesen bejelenteni a képviselő-testületi, bizottsági munkában való akadályoztatását,
c) a képviselőként tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni,
d) a vele, vagy a képviselőtársaival szemben fennálló kizárási okot bejelenteni.
44. § (1) A képviselőt a képviselő-testületi munkában való részvétele miatt a munkáltatója által meg nem fizetett jövedelmét – kérelmére – a képviselő-testület megtéríti, amelynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra jogosult. A képviselő erre vonatkozó kérelmet 5 napon belül nyújthatja be a polgármesternek.
(2) A képviselőt e tevékenységéért tiszteletdíj illeti meg, amelynek szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
26. A képviselő-csoport
45. § (1) A képviselő-testületen belül legalább három képviselő önálló képviselő-csoportot (a továbbiakban: frakciót) alakíthat. A frakció alakítást vagy írásban – a tagok megjelölésével – be kell jelenteni a polgármesternek, aki arról a következő képviselő-testületi ülésen (továbbiakban: ülés) tájékoztatja a képviselő-testületet, vagy az ülésen kell – ugyanezen tartalommal – szóban bejelenteni. A frakció a képviselő-testületi tájékoztatást vagy bejelentést követően kezdi meg működését.
(2) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet egyidejűleg tagja.
(3) A frakció tagjai maguk közül vezetőt és vezető-helyettest választanak, amit szintén az (1) bekezdés szerint kell bejelenteni, kezdeményezve a frakcióvezető tanácsnokká választását.
(4) A frakcióvezető tanácsnokká választására – az általa felügyelt önkormányzati feladatok egyidejű megjelölésével – a polgármester tesz javaslatot a következő ülésen. A megválasztott tanácsnok a külön jogszabályban meghatározott mértékű tiszteletdíjra jogosult.
(5) A polgármester nem lehet frakcióvezető vagy annak helyettese.
(6) Amennyiben az alpolgármestert frakcióvezetővé választják, úgy rá a (4) bekezdés nem alkalmazható.
(7) Meglévő frakcióba bármelyik képviselő – az (1) bekezdés szerinti bejelentéssel – beléphet, illetve ilyen módon a frakcióból kiléphet.
(8) Ha kilépés miatt a frakció létszáma három fő alá csökken, úgy az megszűnik, amiről a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet, kezdeményezve a tanácsnok leváltását.
46. § (1) A frakció önálló kezdeményezést, javaslatot tehet, amelyet a frakcióvezető vagy az általa megbízott tag írásban juttat el a polgármesterhez, vagy a képviselő-testületi ülésen jegyzőkönyvbe mondhat. A kezdeményezésről, javaslatról – a polgármester véleményének előzetes megismerése után – a képviselő-testület határoz.
(2) A képviselő-testület által elutasított kezdeményezést, javaslatot egy éven belül nem lehet megismételni.
47. § A frakció vezetője vagy a frakció által állított frakciótag előadó a tárgyalt napirend kapcsán – időbeli korlát nélkül – kifejtheti a frakció álláspontját. Ennek ismertetése után a frakció más tagja már csak személyes megjegyzés esetében és két percben szólhat hozzá.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
48. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a végrehajtásuk szervezésre és ellenőrzésére állandó bizottságokat hoz létre.
(2) Meghatározott témák megvizsgálására, megalapozott helyzetfeltárásra és szakmai álláspont kialakítására ideiglenes (ad-hoc) bizottság hozható létre, amelyre bármely képviselő javaslatot tehet. Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságok működési szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) A képviselő-testület egyes szakterületekkel kapcsolatosan tanácsadó képviselő-testületet hozhat létre, amelynek működési szabályait a létesítéskor határozza meg.
49. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai (a továbbiakban: bizottság):
a) Pénzügyi és gazdasági bizottság
b) Jogi és ügyrendi bizottság
c) Humánpolitikai bizottság
(2) A bizottság létszáma legalább öt fő. A bizottság elnökét és – vele együtt – tagjainak több, mint a felét a képviselőkből választja a képviselő-testület. A bizottság nem képviselő tagjai a működésük megkezdését megelőzően esküt tesznek a képviselő-testület előtt és erről okmányt írnak alá.
(3) A bizottság nem képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.
(4) A helyi roma és német nemzetiségi önkormányzat a pénzügyi és gazdasági, valamint a humánpolitikai bizottságba – állandó meghívottként – egy-egy főt delegálhat, akik tanácskozási joggal vehetnek részt a bizottságok munkájában.
27. Pénzügyi és gazdasági bizottság
50. § A pénzügyi és gazdasági bizottság
a) véleményezi a gazdasági program, a költségvetés és a zárszámadás tervezetét;
b) véleményezi az önkormányzat költségvetését, vagyonát és gazdálkodását érintő előterjesztéseket;
c) ellenőrzi a költségvetés végrehajtását, szükség esetén intézkedést kezdeményez a polgármesternél vagy a képviselő-testületnél;
d) véleményezi a helyi adószabályok tervezetét és az éves adóbeszámolót;
e) közreműködik a pénzügyi ellenőrzésekben;
f) előkészíti, véleményezi a gazdaságpolitikai döntéseket;
g) előkészíti, véleményezi az általános rendezési terv tervezetét, intézkedéseket kezdeményez;
h) véleményezi az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos előterjesztéseket;
i) előkészíti, véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, a gazdasági szférát érintő személyi kérdéseket (gazdasági társaságok ügyvezetése);
j) előkészíti, véleményezi a városfejlesztési és idegenforgalmi tárgyú döntéseket;
k) véleményezi a város környezetvédelmi programját, annak értékelését;
l) javaslatot tesz a környezetvédelmi alap felhasználására;
m) véleményezi a helyi védett értékek támogatására kiírt pályázatot és annak polgármesteri elbírálását;
n) előkészíti, véleményezi az általános rendezési terv tervezetét, intézkedéseket kezdeményez;
o) városfejlesztési, idegenforgalmi koncepciót dolgozhat, dolgoztathat ki, és azt a képviselő-testület elé terjeszti;
p) ellátja a képviselő-testületi döntésekből eredő egyéb feladatokat.
28. Jogi és ügyrendi bizottság
51. § A jogi és ügyrendi bizottság
a) előkészíti, véleményezi, felülvizsgálja az SZMSZ tervezetét, ellenőrzi az SZMSZ hatályosulását, szükség esetén intézkedést kezdeményez;
b) kezdeményezi, véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket;
c) véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó megállapodások, szerződések, közbeszerzési eljárások stb. tervezetét;
d) szervezeti kérdésekben véleményez, javaslatot tesz;
e) a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó javadalmazási ügyekben véleményez, javaslatot tesz;
f) feladatkörébe tartozik a képviselői és polgármesteri vagyonnyilatkozatokkal, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos – külön jogszabályban meghatározott – eljárás;
g) véleményezi a polgári peres eljárás, büntetőeljárás kezdeményezését;
h) véleményezi az önkormányzat vagyontárgyának átruházására, vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó azon előterjesztést, amely a vagyonrendelet alapján a képviselő-testület hatáskörébe tartozik;
i) véleményezi az önkormányzati kötelezettségvállalásra, önkormányzati vagyont érintő tartozás elismerésre, jogról való lemondásra, biztosítékul adásra, ellenérték nélküli juttatásra vonatkozó előterjesztést (kivéve a civil szervezetek és sportegyesületek támogatásának odaítéléséről szóló, a 14/2008. (V. 5.) számú önkormányzati rendelet alapján előterjesztett kérelmeket);
j) ellátja a képviselő-testületi döntésből adódó egyéb feladatokat.
29. Humánpolitikai bizottság
52. § A humánpolitikai bizottság:
a) előkészíti, véleményezi az oktatási és kulturális tárgyú előterjesztéseket;
b) figyelemmel kíséri az önkormányzat oktatási és kulturális feladatainak végrehajtását, szükség esetén intézkedést kezdeményez;
c) előkészíti, véleményezi az oktatási és kulturális intézmények működését, létesítését, átszervezését és megszüntetését;
d) véleményezi az oktatási és kulturális intézmények vezetésére kiírt pályázatokat;
e) előkészíti, véleményezi az egészségügyi, szociális, ifjúsági és sporttárgyú előterjesztéseket;
f) figyelemmel kíséri az illetékességébe tartozó feladatok ellátását, szükség esetén intézkedést kezdeményez;
g) véleményezi az illetékességi körébe tartozó intézményvezetői pályázatokat;
h) a képviselő-testület átadott hatáskörében eljárva véleményezi az intézmények szervezeti és működési szabályzatát, valamint házirendjét, amelyet bizottsági egyetértés esetén a polgármester hagy jóvá;
i) véleményezi Tamási város jelképeinek és nevének használatára vonatkozó kérelmeket,
j) ellátja a képviselő-testületi döntésekből adódó egyéb feladatokat.
30. A bizottságok feladatai és működésük főbb szabályai
53. § A bizottságok véleményezési jogkörüket előzetesen, a képviselő-testületi üléseket megelőzően gyakorolják.
54. § (1) A bizottság üléseit, amelyeket az elnök hív össze, munkaterv szerint, illetve a feladatokhoz igazodóan tartja. Az összehívás előtt az elnök egyeztet a jegyzővel, illetve a hivatalnak a koordinációval megbízott munkatársával.
(2) Össze kell hívni a bizottságot a polgármester indítványára az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.
(3) Az ülésre a meghívót és az esetleges írásos előterjesztéseket legalább három nappal a tervezett időpont előtt a bizottság tagjainak, a polgármesternek, alpolgármesternek és az egyéb meghívottaknak el kell juttatni.
(4) Az ülésen tárgyalandó előterjesztéseket úgy kell elkészíteni, hogy a (3) bekezdés szerinti szabály betartható legyen, a kezdeményezéseket, írásos anyagokat legalább három nappal – az (5) bekezdés szerinti rendkívüli ülés esetén 48 órával – a tervezett ülés előtt a jegyzőhöz, illetve a koordinációval megbízott hivatali titkársági dolgozóhoz el kell juttatni.
(5) Indokolt és rendkívüli esetben a bizottság telefonon vagy egyéb módon – 24 órával – a tervezett időpont előtt is összehívható. Az indokoltság és a rendkívüliség tekintetében a bizottság elnöke dönt.
(6) A bizottság munkáját a hivatal kijelölt köztisztviselője koordinálja, aki – a jegyző irányításával – biztosítja a szükséges működési feltételeket.
(7) A (3)–(5) bekezdés szerinti szabályoktól eltérően tárgyalandó témát, előterjesztést a bizottság napirendjére felvenni csak kivételesen indokolt esetben lehet. A kivételes indokoltságról – a polgármester, illetve a megbízottja egyetértésével – a bizottság dönt.
55. § (1) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Bizottsági döntést, állásfoglalást határozatképes ülésen, a jelenlévő bizottsági tagok több mint a felének egyetértő szavazatával lehet hozni.
(2) Határozatképtelenség esetén az ülés ismételt – azonos napirenddel történő – összehívásáról a bizottság elnöke a polgármesterrel történő egyeztetés – és a jegyző véleményének kikérése – után dönt.
(3) A bizottság ülései nyilvánosak. Zárt ülés tartására a 15. § (2)–(5) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A polgármesternek, az alpolgármesternek, a képviselőknek és a jegyzőnek, illetve a polgármester és a jegyző megbízása alapján az ülésen részt vevő köztisztviselőnek tanácskozási joga van.
(5) A képviselő-testület határozattal önkormányzati döntési hatáskört, illetve – önkormányzati rendeletben – hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak. Az önkormányzati hatáskörben hozott bizottsági döntést a képviselő-testület felülvizsgálhatja.
(6) A bizottságok a feladataik ellátása során együttműködnek egymással, szükség esetén együttes ülést tartanak és közös állásfoglalást, döntést hozhatnak.
56. § (1) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, amennyiben az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a soron következő ülésén határoz.
(2) A bizottság a képviselő-testület munkaterve szerint, önkormányzati ciklusonként beszámol munkájáról a képviselő-testületnek.
(3) A bizottsági tag helyének megüresedése esetén – a bizottsági elnökkel egyeztetve – a soron következő képviselő-testületi ülésen a polgármester tesz javaslatot annak betöltésére.
(4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet az elnök és a bizottság ezzel megbízott tagja (jegyzőkönyv-hitelesítő) ír alá.
A TÁRSULÁSOK
57. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati feladatok hatékonyabb és célszerűbb megoldására – a törvény szabályai szerint – szabadon társulhat más önkormányzatokkal.
(2) A képviselő-testület megállapodhat más önkormányzat képviselő-testületével, hogy az önkormányzat szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára.
(3) A képviselő-testület megállapodhat más önkormányzat képviselő-testületével intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában.
(4) A képviselő-testület más önkormányzat képviselő-testületével – közös döntéshozó szerv létrehozásával – megállapodhat intézmény vagy más szervezet fenntartásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában.
(5) Azon – külön jogszabályok által létrehozott – társulások felsorolását, amelyekben az önkormányzat tagként vesz részt, a 9. melléklet tartalmazza.
(6) A képviselő-testület által az (5) bekezdés szerinti társulásokra átruházott hatásköröket a 6. melléklet tartalmazza.
KAPCSOLATTARTÁS A LAKOSSÁGGAL
31. A helyi népszavazás
58. § (1) A helyi népszavazást – külön jogszabály szerint – a kezdeményezheti
a) a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) legalább ezerötszáz fő tamási állandó lakos választópolgár, illetve a településrész választópolgárainak legalább húsz százaléka.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában írt esetekben a képviselő-testület köteles kiírni a helyi népszavazást, míg egyébként a képviselő-testület dönt.
32. A közmeghallgatás
59. § (1) A képviselő-testület az éves munkatervében megállapított időpontban, előre meghirdetett helyen közmeghallgatást tart, amelynek összehívására, határozatképességére, levezetésére stb. a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. Amennyiben a közérdekű javaslattévő a választ nem fogadja el, úgy a javaslatot döntésre – bizottsági előkészítés után – a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
33. Lakossági fórum
60. § (1) A polgármester, bármelyik képviselő általános, vagy az állampolgárok nagyobb csoportját érintő témákban előre meghirdetett lakossági fórumot tarthat.
(2) Képviselői kezdeményezésre tartott lakossági fórum helyét, időpontját stb. a polgármesterrel előzetesen egyeztetni kell, aki a tervezett téma ismeretében meghatározza az önkormányzat és szervei részéről résztvevők körét.
34. Együttműködés a lakossággal, önszerveződő közösségekkel
61. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.
(2) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője az e rendeletben foglaltak szerint, tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület és a tárgy szerint illetékes bizottsága ülésén.
35. Képviselői fogadóórák
62. § (1) A képviselők egyenként, előre meghirdetett módon és előre kiválasztottan minden hét csütörtöki napján 10 és 11 óra között fogadóórát tartanak, ahol a településen lakó vagy ingatlannal rendelkező állampolgárok közérdekű kérdéseket, javaslatokat tehetnek.
(2) Amennyiben a képviselő a kérdésekre, javaslatokra nem tud érdemi választ adni, úgy azt írásban továbbítja a polgármesterhez. Ha a javaslattévő a polgármesteri választ nem fogadja el, úgy azt döntésre – bizottsági előkészítés után – a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
36. Külterületi biztosok
63. § (1) A település külterületi részein élőkkel történő folyamatos és közvetlen kapcsolattartás biztosítása érdekében az önkormányzat külterületi biztosi rendszert működtet.
(2) A külterületi biztos (továbbiakban: biztos) összegyűjti az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozóan az érintett településrésszel kapcsolatos problémákat, a lakosság és a helyi gazdálkodók részéről felmerülő igényeket, panaszokat. Ennek érdekében előre meghirdetett helyen és időben havonta legalább egy alkalommal fogadóórát tart.
(3) Munkájáról minden hónap 10. napjáig beszámol a polgármesternek írásban, megjelölve a lakosság által javasolt intézkedéseket vagy szóban, amelyről a titkárság kijelölt munkatársa feljegyzést készít.
(4) A jegyző gondoskodik a beszámolóban megfogalmazottaknak az adott ügyért felelős személyhez történő eljuttatásáért.
(5) Rendkívüli, azonnali intézkedést igénylő helyzetben azonnal értesíti a polgármestert.
64. § (1) A biztos
a) önálló döntési joggal nem rendelkezik;
b) tanácskozási joggal részt vesz a pénzügyi és gazdasági bizottság, részt vehet a jogi és ügyrendi, valamint a humánpolitikai bizottság ülésein;
c) a pénzügyi és gazdasági bizottság napirendjére javaslatot tehet a bizottsági ülés előkészítésére vonatkozó szabályok szerint;
d) az érintett területen tervezett, illetve folyamatban lévő önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos egyeztetéseken, kooperációkon részt vehet.
(2) A település alábbi külterületi részein működik egy-egy biztos:
a) Fornád, Kecsege, Csollányos
b) Rácvölgy, Újvárhegy, Kosba, Tuskós
c) Kishenye, Öreghenye, Szurokhegy, Adorján, Adorján–újtelep
65. § (1) A biztos havonta megbízási díjban részesül, amelynek összege megegyezik a mindenkori bizottsági tagságért járó tiszteletdíj 80%-ával.
(2) A biztosnak a tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költsége megtéríthető, amelynek kifizetését a polgármester engedélyezi.
(3) Amennyiben a biztos feladatainak nem tesz eleget, úgy a polgármester az adott havi tiszteletdíj egészét vagy részét megvonhatja.
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK
66. § Tamási városban a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján megválasztott helyi roma és német nemzetiségi önkormányzat működik.
67. § (1) Az önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogaik gyakorlásához az együttműködésről szóló közigazgatási szerződésben foglaltak alapján, az abban rögzített feltételek szerint térítésmentesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére a képviselő-testületi működéshez szükséges tárgyi feltételeket.
(2) A hivatal, mint a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, a jogszabályok szerint ellátja ezen önkormányzatok gazdálkodási feladatait.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
68. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeleti formában fogadja el, amely összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, valamint annak végrehajtási rendelete, finanszírozási rendjét és az állami hozzájárulás mértékét pedig a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
(2) A költségvetés tervezetét – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) Az előterjesztést a pénzügyi és gazdasági bizottság előzetesen megtárgyalja, arról véleményt alkot, a többi bizottság pedig tárgyalhatja és véleményezheti, míg a közalkalmazottak érdekegyeztető fóruma – a külön jogszabály szerint – véleményezheti, amennyiben arra előzetesen igényt tart.
(4) A kialakított véleményeket írásban a képviselő-testületi ülést megelőzően el kell juttatni a polgármesterhez, aki azokat a pénzügyi és gazdasági bizottság elé terjeszti a végleges tervezet kialakítása végett.
(5) A zárszámadási rendelet megalkotására e § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6) A költségvetési rendelet, valamint a zárszámadási rendelet az alábbi eljárási szabályok alapján készül:
a) az önkormányzathoz rendelt költségvetési szervek (továbbiakban: intézmények) elkészítik és az önkormányzat részére eljuttatják saját költségvetés-tervezetüket, zárszámadásukat;
b) az egyeztetett, ellenőrzött intézményi költségvetés-tervezetek, valamint zárszámadások beépülnek az önkormányzat költségvetési-, és zárszámadási rendelet-tervezetébe;
c) a képviselő-testület – az illetékes bizottság álláspontja ismeretében – a költségvetési-, és zárszámadási rendelet-tervezetet megtárgyalja és jóváhagyja;
d) az így elfogadott költségvetési- és zárszámadási rendeletek – melyekbe az intézményi költségvetési és zárszámadási adatok is elfogadásra kerültek – az intézmény részére az elfogadást követő 15 napon belül tértivevényes kézbesítés során megküldésre kerülnek, mely egyben az intézményi költségvetések és zárszámadások elfogadását is jelenti.
69. § A képviselő-testület az önkormányzat saját bevételeinek növelése érdekében helyi adót vezet be, amelynek szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
70. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat a vagyonról és gazdálkodásról szóló külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott rendelet szabályozza:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZÉS
71. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, illetve a külön jogszabályban meghatározott szervek ellenőrizhetik.
(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.
72. § (1) Az önkormányzat pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerét a jegyző az általa jóváhagyott és ezt meghatározó FEUVE szabályzat alapján működteti.
(2) A FEUVE szabályzatban kerül megállapításra
a) a szabálytalanságok kezelésének szabályzata;
b) az ellenőrzési nyomvonal; valamint
c) az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó részletes előírások.
(3) A FEUVE szabályzat a hivatali ügyrend mellékletét képezi.
73. § Az önkormányzati belső ellenőrzés működtetéséről a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével a jegyző gondoskodik. Az önkormányzat belső ellenőrzés keretében gondoskodik a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
74. § Ez a rendelet 2026. február 1-jén lép hatályba, egyidejűleg Tamási Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 19/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.