1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Bonyhád Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 12.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Bonyhád Város közigazgatási területe.

(4) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

2. § (1) Az Önkormányzat jogi személy.

(2) Bonyhád Város Önkormányzata képviselő-testületét (a továbbiakban: képviselő-testület) a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei – eltérő rendelkezés hiányában – Bonyhád Város Önkormányzata képviselő-testületét illetik.

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a város címere és zászlaja.

(2) Az Önkormányzat a város címeréről, zászlajáról, a város jelképeinek és nevének használatáról Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelete rendelkezik.

4. § (1) Az Önkormányzat kitüntető díjakat, valamint kitüntető címeket alapíthat és adományozhat.

(2) Az Önkormányzat által adományozható kitüntetésekről Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (IV. 25.) önkormányzati rendelete rendelkezik.

5. § Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fent:

6. § E rendelet alkalmazásában

7. § (1) Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a város közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.

(2) A képviselő-testületnek 12 tagja van a polgármesterrel együtt. A vagyonnyilatkozat tételre kötelezetteket és a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának és őrzésének rendjét a 3. melléklet tartalmazza.

8. § (1) Az Önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket.

(2) Önkormányzati döntést:

9. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatásköröket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10-17. § szabályozza, míg a teljes hatásköri jegyzéket a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által kiadott központi hatásköri jegyzék tartalmazza.

(2) Az önkormányzat - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően éves költségvetésében határozza meg, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben, és módon lát el.

(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Polgármesteri Hivatal, a jegyző és a társulások látják el.

(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátását a Mötv. 41. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi.

10. § Az Önkormányzat akkor vállalhat szabadon közfeladatokat, ha:

11. § (1) A képviselő-testület hatásköreit a Mötv. 41. § (4) bekezdésben meghatározottakra ruházhatja át, az Mötv. 41. § (5) bekezdésében meghatározott korlátozással.

(2) A képviselő-testület hatásköréből a Mötv. 42. §-ában foglalt hatáskörök nem ruházhatók át.

(3) A képviselő-testület – a 11. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – hatáskörét átruházhatja:

(4) Az átruházott hatáskörök gyakorlására a Képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(5) Ha az átruházott hatáskört jogszabály vagy az Önkormányzat érdekét sértő módon gyakorolják, a Képviselő-testület intézkedik annak megvonásáról és a sérelem elhárításáról.

(6) A képviselő-testületi tag kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – az átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

12. § A képviselő-testület feladatainak ellátása során együttműködik a területi-, és más települési önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel.

13. § (1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(2) Az ülések típusai:

(3) A képviselő-testület üléseit rendszerint a Városháza (Bonyhád, Széchenyi tér 12.) I. emeleti termében tartja.

14. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a Mötv. 43. §-ában meghatározott időben és módon tartja meg.

(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:

15. § (1) A képviselő-testület – július és augusztus – hónapok kivételével általában a hónap utolsó hetében – évente legalább 6 – testületi ülést tart.

(2) A polgármester a tárgysorozat megjelölésével – kivételesen – ülésszakot is megjelölhet, melynek várható időtartamát a meghívón is fel kell tüntetni.

16. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, szükség szerinti időpontban tart rendkívüli testületi ülést.

(2) A rendkívüli ülésre csak olyan napirendi pont vehető fel, amely annak összehívását indokolja. Más témát csak minősített többséggel lehet napirendre tűzni.

17. § (1) A képviselő-testület nemzeti ünnep, évfordulók, megemlékezések, testvértelepülési rendezvények, kitüntető díj vagy cím adományozása alkalmából ünnepi ülést tarthat.

(2) Ünnepi testületi ülésen csak az ünnep jellegére vonatkozó napirend szerepelhet.

18. § A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester – a Polgármesteri Hivatal bevonásával - állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé az Mötv. 116. § (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül.

19. § (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztésére éves munkatervet határoz meg, mely a képviselő-testület működésének alapja. Az éves munkatervet a tárgyévet megelőző december 31-ig, de legkésőbb a tárgyév első rendes ülésén elő kell terjeszteni.

(2) A munkaterv tartalmazza:

(3) A munkaterv összeállításához - melyet a jegyző állít össze - a polgármester javaslatot kérhet:

(4) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen:

20. § A képviselő-testület ülését a polgármester elektronikus úton hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze a képviselő-testületi ülést. A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása, egyidejű tartós akadályoztatása, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása, egyidejű tartós akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív ok miatt az érintett személyek jogaikat, vagy kötelességeiket - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából szükséges időpontban - gyakorolni nem tudják.

21. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A meghívó mellékletei a napirendi pontokhoz készített anyagok.

(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testületi tagok részére a www.bonyhad.hu oldalon elérhető képviselői dokumentumtáron keresztül kell megküldeni. A rendszer működésének technikai hibája esetén a képviselő-testületi tagok részére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket elektronikus úton kell kézbesíteni e-mail címükre.

(4) A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívót és valamennyi írásbeli előterjesztést elektronikus úton kell kézbesíteni. Az ülésre részvételi joggal meghívottak részére a meghívót – előterjesztések nélkül – elektronikus úton kell kézbesíteni.

(5) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót és mellékleteit a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb küldi meg.

(6) A testületi ülést a polgármesternek 15 napon belül kell összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.

(7) A Képviselő-testület ülésének időpontját és napirendjeit az Önkormányzat hivatalos honlapján a www.bonyhad.hu oldalon közzé kell tenni.

22. § (1) A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként – a képviselő-testület tagjain kívül, tanácskozási joggal – meg kell hívni:

(2) A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként – a képviselő-testület tagjain kívül, részvételi joggal – meg kell hívni:

23. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a testületi ülésekre, annak megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.

(4) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

24. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester a napirend - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztandó anyagok napirendre vételére szóló vagy a napirendről való levételéről szóló javaslatával.

(2) A képviselők, valamint az ülésén tanácskozási joggal részt vevők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, újabb napirendi pont felvételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezők javaslatukat legfeljebb 2 percben megindokolhatják.

(3) A testületi ülésen kiosztandó anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indokolásával, valamint a jegyző törvényességi véleményével kerülhet sor.

(4) Az ülés megkezdése előtt anyagot kiosztani csak a polgármester engedélyével lehet.

(5) Nem kerülhet a testületi ülésen kiosztásra:

25. § A tárgyalandó napirendet – tájékoztatók, beszámolók, előterjesztések, indítványok, jellegüktől függetlenül az ülésen kiosztott anyagok, interpellációk, kérdések – a Képviselő-testület vita nélkül határozza meg.

26. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg. Ha a képviselő-testületi ülés határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.

(2) A határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a polgármesternek.

(3) Ha a testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Amennyiben a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

27. § Az ülést a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén helyettesítésével kapcsolatban az e rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével kell eljárni. A helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei az ülés vezetés körében azonosak a polgármesterével.

28. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult:

(2) Ha a képviselő e rendelet 26. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget és ennek következtében a testület határozatképtelenség miatt nem tudott döntést hozni, rendbírságot köteles fizetni. A rendbírság összege alkalmanként 20 000.- Ft.

(3) A rendbírságot a polgármester javaslata alapján hozott testületi határozat értelmében a Polgármesteri Hivatal a kiszabást követően esedékes tiszteletdíjból érvényesíti.

(4) Amennyiben a polgármester az ülést nem e rendelet szabályainak megfelelően vezeti, bármely képviselő ezt ügyrendi felszólalásban kifogásolhatja.

29. § (1) A képviselőnek járó tárgyhavi tiszteletdíj 80 %-kal csökken, ha a képviselő három egymást követő testületi vagy bizottsági ülésen nem vett részt.

(2) A részvétel igazolására a testületi és bizottsági ülések jegyzőkönyvei és jelenléti ívei szolgálnak az (1) bekezdésben meghatározottak alapjául.

30. § (1) A polgármester minden napirendi pontról - kivéve a tájékoztatót, kérdést, indítványt és az interpellációt - külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó, aki legfeljebb 5 perc időtartamban szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, melyek a döntéshozatalt befolyásolhatják.

(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyban érintett bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét, amennyiben a napirendi pont ezt megkívánja. Ezt követően az előterjesztőhöz, az előadóhoz és a tárgyban érintett bizottsági elnökökhöz személyenként, legfeljebb 2 percben kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolni kell. A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is.

31. § (1) A napirendi pont vitájánál – jelentkezésük sorrendjében – a képviselők, valamint a tanácskozási joggal részt vevők legfeljebb 5 perces hozzászólásra kérhetnek szót.

(2) Vita közben, a korábban felszólalt képviselő viszontválasz céljából egy alkalommal 2 perces hozzászólásra szót kérhet.

(3) Ügyrendi javaslatra a testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával személyes megtámadottságra hivatkozással engedélyezheti egyperces hozzászólását annak a képviselőnek, aki felszólalási időkeretét már kimerítette.

(4) Az ülésen megjelent állampolgároknak és e rendelet 22. § bekezdésében felsorolt személyeknek a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester 3 perces hozzászólási lehetőséget biztosíthat a képviselő-testület hozzájárulásával.

(5) Az időhatárt túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól a polgármester – a (9) bekezdés szerinti esetet kivéve - megvonja a szót.

(6) Bármikor szót kérhet:

(7) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a testület munkájával - üléseinek lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. A javaslat a konkrét kérés megfogalmazásával kezdődik, mely legfeljebb 2 percben indokolható.

(8) A vita során a képviselők az (1) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat a polgármester kérésére írásban kell megfogalmazni, ebben az esetben a javaslattevő szünetet kérhet. Új változatot, vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet benyújtani. Ha szükséges az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirendi pont tárgyalását felfüggesztheti, vagy szünetet rendelhet el.

(9) A polgármester az ülés vezetése során a tárgyalt napirend tárgyára tekintettel indokolt esetben, így különösen a költségvetés elfogadása során a hozzászólásoknál e rendelet időkorlátra vonatkozó rendelkezéseitől eltekinthet.

32. § (1) A polgármester legfeljebb 3 percre visszaadja a szót az előterjesztőnek, és lezárja a vitát, ha megállapította, hogy felszólalásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárását követően hozzászólásnak vagy észrevételnek nincs helye. Ezt követően kerülhet sor a végszavazásra. Ügyrendi javaslatra azonban minősített többséggel hozott döntéssel a már lezárt vita ismét folytatható.

(2) A vita lezárását bármely képviselő ügyrendi javaslatában indítványozhatja, erről a testület külön vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz. A vita lezárására csak akkor kerülhet sor, ha a tárgyalt napirendi pont tekintetében minden képviselő csoportnak lehetősége volt véleményének előterjesztésére.

(3) Összetett jogi kérdés felmerülésekor a jegyző kérésére a polgármester szünetet rendelhet el.

33. § (1) A végszavazás megkezdése előtt bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet a téma napirendről való levételére, melyről a testület vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz.

(2) Bármelyik képviselő javaslatára a testület a napirendi pont tárgyalása során hozandó döntést legfeljebb a soron következő ülésig elnapolhatja. A testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

34. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akire nézve az Mötv. 49. §-ában foglaltak fennállnak.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy a közeli hozzátartozója akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján testületi döntés kedvezményezettje, továbbá, ha érdekelt

(3) A személyes érintettség szempontjából közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.

(4) A képviselő-testület tagja a Mötv. 49. § (1) bekezdés szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirend pont tárgyalása előtt köteles bejelenti. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzat képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester javaslatára:

35. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A határozati javaslatról a testület tagjai „igen”, „nem”, nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A titkos szavazás elrendelésére e rendelet 23. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott esetekben van lehetőség.

(3) A képviselő-testület bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el, melyről a testület minősített többséggel dönt.

(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt

(5) Ügyrendi kérdésről, a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozás lefolytatásával összefüggő kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(6) Szavazás közben a szavazást indokolni tilos.

36. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat a jegyző vagy az aljegyző közreműködésével megszámláltatja.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző vagy az aljegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét a jegyző vagy az aljegyző összesíti, s ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás eredményét a testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, külön szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátását, az eredmény megállapítását a Pénzügyi Bizottság végzi. A titkos szavazás lebonyolításáról, az eredményéről külön jegyzőkönyv készül.

37. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a testület az eredeti előterjesztés szerinti, illetve a testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó javaslat egészéről.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

38. § (1) A javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában, továbbá az Mötv. 50. §-ában foglalt, valamint az alábbi ügyekről történő döntéshez:

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottnál kevesebb számú „igen” szavazat a javaslat elutasítását jelenti.

39. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(2) A polgármester, ha a testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, az Mötv. 68. § szerint kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását.

(3) A testületi döntés újratárgyalását legalább a képviselők több, mint a felének az indítványára napirendre kell tűzni.

40. § (1) A testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, a határozat elfogadásának évét, hónapját és napját.

(3) A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

41. § (1) A rendelettervezet előkészítése, véleményezése:

(2) A rendelet-tervezet testület elé terjesztése a következők szerint történik: A rendelet-tervezetet a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, valamint a jegyző terjesztheti a testület elé. A rendelet-tervezetet indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni. A rendelet-tervezet elfogadásához, valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség szükséges. A rendelet hiteles, végleges szövegét az előterjesztés és az elfogadott módosító indítványok alapján a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

42. § (1) A rendeletek jelölése: Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének ...../…..... (hónap római számmal és nap arab számmal) önkormányzati rendelete a .......ról/ről.

(2) A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.

(3) A testület által elfogadott rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő 5 munkanapon belül gondoskodik. A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő 8 napos kifüggesztéssel történik.

(4) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(5) Az önkormányzati rendeleteket az önkormányzat honlapján és a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.

(6) Az önkormányzati rendeletekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

43. § (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, a testület feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív, vagy egyedi határozatot hoz.

(2) A határozatok jelölése: Bonyhád Város Önkormányzata ...../..... (hónap római számmal és nap arab számmal) sz. határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat közzétételének időpontja.

(3) A határozat tartalmazhatja a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét. A testületi döntés végrehajtásért felelősek lehetnek:

(4) A testület határozatait meg kell küldeni a polgármesternek, jegyzőnek, illetve a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek. A határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

(5) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejárta után a polgármester beszámol a testületnek.

(6) Az önkormányzati határozatokat az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

44. § (1) A testület elé kerülő anyagok fajtái:

(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés meghívójának összeállításáról. A benyújtáskor figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányadó 21. § (5) bekezdés szerinti időpontra.

45. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá - különösen:

(3) Tájékoztató benyújtására a 47. § (1) bekezdésben megjelöltek jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslat tudomásul vételéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

46. § (1) A beszámoló

(2) A beszámolók benyújtására a testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek a 43. § (3) bekezdésben megjelöltek továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület, illetőleg átruházott hatáskörben az illetékes bizottság határozatot hoz.

(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester vagy a beszámoló szerv vezetője terjeszti elő.

47. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők, a bizottságok, a jegyző, aljegyző és az osztályvezetők jogosultak. Rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés benyújtására e rendelet 41. § (2) bekezdésében írtak jogosultak.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására vagy határozat meghozatalára.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi követelményei:

48. § (1) A benyújtott előterjesztéseket a tárgykör szerint érintett állandó bizottság véleményezi.

(2) Ha az előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növekedését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezések esetén a pályamunkák csak az érintett bizottság tagjainak kell megküldeni. Ha a pályázó az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem kéri a zárt ülés tartását a pályamunkák a Polgármesteri Hivatalban tekinthetők meg.

(4) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztésen a ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE megjelölést kell alkalmazni.

(5) Amennyiben az ügy jellege megengedi, illetve az összefüggések a testület tagjai előtt ismertek, a határozati javaslat szóban is előterjeszthető.

(6) Szóbeli előterjesztést akkor lehet tenni, ha a jogszabályban előírt vagy a testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül az a következő ülésre már nem terjeszthető be. A szóbeli előterjesztést legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásakor lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

49. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásának előkészítésére vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Az indítvány az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére vonatkozhat.

(3) Indítványt bármely képviselő, bizottsági elnök, polgármester, alpolgármester, jegyző terjeszthet a képviselő-testület elé.

(4) Az indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a testület az ügyet a polgármesternek, a jegyzőnek vagy az aljegyzőnek, az illetékes bizottságnak, az önkormányzat intézménye, gazdálkodó szervezete vezetőjének adja ki, a testületi döntés előkészítése céljából.

50. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után kérdésekre és interpellációkra kerül sor.

(2) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás.

(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz, és az osztályvezetőkhöz, főépítészhez önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben kérdést intézhetnek, felvilágosítást kérhetnek

(4) A kérdést írásban a polgármesterhez kell benyújtani úgy, hogy az legkésőbb az ülés időpontja előtt 48 órával megérkezzen.

(5) A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor.

(6) A kérdésre adott írásbeli választ a testület csak akkor tűzheti napirendjére, ha a képviselő ezt írásbeli előterjesztésével egyidejűleg kérte.

(7) Az írásban feltett kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Ezt a testület soron következő ülésén fel kell olvasnia. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, úgy a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) Amennyiben a képviselő ismételten ugyanazt a kérdést teszi fel – tartalmát tekintve – mint amit már feltett, és a válasz már a testületi ülésen elhangzott, elegendő csak erre utalni.

51. § (1) Interpellációnak minősül az olyan kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz (továbbiakban: interpelláltak) intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó bármely ügyben.

(2) Az interpellációt írásban az ülést megelőzően legkésőbb az ülés időpontját megelőző 72 órával kell benyújtani a polgármesterhez.

(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a testület következő ülésén napirendre kell tűzni.

(4) Az interpellációt a képviselő az ülésen felolvassa. Amennyiben az interpellációt benyújtó képviselő az ülésen nincs jelen, úgy az interpellációt előterjeszteni nem lehet.

(5) Az interpellált a testületi ülésen írásban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, azt 1 percben indokolhatja, melyre az interpellált 1 percben reagálhat, majd ennek elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

(7) Az interpelláció alapján a testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással és ebbe külső szakértő is bevonható.

(8) Ugyanabban a témában évente egy alkalommal nyújtható be interpelláció.

(9) Amennyiben a képviselő ismételten ugyanazt az interpellációt nyújtja be – tartalmát tekintve – mint amit már benyújtott, és a válasz már a testületi ülésen elhangzott, elegendő csak erre utalni.

(10) Az interpellációkról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

52. § (1) A testületi ülésről a tanácskozás lényegét és a képviselő-testület szó szerinti döntéseit tartalmazó írásbeli jegyzőkönyv készül egy eredeti és a nyílt ülések esetében egy másolati példányban. A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. A hangfelvételt 3 hónapig kell megőrizni. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(2) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken túl a következőket tartalmazza:

(4) Az írásbeli jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

(6) A jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt - az ülést követő 15 napon belül - a jegyző elektronikus úton megküldi a Tolna Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének. A nyílt ülésekről szóló jegyzőkönyv másolati példánya a Solymár Imre Városi Könyvtár számára készül, melyet az intézmény részére negyedévente lefűzve kell megküldeni.

(7) A zárt ülés kivételével a dokumentumokba (jegyzőkönyv, hangfelvétel) való betekintést a Polgármesteri Hivatalban biztosítani kell. Az állampolgárok - az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett – a nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát, a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetik.

(8) A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A zárt ülésen hozott döntések nyilvánosak, melyek a honlapon megtekinthetőek.

(9) Az ülésen hozott rendeleteket és határozatokat legkésőbb a (6) bekezdésben meghatározott időpontban az abban érintetteknek meg kell küldeni.

53. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 54. §-ában meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot 10 nappal korábban a helyi sajtó útján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetményben értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(4) A közmeghallgatáson elhangzó közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal választ kell adni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a kérdezőt, javaslattevőt 15 napon belül írásban kell értesíteni.

(5) A meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselő-testület illetékes szerveinek át kell adni kivizsgálás céljából. Az érintettek kötelesek a kérdést 15 napon belül írásban megválaszolni a kérdezőnek.

(6) A közmeghallgatásról az 52. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jegyzőkönyvet kell vezetni.

54. § (1) A polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők az egyes városrészek polgárait közvetlenül érintő ügyek megtárgyalására városrész-tanácskozást kezdeményezhetnek, melyről a testület minősített többséggel határoz.

(2) A városrész-tanácskozás feladatai:

55. § (1) Bonyhád Város polgármestere megbízatását főállásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester a Mötv. 66. § alapján tagja a képviselő-testületnek.

(3) A polgármester feladatai különösen:

(4) Amennyiben a testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.

(5) A polgármester – a testület utólagos tájékoztatása mellett – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a testület hatáskörébe tartozó önkormányzati önerőt igénylő pályázatokkal kapcsolatos ügyekben dönthet.

(6) A polgármester – az alpolgármesterek közreműködésével – összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.

(7) Önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.

(8) A polgármesterre átruházott képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

56. § A képviselő-testület képviselő tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat. Az alpolgármesterek megbízatása a megválasztásukkal kezdődik, és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestereket az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatás a választás napjával megszűnik.

57. § (1) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt.

(2) A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése és a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

(3) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, a társulási tanács elnökének és a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének, ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel.

(4) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a jegyzőre vonatkozó képesítési és alkalmazási feltételnek megfelelő hivatali osztályvezető látja el.

(6) A jegyzőre átruházott képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

58. § (1) A képviselő az alakuló ülésen esküt tesz. Bonyhád város egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő:

(3) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(4) A képviselő a (2) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.

59. § (1) A képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(2) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, és tárgyalására a képviselőt is meg kell hívni.

(3) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek - a testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

(4) A képviselő-testület ülésén írásban is benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(5) A képviselő a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre – a Polgármesteri Hivatal útján - 30 napon belül érdemi választ köteles adni.

(6) A képviselő önkormányzati munkájával összefüggő feladatainak ellátása érdekében a Polgármesteri Hivatal részére biztosított technikai eszközöket (telefon, fénymásoló stb.) igénybe veheti.

60. § (1) A bizottságokat képviselők és a bizottságok feladat- és hatáskörében jártas nem képviselő tagok alkotják. A bizottságok tagjaira, elnökére és elnökhelyettesére a polgármester tesz előterjesztést.

(2) Az előterjesztés alapján a képviselő-testület minősített többséggel megválasztja a bizottságokat úgy, hogy azok elnökei és tagjainak több mint a fele képviselő legyen.

(3) Bizottság elnöke, elnökhelyettese csak képviselő lehet. Az elnökhelyettes, az elnök távolléte esetén annak teljes hatáskörét gyakorolja.

(4) A bizottság elnöke vagy tagja a Mötv. 58. § (1) bekezdése alapján nem lehet a polgármester, alpolgármester.

(5) A képviselő-testület kettő állandó bizottságot hoz létre. A bizottságok megnevezése és tagjainak száma:

(6) A bizottságok működési szabályaikat (Ügyrend) – jelen rendelet keretei között – maguk állapítják meg.

61. § (1) A testület állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.

(2) A bizottságok részletes feladat- és hatásköreit az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén az összeütközés tárgyában a testület dönt.

62. § (1) A 37–39. alcímben foglalt eltérésekre figyelemmel a bizottságok működésére, összehívására, meghívójára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességére, tanácskozási rendjére, a személyes érintettségre, a bizottság tagjainak kizárására, a döntések meghozatalára, végrehajtására, a bizottság elé kerülő anyagok tartalmi követelményeire, benyújtásukra és a bizottság ülésének jegyzőkönyveire a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(2) A bizottság üléseit az elnök - az ülést megelőzően legalább három nappal - írásban hívja össze. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amikor a rendes üléseit tartja.

(3) A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára, és előterjesztését napirendre kell tűzni.

(4) A meghívót Bonyhád város honlapján is el kell helyezni, valamint a többi bizottsági elnök részére is meg kell küldeni.

(5) A jegyző, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetője - vagy az általa megbízott személy - tanácskozási joggal vesz részt a bizottságok ülésein. A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

(6) A bizottság döntéseit határozattal hozza. A határozatok jelölésére - a döntéshozó megnevezése kivételével – a rendelet 40. § (2) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók. A bizottsági határozatok jelölésénél a bizottságok 60. § (5) szerinti teljes elnevezését kell feltüntetni.

(7) A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, név szerinti szavazás elrendelése esetén a bizottság számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

(8) Bizottsági határozatok végrehajtásáért felelősek lehetnek:

(9) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésén határoz.

(10) A bizottság üléseiről a tanácskozás lényegét és a bizottság szó szerinti döntéseit tartalmazó jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv csak a jegyző törvényességi ellenőrzését igazoló ellenjegyzését követően továbbítható. A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül a Kormányhivatalhoz meg kell küldeni.

(11) Az együttes bizottsági ülésekre az ülés vezetésére vonatkozó szabályok kivételével a bizottság működésére vonatkozó szabályok az irányadóak. Az együttes ülés levezető elnöke:

63. § A bizottság elnöke:

64. § (1) A bizottság tagjai:

(2) A bizottság nem képviselő tagjait - a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben - a bizottság képviselő tagjaival azonos jogok illetik meg.

65. § (1) A bizottság elnökének megbízatása megszűnik:

(2) A bizottság tagjának megbízatása megszűnik:

66. § A bizottsági elnöki tisztség, vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, a képviselő-testület következő ülésén a polgármester javaslatot tesz a bizottsági tisztséget betöltő személyre.

67. § (1) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján meghatározott feladat ellátására, így különösen: jelentős döntés előkészítésére, rendelet, határozat végrehajtásának ellenőrzésére, fontos városi rendezvények megszervezésére, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a testület a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

68. § (1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására ideiglenes bizottságként vizsgáló bizottságot állíthat fel.

(2) A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyharmada indítványozza.

(3) A vizsgáló bizottság tagja csak képviselő lehet. A bizottság elnökét a képviselő-testület választja meg.

(4) A vizsgáló bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

69. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal, melynek székhelye: 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 12.

(3) A közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, Ügyrendjét és Munkarendjét a jegyző utasításban adja ki.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás alapján Bonyhád, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Grábóc, Izmény, Kisdorog, Kisvejke, Mórágy, Mőcsény, Váralja községek területén látja el.

70. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló 15/2016 (IX. 30.) önkormányzati rendelet szabályozza a helyi népszavazás elrendelésének feltételeit.

71. § Bonyhád Város Önkormányzata biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését. Ennek érdekében együttműködik a városban működő nemzetiségi önkormányzatokkal.

72. § Bonyhádon az alábbi települési nemzetiségi önkormányzatok működnek:

73. § (1) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testületi és bizottsági üléseken. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Részére a meghívót a 21. § (4) bekezdésben meghatározott módon kell megküldeni.

(2) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a polgármester köteles a soron következő testületi ülés napirendi pontjai közé javasolni.

74. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a költségvetését és a zárszámadását határozatban állapítja meg. A költségvetés és zárszámadás előkészítéséről – a nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés alapján – a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(2) A nemzetiségi önkormányzat pénzeszközök feletti rendelkezésének szabályait az erre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

75. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségben érintő testületi határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

76. § (1) A Polgármesteri Hivatal biztosítja a Bonyhád Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata és a Bonyhádi Német Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti feladatok ellátását, amellyel kapcsolatban az önkormányzatok közigazgatási szerződést kötnek.

(2) A jegyző által kijelölt szervezeti egységek segítik a nemzetiségi önkormányzat testületi működését.

77. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb és célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások formáiról, működésének szabályairól az Mötv. 87-95. §-ban meghatározott rendelkezések, valamint a megkötött társulási megállapodások az irányadók.

(2) Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

78. § Az önkormányzat tulajdonára és a vagyongazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 14/2015. (VI. 24.) önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:

79. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) Az Önkormányzat a gazdálkodásról éves beszámolót készít, és elfogadásáról zárszámadási rendeletet alkot.

(4) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen:

(5) Az Önkormányzat alaptevékenységei kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.

80. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján látja el.

(3) A Pénzügyi Bizottság ellátja az Mötv. 120. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési feladatát.

81. § (1) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

(2) Intézményt más településsel közösen is alapíthat, fenntarthat.

(3) Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó, vagy önállóan működő költségvetési szerv.

(4) Az intézmény fenntartói jogosítványait a képviselő-testület gyakorolja. Más településsel fenntartott intézmény esetén a fenntartói jogok gyakorlásának módjáról külön megállapodás rendelkezik.

(5) Nem érinti az intézmény szakmai önállóságát, ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy több intézmény gazdálkodását közös szervezeti egységben, illetve társulási megállapodás keretén belül látja el.

(6) Az intézmények felsorolását a 1. melléklet, míg a többségi tulajdonú gazdasági társaságok felsorolását az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 14/2015. (VI. 24.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

83. § Ez a rendelet 2024. október 9-én 16 óra 38 perckor lép hatályba.