Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015 (VI.24..) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól

Hatályos: 2023. 03. 30

Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015 (VI.24..) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól

2023.03.30.

Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdésének 6. pontjában, 5. § (2) bekezdésének b)-c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva - a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 1. melléklet I.6. pontja alapján a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság véleményének kikérése után - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: Nvt.) megfogalmazottakra figyelemmel az önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás szabályozása annak érdekében, hogy Bonyhád Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a törvény által kötelezően előírt és önként vállalt közfeladatait minél magasabb szinten teljesíthesse.

2. § (1) Az önkormányzati vagyon megőrzésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az Önkormányzat gazdasági programja és vagyongazdálkodási terve tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza az önkormányzati vagyon megőrzésére hasznosítására, gyarapítására vonatkozó éves célkitűzéseket.

2. A rendelet hatálya

3. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló, a nemzeti vagyon körébe tartozó és az Nvt. 1. § (2) bekezdése szerint meghatározott:

a) ingatlanokra,

b) egyéb dolgokra,

c) pénzügyi eszközökre,

d) társasági részesedésekre,

e) vagyoni értékű jogokra.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont bármilyen jogcímen használó szervezetre és személyre.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, valamint a közterületek használatára vonatkozóan külön önkormányzati rendeletek rendelkezései alkalmazandóak, jelen rendelet rendelkezéseit csak a tárgykörben kiadott önkormányzati rendelet által nem szabályozott vagyoni kérdésekben kell alkalmazni.

3. Értelmező rendelkezés

4. § E rendelet alkalmazása során az Nvt. 3. §-ban meghatározott fogalom-meghatározások az irányadóak.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon

4. Az önkormányzati vagyon fogalomkörébe tartozó vagyontípusok

5. § Az Önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, amely - rendeltetése szerint - törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

5. A törzsvagyon

6. § Az Önkormányzat törzsvagyona közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

7. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyonelemek a következők:

a) az Nvt. 5.§ (3) bekezdése által a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon körébe sorolt vagyonelemek,

b) a törvény által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemek,

c) e rendelet által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített következő önkormányzati tulajdonban levő vagyonelemek:

ca) köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek),

cb) kulturális vagy muzeális értékkel bíró ingóság, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik.

(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonhoz tartozó forgalomképtelen ingatlanok tételes felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonhoz tartozó forgalomképtelen ingó vagyontárgyakat Bonyhád Város Önkormányzata, a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal, az Önkormányzat intézményei és az Önkormányzat saját alapítású többségi tulajdonú gazdasági társaságai vagyonnyilvántartásai tartalmazzák az általuk használt vagyontárgyak vonatkozásában.

(4) Az Nvt. 6. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon elidegenítése és - a törvényben foglalt esetek kivételével - megterhelése kizárt, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(5) Az Nvt. 6. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint az Önkormányzat által e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelemnek a törvényben foglalt esetek kivételével elidegenítése és megterhelése kizárt, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

8. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó vagyonelemek a következők:

a) az Önkormányzat tulajdonában álló közmű,

b) az Önkormányzat tulajdonában álló, az önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá az Önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,

c) az Önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló, önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó ingatlanok tételes felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon fedezetként történő bevonásának tilalmára és elidegenítésének korlátozására az Nvt. 5. § (7) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságban fennálló önkormányzati tulajdonban álló társasági részesedésnek, vagy annak egy részének a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátására vagy más jogcímen történő átruházására az Nvt. 5. § (8) bekezdésében meghatározott esetekben van lehetőség.

(5) Az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok felsorolását és az önkormányzati részesedés mértékét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

6. Az Önkormányzat üzleti vagyona

9. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindaz a polgári jog és az Nvt. szerint forgalomképes vagyonelem, amely nem tartozik e rendelet 6-8.§-ában meghatározott vagyontárgyak közé.

(2) A forgalomképes vagyonelemmel vállalkozás is folytatható az Nvt. 9. §(2) bekezdésében meghatározott korlátokkal.

(3) Az üzleti vagyonba tartozó ingatlanok tételes felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

7. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

10. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a jegyző tartja nyilván az Nvt., Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), valamint a számvitelről szóló jogszabályok előírásainak megfelelően.

(2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet szerinti ingatlanvagyon-kataszterben kerül nyilvántartásra. A kataszter folyamatos vezetéséről, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a jegyző gondoskodik.

11. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról – eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról – vagyonkimutatásban kell a zárszámadás során beszámolni.

(2) A vagyonkimutatás részletezését az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet szerinti tartalommal kell elkészíteni.

(3) A vagyonkimutatásban részletezett eszközök és források leltározását legalább három évente végre kell hajtani. A vagyonkataszter és a vagyonkimutatás adatainak egyezőségétől a jegyző köteles gondoskodni.

8. Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása

12. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a forgalmi értéket:

a) ingatlanok esetében hat hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott forgalmi értékbecslés,

b) ingóság esetén

ba) a számviteli nyilvántartásban szereplő nettó érték vagy

bb) a vagyontárggyal azonos, illetőleg tulajdonságaiban a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára vagy

bc) forgalmazásában vagy az értékesítésében jártas személy vagy szervezet értékbecslése,

c) a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében a tőzsdei ár,

d) a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,

e) egyéb társasági részesedés esetén hat hónapnál nem régebbi üzleti értékelés

alapján kell meghatározni.

(3) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

III. Fejezet

A tulajdonosi jogok gyakorlása

9. A tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

13. § (1) Az Önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat e rendeletben meghatározottak szerint a Képviselő-testület, valamint átruházott hatáskörben a polgármester és a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság gyakorolja.

(3) A polgármester jogosult a hatósági vagy a peres eljárásokban az önkormányzati vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatok megtételére.

14. § (1) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgy szerzéséről, átruházásáról és hasznosításáról – az Nvt.-ben foglalt korlátozások figyelembevételével – a Képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházásáról, ilyen vagyon ingyenes átvételéről a Képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzati tulajdonban álló, üzleti vagyon részét képező ingatlanok vonatkozásában a Képviselő-testület gyakorolja a

a) a tulajdon átruházásával,

b) a tulajdon szerzésével,

c) a tulajdonhoz kapcsolódó vagyonkezelői jog létesítésével,

d) a tulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezeti jog létesítésével,

e) a tulajdonhoz kapcsolódó használati jog biztosításával, valamint

f) a tulajdon - vezetékjogon kívüli - megterhelésével

kapcsolatos tulajdonosi jogokat.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt tulajdonosi jogokon kívül az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogokat átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(5) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyoni értékű jogokkal, értékpapírokkal és más pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, azzal a kivétellel, hogy az éves költségvetési rendeletben meghatározottak szerint az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötéséről, kamatozó betétben történő elhelyezéséről a jegyző javaslatára a polgármester dönt.

(6) Koncesszió köteles tevékenység folytatására koncessziós pályázatot a Képviselő-testület írhat ki. A pályázatot a képviselő-testület bírálja el.

15. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati alapítású és az önkormányzati többségi befolyású gazdasági társaságok esetében a társaság legfőbb szervének az alábbi jogait:

a) az alapító okirat (társasági szerződés) megállapítása, módosítása;

b) az alaptőke felemelése, leszállítása;

c) tag kizárása;

d) az ügyvezetők megválasztása, visszahívása;

e) a felügyelő bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgáló személyének megválasztása, visszahívása;

f) a társaság megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének és szétválásának elhatározása, valamint más gazdaság társaság alapításáról, ill. működő társaságba tagként való belépéséről történő döntés;

g) csőd- és felszámolási eljárás indítása;

h) üzletrész elidegenítése, bevonása.

(2) Az önkormányzati alapítású és az önkormányzati többségi befolyású gazdasági társaságok esetében az (1) bekezdésben nem szabályozott tulajdonosi jogokat átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(3) Az önkormányzati többségi befolyású gazdasági társaságok legfőbb szervének ülésén az Önkormányzatot a polgármester képviseli, aki az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Képviselő-testület döntésének megfelelően köteles szavazni.

(4) A nem önkormányzati többségi befolyású gazdasági társaságok esetében a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati tulajdonú tőkerészesedéshez kapcsolódó tagsági jogok gyakorlását, valamint a jogszabály által biztosított vagy szerződésben kikötött tulajdonosi részjogosítványok gyakorlását.

(5) Az önkormányzati alapítású és az önkormányzati többségi befolyású gazdasági társaság vagy ilyen gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyású gazdasági társasága a használatába vagy tulajdonába adott önkormányzati vagyont a koncessziós, közszolgáltatási, feladatellátási vagy egyéb szerződésben foglaltak szerint használja. A használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal, e rendelet és az Nvt. előírásaira figyelemmel gyakorolja.

(6) Az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok hitelfelvételi kérelmével kapcsolatos hozzájárulásról a Képviselő-testület dönt. Hitelfelvételi kérelem esetén a gazdasági társaságok meglévő hitelállományát kell figyelembe venni.

(7) Az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok pénzügyi ellenőrzését a gazdasági társaság-vezető tisztségviselőjének beszámoltatásával a Képviselő-testület végzi.

10. Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon kezelésének, hasznosításának formái

16. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon kezelése, hasznosítása a következők alapján történhet:

a) közfeladat ellátásához kapcsolódó vagyonkezelői jog alapításával az Nvt. és az Mötv., illetve víziközmű esetén a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényben (a továbbiakban: Vksztv.) rendelkezései szerint;

b) haszonélvezeti jog alapításával az Nvt. rendelkezései szerint;

c) a hasznosításra vonatkozó szerződéssel az Nvt. rendelkezései szerint.

17. § (1) Amennyiben törvény vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik az önkormányzati vagyont hasznosítani bruttó 1 000 000,- forint értékhatár felett csak a 25-28. §- ában foglalt versenyeztetési eljárás szabályi szerint, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás

a) államháztartási körbe tartozó szervezet,

b) jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet,

c) államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő, a helyi önkormányzat tulajdonban álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek, vagy

d) (3) bekezdés szerint számított ellenértéke nem éri el a bruttó 50 000 000,- forintot és a hasznosítás távközlési szolgáltatás biztosítása céljából, távközlési szolgáltatást biztosító gazdálkodó szervezet

javára történik.

(3) Az önkormányzati vagyont hasznosítása esetén az ellenérték:

a) vagyonelem határozott idejű használatba adása esetén a szerződés fennállása alatt fizetendő ellenérték kumulált összege

b) határozatlan idejű hasznosítás esetén az első 10 évi ellenérték.

11. A közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jog alapítása

18. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvt. és az Mötv., illetve víziközmű esetén a Vksztv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog – az Nvt. 11. §. (5) bekezdésében meghatározott kivétellel – vagyonkezelési szerződéssel jön létre.

(3) A Képviselő-testület – a polgármester javaslata alapján – dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, illetőleg a vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásához - szükség szerint - az érték meghatározására jogosultsággal rendelkező szakértőtől szakvélemény kérhető.

(4) Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre ingyenesen csak kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággal, vagy ezen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságával létesíthető.

(5) A vagyonkezelő - amennyiben jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik - az Nvt. 11. § (8) bekezdése szerinti korlátozásokkal gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek. A vagyonkezelő köteles:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b) gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.

c) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,

d) a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

e) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb

kötelezettségeket.

(6) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

(7) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon, kívül – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és a közfeladatoktól elkülönítetten az ellátható egyéb tevékenységeket,

b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

c) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,

d) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

f) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,

g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

h) az Önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

k) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, az Önkormányzat költségvetését megillető bevételek, illetve a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,

l) ingatlan esetében a környezet károsítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,

m) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

n) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is,

o) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot.

(8) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.

(9) Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítása, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körében nem tartozó állagvédelem.

(10) A (9) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a képviselő-testület részére be kell számolnia.

(11) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, illetve gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (9) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.

(12) A vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyon bérbeadására e rendelet szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbeadással kapcsolatos jogokat (pl.: a pályázati eljárás kiírása, lebonyolítása, eredményének megállapítása, a bérleti szerződés megkötése stb.) a vagyonkezelő gyakorolja.

(13) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

19. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését, azok szabályszerűségét, célszerűségét az államháztartásról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével a polgármester – a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével – ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A polgármester, illetve a Közös Önkormányzati Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítvány készíttetni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(4) A polgármester, illetve a Közös Önkormányzati Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja.

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 5 nappal tájékoztatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a

jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzés végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.

12. Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon ingyenes használatba adása

20. § Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon használatának jogát az önkormányzat ingyenesen átadhatja a Képviselő-testület határozata alapján természetes személynek és az Nvt. szerint meghatározott átlátható szervezetnek, amennyiben a vagyonelem ingyenes használatba adása közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint-e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából történik. Az önkormányzat köteles a használóval írásbeli megállapodást kötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell a használat idejét, terjedelmét, valamint a használattal járó költségek viselését.

13. Az önkormányzati vagyon átruházására vonatkozó rendelkezések

21. § (1) Amennyiben törvény vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik az önkormányzati vagyont átruházni bruttó 1 000 000,- forint értékhatár felett csak a 25-28. §- ában foglalt versenyeztetési eljárás szabályi szerint, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni, ha az ingatlan forgalmi értéke a bruttó 25 millió forintot nem éri el és

a) az ingatlan vagy a földrészlet elidegenítése vagy cseréje a településrendezési terv végrehajtása miatt,

b) ingatlan vagy a földrészlet elidegenítése vagy cseréje telekhatár rendezés céljából, vagy

c) csereingatlan biztosítása a kisajátítási eljárást megelőzendő

szükséges.

(3) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítése esetén a forgalmi érték meghatározására a 12. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak az Nvt.-ben meghatározott esetekben és módon lehet.

(5) Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan értékesítése esetén az Nvt.-ben meghatározottak szerint, az ott megjelölt kivételekkel az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg.

14. Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó nemzeti vagyon kezelésére, hasznosítására és átruházására vonatkozó külön szabályok

22. § Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó nemzeti vagyon tulajdonjog változással nem járó hasznosítására, vagyonkezelői jog és haszonélvezeti jog alapítására vagy átruházására vonatkozó szerződés e rendelet rendelkezéseire figyelemmel, az Nvt.-ben, illetve víziközművek tekintetében a Vksztv.-ben meghatározott feltételekkel, korlátozásokkal és szervezetekkel köthető.

22/A. § Amennyiben azt városi érdek, vagy az ügy körülményei indokolják, a polgármester kérésére a Képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonelem hasznosításáról szóló versenyeztetés mellőzéséről dönthet, ha a vagyontárgy értéke a 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi értéket nem haladja meg.

23. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon használati jogát azok a szervezetek (költségvetési szervek, intézmények stb.) gyakorolják, amelyek az adott vagyonelemmel e rendelet hatálybalépésekor közfeladat ellátását teljesítik, továbbá amely szervezettel a képviselő-testület a vagyonelem vonatkozásában hasznosításra, vagyonkezelésre vagy haszonélvezeti jog alapítására szerződést köt.

(2) A szervezet köteles a rábízott vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen gazdálkodni. A rábízott vagyon a szervezet alapító okiratában meghatározott tevékenysége ellátását szolgálja. A szervezet vezetője felelős a feladatai ellátásához a szervezet vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, a költségvetési szerv vagyongazdálkodásában a szakmai hatékonyság, gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, tervezési, beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséért, a vagyongazdálkodás vezetői és folyamatba épített ellenőrzésének megszervezéséért és működéséért.

(3) Önkormányzati költségvetési szerv és intézmény a használatában lévő ingó, valamint pénzvagyont – alapfeladataik sérelme nélkül – gazdasági társaságba kizárólag a Képviselő-testület előzetes engedélyével vihet be. Önkormányzati költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, egyesületet csak a tevékenység szerinti illetékes képviselő-testületi bizottság előzetes engedélyével hozhat létre, és a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság előzetes engedélyével támogathat.

(4) Önkormányzati költségvetési szerv és intézmény feleslegessé váló befektetett eszközök értékesítését vagy selejtezését 500 000,- forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatár felett a polgármester, a 3 000 000,- forintot elérő vagy a feletti értékesítést a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság előzetes hozzájárulásával végezheti.

15. Az Önkormányzat üzleti vagyonának kezelésére, hasznosítására és átruházására vonatkozó külön szabályok

24. § (1) Amennyiben azt városi érdek, vagy az ügy körülményei indokolják, a polgármester kérésére a Képviselő-testület az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelem elidegenítéséről vagy hasznosításáról szóló versenyeztetés mellőzéséről dönthet, ha a vagyontárgy értéke a 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi értéket nem haladja meg.

(2) Beépített ingatlan bérbeadása esetén a bérleti szerződés feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a jogügylet eredményeképpen a bérlő által végzett és a bérbeadó által elismert beruházások költségeit legfeljebb 10 évig lehet elismerni.

(3) Öröklés vagy az Önkormányzat javára vagyonról történő lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről a polgármester dönt. A Közös Önkormányzati Hivatal vagy az önkormányzati költségvetési szerv javára felajánlott ingatlanvagyon elfogadása esetén a tulajdonjogot az Önkormányzat szerzi meg.

(4) Az önkormányzati üzleti vagyon feletti rendelkezési jogot e rendeletben és törvényben nem szabályozott esetben a polgármester gyakorolja.

16. A versenyeztetési eljárásra vonatkozó rendelkezések

25. § (1) Az önkormányzati vagyon 17. § (1) bekezdése szerinti hasznosítása, illetőleg 21. § (1) bekezdése szerinti értékesítése az alábbi eljárások keretében történhet:

a) nyilvános vagy zártkörű pályázat,

b) nyilvános vagy zártkörű árverés.

(2) A pályázat és az árverés meghirdetésére a Képviselő-testület jogosult.

26. § (1) A pályázat során követendő eljárás rendjét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) A pályázatok főszabályként nyilvánosak.

(3) Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörű pályázat, ha:

a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosítási módjával kapcsolatos feladatok megoldása, illetőleg adott célra történő hasznosítása előre meghatározott ajánlattevők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé, vagy

b) az önkormányzati érdekek - így különösen a közszolgáltatás biztonságos ellátása, azt indokolttá teszik, vagy

c) jogszabály így rendelkezik.

(4) A pályázat módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkezni.

(5) A kiíró a pályázat kiírásával egyidejűleg rendelkezik arról, hogy maga, vagy más szerve jogosult a pályázatot elbírálni.

(6) A megkötendő szerződésben szerepeltetni kell:

a) az Önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket,

b) az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket,

c) a nem, vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat, továbbá d) lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét.

27. § (1) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése - a szerződéskötésre nyitva álló határidőben - meghiúsul, vagy a szerződés aláírását követően a nyertes pályázó a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(2) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás arra lehetőséget adott és

a) a pályázat eredményének közlésekor a második helyre rangsorolt ajánlattevőt erről külön értesítették, továbbá

b) a pályázat eredményhirdetésétől számított 6 hónap még nem telt el.

28. § (1) A nyilvános árverés a vagyon elidegenítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, amely során az ár a licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.

(2) A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat.

(3) Az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(4) Ha az árverésen legmagasabb vételi ajánlatot adóval a szerződéskötés meghiúsul, vagy a szerződés aláírását követően a legmagasabb vételi ajánlatot adó a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a második legmagasabb vételi ajánlatot adóval szerződést kötni, feltéve hogy az árveréstől számított 6 hónap még nem telt el.

(5) A zártkörű árverésre a nyilvános árverés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy azon csak a kiíró által meghívottak vehetnek részt, és alkalmazásához legalább két licitáló jelenléte szükséges.

17. Az önkormányzati követelésekről való lemondás és a követelések elengedése

29. § (1) Az Önkormányzat és az Önkormányzat költségvetési szervei a következő esetekben mondhatnak le részben vagy egészben pénzügyi követeléséről

a) amennyiben a követelés az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint behajthatatlannak minősül;

b) bírói egyezség keretében;

c) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető;

d) a városban működő gazdálkodó szervezet tartozása esetében, alaposan mérlegelve a gazdálkodó szervezet működésének a város gazdasági életében kifejtett közvetlen és közvetett várospolitikai hatásait, (pl. a foglalkoztatottságra, a helyi adóbevételekre, a városfejlesztési célokra, a stratégiai fejlesztési lehetőségekre, stb.) feltéve, hogy a követelésekről lemondás nem ellentétes a vonatkozó magyar jogszabályokkal és uniós előírásokkal;

e) magánszemély tartozása esetében, ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermeke fedél vagy lakás nélkül maradna, illetve a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozója tartását nem tudná biztosítani;

f) a jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel.

(2) A polgármester és az Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői - a polgármester egyetértésével - 20 000,- forint erejéig mondhatnak le az Önkormányzatot, illetve intézményüket illető követelésről.

(3) Önkormányzati követelés elengedésére 500 000,- forintig a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság jogosult.

(4) A Képviselő-testület mondhat le az önkormányzat követelésről (engedheti el a tartozást) 500.000 Ft-ot meghaladó összeg esetén.

(5) Az önkormányzati követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(6) Az önkormányzati követelésről való lemondásra jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az Önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozás-átvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés, stb.).

(7) Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott esetekben az önkormányzati követelésről való lemondásra jogosult a lemondásról szóló döntése előtt mérlegeli a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni. (Így különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapokat, együtt élő személyek megállapítását, ellátásra szoruló közös háztartásban elő hozzátartozók megállapítását, stb.) (8) Az Önkormányzat adóköveteléseinek mérséklésére az (1)-(7) bekezdésben foglaltak helyett az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. §-ban foglaltakat kell alkalmazni