1. § A rendelet célja, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) rendelkezéseivel összhangban megállapítsa Nagymányok Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének részletes feltételeit és eljárási rendjét, biztosítva ezzel az önkormányzati ingatlanvagyonnal való átlátható és eredményes gazdálkodást.

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások címjegyzékét az 1. melléklet, a piaci alapon hasznosítható lakások címjegyzékét a 2. melléklet, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek címjegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában lévő azon lakásokra, illetve nem lakás célú helyiségekre, amelyeket az Önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló gazdasági társaságok, az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési intézmények, vagy más fenntartó által fenntartott költségvetési intézmények részére a feladataik ellátásához az Önkormányzat használatba adott.

(4) E rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket bármilyen jogcímen használó személyekre és szervezetekre.

(5) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. rendelkezései az irányadóak.

3. § E rendelet alkalmazása során az Ltv. 91/A §-ban meghatározott fogalom-meghatározások az irányadóak.

4. § (1) E rendeletben meghatározott bérbeadói jogok érvényesítése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben a bérbeadói jogokat gyakorló, továbbá a bérbeadó nevében eljáró kezelő szervezet – az adatvédelmi jogszabályok keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása és a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

(2) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem lehet, azok kizárólag e rendeletben szabályozott bérbeadás feltételeinek megállapításához és a bérbeadói hozzájáruláshoz való döntéshez használhatók fel.

5. § (1) Az önkormányzati lakás nagykorú természetes személy részére bérbe adható:

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint hasznosítható lakás városi érdekből rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a Nagymányokon működő önkormányzati vagy állami fenntartású intézménynél, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál, illetve közfeladatot ellátó szervnél vagy szervezetnél alkalmazott személy részére is kiadható.

(3) Elemi kár, szerencsétlenség vagy egyéb vis maior ok miatt lakhatatlanná vált ingatlanban élő vagy önhibáján kívül súlyos válsághelyzetbe került személy, személyek részére polgármesteri döntéssel bármilyen önkormányzati bérlakás soron kívül, külön eljárás nélkül határozott időre kiutalható.

(4) A szociális helyzet alapján és a szolgálati alapon bérbe adható lakások és a lakásigények nyilvántartását a Nagymányok Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) szociális ügyekért felelős ügyintézőjé, az egyéb önkormányzati tulajdonú lakások nyilvántartását az Önkormányzati Hivatal vagyongazdálkodásért felelős ügyintézője vezeti.

(5) Önkormányzati tulajdonú lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

6. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások esetében az Önkormányzat képviselő-testületének szociális ügyekkel foglalkozó bizottsága a benyújtott pályázatok elbírálásával dönt a bérlő kiválasztásáról.

(2) A piaci alapon hasznosítható lakások bérbeadása nyilvános árveréssel zajlik, amelyet a polgármester ír ki és jegyző az Önkormányzati Hivatal vagyongazdálkodásért felelős ügyintézője közreműködésével bonyolít le.

(3) Az önkormányzati tulajdonú lakások szolgálati lakás céljára történő bérbeadásáról - beleértve a 5. § (2) bekezdésében meghatározott eseteket is - az Önkormányzat képviselő-testületének gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottsága dönt.

(4) Az önkormányzati tulajdonú lakások lakáscsere céljára történő bérbeadásához a bérbeadói hozzájárulás megadása az Önkormányzat képviselő-testületének szociális ügyekkel foglalkozó bizottságának a hatásköre.

7. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó szerződéseket az Önkormányzat nevében a polgármester köti meg. Ha e rendelet másként nem rendelkezik az Önkormányzatot megillető, a 6. §-ban foglalt bérlőkiválasztáson túli bérbeadói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése a polgármester hatásköre.

(2) A lakások kezelésére irányuló, az Ltv.-ből és e rendeletből fakadó feladatokat az Önkormányzat képviselő-testületével kötött közfeladatellátási szerződés keretében az Önkormányzat Városüzemeltetési Csoportja (a továbbiakban: Lakáskezelő) látja el.

(3) A Lakáskezelő látja el a lakások és helyiségek fenntartási, felújítási, üzemeltetési, hibaelhárítási, karbantartási feladatait. A Polgármester a felújítási, karbantartási munkák elvégzésére írásbeli megállapodást köthet a bérlővel.

(4) Lakáskezelő a lakások és helyiségek rendeltetésszerű használatát - a bérlők szükségtelen háborítása nélkül - folyamatosan, de évente legalább egyszer ellenőrzi. Az ellenőrzések eredményéről Lakáskezelő tárgyévet követő március 31-ig írásban tájékoztatja a polgármestert.

8. § (1) Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra lakásnyilvántartásba vételi kérelmet az a nagykorú személy jogosult benyújtani, aki együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

(2) Szociális helyzet alapján legfeljebb 2 szobás lakás adható ki.

(3) Kivételes méltánylást érdemlő helyzet a kérelmező és a vele együtt költöző személy, vagy személyek egészségi állapota, illetve lakhatási körülményeiben, önhibáján kívül bekövetkezett vis maior állapot.

9. § (1) A lakásnyilvántartásba vételi kérelmet a rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az Önkormányzathoz az Önkormányzati Hivatal szociális ügyekért felelős ügyintézőjénél vagy postai úton.

(2) A jegyző a 8. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő szociális alapú lakásigényt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vételről, illetve a nyilvántartásba vétel megtagadásáról határozattal dönt. Az igénylő a jegyző határozata ellen a határozat közlésétől számított 15 napon fellebbezést nyújthat be az Önkormányzat képviselő-testületének címezve, amely a fellebbezésről a soron következő ülésén dönt.

10. § A lakásnyilvántartásba vétel a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat meghozatalától 2 évre szól. Amennyiben az igénylő lakáshelyzete nem rendeződik a 2 év alatt, a jogosultság igazolása mellett új kérelmet kell benyújtania.

11. § (1) A lakásnyilvántartásba felvett igénylő a lakásbérleti jogát pályázat útján nyerheti el.

(2) A szociális alapon nyilvántartott bérlakás megüresedését követő 5 munkanapon belül az önkormányzat pályázatot hirdet a lakás hasznosítására. A pályázati felhívást az Önkormányzati Hivatal szociális ügyekért felelős ügyintézője készíti elő. A pályázati felhívást közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján legalább 7 napon keresztül.

(3) A pályázati kiírás tartalmazza

(4) A pályázatokat a rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

12. § (1) A szociális bérlakásra pályázók közül a bérlő személyét az Önkormányzat képviselő-testületének szociális ügyekkel foglalkozó bizottsága választja ki – a 8. § (1) bekezdésére figyelemmel - a következő szempontok mérlegelésével:

(2) A bizottságnak a bérlő kiválasztásáról szóló döntését követő 5 munkanapon belül a jegyző felhívja a kiválasztott bérlőt a bérleti szerződés megkötésére.

(3) Ha a bizottsági döntéssel kiválasztott bérlő a jegyzői értesítést követő 10 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, a bizottság - a már benyújtott pályázatok alapján - újabb bérlőt választ ki.

13. § A határozott időre kötött lakásbérleti szerződés leteltét megelőző 2 hónapon belül – a jegyző felhívása alapján - a bérlő a rendelet 6. melléklete szerinti kérelmet nyújt be az önkormányzathoz új bérleti szerződés megkötésére. A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az adott lakás vonatkozásában lakbérhátraléka és közüzemi díjtartozása nem áll fenn, továbbá megfelel a 8. §-ban foglalt valamennyi feltételeknek. Amennyiben a kérelmező a 8. §-ban foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg, a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés nem hosszabbítható meg, de a korábbi bérlő legfeljebb 6 hónapig –a polgármester döntése alapján - jogosult a lakásban maradni azzal, hogy a bérleti szerződés megszűnését követő időszakra vonatkozó lakbér összegét a 7. melléklet 3.2. pontja szerint kell megállapítani.

14. § (1) A rendelet 1. és 2. mellékletében meghatározott önkormányzati bérlakások valamelyikét abban az esetben lehet kiutalni szükséglakás céljára,

(2) A szükséglakás kiutalása iránti igényt, kérelmet polgármesterhez kell benyújtani, melyhez az (1) bekezdés a)–b) pontja esetén csatolni kell a lakás életveszélyessé válásáról szóló szakértői, vagy építéshatósági szakvéleményt. A lakhatás megoldatlansáságát a jegyző hivatalból ellenőrzi.

(3) A szükséglakást –legfeljebb hat hónapra – a polgármester átruházott hatáskörében eljárva haladéktalanul, de legfeljebb az erre irányuló kérelem benyújtásától számított 5 munkanapon belül utalja ki. A szükséglakás igénybevételére vonatkozó bérleti szerződés egy alkalommal, legfeljebb 6 hónappal hosszabbítható meg.

(4) A szükséglakás esetén a lakbér mértéke megegyezik a rendelet 7. melléklete 1.2. e) pontjában megállapított lakbér mértékével.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott kiutalási határidő eltelte után az igénylő kérelmére bérbe adott szükséglakást a polgármester mindaddig kiutalhatja, amíg élethelyzete ezt indokolttá teszi. A kiutalás indokoltságát az önkormányzat szükség szerint, de legalább félévente ellenőrzi, amelyről hivatalos feljegyzést készít.

(6) Amennyiben a szükséglakás kiutalására jogosult kérelme – szükséglakás hiánya miatt – nem teljesíthető, abban az esetben a polgármester - átruházott hatáskörében eljárva - legfeljebb 12 hónapra lakbér támogatást állapít meg, melynek mértéke megegyezik a rendelet 7. melléklete 1.2. e) pontjában megállapított lakbér mértékével.

15. § (1) E rendelet 2. mellékletében felsorolt lakásokat elsősorban piaci alapon, árverés útján kell bérbe adni, határozatlan időtartamra. városi érdekből határozott időtartamra is meghirdethető a bérleti jog.

(2) Az árverést a polgármester a lakás megüresedését követő 15 napon belül írja ki. - Az árverési felhívást az Önkormányzati Hivatal vagyongazdálkodásért felelős ügyintézője készíti elő. Az árverési felhívást közzé kell tenni az Önkormányzat hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján legalább 15 napon keresztül, továbbá szükség szerint közzétehető a helyi televízióban vagy más hirdetési forrásban.

(3) Az árverési felhívásnak tartalmaznia kell:

(4) A bérleti szerződést azzal a licitálóval köti meg a bérbeadó nevében a polgármester – az árverésen készült jegyzőkönyv alapján – aki a legmagasabb összegű lakbér fizetését vállalta.

(5) Az árverés sikertelensége esetén vagy ha a az árverésen bérleti jogot nyerő ajánlattevő az árverést követő 15 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, és az árverést követő 3 hónapon belül nem veszik bérbe a lakást legalább a kikiáltási áron, újabb árverést kell kiírni. Újabb kiírás esetén a minimum bérleti díj 20 %-kal csökkenthető.

16. § (1) Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a rendelet 2. mellékletében felsorolt lakások szolgálati lakás céljára is bérbe adhatók - pályázati eljárás vagy árverés nélkül, amennyiben a bérbeadást

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a szolgálati lakás céljára történő bérbeadás iránti kérelmet írásban mind az igénylő a munkáltató által alátámasztott indokokkal, mind munkáltatója benyújthatja. (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a kérelem a város kulturális, művészeti vagy sport életében jelentős szerepet betöltő civil szervezet támogatásával nyújtható be. A kérelmeket a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A kérelem alapján a szolgálati lakás céljára történő bérbeadásról az Önkormányzat képviselő-testületének gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottsága dönt.

(4) A szolgálati lakás céljára történő bérbeadás esetén a bérleti jogviszony minden további intézkedés nélkül megszűnik, ha

(5) A szolgálati lakás céljára történő bérbeadásra vonatkozó kérelmeket az Önkormányzati Hivatal szociális ügyekért felelős ügyintézője tartja nyilván.

17. § (1) Önkormányzati bérlakás bérleti joga kizárólag ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, önálló helyrajzi számmal rendelkező, lakás vagy lakóház bérleti jogára vagy tulajdonjogára cserélhető.

(2) Az önkormányzati bérlakásért cserébe tulajdonba adni kívánt ingatlanon fennálló haszonélvezet, használat, vagy bérleti jog megszüntetéséről a csereszerződésben rendelkezni kell.

(3) Egy önkormányzati bérlakás több, az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő lakás bérleti jogára vagy tulajdonjogára is cserélhető.

(4) Önkormányzati bérlakás cseréje akkor támogatható, ha az érintett lakások tekintetében lakbérhátralék és közüzemi díjtartozás nem áll fenn.

18. § (1) Az önkormányzati bérlakásra megállapodás alapján bérlőkiválasztási jog biztosítható.

(2) A bérlőkiválasztási jog biztosítása pénzbeli térítés ellenében történhet.

(3) A bérlőkiválasztási jog biztosításáról a polgármester javaslatára az Önkormányzat képviselő-testülete dönt.

(4) Bérlőkiválasztási jog jogcímén önkormányzati lakásra bérleti szerződés a 2. mellékletben felsorolt lakásokra köthető, a bérleti díj megállapítására a szolgálati lakásokra vonatkozó havi lakbérek mértéke az irányadó.

19. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérlő és a bérbeadó szerződése hozza létre, az Ltv., e rendelet és a tulajdonos Önkormányzat által meghatározott feltételekkel, a rendelet 10. melléklete szerinti tartalommal.

(2) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást, és látja el komfortfokozatának megfelelő berendezéssekkel. Ilyen megállapodás esetén a bérleti szerződés megkötésekor - tételes költségvetés alapján - rögzíteni kell az elvégzendő munkákat és azok költségét, a munkák befejezésének időpontját és a megtérítés lehetőségét, feltételeit.

(3) A lakásbérleti szerződésnek tartalmazni kell azt, hogy a szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő, két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles előzetesen írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(4) Ha a bérlő a szerződésben megjelölt időpontban a lakást nem veszi birtokba, az a bérleti szerződéstől való elállásnak minősül.

20. § A lakásbérleti szerződés megkötését követő 15 napon belül a bérlő köteles a bérleményre vonatkozó közüzemi szerződéseket, hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést megkötni.

21. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával és felújításával, illetve pótlásával vagy cseréjével kapcsolatos munkák elvégzésére az Ltv. 13. §. (1)–(2) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(2) Amennyiben a bérlő az Ltv. 13. § (1)-(2) bekezdése szerinti - akár külön megállapodásban vállalt, akár a törvény szerint fennálló - kötelezettségének nem tesz eleget, úgy lakbérét a bérbeadó által helyette elvégzett munka éves összegével emelten kell megállapítani.

22. § (1) A bérlő - a bérbeadóval kötött megállapodás alapján - a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) Bérbeadó az átalakítás, korszerűsítés költségeit csak akkor vállalja át, ha a lakás komfortfokozata növekedett és a bérlő vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését.

(3) Az átalakítás, korszerűsítés munkáit tételesen rögzíteni kell, az elszámolást pedig tételes költségvetés és kivitelezői számla alapján történhet.

(4) A bérlő ráfordításait elsősorban lakbérének szüneteltetésével vagy mérséklésével nyerheti vissza, de indokolt esetben a megállapodásban rögzíteni lehet költségeinek megtérítését is.

23. § Az Önkormányzat képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert, hogy az Ltv.-ben és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel szabadon megállapodjon.

24. § (1) A bérlő a lakás használatáért a lakásbérleti szerződésben meghatározott összegű bérleti díjat köteles fizetni havonta, legkésőbb minden hónap 15. napjáig.

(2) A bérleti díjak évente legfeljebb egy alkalommal módosíthatóak úgy, hogy a módosításról a bérlőt legalább 60 nappal előbb értesíteni kell. Amennyiben a bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, az Ltv. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

25. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a lakbér összegét a 7. melléklet szerint kell megállapítani.

(2) A szolgálati alapon történt bérbeadás esetén a 7. mellékletben meghatározott alapvető jellemzők és díjtétel alapján úgy kell megállapítani a bérleti díjat, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek.

(3) A piaci alapon bérbe adott lakások esetén az árverési liciten meghirdetett kikiáltási árat a 7. mellékletben foglalt szerint úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó bevételei nyereséget is tartalmazzanak.

26. § Az önkormányzati bérlakást jogcím nélkül használó személy, a rendelet 7. melléklete szerinti lakbérnek megfelelő mértékű használati díjat köteles fizetni.

27. § (1) A jogcím nélküli használót, a jegyző a bérleti szerződés lejártát követő 8 napon belül, írásban, tértivevényes levél formájában felszólítja az önkormányzati bérlakás 15 napon belüli elhagyására. Amennyiben a jogcím nélküli használó a felszólításnak nem tesz eleget, vagy az első alkalommal megküldött felszólító levelet nem veszi át, a jegyző – 15 napon belül – írásban, tértivevényes levél formájában megismétli a felszólítást. Ha a jogcím nélküli használó a második alkalommal sem tesz eleget a felszólításnak, vagy a felszólítást nem veszi át és beáll a kézbesítési vélelem, a sikertelen kézbesítést követő 5. napon, akkor a bérbeadó lakáskiürítési pert indít ellene.

(2) A jegyző a jogcím nélküli használónak, a lakás kiürítésének napjáig, a 24. § szerinti díjat számolja fel.

28. § (1) A bérlő köteles megtéríteni a bérbe adó által nyújtott és a szerződésben - vagy más megállapodásban - meghatározott külön szolgáltatás díját.

(2) Külön szolgáltatás díját önkormányzati rendelet vagy más jogszabály keretei között a bérbeadó állapítja meg.

29. § A lakbér és a jogcím nélküli használat díjának, továbbá a külön szolgáltatási díjak közlése a jegyző feladata.

30. § (1) A lakásba együttesen beköltöző házastársakkal- kérelmükre - a bérleti szerződést bérlőtársi minőségben kell megkötni.

(2) A lakásba később beköltöző házastárs írásban kérheti a bérbeadótól bérlőtársi minőségének elismerését. A kérelem teljesítését a lakás eddigi bérlőjének (másik házastársnak) hozzájárulása esetén nem lehet megtagadni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt eseteken kívül bérlőtársi jogviszony önkormányzati lakásra nem létesíthető.

(4) Önkormányzati lakásra új társbérleti szerződés nem köthető. Fennálló társbérlet esetén a megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére lehet bérbe adni, ugyanolyan feltételekkel, mint a korábbi társbérlőnek.

31. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatja be az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket.

(2) A bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén befogadhatja élettársát, testvérét, testvére házastársát, valamint testvére gyermekét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyek befogadására hozzájárulás csak akkor adható ki, ha:

(4) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésekor a befogadott személy köteles a lakásból kiköltözni. A hozzájárulással befogadott személy a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására akkor tarthat igényt, ha a befogadás óta legalább 1 évig életvitelszerűen a lakásban lakott, és az őt befogadó bérlő ellátásáról gondoskodott.

(5) Ha a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban illetéktelen személy lakik, köteles a bérlőt felszólítani a bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadott személy lakáshasználatának 8 napon belüli megszüntetésére.

32. § A bérlő a lakás albérletbe nem adhatja.

33. § (1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján szűnik meg, az alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosítása esetén a bérlő jogosult a két lakás éves lakbére közötti különbség ötszörösének pénzben megtérítésére.

(2) Ha a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban rendes felmondással megszünteti, a bérlő cserehelyiség biztosítására tarthat igényt, kivéve, ha a bérlőnek a város területén megfelelő és beköltözhető lakása van. Amennyiben a bérlő jogosult rá, de cserehelyiséget a bérbeadó biztosítani nem tud, a bérlő pénzbeli térítésre jogosult.

(3) A pénzbeli térítés mértéke:

(4) A pénzbeli térítést a lakásbérleti jogviszony megszűnésének időpontjában fizetendő lakbér összegével kell számítani.

(5) Ha a lakásbérlet az Ltv. 23. § (1) bekezdésének b) pontja alapján szűnik meg, a lakásban visszamaradó személyeket el kell helyezni. Amennyiben az elhelyezésre alkalmas üres lakás nincs, úgy legfeljebb 1 évig albérleti hozzájárulást kell megállapítani, a 32. §-ban foglalt lakbértámogatásra vonatkozó eljárási szabályok szerint. Az albérleti hozzájárulás mértéke nem lehet több a jogszerűen adható lakásfenntartás költségeihez nyújtott települési támogatás és lakbértámogatás együttes összegénél.

(6) Annak a szociális intézményből elbocsájtott személynek, aki intézménybe utalását megelőzően pénzbeli térítés nélkül mondott le lakásbérleti jogviszonyáról és az elhelyezésére alkalmas üres lakás nincs, úgy 1 évi bérleti díjat kell megállapítani pénzbeli térítésként részére.

34. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - kivéve a bérleti jog folytatására jogosultat - másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

(2) Az Ltv. 32. § 2) bekezdésében meghatározott személyek a bérleti jog folytatására jogosultak, így velük új bérleti szerződést megkötése helyett a meglévő módosítása szükséges a bérleti jogot folytató új bérlő részére.

35. § (1) Lakbértámogatás kérelemre adható annak az önkormányzati szociális bérlakásban lakó bérlőnek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át és vagyonának mértéke nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott mértéket.

(2) A támogatás maximális összege a bérlő részére megállapított havi lakbér 20 %-a, de az Önkormányzat helyi szociális rendelete alapján nyújtott lakásfenntartás költségeihez nyújtott települési támogatás összegével együtt sem haladhatja meg a havi 5000,- Ft-ot. A támogatás összegét a bérbeadó számlájára kell utalni.

(3) A kérelmek elbírálásával kapcsolatos hatáskört az Önkormányzat képviselő-testületének szociális ügyekkel foglalkozó bizottsága gyakorolja, a jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(4) A támogatás iránti kérelmet az Önkormányzati Hivatal szociális ügyekért felelős ügyintézőjénél lehet benyújtani. A jövedelemigazolás módjára, eljárására, a támogatás folyósítására az Önkormányzat helyi szociális rendeletének lakásfenntartás költségeihez nyújtott települési támogatásra vonatkozó szabályai irányadóak.

36. § (1) Amennyiben e fejezet másképp nem rendelkezik, a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadásával kapcsolatos jogokat - beleértve a bérbeadói hozzájárulásokat is - a polgármester gyakorolja.

(2) Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait e fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni.

(3) Az Önkormányzati Hivatal vagyongazdálkodásért felelős ügyintézője folyamatos nyilvántartást vezet a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről.

(4) Nem lakás céljára szolgáló helyiség albérletbe nem adható.

37. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása - a 35. §-ban foglalt kivételekkel - árverési útján történik. Az árverési eljárásra a piaci alapon bérbe adható lakások árverezésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének az árverési kiírásban meghirdetett kikiáltási árát a kiíró a 7. mellékletben foglaltak alapján határozza meg.

38. § (1) Amennyiben különös méltánylást érdemlő városi érdek (pl. a foglalkoztatás bővítése, a lakosság közszolgáltatásokkal történő ellátása, a helyiség jelentős mértékű felújítása,) indokolja, az Önkormányzat képviselő-testülete árverési eljárás nélkül dönthet a helyiség bérbeadásáról.

(2) Az üresen álló helyiség civil szervezet részére ingyenesen használatba adható, a helyiség bérbeadására kiírt árverést követő 30. nap elteltével, amennyiben az árverés eredménytelen volt. A használatba adásról az Önkormányzat képviselő-testület dönt. A használó mentesül a bérleti díj fizetésének kötelezettsége alól, az ingatlan használatából adódóan felmerülő költségeket azonban viselni köteles. A használati szerződés indokolás nélkül, 15 napos határidővel felmondható. Egyebekben a használati szerződésre jelen rendelet szabályait kell alkalmazni.

39. § (1) A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát írásba foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja vagy elcserélheti.

(2) A bérlő a bérleti jog átruházására vagy cseréjére irányuló megállapodást, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadói hozzájárulás teljesítése céljából a bérbeadónak megküldeni. A bérbeadói hozzájárulást írásban kell megadni.

(3) A bérleti jog átruházására vagy cseréjére vonatkozó megállapodás tartalmazza:

(4) A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérleti jog átvevője által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályi vagy hatósági előírásba és nem ellentétes a helyiség hasznosításának céljával, továbbá a bérleti jog átvevője a helyiség forgalmi értékének 20 %-át alap-átruházási díjként a bérbe adói hozzájárulásban meghatározott módon és időben megfizeti és a bérbe adó által a helyiséghasználat értékéhez igazodó újonnan közölt bérleti díj megfizetését vállalja.

40. § Méltányolható érdekből, bérlő indokokkal alátámasztott kérelme alapján, bérbeadó írásban hozzájárulhat - a bérleti szerződés egyéb rendelkezéseinek fenntartása mellett - bérlő személyének módosításához, ha

41. § (1) Az el nem idegeníthető lakások jegyzékét a rendelet 8. melléklete, az el nem idegeníthető nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét a rendelet 9. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek eladásra történő kijelölése és az Önkormányzat képviselő-testületének hatásköre.

(3) Eladásra kijelölt lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség esetén a vevő:

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti versenyeztetési eljárásra az Önkormányzat vagyonrendeletében foglalt szabályok az irányadók.

42. § (1) Az eladásra kijelölt lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség helyi forgalmi értékét az Ltv. 52. § (1) bekezdésére figyelemmel készített, hat hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani.

(2) Ha a lakást, az Ltv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult személy vásárolja meg, a lakás (1) bekezdés szerint megállapított helyi forgalmi értékét mint vételárát az Ltv. 52. § (2) bekezdése szerint elismerhető értéknövelő beruházások értékével csökkenteni kell.

(3) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget az Ltv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult személy vásárolja meg, a helyiség vételára az (1) bekezdés szerint megállapított helyi forgalmi érték.

43. § (1) Az elővásárlásra jogosulttal a 38. § (2)-(3) bekezdése szerint meghatározott vételárat tartalmazó ajánlatot írásban kell közölni.

(2) Az elővásárlási jogot a jogosult az ajánlat kézhezvételét követő 30 napon belül gyakorolhatja, az ajánlatban erre figyelmét fel kell hívni.

44. § (1) Ha a lakást az Ltv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult vásárolja meg, választása szerint részletfizetési vagy vételárkedvezmény illeti meg, erről a 39. § (1) bekezdése szerinti ajánlatban tájékoztatni kell.

(2) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget az Ltv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult vásárolja meg, részletfizetési kedvezmény illeti meg, erről a 39. § (1) bekezdése szerinti ajánlatban tájékoztatni kell.

45. § (1) Az Ltv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult részletfizetési kedvezmény választása esetén első vételárrészletként a vételárból húsz százalékot köteles megfizetni az adásvételi szerződés megkötésekor. A további vételár részleteket egyenlő mértékben, legkésőbb az adásvételi szerződés aláírását követő naptól számított tizenöt éven belül kell kiegyenlíteni.

(2) Az Ltv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult részletfizetési kedvezmény esetén első vételárrészletként a vételárból ötven százalékot köteles megfizetni az adásvételi szerződés megkötésekor. A további vételár részleteket egyenlő mértékben, legkésőbb az adásvételi szerződés aláírását követő naptól számított három éven belül kell kiegyenlíteni.

(3) A részletfizetési kedvezmény választása esetén az elővásárlásra jogosult kamatként a jegybanki alapkamat megfizetésére köteles, a részletfizetést semmilyen egyéb költség nem terheli. A kamat mértékének meghatározásakor minden évben az adásvételi szerződés aláírásának hónapján és napján érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni.

(4) A részletfizetési időszak csökkentett mértékének választása, valamint szerződéskötés utáni csökkentése, valamint lejárat előtti egyösszegű kiegyenlítés esetén a hátralékos vételár mértéke csökken a hátralévő futamidőre eső kamat összegével.

(5) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a lakást részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg, úgy a részletfizetés időtartamára a pénztartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogot átruházó szerződéssel egyidejűleg elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(6) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás elidegenítéséhez vagy további megterheléséhez a polgármester indokolt esetben hozzájárulhat.

46. § (1) Ha a lakást az Ltv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult vásárolja meg, és a szerződés megkötésével egyidejűleg vál1alja a vételár egy összegben történő megfizetését, részére 10 % vételárkedvezményt kell biztosítani.

(2) Amennyiben az Ltv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlási jog jogosultja 15 évnél rövidebb időtartamú törlesztést vállal, az alábbiak szerinti engedmény illeti meg a vételár-hátralékból:

(3) A (1)–(2) bekezdésben foglaltak a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésé esetén elővásárlási joggal nem rendelkezők részére nem alkalmazhatók.

47. § Az Önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeket az Ltv. 62. §-ban megállapítottak szerint, az ott meghatározott célokra köteles felhasználni.

48. § Hatályát veszti Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérleti díjának megállapításáról szóló 6/2005. (I.28.) önkormányzati rendelet.

49. § Ez a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba.

50. § (1) E rendelet hatálybalépését megelőzően jogszerűen keletkezett jogokat és kötelezettségeket e rendelet szabályai nem érintik.

(2) Amennyiben e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott lakásigénylési kérelmek elbírálására a hatálybalépést követően kerül sor, az elbírálásra e rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.