Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 37/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 04. 01- 2021. 10. 31Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 37/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Miniszterelnökség Kulturális örökség védelemért felelős miniszter, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja és a településkép-védelem eszközei
1. § (1) A rendelet célja Dombóvár Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) az illeszkedés elvének: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezetéhet alkalmazkodó tervezői metódusának meghatározásával;
e) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
f) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) E rendelet alkalmazásában:
1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes település-rendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. ren-delet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom
2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokza-tán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jel-képét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismerte-tőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
4. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető táb-la.
5. Eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.
6. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendelet 1. §. 19. pontja szerinti berendezés
7. Építészetileg egységes megjelenés: a homlokzat összetartozó építészeti elemeinek (falfelület, tetőfelület, tetőfelépítmények, nyílászárók, lábazat, párkányok, nyílászáró-keretezések, ornamentális díszítések) egységes for-májú, anyagú és színű megjelenítése.
8. Főépület: az építési telken, építési területen, illetve földrészleten elhelyez-hető, annak megfelelő rendeltetésű épület.
9. Földszín: A barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatú, természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.
10. Hajlított ház: falusias beépítési jellemző: „L” alakban megtört tengelyvo-nalú épület.
11. Homlokzati felületek hagyományőrző módon történő kialakítása:
a) kő- és műkő felület, burkolat csak a lábazaton és csak a földszinti padló-vonal magasságáig alkalmazható;
b) gerendaház, és deszka-burkolatú oromfal kivételével a homlokzati falfe-lület vakolattal kell ellátni;
c) Kis elemes cserép: vörös vagy barna színárnyalatú égetett, vagy beton cserép.
12. Hosszúház: falusias beépítési jellemző: „I” alakú épület, melynek hossz-tengelye jellemzően egyenes vonal.
13. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik
b) a település építészeti karakterét megőrzi
c) a meglévő formakultúrát megtartja
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz
14. Információs célú berendezés: minden olyan berendezés, mely a helyi köz-ügyekkel, értékvédelemmel, kulturális eseményekkel kapcsolatos informá-ciók vagy útbaigazítás közzétételére szolgál, mint az önkormányzati hirde-tőtábla, közművelődési célú hirdetőoszlop, kioszk és utasváró.
15. Jellemző szín: a színezett felület legalább 60%-ának színe.
16. Jellemzően lapostetős épület: olyan épület, melynek felülnézeti tetőfelüle-tének legalább 60%-a lapostető.
17. Jellemzően magastetős épület: olyan épület, melynek felülnézeti tetőfelü-letének legalább 60%-a magastető, a teraszokkal belső tereket határoló la-postetőket is figyelembe véve.
18. Tájképet meghatározó építési tevékenység: a település kül- és belterüle-tén a település meglévő összképét, sziluettjét megváltoztató építési tevé-kenység.
19. Tájképet meghatározó építmény: a település kül- és belterületén a telepü-lés meglévő összképét, sziluettjét alkotó építmény.
20. Utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételé-vel kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 11. pontjában meghatározott fogalom.
21. Utcaképet meghatározó építési tevékenység: közterületről látható, leg-alább a közterület felőli homlokzatot érintő építési tevékenység.
22. Utcaképet meghatározó építmény: a telek utcai határvonalától mért 20 méteren belül lévő építmény vagy építményrész.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata
2. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) károsodásának megelőzése,
e) a lakossággal történő megismertetése.
3. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) Az 1-2. mellékletben felsorolt - helyi értékvizsgálaton alapuló - vagy lehatárolt egyedi vagy területi helyi építészeti vagy természeti örökségi elemek védetté nyilvánítása e rendelet kihirdetésével történik.
(2) A rendelet megalkotását követően képviselő-testületi döntés alapján változtatható a helyi védetté nyilvánított (továbbiakban: helyi védett) értékek köre
(3) Építészeti vagy természeti emlék helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármelyik lakos, civil és gazdálkodó szervezet kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.
(4) A kezdeményezés képviselő-testületi döntésre történő előkészítésről a jegyző gondoskodik.
(5) A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával,írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt emlék beazonosítására és értékességre vonatkozó adatokat, különösképpen:
a) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
b) megnevezését,
c) rövid leírását,
d) a kezdeményezés indokolását,
e) színes fényképét (minden lényeges oldalról) és
f) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotra történő alakításra.
(6) Helyi védettség megszüntetése a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:
a) a helyi értékleltár szerinti számát,
b) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
c) megnevezését,
d) a védettség megszüntetésének indokait és
e) színes fényképet (minden lényeges oldalról).
(7) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját, és a kezdeményezőt írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
(8) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilváníthat.
4. A helyi építészeti örökség nyilvántartására vonatkozó kötelezettségek
4. § (1) A helyi védelemről az önkormányzat a településképi rendeletben meghatározott nyilvántartási szabályok szerinti nyilvántartást vezet, jelen rendelet 1-2. melléklete, amely tartalmazza legalább:
a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
b) a védelem típusát,
c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
d) a védelem rövid indokolását.
(2) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A védett építmények megjelölése
a) A védelem alatt álló építményt az e célra rendszeresített „Védett építmény” vagy „Védett épület” feliratú táblával meg kell jelölni.
b) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.
c) A tábla elkészíttetéséről a jegyző, az elhelyezéséről és eltávolításáról a Főépítész gondoskodik.
d) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.
5. A helyi védelem fajtái
5. § (1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet:
a) Egész épület vagy építmény védelme (továbbiakban: HV)
b) Helyi védelem környezete (továbbiakban: HVK)
c) Védett terület (továbbiakban: HVT)
(2) Az egyedi védelem kiterjedhet (HV):
a) az épület, építmény teljes egészére
b) az épület, építmény egy részére, illetve tartozékára (anyaghasználat, szerkezet, színezés)
c) az épület, építmény egészéhez vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre, és annak jellegzetes növényzetére
d) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére
e) egyedi tájérték védelmére
(3) Az egyedi védelemben részesített épületek közvetlen környezetében és területén minden változtatást, beavatkozást, a helyileg védett épület városképi, illetve tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni. (HVK)
(4) A területi védelem kiterjedhet (HVT):
a) az épített környezet olyan összefüggő részére, amely jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)
b) a település táji környezetére (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelődési mód, növényzet és természetes környezet)
c) olyan városrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, ahol a város, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak
d) a település karakterére (településszerkezet, településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)
6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
6. § (1) Az 1. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni. A használat, az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védelem alatt álló művi érték korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással, bontással kapcsolatos általános szabályai:
a) A helyi védelem alatt álló értékek jókarban tartása, használata és fenntartása során biztosítani kell a védelem alapjául szolgáló értékek megőrzését.
b) A helyi védelem alá tartozó épületek nem bonthatók. Átalakítás esetében épületrészek bonthatók, a védelmet megalapozó építményrészek kivételével.
c) Átalakítást a védett értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az érték összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását.
(4) Helyi védett érték teljes bontása csak a védelem megszüntetését követően vagy baleset- és életveszélyes állapot bekövetkezte miatt lehetséges.
7. A helyi védelemben részesülő területekre és egyedi elemekre vonatkozó általános követelmények
7. § (1) A helyi védett értékek körét e rendelet 1-2. melléklete tartalmazza.
(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt a rendelet 2. mellékletéből törölni kell.
(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az örökség jellegéhez igazodó műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület és a külső térhasználat (udvar) esetén is.
8. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi építészeti követelmény
8. § (1) Területi építészeti követelményeket e rendelet 4. mellékletében meghatározott, helyi védelemben részesülő területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi bekezdésekben foglaltak szerint kell figyelembe venni.
(2) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz.
(3) Az egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület telken való elhelyezése esetén, követni kell a területre jellemző hagyományos telepítést.
9. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmény
9. § (1) A helyi egyedi védett épület, építmény felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni, vagy helyre kell állítani az épület eredeti
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit
c) homlokzati tagozatait,
d) homlokzati díszítőelemeit,
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
(2) Az eredeti épülettartozékok (pl. rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés) helyettesíthetők.
(3) A helyi védett épület, építmény homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a harsány színeket és a túlzott kontrasztokat.
(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épületformájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
(5) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
(6) A helyi egyedi védett épületek, építmények közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
10. A helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények
10. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÉTV) 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények, műtárgyak (a továbbiakban: sajátos építmények) elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: A településképi szempontból meghatározó gazdasági terület” és a „zöld és természetközeli terület” külterületi területei (6. melléklet).
(2) Sajátos építmények elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek: A településképi szempontból meghatározó, valamint a településképi szempontból kiemelt területek, kivéve a „gazdasági területeket” és a „zöld és természetközeli terület” külterületi területei (6. melléklet).
(3) Helyi védelemben részesülő területeken a sajátos építmények és műtárgyak anyaghasználata tekintetében természetes anyagok használatát kell alkalmazni: kő, tégla, fa, vakolat.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL ELTÉRŐ ÉS MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
11. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § (1) Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek térképi lehatárolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek az alábbiak:
a) belvárosi terület (1.)
b) nagyvárosi terület (2.)
c) kisvárosi terület (3.)
d) kertvárosi terület (4.)
d) falusi terület (5.)
e) üdülőházas terület (6.)
f) hétvégiházas terület (7.)
g) gazdasági terület (8.)
h) zöld és természetközeli terület (9.)
(3) Településképi szempontból kiemelt területeket az 5. melléklet tartalmazza:
a) a régészeti lelőhelyek területe,
b) műemlék, műemléki környezet,
c) helyi védettségű egyedi értékek és területi védelemmel érintett területek,
d) országos ökológiai hálózat területe,
e) NATURA 2000 terület
f) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
12. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
12. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények a következőek
(2) A településképi szempontból meghatározó területekre városképi, illetve tájképi szempontból is igényes, illeszkedő és telkenként egységes arculattal, tömegformálással kell elhelyezni.
(3) Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a közterületek felé nem jelenhetnek meg alárendelt homlokzattal.
13. § A településképi szempontból meghatározó „belvárosi területen (1.)”, „nagyvárosi területen (2.)”, „kisvárosi területen (3)”, „kertvárosi területen” (4.), „falusi területen (5.)”, „üdülőházas területen (6.)” és „hétvégiházas területen (7.)” legfeljebb 1,8 méter magas, áttört – legalább 50%-ban átlátható – kivitelű kerítés létesíthető.
14. § (1) A településképi szempontból meghatározó „gazdasági területen” (8.) építmény csak tájba illő módon helyezhető el.
(2) Legfeljebb 1,8 méter magas, áttört – legalább 50%-ban átlátható – kivitelű kerítés létesíthető.
15. § (1) A településképi szempontból meghatározó zöld és természetközeli területen” (9.) építmény csak:
a) tájba illő módon,
b) 4,5 métert meg nem haladó homlokzatmagassággal helyezhető el
(2) A védett területen, természetvédelmi és vadvédelmi okokból – az illetékes vadásztársaságokkal egyeztetve – legfeljebb 1,8 méter magas, fából, vagy vadhálóból készült lábazat nélküli, áttört – legalább 80°%-ban átlátható – kivitelű kerítés létesíthető.
13. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
16. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi követelmények a következőek:
(2) Az egységes utcakép érdekében új épület építésekor az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya tekintetében nem lehet eltérni az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.
(3) A területen zártsorú beépítésű új épület tetőhajlásszöge a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy a kettő közé eső hajlásszöggel alakítható ki.
(4) Tetőablak kialakítása során tetőfelépítmény nem megengedett.
(5) Közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el
a) napenergiagyűjtő panel,
b) hőszivattyú,
c) klíma berendezés kültéri egysége,
a) parabola antenna, és
b) világítás kivételével egyéb műszaki berendezés.
Ettől eltérni főépítészi állásfoglalás alapján lehet.
(6) Cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla kialakítása
a) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
b) Cégér, cégfelirat nem helyezhető el
ba) többszintes épületek emeleti homlokzatain, párkányán, erkélyek, loggiák, függőfolyosók mellvédjén
bb) tetőfelületen.
c) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégfelirat helyezhető el, cserélhető reklámfelületű reklámtábla elhelyezése az épületek homlokzatain nem lehetséges.
d) Épületek homlokzataira kerülő cégérek és cégfeliratok épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak el.
e) Közterületről látható épületek homlokzatán a falsíkkal párhuzamosan, épületenként legfeljebb összesen 2 m2 nagyságot meg nem haladó, de legfeljebb az adott homlokzat-felület 1/20 részét elfoglaló, rendeltetési egységenként legfeljebb 1,0 m2 felülettel helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.
f) Közterületről látható épületek homlokzatán falsíkra merőlegesen legfeljebb 0,5 m kinyúlással és legfeljebb 20 cm szerkezeti vastagsággal, maximum 0,3 m2 felülettel épületenként egységes megjelenéssel létesíthető cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.
g) Világító, vagy megvilágított cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla kizárólag rejtett kábelezéssel helyezhető el.
h) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát stb. tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb összesen 2 db cégér és cégfelirat helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodát stb. tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db cégfelirat és cégér helyezhető el, mindezek megjelenésüket tekintve egységet képezve.
i) Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.
j) Az épület kirakatában, kirakatportálonként további egy cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.
k) A szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója (kirakat) felületének legfeljebb 50%-a tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést.
l) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,5 méteres magasságban lehetséges.
m) Épületen, önálló szerkezeten, kerítésen elhelyezett cégér, cégfelirat maximális mérete 2m2 lehet.
n) Cégér, cégtábla, cégfelirat közterületen való elhelyezéséhez (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati engedély szükséges.
17. § (1) A településképi szempontból meghatározó „belvárosi területen (1.)”, „nagyvárosi területen (2.)”, „kisvárosi területen (3.)”, „kertvárosi területen (4.)”, „falusi területen (5.)”, „üdülőházas területen (6.)” és „hétvégiházas területen (7.)” található építmények esetében az alábbi bekezdésekben foglaltakat kell figyelembe venni.
(2) Az építési telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához, ne térjen el a környezetében lévő
a) tetőidomoktól, azok formáitól, az épület főgerinc irányaitól;
b) kialakult párkánymagasságtól;
c) tetőfelépítmények jellegétől, arányaitól,
d) homlokzati arányoktól, tömegarányoktól.
(3) Kiegészítő épület egyéb illeszkedési előírás hiányában a fő rendeltetés szerinti épület anyaghasználatától ne eltérő módon kerüljön kialakításra.
(4) A több rendeltetést tartalmazó épületen a közterületről látható homlokzatok egyedi átalakítása, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása, loggiák, erkélyek beépítése, átszínezése csak egy homlokzati részfelületre tervezetten nem végezhető.
(5) A magastetős épület tetejének hajlásszöge:
a) 30° - 45°-tól eltérő nem lehet. Az előírt tetőhajlásszög teljesített, ha az épület utcaképet meghatározó és az utcaképbe illeszkedő léptékű fő tömege megfelel az előírásnak. A fő tömeghez kapcsolódó épületrészek (pl. tornác, fedett terasz, közlekedő-előtér) az előírt hajlásszögnél alacsonyabb hajlású tetővel is készülhetnek
b) kialakult beépítés esetén ± 5o –ot meghaladó eltérés a közvetlen szomszédos épületek átlagához képest nem megengedett, az a) pont szerinti fő tömegre vonatkozóan
(6) Ablakklíma berendezés és klíma - berendezések kültéri egységei oldalhatáron álló és zártsorú beépítési mód esetén az elő- és a 2,5 méternél kisebb oldalkert felőli homlokzaton nem helyezhetők el. Lakófunkcióhoz kapcsolódó gépészeti berendezés csak közterületről nem látható módon, egyéb funkció esetén az épület megjelenéséhez illeszkedve új épület épületrész esetében takarás nélkül nem helyezhető el.
(7) Síktáblás napelem, vákuumcsöves -, valamint síkkollektorok elhelyezésének építészeti követelményei:
a) a berendezések megjelenése a homlokzaton, az épület egészébe komponálttól eltérő módon nem történhet
b) a berendezések magastetős épületeken, az épület ferde tetősíkjától eltérő módon
c) lapostetős épületeken az épület attikájának takarásából látszó módon nem helyezhetők el.
18. § (1) A településképi szempontból meghatározó „gazdasági területen” (8.) építmény csak tájba illő módon helyezhető el.
(2) Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:
a) tájidegen színezésnek minősülő, harsány, illetve rikító színezések nem megengedettek
b) az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható
19. § (1) A településképi szempontból meghatározó zöld és természetközeli területeken (9.) építmények csak:
a) tájba illő módon,
b) a helyi építési hagyományoknak megfelelően, természetes anyaghasználattal,
(2) Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:
a) az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épület magas tetőtől eltérő módon nem alakítható. Ettől eltérni, a technológiával igazolt esetek kivételével nem lehet
b) az épületek homlokzata világos földszínektől eltérő nem lehet. Tájidegen színezésnek minősülnek a harsány színezések
c) az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható
14. A településkép védelme szempontjából kiemelt területekre vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre (5. melléklet) vonatkozó területi építészeti követelményeket a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák, melyek nem vonatkoznak jelen rendelet 7. § (2) bekezdés szerinti településképi szempontból meghatározó területekre.
(2) Lejtős terepen való építés esetén az épület terepre illesztésével el kell kerülni a lejtő irányába kedvezőtlen látványú, magas épülethomlokzat kialakulását.
(3) Építmények legmagasabb pontja 6,0 méter lehet, kivéve kilátó, víztorony.
(4) Látványvédelemmel érintett látványtengelyek területein a kilátás, rálátás elépítése, zavarása nem megengedett.
21. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák, melyek nem vonatkoznak jelen rendelet 7. § (2) bekezdés szerinti településképi szempontból meghatározó területekre.
(2) A területen a nem természetes anyaghasználatú és jellegű (minőség, szín) építmény, a nem egységes arculatú berendezési tárgy elhelyezése nem támogatandó.
(3) Építmények tömegformálása során a nem környezethez, településképhez illeszkedő tömegarányok nem alkalmazhatók. Csarnok jellegű épületek nem építhetők.
(4) A zöldfelület létesítésénél a zöldfelület településképi, használati és kondicionáló értékének optimalizálása érdekében a zöldfelületi telekrészek elaprózása nem megengedett.
(5) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajon kívül más nem telepíthető.
22. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák, melyek nem vonatkoznak jelen rendelet 7. § (2) bekezdés szerinti településképi szempontból meghatározó területekre.
(2) Kültéri világítás biztosításánál kerülni kell a hideg fehér fényű, kültéri világítótestek alkalmazását.
(3) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt jellemzően csak oda irányítsa, ahol arra szükség van.
(4) A közterületek, utcák megvilágításának kiépítése – különösen a természetes területek szomszédságában - egyenletes fénnyel, csak a szükséges mértékű intenzitással történjen a fényszennyezés csökkentése érdekében.
(5) A kiemelt területeken reklámot elhelyezni nem szabad.
15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
23. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÉTV) 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények, műtárgyak (a továbbiakban: sajátos építmények) elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: A településképi szempontból meghatározó gazdasági terület” és a „zöld és természetközeli terület” külterületi területei (6. melléklet).
(2) Sajátos építmények elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek: A településképi szempontból meghatározó, valamint a településképi szempontból kiemelt területek, kivéve a „gazdasági területeket” és a „zöld és természetközeli terület” külterületi területei (6. melléklet).
(3) Sajátos építmény lakó-, szálláshely szolgáltató, oktatási-nevelési, művelődési, egészségügyi-szociális, igazgatási és egyházi épülettől, valamint bármely műemléki védettségű objektumtól csak az adott építmény terepszinttől mért magassága tízszeresét meghaladó távolságon kívül helyezhető el.
(4) A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények sajátos építmények terepszinttől mért 3,0 m-nél magasabb tartószerkezeti részei csak beton- vagy fémszerkezetből, vagy fából készíthetők.
(5) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a tájképvédelmi területen, régészeti lelőhely területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében.
(6) Beépítésre nem szánt területeken - általános mezőgazdasági terület kivételével - új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, erdei pihenő, mezőgazdasági gazdasági építmény stb.) létesíthető.
(7) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat csak a lakott terület határától legalább 200 m távolságban lehet elhelyezni, elsősorban multifunkcionális kialakítással (pl. vadles, kilátó, mezőgazdasági technológiai építmény, víztorony stb.). Önálló szerkezettel is telepíthető kivételes esetben, amennyiben nem áll rendelkezésre, erre alkalmas meglévő építmény.
(8) A belterület már beépített területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(9) A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
a) el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
c) az utcákat egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással világítsuk meg;
d) a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez kell igazítani.
16. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglaltak kivételével – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.
(2) Közterületeken kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló reklámhordozó és reklám helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
a) a funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából
b) a funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el
c) a funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám
(3) Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
a) A település közigazgatási területén közművelődési intézményenként három darab közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
b) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
ba) az önkormányzat működési körébe tartozó információk;
bb) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
bc) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
bd) idegenforgalmi és közlekedési információk;
be) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
c) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada közérdekű információt kell, tartalmazzon.
d) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, valamint a kerékpárállványra szerelt reklámhordozót tartó berendezés -melynek legfeljebb kétharmada hasznosítható reklámcélra.
(4) Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
a) A település közterületein reklámhordozó
aa) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
ab) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
ac) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
ad) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
ae) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.
b) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán a település Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.
(5) Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
a) a település közigazgatási területén a közművelődési intézmények – a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1. melléklet p) pontja szerinti intézmény, így különösen múzeum, színház - közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.
b) Valamennyi közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
(6) Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
a) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
b) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
c) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
(7) A reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések közterület használatára vonatkozó szabályok
a) A reklámhordozók, reklámtartó berendezések, közterületen való elhelyezéséhez (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati engedély szükséges.
b) A reklámhordozók, reklamáltató berendezések közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedélyezési eljárás során megfelelően alkalmazni kell a település Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 26/2012. (VII. 6.) önkormányzati rendelete szabályait.
c) Előzetes közterület-használati engedély is kiadható, amely alapján csak az építési engedély (új épület építése esetében a használatbavételi engedély) jogerőre emelkedése, illetve a településképi bejelentés tudomásul vétele esetében adható ki a végleges engedély.
(8) Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
a) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
b) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
c) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
17. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
25. § (1) A településképi követelményekről való településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (a továbbiakban: konzultáció) igénybe vétele a településen kötelező, amennyiben egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység előkészítése zajlik, vagy az építési tevékenység a belvárosi (1), nagyvárosi (2) kisvárosi (3) és üdülőházas (6.) településképi szempontból kiemelt területek valamelyikén helyezkedik el és utcaképet vagy tájképet meghatározó építmény építési tevékenységére vagy növény telepítésére irányul.
(2) A konzultáción a településrendezési eszközöket is vizsgálni kell, a településképi arculati kézikönyv iránymutatásként használható fel.
(3) A közterületi növénytelepítés esetében a konzultáción mérlegelni kell a telepítés helyét, az utca összképét, a közlekedés biztonságát, a közművek helyét, a fenntartási, esztétikai és ökológiai szempontokat.
(4) A konzultáción a jelen rendeletben rögzített településképi követelményekről kell egyeztetést folytatni. A konzultációt egyezséggel kell lezárni.
(5) Konzultáció ugyanazon építési vagy növénytelepítési tevékenységgel kapcsolatban több alkalommal is tartható.
(6) A konzultációról készült emlékeztetőt a polgármester állítja össze, amit az építtető vagy az általa megbízott tervező ellenjegyezhet.
(7) A konzultáción írásban rögzített megállapodások betartása kötelező. Attól eltérni csak újabb konzultáció keretében lehet.
(8) A kiadott emlékeztető 1 évig történő megőrzéséről a polgármester gondoskodik.
(9) A konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.
a) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül emlékeztető formában megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
b) Személyesen történő konzultáció esetén a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
18. Településképi véleményezési eljárás
26. § (1) A polgármester - a magasabb szintű jogszabályok keretei között - településképi véleményezési eljárást folytat le a településképi szempontból meghatározó területen belül utcaképet vagy tájképet meghatározó építési engedélyhez kötött tevékenységek esetében. A kérelmet a 4. függelék szerint kell benyújtani.
(2) A polgármester véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza, ha az engedélyhez kötött építési tevékenység:
a) Beépítésre szánt területen megvalósuló
aa) 100 m2 összes szintterület feletti kereskedelmi rendeltetésű;
ab) 500 m2 összes szintterület feletti ipari, logisztikai rendeltetésű;
ac) 200 m2 összes szintterület feletti egyéb rendeltetésű;
ad) négy önálló rendeltetési egységet tartalmazó új épület építése.
b) Közterületen lévő épület
ba) felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása;
bb) építése, bővítése.
c) Önkormányzati tulajdonban, illetve kezelésben lévő épület
ca) felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, közterületre néző homlokzatának megváltoztatása;
cb) építése, bővítése
d) Helyi védelemmel érintett HV épület (építmény)
da) felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, amennyiben az építési tevékenység a közterületre néző homlokzati megjelenést nem befolyásolja;
db) építése, bővítése,
dc) bontása részben, vagy egészben
e) Helyi védelemmel érintett HV épület (építmény), HVT helyi védelemmel érintett területen, MK műemléki környezeti területen, VT településközponti vegyes területen, VK központi vegyes területen lévő épület felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, amennyiben az építési tevékenység a közterületre néző homlokzati megjelenést befolyásolja;
ea) építése, bővítése,
eb) bontása részben, vagy egészben.
f) Tömbtelken vagy közterülettel határos úszótelken épület építése, felújítása, helyreállítása, homlokzatának megváltoztatás, bővítése.
g) Helyi védelemmel érintett HV épület (építmény), HVT helyi védelemmel érintett területen, MK műemléki környezeti területen, valamint a belvárosi (1), nagyvárosi (2), kisvárosi (3) és üdülőházas (6.) településképi szempontból kiemelt területeken az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, bontása, ha ehhez az épület tartószerkezetét
ga) meg kell változtatni,
gb) át kell alakítani,
gc) meg kell bontani,
gd) ki kell cserélni,
ge) meg kell erősíteni vagy
gf) újjá kell építeni.
h) Helyi védelemmel érintett HV épület (építmény) ingatlanán, HVT helyi védelemmel érintett területen, MK műemléki környezeti területen, valamint a belvárosi (1), nagyvárosi (2), kisvárosi (3) és üdülőházas (6.) településképi szempontból kiemelt területeken illetve közterületen vagy önkormányzati tulajdonban illetve kezelésben lévő területen nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.
i) Megemlékezést szolgáló építmények esetén
ia) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, bontása, ha annak talapzatával együtt mért magassága meghaladja a 6,0 m-t.
ib) Emlékfal építése, bontása melynek talapzatával együtt mért magassága meghaladja a 3,0 m-t.
j) Közterületen park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval nem rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
k) Közterületen, önkormányzati tulajdonban és kezelésben lévő ingatlanon megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval nem rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló
ka) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;
kb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény;
kc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek);
kd) ideiglenes fedett lovarda építése.
l) 6,0 m vagy annál nagyobb magasságú, a 60 m3 vagy annál nagyobb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
m) Veszélyes folyadék tárolója, veszélyes anyagot tartalmazó föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése mérethatár korlátozás nélkül.
n) Közterületen, vagy önkormányzati tulajdonban, illetve kezelésben lévő területen közhasználatú víz-, fürdőmedence, tó építése mérethatár korlátozás nélkül.
o) Közterületen, vagy önkormányzati tulajdonban, illetve kezelésben lévő területen a telek természetes terepszintjének – építési tevékenységgel összefüggő – 1,0 mt meghaladó, végleges jellegű megváltoztatása.
p) Közterületen, vagy önkormányzati tulajdonban, illetve kezelésben lévő területen támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel meghaladja a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot.
q) Helyi védelemmel érintett HV épület (építmény) ingatlanán, HVT helyi védelemmel érintett területen, MK műemléki környezeti területen, valamint a belvárosi (1), nagyvárosi (2), kisvárosi (3) és üdülőházas (6.) településképi szempontból kiemelt területeken, illetve közterületen, vagy önkormányzati tulajdonban, kezelésben lévő területen zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, bontása melynek terepszinttől mért magassága meghaladja a 6,0 métert.
r) Helyi védelemmel érintett HV épület (építmény) ingatlanán, HVT helyi védelemmel érintett területen, MK műemléki környezeti területen, valamint a belvárosi (1), nagyvárosi (2) kisvárosi (3) és üdülőházas (6.) településképi szempontból kiemelt területeken közterületen, vagy önkormányzati tulajdonban, kezelésben lévő területen elektronikus hírközlési építmény:
ra) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha annak bármely irányú mérete meghaladja a bruttó 6,0 m-t, vagy
rb) az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete, meghaladja a 4,0 mt.
s) Közterület alakítási tervek véleményezése.
(3) Amennyiben a benyújtott kérelem a külön jogszabály szerinti tartalomnak nem teljes körűen felel meg, a polgármester 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(4) A polgármester véleményének kialakítása során - a településrendezési eszközök és jelen rendelet előírásait is figyelembe véve - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) településrendezési eszközökhöz való illeszkedés,
b) e rendeletben megállapított településképi követelmények,
c) a megvalósuló építmény utcaképbe vagy tájképbe illeszthetősége,
d) a szomszédok érdekei nem sérülhetnek,
e) a közterület funkcionálisan és esztétikailag nem romolhat, és
f) a helyi védett érték megőrzése.
19. Településképi bejelentési eljárás
27. § (1) A polgármester – a magasabb szintű jogszabályok keretei között - településképi bejelentési eljárást folytat le utcaképet vagy tájképet meghatározó az Étv. 57/F. § hatálya alá nem tartozó, hatósági engedélyhez és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek és az Étv. 57/F. § hatálya alá nem tartozó rendeltetésmódosítások esetében.
(2) Építési tevekénységek esetében, amennyiben
a) az építmény településképi szempontból meghatározó területen belül utcaképet vagy tájképet meghatározó homlokzata megváltozik (utólagos hőszigetelés),
b) a helyi védett érték védettséget jelentő jellege megváltozik;
c) a meglévő, de módosított építmény anyaga, legmagasabb pontja megváltozik,
d) utcai kerítés létesül vagy megváltozik,
e) utcai homlokzatot érintően energiatermelő, épületgépészeti, közmű- vagy közműpótló berendezés jelenik meg,
f) vendéglátó terasz építése
g) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
h) Helyi védelemmel érintett HV épület (építmény) ingatlanán, HVT helyi védelemmel érintett területen, MK műemléki környezeti területen, valamint a belvárosi (1), nagyvárosi (2) kisvárosi (3) és üdülőházas (6.) településképi szempontból kiemelt területeken, illetve közterületen, vagy önkormányzati tulajdonban illetve kezelésben lévő területen nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.
i) Temetők területén:
ia) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, bontása, melynek mérete az építésitevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot.
ib) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése, bontása.
j) Közterületen, vagy önkormányzati tulajdonban. illetve kezelésben lévő területen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, bontása, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
k) Közterületen, vagy önkormányzati tulajdonban. illetve kezelésben lévő területen emlékfal építése, bontása melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
l) Közterületen park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
m) Közterületen, önkormányzati tulajdonban és kezelésben lévő ingatlanon megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló,
ma) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
mb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
mc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
md) ideiglenes fedett lovarda építése.
n) Beépítésre szánt területen – kivéve a gazdasági és különleges terület - 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyagtároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
o) Helyi védelemmel érintett HV épülettel rendelkező ingatlanon kerítés, kerti építmény bontása, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
p) Helyi védelemmel érintett HV épület (építmény) ingatlanán, HVT helyi védelemmel érintett területen, MK műemléki környezeti területen, valamint a belvárosi (1), nagyvárosi (2) kisvárosi (3) és üdülőházas (6.) településképi szempontból kiemelt területeken szellőző-, klíma-, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit
pa) megváltoztatni,
pb) átalakítani,
pc) elbontani,
pd) kicserélni,
pe) megerősíteni vagy
pf) újjáépíteni.
q) továbbá reklám és reklámhordozó elhelyezése, valamint üzletportálok matricázása, fóliázása esetén.
(3) Az egész településen azon építmények rendeltetésnek megváltoztatása esetében, amikor
a) az új rendeltetés parkoló igénye növekszik, vagy jelentősen megváltoztathatja az ingatlan gépkocsi forgalmát,
b) lakás rendeltetése változik, egyéb rendeltetésű építmény rendeltetésének lakás rendeltetéssé módosításul, vagy
c) az új rendeltetés szerinti területhasználat telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé.
(4) Az eljárás lefolytatására vonatkozó eljárás kérelmét tevékenység végzésére jogosult papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek az erre a célra rendszeresített, jelen rendelet 5. függeléke szerinti formanyomtatványon 2 példányban legalább tevékenység megkezdése előtt 15 nappal.
(5) Amennyiben a benyújtott kérelem a külön jogszabály szerinti tartalomnak nem felel meg teljes körűen, a polgármester 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(6) A polgármester az eljárás keretében a következő szempontokat vizsgálja:
a) településrendezési eszközökhöz való illeszkedés,
b) e rendeletben megállapított településképi követelmények,
c) a megvalósuló építmény utcaképbe vagy tájképbe illeszthetősége,
d) a szomszédok érdekei nem sérülhetnek,
e) a közterület funkcionálisan és esztétikailag nem romolhat, és
f) a helyi védett érték megőrzése.
(7) Az eljárás lefolytatásának igazolását postai úton kell közölni a kérelmezővel, az átvétel igazolásával. A hatósági döntés mellékletét képezi az eljárásra benyújtott tervdokumentáció egy, a polgármester által záradékolt példánya.
(8) A településképi bejelentés tudomásul vételt, megtiltását vagy az eljárás megszüntetését tartalmazó döntés megőrzéséről - az iratkezelési szabályoknak megfelelően - a polgármester gondoskodik.
(9) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését. A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó döntés 6 hónapig érvényes.
20. Településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság
28. § (1) A magasabb szintű jogszabályok keretei között településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:
a) utcaképet vagy tájképet rontó építmény,
b) településképi követelmények megsértése,
c) helyi védett érték rendeltetésének nem megfelelő használatából adódó károsodása,
d) a konzultáción az emlékeztetőben rögzített településkép-védelmével kapcsolatos megállapodások be nem tartása esetén.
e) a településképi véleményezés vagy településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenységtől eltérő megvalósítás
(2) Az eljárás megindítható bejelentésre vagy hivatalból.
(3) A bejelentés írásban történik a polgármesternek címezve papíron, vagy elektronikus levélben.
(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a bejelentő nevét, lakcímét és aláírását,
b) a bejelenteni kívánt településképi követelmények megsértésének helyét, rövid leírását,
c) fényképet.
(6) A polgármester településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki, ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos, valamint a településképi bírságot.
(7) A polgármester határidő kitűzésével felhívja az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező tevékenység elvégzésére és annak végre nem hajtása esetén a várható jogkövetkezményekre, különös tekintettel a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 11. § (2) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírság (továbbiakban: bírság) összegének meghatározására.
(8) A bírság kiszabásakor a következőket lehet mérlegelni:
a) a mulasztás oka, indokoltsága,
b) a kötelezett szociális háttere,
c) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
d) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
e) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
f) a jogsértő állapot időtartamát,
g) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
h) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
i) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát,
j) egyéb egyedi körülményt.
(9) A kiszabott bírság legkisebb összege 10.000,- Ft, melyet visszaigazolható módon írásban kell közölni. A kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie vagy készpénzátutalási megbízással postai úton befizetnie.
(10) A településkép-védelmi bírság mértéke:
a) kötelező településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén 100.000 forint,
b) településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentési határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint;
c) településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint.
(11) A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet 1. mellékletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani.
(12) A településkép-védelmi bírság befizetésének határideje 60 nap.
21. Támogatási és ösztönző rendszer
29. § (1) A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:
a) anyagi támogatás nyújtása;
b) egyéb támogatási formák igénybevétele (pl. belépőjegyet ad valamely önkormányzati létesítménybe/eseményre);
c) arculati verseny meghirdetése/lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára;
d) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.
(2) Az ösztönzési rendszer pontos feltételeiről, nagyságáról – a pénzügyi lehetőségek függvényében dönt a Képviselő-testület.
(3) A védett építmény vagy épület, terület fenntartása a mindenkori tulajdonost terheli, amelyhez azonban az önkormányzat éves költségvetésében meghatározottak szerint vissza nem térítendő önkormányzati támogatás adható, pályázat útján.
(4) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák igazolt költségének maximum 50%-áig terjedhet, a támogatást természetben (pl. anyag, munka) is lehet nyújtani.
(5) Az e célra felhasználható összeget minden évben a költségvetési rendeletben e célra elkülönítve kell meghatározni, az építésügyi bírságból származó bevétel is e célt szolgálja. A támogatás az állagmegóvó munkák végzésére vagy készültségi foktól függően vagy a munkák elvégzése után adható.
(6) A pályázati kiírást minden évben a költségvetés elfogadását követő hónapban kell közzétenni. A pályázatokat a pályázati felhívás megjelenésétől számított 30 napon belül lehet az önkormányzathoz benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, lakcímét, a védett ingatlan megjelölését, a pályázó tulajdonosi, vagy egyéb megjelölését, a védett érték megőrzésének módját, fényképet a meglévő állapotról, a tervezett munka rövid műszaki leírását és költségbecslést azon várható többletkiadásokról, amelyeket közvetlenül a védett értékek megőrzését szolgálják, illetve befejezett munka esetén a számlával igazolt költségkimutatást.
(7) A pályázatok kiírásáról – a Főépítész közreműködésével – a pénzügyekkel foglalkozó bizottság gondoskodik. A pályázatok elbírálásáról a pénzügyekkel foglalkozó bizottság a kérelem benyújtását követő 60 napon belül dönt. A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését. A konkrét támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodásban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése a Főépítész feladata.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. § (1) Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.
(2) Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Dombóvár Város helyi építési szabályzatáról szóló 2/2006. (II. 20.) önkormányzati rendeletében a településképi követelményekre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.
(3) Hatályát veszti Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről, a 30/1999.(X. 26) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelméről, valamint a 32/2015. (IX. 30.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről.
1. melléklet
Sorsz. |
Cím |
Hrsz. |
Megnevezés |
1. |
Bajcsy Zs. u. 2. |
1289/1 |
Illyés Gyula Gimnázium – önkormányzati |
2. |
Bajcsy Zs. u. 5 |
1404/A |
Mária – Lak – önkormányzati |
3. |
Hunyadi tér 33. |
1053 |
Bíróság |
4. |
Bezerédj u. 4. |
1298/1 |
Evangélikus templom |
5- |
Bajcsy-Zs. u. 1. |
1401 |
Református templom |
6. |
Gyenis A. u. 6., 8., 10., 12. |
1839 |
lakóházak – magántulajdonú lakások |
7. |
Szabadság u. 16. |
7/2 |
volt főszolgabírói lakóépület – önkormányzati |
8. |
Szabadság u. 27. |
88/4 |
Zrínyi Ilona Általános Iskola – önkormányzati |
9. |
Szabadság u. 21. |
85/A |
bank épülete |
10. |
Béke u. 10. |
2954 |
lakóház – magántulajdonú |
11. |
Baross Gábor tér |
1889/21 |
Dombóvár - Vasútállomás |
12. |
Hunyadi tér |
782/6 |
Víztorony |
13. |
Arany János tér 21. |
229 |
Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium – önkormányzati |
14. |
Szabadság u. 14. |
7/1 |
Zeneiskola főépülete – önkormányzati |
15. |
Kossuth u. 69. |
90/1 |
Mozi épülete – ipartestületi tulajdon |
16. |
Jókai u. 1. |
90/2 |
Könyvesbolt – magántulajdonú |
17. |
Jókai u. 3. |
1337 |
Mentőállomás |
18. |
Bezerédj u. 2/a. |
1295 |
Óvoda épülete – magántulajdonú |
19. |
Bezerédj u. 2/c. |
1297/6 |
Metodista egyház – egyházi |
20. |
Gyár u. |
2923/A |
Volt kisvasútállomás épülete – MÁV |
21. |
Dr. Riesz J. u. 3. |
12 |
Lakóépület – magántulajdonú |
22. |
Szepessi u. 6. |
15 |
Lakóépület – magántulajdonú |
23. |
Erzsébet u. 48. |
264 |
Lakóépület – magántulajdonú |
24. |
Jókai u. 1. |
90/3 |
Lakóépület – magántulajdonú |
25. |
Jókai u. 17. |
1399 |
Lakóépület – magántulajdonú |
26. |
Dombó P. u. 9. |
1311 |
Lakóépület – magántulajdonú |
27. |
Ady E. u. 28. |
729 |
Lakóépület – magántulajdonú |
28. |
Ady E. u. 34. |
727 |
Lakóépület – magántulajdonú |
29. |
Ady E. u.55. |
595 |
Lakóépület – magántulajdonú |
30. |
Ady E. u. 60. |
611 |
Lakóépület – magántulajdonú |
31. |
Arany János tér 16. |
226 |
Lakóépület – magántulajdonú |
32. |
Deák F. u. 3. |
203 |
Lakóépület – magántulajdonú |
33. |
Erzsébet u. 18. |
250 |
Lakóépület – magántulajdonú |
34. |
Erzsébet u. 90-92. |
294/1 (udvar), 294/2, 294/3, 296/1, 296/2, 296/4 |
Lakóépület – magántulajdonú |
35. |
Kossuth u. 19. |
141 |
Lakóépület – magántulajdonú |
36. |
Kossuth u. 25. |
135. |
Lakóépület – magántulajdonú |
37. |
Kórház u. 2. |
2946 |
Lakóépület és kiszolgáló épületek – magántulajdonú |
38. |
Kölcsey F. u. 7. |
1187/1 |
Lakóépület – magántulajdonú |
39. |
Kölcsey F. u. 10. |
1227 |
Lakóépület – Róza villa – magántulajdonú |
40. |
Kölcsey F. u. 11. |
1183 |
Lakóépület – magántulajdonú |
41. |
Kölcsey F. u. 15., 15/A. |
1180, 1181 |
Lakóépület – magántulajdonú |
42. |
Petőfi S. u. 3. |
707/1, 707/2, 707/3 (udvar) |
Lakóépület – magántulajdonú |
43. |
Petőfi S. u. 13. |
702/1, 702/2 |
Lakóépület – magántulajdonú |
44. |
Petőfi S. tér |
3520 |
templom |
45. |
Rákóczi F. u. 43. |
2233 |
Lakóépület – magántulajdonú |
46. |
Teleki u. 55. |
2224/2 |
Csuta Csárda |
47. |
Vörösmarty M. u. 2. |
1287/2 |
Lakóépület – magántulajdonú |
48. |
Kápolna utca |
7314 |
Szőlőhegyi Kápolna |
49. |
Kápolna utca |
0370 |
út menti keresztek |
50. |
Szigetsor u. 11/B. |
1932/2, 1932/3, |
Lakóépület – magán és önkormányzati tulajdon |
51. |
Kinizsi u. 37 |
1971/1 |
JAM csarnok épületegyüttese - önkormányzati tulajdon |
152. |
Bezerédj utca 14. |
1306 |
Koronás udvarház– önk. tulajdon |
253. |
III. utca 24. |
3187/2 |
Lakóépület – önk. tulajdon |
354. |
Erzsébet utca 2. |
232 |
Lakóépület – önk. tulajdon |
455. |
Erzsébet utca 16. |
249/2 |
Lakóépület – önk. tulajdon |
2. melléklet
Cím |
Hrsz |
|
|---|---|---|
1. |
Arany János tér |
225/1, 225/2, 225/3, 52/1, 51/3, 222, 223, 188 |
2. |
Vörösmarty u. |
2167, 1007, 1094, 1262 |
3. |
Dombó P. u. |
1130 |
4. |
Bezerédj u. |
965, 1291 |
5. |
Hunyadi tér |
782/6, 782/2, 782/3, 52/3, 2228/3 |
6. |
Kölcsey u. |
1116, 1203 |
7. |
Fő utca és csatlakozó terek |
3521, 3368, 3520, 3519, 3621, 3659, 3048, 3015 |
8. |
Gólyavár |
0348, 0349, 0350, 0351, 0352, 0353/1 |
9. |
Földvár (Szigeterdő) |
1882/6 |
10 |
Árpád u. |
863 |
11. |
Erzsébet u. |
329/1, 329/2, 329/3 |
12. |
Széchenyi u. |
679 |
13. |
Petőfi u. |
750 |
14. |
Ady Endre utcában: Az Ady u. 34. házszámtól az Ady u. 60. házszámig, és az Ady u. 35. házszámtól az Ady u. 67. házszámig terjedő utcaszakasz. |
|
15. |
Zrínyi utcában: A Zrínyi u. 55. házszámtól a Zrínyi u. 73. házszámig, és a Zrínyi u. 62. házszámtól a Zrínyi u. 78. házszámig terjedő utcaszakasz. |
|
16. |
Rákóczi u. |
2226, 2230, 2229, 2225 |
17. |
Katona J. utcában: A Katona J. u. 2. házszámtól a Katona J. u. 18. házszámig, és a Katona J. u. 1/a. házszámtól a Katona J. u. 21. házszámig terjedő utcaszakasz. |
|
18. |
Bartók B. u. |
2045 |
19. |
Bajza J. u. |
1152 |
20. |
Kossuth L. utcában: A Kossuth L. u. 1. házszámtól a Kossuth L. u. 27. házszámig terjedő utcaszakasz. |
|
21. |
Városi Temető (Rákóczi u.) |
2362/4 |
22. |
Szigeterdő: 13. századi földvár, lakótorony és téglaégető kemence területi környezete, és a Szigeterdővel határos Gyenis Antal u. |
1882/3, 1883, 1882/2, 1885/2 |
1. függelék
cím |
megnevezés |
védelem |
bírság kategória |
védési ügyiratok |
HRSZ |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Pál-ház ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
1391, 1390, 1393, 1394, 1395, 1397, 1336/5, 1336/4, 1336/3, 1328/2, 1328/1, 1294/2 |
|||
2 |
Szent Flórián-szobor ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
268, 270/8, 266, 265, 264, 263, 262, 261/1, 329/1, 329/2, 329/3, 630, 631, 632, 633, 634, 260/1 |
|||
3 |
Szentháromság-oszlop ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
50/1, 50/2, 51/3, 52/3, 53, 225/1, 225/2, 225/3, 227/1, 227/2, 228 |
|||
4 |
R. k. templom (Jézus Szentséges Szíve) ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
50/1, 49/5, 51/3, 225/3, 225/2, 225/1, 229, 63/1, 52/3, 61/1, 53, 49/6, 50/3 |
|||
5 |
Dombói várrom (Gólyavár) ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
0347, 0348, 0349, 0352, 0353/1, 0351/1 |
|||
6 |
Arany János tér 9-10. |
Zsinagóga műemléki környezete |
Műemléki környezet |
9/2009. (III. 6.) OKM |
200/2, 200/10, 200/1, 198/1, 196/3, 184/2, 198/3, 198/2, 199, 213, 200/9, 200/7, 200/6, 200/3, 200/5, 200/4, 202, 221 |
|
7 |
Arany János tér 9-10. |
Korona Szálló műemléki környezete |
Műemléki környezet |
11/2006. (V. 9.) NKÖM |
151/1, 154, 155/1, 155/2, 155/3, 159, 160/1, 160/2, 160/3, 160/4, 163/1, 163/2, 187, 195, 196/4, 197, 219, 220, 221, 222, 223, 224/5, 224/6, 224/7, 52/1, 89/4, 89/5, 89/6, 89/7 |
|
8 |
Arany János tér |
R. k. templom (Jézus Szentséges Szíve) |
Műemlék |
II. |
22509/1958. ÉM 120344/1958. MM |
50/2 |
9 |
Arany János tér |
Szentháromság-oszlop |
Műemlék |
II. |
22509/1958. ÉM 120344/1958. MM |
50/3 |
10 |
Erzsébet utca 46 szám előtt |
Szent Flórián-szobor |
Műemlék |
II. |
22509/1958. ÉM 120344/1958. MM |
267 |
11 |
Jókai Mór utca 13. |
Pál-ház |
Műemlék |
II. |
22509/1958. ÉM 120344/1958. MM |
1392 |
12 |
KÜLTERÜLET, Dombóvár |
Dombói várrom (Gólyavár) |
Műemlék |
II. |
1355/1968. OMF |
0350 |
13 |
Szigeterdő |
Kossuth-emlékmű |
általános műemléki védelem |
III. |
1882/3 |
|
14 |
Arany János u. 5. |
Korona Szálló |
Műemlék |
II. |
11/2006. (V. 9.) NKÖM |
224/8 |
15 |
Deák Ferenc utca 12. |
Zsinagóga |
Műemlék |
II. |
9/2009. (III. 6.) OKM |
201 |
2. függelék
település |
lelőhelyszám |
név |
védelem |
bírság kategória |
védési jogi aktusok |
|
1 |
Dombóvár |
1 |
I. téglagyár |
szakmai |
||
Hrsz |
2913/3, 2049/2, 2912/1, 2912/2, 2912/11, 2906 |
|||||
2 |
Dombóvár |
3 |
Békepark |
kiemelten védett |
I. |
65672/1985. MM |
Hrsz |
1882/3, 1887/5, 1889/9, 1888/6, 1888/8, 1886, 1885/1 |
|||||
3 |
Dombóvár |
4 |
Gólyavár |
kiemelten védett |
I. |
70745/1987. MM |
Hrsz |
0348, 0349, 0350, 0352, 0353/1, 0347, 0351/1, 0351/2, 0364/38, 0364/37, 0364/36, 091/1, 090/1, 0353/5 |
|||||
4 |
Dombóvár |
6 |
Újdombóvár, Fehérhídi-dűlő |
szakmai |
||
Hrsz |
0292/3, 0292/6, 0292/7, 0292/8, 0292/9, 0290/4, 0290/5, 0290/6, 0290/7, 0290/8, 0290/9, 0290/1, 0286/1, 0296/1, 0293, 0294, 0296/2, 0287, 0220/7 |
|||||
5 |
Dombóvár |
8 |
Fatelítő |
szakmai |
||
Hrsz |
2973, 3242, 3245, 2963/2, 3214/2, 3246 |
|||||
6 |
Dombóvár |
9 |
Tüskepuszta |
szakmai |
||
Hrsz |
075, 076, 4701, 4691, 4690/2, 4689, 4688, 4687, 4685, 4684, 4683, 4682/2, 4681/2, 4680/3, 4690/1 |
|||||
7 |
Dombóvár |
11 |
Szarvasdi-dűlő, Hangyálos |
szakmai |
||
Hrsz |
0268/14, 0268/15, 0268/12, 0268/13, 0268/17, 0268/16 |
|||||
8 |
Dombóvár |
13 |
Szarvasdi tető |
szakmai |
||
Hrsz |
017/13, 017/7, 017/6, 017/5, 017/4, 017/3, 017/2, 017/12, 017/11, 017/10, 017/9, 017/8, 017/14, 017/1, 018 |
|||||
9 |
Dombóvár |
14 |
Szarvasd, Kapospart |
szakmai |
||
Hrsz |
0305/2 |
|||||
10 |
Dombóvár |
15 |
Szarvasd, Új-Dombóvár |
szakmai |
||
Hrsz |
0270/6 |
|||||
11 |
Dombóvár |
16 |
Torony alatti dűlő |
szakmai |
||
Hrsz |
0337/16, 0337/17, 0337/170, 0337/171, 0337/172, 0337/173, 0337/174, 0337/175, 0337/176, 0337/177, 0337/178, 0337/18, 0337/180, 0337/181, 0337/182, 0337/183, 0337/185, 0337/186, 0337/187, 0337/188, 0337/189, 0337/19, 0337/190, 0337/191, 0337/2, 0337/20, 0337/21, 0337/22, 0337/23, 0337/24, 0337/25, 0337/27, 0337/28, 0337/29, 0337/3, 0337/30, 0337/31, 0337/32, 0337/33, 0337/34, 0337/35, 0337/36, 0337/37, 0337/38, 0337/39, 0337/4, 0337/40, 0337/41, 0337/42, 0337/43, 0337/44, 0337/45, 0337/46, 0337/47, 0337/48, 0337/49, 0337/5, 0337/50, 0337/51, 0337/52, 0337/53, 0337/54, 0337/55, 0337/56, 0337/57, 0337/58, 0337/59, 0337/6, 0337/60, 0337/61, 0337/62, 0337/63, 0337/64, 0337/65, 0337/66, 0337/67, 0337/7, 0337/73, 0337/74, 0337/75, 0337/76, 0337/77, 0337/78, 0337/79, 0337/8, 0337/80, 0337/81, 0337/82, 0337/9, 1889/19, 1889/2, 1889/20, 0324, 0331, 0332/10, 0332/11, 0332/12, 0332/13, 0332/14, 0332/15, 0332/16, 0332/17, 0332/18, 0332/19, 0332/2, 0332/20, 0332/21, 0332/22, 0332/3, 0332/4, 0332/5, 0332/6, 0332/7, 0332/8, 0332/9, 0333/1, 0333/2, 0333/3, 0333/4, 0333/5, 0334, 0335/1, 0335/2, 0336, 0337/10, 0337/11, 0337/12, 0337/13, 0337/14, 0337/144, 0337/145, 0337/160, 0337/169, 0337/146, 0337/157, 0337/159 |
|||||
12 |
Dombóvár |
17 |
Alsóhetény-puszta, késő római erődhöz tartozó temető |
kiemelten védett |
I. |
24/2005. (VIII. 19.) NKÖM |
Hrsz |
091/361, 091/362, 091/363, 091/364, 091/365, 091/366, 091/367, 091/368, 091/369, 091/377, 091/378, 091/379, 091/380, 091/381, 091/382, 091/383, 091/384, 091/385, 091/386, 091/387, 091/388, 091/389, 091/390, 091/391, 091/392, 091/393, 091/394, 091/395, 091/352, 091/353, 091/354, 091/355, 091/356, 091/357, 091/358, 091/359, 091/360, 097, 091/376, 091/407, 091/408, 091/409, 091/410 |
|||||
13 |
Dombóvár |
18 |
Lang-tanya |
szakmai |
||
Hrsz |
019/10, 023/19, 019/7, 019/2, 029/1, 029/2, 019/3, 016/1, 012, 021/1, 029/5, 029/6, 030, 029/7, 029/16, 029/9, 029/10, 029/8, 029/11, 029/12, 019/4, 029/17, 023/18, 029/4 |
|||||
14 |
Dombóvár |
19 |
Bezerédj u. 75. |
szakmai |
||
Hrsz |
986, 985, 926, 925, 924, 984, 965, 930, 929 |
|||||
15 |
Dombóvár |
20 |
Szilfás |
szakmai |
||
Hrsz |
0181, 0169, 0178 |
|||||
16 |
Dombóvár |
21 |
Köztársaság utca |
szakmai |
||
Hrsz |
2172/1, 2172/2, 2172/3, 2873/8, 2178/1, 2177/1, 2176, 2873/9, 2873/10, 2875/4, 2873/3, 2179, 2178/2, 2177/4, 2181, 2180/1, 2180/2, 2871, 2186, 2183, 2184, 2185, 2869, 2870, 2182/1, 042/2 |
|||||
17 |
Dombóvár |
22 |
Szarvasdi-dűlő |
szakmai |
||
0263/7, 0263/8, 0264/2 |
||||||
18 |
Dombóvár |
23 |
Öregállás-dűlő |
szakmai |
||
Hrsz |
07/12, 07/13, 07/14, 07/15, 07/16, 07/17, 06, 013/1 |
|||||
19 |
Dombóvár |
24 |
Köztársaság u. |
szakmai |
||
Hrsz |
058, 4641/2, 4640/11, 4640/10, 2169/4, 4616, 043, 2933, 3410, 4596/1, 4596/3, 4598, 4600/3, 4600/6, 4601/13, 4601/15, 4601/16, 4602, 4603, 4604, 4605, 4606, 4607, 4608, 4609/1, 4609/2, 4610, 4613/2, 4613/3, 4614, 4615, 4617, 4633/2, 4635/1, 4635/2, 4636/1, 4636/2, 4637, 4638/3, 4639/1, 4642/2, 4643, 4644, 4645, 4646, 4648/2, 4649, 4650, 4651, 4652/2, 2886/3, 2887/1, 2888/1, 4640/2, 4640/3, 4640/5, 4640/6, 4640/8, 4640/9 |
|||||
20 |
Dombóvár |
25 |
Szarvasd I. |
szakmai |
||
Hrsz |
0264/2 |
|||||
21 |
Dombóvár |
26 |
Szilfás-dűlő VIII. |
szakmai |
||
Hrsz |
0164 |
|||||
22 |
Dombóvár |
27 |
Delelői-tábla 4. |
szakmai |
||
Hrsz |
0146/1 |
|||||
23 |
Dombóvár |
28 |
Delelői-tábla 2. |
szakmai |
||
Hrsz |
0146/1 |
|||||
24 |
Dombóvár |
29 |
Delelői-tábla 3. |
szakmai |
||
Hrsz |
0108, 0146/1 |
|||||
25 |
Dombóvár |
30 |
Delelői tábla 1. |
szakmai |
||
Hrsz |
0141/1, 0142, 0144, 0145, 0146/1, 0143, 099/1 |
|||||
26 |
Dombóvár |
31 |
Szilfás-dűlő VI. |
szakmai |
||
Hrsz |
0166 |
|||||
27 |
Dombóvár |
32 |
Szilfás-dűlő VII. |
szakmai |
||
Hrsz |
0164, 0166 |
|||||
28 |
Dombóvár |
33 |
Szilfás-dűlő IV. |
szakmai |
||
Hrsz |
0169, 0170 |
|||||
29 |
Dombóvár |
34 |
Szilfás-dűlő V. |
szakmai |
||
Hrsz |
0169, 0170 |
|||||
30 |
Dombóvár |
35 |
Szilfás-dűlő III. |
szakmai |
||
Hrsz |
0172, 0178, 0181, 0169 |
|||||
31 |
Dombóvár |
36 |
Szilfás-dűlő II. |
szakmai |
||
Hrsz |
0169 |
|||||
32 |
Dombóvár |
37 |
Szilfás-dűlő I. |
szakmai |
||
Hrsz |
0169 |
|||||
33 |
Dombóvár |
38 |
Kiskondai-halastavak I. |
szakmai |
||
Hrsz |
0181 |
|||||
34 |
Dombóvár |
39 |
Nosztány-dűlő I. |
szakmai |
||
Hrsz |
099/1 |
|||||
35 |
Dombóvár |
40 |
Gunaras (65195/2.) |
szakmai |
||
Hrsz |
0302/9, 0302/5, 0302/7, 0302/6 |
|||||
36 |
Dombóvár |
41 |
Gunaras (65195/1.) |
szakmai |
||
Hrsz |
2976/1, 2976/6, 2976/7, 2976/9, 2976/8, 2976/5, 2984 |
|||||
37 |
Dombóvár |
42 |
Üzemanyag telep |
szakmai |
||
Hrsz |
3824/7, 3824/8, 4571/5, 4896/2, 3824/3, 4571/6, 3824/2, 3823/1, 0301/2, 0302/5 |
|||||
38 |
Dombóvár |
43 |
Szenes út |
szakmai |
||
Hrsz |
2933, 4392/2, 4391, 4390, 4392/1, 4388, 2878/9, 2878/10, 4389, 4387, 4385, 4386, 4382, 4383, 4380, 4378, 4384, 4381, 4377, 3410, 2888/1, 4393 |
|||||
39 |
Dombóvár |
44 |
VII. (Temesvári) utca |
szakmai |
||
Hrsz |
3738, 3739, 3730/13, 3740, 3729, 3719, 3742, 3743, 3744, 3745, 3741, 3730/17, 3730/16, 3730/15, 3730/14, 3711, 3746/1, 3712, 3700, 3713, 3694, 3718, 3715, 3714, 3699, 3717, 3716, 3696, 3697, 3698, 3695 |
|||||
40 |
Dombóvár |
45 |
Szőlőhegy, Sarok-dűlő I. |
szakmai |
||
Hrsz |
0364/33, 0364/34, 0364/23, 0365 |
|||||
41 |
Dombóvár |
46 |
Szőlőhegy, Sarok-dűlő II. |
szakmai |
||
Hrsz |
0364/7, 0364/8, 0364/24, 0364/9, 0364/10 |
|||||
42 |
Dombóvár |
47 |
Újdombóvár-Köztemető ravatalozó |
szakmai |
||
Hrsz |
3807 |
|||||
43 |
Dombóvár |
48 |
Szarvasd-puszta |
szakmai |
||
Hrsz |
0234, 0287, 0288/3, 0232/46, 0232/45, 0232/13, 0232/12, 0232/18, 0232/11, 0232/10, 0232/9, 0232/22, 0232/21, 0232/23, 0232/24, 0232/20, 0232/25, 0232/26, 0232/19, 0232/27, 0232/44, 0286/1, 0232/37, 0272/4, 0288/6, 0288/5, 0288/4, 0261, 0232/47 |
|||||
44 |
Dombóvár |
49 |
Szarvasd II. |
szakmai |
||
Hrsz |
0232/46, 0232/48 |
|||||
45 |
Dombóvár |
50 |
Hangyálos |
szakmai |
||
Hrsz |
0245/1 |
|||||
46 |
Dombóvár |
51 |
Mászlonypuszta, Szilfa-dűlő |
szakmai |
||
Hrsz |
023/1 |
|||||
47 |
Dombóvár |
52 |
Szennyvíztelep |
szakmai |
||
Hrsz |
0324, 0318, 0326, 0325/9, 0325/4, 0325/5, 0325/6, 0325/1, 2967, 0325/10, 0325/2, 0325/3 |
|||||
48 |
Dombóvár |
53 |
Pusztamászlony |
szakmai |
||
Hrsz |
0119/23, 0119/22, 0119/21, 0119/20, 0119/19, 0119/18 |
|||||
49 |
Dombóvár |
54 |
Felsőmászlony |
szakmai |
||
Hrsz |
087/1, 054, 055, 0129/136, 0129/135, 0129/134, 0129/133, 051, 0129/137, 0129/132, 0129/131, 0129/130, 0129/129 |
|||||
50 |
Dombóvár |
55 |
Krúdy Gyula utca |
szakmai |
||
Hrsz |
3214/2, 3214/5, 3214/3, 3214/4 |
|||||
51 |
Dombóvár |
56 |
Szarvasd-puszta II. |
szakmai |
||
Hrsz |
0268/3, 0268/9, 0268/4, 0259/6, 0259/16, 0261 |
|||||
52 |
Dombóvár |
57 |
Szarvasd-puszta III. |
szakmai |
||
Hrsz |
0268/3, 0266/3, 0267/3, 0261, 0263/5 |
|||||
53 |
Dombóvár |
58 |
Békató |
szakmai |
||
Hrsz |
0320/2, 0322/31 |
|||||
54 |
Dombóvár |
59 |
Kapos-bozót |
szakmai |
||
Hrsz |
0135/1, 0138, 0367/27, 0367/28, 0367/29 |
|||||
55 |
Dombóvár |
60 |
Sarok-dűlő III. |
szakmai |
||
Hrsz |
0362/12, 0362/9, 0362/10, 0362/14, 0362/11, 0362/17, 0362/4, 0362/15, 0362/16, 0362/8 |
|||||
56 |
Dombóvár |
62 |
Gagarin utca 73/A előtt |
szakmai |
||
Hrsz |
4823, 080/2, 080/4, 4707, 4706/1, 4706/2, 4825, 4824, 4708 |
|||||
57 |
Dombóvár |
63 |
I.utca 14. |
szakmai |
||
Hrsz |
3323, 3338, 3337, 3309, 3310, 3311, 3312, 3308 |
|||||
58 |
Dombóvár |
64 |
Dőry Hugó utca |
szakmai |
||
Hrsz |
3823/2, 3807, 3824/3, 3821, 3822, 3840, 3841, 3843, 3842, 3845, 0302/7, 3816, 3815, 3814, 3813, 3812, 3808, 3844, 3811, 3809, 3810, 3817, 3839, 3838, 3837, 3818, 3819, 3820, 3836, 3846 |
|||||
59 |
Dombóvár |
65 |
Radnóti utca végén |
szakmai |
||
Hrsz |
4580, 4592/7, 4591 |
|||||
60 |
Dombóvár |
66 |
Békató 2. lelőhely |
szakmai |
||
Hrsz |
0322/33, 0322/16, 0322/51 |
|||||
61 |
Döbrököz |
29 |
Kereszt-dűlő |
szakmai |
||
Hrsz |
0261, 0259/26, 0263/5, 037/6, 037/7, 0260, 031, 019/4, 019/2 |
|||||
62 |
Kaposszekcső |
3 |
Vízműtelep |
szakmai |
||
Hrsz |
091/1, 090/1 |
|||||
Beiktatta a 14/2019. (III. 29.) R., hatályba lép: 2019. április 1.
Beiktatta a 14/2019. (III. 29.) R., hatályba lép: 2019. április 1.
Beiktatta a 14/2019. (III. 29.) R., hatályba lép: 2019. április 1.
Beiktatta a 14/2019. (III. 29.) R., hatályba lép: 2019. április 1.