Rábapaty község Önkormányzat Képviselő-testülete
Rábapaty Község Önkormányzata Képviselő -testületének 8/2016.(VIII.23.) önkormányzati rendelete Rábapaty község Helyi Építési Szabályzatáról.
Hatályos: 2020. 02. 12Rábapaty község Önkormányzat Képviselő-testülete
Rábapaty Község Önkormányzata Képviselő -testületének 8/2016.(VIII.23.) önkormányzati rendelete Rábapaty község Helyi Építési Szabályzatáról.
Rábapaty Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a) pontjában, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében
eljárva a következőket rendeli el.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1.1
1. §2 A település szabályozási és övezeti tervét a jelen rendelet a jelen rendelet melléklete tartalmazza.
2. Fogalmak
2. § (1) Mezőgazdasági épület: a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló épület.
(2) Nem zavaró hatású kisipari, kisüzemi építmény: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből,
(3) Szolgálati lakás: a fő funkciót hordozó épületben a létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője, vagy személyzete számára szolgáló lakás.
(4) Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő és hátsókerti határvonala között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.)
(5) Telekmélység a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.)
3. Szabályozási elemek
3. § (1) Kötelező szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ,
b) beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület határa
c) meglévő, illetve kialakítandó szabályozási vonal,
d) meglévő/megmaradó, illetve kialakítandó szabályozási szélesség,
e) építési övezet, illetve övezet határa és jele,
f) építési hely,
g) szélerőművek elhelyezésére vizsgálható terület határvonala
(2) Irányadó szabályozási elemek:
a) utcakép-védelem,
b) helyi védett művi érték,
(3) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabályi előírásokat.
(4) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
(5) A község területén a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
4. A telekalakítás általános szabályai
4. § (1) A falusias lakóterületeken telket összevonni 50 méteres telekszélességig lehet.
(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a) Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi területfelhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 2-nél.
b) A már kialakult telekosztású lakóterületi területfelhasználású telektömbben, amennyiben a
telekalakítás (telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés) a kialakult telkek
megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele
szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet
hasonlítva) legfeljebb 2 lehet. Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.
(3) Telekcsoport újraosztása estén a telekalakítás telektömbönként ütemezhető. A telek-átalakítással
érintett telkek telektömbön kívüli visszamaradó részei nem kell, hogy az építési telekre vonatkozó
előírásoknak megfeleljenek.
(4) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára
történő lejegyzést, és a telekhatár kiigazítást.
5. A telek beépítésének általános szabályai
5. § (1) Az előírtnál kisebb méretű, már kialakult telkeket be lehet építeni az építési övezetre vonatkozó beépítési szabályoknak megfelelően.
(2) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető
figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem
minősül építési tilalomnak.
(3) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
(4) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
(5) Az oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben amennyiben a telek szélessége meghaladja a 18,0 métert, az építési helyen belül az épület tetszőlegesen is elhelyezhető.
(6) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.
6. A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
6. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 és az SZ-J2 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 és az SZ-J2 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3)
(4) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építmény építménymagasságának, illetve a területre előírt megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.
(5) Az építmények közötti legkisebb távolságok 14 m-nél nagyobb telekszélesség esetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak. A 14 m-nél kisebb telekszélességek esetében az építmények közötti megengedett legkisebb távolság 4 m.
(6)3
(7) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ hatályba lépése előtt; továbbá, ha annak megvalósíthatóságára érvényes építési engedéllyel rendelkezi, kialakultnak kell tekinteni.
(8) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.
(9) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontását követően maximum az övezeti előírások paramétereinek megfelelő nagyságú épület építhető.
7. Környezetvédelem
7. § (1) A település területén zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható.
(2) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozás érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható.
(3) Vízvédelmi besorolás közigazgatási területre kiterjedően:
a) felszín alatti vizek esetében: a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló jogszabály szerint érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település,
b) felszíni vizek esetében: a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló jogszabály szerint általánosan védett kategória.
(4) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:
a) fák, bokrok 100 pollen/m3,
b) fűfélék 30 pollen/m3.
(5)4 (6) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.
(7) A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória
Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória
Üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.
(8) A tervezési területek az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória
Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória
A területen építőipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési
határértékek betartásával folytatható.
(9) A tervezési területek a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória
Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória
A település területén építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével
történhet.
(10) A település területén az egyes épületek zajtól védendő helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban megállapított zajterhelési határértékeknek teljesülniük kell.
(11) A település területén az egyes épületekben a vonatkozó jogszabályban megállapított emberre ható rezgésterhelési határértékeknek teljesülniük kell.
(12) A település területén a vonatkozó jogszabályokban előírt határértékeknek az új tervezésű vagy megváltozott terület-felhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is teljesülniük kell.
(13) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a
8.Természetvédelem
8. § (1)5 (2) A mellékutak (országos, települési), mezőgazdasági utak, valamint vízfolyások (patak, csatorna, árok) – parti sávra vonatkozó előírások betartása mellett – külterületi szakaszai mentén egységes út-, illetve vízfolyáskísérő fásítást kell létrehozni.
9. Táj- és településkép védelem
9. § (1) Az előkertek mélysége és a beépítési vonal a meglévő épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés estén az előkert mélysége 5 méter legyen.
(2)6
(3)7
(4) A település közterületein a meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet.
10. Zaj- és rezgésvédelem
10. § (1) A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória
Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória
Üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.
(2) A tervezési területek az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória
Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória
A területen építőipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható.
(3) A tervezési területek a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:
Falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória
Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória
A település területén építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével
történhet.
(4) A település területén az egyes épületek zajtól védendő helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban megállapított zajterhelési határértékeknek teljesülniük kell.
(5) A település területén az egyes épületekben a vonatkozó jogszabályban megállapított emberre ható rezgésterhelési határértékeknek teljesülniük kell.
(6) A település területén a vonatkozó jogszabályokban előírt határértékeknek az új tervezésű vagy megváltozott terület-felhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó
zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is
teljesülniük kell.
(7) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.
11. A föld védelme
11. § (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag illetve veszélyes hulladék
nem használható fel. A területen található környezetkárosító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.
(3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.
12. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme
12. § (1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.
(2) A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területekre vonatkozó korlátozásokat a 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet szerint kell betartani. A fakadó és szivárgó vizek határvonalát az SZ-J2 terv tartalmazza. (3) A közigazgatási terület a vonatkozó jogszabály alapján a felszíni alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik.
(4) A község területe a vonatkozó jogszabály alapján a vizek mezőgazdasági nitrátszennyezése szempontjából nitrátérzékeny kategóriába tartozik.
(5) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
(6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
(7) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.
(8) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szembeni védelméről” szóló jogszabály előírásainak.
13. Zöldfelületek
13. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
(3) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(4)8
14. Művi értékvédelem
14. §9
15. Védőtávolságok, védőterület, korlátozások
15. § (1) A település lakóterületei és különleges területei körüli 1000,0 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.
(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten:
c) 20 kV-os vezeték: 5,0-5,0 m.
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a villamosmű biztonsági övezetéről szóló jogszabály
tartalmazza.
(3) Gázvezeték védőtávolsága a cső palástjától mérten:
a) nagyközépnyomású gázvezeték: 5,0-5,0 m.
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről, valamint a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló jogszabályok tartalmazzák.
(4) Vízvezeték védőtávolsága a cső palástjától mérten:
D200-as ivóvízvezeték: 3,0-3,0 m.
A biztonsági övezetre épület nem építhető, épületrész nem nyúlhat.
(5) A vízfolyások, csatornák, vízfelületek parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 6,0-6,0 m széles területsáv. A parti sávra vonatkozó előírásokat a vízgazdálkodásról, valamint a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabályok tartalmazzák.
(6) Az oktatási és egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
(7) Külterületen a közút tengelyétől számított 50,0 méteren, autópálya, autóút, gyorsút és főútvonal esetén 100,0 méteren belül építmények csak a külön jogszabályok szerint helyezhetők el.
TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
16. Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
16. § (1) A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
a) beépített és beépítésre szánt terület,
b) beépítésre nem szánt terület,
(2) Beépítésre szánt terület (beépített, további beépítésre kijelölt)
a) Lakóterület
b) Üdülő terület
kereskedelem, szolgáltatás Gksz
a) Különleges terület
útterület KÖu
közműterület Köm
védelmi célú Ev
árvízvédelmi töltés Vt
kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás
vízilétesítmény – árok
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
17. Lakóterület
17. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:
a) falusias lakóterület (Lf).
18. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) fő funkciót hordozó épületként
aa) lakóépület,
ab) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari és intézményi (igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, közbiztonsági) épület,
ac) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a szabályozott terület lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő nem zavaró hatású kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény,
b) fő funkciót kiegészítő épületként
ba) gépjármű és egyéb tároló (pajta, géptároló, terménytároló),
bb) pince,
bc) állattartó épület, figyelemmel a vonatkozó jogszabályra1
bd) kisipari, kisüzemi műhely,
be) sportépítmény.
(2) A falusias lakóterületen az 500 m2 –nél kisebb telkek esetén 1 lakás építhető, 500 m2 –nél nagyobb telkek estén legfeljebb 2 lakás, (egy épületben 2 lakás vagy két külön épületben 1-1 lakás.)
(3) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő.
(4) A telkeken a ba), bb), bc), bd) pontokban felsorolt építmények csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt építmények egyidejű építése vagy megléte esetén építhetők.
(5) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az aa),ab), ac) pontban felsorolt épületek építhetők.
(6) Önálló épületként az ab), ac) pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben az ab), ac) pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb az ab), ac) pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.
(7) A falusias lakóterület telkeit az épületek használatba vételéig el kell látni
a) közüzemi ivóvízvezetékkel,
b) közüzemi szennyvíz-csatornával
c) közüzemi villamos energia vezetékkel.
1 jelenleg: 2008.évi XLVI tv, illetve 1999 .évi 32 FVM rendelet
(8) A falusias lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi előírások
a) zajvédelmi besorolás: lakóterület2,
b) kötelező szennyvízcsatorna rákötés,
c) kötelező hulladékelszállítás,
d) a telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
(9) A falusias lakóterület részletes övezeti előírásait a 8 számú melléklet tartalmazza.
18. Üdülő terület
19. § (1) Az üdülő terület besorolása a sajátos használat szerint:
c) hétvégiházas terület Üh
(2) A hétvégiházas területen legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek és a területet
használók ellátását szolgáló kereskedelmi és vendéglátó épületek helyezhetők el.
(3) A hétvégiházas üdülőterület részletes övezeti előírásait a 9 számú melléklet tartalmazza.
19. Gazdasági terület
20. § (1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz),
21. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen
a) elhelyezhető:
aa) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
ab) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló 1 db lakás helyezhető el, önálló lakó rendeltetésű épület nem
helyezhető el
ac) igazgatási, egyéb irodaépület,
ad) úti kiszolgáláshoz kapcsolódó (üzemanyagtöltő állomás, szerelés-javítás-karbantartás, szociális, fedett parkoló) épületek,
ae) kereskedelemhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó épületek,
af) szállítmányozáshoz, raktározáshoz kapcsolódó épületek, logisztikai park 3 ha felett
ag) szállásférőhely-szolgáltatáshoz, vendéglátáshoz kapcsolódó épületek,
ah) sportépítmény,
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen előírt maximális építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 2%-át.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen a telkek korlátlanul összevonhatóak.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató terület részletes övezeti előírásait a 10. számú melléklet tartalmazza.
20. Különleges terület
22. § (1) A különleges terület építési övezetei:
a) mezőgazdasági üzemi terület KMü
b) intézmény terület KInt
23. §
Mezőgazdasági üzemi terület
24. §
Intézményi terület
szolgáló épületek helyezhetők el.
Ezen kívül
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) hitéleti és
e) sport
(2) A terület övezetein a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás
kialakítható.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
21. Különleges beépítésre nem szánt terület
25. § (1) A különleges beépítésre nem szánt terület övezetei:
a) temető K T
b) bánya K B
c) sportterület K Sp
26. § (1) A temető területen sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
a) beépítési mód: szabadon álló,
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 2%,
c) kialakítandó zöldfelület minimuma: kialakult
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m,
e) építési hely határai: kialakult
(2) A temető telkét el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) szociális épület esetén közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) szociális épület esetén közüzemi szennyvíz-csatornával.
27. § (1) A bányaterület építési előírásai
a) építési hely határa: a telekhatároktól mérten 10,0m, portaépület esetén 2,0m.
b) megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0m,
c) a megengedett legnagyobb beépítettség 20%-ának mértékéig terjedő területnagyságban a műtárgyak építménymagassága 15m lehet.
d) megengedett legnagyobb beépítettség: legfeljebb 300m2
e) egyéb: Utóhasznosítás: fásított száraz terület és vizes élőhely
A fásítás növényanyagát a tájra jellemző őshonos fa és cserjefajokból kell összeválogatni
28. § (1) A sportterületen sportpályák és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, parkolók
építhetők.
a) beépítési mód: szabadonálló,
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 5%,
c) kialakítandó zöldfelület minimuma: 20%∗,
d) megengedett legnagyobb burkolt felület: 10%∗,
e) megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m,
f) építési hely határai: minden telekhatártól 6,0 m,
∗a sportpályák nem számítandók bele
(2) A sportterület telkét el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) szociális épület esetén közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) szociális épület esetén közüzemi szennyvíz-csatornával.
22. Közlekedési-, közműterület
29. § (1) Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint:
a) közútterület KÖu,
b) közműterület Köm.
(2) A közlekedési területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
a) A kialakítandó szabályozási szélességet számadat jelöli,
b) a meglévő/megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”.
(3) A közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
a) főút KÖu F
b) mellékút KÖu M,
c) településközi út KÖu T,
d) kiszolgáló út KÖu,
e) kerékpárút KÖu Kp,
(4) A közlekedési területen a 7. mellékletben ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(5) A közutak, utak telkének kialakítása szakaszosan is történhet az alábbiak szerint:
a) Hossztengelyére merőleges szakaszolás az egyidőben kiszolgálandó telkek, építési telkek helyzetének megfelelően azzal, hogy átmenetileg kialakuló zsákutca 250,0 m-nél hosszabb nem lehet. Ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül a zsákutca végén 16,0 x 16,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni.
b) A telek beépítése csak a teljes útkeresztszelvény megvalósításával lehet.
(6) Rábapaty közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.
a) mellékút K.V.A.90,
b) mellékút települési átkelési szakasza B.VI.d.A 40
c) településközi út K.V. A. 50
d) kiszolgáló út B.VI.d.A.50,
e) kerékpárút B.VII..
(7) A közlekedési területen belüli zöldfelület övezetében sportolási célú építmények elhelyezhetők.
(8) Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. (Gázfogadó állomás, szennyvízátemelő mű, Víztorony területe.)
23. Mezőgazdasági terület
30. § (1) A mezőgazdasági terület sajátos használat szerint
a) általános mezőgazdasági területek Mgá,
31. § (1) Általános mezőgazdasági terület - Mgá, jelű övezet
a) Az övezet elsősorban növénytermesztésre szolgál.
A területen az 25.000 m2-t meghaladó nagyságú területen a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények, géptároló szín, a megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület építhető
b) Az ottgazdálkodáshoz szükséges legfeljebb egy lakásos lakóépület építhető. A lakóépület beépített területe nem haladhatja meg a 200 m²-t.
c) Lakóépület legalább 500 m2 összes alapterületű, az a) pontban felsorolt építmények egyidejű
építése, vagy megléte esetén építhető.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság:
da) 7,5 m - a mezőgazdasági gépek tárolására alkalmas épületek, terménytárolók esetén,
db) 4,5 m - egyéb mezőgazdasági épületek, lakóépület esetén.
e) Az épületeket a telekhatároktól legalább 10,0 m-re, a közlekedési területek határától legalább 20,0 m-re kell elhelyezni.
f) Az övezetben az emberi tartózkodására szolgáló építmények a következő feltételekkel
helyezhetők el, ha
fa) a villamosenergia (közüzemi, vagy helyi) ellátás biztosított,
fb) az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz (közműves, vagy saját kútról táplált) – szükség esetén technológiai vízellátás is biztosított,
fc) a keletkező szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával, vagy közüzemi szennyvízcsatornával biztosított,
fd) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése, illetve megfelelő szikkasztása biztosított,
fe) a használat során keletkező hulladékok elszállítása biztosított,
ff) a terület megközelíthetősége biztosított (az egyes beépíthető földrészletek gépjárművel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthetők).
g) [13] Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41. §-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
h) [14] Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41. §-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
i) [15] Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41. §-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
24. Erdőterület
32. § (1) Az erdő területfelhasználási célja szerint:
a) védelmi Ev,
b) gazdasági Eg,
(2) A védelmi erdőben épületet elhelyezni nem lehet.
(3) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken
25. Zöldterület
33. § (1) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért azokat a funkciójuknak megfelelően kell
(2) Az egyes zöldterületek legkisebb zöldfelületi aránya, valamint megengedett legnagyobb beépítettségének mértéke a következő:
a) közpark esetében (1 ha feletti zöldterület) Z Kp,
ab) a legkisebb zöldfelület: 70%.
(3) A közpark területén sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, testedzést szolgáló- és kerti építmények, szobrok, köztéri alkotások helyezhetők el.
26. Vízgazdálkodási terület
34. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület az alábbiak szerint:
(2) A folyóvizek, állóvizek, holtágak medrében és a meghatározott parti sávjában, továbbá hullámtereken kizárólag a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabálynak megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(3) Az SZ-J2 terven jelölt V t jelű övezet, a töltés területét jelöli.
27. Természetközeli terület
35 § (1) Természetközeli területek: ex lege láp
28. Közműellátás
36. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
a) térszín alatt:
ab) szennyvíz vezeték,
ac) gázvezeték,
ad) távbeszélő földkábel,
ae) villamos energia vezeték,
af) telefon vezeték,
ag) kábel TV vezeték,
ah) nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok,
ba) villamos energia vezeték,
bb) telefon vezeték,
bc) kábel TV vezeték.
(2) A település közigazgatási területén megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell.
(3) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
(4) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(6) A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.
(8)12
(9)13
(10) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.
(11) Az ivóvízhálózaton keresztül minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.
(12)14
(13) A teljes közművel nem rendelkező gazdasági területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóval, vagy más korszerű közműpótló eszközzel is meg lehet oldani.
(14) Az új kialakítású lakóterületeken a terület beépítéséhez szükséges közműveket ki kell építeni, illetve a járdát, az útfelületet portalanított kivitelben kell megépíteni a lakóterületi beépítések használatba vételi engedélyének kiadásáig.
29. Szélerőművek
37. § (1) Az SZ-J2 terven szélerőművek telepítésére vizsgálható területen, amennyiben egyéb jogszabályoknak megfelelnek, szélerőművek állíthatók fel az alábbiak szerint:
a) A szélerőművek teljes (a torony + a lapát) magassága legfeljebb 150,0 m lehet.
b) A szélerőművek számára tornyonként igénybe vehető terület legfeljebb 3500 m2 lehet a hozzájuk vezető utat nem számítva.
c) Szélerőműveket a lombkoronaszint felett matt, világosszürke színűre, a lombkoronaszint alatt zöld színűre kell festeni.
d) 15
e)16
f) A szélerőművek az átlagos, vagy az átlag alatti minőségű termőföldeken kerüljenek elhelyezésre. Az átlagosnál jobb földminőségű mezőgazdasági területek igénybevételét az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A területen szélerőművek telepítése abban az esetben lehetséges, amennyiben megközelítésüket meglévő utakról biztosítják.
g) A szélerőműveket megközelítő utakat a megkülönböztető jelzést használó járművek számára alkalmas paraméterekkel, legalább 5,0 m széles megerősített burkolattal kell kialakítani.
h)17
i)18
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. Hatályba léptető rendelkezések
39. § (1) E rendelet hatályba lépésével egy időben a helyi építési szabályzat Rábapaty község közigazgatási területére 12/2004 (X.27.) számú rendelete hatályát veszti.
1. melléklet
2. melléklet19
3. melléklet20
4. melléklet21
5. melléklet22
6. melléklet23
7. melléklet
8. melléklet
9. melléklet
10. melléklet
11. melléklet
A címet hatályon kívül helyezte a 6/2018.(VI.26.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályon kívül 2018. 07.12.napjától
Módosította a 6/2018.(VI.26.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2018.07.12.napjától
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41.§-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41.§-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(VI.26.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályon kívül 2018.07.12.napjával
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41.§-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41.§-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41.§-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(VI.26.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályon kívül 2018.07.12.napjával
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41.§-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41.§-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41.§-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41.§-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41.§-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41.§-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41.§-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41.§-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41.§-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(VI.26.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályon kívül 2018.07.12.napjától
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(VI.26.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályon kívül 2018.07.12.napjától
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(VI.26.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályon kívül 2018.07.12.napjától
Hatályon kívül helyezte az 1/2018.(I.30.) önkormányzati rendelet 41.§-a. Hatályon kívül 2018.02.15. napjával
Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(VI.26.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályon kívül 2018.07.12.napjától