Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004 (VIII.31.) önkormányzati rendelete

Sé Község szabályozási terve, valamint helyi építési szabályzata jóváhagyásáról

Hatályos: 2020. 04. 11- 2020. 10. 01

Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének

13/2004.(VIII.31.) önkormányzati rendelete


egységes szerkezetbe foglalva

(a 9/2015. (XI.16.) a 2/2016.(II.17.) a 11/2016. (IX. 22.), a 2/2017. (II. 15.) a 2/2018. (II. 14. és a 8/2019. (IX. 05.) számú módosító rendelettel)


Sé Község szabályozási terve, valamint helyi építési szabályzata jóváhagyásáról


Sé Község Önkormányzat Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. Törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekről (a továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:


  1. Fejezet


ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK


1.§


            A Képviselő Testület e rendeletben Sé Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterületi Szabályozási Tervlapját és a Külterületi Szabályozási Tervlapját (továbbiakban szabályozási tervek) közzéteszi, és kötelező alkalmazását elrendeli.


2.§



3.§


            A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:

            (1) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

            (2) Külterületi földrészlet belterületbe vonására a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után kerülhet sor.


4.§


            A község területének tagolása építési használati szempontból:

            (1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2)   Az szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

a.) kertvárosias lakóterület                                    KEL      jelű

b.) falusias lakóterület                                           FL          jelű

c.) településközponti vegyes terület                      TV         jelű

d.) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület    KSZG    jelű

e.) különleges terület                                             KÜ        jelű

terület felhasználási egységekbe sorolja.

(3)    A szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

a.) közlekedési terület                                           KÁ        jelű

b.) közműépítmények területe                              KK        jelű

c.) közpark, közkert zöldterület                            ZKP       jelű

d.) védelmi célú erdőterület                                  ERV      jelű

e.)egészségügyi-szociális, turisztikai célú erdőterület         ERT      jelű

f.) mezőgazdasági terület                                      M           jelű

g.) egyéb rendeltetésű terület                               E            jelű

terület felhasználási egységbe sorolja


5.§


            (1) A szabályozási terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a telek mérete, beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, a közművesítettség mértéke, a zöldterület nagysága, a környezetterhelési határértékek, korlátozások, tilalmak, feltételek figyelembevételével építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket övezetekbe sorolja.

            (2) Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti, vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

            (3) A község területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm rendeletben (a Továbbiakban OTÉK) előírt számú személygépkocsi elhelyezési lehetőségét az 1.mellékletben meghatározott mértékben az építmény telkén kell biztosítani. Ahol a melléklet az OTÉK -ban előírt gépkocsi parkoló mennyiség biztosítását az építmény telkén nem, vagy csak részben írja elő, a hiányzó mennyiség elhelyezését a szabályozási terven jelölt helyeken, közterületen, vagy közforgalomnak átadott magánterületen kell biztosítani.

            (4) Terepszint alatti személygépkocsi parkoló, vagy garázs a beépítésre szánt területen – pince, alagsor építését tiltó övezetek kivételével - az építési övezetben megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség mértékéig, belterület beépítésre nem szánt területein az erdőterület, a közműépítmények területe és az egyéb terület kivételével legfeljebb 0,3 szintterület-sűrűség mértékéig minden övezetben létesíthető.

            (5)


  1. Fejezet


BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETI TAGOLÁSA, ÉPÍTÉSI ÉS TELEKALAKÍTÁSI SZABÁLYAI


6.§


Általános előírások:

            (1)

            (2) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett rendeltetés személy- és teherforgalmának elválasztása indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.

            (3) A területen épület akkor helyezhető el, ha:

  1. már nagyrészt beépült területen meglévő telek esetén a telek méretére vonatkozó előírások kivételével, az övezeti előírásoknak megfelel
  2. az épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna csatlakozás és legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetés az üzemeltetéshez szükséges mértékben a használatba vételig biztosított
  3. a szilárd burkolatú közúttól a telekhatáráig min. 6 m szélességű közterület biztosított, és abból legalább 3 m széles sáv a tűzoltó járművek közlekedésére alkalmas burkolattal ellátott
  4. a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel

(4) Korlátozások, tilalmak a szabályozási terv jelölése szerint az övezet egészére, vagy részletére vonatkozhatnak.

            (5) Állattartásra szolgáló építmény a beépítésre szánt területeken csak falusias lakóterületen, beépítésre nem szánt területeken csak mezőgazdasági területen belül helyezhető el . Állattartási célú épület, vagy helyiség telken belüli elhelyezését a beépítési mintalapok jelölik.

            (6)


7.§


           


8.§


            Kerítés létesítés  szabályai:

            (1)

            (2)

            (3) A telek közterületi vonalán tömör vagy áttört kerítés létesíthető az 1. sz. melléklet szerint.

            (4) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni.

            (5) A telek közterületi vonalán az áttört kerítés 1,2-2,0 m magassággal létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető.

            (6) A telek utcavonalán tömör kerítés 1,2-2,0 m magassággal létesíthető.

            (7) A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telkekkel határos vonalán), ahol az övezeti előírás megengedi, vagy előírja, tömör vagy áttört kerítés létesíthető 1,2-2,0 m közötti magassággal.

            (8) Telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonostársak hozzájárulásával, legfeljebb 1,6 m magassággal.


9.§


            Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

            (1) A telek utcai határvonalát, vagy ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg, az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni. Több utcával határolt telek esetén, az előzőleg meghatározott vonalat egy utcában építési vonalnak, a többi utcában minimális előkert méretének kell tekinteni.

            (2) A telken az elsődleges célt szolgáló épületet legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni.

            (3) Ahol az övezeti előírás az előkertre minimum méretet határoz meg, az nem építési vonal.

            (4)

            (5) A kereskedelmi, szolgáltató egységek bejáratát az utcai szabályozási vonal mögött minimum 2 m távolságra kell elhelyezni.

            (6) Az elsődleges célt szolgáló és további épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerinti, építésre kijelölt helyre kell elhelyezni.

            (7) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Gazdasági területen az előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, az épület fő funkcióját kiszolgáló mellékhelyiségek elhelyezésére szolgáló indokolt nagyságú építmény elhelyezhető.

            (8) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felőli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

            (9) Oldalkert mérete nem lehet kisebb - oldalhatáron álló beépítésnél- mint az övezetre előírt építménymagasság, de legalább 6,0m, - szabadon álló beépítésnél- mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől.

            (10).

            (11)

            (12)

            (13).

            (14) Ahol a terv telken belüli véderdő telepítését írja elő, azt a beépítési szabályok alkalmazásánál a telekhez nem tartozó területnek kell tekinteni.

            (15) terepszint alatti fedett parkoló, vagy pince az 5.§ (4) bekezdésének figyelembe vételével az övezetre előírt szintterület sűrűség mértékéig, a telek zöldterülete kivételével az építési telken bárhol építhető.

            (16) A község területén lakóterületeken és településközponti vegyes területen (a TV-02 övezet kivételével) csak magastetős épület építhető, 20-45º közötti tetőhajlásszöggel. Tetőtér beépítés esetén az álló tetőablakok fedése 0-45º lehet. A magastetőből kiugró toronyszerű tömegek fedése ettől eltérő is lehet.

            (17) Lakókocsi és sátor a község területén ideiglenes jelleggel max. 10 napig elhelyezhető, használható. Állandó (huzamos) használati jelleggel nem telepíthető..

            (18) Minden közhasznú építmény akadálymentes megközelítését és használatát biztosítani kell.

            (19) Közterületen építmény csak a rendelet 22.§ és a 25.§ előírásai szerint helyezhető el.

            (20) A szabályozási terven a telek be nem építhető részeként kijelölt területen építmény nem helyezhető el.




KEL jelű KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET ÉS ÖVEZETEI


10.§


Általános előírások:

            (1) Elsődlegesen laza beépítésű, akár több rendeltetési egységet is magába foglaló lakóépület elhelyezésére kijelölt terület.

            (2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

  1. lakás legfeljebb két lakás és két vendégszoba egységgel telkenként, telkenként egy épület építésével
  2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egység.
  3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység
  4. sportlétesítmény
  5. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari egység
  6. igazgatási és védelmi célú egység „

(2a) A területen közösségi szórakoztató és kulturális szolgáltató egység nem építhető.”


 (3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.


11.§


            Építési övezetekre vonatkozó előírások:

            (1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a KEL01-13 jelű építési övezetekbe sorolja.

            (2) Az övezeti tagolást a szabályozási terv, az építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

            (3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.

            (4).

            (5) A KEL 10 jelű övezet a területet határoló védőgát és övárok megépítése után, az árvíz-mentesítési munkák elvégzésével építhető be. A területhez vezető út koronaszintjét legalább a szabályozási terven jelölt magasságban kell megépíteni.

            (6) A KEL 12 jelű övezet csak a dozmati árvízi tározó megépítése után építhető be.

            (7).

            (8) A KEL 10 és KEL 12 jelű övezet potenciálisan mozgásveszélyes terület.

            (9)A KEL 10 és KEL 12 jelű övezetben pince nem építhető.



FL jelű FALUSIAS LAKÓTERÜLET ÉS

ÖVEZETEI


12.§


Általános előírások:

            (1) Elsődlegesen laza beépítésű, lakó-, mezőgazdasági és erdőgazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

            (2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

  1. lakóépület, legfeljebb két lakásegységgel + négy vendégszoba egységgel
  2. mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemi létesítmények
  3.  kereskedelmi, szolgáltató egység
  4. vendéglátó egység
  5. kereskedelmi szálláshely
  6. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari egység
  7. helyi egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység
  8. sportlétesítmény
  9. igazgatási, védelmi célú egység

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.


13.§


            Építési övezetekre vonatkozó előírások:

            (1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a FL01-14 jelű építési övezetekbe sorolja.

            (2) Az övezeti tagolást a szabályozási terv, az építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

            (3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.

            (4).

            (5) Az FL 14 jelű övezet csak a dozmati árvízi tározó megépítése után építhető be.

            (6)

            (7) Az FL13 jelű építési övezetben már kialakult 47-50/1 hrsz ingatlanok esetében az 1. sz. melléklettől eltérően 16 m telekszélességű telek is kialakítható



TV jelű TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET ÉS ÖVEZETEI


14.§


Általános előírások:

            (1) Elsődlegesen tömör beépítésű, lakóépület, településszintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális és sportcélú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

            (2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

  1. lakás
  2. igazgatási és védelmi célú egység
  3. vendéglátó egység
  4. kereskedelmi szálláshely
  5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység
  6. sportlétesítmény
  7. közösségi szórakoztató, kulturális egység
  8. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági egység

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.


15.§


            Építési övezetekre vonatkozó előírások:

            (1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a TV01-03 jelű építési övezetekbe sorolja.

            (2) Az övezeti tagolást a szabályozási terv, az építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

            (3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.

            (4).



KSZG jelű KERESKEDELMI, SZOLGÁTATÓ TERÜLET ÉS ÖVEZETEI


16.§


Általános előírások:

            (1) Elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

            (2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

  1. minden, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú egység
  2. kereskedelmi,vendéglátó és szolgáltató egység
  3. gazdasági célú épületben lakásegység
  4. igazgatási egység
  5. közösségi szórakoztató, kulturális egység
  6. egyházi, oktatási, egészségügyi valamint szociális egység
  7. sportlétesítmény”

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6-0,8.

(4) A Gksz-04 jelű építési övezetben nem helyezhető el önálló lakó rendeltetésű épület és a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás sem alakítható ki.”




17.§


            Építési övezetekre vonatkozó előírások:

            (1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a KSZG01-03 és Gksz04 jelű építési övezetekbe sorolja.

            (2) Az övezeti tagolást a szabályozási terv, az építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

            (3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(4).



KÜ jelű KÜLÖNLEGES TERÜLET ÉS

ÖVEZETEI


18.§


Általános előírások:

            (1) Rendeltetésük, védelmük, vagy az elhelyezhető építmények alapján különleges szabályozást igénylő területek.

            (2) A különleges területet csak az 1. sz. mellékletben megjelölt célra lehet felhasználni.

            (3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5-0,6.


19.§


            Építési övezetekre vonatkozó előírások:

            (1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a KÜ01-02 jelű építési övezetbe sorolja.

            (2) Az övezeti tagolást a szabályozási terv, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

            (3) Az övezet területén építmények szabadonálló beépítési móddal, a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

            (4) A KÜ1 jelű övezetben (temető) a bővítés területén belül 30 m széles fásított védőterületet kell kialakítani.


20.§


            A különleges területfelhasználási egység övezetének rendeltetése:

            (1) A KÜ01 jelű övezet a temető területének övezete, területén csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

            (2) A KÜ02 jelű övezet védett műemléki terület és építmény (pajta). A területen meglévő vagy új épületekben:

  1. lakóépület
  2. mezőgazdasági tevékenység
  3. kereskedelmi, vendéglátó tevékenység
  4. kézműipari építmény
  5. kulturális és művészeti tevékenység

célját szolgáló rendeltetési egységek, valamint rendeltetésszerű működésükhöz szükséges egyéb építmények helyezhetők el.



  1. Fejezet


BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI TAGOLÁSA, ÉPÍTÉSI ÉS TELEKALAKÍTÁSI SZABÁLYAI


21.§


Általános előírások:

            (1)


 (2).

            (3).

            (4) Közterületen építmény csak a rendelet 22.§ és a 25.§ előírásai szerint helyezhető el.



K jelű KÖZLEKEDÉSI, KÖZMŰ TERÜLET ÉS

ÖVEZETEI


22.§


Általános előírások:

            (1) A rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

            (2) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, köztárgyak továbbá a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

            (3) A területeket a szabályozási terv rendeltetésük szerint KÁ01-04, valamint KK01 övezetbe sorolja.

            (4).

            (5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési móddal, közterületen helyezhetők el.

            (6) Pince csak épület alatt létesíthető.

            (7) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 7,5 m.

            (8) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A távlatban várható közművek számára a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni.

            (9) A Szabályozási tervlapon ahol út koronaszint van megadva azt minimális magasságként kell figyelembe venni.


23.§


Közlekedési, közmű területek rendeltetés szerinti övezeti besorolása:

            „(1)    A KÁ01 jelű övezet az országos közúthálózatba tartozó fő- és mellékutak elhelyezésére kijelölt terület bel- és külterületen. Az övezetbe tartoznak:

  1. a 89. sz. Szombathely-Bucsu másodrendű főút tervezett elkerülő szakasza
  2. a 89. sz. Szombathely-Bucsu másodrendű főút
  3. a 87133. sz. Bucsui bekötőút


(2)   KÁ02 jelű övezet a helyi közúthálózatba tartozó belterületi gyűjtőutak elhelyezésére kijelölt terület. Az övezetbe tartoznak:

  1. a Rajki út
  2. a 16/2 és a 05 helyrajzi számú utakból kialakított új gyűjtőút
  3. az 50/2 valamint folytatásában kialakított új gyűjtőút”

 (3) KÁ-03 jelű övezet a helyi közúthálózatba tartozó mellékutak (lakóutak, kiszolgáló utak, mezőgazdasági utak és egyéb közforgalomnak átadott területek), terek elhelyezésére kijelölt terület.

            (5) KÁ04 jelű övezet az önálló gyalogutak elhelyezésére kijelölt terület

            (6) KK01 jelű övezet gáz közmű építményeinek elhelyezésére kijelölt terület


24.§


(1) Telekalakítás során az egyes közlekedési területekhez legalább az alábbi szabályozási szélességet kell biztosítani:

a.) országos főutak      22 m     mintaszelvény 3. sz. melléklet

(zárt csapadékvíz elvezetés esetén 18 m)

b.) országos közutak összekötő útjai    30 m

c.) gyűjtő utak 16 m     mintaszelvény 3. sz. melléklet

d.) lakó és egyéb mellékutak    12 m     (egyirányú min. 6 m)

e.) mezei utak vízárok nélkül      7 m

f.) mezei utak egyoldali vízárokkal         10 m                mintaszelvény 3. sz. melléklet

g.) önálló gyalogút       3 m

(2)

Z jelű ZÖLDTERÜLET ÉS

ÖVEZETEI


25.§


Általános előírások:

            (1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a szabályozási terven ilyen célra jelölt közterületek.

            (2).

            (3) A területek a szabályozási terv rendeltetésük szerint ZKP01-04 jelű  övezetekbe sorolja.

            (4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetését szolgáló

  1. sportolási, testedzési célú
  2. pihenést szolgáló
  3. vendéglátó
  4. a terület fenntartását szolgáló
  5. köztárgy célú
  6. vallási célú

építmények helyezhetők el az övezet területének legfeljebb 2%-os beépítésével.

            (5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési móddal, közterületen helyezhetők el.

            (6) Pince az övezetek területén nem létesíthető.

            (7) Építménymagasság a toronyépületek és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 6 m.

            (8) Az OTÉK előírásai szerint számított parkolómennyiséget közterületen biztosítani kell.

            (9).

            (10).

            (11) A 075/2 hrsz ingatlanon kialakuló zöldterület Arany-pataktól mért 50 m-es sávjában természetes állapotában                     szükséges megőrizni, és fenntartani.





26.§


Zöldterületek rendeltetés szerinti övezeti besorolása:

            (1) ZKP01 és ZKP02 jelű övezetek játszótér, pihenőpark, díszpark céljára kijelölt, vegyes funkciójú területek.

            (2) ZKP03 jelű övezetek pihenőpark, díszpark céljára kijelölt területek.

            (3) ZKP04 jelű övezetek sport, szabadidő eltöltés céljára kijelölt területek.



ER jelű ERDŐTERÜLET ÉS

ÖVEZETEI


27.§


Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában erdőterület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek.

            (2) Az erdőterületek a szabályozási terv elsődleges rendeltetésük szerint ERV01-02 jelű védelmi célú, ERT01 jelű egészségügyi-szociális, turisztikai célú övezetekbe sorolja.

            (3) Védelmi célú erdőterületek építési területen keletkező káros hatások elleni védelem célját szolgáló területek. Az övezet területén épület építése tilos. Véderdő a szabályozási terven megadott mértékkel  telepíthető és újítható fel.

            (4) Az egészségügyi-szociális, turisztikai célú erdőterületek sport, turisztika céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt erdőterületek, parkerdők.

            (5) A 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken, az egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetését szolgáló

  1. sportolási, testedzési célú
  2. pihenést szolgáló
  3. egészségügyi, szociális célú
  4. vendéglátó
  5. a terület fenntartását szolgáló
  6. köztárgy célú

építmények helyezhetők el.

            (6).

            (7).

            (8) Épületek a telken szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, az építménymagasság a toronyszerű tárgyak kivételével a 9 m-t nem haladhatja meg.

            (9) Pince csak épület alatt létesíthető.


28.§


Erdőterületek övezeti besorolása:

            (1) Az ERV01 jelű övezet, védelmi célú erdőterület. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület esetleges káros hatásai ellen védik a beépített és a tervezett lakóterületeket.

            (2) Az ERV02 jelű övezet, védelmi célú erdőterület. A külterületen telepített erdősávok a közlekedési zaj, valamint a szél káros hatásai ellen védik a beépített és a tervezett lakóterületeket.

            (3) AZ ERV01-02 jelű, védelmi rendeltetésű erdőterületek létesítője és fenntartója a terület tulajdonosa.

            (4) ERT01 jelű övezet, egészségügyi-szociális, turisztikai célú erdőterület.



M jelű MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET ÉS

ÖVEZETEI


29.§

Általános előírások:

            (1) A rendelet alkalmazásában mezőgazdasági területek a szabályozási tervlapon ilyen célra kijelölt területek és telkek.

(2) Mezőgazdasági területek elsődlegesen növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, valamint ezt a célt szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

            (3) A szabályozási terv a mezőgazdasági területeket azok használata és a területükön elhelyezhető építmények alapján M01-04 jelű övezetekbe sorolja.

            (4).

            (5) Épületek szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el.

            (6) Építménymagasság a tárolótornyok, silók és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m lehet.


30.§


„30. § (1) M01 jelű övezet mezőgazdasági növénytermesztés és állattenyésztés  céljára  kijelölt terület. Az övezetekben birtoktes kialakítható.

(2) A 720 m2-t el nem értő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

(3) 720-1500 m2 területnagyságú telken – a nádas, gyep és szántó művelési ág kivételével – egy gazdasági épület helyezhető el 3%-os beépítettségig.

(4) Amennyiben a telek területe az 1500 m2-t meghaladja

a.) mezőgazdasági tároló

b.) mezőgazdasági termékfeldolgozó

     c.) állattartó

rendeltetési egységek építményei helyezhetők el a terület 3%-os beépítettségéig.

(5)   Amennyiben a telek területe a 10000 m2-t meghaladja elhelyezhető továbbá

a.) mezőgazdasági gépjavító rendeltetési egységek a terület 3%-os beépítettségéig,

     b.) igazgatási rendeltetési egységek a terület 3%-os beépítettségéig,

     c.)    telkenként egy lakásegység vagy két pihenőszoba rendeltetési egységek a terület 1,5%-os beépítettségéig.”


30/A§  M02 jelű övezet a mezőgazdasági területnek belterületi, árvízi elöntéssel veszélyeztetett része, mezőgazdasági növénytermesztés céljára korlátozás nélkül hasznosítható. Állattartásra szolgáló építmény elhelyezése az övezetek területén belül nem lehetséges. Az övezet területén, amennyiben a telek területe a 30.000 m2-t meghaladja

  1. mezőgazdasági tároló rendeltetési egység a terület 3%-os beépítettségéig
  2. mezőgazdasági termékfeldolgozó rendeltetési egység a terület 3%-os beépítettségéig
  3. igazgatási a terület rendeltetési egység  3%-os beépítettségéig
  4. telkenként egy lakásegység vagy két pihenőszoba rendeltetési egységek a terület 1,5%-os beépítettségéig

helyezhető el.”


„30/B.§ (1) M03 jelű övezet a mezőgazdasági területek szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágba tartozó   övezete.

(2)A 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

(3)720-1500 m2 területnagyságú telken egy gazdasági épület helyezhető el a terület 3%-os beépítettségig.

(4)Amennyiben a telek területe az 1500 m2-t meghaladja

a.) mezőgazdasági tároló

b.) mezőgazdasági termékfeldolgozó

rendeltetési egységek építményei helyezhetők el a terület 3%-os beépítettségéig.

(5)Amennyiben a telek területe a 3000 m2-t meghaladja elhelyezhetők továbbá

c.) igazgatási

d.) telkenként egy lakásegység vagy két pihenőszoba

rendeltetési egységek a terület 1,5%-os beépítettségéig.”

„30/C. § M04 jelü övezet a mezőgazdasági területek régészeti védelem alá tartozó része. Az övezet területén a régészeti védelem feloldásáig építmény elhelyezése nem lehetséges. A feloldás után a területre az M02 jelü övezet előírásai érvényesek.


30/D. § (1) M05 jelü övezet mezőgazdasági növénytermesztés és állattenyésztés céljára kijelölt terület. Az övezetben birtoktest az OTÉK 29. § (5) bekezdése szerint kialakítható.

  1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
  2. a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – legfeljebb 5 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
  3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 5 %-os beépítettséggel helyezhető el.
  4. Az övezetekben telkenként legfeljebb egy lakásegység helyezhető el.



E jelű EGYÉB RENDELTETÉSŰ TERÜLET ÉS

ÖVEZETEI


31.§


Általános előírások:

            (1) Az övezetbe a folyóvizek medre és partja, közcélú nyílt csatornák medre és partja, egyéb vízgazdálkodással kapcsolatos műtárgyak tartoznak.

            (2) A területek a szabályozási terv rendeltetésük szerint E01-03 jelű övezetekbe sorolja.

            (3) Az övezetek területén kizárólag a rendeltetést szolgáló, a vízgazdálkodással, vízkár elhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el.


32.§


Területfelhasználási egység övezeti tagolása:

            (1) E01 jelű övezet a folyók, mellékágak és partjuk számára kijelölt terület.

            (2) E02 jelű övezet a közcélú vízárkok céljára kijelölt terület.

            (3) E03 jelű övezet az árvízmentesítés érdekében emelt gátak területe



  1. Fejezet


KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK


33.§


A föld védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

(1).

            (2) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és az újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

            (3) A község területén bánya csak abban az esetben nyitható, ha annak területe a Rendezési Tervben jelölve van. Egyéb esetekben bányatelket kialakítani, bányát nyitni csak a Rendezési terv megfelelő módosítása után lehetséges.



34.§


A vizek védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

            (1) A község területén hulladéklerakó, szennyvíziszap lerakó, veszélyes anyag lerakó nem létesíthető.

            (2).

            (3) A község területén a szennyvizek elszikkasztása tilos.

            (4) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni tilos.

            (5) Csapadékvíz telken belül elszikkasztható.

            (6) Az élővízfolyások mindkét partján a partéltől –partvonaltól- számított 6 m-en belül épület és építmény nem helyezhető el.

            (7) A talaj és a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

            (8).


35.§



36.§


Az élővilág védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

            (1) A község területén az erdőterület csökkentése tilos.

            (2)

            (3) Lakóterületeken az előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani és folyamatosan fenntartani.

            (4) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni.



37.§



38.§


A települési környezet védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok:

            (1)

            (2)

            (3) A szennyvízátemelők körül 20 m védőtávolságot kell tartani.


39.§




  1. Fejezet


ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK


40.§


            A rendelet vonatkozásában:

            (1) Elsődleges célt szolgáló épület: a telek fekvése szerinti építési övezet és övezet sajátos építési használatának maghatározásánál elsődlegesen megjelölt célt szolgáló rendeltetési egységek elhelyezésére szolgáló legnagyobb beépített térfogatú épület.

            (2) További épületek: építési telken, az elsődleges célt szolgáló épületen túl megvalósuló minden más épület.

            (3).

            (4)

            (5) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi egység: minden vállalkozásnak a közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas (iparcikkek, vegyi áruk, barkács anyagok és eszközök, élelmiszerek, húsáruk, italok, gyógyszerek,) árucikkek kizárólag kiskereskedelmi forgalmazását szolgáló helyiségcsoportja, a jármű és üzemanyag kereskedelem kivételével. Egy kereskedelmi egység nettó alapterülete a 150 m2-t nem haladhatja meg.

            (6) A helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátó egység: minden, nyilvános működésű, ételek, italok felszolgálására és azok helyben fogyasztására alkalmas (étterem, espresso, pizzéria, büfé, italbolt, salátabár, pecsenyesütő, lángossütő, cukrászda.) helyiségcsoport. Egy vendéglátó egység nettó alapterülete a 150 m2-t, illetve befogadóképessége az 50 férőhelyet (szabadtéri terasz, kerthelyiség területével együtt) nem haladhatja meg.

            (7) A helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató egység: mindazon szolgáltatások nyújtásához szükséges helyiségcsoport melyek közvetlenül a helyi lakosság személyi igényeivel és személyi vagyontárgyainak állagmegóvásával kapcsolatba hozható, a kereskedelem, a közúti járműjavítás, vendéglátás kivételével. A szolgáltatás nyújtásával veszélyes sugárzás nem keletkezhet, bűzös vagy veszélyes anyag a környezetbe nem kerülhet, a tevékenységből származó zaj és rezgésterhelésnek a vonatkozó szabványokban és rendeletekben előírt határérték alatt kell maradni. Egy szolgáltató egység nettó alapterülete a 150 m2-t nem haladhatja meg.

            (8) Nem zavaró hatású kézműipari egység: minden olyan termék előállító és bérmunka tevékenység végzésére szolgáló helyiségcsoport, amelyben egyszerű szerszámokkal, egyedi eljárásokkal történik a munkavégzés és annak következményeként zavaró hatás, vagy veszélyes sugárzás nem keletkezik. Bűzös vagy veszélyes anyagot csak olyan mennyiségben használnak, illetve olyan technológiát alkalmaznak, hogy a tevékenységből származó terhelések a vonatkozó szabványokban és rendeletekben előírt határértékek alatt maradnak. Egy kézműipari egység alapterülete a 150 m2-t nem haladhatja meg.

            (9) Jellegzetes területhasználat: a terep, növényzet, beépítési mód és rendeltetés értékes együttese.

            (10) Kereskedelmi szálláshely: minden szállás vagy üdülés céljára szolgáló épület, illetve épületrész, amely 6, vagy több lakó+vendégszoba egységet tartalmaz.

            (11) Vendégszoba egység: 18 m2-nél nem nagyobb lakószoba a hozzátartozó fürdő+wc helyiséggel.

            (12) Áttört kerítés: A legalább 40%-ban áttört felületű kerítés, legfeljebb 60 cm lábazattal. A lábazatot és a kapuzatokat is a kerítés felületéhez tartozónak kell tekinteni.



A SZABÁLYZAT ÉS A SZABÁLYOZÁSI TERVEK MÓDOSÍTÁSA


41.§


           


41/A.§


  1. A rendelet
  1. Beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai című 1. mellékletet
  2. Telek beépítési mintalapok című 2. mellékletet
  3. Közutak mintaszelvényei című 3. mellékletet
  4. Belterület Szabályozási Tervlap É-5       2004. augusztus című 4. mellékletet
  5. Külterület Szabályozási Tervlap É-6       2004. augusztus című 5. mellékletet
  6. Szabályozási terv módosítása SZT-M/1            2015. „ című 6. mellékletet
  7. a Szabályozási terv módosítása SZT-M/3          2016. című 7. melléklet”

tartalmazza


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


42.§

            (1)



(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Sé Községi Tanács ………. számú Tanácsrendelete a községrendezési előírásokról, valamint annak összes módosítása

            (3)


(4) A rendelet a 2019. október 10. napján lép hatályba, rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

            (5) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.


Sé, 2019. szeptember 4.




Polgármester                                                                              Jegyző