1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Berhida Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3.

(3) Az Önkormányzat bankszámlaszáma: 11748076-15429142.

(4) Az Önkormányzat adószáma: 1573447-2-19.

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja a https://berhida.asp.lgov.hu (a továbbiakban: honlap).

(6) Az Önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája: a 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. szám alatt az Önkormányzat épületének földszintjén lévő hirdetőtábla (a továbbiakban: hirdetőtábla).

(7) Az Önkormányzat a nemzetközi kapcsolatok ápolását Sepsibükkszád település önkormányzatával kötött testvértelepülési megállapodás alapján látja el.

(8) Berhida Város Önkormányzata alaptevékenységének és önként vállalt feladatainak kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

2. § (1) Önkormányzat Képviselő-testülete szerveinek megnevezése:

(2) A 2. melléklet tartalmazza azon önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok felsorolását, melyeket az Önkormányzat a költségvetési szervein, vagy társuláson keresztül lát el.

3. § (1) A Képviselő-testület 9 főből áll, melynek tagjai a megválasztott települési képviselők, valamint a polgármester.

(2) A települési képviselőt, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv) meghatározottakon kívül az e rendeletben meghatározott jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.

(3) A települési képviselő köteles:

(4) A települési képviselő, az állandó bizottság tagja és az állandó bizottság elnöke tiszteletdíjra jogosult. Amennyiben a települési képviselő, vagy az állandó bizottság tagja, illetve az állandó bizottság elnöke más állandó bizottságnak is tagja vagy elnöke, abban az esetben kizárólag egy állandó bizottsági tagsága vagy egy elnöki tisztsége után illeti meg az állandó bizottság tagjára, valamint az állandó bizottság elnöki tisztsége vonatkozásában megállapított tiszteletdíj összege. A települési képviselő, az állandó bizottság tagja, valamint az elnöki tisztség után járó tiszteletdíj összegét az Önkormányzat költségvetéséről szóló rendelete tartalmazza.

(5) A települési képviselő részére a Képviselő-testület, a képviselő-testületi és - bizottsági tagsága esetén – a bizottsági munkában való részvételhez szükséges időtartamra kiesett jövedelmét az érintett munkáltatók igazolása alapján téríti meg.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a nem települési képviselő bizottság tagjának a bizottsági munkában való részvételhez szükséges időtartamra kiesett jövedelmének megtérítésére.

(7) Amennyiben a települési képviselő vagy az állandó bizottság tagja lemond a tiszteletdíjáról, vagy annak egy részéről, abban az esetben az az Önkormányzat költségvetését illeti meg.

(8) A települési képviselőnek és az állandó bizottság tagjának a tiszteletdíját a negyedévet követő 30 napon belül, a IV. negyedévi tiszteletdíjat november 30-ig kell kifizetni. A november 30. napja és december 31. napja közötti időszakban alkalmazott tiszteletdíj megvonása esetén azt a következő év I. negyedévében kell érvényesíteni. Az alpolgármester tiszteletdíját havonta, a tárgyhót követő 10. napjáig kell elszámolni és kifizetni.

(9) Az Önkormányzat a települési képviselő, vagy bizottság tagja részére a képviselő-testület képviseletében vagy a képviselő-testület, továbbá a polgármester megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa megelőlegezett, számlával igazolt, szükséges költségeit megtéríti.

4. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester a külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási, valamint önkormányzati feladatainak ellátását és hatásköreinek gyakorlását az Önkormányzati Hivatal közreműködésével végzi.

(3) A Képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester minden hét szerdai napján ügyfélfogadást tart.

(5) A Képviselő-testület a tagjai közül a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

(6) Az alpolgármester a feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

5. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságokat hoz létre.

(2) Az állandó bizottságok települési képviselő és nem települési képviselő tagokból állnak.

(3)² A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(4) A Képviselő-testület a 4. mellékletben határozza meg az állandó bizottságok átruházott feladat- és hatásköreit, továbbá azon tárgyköröket, amelyekben előterjesztés a bizottság állásfoglalásával nyújtható be.

(5) A Képviselő-testület az állandó bizottság elnökének a helyettesítésére és munkájának segítésére egy elnökhelyettest választ. Az elnököt helyettesítő elnökhelyettes jogai és kötelezettségei azonosak az elnökével.

(6) Az állandó bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke.

(7)³ Az egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezései alapján az állandó bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek az abban foglaltak szerint.

6. § (1) A Képviselő-testület esetenként, az általa meghatározott feladat ellátására a határozatával ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság 3 vagy 5 főből áll, melynek elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. Az ideiglenes bizottságba 1 fő nem önkormányzati képviselő választható.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság elnöke, illetve tagjai e megbízatása után tiszteletdíjra nem jogosult.

(4) A titkos szavazás lebonyolítása érdekében a Képviselő-testület, a Képviselő-testület tagjaiból választott 3 fős szavazatszámláló bizottságot (a továbbiakban: szavazatszámláló bizottság) hoz létre.

(5) Az ideiglenes bizottság, a szavazatszámláló bizottság működésére – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6)⁴ Az ideiglenes bizottság nem önkormányzati képviselő tagját - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem terheli az 5.§ (7) bekezdésben foglalt kötelezettség.

7. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete és Vilonya Község Képviselő-testülete az önkormányzatok működésével, a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására 2013. január 1-jétől megalakították és fenntartják az Önkormányzati Hivatalt.

(2) Önkormányzati Hivatal működésére vonatkozó részletes szabályokat az Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

8. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi és bizottsági üléseken, való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyzőt az aljegyző teljes jogkörben helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodájának vezetője látja el.

(3) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról:

(4) A Képviselő-testülettől a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a 5. melléklet tartalmazza.

9. § Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében az Mötv-ben meghatározottak figyelembevételével társulásokban vesz részt. Az Önkormányzat a hatályos társulási megállapodások alapján, az azokban foglalt feladatok ellátására a 2. § f)-i) pontjaiban felsorolt társulások tagja.

10. § (1)⁵ Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján megállapodást köt a Berhidai Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, valamint a Berhidai Német Nemzetiségi Önkormányzattal (a továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzatok).

(2) A megállapodás alapján az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére a Berhida, Kossuth L. u. 18. szám alatti Berhidai Művelődési Ház és Könyvtár tetőterében kialakított 1-1 irodahelyiséget az intézmény nyitvatartási ideje alatt korlátozás nélkül, ingyenesen használatba adja és a helyiség használatához kapcsolódó rezsi- és fenntartási költségeket az intézmény költségvetésében biztosítja.

(3) Az Önkormányzat a helyiség használata keretében a leltár szerinti tárgyi, technikai eszközök használatát ingyenesen biztosítja.

(4) A nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos, a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti feladatokat az Önkormányzat az Önkormányzati Hivatalon keresztül látja el.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket az Önkormányzat az Önkormányzati Hivatal költségvetésében biztosítja.

(6) A jegyző vagy az aljegyző (akadályoztatásuk esetén a jegyző megbízottja) részt vesz a nemzetiségi önkormányzatok testületi ülésén és jogszabálysértés esetén törvényességi észrevételt tesz.

(7) A településen lévő német és roma nemzetiség önkormányzatainak működéséhez nyújtható további anyagi támogatás mértékét az Önkormányzat a költségvetési rendeletében határozza meg.

11. § A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést (a továbbiakban együtt: ülés), valamint közmeghallgatást tart.

12. § A Képviselő-testület üléseit írásbeli meghívó megküldésével a polgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén, vagy ha a két tisztség egyidejűleg betöltetlen, az ülés összehívását és levezetését a Gazdasági Bizottság elnöke látja el.

13. § (1) Az alakuló ülésre szóló meghívónak tartalmazni kell az alakuló ülés helyét, kezdési időpontját, valamint a napirendi pontokat és az e rendelet szerint összeállított írásos előterjesztést.

(2) A rendes ülésre szóló meghívónak tartalmazni kell:

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívónak tartalmazni kell:

(4) Ha a Képviselő-testület összehívására az Mötv-ben meghatározott indítvány alapján került sor, abban az esetben az indokolással ellátott indítványt csatolni kell a meghívóhoz.

(5)⁶ Az alakuló ülés meghívóját az alakuló ülés napját megelőző legalább 1 nappal előbb, a rendes ülés meghívóját az alakuló és a rendes ülés napját megelőző legkésőbb 3. napon kell megküldeni. A rendkívüli ülésre a meghívót a rendkívüli ülés kezdetét megelőző legalább 24 órával előbb kell közölni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön túl csak az e rendelet vonatkozó rendelkezései szerint elkészített rendkívüli előterjesztéseket lehet megküldeni.

(7) A Képviselő-testület alakuló ülésére meg kell hívni:

(8) A Képviselő-testület rendes és rendkívüli üléseire meg kell hívni:

(9) Az ülésre szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni, kivéve, ha annak elektronikus úton történő megküldése elháríthatatlan akadályba ütközik.

14. § (1)⁷ A meghívóhoz csatolt előterjesztés javaslata lehet:

(2) Az (1) bekezdés a), b), c) pontjaiban meghatározott előterjesztések minősülnek döntést igénylő előterjesztéseknek.

(3) A Képviselő-testület tagja jogosult a Képviselő-testület rendes ülését megelőző 15 nappal korábban írásban a polgármesterhez megküldött, a munkaterv napirendi pontjai között nem szereplő, azonban közérdekű, a várost érintő önkormányzati témában felszólalási lehetőséget kérni (a továbbiakban: napirend előtti felszólalás). Ha a Képviselő-testület a rendes ülésén a napirend előtti felszólalást felveszi a napirendi pontok közé a Képviselő-testület tagja napirend előtti felszólalását előadhatja, arról azonban vita nem nyitható. Ha határidőt követően érkezett a napirend előtti felszólalásra vonatkozó kérelem és a kérelmező azt nem vonja vissza, a soron következő rendes ülésen adhatja elő napirend előtti felszólalását, amennyiben azt a Képviselő-testület felveszi a napirendi pontok közé.

(4) A napirend előtti felszólalás esetén annak tárgyát és indokát meg kell jelölni.

15. § (1) Előterjesztésre jogosultak:

(2)¹⁰ Az (1) bekezdés b)-h) pontjaiban szereplő, előterjesztésre jogosult az írásbeli előterjesztését - papíralapú vagy elektronikus formában - a Képviselő-testület rendes ülését megelőző 15 nappal korábban a polgármesternél kell benyújtania. A polgármester - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - köteles javaslatot tenni a Képviselő-testületnek az előterjesztés napirendi pontok közé történő felvétele érdekében.

(3)¹¹ A polgármester a 15 napos határidőt követően érkezett írásbeli előterjesztés napirendi pontok közé történő felvételét legkésőbb a soron következő rendes ülésen köteles javasolni a Képviselő-testületnek.

(4)¹² A (2) bekezdésben felsorolt személyek által, a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a polgármesterhez benyújtott rendelet-tervezet írásbeli előterjesztésének napirendi pontok közé történő felvétele érdekében a polgármester legkésőbb a soron következő második rendes ülésen köteles javaslatot tenni a Képviselő-testületnek.

(5)¹³ A polgármester az írásbeli előterjesztést annak beérkezését követő 3 munkanapon belül írásban, indokolással ellátva visszautasíthatja, amennyiben az nem felel meg az előterjesztés tartalmi követelményeinek. A visszautasított írásbeli előterjesztés nem minősül benyújtott előterjesztésnek.

16. § (1) Rendkívüli előterjesztésnek minősül minden olyan döntést igénylő előterjesztés, amelynek szükségessége a Képviselő-testület rendes vagy rendkívüli ülését összehívó meghívó megküldését követően merült fel és a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, jogszabály által előírt kötelezettség vagy más különösen nyomós indok miatt az előterjesztő javasolja annak napirendi pontként történő felvételét.

(2)¹⁴ Rendkívüli előterjesztést a 15. § (1) bekezdés a), c), d), e), f) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosultak terjeszthetnek elő.

(3)¹⁵ A polgármester a rendkívüli előterjesztését rendelet-tervezet esetében írásban, más esetben a Képviselő-testület rendes vagy rendkívüli ülésén szóban is jogosult előadni és javasolni a napirendi pontok közé történő felvételét.

(4)¹⁶ A 15. § (1) bekezdés c), d), e), f) pontjaiban meghatározott rendkívüli előterjesztésre jogosultak, a rendelet-tervezet kivételével a rendkívüli előterjesztésüket a Képviselő-testület rendes vagy rendkívüli ülésén jogosultak szóban is előadni és javasolni a napirendi pontok közé történő felvételét. A 15. § (1) bekezdés c), d), e), f) pontjaiban meghatározott rendkívüli előterjesztésre jogosultak a rendelet-tervezetet kizárólag írásban a polgármesternél terjeszthetik elő, aki, amennyiben a (5) bekezdésben foglalt visszautasítási ok nem áll fenn, javasolja annak felvételét a napirendi pontok közé.

(5)¹⁷ A polgármester az írásbeli rendkívüli előterjesztést haladéktalanul írásban, indokolással ellátva visszautasíthatja, amennyiben az nem felel meg a rendkívüli előterjesztés tartalmi követelményeinek. A visszautasított írásbeli rendkívüli előterjesztés nem minősül benyújtott előterjesztésnek.

17. § (1) Az előterjesztés és a rendkívüli előterjesztés határozati javaslatát az előterjesztője a Képviselő-testület rendes vagy rendkívüli ülésén a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatja. Bizottság előterjesztését, rendkívüli előterjesztését a bizottság elnöke nem vonhatja vissza.

(2)¹⁸ A rendes ülésre szóló meghívóban szereplő előterjesztés és a rendkívüli előterjesztés javaslatához az előterjesztésre jogosult, jogosult írásban, vagy az ülésen szóban új vagy módosító javaslatot tenni.

(3)¹⁹ A rendes ülésre szóló meghívóban szereplő előterjesztés javaslatához az előterjesztésre jogosult a képviselő-testületi rendes ülést megelőző legkésőbb 2. napon írásban teheti meg új vagy módosító javaslatait, a rendkívüli előterjesztés javaslatához legkésőbb a rendes ülés napja 12:00 óráig lehet írásbeli új vagy módosító javaslatot benyújtani a polgármesternél.

(4)²⁰

(5)²¹

(6)²² A napirend módosítása tekintetében a rendkívüli előterjesztésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

18. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek– jogszabályban meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell:

(2) Az írásbeli rendkívüli előterjesztésnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a 16. § (1) bekezdésre okot adó körülményeket is.

(3) A szóban előterjesztett rendkívüli előterjesztés esetén az írásbeli előterjesztésre vonatkozó szabályok mellőzhetők, azzal, hogy a határozati javaslatot pontosan meg kell fogalmazni.

19. § (1)²⁴ A Képviselő-testület alakuló ülésének napirendi pontjai:

(2) Az alakuló ülésen más ügy a napirendi pontok közé nem vehető fel.

(3) A Képviselő-testület a munkaterve alapján tartja rendes üléseit.

(4)²⁵ A Képviselő-testület a féléves munkaterv alapján február hónaptól június hónapig (tavaszi ülésszak) és szeptember hónaptól december hónapig (őszi ülésszak) havonta egy alkalommal tartja rendes üléseit. Január, július és augusztus hónapokban a Képviselő-testület rendes ülést nem tart.

(5) A Képviselő-testület a rendes ülésén a munkatervben rögzített napirendi pontokat tárgyalja, melyet döntése alapján a rendkívüli előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint megtett előterjesztésekkel kiegészíthet.

(6)²⁶ A (4) bekezdésben foglalt rendes ülések – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - a hónap utolsó szerdai napján 16 órakor kezdődnek.

(7) A decemberi rendes ülés napját és kezdésének időpontját a Képviselő-testület a munkatervében a (6) bekezdéstől eltérő napra és időpontra is megállapíthatja.

20. § (1) A munkaterv előkészítéséről és az ahhoz kapcsolódó javaslatok bekéréséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

(3) A javaslatokat a munkatervhez a polgármesternél, a javaslat benyújtására megadott határidőig kell benyújtani. A polgármester a munkatervi javaslat beterjesztésekor tájékoztatást ad valamennyi beérkezett javaslatról, továbbá azok - esetleges - figyelmen kívül hagyásának indokairól.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell

(5) A munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület a polgármester javaslatára az előző év decemberében és a tárgyév júniusában határoz.

21. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott rendes ülésén kívüli időpontban is tarthat ülést (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester hív össze. A rendkívüli ülést az Mötv-ben meghatározott esetekben 15 napon belüli időpontra össze kell hívni, a kezdeményezés benyújtásától számított 5 napon belül.

(2)²⁷ Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása esetén az előterjesztésekre és a rendkívüli előterjesztésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A rendkívüli ülésre az e rendeletben foglalt eltérésekkel a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

22. § (1) A Képviselő-testület ülésére meghívott az a személy, akit valamely napirend tárgyalásához hívtak meg csak az adott napirendi pont vitájában vehet részt tanácskozási joggal.

(2) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a honlapon történő megjelenítésével kell értesíteni.

23. § (1) A Képviselő-testület évente a munkaterve alapján tartja meg a közmeghallgatást.

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, az ismertetésre kerülő témákról 8 nappal korábban kell a lakosságot a hirdetőtáblán és a honlapon tájékoztatni.

24. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg majd vezeti azt. A polgármester akadályoztatásának minősül, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester állapítja meg a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, továbbá számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket.

25. § Az ülésen a polgármester feladatai, jogkörei különösen:

26. § (1) Ha az ülés kezdetének időpontjában a Képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester az ülést határozott időtartamra, de legfeljebb 1 órára felfüggeszti. Ennek letelte után sem válik határozatképessé a Képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti.

(2) Ha a Képviselő-testület ülés közben válik határozatképtelenné, a polgármester az ülést határozott időtartamra, de legfeljebb 1 órára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni, ellenkező esetben be kell rekeszteni.

(3) Ha a Képviselő-testület rendes ülése határozatképtelenség miatt került berekesztésre, abban az esetben 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására – ide nem értve azon napirendi pontokat, melyekben döntés született - a Képviselő-testület ülését újra össze kell hívni, azonban a rendkívüli előterjesztésekre vonatkozó szabályok ez esetben is alkalmazandóak.

27. § (1) A meghívóban tárgyalni javasolt napirendi pontokra és azok tárgyalási sorrendjére, az esetleges rendkívüli előterjesztésekre, napirend előtti felszólalásra figyelemmel a polgármester teszi meg a javaslatát a Képviselő-testületnek.

(2) Ha a Képviselő-testület az előterjesztést elnapolja, vagy a rendkívüli előterjesztést nem veszi fel a napirendi pontok közé, akkor az előterjesztés és a rendkívüli előterjesztés kapcsán meg kell határozni a napirendre tűzés időpontját. A napirendre tűzött előterjesztést, rendkívüli előterjesztést a meghatározott időpontban tárgyalni kell.

(3)²⁸ Ha az előterjesztő az előterjesztését vagy a rendkívüli előterjesztését visszavonja, akkor az nem kerülhet fel a napirendi pontok közé. Az előterjesztő az előterjesztését vagy a rendkívüli előterjesztését a vita során is bármikor indokolás nélkül visszavonhatja. A vita során visszavont előterjesztésről vagy a rendkívüli előterjesztésről szavazást nem lehet tartani, sem az előterjesztés visszavonásáról, sem pedig az abban foglaltakról.

(4) Ha az előterjesztő az előterjesztését vagy a rendkívüli előterjesztését indokolás nélkül visszavonja, abban az esetben az nem minősül az előterjesztés vagy a rendkívüli előterjesztés elnapolásának és azonos tartalommal az előterjesztő az előterjesztését, rendkívüli előterjesztését kizárólag a következő ülésszakban jogosult előterjeszteni.

(5) A polgármester a Képviselő-testület által elfogadott sorrend szerinti napirendi pontonként nyitja meg, vezeti, zárja le a vitát, valamint bocsátja szavazásra a javaslatot.

28. § (1) A Képviselő-testület ülésén jelenlévő meghívottakat vagy más megjelenteket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja. Amennyiben a rendzavarás folytatódik, vagy újra megismétlődik, a rendbontókat az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(2) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester egy alkalommal az ülést határozott időre, legfeljebb 1 órára félbeszakíthatja. Ha a felbeszakítás után a tanácskozás folytatása biztosított, az ülést tovább kell folytatni, ellenkező esetben be kell rekeszteni.

(3) A polgármesternek az (1)-(2) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyithat vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak, szavazásnak helye nincs.

29. § (1) A Képviselő-testület tagja az ülés vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő, eljárási kérdésre vonatkozóan (a továbbiakban: ügyrendi kérdés) bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi kérdés megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi annak indokolása együttesen legfeljebb 3 perc időtartamban. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi kérdés, a települési képviselőtől megvonja a szót.

(2) A napirend előtti felszólalás maximum 5 percig tarthat.

30. § (1) A napirendi pont tárgyalásának vitája előtt az előterjesztő jogosult szóbeli kiegészítést adni, melynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai egyszeri felszólalás keretében, 2 perc időtartamban kérdéseket intézhetnek, melyekre az előterjesztő köteles rövid, tárgyszerű választ adni legfeljebb 2 percben.

(2)²⁹ A napirendi pont tárgyalása vitájának megnyitása után a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A települési képviselők a napirendi pont témájához kapcsolódóan, lényegre törően kötelesek kifejteni álláspontjukat, megtenni észrevételeiket, úgy, hogy a felszólalás időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(3) A felszólaló ugyanazon napirendi pont vitája során a polgármestertől a korábbi felszólalásával kapcsolatos másik felszólalásra viszontválasz megtétele céljából 3 perces felszólalást engedélyezését kérheti. Ha az engedélyt a polgármester megtagadja, akkor a települési képviselő a Képviselő-testülettől kérheti a felszólalás megadását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A polgármester a véleményét a napirendi pont tárgyalásának vitája során önálló időkeret nélküli, soron kívüli hozzászólásban nyilváníthatja ki.

(5) A tanácskozási joggal részt vevő személyek részére a hozzászólás gyakoriságát és annak időkeretét a polgármester állapítja meg.

(6) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a napirendi pont tárgyalásának vitája során 3 perces időtartamban, több alkalommal is soron kívül hozzászólhat.

(7) A napirendi pont vitája során a vita lezárását bármely képviselő-testületi tag javasolhatja. A vita lezárásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. A napirendi pont vitájának lezárását követően azzal kapcsolatban további felszólalásra, kivéve a vitát megelőzően jelzettre nincs lehetőség.

(8) Attól a felszólalótól, aki a felszólalás időkeretét túllépi a polgármester megvonhatja a szót.

(9) A polgármester azt, aki a napirendi pont tárgyától eltér felszólítja, hogy térjen a tárgyra, ismételt felszólítás után a szót megvonhatja.

(10) Aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ, az üléshez méltatlan magatartást tanúsít, vagy más módon e rendeletnek a szabályait megszegi a polgármester figyelmezteti, ismételt figyelmeztetés esetén a szót megvonja.

(11) Akitől a szót megvonták, ugyanabban a napirendi pontban tárgyalt ügy kapcsán nem szólalhat fel újra.

31. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs vagy a vita a 30. § (7) bekezdése alapján a Képviselő-testület által nem került lezárásra, a polgármester a vitát lezárja.

(2) Ha a vitát a polgármester lezárta, vagy arról a Képviselő-testület döntött azt ismételten megnyitni, kérdezni, hozzászólni, kivéve a 30. § (7) bekezdésben foglaltakat már nem lehet és szavazást kell tartani a napirendi pont tárgyában.

32. § (1) A szavazás a polgármester erre vonatkozó felhívásával kezdődik. A döntéshez szükséges egyszerű vagy minősített többség tekintetében az Mötv-ben foglalt rendelkezések az irányadóak.

(2)³⁰ A polgármester az előterjesztések, rendkívüli előterjesztések rendelet-tervezeteit, határozati javaslatait, valamint az azokhoz kapcsolódó új vagy módosító javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(3)³¹ Előbb az új vagy módosító javaslatokról, majd az elfogadott módosításokkal egybefoglalt előterjesztésben, rendkívüli előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet, határozati javaslat egészéről szavaz a Képviselő-testület. Ha több új vagy módosító javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazás során az új vagy a módosító javaslatok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.

(4)³² Amennyiben az elfogadott új vagy módosító javaslat ellentétes az eredeti előterjesztésben, rendkívüli előterjesztésben vagy más módosító javaslatban szereplőkkel, abban az esetben az eredeti előterjesztésben, rendkívüli előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetről vagy határozati javaslatról továbbá a más módosító javaslatban szereplőkről külön további szavazást nem kell tartani.

33. § (1)³³ A Képviselő-testület tagjának "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozattal kell szavaznia.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történik. Kézfelemeléssel történő nyílt szavazás esetén, ha az nem egyhangú a jegyzőkönyvbe rögzíteni kell az ellenszavazatot leadott Képviselő-testület tagjának a nevét, amely azonban nem minősül névszerinti szavazásnak.

(3) Név szerinti szavazás az Mötv-ben vagy külön jogszabályban meghatározott esetben tartható. A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a jelen lévő Képviselő-testület tagjainak nevét, akik a szavazatukat szóban adják le. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, és a szavazatokat összegzi, majd azt a névsorral együtt átadja a polgármesternek.

34. § (1) Titkos szavazásra az Mötv-ben foglalt esetekben kerülhet sor.

(2) A titkos szavazásnál a 6. § (4) bekezdésben meghatározottak szerint megválasztott szavazatszámláló bizottság, a jegyző, valamint az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője, mint jegyzőkönyvvezető jár el.

(3) A titkos szavazás jelöletlen borítékba helyezett, az Önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon (a továbbiakban: hivatalos szavazólap), külön helyiségben elhelyezett az Önkormányzat pecsétjével lezárt urna igénybevételével történik.

(4) Szavazni csak a hivatalos szavazólapokon lehet. A hivatalos szavazólap átvétele, az átvételt igazoló dokumentum aláírása mellett a jegyzőtől történik.

(5) Ha a Képviselő-testület tagja a szavazólap átvételét visszautasítja vagy visszaadja, azt akként kell értékelni, hogy nem adott le szavazatot. Ebben az esetben a jegyző érvényteleníti a szavazólapot oly módon, hogy arra rávezeti a Képviselő-testület tagjának nevét és ezt az eseményt jelzi a szavazatszámláló bizottságnak. A szavazólap visszaadásának, visszautasításának tényét közérdekű adatként kell kezelni.

(6) A szavazatszámláló bizottságnak az urna lezárása előtt meg kell győződnie arról, hogy az üres.

(7) A Képviselő-testület tagjainak a szavazás elindításától számított legfeljebb 30 perc áll rendelkezésükre, hogy leadják szavazatukat, melynek lejártát követően szavazat nem fogadható el.

(8) Ha a borítéknak az urnába történő helyezése előtt a Képviselő-testület tagja arról tájékoztatja a jegyzőt, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a jegyző bevonja, majd ennek helyébe egy alkalommal új szavazólapot ad ki és ezt a tényt jelzi a szavazatszámláló bizottságnak.

(9) A titkos szavazás során a szavazatszámláló bizottság és a jegyzőkönyvvezető tartózkodhatnak az urna elhelyezésére szolgáló helyiségben.

(10)³⁴ Érvényes a szavazat, ha a hivatalos szavazólapon szereplő határozati javaslat, vagy az azon szereplő személy tekintetében az „igen”, „nem” vagy "tartózkodás" szavak mellett szereplő négyzetek egyikébe tollal tett két egymást metsző vonal kerül elhelyezésre.

(11) A szavazat érvénytelen, ha az nem a (10) bekezdés szerinti módon került elhelyezésre a szavazólapon. Az érvénytelen szavazatot a határozatképesség szempontjából figyelembe kell venni.

(12) Ha a Képviselő-testület tagja a hivatalos szavazólapot nem dobta az urnába, akkor a szavazata semmis, viszont a határozatképesség szempontjából figyelembe kell venni.

(13) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna pecsétjének érintetlenségét, majd felbontja az urnát és összeszámolja az érvényes, érvénytelen, semmis szavazatokat, valamint megállapítja a szavazás eredményét.

(14) A titkos szavazás lebonyolításáról a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet készít.

(15) A (14) bekezdés szerint készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(16) A titkos szavazásról készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek átadja. Ezzel a szavazatszámláló bizottság megszűnik.

35. § A polgármester a leadott szavazatoknak megfelelően megállapítja a szavazás eredményét és kimondja a Képviselő-testület döntését. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel a Képviselő-testület döntése szerint a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. A megismételt szavazásra e rendelet szavazásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az ismételt szavazás módja nem térhet el az azt megelőző szavazás módjától.

36. § A polgármester a koncentrált munkavégzés érdekében jogosult – akár többször is - tárgyalási szünetet elrendelni. A tárgyalási szünet időtartama alkalmanként a 30 percet nem haladhatja meg.

37. § A napirendi pontok tárgyalásának végeztével a polgármester berekeszti az ülést.

38. § (1) A települési képviselő az akadályoztatását az ülés, valamint a közmeghallgatás előtt szóban vagy írásban köteles bejelenteni a polgármesternél. A be nem jelentett távollét igazolatlan hiányzásnak minősül. Az igazolatlan hiányzás után alkalmanként, külön eljárás nélkül a tárgyhavi bruttó képviselői tiszteletdíj 25 %-a kerül megvonásra.

(2)³⁵ Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni, ha a települési képviselő előzetes bejelentés nélkül az ülés, valamint a közmeghallgatás meghívójában szereplő kezdő időpontjától számított több mint 30 perces késéssel érkezik és akadályoztatását a települési képviselő az ülés, valamint a közmeghallgatás előtt szóban vagy írásban nem jelenti be a polgármesternél.

(3)³⁶

(4)³⁷

(5) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntéshozatalból történő kizárására az Mötv. rendelkezései az irányadók, melynek megsértése esetén, ha azt a Képviselő-testület megállapította, mulasztásonként a Képviselő-testület tagjának tárgyhavi bruttó képviselői tiszteletdíjának 25 %-a kerül megvonásra.

(6)³⁸

(7)³⁹

(8)⁴⁰ A települési képviselő tárgyhavi képviselői tiszteletdíjának legfeljebb 100%-a vonható meg.

39. § (1) A Képviselő-testület üléséről és a közmeghallgatásról hangfelvétel alapján készül a jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvbe elmondottakat csak akkor kell szó szerint rögzíteni, ha azt a Képviselő-testületi tag, vagy a tanácskozási joggal részt vevő kéri.

(2) A hangfelvételt az üléstől számított 2 hónapig kell megőrizni.

40. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon túl:

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

41. § A választópolgárok a jegyzőkönyvet - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – az Önkormányzati Hivatalban megtekinthetik, illetve az önkormányzat honlapján olvashatják.

42. § (1) Az önkormányzati rendeletet az Önkormányzat honlapján kell kihirdetni. A kihirdetés napja a honlapra történő felhelyezés napja. A kihirdetés napját követő 5 munkanapon belül a hirdetőtáblán közzé kell tenni a kihirdetett rendelet számát és címét.

(2) A Képviselő-testület és a bizottság üléseiről, valamint a közmeghallgatásról készített jegyzőkönyvet 15 napon belül kell a honlapon megjeleníteni.

43. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) A közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga, azonban egy személy egy témában maximálisan kétszer, felszólalásonként 3 perc időtartamban szólalhat fel.

(3)⁴¹

(4)⁴² A közmeghallgatáson a Képviselő-testület határozatot nem hoz.

(5) Amennyiben a közmeghallgatáson olyan javaslat merül fel, amely képviselő-testületi döntést igényelhet, abban az esetben bármelyik képviselő-testületi tag azt az előterjesztésekre vonatkozó szabályok szerint a Képviselő-testület rendes ülésére előterjesztheti.

(6) Amennyiben a közmeghallgatáson további hozzászólás, észrevétel, javaslat nem érkezik abban az esetben a polgármester a közmeghallgatást bezárja.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a közmeghallgatás:

(8) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(9) A közmeghallgatás vezetésére, rendjének fenntartására, tárgyra térésre felszólításra, figyelmeztetésre rendreutasításra, szó megadására, megtagadására, megvonására, felfüggesztésére, félbeszakítására eltérő rendelkezések hiányában a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

44. § (1) A bizottság rendes és rendkívüli ülést tarthat (a továbbiakban együtt: bizottsági ülés).

(2) A Gazdasági Bizottság a rendes ülését rendszerint a Képviselő-testület rendes ülését megelőző hét keddi napján 16:00 órakor, a Humán Ügyek Bizottsága a rendes ülését rendszerint a Képviselő-testület rendes ülését megelőző hét szerdai napján 16:00 órakor tartja.

(3) A bizottságok a polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes ülést tarthatnak. Az együttes ülést tartó bizottságok akkor határozatképesek, ha bizottságonként a tagok több mint fele jelen van.

(4) Az együttes ülés levezetőjét a bizottságok elnökei közül a bizottságok tagjai egyszerű többséggel jelölik ki. Döntés hiányában az együttes ülést az idősebbik elnök vezeti le.

(5) Az együttes ülésen résztvevő bizottságok határozataikat külön szavazással hozzák meg.

(6) Ha a rendelet eltérően nem rendelkezik, akkor a bizottság ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az együttes ülésre is.

(7) A bizottság elnöke a bizottság hatáskörébe, valamint a feladatkörébe tartozó, a Képviselő-testület munkaterve szerinti, rendes ülésének a javasolt napirendi pontjai alapján azok megtárgyalására a bizottság rendes ülését a bizottság rendes ülésének napját megelőző legkésőbb 3. napon hívja össze.

(8) A határozatképes bizottság – a (7) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel - köteles tárgyalni a Képviselő-testület munkaterve szerinti rendes ülésének javasolt napirendi pontjait.

(9) A bizottságok tagjai részére a rendes ülésre valamennyi előterjesztést meg kell küldeni.

(10) Rendkívüli bizottsági ülést össze kell hívni:

(11) Az (10) bekezdés a) és b) pontjában szereplő esetben a bizottságot az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belüli, a c) pontban foglalt esetben az írásbeli indítványtól számított 5 napon belül, 15 napon belüli időpontra kell összehívni.

45. §⁴³ Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik a bizottsági ülés összehívására, az előterjesztésekre, rendkívüli előterjesztésekre, a rendelet-tervezetre, a határozati javaslatra, az ülés elnökének jogkörére, az ülés menetére, az ülés dokumentálására, a bizottsági ülés vezetésére, a tárgyalási szünet és az ülés rendjének fenntartására, Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy:

46. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2)⁴⁴