1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 8314 Vonyarcvashegy, Kossuth Lajos utca 42.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).

(4) A képviselő-testület létszáma 7 fő.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Vonyarcvashegy nagyközség közigazgatási területe.

(6) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.vonyarcvashegy.hu

(7) Az önkormányzati helyi újság elnevezése: Vonyarcvashegyi Hírmondó.

(8) Az önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája: a 8314 Vonyarcvashegy, Kossuth Lajos utca 42. szám alatt, a Vonyarcvashegyi Közös Önkormányzati Hivatal földszintjén lévő beltéri hirdetőtábla.

2. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, a társulás.

3. § (1) Vonyarcvashegy nagyközség címere: lefelé hegyesedő kétfelé osztott pajzs, mindkét mező kék színű, középen a Szent Mihály-domb, rajta a fogadalmi kápolnával, felső mezőben jobb és bal sarokban zöld színű szőlőlevél, rajta óarany színű szőlőfürt. Alsó mezőben a pajzs tengelyében horgony kötéllel, amelynek mindkét oldalán egymással szemben úszó hal látható. A címeren belül ábrák és keretek fekete kontúrúak, a hegy és a szőlőlevél kivételével óarany színűek.

(2) Vonyarcvashegy nagyközség zászlója: téglalap alakú, hosszában egyenlő arányban két színű, sötétkék és óarany, középen a község címere.

(3) A címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

4. § A képviselő-testület pecsétje: kör alakú „Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete” felirattal, középen a Magyarország címerével.

5. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően – a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében – önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban határozza meg.

(4) Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.

(5) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható feladat és hatásköreit törvény állapítja meg.

(2) A képviselő-testület az átruházott hatásköröket a 3. mellékletben szabályozza.

7. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározottak szerint tartja meg.

(2) A képviselő-testület alakuló ülésének összehívása esetén a rendes ülés összehívására vonatkozó általános szabályoktól el lehet térni.

(3) Alakuló ülésen:

8. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv szerinti ülés a rendes ülés. A képviselő-testület munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülése a rendkívüli ülés.

(3) A képviselő-testület a rendes ülésén a munkatervben megállapított, továbbá a polgármester által a meghívóban előterjesztett napirendeket tárgyal.

(4) A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

(6) A polgármester a munkatervi javaslat beterjesztésekor tájékoztatást ad valamennyi beérkezett javaslatról, továbbá azok esetleges figyelmen kívül hagyásának indokairól.

(7) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját és munkatervi napirendjét

9. § (1) A képviselő-testület a rendes üléseit a hónap utolsó csütörtök napján tartja.

(2) A képviselő-testület július és augusztus hónapokban rendes ülést nem tart.

(3) A képviselő-testület az üléseit a Községházán, 8314 Vonyarcvashegy, Kossuth Lajos utca 42. szám alatt tartja.

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy 3 napot meghaladó akadályoztatásuk esetén, helyettesítésükre és a képviselő-testület ülésének összehívására, a Pénzügyi, Gazdálkodási és Műszaki Bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnöke jogosult.

(2) A polgármester az ülés tervezett időpontjáról, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon, meghívóban értesíti a képviselőket.

(3) A meghívó és a napirendek előterjesztései elektronikus úton kerülnek megküldésre, a www.koziginfo.hu weboldal felületén, indokolt esetben e-mail vagy sms, üzemzavar esetén futár útján.

(4) Rendkívüli ülés összehívása esetén, az összehívásra vonatkozó formai követelmények és a (2) bekezdés szerinti határidő mellőzhetők. A polgármester intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben, a meghívó az ülés napján is megküldhető, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell, a meghívót a nyilvánosság biztosítása érdekében közzé kell tenni. Ebben az esetben a tiszteletdíj folyósítása szempontjából a hiányzás nem igazolatlan.

(5) A képviselő-testület ülését a polgármester haladéktalanul köteles összehívni, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem, jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

(6) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása kötelező Mötv-ben meghatározott esetekben.

(7) A meghívó tartalmazza:

(8) A meghívóban a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

11. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívására vonatkozó kezdeményezést – a javasolt napirend megjelölésével, valamint az ülés összehívásának indokával – írásban kell a polgármesternél benyújtani.

(2) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra tűzi ki a képviselő-testület rendkívüli ülését és a meghívóban jelzi a rendkívüli ülés összehívásának indokát, az ülés napirendjét.

(3) Az Mötv-ben meghatározott esetekben, a képviselő-testületi ülését, a polgármester 15 napon belüli időpontra köteles összehívni, az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. Amennyiben a polgármester, a kormányhivatal képviselő-testület összehívására tett indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a kormányhivatal hívja össze.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére az Mötv-ben foglaltakon túl tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

(3) A meghívottat tájékoztatni kell, ha meghívása tanácskozási joggal történik. A tanácskozási joggal meghívott a napirendi ponthoz egy alkalommal, legfeljebb három perc időtartamban szólhat hozzá.

(4) Az érintett kérésére, a képviselő-testület az Mötv-ben meghatározott esetekben tart és rendelhet el zárt ülést. Az érintettnek, a zárt ülés tartására vonatkozó kérését, az ülés megnyitásáig a polgármesterhez kell eljuttatnia. Amennyiben, az érintett, a kérését a képviselő-testületi ülés ideje alatt jelenti be, akkor a képviselő-testület dönt a zárt ülésről.

(5) A képviselő-testületek együttes ülése esetén, a képviselő-testület ülését, a polgármester, a polgármesterek megállapodása szerinti helyszínre hívja össze. Az együttes ülést, a polgármesterek megállapodása szerinti polgármester vezeti. Az együttes ülés jegyzőkönyvét, az ülés helye szerinti önkormányzati hivatal készíti el. A jegyzőkönyvet a polgármesterek és a jegyzők írják alá. A képviselő-testületek döntéseiket külön hozzák meg, és azt rendelet és határozat nyilvántartásuk szerint számozzák.

13. § (1) A képviselő-testületnek az előterjesztéseket a meghívóval együtt kell megküldeni. Indokolt esetben az írásos előterjesztés vagy határozati javaslat később, az ülésig kerül kiküldésre vagy az ülésen kerül kiosztásra.

(2) Az előterjesztés tartalma szerint:

(3) A képviselő-testület tárgyalási anyagai általában írásos előterjesztések.

(4) A polgármester kivételesen, a rendeletalkotás kivételével, szóbeli előterjesztésre is jogosult.

(5) A határozati javaslatot szóbeli előterjesztéskor is írásban kell benyújtani.

(6) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.

(7) A képviselő-testületi ülés előterjesztéseinek tartalmi, formai követelményeit és a határozatok végrehajtásáról történő beszámolás rendjét az 4. melléklet tartalmazza.

14. § (1) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

(2) Az előterjesztő felelős a tárgyalásra és döntésre alkalmas előterjesztés elkészítéséért.

15. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását indítványozhatja:

(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell a kidolgozott előterjesztést, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalásáról vagy elnapolásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A sürgősségi indítvány támogatottsága esetén, a főnapirendi pontok végén, az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket megelőzően kerül megtárgyalásra.

(5) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyalásának elutasítása esetén dönt arról, hogy az ügyet későbbi tárgyalásra ülésére felveszi-e.

16. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről, a hivatal a meghívó kiküldésével egyidejűleg a meghívónak az önkormányzat honlapján, továbbá az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján való közzétételével biztosítja a nyilvánosságot.

(2) Nyilvános ülésen a hallgatóság a kijelölt helyet foglalhatja el.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv-ben meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv-ben meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (4) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

(6) A képviselő-testület nyilvános ülésére benyújtott előterjesztések az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint a www.vonyarcvashegy.hu honlapon, a benyújtás időpontjától nyilvánosak.

(7) A rendes ülésekről az önkormányzat a Vonyarcvashegyi Hírmondó útján tájékoztatja a település lakosságát.

17. § (1) A képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít a lakosság önszerveződő közösségeinek véleményére, javaslataira és közreműködésére az önkormányzati döntések megalapozásában. A képviselő-testület Vonyarcvashegy nagyközség fejlesztése, a település funkcióinak magasabb szintű ellátása, a lakosság véleményének megismerése, továbbá közéleti szerepének növelése érdekében együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(2) A kapcsolattartás és az együttműködés konkrét formáit az önszerveződő közösséggel kötött együttműködési megállapodásban kell meghatározni.

(3) Az együttműködés céljainak teljesülése érdekében az önkormányzat tisztségviselői meghívásuk esetén részt vesznek a lakossági önszerveződő közösségek, az érdekvédelmi, szakmai szervezetek, a civil szervezetek fontosabb rendezvényein. A településen működő civil szervezetek vezetőit a polgármester meghívja az önkormányzat fontosabb rendezvényeire. A felek, két és többoldalú megbeszéléseket, közös rendezvényeket szervezhetnek.

(4) A képviselő-testület a költségvetésének függvényében, a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja az önszerveződő közösségek működését, amelyeknek céljai és tevékenysége az önkormányzati célok és feladatok megvalósulását elősegíti.

18. § (1) A képviselő-testület dönt a közmeghallgatás időpontjáról és egyidejűleg arról, hogy jelenléti vagy személyes megjelenése nélküli közmeghallgatást tart. A képviselő-testület személyes megjelenés nélküli közmeghallgatást a megjelenést kizáró veszélyhelyzet alatt tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a nyilvánosságot a képviselő-testületi ülés meghívójának közzétételére vonatkozó szabály szerint, a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább 10 nappal korábban kell tájékoztatni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A polgármester a képviselő-testület hozzájárulásával meghatározhatja a felszólalások időkeretét.

(4) Közmeghallgatáson a hozzászólásra a szót a polgármester adja meg. A közmeghallgatás vezetésére, rendjére egyebekben, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Amennyiben az elhangzott a helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok intézése nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik, azokat 15 napon belül át kell tenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, melyről a felszólalót értesíteni kell.

(6) A közmeghallgatásról a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabály szerint jegyzőkönyv készül.

19. § (1) A képviselő-testület vagy a polgármester egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismertetése érdekében települési fórumot tarthat.

(2) A települési fórum szervezése a polgármester feladata. A fórumon elhangzott kérdések, bejelentések, javaslatok intézésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről, a nyilvánosságot a képviselő-testületi ülés meghívójának közzétételére vonatkozó szabály szerint, a fórum időpontját megelőzően legalább 5 nappal korábban kell értesíteni.

(4) A fórumot a polgármester vezeti. A fórumra meg kell hívni az alpolgármestert, az önkormányzati képviselőket, a képviselő-testületi bizottságot, a jegyzőt.

(5) A fórumról a feljegyzést a hivatal készíti.

20. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére vagy a döntésből történő kizárása esetén a képviselő-testület ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti, ellátja a polgármester hatáskörébe tartozó ülésvezetési feladatokat.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet.

(3) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség biztosítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó önkormányzati képviselők névsorát, és az ülést berekeszti.

(4) Határozatképtelenség esetén a polgármester 8 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését újból összehívja.

(5) Ha a képviselő-testület ülés közben válik határozatképtelenné, de legfeljebb tizenöt perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

21. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

(2) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselő-testület tagjai, a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről, annak módosításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Napirendek összevont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(4) Az írásos előterjesztést az előterjesztés készítője a vita előtt legfeljebb három perc időtartamban összefoglalhatja, kiegészítheti.

(5) A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, melyre a polgármester vagy az általa kijelölt válaszol.

(6) A kérdés után a hozzászólások jönnek. A hozzászólások leghosszabb időtartama három perc. A képviselő-testület tagjai az egyes napirendek tárgyalásánál ismételt hozzászólásuk esetén további kettő percet használhatnak fel. A bizottság elnökének – akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tagjának – a bizottság állásfoglalásának ismertetésére legfeljebb három perces időtartam áll rendelkezésére.

(7) A hozzászólás időkeretét túllépőtől a polgármester figyelmeztetés után a szót megvonhatja.

(8) A szavazás elindítását követően kérdezni, hozzászólni már nem lehet. A szavazás elindításának kell tekinteni a polgármester erre vonatkozó felhívását.

(9) A polgármester javaslatára, a képviselő-testület hozzászólást biztosíthat, az ülésen részt vevő, a tárgyalt napirendben érintett személynek, ha azt, az ülést megelőzően indokaival alátámasztva kéri, kivételesen, ha azt az ülésen kéri. A hozzászólás biztosításáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A hozzászólás időkeretét a polgármester állapítja meg.

(10) A polgármester a vita során önálló időkeret nélküli, soron kívüli hozzászólásra jogosult.

22. § (1) A képviselő-testület tagja ügyrendi kérdésben bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Ügyrendi javaslat: a képviselő-testületi ülés vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő, eljárási kérdésre vonatkozó indítvány. Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi annak indokolása együttesen legfeljebb három perc időtartamban. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdés, a képviselőtől megvonhatja a szót. A polgármester intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

(3) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában több alkalommal is soron kívül hozzászólhat.

(4) A vita lezárása után személyes megjegyzést tehet, legfeljebb egy perc időtartamban az, aki személyét ért kritikára kíván válaszolni, illetve álláspontja miatt a vita során keletkezett félreértést kívánja tisztázni.

23. § (1) A polgármester a vitát lezárja, amennyiben további hozzászóló nincs.

(2) A vitát a képviselő-testület a napirend tárgyalásának elhúzódása miatt, a polgármester javaslatára, vagy ügyrendi javaslatra, vita nélkül hozott határozatával bármikor lezárhatja.

(3) A határozati javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányuló indítványt a vita lezárásáig, a javaslat szövegének pontos meghatározásával kell megfogalmazni.

(4) Az előterjesztés napirendről történő levételét, a polgármester vagy az előterjesztés készítője kezdeményezheti. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

24. § (1) A képviselő-testület tagja és a képviselő-testület ülésén részt vevő minden jelenlévő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani.

(2) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

(4) A polgármester által a rend fenntartása érdekében tett intézkedések ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

25. § (1) Az előterjesztő az előterjesztését visszavonhatja.

(2) Amennyiben az előterjesztés visszavonására az ülés napirendjének megállapítása előtt kerül sor, akkor az előterjesztés nem vehető napirendre. Amennyiben az előterjesztő a vita során vonja vissza az előterjesztését, ennek engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

26. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és ahhoz csatolt bizottsági módosító indítványokat, továbbá az ülésen megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítványokat a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

(2) A szavazás előtt a napirend előterjesztőjének jeleznie kell amennyiben az adott rész elhagyására, módosítására, kiegészítésére irányuló indítvány elfogadását nem támogatja.

(3) A rendelet-tervezet és a minősített szavazattöbbséghez kötött határozathozatal rész-szavazása során a módosító indítványok elfogadásához is minősített többségű szavazat szükséges.

(4) Választás, kinevezés, megbízás, kitüntető cím, valamint díjak adományozása ügyében, ha az előterjesztésben több személy szerepel, a képviselő-testület úgynevezett „lépcsős” szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az a személy, aki az egyes szavazási fordulóban egyszerű szótöbbséggel a legkevesebb szavazatot kapta, kiesik a következő fordulóból. Nem kell tovább folytatni a lépcsős szavazást, ha a szavazási fordulóban egy jelölt egyértelmű szavazattöbbséget kapott.

(5) Alternatívákat tartalmazó javaslat az alternatívák sorrendjében kerül szavazásra, és ha valamely javaslat megkapta a szükséges többséget, a szavazást nem kell folytatni.

(6) Amennyiben a határozati javaslatnak több pontja van, a határozati javaslatról a szavazás egyben történik. A polgármester javaslatára a határozati javaslat egyes pontjairól külön kell szavazni. Az erre vonatkozó önkormányzati képviselői javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a határozati javaslat egyes pontjairól külön történik a szavazás, a jegyzőkönyvben a szavazatok a határozati javaslat pontjaira leadottak szerint kerülnek feltűntetésre, az a pont, amely a szükséges szótöbbséget nem kapta meg, elutasítottnak minősül.

(7) Amennyiben a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is, külön-külön kell szavazást elrendelni.

(8) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat melletti igen, majd ellene szavazók nem szavazatait és a tartózkodás szavazatok számát, majd kihirdeti a szavazás számszerű eredményét.

27. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Erre vonatkozó indítványt:

(2) A képviselő-testület az előterjesztést további bizottsági tárgyalásra adhatja ki.

28. § (1) A képviselő-testület a döntését nyílt vagy titkos szavazással hozza meg.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történik.

(3) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(4) A képviselő-testület tagjai igennel, nemmel vagy tartózkodással szavaznak. A tartózkodás szavazat a szavazás eredményének a szempontjából ellenszavazatnak minősül.

29. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, az Mötv-ben meghatározott eseteken túlmenően:

(2) Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Személyi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

(4) Név szerinti szavazás esetén, a képviselő-testületi tagok nevét a jegyző „ABC” sorrendben felolvassa. A képviselő-testületi tagok a nevük elhangzását követően nyilatkoznak szavazatukról. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.

30. § (1) Titkos szavazásra, az Mötv-ben meghatározott eseteken túlmenően, a képviselő-testület eseti döntése alapján kerülhet sor. A titkos szavazást a bizottság jelenlevő tagjai bonyolítják le, urna és szavazólap felhasználásával. A szavazás eredményének megállapításáról külön jegyzőkönyv készül.

(2) A titkos szavazással meghozott döntés szavazati arányát képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvében fel kell tűntetni, utalva a titkos szavazásra.

31. § (1) A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikkben meghatározott feladatkörében eljárva önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) Az önkormányzati rendelet tervezetet a polgármester, a bizottság vagy a jegyző terjeszthetnek elő.

(4) Az önkormányzati rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesterhez írásban kell benyújtani, legkésőbb a rendelettervezet vitájának lezárását megelőzően.

(5) A rendelettervezet előkészítésének feladatait a hivatal látja el. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.

(6) Ha jogszabály valamely szervezet, vagy személy számára, kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelettervezetet véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen.

(7) A jegyző gondoskodik, a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint, a önkormányzati rendeletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti lefolytatásáról.

32. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően külön-külön, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése, annak kihirdetése során tartalmazza:

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése, az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján történik. A kihirdetett önkormányzati rendeletet 3 hónapig kifüggesztve kell tartani.

(4) A jegyző intézkedik az önkormányzati rendeletek hivatalos önkormányzati hirdetőtáblán történő kihirdetéséről kifüggesztéssel, az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetésről és közzétételről a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületén.

(5) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

33. § (1) A képviselő-testület határozata:

(2) A képviselő-testület határozata a döntés szöveges része után tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(3) A képviselő-testület normatív határozatának, továbbá az egyedi határozatának megjelölése annak közzététele során – az alábbi sorrendben tartalmazza:

(4) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül, a szavazati arány jegyzőkönyvi rögzítésével dönt:

(5) A normatív határozatok kihirdetése, az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján történik. A jegyző, a képviselő-testület normatív határozatát, az ülést követő 15 napon belül, 30 napra kifüggeszti és a határozatra rávezeti a kifüggesztés, a levétel időpontját. A jegyző az ülést követő 15. napig intézkedik, a képviselő-testület nyilvános és zárt határozatának, az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről.

(6) A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a hivatal gondoskodik.

(7) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a határidő lejáratát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell beszámolni.

34. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

35. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a névszerinti szavazásról készült névsort.

(3) A hivatal a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveit évente bekötteti.

36. § (1) A képviselő-testület tagja önkormányzati ügyben, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz interpellációt és kérdést intézhet.

(2) Az interpelláció: az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben probléma felvetése, intézkedés kezdeményezése.

(3) A kérdés: önkormányzati ügyekben felvilágosítás, tájékoztatás kérése.

(4) Az interpellációt a képviselő-testület ülésén akkor kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 nappal megkapta.

(5) A képviselő-testület ülésén benyújtott interpellációra elsősorban az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül kell, írásban, érdemi választ adni. Az írásos választ, minden képviselő-testületi tagnak meg kell küldeni.

(6) Az interpellációra adott szóbeli, vagy írásbeli válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd, ha a választ az interpelláló nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester az interpellációt további vizsgálat céljából kiadja, a bizottságnak.

(8) A kivizsgálás során az interpelláló részvételét lehetővé kell tenni.

(9) A kivizsgálás eredményéről a bizottság elnöke, a képviselő-testület legközelebbi rendes ülésén ad tájékoztatást. Az írásban megküldött válasz elfogadásáról, a következő rendes ülésen az interpelláló nyilatkozik, majd ezt követően dönt a képviselő-testület.

(10) A polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz feltett kérdések megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

(11) Az interpellációk és a kérdések megválaszolása után a polgármester, alpolgármester, az önkormányzati képviselők, a jegyző bejelentést tehetnek.

(12) A bejelentések nyomán szükséges intézkedések megtételéről és azok eredményéről, a polgármester a képviselő-testület, következő rendes ülésén ad tájékoztatást.

37. § Az önkormányzati képviselőt, a nem képviselő bizottsági tagot megválasztásának időpontjától, megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, melyről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

38. § (1) A hivatal köteles az önkormányzati képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, irat előállítást, sokszorosítást megadni.

(2) Az önkormányzati képviselő részére az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba a hivatalban a betekintést a jegyző biztosítja. A másolat, jegyzet, feljegyzés készítése, a személyes adatok védelmét, az iratvédelmet és iratkezelésre vonatkozó szabályokat be kell tartani.

(3) A fogadóra feltételeit az önkormányzati képviselő igénye szerint a hivatal biztosítja.

(4) Az önkormányzati képviselő a hivatal informatikai eszközeit, szolgáltatásait a vonatkozó szabályzatok betartásával veheti igénybe.

(5) Az önkormányzati képviselő, aki a képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a képviselő-testület bármely tagja kérésére köteles tájékoztatást adni az eljárásáról.

(6) Az önkormányzati képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(7) Az önkormányzati képviselő a képviselői munkához szükséges adminisztratív közreműködést a hivatalban a jegyző által meghatározottak szerint veheti igénybe.

(8) Az önkormányzati képviselő szóbeli és írásbeli tájékoztatást igényelhet a hivataltól a jegyző megkeresésével, melyre a tájékoztatást felkészülést nem igénylő ügyekben legkésőbb 3 munkanapon belül, alaposabb felkészülést igénylő ügyekben legkésőbb 8 munkanapon belül kapja meg.

39. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles:

(2) A képviselő köteles, az Mötv-ben meghatározottak szerint, a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni.

(3) A vagyonnyilatkozatokat kettő példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban, a borítékon „Vagyonnyilatkozat” feltüntetésével a bizottság elnökének.

40. § A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó önkormányzati képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti. A polgármestert a bizottság elnöke figyelmezteti.

41. § A társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket a 5. melléklet tartalmazza.

42. § (1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester pecsétje kör alakú „Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzat Polgármestere” felirattal, középen a Magyarország címerével.

(3) A polgármestert távollétében, az alpolgármester helyettesíti.

43. § Amennyiben a képviselő-testület, határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével valamennyi ügyben döntést hozhat.

44. § A polgármester, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügy keretében:

45. § (1) A képviselő-testület tagjai sorából egy alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(2) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

46. § (1) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) A jegyző önkormányzati rendelet alkotással kapcsolatos feladatai:

(3) A jegyző hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait a képviselő-testület által jóváhagyott hivatali szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(4) A jegyzőt tisztsége betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(5) A jegyző és az aljegyző tisztségének betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a székhelyhivatal pénzügyi ügyintézője helyettesít.

47. § (1) A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre Balatongyörök Község Önkormányzata Képviselő-testületével.

(2) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Vonyarcvashegyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal), címe: 8314 Vonyarcvashegy, Kossuth Lajos utca 42.

(3) A hivatal szervezeti felépítése:

(4) A hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentést készíteni a képviselő-testületnek, a bizottságnak.

48. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályai szerint az önkormányzatot érintő perben, tárgykör korlátozás nélkül általános meghatalmazottként eljárni jogosult a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester.

49. § (1) A képviselő-testület egy bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság elnevezése és létszáma: Pénzügyi, Gazdálkodási és Műszaki Bizottság, létszáma: 5 fő, 3 fő önkormányzati képviselő és 2 fő nem önkormányzati képviselő tag.

(3) A bizottság munkájának segítésére esetenként szakértőt kérhet fel.

(4) A bizottság munkájának ügyviteli feladatait a hivatal biztosítja.

(5) A bizottság munkájához a hivatal köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság ülésére előterjesztéseket készíteni.

50. § (1) A képviselő-testület a 6. mellékletben határozza meg a bizottság feladat- és hatásköreit, azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azon tárgyköröket, amelyekben előterjesztés a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.

(2) Indokolt, továbbá sürgős esetben, a polgármester bizottsági állásfoglalás nélkül is nyújthat be előterjesztést, melyet az előterjesztésben meg kell indokolni.

(3) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben:

(4) A bizottság előterjesztésről kialakított állásfoglalását a képviselő-testület ülésén szóban kell ismertetni.

51. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, a hivatal segítségével készíti elő, hívja össze és vezeti.

(2) A jegyzőkönyvek egy példányát a hivatalban kell őrizni.

(3) A bizottság elnökét, az elnök által kijelölt önkormányzati képviselő bizottsági tag helyettesíti, és ennek keretében gyakorolja az elnöki jogköröket.

52. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Össze kell hívni a bizottság ülését:

(3) A bizottság elnöke az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belüli időpontra hívja össze a bizottság ülését.

(4) A bizottság elnöke az ülés tervezett időpontjáról, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon, meghívóban értesíti a bizottságot. A meghívó és a napirendek előterjesztései elektronikus úton kerülnek megküldésre, a www.koziginfo.hu weboldal felületén, indokolt esetben e-mail, üzemzavar esetén futár útján.

(5) Rendkívüli ülés összehívása esetén, az összehívásra vonatkozó formai követelmények és a (4) bekezdés szerinti határidő mellőzhetők. A bizottság elnöke intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben, a meghívó az ülés napján is megküldhető, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell. Ebben az esetben a tiszteletdíj folyósítása szempontjából a hiányzás nem igazolatlan.

(6) Egyebekben a bizottsági ülés összehívására, sürgősségére, az előterjesztésekre, napirendekre, a jegyzőkönyvre, a bizottsági ülés vezetésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottság ülésére meg kell hívni

(8) A bizottság működése részletes szabályait az Mötv-ben meghatározottak figyelembe vételével ügyrendjében maga állapítja meg.

53. § (1) A képviselő-testület munkacsoportot hozhat létre meghatározott feladat, ügy szakértői megvizsgálására.

(2) A munkacsoport összetételére, működésére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságra megállapított szabályok. A munkacsoport jelentést készít a képviselő-testület részére.

(3) A munkacsoport nem rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel a bizottság, így rá önkormányzati hatáskör nem ruházható, tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek.

(4) A munkacsoport feladatait és működésének rendjét, megbízatása időtartamára létrehozásakor a képviselő-testület állapítja meg.

(5) A munkacsoport elnöke a polgármester vagy az alpolgármester is lehet.

54. § Hatályát veszti a Vonyarcvashegy Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelet.

55. § Ez a rendelet 2024. december 1-jén lép hatályba.