1. § Zalaszentgrót Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a város ügyeit, gyakorolja az önkormányzati jogokat, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, valamint a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

Az önkormányzat, annak választott testülete, bizottságai, tisztségviselői és hivatala a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), valamint Zalaszentgrót Város Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) Szervezeti és Működési Szabályzata alapján működnek.

3. § (1) [2] Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zalaszentgrót Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 8790 Zalaszentgrót, Dózsa György u. 1.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatala: Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) Székhelye: 8790 Zalaszentgrót, Dózsa György u. 1.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Zalaszentgrót Város közigazgatási területe

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www. zalaszentgrot.hu

4. § Az önkormányzat jelképei: a város címere, zászlaja és pecsétje.

A képviselő-testület a város címeréről, zászlajáról, pecsétjéről, a "Zalaszentgrót Város Díszpolgára” kitüntető címről, a „Pro Urbe Zalaszentgrót" érdeméremről, a „Zalaszentgrót Város Szolgálatáért Díj” kitüntetésről, valamint az elismerések adományozásának rendjéről külön rendeleteket alkotott.

6. § Zalaszentgrót Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a németországi Germersheim városával.

7. § (1) A képviselő-testület létszáma 9 fő.

(2) [4] A képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.

8. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat törvény állapítja meg.

(3) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően - a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló ellátását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

(4) Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladat vállalását tartalmazó határozatban vagy önkormányzati rendeletben esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.

(5) Az önkormányzat helyi közügyek, valamint helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatai különösen

(6) A képviselő-testület át nem ruházható feladat- és hatásköreit törvény állapítja meg.

9. § (1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján működik.

(2) [5] A munkaterv tervezetéhez javaslatot kell kérni a képviselő-testület és a bizottságok tagjaitól.

(3) A munkaterv tervezetét a képviselő-testület bizottságaival véleményeztetni kell.

(4) A munkatervi javaslatot a bizottságok véleményezésével a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell

(6) A munkatervről a képviselő-testület legkésőbb a tárgyidőszakot megelőző utolsó ülésén határoz.

10. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület üléseit munkaterv szerint, illetve szükség esetén tartja.

(3) [6] A képviselő-testület az üléseit a hivatal Deák Ferenc Termében tartja. Az alakuló ülés, a közmeghallgatás, illetve valamely rendkívüli körülmény fennállása esetén az ülés egyéb helyszínen is megtartható.

11. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, illetve együttes akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület legidősebb tagja hívja össze és vezeti.

(2) A rendes képviselő-testületi ülés meghívóját - elsősorban elektronikus úton - úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak legalább négy nappal az ülés előtt megkapják.

(3) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a bizottságok által benyújtott, valamint a legalább három képviselő által tárgyalásra indítványozott, kidolgozott írásbeli javaslatokat.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését, valamint az esetleges zárt ülés keretében tárgyalandó napirendi pontokat.

(5) A képviselő-testületi ülési meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(6) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

(7) A meghívó városi honlapon való közzétételével, valamint a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével a város lakosságát az ülés előtt tájékoztatni kell a képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről.

(8) A meghívón a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

(9) A (8) bekezdésben meghatározott sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

12. § (1) A polgármester indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze. A Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben a polgármester köteles az ülést tizenöt napon belüli időpontra összehívnia az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(2) Rendkívüli ülés összehívása esetén az önkormányzat vagyonával kapcsolatos ügyekben, halaszthatatlan önkormányzati érdekből megtárgyalandó ügyekben, jogszabályban előírt döntési kötelezettség teljesítése miatt, természeti katasztrófa, illetve élet- és testi épség védelmében szükséges intézkedések meghozatala miatti ügyekben az összehívásra vonatkozó követelmények mellőzhetők.

13. § (1) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A képviselő-testület napirendjébe önálló napirendi pontként felvehető

(2) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei

(3) Az előterjesztés megtételére

(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezéseket a tárgy szerint illetékes bizottság készíti elő. Az előkészítés során a jelölteket, pályázókat a bizottság meghallgathatja, több pályázó esetén sorrendet állíthat fel. A javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

14. § (1) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet. Az ülés rendjének zavarása esetén a polgármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Mötv.-ben meghatározott esetekben.

(3) A Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt okból történő zárt ülést tartását az ülésen a polgármester jelenti be.

(4) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyben a zárt ülés elrendeléséhez a képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.

(5) A zárt ülésen kizárólag a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(6) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(7) A zárt ülés jegyzőkönyvébe az (5) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott személy, valamint a nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvnek kizárólag a zárt ülés azon szakaszait rögzítő részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

15. § (1) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni. Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint fele jelen van.

(2) Amennyiben a képviselő-testület nem határozatképes, úgy a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ennek eredménytelensége esetén a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Amennyiben a felfüggesztés után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor a polgármester az ülést berekeszti. A betöltetlen képviselői helyet és a kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek, valamint jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó követelmények mellőzésével négy napon belüli időpontra újból összehívja.

(4) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az ülés menet közben válik határozatképtelenné.

(5) A polgármester az ülés vezetése körében

(6) Az a felszólaló, akitől a polgármester a szót megvonta, ugyanazon napirendi pontban nem szólalhat fel újra.

16. § (1) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során

(3) A képviselő-testület által az ismételt tárgyalás igénye nélkül határozathozatallal lezárt ügyek és a sürgősségi indítványok napirendre tűzéséhez, valamint tárgyalásához minősített többség szükséges.

17. § (1) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei a következők:

(2) A hivatal által előkészített előterjesztések kizárólag a jegyző előzetes ellenjegyzését követően kerülhetnek felvételre a képviselő-testület napirendjére.

(3) A polgármester az egyes előterjesztéseket elkülönülten bocsátja vitára.

(4) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban - legfeljebb öt percben - kiegészítheti.

(5) A hozzászólás időtartama első ízben - az előterjesztésekkel kapcsolatos szóbeli kiegészítésen kívül - legfeljebb öt perc lehet. Ugyanazon napirend keretében két ismételt felszólalásra van lehetőség, az első időtartama legfeljebb kettő perc, a másodiké pedig legfeljebb egy perc lehet. További hozzászólási lehetőség megadásáról a polgármester dönt. Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(6) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(7) A vita lezárására, valamint a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, és összefoglalja a vitában elhangzottakat.

(8) Az előterjesztő az előterjesztését visszavonhatja.

(9) A jegyző a szavazás megkezdése előtt korlátlan időtartamban teheti meg esetleges törvényességi észrevételeit.

(10) [7] A napirendi javaslatról történő szavazás megkezdéséig bármely képviselő javasolhatja az adott pont napirendről való levételét. Ezen szavazást követően az adott pont kizárólag az előadó javaslatára, a képviselő-testület vita nélküli, egyszerű szótöbbséggel meghozott határozata alapján vehető le a napirendről.

(11) [8] Az összefoglaló után az előterjesztésben szereplő, valamint a vitában elhangzott vagy előzetesen írásban előterjesztett javaslatokat a polgármester egyenként bocsátja szavazásra, melynek keretében először a módosító indítványokról, majd a határozati javaslat, illetve rendelettervezet egészéről dönt a képviselő-testület. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, úgy az a végszavazás előtt már nem kerül külön szavazásra bocsátásra.

18. § (1) A képviselő eljárási kérdésben legfeljebb egy percben, egy napirendi pont tárgyalása során egyszer, soron kívül ügyrendi javaslatot terjeszthet elő. Erre legfeljebb egyperces észrevétel tehető, egyébként a képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.

(2) A képviselő-testület előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben - képviselői javaslatra - bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.

19. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem került feltüntetésre.

(2) Sürgősségi indítványt az előterjesztés megtételére jogosult személyek nyújthatnak be. Az alpolgármester, bizottsági elnök, képviselő, illetve jegyző által kezdeményezett sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig írásban nyújtható be a polgármester felé.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel határoz.

20. § (1) Határozathozatal során a szavazásra feltett kérdésekről külön-külön kell szavazni. A szavazás eredményének megállapításánál a szavazásban részt nem vevő képviselőt - a kizárt képviselőt kivéve - távollevőnek kell tekinteni. Ha a képviselő a szavazásban nem kíván részt venni, szavazógép felhasználásával történő szavazás esetén a szavazópultját még a szavazás megkezdése előtt köteles kikapcsolni.

(2) Szavazni először a módosító javaslatokról, majd az alternatív javaslatokról kell, ezt követően kerül sor a végszavazásra. Módosító javaslat esetén a javaslattevőnek szó szerint kell a javasolt módosítás szövegét ismertetni vagy azt írásban a polgármesternek átadni.

(3) Amennyiben a határozati javaslatnak több pontja van, úgy azokról egyenként elkülönülve vagy együttesen lehet szavazni. Az egyes pontokról való külön szavazás esetén a végszavazás mellőzhető.

(4) Kettőnél több döntési lehetőség esetén

21. § (1) A képviselő-testület nyílt vagy titkos szavazással hozza meg döntését.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy szavazógép felhasználásával, illetve név szerinti szavazással történik.

(3) Titkos szavazásra a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor.

(4) A törvényben meghatározott eseteken túlmenően név szerinti szavazást kell elrendelni a jelenlévő bizottsági elnökök többségének kérelmére is.

(5) Titkos szavazás esetén a jegyző a képviselő nevét nem tartalmazó, kizárólag a döntési javaslatot magában foglaló szavazólapot oszt ki a képviselő-testület tagjai számára. A szavazólapon valamennyi települési képviselő szavaz, majd a jegyző a szavazólapok felolvasásával ismerteti a szavazás eredményét.

(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselő nevét és a döntési javaslatot tartalmazó szavazólapot oszt ki a képviselő-testület tagjai számára. A szavazólapon valamennyi települési képviselő szavaz, majd a jegyző a szavazólapok felolvasásával ismerteti a szavazás eredményét.

(7) Név szerinti szavazás esetén a jegyzőkönyv név szerint rögzíti a leadott szavazatokat.

(8) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltan kéri, úgy a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.

(9) A polgármester a szavazás tárgyát és eredményét hangosan, számszerűsítve közli.

22. § (1) A képviselő-testületi határozat tartalmazza

(2) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül, a szavazati arány jegyzőkönyvben való rögzítése mellett dönt

(3) A képviselő-testület határozatainak jelzése: Zalaszentgrót Város Önkormányzata Képviselő-testületének …/… (…...) számú határozata.

(4) A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testületi határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az évet és napot arab, a hónapot római sorszámmal kell feltüntetni.

(5) A határozatokat a testületi ülést követő nyolc napon belül, az azonnali végrehajtási határidő megjelölés esetén az ülést követő napon el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek.

(6) A határozatok végrehajtásáról a felelősként megjelölt személy vagy szerv vezetője a végrehajtás megtörténte után, de legkésőbb a határidő lejártát követő napon jelentést köteles készíteni és a jegyzőnek megküldeni. A jelentéseket a jegyző foglalja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

23. § A képviselő-testület rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtásárra.

24. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik

(2) A rendelettervezetet – a jegyző irányításával – a hivatal tárgy szerint érintett osztályának vezetője készíti el.

(3) Az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság vagy külső szakértő is megbízható.

(4) Rendelettervezet kizárólag akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, amennyiben azt előzetesen a tárgy szerint érintett bizottság, valamint a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság is megtárgyalta.

25. § (1) A rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot legkésőbb a rendelettervezet részletes vitájának lezárását megelőzően kell írásban átadni a polgármesternek.

(2) Amennyiben jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, úgy a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen.

(3) Az előterjesztő az előkészítést és véleményeztetést követően a rendelettervezetet a képviselő-testület elé terjeszti, egyidejűleg tájékoztatást ad az előkészítés és véleményeztetés alapján a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményekről, javaslatokról.

26. § (1) A jegyző az elkészített rendelettervezeteket azok állampolgári és civil szervezeti véleményezése érdekében az önkormányzat hivatalos honlapján, valamint a hivatal hirdetőtábláján közzéteszi.

(2) A közzétett rendelettervezettel együtt meg kell jelölni az észrevételek és vélemények fogadására szolgáló elektronikus levélcímet, a postai benyújtás címét vagy a személyes átadás helyét, valamint a véleményezés határidejét is.

(3) A véleményezési határidőt a rendelettervezet terjedelmének, valamint az érdemi megítéléséhez szükséges idő figyelembevételével a jegyző állapítja meg.

(4) A beérkezett észrevételekről a jegyző összefoglalót készít, amely tartalmazza

(5) Nem kell ismertetni az olyan észrevételeket, amelyek a rendelettervezet tárgyához nyilvánvalóan nem kapcsolódnak, nem értelmezhetőek, vagy a közerkölcsöt, illetve az emberi méltóságot sértő kifejezéseket tartalmaznak.

(6) Az összefoglalót a rendelettervezet tárgyalásakor a jegyző szóban ismerteti.

27. § (1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendelettervezet címében jelezni kell, ha az rendelet módosítására vagy hatályon kívül helyezésére irányul.

(3) A képviselő-testület rendeleteinek jelzése: Zalaszentgrót Város Önkormányzata Képviselő-testületének …/… (.….) önkormányzati rendelete.

(4) A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. Az önkormányzati rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a kihirdetés idejeként a rendelet kihirdetésének évét, valamint zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell megjelölni. Az évet és napot arab, a hónapot római sorszámmal kell feltüntetni.

28. § (1) [9] A hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés útján a jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről.

(2) Rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetése, valamint a rendeletek nyilvántartásának vezetése a jegyző feladata.

(3) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát, módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés és hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.

29. § (1) A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez magyarázat kérése céljából önkormányzati ügyben interpellációt intézhetnek. Az interpelláció olyan írásban benyújtott felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat vagy valamely fenntartott szervezete hatáskörének ellátásával. A képviselő-testületi ülés napját megelőző harmadik nap 16.00 óráig benyújtott interpellációt az interpellált köteles az ülésen megválaszolni.

(2) Az interpelláló képviselő az interpellációt legfeljebb három percben szóban adja elő, melyre az interpellált legfeljebb öt percben válaszol.

(3) Az interpelláló képviselő legfeljebb kettő percben nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Amennyiben a választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület vita nélkül szavaz arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.

(4) Részletesebb vizsgálatot igénylő interpelláció esetén az interpellált indokolt kérésére a képviselő-testület vita nélküli szavazással legkésőbb harminc napon belüli, írásbeli érdemi válaszadást engedélyezhet. Az írásos választ a képviselők részére meg kell küldeni, és a soron következő ülésen ismertetni kell. Amennyiben az interpelláló a választ elfogadja, és nem kéri annak ismertetését, úgy az interpellált a válasz felolvasásától eltekinthet.

(5) Amennyiben a képviselő-testület az interpellációs választ nem fogadta el, úgy az interpellációval kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező bizottság állást foglal, amelyet a bizottság elnöke a következő ülésen ismertet. A továbbiakban a (3) bekezdés szerint kell eljárni.

(6) Amennyiben az interpellált nincs jelen és az interpellációra adott válasszal mást bízott meg, úgy az interpelláló képviselő dönt arról, hogy a válaszadó személyét elfogadja-e. Amennyiben nem fogadja el, úgy interpellációját azon a következő ülésen adhatja elő, melyen az interpellált jelen van.

(7) Amennyiben az interpelláló a benyújtás után kettő egymást követő testületi ülésről is távol marad, úgy az interpellált a válaszadást mellőzheti.

30. § (1) A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez önkormányzati ügyekben, így különösen az önkormányzat vagy szervei, intézményei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhetnek.

(2) A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a válasz elfogadásáról a testületnek nem kell szavazni, továbbá a válaszadás maximális időtartama három perc.

(3) A kérdéseket az ülés kezdetéig a polgármesternél írásban kell benyújtani, aki a testületnek bejelenti a beterjesztett kérdéseket. A kérdezőt az írásbeli bejelentés mellett a kérdés szóbeli előterjesztésének joga is megilleti, amely legfeljebb kettő perc időtartamú lehet.

31. § (1) Az interpelláció vagy kérdés feltételeinek meg nem felelő hozzászólásra a címzett nem köteles válaszolni.

(2) Kétség esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleménye alapján a képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a hozzászólás interpellációnak, vagy kérdésnek minősül-e.

(3) Az interpellációkra és kérdésekre a képviselő-testület ülésén az "egyebek" napirendi pont tárgyalása előtt van lehetőség.

32. § (1) A képviselő-testület üléséről digitális adathordozón rögzített felvétel készül, mely alapján a tanácskozás lényegét, valamint a meghozott döntéseket tartalmazó írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza

(3) A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, valamint véleményét szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei

33. § (1) A jegyzőkönyv elkészítése, aláírása és a kormányhivatalnak való megküldése a Mötv. 52. § (2) bekezdése szerint történik.

(2) A jegyzőkönyv egy eredeti példánya a hivatal irattárában kerül elhelyezésre.

(3) A jegyzőkönyvről készült hiteles kivonatot a jegyző írja alá.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

34. § (1) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvei és mellékletei - a zárt ülés esetét kivéve - a hivatalban megtekinthetők.

(2) Az ülésről készült hangfelvételt harminc napig meg kell őrizni.

35. § Helyi népszavazást a település választópolgárainak legalább 10 %-a kezdeményezhet.

36. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyről jegyzőkönyv készül.

(2) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét a megtartását legalább nyolc nappal megelőzően, a nyilvános képviselő-testületi ülésekkel azonos módon ki kell hirdetni.

(3) A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban vagy elektronikus úton feltehessék.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatáson helyi közügyeket érintő kérdésekben bárki felszólalhat. Amennyiben a hozzászólás tárgya nem helyi közérdekű vagy időtartama indokolatlanul hosszúra nyúlik, úgy a polgármester javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy a hozzászólótól vonja meg a szót. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6) A közmeghallgatáson vagy azt megelőzően feltett és a helyszínen meg nem válaszolt kérdésekre tizenöt napon belül írásban kell választ adni.

(1) A képviselő-testület az egyes városrészekben évente egy alkalommal lakossági fórumot tart. A lakossági fórum keretében tájékoztatást kell adni az önkormányzat előző évi gazdálkodásáról, valamint az önkormányzat és az adott városrész előtt álló feladatokról.

(2) A város és városrészek üzemeltetésének felügyeletéért felelős tanácsnok, valamint a városi és városrészi rendezvények összehangolásának felügyeletéért felelős tanácsnok munkáját segítő tanácsadó testület tagjainak jelölése érdekében a helyi önkormányzati választást követő négy hónapon belül lakossági fórum megtartására kerül sor.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott lakossági fórumok előkészítése, szervezése a polgármester és a tanácsnokok feladata.

38. § (1) A képviselő jogaira és kötelezettségeire a Mötv. 32. §-ában, valamint a jelen rendeletben foglaltak az irányadók.

(2) A képviselőt tevékenysége ellátásáért tiszteletdíj illeti meg, melynek mértéke a tárgyévi költségvetési rendeletben kerül megállapításra.

(3) A képviselő és a bizottság nem képviselő tagja a képviselő-testületnek címzett, a polgármesterhez eljuttatott írásos nyilatkozatával tiszteletdíjáról bármikor lemondhat. A lemondás vonatkozhat a tiszteletdíj folyósításának meghatározott időtartamára vagy a tiszteletdíj meghatározott hányadára is.

(4) A tiszteletdíj kifizetéséről minden hónap 10. napjáig a jegyző intézkedik.

(5) A hivatal köteles a települési képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni. A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról a hivatalban - a személyes adatok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával - jegyzetet, feljegyzést készíteni.

39. § (1) A képviselők munkájukat önzetlenül, a közösségért való tenni akarással végzik.

(2) A képviselő eskütételére a Mötv. 28. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) A törvényben meghatározott kötelezettségeken túlmenően a képviselő köteles

(4) Az a képviselő, aki a részére kiküldött meghívó ellenére a képviselő-testület vagy bizottság ülésén nem vesz részt, és távolmaradását alapos indokkal írásban nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

(5) A kimentés indokául kizárólag elháríthatatlan külső körülmény, halaszthatatlan közfeladat ellátása vagy rendkívüli méltánylást érdemlő személyes, illetve családi ok szolgálhat.

(6) Amennyiben a képviselő egy éven belül négy alkalmat meghaladóan vagy legalább három egymást követő alkalommal minősül igazolatlanul távollévőnek, úgy hat hónapon keresztül tiszteletdíját 40 %-kal csökkentett mértékben kell a részére folyósítani.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott körülmények ismételt előfordulása esetén a tiszteletdíj csökkentett mértékű folyósításának időtartama tizenkettő hónap.

(8) Az igazolatlan hiányzás tényét - a jelenléti ív és a jegyzőkönyv másolatával alátámasztva - a jegyzőkönyvvezető jelzi a polgármesternek, illetve a bizottsági elnököknek, akik kötelesek a jegyzőnél kezdeményezni a havi tiszteletdíj csökkentését.

(1) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, úgy a döntéshozatalt megelőzően a polgármester bármely képviselő javaslatára felszólíthatja bejelentési kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben a képviselő a felszólításra személyes érintettségét elismeri és a bejelentést megteszi, mentesül a bejelentés elmulasztásának jogkövetkezményeitől.

(2) Amennyiben a személyes érintettségre utaló körülmény a döntéshozatalt követően merül fel, vagy annak fennállását a képviselő az (1) bekezdés szerinti felszólításra nem ismeri el, úgy bármely képviselő javasolhatja, hogy a kérdésben a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság folytasson le vizsgálatot és foglaljon állást, azzal, hogy az ezen bizottság képviselő tagja az őt érintő vizsgálat során az állásfoglalás kialakításában nem vehet részt. A vizsgálat során biztosítani kell az érintett képviselő kérésére a személyes meghallgatás, valamint a bizonyítékok előterjesztésének lehetőségét. A vizsgálat eredményét a bizottság elnöke a soron következő testületi ülésen ismerteti.

(3) Amennyiben a vizsgálat alapján a személyes érintettség valószínűsíthető, annak fennállásáról a bizottság indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(4) A bejelentés első alkalommal való elmulasztásának megállapítása esetén a mulasztó képviselőt a polgármester, a mulasztó polgármestert pedig a képviselő-testület által felkért alpolgármester írásbeli figyelmeztetésben részesíti.

(5) A bejelentés második alkalommal való elmulasztásának megállapítása esetén a mulasztó személy tiszteletdíját egy hónapon keresztül 40 %-kal csökkentett mértékben kell folyósítani. A tiszteletdíj csökkentés mértékét minden további bejelentés-elmulasztás esetén 20 %-kal emelni kell.

40. § (1) A képviselő-testület tevékenységének folyamatos segítése érdekében általa választott állandó bizottságok működnek.

(2) Az állandó bizottságok létszámát, ezen belül a képviselő és nem képviselő tagok számát - a Mötv. 58. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a képviselő-testület határozza meg minősített többségű döntéssel.

(3) Az állandó bizottság általános feladatként

41. § (1) A bizottságok tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet. A polgármester, az alpolgármester, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, valamint a hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg. A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai az alakuló ülésen vagy megválasztásukkor esküt tesznek.

(3)¹ [16] , [17] Az állandó bizottságok a következők:

(4) [18] Az állandó bizottságok elnökének és tagjainak névjegyzékét a 2. függelék tartalmazza.

(5) A bizottsági elnökök és tagok megválasztásával kapcsolatos fő szabályokat a Mötv. 58. § (1) bekezdése tartalmazza.

(6) Képviselő-testületi tag legfeljebb egy bizottság elnöke lehet.

(7) A bizottság tagjainak felmentéséhez minősített többségű szavazat szükséges.

(8) A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására - a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, melyről a bizottság dönt.

(9) A bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.

(10) A képviselő-testület indokolt esetben – általa meghatározott feladatok ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(11) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(12) Az ideiglenes bizottság feladata különösen

42. § (1) A bizottságok feladat- és hatáskörüket testületként, bizottsági üléseken gyakorolják. A bizottságok szükség szerint üléseznek. A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti.

(2) [19] Az elnök akadályoztatása esetén feladatait a bizottság által a képviselő-testületi bizottsági tagok közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök látja el. Az elnök és az alelnök egyidejű akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a bizottság legidősebb képviselő-testületi tagja látja el.

(3) Az elnök köteles a bizottságot összehívni

(4) A bizottság ülésének meghívóját és az arra előkészített írásos előterjesztéseket az ülést megelőzően legalább három nappal meg kell küldeni a bizottsági tagoknak és a képviselő-testület valamennyi tagjának.

(5) Halaszthatatlan esetben a bizottsági ülés telefonon is összehívható.

(6) A bizottságok határozatképességére, határozathozatalára, valamint az ülések rendjére a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy döntéseiket kizárólag határozatok vagy állásfoglalások formájában hozzák meg. Az előterjesztést tárgyaló bizottsági ülésekre meg kell hívni a képviselő-testületi ülésre is meghívandó, az előterjesztés tárgya szerint illetékes szerv képviselőjét, valamint az érintett magánszemélyt.

(7) A bizottság a képviselő-testület féléves munkatervéhez igazodóan, a képviselő-testületi üléseket megelőzően tartja üléseit.

(8) A bizottságok ülésére meg kell hívni a jegyzőt is. Amennyiben írásos előterjesztés készült, úgy azt is meg kell küldeni számára.

(9) A bizottságok működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.

(10) A bizottság munkájához a hivatal köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, valamint a bizottság ülésére igény szerint előterjesztéseket készíteni.

43. § (1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását.

(2) A képviselő javaslatát a bizottság a javaslat benyújtását követő harminc napon belül köteles megtárgyalni.

(3) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a bizottsági döntést vizsgálja felül.

44. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a meghozott döntéseket, valamint kérésre az esetleges különvéleményt.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a megjelentek által aláírt jelenléti ívet. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző által kijelölt hivatali köztisztviselő gondoskodik.

45. § (1) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

46. § (1) A képviselő-testület bizottságai munkájukat összehangolják, szükség szerint egyes napirendeket közösen tárgyalnak meg.

(2) A képviselő-testület bármely bizottsági ügyet magához vonhat és a bizottság döntését felülvizsgálhatja.

(3) A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület dönt.

47. § (1) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és hivatali titkot megőrizni.

(2) A bizottsági elnököket és tagokat tiszteletdíj illeti meg, melynek mértékét a tárgyévi költségvetési rendeletben a képviselő-testület állapítja meg.

48. § (1) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörei:

(2) A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság feladat- és hatáskörei:

(3)² A Szociális és Humán Ügyek Bizottságának feladat- és hatáskörei:

(4)³

(1) Képviselő-testület a polgármester javaslatára az önkormányzati képviselők közül minősített többséggel a város és városrészek üzemeltetésének felügyeletéért felelős tanácsnokot, valamint a városi és városrészi rendezvények összehangolásának felügyeletéért felelős tanácsnokot választhat.

(2) A tanácsnok

(3) A tanácsnok a feladatellátása során hatósági jogkörbe tartozó ügyek intézésében, illetve annak felügyeletében nem vehet részt, az önkormányzat képviseletében a képviselő-testület vagy a polgármester írásban adott meghatalmazása alapján, az abban foglaltak szerint járhat el. A tanácsnok a tevékenységi körével összefüggő megállapításait és javaslatait a polgármesternek terjeszti elő.

(4) A város és városrészek üzemeltetésének felügyeletéért felelős tanácsnok az alábbi feladatok koordinálását látja el, és figyelemmel kíséri a feladatkörével összefüggő döntések végrehajtását:

(5) A városi és városrészi rendezvények összehangolásának felügyeletéért felelős tanácsnok az alábbi feladatok koordinálását látja el, és figyelemmel kíséri a feladatkörével összefüggő döntések végrehajtását:

(1) A város és városrészek üzemeltetésének felügyeletéért felelős tanácsnok, valamint a városi és városrészi rendezvények összehangolásának felügyeletéért felelős tanácsnok munkáját tanácsadó testület segíti.

(2) A tanácsadó testület 12 tagját az önkormányzat közigazgatási területén lévő Aranyod, Csáford, Kisszentgrót, Tüskeszentpéter, Zalakoppány, valamint Zalaudvarnok városrészek lakossága közül választott 2-2 fő választópolgár adja, akik közül az egyik személy a városrészi üzemeltetés, a másik pedig a kulturális élet felelősségi területén segíti a tanácsnokok munkáját.

(3) A tanácsadó testület adott városrészben állandó lakcímmel rendelkező tagjának jelölésére a képviselő-testület alakuló ülését, illetve a megtartására okot adó körülmény felmerülését követő négy hónapon belül megtartott lakossági fórumon kerül sor.

(4) Az adott városrész tanácsadó testületi tagjaira a polgármester tehet javaslatot, illetve az adott városrész lakossági fórumának résztvevői jelölik. A városrész lakossági fórumán történő jelöléshez a jelenlévők legalább 25 %-ának ajánlása szükséges.

(5) Az adott városrész tanácsadó testületi jelöltjei azok a személyek lesznek, akik a nyílt szavazás során az érintett felelősségi terület tekintetében a legtöbb szavazatot kapják. Szavazategyenlőség esetén sorsolás útján kell dönteni.

(6) [24] A tanácsadó testület tagjait a feladatellátással a polgármester bízza meg.

A tanácsadó testület városrészi tagjainak feladatai:

A városrészek a részükre a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott előirányzatokból - a mindenkor hatályban lévő pénzügyi, adó, munkaügyi és társadalombiztosítási jogszabályok betartásával - gazdálkodnak, azzal, hogy a városrészi előirányzat felett a rendelkezési jogot a polgármester gyakorolja.

53. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó szabályokról a Mötv. 39. §-a rendelkezik.

(3) A polgármester illetményét és jutalmazását a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.

(4) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át az alábbiak szerint:

(5) A képviselő-testület jogosult arra, hogy a polgármesterre átruházott hatáskörét esetileg magához vonja.

54. § (1) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő, a Mötv. 65. §-ában foglalt feladatain túlmenően

(2) [34] A bizottságok működésével összefüggő polgármesteri jogkörre a Mötv. 58. § (2) bekezdése irányadó.

(3) A polgármester egyéb jogkörében eljárva a Mötv. 67. §-ában felsoroltakon túl

(4) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás vagy következményeinek elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.

(5) A (4) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

(6) [35] Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselő-testület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legfeljebb kettő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat.

(2) Az alpolgármesterek tisztségüket társadalmi megbízatásában töltik be. Az alpolgármesterek tiszteletdíját a képviselő-testület állapítja meg.

(3) [37] Az alpolgármesterek a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörükben elvégzik mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a polgármester feladataként határoznak meg.

(4) Az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, továbbá a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület legidősebb tagja gyakorolja a polgármester helyettesítésének feladatát és a képviselő-testület polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogköréből adódó feladatokat.

(5) Az alpolgármesterek általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármesterek közül a polgármester bízza meg általános helyettesét.

56. § (1) A jegyzőt pályázat alapján a polgármester nevezi ki határozatlan időre.

(2) A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(3) [38] A polgármester a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására pályázat alapján a jegyző javaslatára határozatlan időre aljegyzőt nevezhet ki.

(4) [39] A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátására a polgármester jelöli ki a képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselőt.

57. § (1) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, melynek keretében

(2) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladataként

(3) A jegyző egyéb feladatkörében

58. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt működtet Tekenye Község Önkormányzatával, Zalabér Község Önkormányzatával, valamint Zalavég Község Önkormányzatával.

(2) A hivatal szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait és feladatai részletes felsorolását a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) A hivatal jogi személy.

(4) A hivatal a hozzá tartozó önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A közös hivatal működéséhez szükséges előirányzatokra, működési, fenntartási költségekre a Mötv. 85. § (11) bekezdésében foglaltak irányadók.

59. § Az önkormányzat feladatai eredményesebb ellátása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

60. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közfeladatok biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) A kizárólagos önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság esetében a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörét a képviselő-testület gyakorolja.

(5) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselői tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

61. § (1) A képviselő-testület évente rendeletben állapítja meg az önkormányzat költségvetését. A költségvetés összeállításnak részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendelete, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a központi költségvetési törvény határozza meg.

(2) A polgármester a tárgyév lezárása után az államháztartásról szóló törvénynek megfelelően zárszámadási rendelettervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, melynek elkészítésére az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében foglaltak az irányadók.

(3) [41] A feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából az önkormányzat intézményt alapíthat. Az önkormányzat által fenntartott intézmények felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

62. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el, mely során

63. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását a Mötv. 119. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek is ellenőrizhetik.

(3) A jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni.

64. § (1) Az önkormányzat biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit Zalaszentgrót Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) számára, továbbá gondoskodik az annak működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

(2) A nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat a hivatal Pénzügyi Osztálya látja el.

(3) Az önkormányzat a tulajdonát képező irodahelyiség ingyenes használatba adásával, valamint a testületi, képviselői feladatok ellátásához szükséges tárgyi eszközök nyújtásával biztosítja a nemzetiségi önkormányzat számára az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges feltételeket.

(4) A hivatal ellátja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódó alábbi feladatokat:

(5) A jegyző vagy a vele azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja a nemzetiségi önkormányzat ülésein - a zárt ülést is beleértve - részt vesz, és jelzi az esetleges törvénysértéseket.

(6) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között fennálló együttműködés részletes szabályait külön megállapodás tartalmazza.

65. § (1) [42] Jelen rendelet 1-3. függelékei tartalmazzák

(2) A függelékek naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Jelen rendelet a kihirdetésével egyidejűleg lép hatályba.

(4) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaszentgrót Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete.