1. § E rendelet célja, hogy Zalaszentgrót város, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Zalaszentgrót és környező települések Intézményfenntartó Társulásában (a továbbiakban: Társulás) részt vevő önkormányzatok lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) által meghatározott szociális ellátások biztosításának, mértékének, valamint igénybevételének szabályait megállapítsa.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet: olyan kialakult időszakos, vagy tartós állapot, amelyben a rászoruló személy részére a mindennapi megélhetés nem biztosított és ezen állapot ellátás nélkül nem enyhíthető.

(2) E rendelet alkalmazásában időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gond: olyan kialakult időszakos, vagy tartós állapot, amelyben a rászoruló személy önmaga, vagy önmaga és családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként többletkiadások jelentkeznek.

3. § (1) Az e rendeletben megállapított ellátások az Szt. 7. § (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel a Zalaszentgrót város közigazgatási területén lakóhellyel, illetve ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező személyeket az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdései szerint illetik meg.

(2) E rendelet hatálya az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, valamint az idősek nappali ellátása szociális alapszolgáltatások tekintetében kiterjed a Társulásban részt vevő önkormányzatokra is.

4. § (1) E rendelet alkalmazása során az egyes szociális ellátásokra vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

(2) E rendelet alkalmazása során a vagyoni, jövedelmi és hozzátartozói viszonyok meghatározásánál az Szt. vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(3) A szociális ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait megállapító törvény rendelkezéseit az Szt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

5. § Zalaszentgrót Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a számára meghatározott szociális feladat- és hatásköröket azt alábbiak szerint gyakorolja:

6. § (1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására vonatkozó kérelmet a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) felé kell benyújtani.

(2) A kérelmet írásban az ellátásra jogosult vagy nagykorú hozzátartozója terjesztheti elő.

(3) Amennyiben a jogosult helyzete köztudomású, úgy a döntésre jogosult az eljárás megindítását hivatalból kezdeményezheti.

(4) A kérelmező köteles együttműködni a Hivatallal szociális helyzetének feltárásában. A kérelemhez csatolni kell az e rendelet által előírt iratokat, igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.

(5) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a Hivatal a kérelem alapján a szükséges eljárást lefolytatja, az ügyet döntésre előkészíti, szükség esetén környezettanulmányt készít és beszerzi mindazokat a bizonyítékokat, amelyek benyújtására az ügyfél nem kötelezhető.

(6) Nem szükséges a kérelmező szociális helyzetét hat hónapon belül ismételten vizsgálni, ha valamilyen önkormányzat által folyósított egyéb olyan ellátásban részesül, melynek során anyagi körülményei, szociális helyzete az eljáró szerv előtt ismertek.

(7) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása esetén, amennyiben ezek a kérelemnek helyt adnak és az ügyben ellenérdekű ügyfél nincs, egyszerűsített határozat hozható.

(8) Amennyiben a szociális ellátások megállapításához a magasabb szintű jogszabályokban és e rendeletben meghatározott feltételeket hitelt érdemlő módon igazoló bizonylatokat a kérelmező felszólítás ellenére sem csatolja be határidőre, a kérelmét el kell utasítani, illetve az ellátást meg kell szüntetni.

(9) Amennyiben a kérelemben vagy mellékleteiben foglaltak tartalmát illetően kétség merül fel, úgy a Hivatal a tényállás tisztázása érdekében adatkérés, illetve szakvélemény kiállítása céljából megkeresheti az illetékes közigazgatási vagy egyéb állami szervet, a kérelmező, családja vagy háztartása tagjainak munkáltatóját, illetve szakértőt rendelhet ki.

(10) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használják fel, úgy a jogosultságot megállapító határozatban az ügyfelet fel lehet hívni arra, hogy annak felhasználásáról a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül számoljon el.

(11) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások megszüntetéséről az intézményvezető dönt, az ellátások megszűnésére és megszüntetésére az Szt. 100-104. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

7. § (1) Az e rendelet szerint megállapított pénzbeli ellátásokat egyedi határozatok alapján a Hivatal az alábbiak szerint folyósítja az ügyfél által megjelölt bankszámlára vagy fizeti ki a házipénztárban:

(2) A Hivatal gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési és egyéb pénzügyi elszámolási feladatok végrehajtásáról.

8. § (1)¹ Az Szt. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányossági eljárás során a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztető helyzet fennállásának tekintendő különösen, ha az ellátott családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg szociális vetítési alap hatszorosát.

(2) A hatáskör gyakorlója részletfizetést az (1) bekezdésben foglalt ok fennállásának hiányában is engedélyezhet.

9. §² A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatások összességében nem haladhatják meg a szociális vetítési alap összegét.

10. § E rendeletben szereplő ellátások igénybe vételének feltétele, hogy a jogosult minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak.

11. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester, illetve a Szociális Bizottság az Szt.-ben és e rendeletben meghatározottak szerint nyújt rendkívüli települési támogatást a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok és személyek részére, illetve gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítése céljából.

(2) Rendkívüli települési támogatás megállapítható kérelemre és hivatalból, eseti jelleggel vagy havi rendszerességgel, pénzbeli vagy természetben nyújtott ellátásként.

(3) Természetbeni ellátásként nyújtható Erzsébet-utalvány, élelmiszer, gyógyszer, gyermekgondozási termék, útiköltség, tüzelősegély és térítésköteles egészségügyi ellátás igénybevételéhez, valamint gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott támogatás.

12. § (1)³ Eseti segélyezési célú rendkívüli települési támogatásban csak azt a személyt lehet részesíteni, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg szociális vetítési alap háromszorosát.

(2) Indokolt esetben, így különösen gyermekét egyedül nevelő szülő, három és többgyermekes család, tartósan beteg vagy egészségileg károsodott gyermeket nevelő szülő esetében az (1) bekezdésben meghatározott határ 40 %-kal túlléphető.

(3) A tüzelősegélyen kívüli eseti segélyezési célú rendkívüli települési támogatás folyósított összege alkalmanként nem haladhatja meg a 35.000,- Ft összeget, és éves szinten nem lépheti túl a 40.000,- Ft-ot. Az éves keretösszegbe az azonnali elbírálást igénylő rendkívüli élethelyzetekhez kapcsolódó eseti segélyezési célú települési támogatások összegei nem számítandók bele.

(4) Eseti segélyezési célú rendkívüli települési támogatást állapíthat meg a polgármester az azonnali elbírálást igénylő rendkívüli élethelyzetek esetén, így különösen élelmiszervásárlás, gyógyszer- vagy útiköltség fedezése, térítésköteles egészségügyi ellátás igénybevétele, illetve tüzelősegély céljából.

(5)⁴ Különös méltánylást érdemlő esetben megállapítható eseti segélyezési célú rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap hatszorosát nem haladja meg.

(6)⁵ Nem állapítható meg eseti segélyezési célú rendkívüli települési támogatás annak a személynek, akinek a családja a kérelem benyújtását megelőző 90 napon belül ilyen juttatásban részesült. E szabály alól kivételt jelentenek az azonnali elbírálást igénylő rendkívüli élethelyzetekhez kapcsolódó eseti segélyezési célú települési támogatásügyek.

13. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatást állapíthat meg annak, aki az elhalt személy eltemettetéséről annak ellenére gondoskodott, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti. A segély iránti kérelmet a haláleset napját követő 40 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.

(2)⁶ Halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatásban csak azt a személyt lehet részesíteni, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap négyszeresét, egyedülálló esetében a ötszörösét nem haladja meg. Nem állapítható meg ezen települési támogatás, ha a kérelmező és az elhunyt személy között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés állt fenn.

(3) A halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás összege 30.000,- Ft.

(4) Az települési támogatás megállapításához szükséges az eltemettető nyilatkozata arról, hogy az elhunyt után nem részesült más önkormányzatnál temetési segélyben, és a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban.

(5) A halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az alábbi mellékleteket:

14. § (1) Elemi kár elhárításához kapcsolódó rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, aki bizonyítja, hogy a tulajdonában álló, vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakásban, vagy a lakásban tartott ingó vagyontárgyaiban elemi csapás vagyoni kárt okozott, melynek megtérítésére harmadik személy, így különösen biztosító nem kötelezhető, vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés összege jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél.

(2)⁷ Az (1) bekezdés szerinti támogatásban csak azt a személyt lehet részesíteni, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap 300 %-át nem haladja meg, és a bekövetkezett kár a létfenntartását komolyan veszélyezteti.

(3) Az elemi kár elhárításához kapcsolódó rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az alábbi mellékleteket:

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege a (3) bekezdés c) pontjának megfelelő összeg, de legfeljebb 40.000,- Ft.

15. § (1) Születési támogatás biztosítható a gyermek születését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve zalaszentgróti lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen tartózkodó szülők és törvényes képviselők részére az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

(2) A születési támogatás formája gyermekenként 30.000,- Ft értékű természetben nyújtott ellátás.

(3) A támogatási kérelmet gyermekenként csak az egyik szülő, illetve törvényes képviselő terjesztheti elő az e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon, a gyermek születését követő 180 napos jogvesztő határidőben. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

16. § (1) Bölcsőde-, illetve óvodakezdési támogatásban részesülhetnek azon zalaszentgróti lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen tartózkodó szülők és törvényes képviselők, akik bölcsődés, illetve óvodás korú gyermeket nevelnek.

(2)⁹ A bölcsőde-, illetve óvodakezdési támogatás összege gyermekenként legfeljebb 15.000,- Ft, mely egészben vagy részben természetbeni juttatásként is nyújtható.

(3)¹⁰ A támogatási kérelmet gyermekenként csak az egyik szülő, illetve törvényes képviselő terjesztheti elő minden év június 30. napjáig, az e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon. A benyújtás feltétele, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap kilencszeresét. A támogatási összeg megállapítása érdekében a kérelemhez csatolni kell a bölcsődei, illetve óvodai jogviszony fennállásának intézményi igazolását. A kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

17. § (1) Tanulói utazási bérlettámogatás állapítható meg a Zalaszentgrót város településrészi önkormányzatainak közigazgatási területein lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen ott tartózkodó tanulók szülei és törvényes képviselői részére az év szeptember 1. napjától június 30. napjáig tartó időszakára.

(2) A támogatás a legfeljebb a 12. évfolyamon tanulmányokat folytató tanulók lakó-, illetve tartózkodási helye és a zalaszentgróti autóbusz-állomás közötti viszonylatra megvásárolt autóbuszbérletek árának megtérítése érdekében kérelmezhető.

(3)¹¹ A támogatási kérelem az adott tanév összes hónapjára előre, illetve a havonta megvásárolt tanulói bérletek vonatkozásában a következő tanév szeptember 15. napjáig terjeszthető elő az e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon. A benyújtás feltétele, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap kilencszeresét. A támogatási összeg megállapítása érdekében a kérelemhez csatolni kell a tanuló nevével ellátott tanulói bérletek eredeti példányát, valamint az intézményi tanulói jogviszony fennállásának igazolását. A kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(4) A támogatás mértéke legfeljebb a megvásárolt tanulói bérletek ellenértékével megegyező összeg.

18. § (1) Iskolakezdési támogatásban részesülhetnek azon zalaszentgróti lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen tartózkodó szülők és törvényes képviselők, akik nappali rendszerű iskolai oktatás keretében legfeljebb a 13. évfolyamon tanulmányokat folytató, huszadik életévét be nem töltött eltartottról gondoskodnak.

(2)¹² Az iskolakezdési támogatás összege tanulónként legfeljebb 20.000,- Ft, mely egészben vagy részben természetbeni juttatásként is nyújtható.

(3)¹³ A támogatási kérelmet tanulónként csak az egyik szülő, illetve törvényes képviselő terjesztheti elő minden év június 30. napjáig, az e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon. A benyújtás feltétele, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap kilencszeresét. A támogatási összeg megállapítása érdekében a kérelemhez csatolni kell az intézményi tanulói jogviszony fennállásának igazolását. A kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

19. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a szociálisan rászoruló háztartások részére az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatást biztosíthat. Ezen támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez használható fel.

(2)¹⁴ A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 300 %-át, és vagyonnal a háztartás egyik tagja sem rendelkezik.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatást az igazolt havi lakhatási kiadások 30 %-ának megfelelő, száz forintra kerekített összegben, de legfeljebb 5.000,- Ft-ban kell megállapítani. A támogatás egy év időtartamra, a kérelembenyújtás hónapjának kezdőnapjától jár.

(4)¹⁵

(5)¹⁶

(6)¹⁷

(7)¹⁸

(8)¹⁹

(9) Lakhatáshoz kapcsolódó támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(10) A lakhatáshoz kapcsolódó támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az alábbi mellékleteket:

20. § (1)²⁰ A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester hozzátartozó ápolásához kapcsolódó rendszeres települési támogatást állapíthat meg azon személy részére, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, ápolási díjban nem részesül és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap háromszorosát, egyedül álló esetében annak négyszeresét.

(2) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápoláshoz kapcsolódó települési támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ezen támogatás.

(3) Nem jogosult ápoláshoz kapcsolódó települési támogatásra a hozzátartozó, ha

(4) Nem állapítható meg ápoláshoz kapcsolódó települési támogatás azon hozzátartozó részére sem

(5) A hozzátartozó ápolásához kapcsolódó rendszeres települési támogatás havi mértéke az ápolási díj alapösszege 80%-ának megfelelő összeg.

(6) Az ápoláshoz kapcsolódó támogatást a kérelembenyújtás hónapjának kezdőnapjától lehet megállapítani, a támogatási jogosultság az alapul szolgáló feltételek fennállta alatt folyamatos azzal, hogy azokat évente felül kell vizsgálni.

(7) Az ápoláshoz kapcsolódó támogatást meg kell szüntetni, ha

(8) Az ápoláshoz kapcsolódó támogatás megszüntetése esetén annak folyósítását a megszüntetésre okot adó körülmény felmerülése, illetve ezen körülmény határozattal való megállapítása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(9) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha

(10) A Zalaszentgróti Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ (a továbbiakban: Központ) házi segítségnyújtó szolgáltatója önkormányzati megkeresésre környezettanulmányt készít, valamint szakvéleményt állít ki az ápolt személy gondozási szükségletének napi mértékéről, illetve az ápolás körülményeiről.

(11) A hozzátartozó ápolásához kapcsolódó rendszeres települési támogatás iránti kérelmet az e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az alábbi mellékleteket:

21. § (1)²¹ A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó rendszeres települési támogatást állapíthat meg azon közgyógyellátásban nem részesülő, szociálisan rászoruló személy részére, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 250 %-át, egyedül álló esetén a 300 %-át, a havi rendszeres, társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszereinek orvos által leigazolt és gyógyszertár által beárazott költsége meghaladja az egy főre jutó havi nettó háztartási jövedelem 25 %-át, és ezt a költséget létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2)²² Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárok túlléphetők abban az esetben, amennyiben a kérelmező rendszeres, orvos által leigazolt és gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltsége meghaladja az egy főre jutó havi nettó családi jövedelem 50 %-át.

(3) A gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó rendszeres települési támogatás a kérelem benyújtását követő hónaptól a háziorvos által leigazolt gyógykezelés várható időtartamára, de legfeljebb 12 hónap időtartamra lehet megállapítani.

(4) A gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó rendszeres települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség 50 %-os mértéke száz forintra kerekítve, de legfeljebb havi 8.000,- Ft összeg.

(5) A gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó rendszeres települési támogatás iránti kérelmet az e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az alábbi mellékleteket:

22. § (1)²⁴ A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás személyi térítési díjához kapcsolódó települési támogatást állapíthat meg azon szociálisan rászoruló személy részére, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 300%-át. A támogatás összege a térítési díj 50%-a, de legfeljebb havi 5.000,- Ft.

(2)²⁵ A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás személyi térítési díjához kapcsolódó települési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki a házi segítségnyújtás ellátást igénybe kívánja venni, vagy már igénybe vette, de rászorult szociális helyzete nem teszi lehetővé vagy aránytalanul megnehezíti a képviselő-testület által rendeletben megállapított teljes vagy csökkentett összegű térítési díj fizetését.

(3) A támogatás iránti kérelmet az e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a Központtal kötött megállapodás másolatát és a háztartás tagjainak a kérelem benyújtását megelőző három havi nettó jövedelmének igazolását.

(4)²⁶ A támogatás határozott időre, legfeljebb hat hónap időtartamra állapítható meg, melynek a Központ által leigazolt térítési díjak alapján meghatározott összege havonta a térítési díj megfizetésének igazolását követően utólag kerül kifizetésre a kérelmező részére.

23. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről az Szt. 48. §-ában meghatározottak szerint.

(2) Közköltségen hamvasztásos temetés vagy a helyben szokásos legolcsóbb temettetés rendelhető el.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben az eltemettetésre köteles személy részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól. Különös méltánylást érdemlő eset különösen, ha megtérítés a kötelezett családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

24. § (1) A Képviselő-testület a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, e rendeletben meghatározott alapellátási formákat. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(2) A Képviselő-testület a Központot fenntartó Társulás tagjaként a szociális alapszolgáltatások keretében gondoskodik az étkeztetésről, a házi segítségnyújtásról, a családsegítésről és az idősek nappali ellátásáról.

25. § (1) A családsegítést a Központ, a szociálisan rászoruló személyek étkeztetését, a házi segítségnyújtást és az idősek nappali ellátását az alapszolgáltatási központ szervezeti egységeként működő Idősek Klubja biztosítja.

(2) Az intézményvezető külön eljárás – így különösen szociális rászorultság, gondozási szükséglet vizsgálata – nélkül köteles szolgáltatást nyújtani családsegítés esetén. Az intézményvezető külön eljárás nélkül köteles szolgáltatást nyújtani továbbá, ha a kérelmező életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető, és másként el nem hárítható élethelyzetbe került.

(3) Külön eljárás – így különösen szociális rászorultság, gondozási szükséglet vizsgálata – alapján étkeztetés, házi segítségnyújtás és idősek nappali ellátása biztosítható.

(4) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott okok miatt önmaguk, illetve eltartottjaik részére nem képesek biztosítani.

(5) Házi segítségnyújtást, mint az önálló életvitel fenntartásához szükséges ellátást az Szt. 63. §-ában meghatározottak szerint kell biztosítani.

(6) Nem részesülhet házi segítségnyújtásban és étkeztetésben az a személy, aki tartási vagy öröklési szerződést kötött.

(7) A családsegítés az Szt. 64. §-ában meghatározottak szerint a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(8) A családok segítése érdekében a veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző jelzi a Központ felé, ha segítségre szoruló családról, személyről tudomást szerez.

(9) A családsegítés térítésmentesen vehető igénybe, az étkeztetés és a házi segítségnyújtás igénybevétele térítési díj fizetéséhez kötött. Az étkeztetésért és a házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díjak a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól szóló önkormányzati rendeletben kerülnek meghatározásra.

26. § (1) A Képviselő-testület a saját otthonukban élő, az önmaguk ellátására részben képes időskorúak részére a napközbeni tartózkodást, a társas kapcsolatokat, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítését, továbbá igény szerint a napközbeni étkezést az Idősek Klubjában biztosítja.

(2) Kivételesen felvehető az Idősek Klubjába az a nem időskorú, de 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapota miatt támogatásra, gondozásra szorul.

(3) Az idősek nappali ellátásának igénybevétele térítési díj fizetéséhez kötött, melynek mértéke a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól szóló önkormányzati rendeletben kerül meghatározásra.

27. § (1) E rendelet 25–26. §-aiban szabályozott ellátások igénybevétele kérelemre történik, melyet a Központ vezetőjéhez kell benyújtani. Az ellátások igénybevételéről az intézményvezető dönt.

(2) Az intézményvezető az ellátás igénybevételéről szóló döntésről értesíti az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét. Az intézményvezető az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és az idősek nappali ellátása igénybevételének megkezdésekor az igénylővel vagy törvényes képviselőjével a Szt. 94/C. §-a szerinti megállapodást köt. Családsegítés esetén megállapodás megkötésére nem kerül sor.

28. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért az Szt. 115. §-ában foglaltak figyelembevételével az ellátottaknak térítési díjat kell fizetni.

(2) Az ellátások térítési díját, mint intézményi térítési díjat a képviselő-testület tárgyév április 1. napjáig külön rendeletben állapítja meg, a díjak év közben egy alkalommal korrigálhatók.

(3) Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjról az intézményvezető dönt, és erről az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja.

(4) Ha az ellátott személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Szociális Bizottsághoz fordulhat, amely a térítési díjról határozattal dönt.

29. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szolgáltatások biztosításának figyelemmel kísérését az önkormányzat a helyi szociálpolitikai kerekasztal létrehozásával biztosítja.

(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.