Nógrád Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 10/2024. (XII. 10.) önkormányzati rendelete
a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 02. 14Nógrád Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 10/2024. (XII. 10.) önkormányzati rendelete
a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Nógrád Vármegye Önkormányzatának Közgyűlése a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében biztosított feladatkörben eljárva, a 32. cikk (1) bekezdésének d) pontja, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
Önkormányzati jogok
1. § (1) A helyi önkormányzati jogok a vármegye településein választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat a vármegyei közgyűlésbe választott képviselők és vármegyei népszavazás útján gyakorolják.
(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nógrád Vármegye Önkormányzata. Az önkormányzat székhelye: Salgótarján, Rákóczi út 36. Az önkormányzat honlapjának címe: www.nograd.hu
(3) Az önkormányzat területi irodát működtethet a mindenkori pénzügyi lehetőségeinek figyelembe vétele mellett.
(4) Az önkormányzat jogi személy, saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodik.
(5) A vármegye önkormányzata által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat-és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.
(6) A vármegye önkormányzata feladatai ellátása során biztosítja az állampolgárok és azok szervezetei részére a nyilvánosságot, a közügyek társadalmi ellenőrzését, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos véleményezési, javaslattételi lehetőséget.
Az önkormányzat jelképei és Vármegyenapja
2. § (1) A vármegye önkormányzatának hivatalos jelképei a vármegye címere, zászlaja és díszpecsétje. A jelképeket és azok használatát külön rendelet szabályozza.
(2) Az önkormányzat címere: csücskös talpú tárcsapajzs kék mezejében zöld pajzstalpon, jobbra néző, álló, ezüst páncélos, sisakos magyar vitéz látható, amelynek a sisakforgóján lévő két toll közül a felső zöld, az alsó vörös. A vitéz jobb kezében felfelé néző, ezüst színű kardot tart, baljával Magyarország tojásdad alakú címeres pajzsára támaszkodik. A vitéz arca és keze testszínű. A főpajzsot háromlevelű heraldikai aranykorona díszíti. Az ezen lévő ékkövek közül a két legnagyobb ellipszis alakú zöld, a többi vörös, a korona tetején és a leveleken lévő gyöngyszemek fehérek. A pajzstakaró arany, a pajzs mögötti címer-köpeny vörös.
(3) Az önkormányzat zászlaja: Nógrád vármegye zászlaja téglalap alakú, hosszabb végén fecskefark bemetszésű. Oldalaránya: 1:1.5. Alapmérete 100*150 cm. A fecskefark bemetszés derékszögű. A zászló előoldalának alapszíne a címerpajzson háttérként szereplő kék színnel megegyező kék, hátoldala aranyszínű. A zászló kék színű oldalán, a hosszanti szél és a bemetszés csúcsa által meghatározott terület középvonalában, a felső- és alsó éltől egyenlő távolságra helyezkedik el a címer. A címer alatt, a címerpajzs ívét megkötve, csupa aranyszínű nagybetűvel a „NÓGRÁD A KÖZÜGYÉRT” jelmondat szerepel. A címer magasságának alapmérete: 53 cm, a jelmondattal együtt 64 cm. A felirat típusa: Cambria, félkövér. A jelmondat teljes szélességi mérete nem érheti el a címerpajzs szélességi méretét.
(4) Nógrád Vármegye Önkormányzatának Közgyűlése Nógrád vármegye, mint történelmi, földrajzi, kulturális-néprajzi, közigazgatási, gazdasági és politikai egység, több mint ezer éves történelmét, hagyományait, a nógrádi ember kötődését, önazonosságát elismerve és hangsúlyozva, egyúttal emlékezve az 1705. évi szécsényi országgyűlésre, II. Rákóczi Ferenc fejedelmi hatalomba iktatására, a szövetkezett rendek szövetséglevelének aláírására, minden esztendő szeptember 20. napját Nógrád vámegye Vármegyenapjává nyilvánítja.
A vármegye önkormányzatának feladat- és hatásköre
A közgyűlés
3. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a közgyűlést illetik meg. A közgyűlést az elnök képviseli.
(2) A közgyűlés hivatalos megnevezése: Nógrád Vármegye Önkormányzatának Közgyűlése.
(3) A közgyűlés működésének alapelvei a nyilvánosság és a demokratizmus. Ezt a rendelkezésre álló eszközök, különösen a sajtónyilvánosság útján, valamint a vármegye önkormányzatának honlapján megjelenített aktuális információk, továbbá a közgyűlési dokumentumok megismerhetősége révén biztosítja. A demokratizmus érvényesülését – az Alaptörvényben és a törvényekben meghatározottakon túl – a testület többek között a társadalmi- és szakmai szervezetekkel, munkavállalói- és nemzetiségi érdekvédelmi szervezetekkel folytatott folyamatos egyeztetések révén is biztosítani kívánja.
(4) A közgyűlésnek 15 tagja van..
(5) A közgyűlés szervei: a közgyűlés elnöke, a közgyűlés bizottságai, a hivatal, valamint a jegyző.
(6) A közgyűlés és szervei az önkormányzat székhelyén működnek.
Kötelező feladatok
4. § (1) A vármegye önkormányzatának feladatait a közgyűlés és szervei látják el.
(2) A közgyűlés feladatainak ellátása, illetve hatáskörének gyakorlása során tiszteletben tartja, hogy a vármegyei és települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony.
(3) A közgyűlés részére kötelezően ellátandó feladatokat csak törvény állapíthat meg.
Át nem ruházható hatáskörök
5. § A közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozik:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;
3. a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetve visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást érintő személyi ügy tárgyalása;
4. vármegyei népszavazás kiírása;
5. az önkormányzati jelképek, kitüntető cím és díjak meghatározása, használatuk szabályozása, külön rendeletben meghatározottak szerint a kitüntető cím és díjak adományozása;
6. a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadása;
7. az általa külön rendeletben meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a közösségi célú alapítvány, és alapítványi forrás átvétele, átadása;
8. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás és kiválás;
9. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
10. intézmény alapítása, átalakítása és megszüntetése, ellátási, szolgáltatási körzetének meghatározása;
11. emlékműállítás;
12. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
13. területszervezési kezdeményezéssel kapcsolatos állásfoglalás, továbbá véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő;
14. közfeladat önkéntes vállalása, illetve megszüntetése;
15. gazdálkodó szervezetbe való belépés, kilépés, gazdálkodó szervezet alapítása, megszüntetése;
16. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
17. a közgyűlés tagja és elnöke méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés, valamint a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a közgyűlés ülésén;
18. felterjesztési jog gyakorlása;
19. közgyűlés megbízatása lejárta előtti feloszlatásának kimondása;
20. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2013. évi CLXXXIX. törvény 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;
21. ülésterv elfogadása;
22. amit törvény a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe utal.
Hatáskör átruházás
6. § (1) A közgyűlés az egyes hatásköreit bizottságaira, elnökére, valamint törvényben meghatározottak szerint jegyzőjére ruházza át.
(2) E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. A közgyűléstől kapott hatáskörök gyakorlása tovább nem ruházható.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az ennek keretében tett döntésekről és intézkedésekről, azok eredményéről a soron következő közgyűlésen beszámol.
Önkéntes feladatvállalás
7. § A közgyűlés szabadon vállalhat közfeladatot, ha
a) az a kötelezően előírt feladat ellátását nem veszélyezteti,
b) az ellátáshoz szükséges feltételek biztosítottak vagy azokat megteremti,
c) azt a jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
d) annak gyakorlása nem sérti a települési önkormányzatok érdekeit,
e) finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
A közgyűlés működése
A közgyűlés alakuló ülése
8. § (1) A közgyűlés alakuló ülését a választást követő 15 napon belül a korelnöke hívja össze és nyitja meg, továbbá vezeti az ülést a közgyűlés elnökének megválasztásáig.
(2) A Területi Választási Bizottság elnöke ismerteti a vármegyei közgyűlés tagjai választásának eredményét.
(3) A megválasztott képviselők esküt tesznek, az eskütételről esküokmányt írnak alá.
(4) A közgyűlés alakuló ülésén – tagjai sorából – titkos szavazással, minősített többséggel választja meg elnökét és alelnökét(eit) A közgyűlés elnökének személyére bármely közgyűlési tag javaslatot tehet. A jelöltté váláshoz a jelenlévő közgyűlési tagok legalább egynegyedének igen szavazata szükséges. A közgyűlés alelnöke(i) személyére – a közgyűlés tagjai, illetve nem tagjai közül – az elnök tesz javaslatot.
(5) A közgyűlés alakuló ülésén a hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására szavazatszámláló bizottságot választ, melynek megbízatása a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság megválasztásáig tart.
(6) A közgyűlés alakuló ülésére nem kell alkalmazni e rendelet 21. § (6)-(7) bekezdését.
A gazdasági program
9. § A közgyűlés elnöke az alakuló ülést követően 6 hónapon belül terjeszti elő az önkormányzat választási ciklusra szóló gazdasági programját. Az elnök a gazdasági program elkészítéséhez kikéri a közgyűlés tagjainak véleményét. A program tartalmazza a testület megbízatásának időtartamára az önkormányzat stratégiai jellegű célkitűzéseit, különösen a területfejlesztés, a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait. Meghatározza a célok és feladatok megoldásának eszközeit, valamint a végrehajtás ellenőrzését.
Az ülésterv
10. § (1) A közgyűlés feladatait éves ülésterv szerint végzi. Az elnök az ülésterv összeállításához javaslatot kér a közgyűlés tagjaitól, a vármegye jegyzőjétől, a települési önkormányzatoktól és javaslatot kérhet a vármegye országgyűlési képviselőitől.
(2) Az ülésterv elfogadásakor a közgyűlés dönt:
a) a közgyűlés üléseinek várható időpontjairól, az előre tervezhető napirendekről,
b) a napirendi pontok előterjesztőiről,
c) az előterjesztéseket véleményező bizottságokról,
d) a közmeghallgatás időpontjáról és tervezett témáiról,
(3) Az üléstervet minden év december 31-ig, de legkésőbb a tárgyév első ülésén kell előterjeszteni.
Rendes ülés
11. § (1) A közgyűlés rendes ülést vagy soron kívüli ülést tart.
(2) A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal az éves üléstervben meghatározott időpontokban ülésezik (rendes ülés).
(3) A közgyűlés az ülésterv szerint munkaüléseket, a nemzeti ünnepek alkalmából ünnepi megemlékezést tart.
Soron kívüli ülés
12. § (1) Soron kívüli ülés valamennyi, az üléstervben nem szereplő ülés.
(2) A közgyűlés elnöke az üléstervben nem szereplő, soron kívüli ülést hívhat össze az ok megjelölésével.
(3) Soron kívüli ülést kell összehívni:
a) a közgyűlési tagok egynegyedének indítványára;
b) a közgyűlés bármely állandó bizottságának kezdeményezésére;
c) vármegyei népszavazás megtartására irányuló érvényes kezdeményezés esetén;
d) az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet felügyelőbizottságának indítványára;
e) a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
(4) Az indítvány alapján a testületi ülést a közgyűlés elnöke hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(5) A soron kívüli ülésre szóló meghívót – amennyiben az ülés összehívására rendkívüli, halasztást nem tűrő, sürgős esetben kerül sor – az ülés napját lehetőség szerint két nappal megelőzően, elektronikusan kell megküldeni, az érintettek rövid úton való tájékoztatása mellett.
(6) A soron kívüli ülés tárgysorozatába – az összehívásra okot adó napirendi pont mellett –indokolt esetben – az SZMSZ előírásainak megfelelően – további napirendi pontok is felvehetőek.
Az ülés nyilvánossága
13. § (1) A közgyűlés ülése nyilvános. A zárt ülés kivételével hang-, film-, fotó- vagy videofelvétel szabadon készíthető. A választópolgárok a zárt ülés anyagainak kivételével a közgyűlés dokumentumaiba betekinthetnek.
(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság csak a kijelölt helyen foglalhat helyet, és a tanácskozás rendjét sértő véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.
Zárt ülés
14. § (1) Zárt ülést kell tartani:
a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart a közgyűlés az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
(2) A közgyűlés zárt ülést rendelhet el a közgyűlés vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A zárt ülésen a közgyűlés tagjai, a nem a közgyűlés tagjai közül választott alelnök, a vármegye jegyzője, az aljegyző, a jegyzőkönyvvezetők, továbbá meghívása esetén az érintett, a hivatal ügyintézője, és a szakértő vesz részt. A nemzetiséget érintő napirend tárgyalásakor az adott nemzetiség területi önkormányzatának elnöke a zárt ülésen részt vehet.
(4) Ha a napirendi pont vitájának idején a közgyűlés nyilvános volt, a határozathozatal idejére nem lehet zárt ülést elrendelni. Ettől eltérően a (1) bekezdés b) pontjában foglalt érintettek bármikor kérhetik a zárt ülés elrendelését.
(5) A zárt ülésen hozott döntésekről – kivéve az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokat – a közgyűlés elnöke vagy felhatalmazása esetén alelnöke(i), illetve a közgyűlés képviselő tagja adhat tájékoztatást a sajtó képviselőinek. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. a zárt ülésen hozott testületi döntés is nyilvános.
(6) A zárt ülés döntését tájékoztató formájában a Nógrád Vármegye Önkormányzatának Közlönye Tájékoztató részében hozza nyilvánosságra a közgyűlés.
Közmeghallgatás
15. § (1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal – az üléstervben meghatározottak szerint – előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyét, idejét a meghallgatást megelőzően a vármegyei napilap(ok)ban egy alkalommal közzé kell tenni, illetve arról a közmeghallgatás helyszíne szerinti tömegkommunikációs szervek útján előzetes tájékoztatás adható.
(3) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.
(4) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdésekről, javaslatokról, amennyiben a közgyűlés a helyszínen azonnal dönteni nem tud, a javaslatot a feladatkör szerinti bizottságnak adja ki megtárgyalásra. A közgyűlés a javaslatról a bizottsági vélemény ismeretében a soron következő ülésen dönt, döntéséről a javaslattevőt írásban tájékoztatja.
(5) Amennyiben a javaslat nem tartozik a vármegyei közgyűlés feladat- és hatáskörébe, azt a közgyűlés elnöke az illetékes szervnek 15 napon belül továbbítja. Az áttételről a javaslattevőt írásban tájékoztatni kell.
Az ülés összehívása
16. § (1) A közgyűlést az elnök általában az önkormányzat székhelyére, csütörtök délelőtti időpontra hívja össze.
(2) A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök, az elnök és az alelnök(ök) együttes akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
17. § A közgyűlés ülésének időpontjáról, helyéről és várható napirendjéről a vármegye önkormányzatának honlapján keresztül a vármegye lakosságát tájékoztatni kell.
18. § (1) A közgyűlés ülésére – a közgyűlési anyagok megküldésével – meg kell hívni:
a) a közgyűlés tagjait;
b) az előterjesztőt az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához;
c) a vármegye önkormányzatának 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek vezetőit az őket érintő napirendhez; az egyéb szervek vezetőit és a települési önkormányzatok polgármestereit, a feladatukat, illetve a településüket érintő napirendhez.
(2) A közgyűlés üléséről értesíteni kell:
a) a vármegyei tömegkommunikációs szervek képviselőit;
b) valamint akiket az egyes napirendi pontok tárgyalásához az ülésterv, illetve az elnök, a vármegyei jegyző vagy a napirend előterjesztője megjelöl.
c) A nemzetiségi önkormányzat elnökét, amennyiben törvény vagy önkormányzati rendelet előírja az ülésen való részvételét.
(3) Tanácskozási joggal vehetnek részt a közgyűlés ülésén
a) az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban felsorolt meghívottak;
b) törvényességi észrevétel ismertetése, illetve alkotmánybírósági kezdeményezés esetén a vármegyei törvényszék elnöke.
c) A (3) bekezdésben szereplők értesítése a meghívó megküldésével történik. Az érintettek az általuk megjelölt napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztésekből – kivéve a zárt ülés keretében tárgyalandó javaslatokból – az ülésre megküldött értesítés kézhezvételét követően a hivatalban, a vármegye jegyzőnél igényelhetnek egy-egy példányt.
d) A jelen szakasz szerinti meghívás, értesítés, valamint a közgyűlési anyagok elérhetővé tétele elektronikusan, technikai akadály esetén, papír alapon történik.
Az előterjesztések
19. § (1) A közgyűlés elé kerülő előterjesztések:
a) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra irányul;
b) beszámoló, különösen valamely feladat végrehajtásának helyzetéről, valamely vármegyei önkormányzati szerv tevékenységéről;
c) tájékoztatók, melyek határozati javaslatot általában nem tartalmaznak.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában írt téma előterjesztésére jogosult
a) az elnök és az alelnök(ök);
b) a témakör szerint illetékes tanácsnok, az illetékes bizottság nevében a bizottság elnöke, akadályoztatás esetén alelnöke;
c) bármely képviselő;
d) a képviselőcsoport nevében a csoport vezetője;
e) a vármegye jegyzője;
f) a vármegye önkormányzata gazdálkodó szervezetének vezetője.
20. § (1) A közgyűlés rendes ülésén – általában – első napirendi pontként kerül megtárgyalásra az elnöki jelentés, mely beszámoló és tájékoztató fejezetet tartalmaz:
a) A beszámoló tartalmazza a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának rendjét, melynek keretében kell számot adni a feladat végrehajtás módjáról, ennek során a szükségessé váló intézkedésekről, azok eredményeiről. Ismertetni kell, ha a végrehajtásnak akadálya volt, és azt nem lehetett elhárítani, és ennek alapján kell javaslatot tenni a határozat kiegészítésére, illetve módosítására.
b) A beszámoló része továbbá az önkormányzat, és a hivatal folyamatos működésével összefüggésben – közgyűlés két ülése között – tett intézkedésekről történő tájékoztatás, illetve a testület döntését igénylő javaslatok.tartalmazza, ezen túl a bizottsági üléseket követően vagy valamely bizottság ülésén felmerült, a testület soron következő ülésén döntést igénylő témákat, az átruházott hatáskörben hozott döntéseket, a bizottságok ülésein a közgyűlés üléseire készült előterjesztésekhez kapcsolódó véleményeket, javaslatokat.
c) A tájékoztató részben az előző közgyűlés óta lefolytatott tárgyalásokról, eseményekről, valamint a vármegye önkormányzatának működésével kapcsolatos kérdésekről, jelentősebb feladatokról kell tájékoztatást adni.
(2) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a közgyűlési előterjesztésekbe. Ha az előterjesztő a 14. § (1)-(2) bekezdéseire tekintettel az előterjesztés bizalmas kezelésére hív fel, akkor annak megismerésére jogosultak illetékteleneknek nem adhatnak felvilágosítást az előterjesztés tartalmáról, számukra azokat nem továbbíthatják, annak megismerését nem tehetik lehetővé. E szabályokat az előterjesztés tárgyalása és a döntés meghozatala után is megfelelően alkalmazni kell, kivéve, ha az érintett a nyilvános tárgyaláshoz hozzájárult.
Az előterjesztések előkészítése
21. § (1) A közgyűlés elnökének döntése alapján, az egyes jelentős, széleskörű egyeztetést igénylő előterjesztések tervezetéről a feladatkör szerinti bizottság, a közgyűlési tagok, illetve az érintettek véleményét előzetesen ki kell kérni.
(2) Előterjesztés csak a vármegye jegyzője törvényességi ellenőrzése után terjeszthető a közgyűlés elé.
(3) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyalandó témakör pontos, tömör, tárgyilagos és tényszerű bemutatását;
b) az előzményeket, s különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket;
c) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint azok várható következményeit;
d) az (1) bekezdés alapján megfogalmazott véleményeket, javaslatokat;
e) a határozati javaslatot, a rendelet-tervezetet.
(4) Amennyiben az arra jogosultak a közgyűlés ülésén kezdeményezik, a meghívóban nem szereplő előterjesztés napirendre történő felvételét, a közgyűlés elnöke kezdeményezheti az előterjesztés napirendre vételének elhalasztását. A megválasztott képviselők egynegyedének (4 fő) a halasztás iránti kezdeményezésre vonatkozó támogatása esetén, az adott előterjesztés nem vehető fel az ülés napirendjére, egyúttal a közgyűlés dönt arról, hogy a soron következő ülés napirendjére veszi fel az adott előterjesztést.
(5) A meghívóban nem szereplő, de a közgyűlés ülésén napirendre felvett minden további előterjesztés szóbeli előterjesztésnek minősül.
(6) A közgyűlés bizottságai a hatáskörükbe tartozó, meghívóban szereplő napirendi pontokat, illetve a szóbeli előterjesztéseket a közgyűlés ülését megelőzően tárgyalják meg.
(7) A szóbeli előterjesztésnek az ülés napirendjére történő felvételével egyidejűleg – amennyiben a (6) bekezdésben foglaltak szerint erre nem került sor – a közgyűlés dönt arról, hogy melyik bizottság tárgyalja meg. Ebben az esetben a közgyűlés elnöke a napirendi pont tárgyalása előtt – a bizottság elnöke által kért időtartamú – szünetet rendel el. Ha az érintett szakbizottság nem határozatképes, akkor a közgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy bizottsági tárgyalás nélkül napirendre veszi-e az előterjesztést.
(8) Amennyiben széleskörű előzetes egyeztetést igénylő kérdésben benyújtott előterjesztés tárgyalása során a közgyűlés elnöke úgy ítéli meg, hogy az adott kérdésben további egyeztetés szükséges, kezdeményezheti az előterjesztést érintően a tárgyalás elhalasztását. A megválasztott képviselők egynegyedének (4 fő) a halasztás iránti kezdeményezésre vonatkozó támogatása esetén, az adott előterjesztés tárgyalását a soron következő ülésig, de maximum 30 napig el kell halasztani.
A közgyűlési anyagok elérhetővé tétele
22. § (1) A közgyűlés ülésére készült írásos előterjesztéseket a bizottsági ülésre szóló meghívókkal együtt, a bizottsági ülések időpontját megelőzően legkésőbb 4 nappal kell elektronikusan elérhetővé tenni.
(2) Az ülést megelőző legkésőbb 3 nappal kell elektronikusan elérhetővé tenni a közgyűlés ülésére vonatkozó meghívót, az elnöki jelentést, valamint azokat az írásos előterjesztéseket, amelyek a bizottsági ülések óta szükségessé vált döntési javaslatokat tartalmazzák.
(3) A közgyűlés nem zárt ülésére készült, az (1)-(2) bekezdés szerinti írásos előterjesztéseket az 1. § (2) bekezdése szerinti honlapon közzé kell tenni.
(4) A zárt ülésre készült előterjesztéseket az annak megismerésére jogosultak kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmát arra nem jogosultak ne ismerhessék meg.
A közgyűlés tanácskozási rendje
23. § (1) A közgyűlés ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök; az elnök, az alelnök együttes akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(2) Az ülést vezető elnök megnyitja a közgyűlés ülését és megállapítja a határozatképességet.
(3) A közgyűlés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 7 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni, melyre megfelelően alkalmazni kell a soron kívüli ülés összehívására vonatkozó szabályokat.
24. § (1) A közgyűlés elnöke soron kívüli ülés összehívása esetén az ülés megkezdésekor ismerteti az összehívás indokait.
(2) A szóbeli előterjesztés adott ülésre történő napirendre vételéről, vagy arról, hogy azt a következő ülés tárgysorozatába veszi-e fel a közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel határoz, kivéve a minősített többséget igénylő döntéstervezetet tartalmazó előterjesztés napirendre vételét, amelynek a napirendre vételéhez minősített többség szükséges.
(3) Az ülést vezető elnök előterjeszti a meghívóban szereplő, valamint a (2) bekezdésben foglaltak szerint napirendre vett előterjesztésekkel módosított napirendi javaslatot, amelyről a közgyűlés vita nélkül dönt.
Az ülés vezetése
25. § (1) Az ülést vezető elnök:
a) megnyitja és vezeti az ülést (megadja, megvonja a szót), szükség esetén összefoglalja az elhangzottakat;
b) ügyrendi hozzászólásra jelentkezés esetén soron kívül megadja a szót;
c) az ülés során folyamatosan - a közgyűlés ülésének szünetei után minden esetben - ellenőrzi a határozatképességet;
d) a napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől célszerűségi okból történő eltérésre tehet javaslatot, melyről a közgyűlés vita nélkül határoz;
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát;
f) szavazásra bocsátja a módosító javaslatokat;
g) 30 percnél hosszabb időtartamú vita esetén indítványozhatja a vita lezárását;
h) figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót;
i) tárgyalási szünetet rendelhet el;
j) szükség esetén javaslatot tehet az ülés elnapolására, a következő ülés időpontjának egyidejű megjelölésével;
k) biztosítja az ülés zavartalan menetét, rendre utasítja azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít; ismételt esetben a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja;
l) berekeszti az ülést.
(2) Akitől az (1) bekezdés h) pontjában foglaltak szerint megvonták a szót, az ugyanazzal a napirendi ponttal kapcsolatban nem szólalhat fel.
(3) Ha a közgyűlés ülését bármilyen okból egy napon belül nem lehet befejezni, az ülést 7 napon belül folytatni kell. Az érintettek értesítése a meghívó megküldésével történik, melyre megfelelően alkalmazni kell a soron kívüli ülés összehívására vonatkozó szabályokat.
Napirend előtti hozzászólás
26. § (1) A napirendi pontok tárgyalása előtt - az elfogadott napirendben nem szereplő, de különös fontosságú, vagy halaszthatatlan ügyben a közgyűlés tagjai felszólalhatnak. A hozzászólási szándékot a témakör megjelölésével az ülés meghirdetett kezdési időpontja előtt legkésőbb 1 órával írásban, a tárgy és cím megjelölésével be kell jelenteni az ülést vezető elnöknek, vagy a vármegye jegyzőjének.
(2) A napirend előtti hozzászólásra vonatkozó bejelentésből ki kell tűnnie, hogy az önkormányzat szempontjából a felvetés miért minősül különösen fontosnak, illetve halaszthatatlannak. A napirend előtti hozzászólás jogát a közgyűlés elnöke adja meg, vagy utasítja el rövid szóbeli indokolással. Elutasítás esetén a hozzászólás az „egyebek” napirendi pont keretében tehető meg.
A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje
27. § (1) A napirendi pontok sorrendje általában: meghívott szervezetek képviselői által nyújtott tájékoztatások, elnöki jelentés, rendeletek, minősített többséget igénylő egyéb döntések; ezt követően kerülnek megvitatásra az egyszerű többséget igénylő javaslatok, tájékoztatók, felvilágosítás kérés, egyéb döntést nem igénylő felvetések. Amennyiben van olyan napirendi pont, amelyet a testület zárt ülésen tárgyal, úgy azt általában az ülés végén, valamennyi napirendi pontot (beleértve az egyebeket is) követően kell megtárgyalni.
(2) A napirendi pont visszavonására az előterjesztő, a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, sorrendjének módosítására bármely közgyűlési tag is javaslatot tehet, melyet röviden indokolnia kell. Az indítvány elfogadásáról a közgyűlés vita nélkül határoz.
A napirend tárgyalása
28. § (1) A napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja a közgyűlés.
(2) A közgyűlés egyes napirendi pontok tárgyalását több fordulóban – egymást követő üléseken - is lefolytathatja.
Vita
29. § (1) Az ülést vezető elnök az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát. A vitában elsőként a bizottságok véleményét kell meghallgatni.
(2) A közgyűlés tagjai az előterjesztőhöz kérdést intézhetnek, valamint a tárgyalt témához hozzászólhatnak.
(3) Az előterjesztő a hozzászólásokra, továbbá a vármegye jegyzője, amennyiben az adott javaslat törvényességét illetően észrevétele van bármikor szót kérhet.
(4) A képviselőcsoportok vezetői a képviselőcsoport nevében az adott napirendnél véleményt nyilváníthatnak.
(5) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendi pont tárgyalása során kérhetnek szót.
(6) Aki a közgyűlésen nem tanácskozási joggal vesz részt, de részére az ülést vezető elnök megadja a szót, az előterjesztőhöz kérdést intézhet, véleményt nyilváníthat és a vitában részt vehet.
(7) A kérdésekre az előterjesztő válaszol.
(8) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdést feltevőt nyilatkoztatni kell.
(9) Ha több kérdés, hozzászólás nincs, az elnök a vita lezárása előtt megadja a szót az előterjesztőnek a vitában elhangzottakra történő reagálásra.
(10) Az elnök összefoglalja és lezárja a vitát.
(11) A felszólalásokra rendelkezésre álló időtartamok jegyzékét e rendelet mellékletében rögzíti.
Módosító indítvány
30. § (1) A határozati javaslatban vagy a rendelet-tervezetben megfogalmazott javaslatokkal szemben vagy azok kiegészítésére módosító indítvány terjeszthető elő. Az ülés megkezdése előtt, írásban benyújtott módosító indítványokról az előterjesztőt és az illetékes bizottságok elnökét tájékoztatni kell.
(2) A módosító javaslatot annak előterjesztője közérthetően, szó szerinti szövegezéssel köteles megfogalmazni, melynek időtartamára – szükség esetén – tárgyalási szünet kérhető.
(3) A szavazás előtt a módosítással érintett napirendi pont előterjesztőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a módosító indítvány elfogadását támogatja-e.
(4) A módosító indítvány elfogadásához ugyanazon szavazati arányok szükségesek, amelyet a döntés egésze megkíván.
(5) Az elnök a vita lezárása után először – az előterjesztésnek megfelelő logikai sorrendben – a módosító javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal kiegészített, az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatot bocsátja szavazásra.
(6) Valamennyi módosító indítványt szavazásra kell bocsátani. Ugyanazon rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat részt módosító különböző indítványok esetén az elhangzásuk sorrendjében történik a szavazás.
Személyes megjegyzés
31. § Személyes megjegyzést tehet legfeljebb 2 perces időtartamban a napirendi pont vitájának lezárásáig a képviselő vagy képviselőcsoport vezetője, aki a vita során az őt vagy a képviselőcsoportot ért – megítélése szerint méltatlan – megjegyzésre kíván reagálni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.
Kizárás a döntéshozatalból
32. § (1) A közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, kivéve ha a közgyűlés döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a közgyűlés minősített többséggel dönt.
(3) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(4) Amennyiben a közgyűlés bármely tisztségviselője vagy tagja elmulasztja az (1) bekezdés szerinti bejelentést, a közgyűlés a tudomására jutást követően határozatban figyelmezteti az érintettet.
(5) Abban az esetben, ha egy érintett képviselő egy cikluson belül két, illetve több alkalommal elmulasztotta az (1) bekezdés szerinti bejelentést, akkor a közgyűlés ezt határozatban megállapítja, egyúttal utasítja a hatáskörrel rendelkező bizottságot, hogy döntsön az érintett képviselővel szemben alkalmazandó – alkalmanként, maximum 20%-os mértékű – tiszteletdíj levonásról.
(6) Abban az esetben, ha a közgyűlés bármely tisztségviselője egy cikluson belül két, illetve több alkalommal elmulasztotta az (1) bekezdés szerinti bejelentést, akkor a közgyűlés ezt határozatban megállapítja, egyúttal utasítja a hatáskörrel rendelkező bizottságot a fegyelmi eljárás kezdeményezésének vizsgálatára.
Nyílt szavazás
33. § (1) A képviselők az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” gomb megnyomásával adják le szavazatukat. A képviselők által leadott szavazatokról a szavazatszámláló rendszer listát készít, melynek adatai nyilvánosak.
(2) A szavazatok összesítése általában számítógépes szavazatszámláló rendszerrel történik, melynek működtetéséről a vármegye jegyzője gondoskodik.
(3) Számítógépes szavazatszámláló gép hiányában a szavazás kézfelemeléssel történik.
(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök a szavazást köteles bármely képviselő kérésére megismételtetni.
(5) A szavazás eredményét az elnök állapítja meg.
Név szerinti szavazás
34. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni a közgyűlés megbízatásának lejárta előtti feloszlásról való döntéskor, valamint a képviselők egynegyedének indítványára.
(2) A közgyűlés külön döntése alapján bármely más témában is tartható név szerinti szavazás, kivéve a bizottságok létszáma, összetétele, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. Ugyanazon döntési javaslat esetében csak egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.
(3) Név szerinti szavazásnál a vármegye jegyzője a jelenléti ív alapján névsor szerint felolvassa a közgyűlés tagjainak nevét, akik egyenként felállva, szóban közlik szavazatukat, melyet a szavazatszámláló rendszer kezelője a közgyűlési tag neve mellett rögzít.
(4) A szavazás eredményét a közgyűlés elnöke hirdeti ki. Az eredményt tartalmazó jegyzéket a vármegye jegyzője és a közgyűlés elnöke aláírásával hitelesíti, melyet a hitelesítést követően az ülésről készült jegyzőkönyv mellé kell csatolni.
Titkos szavazás
35. § (1) Titkos szavazás tartható minden olyan esetben, amikor zárt ülést kell elrendelni, vagy zárt ülés rendelhető el.
(2) A titkos szavazás történhet a szavazatszámláló rendszer igénybevételével, illetve szavazólappal.
(3) A szavazatszámláló rendszer felhasználásával történő titkos szavazáskor a képviselők az „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” gomb megnyomásával adják le szavazataikat. Ebben az esetben a szavazatszámláló rendszer a leadott szavazatokról nem készít listát, a gépi adatok nem hozzáférhetőek.
(4) Titkos szavazás szavazólapon is történhet, ha azt bármely közgyűlési tag javasolja. A titkos szavazás szavazólapon történő lefolytatásáról a közgyűlés vita nélkül dönt.
(5) A titkos szavazást a (4) bekezdésben meghatározott esetben a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – akadályoztatása esetén az e célból létrehozott ideiglenes bizottság – bonyolítja le.
(6) A szavazólappal történő titkos szavazás szavazófülkében vagy külön helyiség és urna igénybevételével történik.
Megújított szavazás
36. § (1) Amennyiben egy javaslat a szükséges többséget nem kapta meg, azt elvetettnek kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben, amennyiben az előterjesztő érdemi módosító indítványt tesz, kérésére a vita tovább folytatható és a javaslatról, az adott ülésen legfeljebb még két alkalommal lehet szavazást tartani.
A közgyűlés döntései
A rendelet és a határozat
37. § (1) A közgyűlés
a) feladatkörében eljárva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.;
b) a rendeletalkotás körébe nem tartozó egyéb, érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.
(2) A rendeleteket, határozatokat a közgyűlés elnöke és a vármegye jegyzője írja alá.
(3) A közgyűlés által megalkotott rendeleteket az önkormányzat hivatalos lapjában a döntéstől számított 10 napon belül ki kell hirdetni.
(4) A rendeletek kihirdetéséről, a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról a vármegye jegyzője.
(5) A rendeleteket és határozatokat a közgyűlés 2 évente vizsgálja felül.
(6) A közgyűlés döntéseihez - a minősített többséget igénylő döntések kivételével - a jelenlévő közgyűlési tagok több mint felének igen szavazata (egyszerű többség) szükséges.
Minősített többség
38. § A megválasztott közgyűlési tagok több mint a felének (8 fő) igen szavazata (minősített többség) szükséges az alábbi döntések meghozatalához:
1. rendeletalkotás;
2. a közgyűlés szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;
3. a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetve visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalása;
4. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
5. külföldi önkormányzattal való együttműködés, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás és kiválás;
6. intézmény alapítása, átalakítása és megszűntetése, ellátási szolgáltatási körzetének meghatározása;
7. gazdálkodó szervezetbe való belépés, kilépés, gazdálkodó szervezet alapítása, megszűntetése, továbbá az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság alapító okirata, annak módosítása, beszámolója, éves üzleti terve elfogadása, valamint tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának megbízásával összefüggő intézkedések;
8. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;
9. önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon elidegenítésére vonatkozó pályázat kiírása, ingatlanvagyon elidegenítése;
10. vármegyei népszavazás kiírása;
11. az önkormányzati jelképek, kitüntető cím és díjak meghatározása, használatuk szabályozása, külön rendeletben meghatározottak szerint a kitüntető cím és díjak adományozása, visszavonása;
12. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
13. a képviselő kizárása, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapítása, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés;
14. a 14. § (2) bekezdése szerinti zárt ülés, valamint titkos és név szerinti szavazás elrendelése;
15. önmaga általi feloszlásnak kimondása;
16. gazdasági program, ülésterv elfogadása;
17. a közgyűlés elnökének sorozatos törvénysértő tevékenysége miatti bírósági kereset benyújtása;
18. az előre nem látható, illetve a közgyűlés döntését igénylő, a költségvetés végrehajtásával összefüggő kiadás engedélyezése.
A rendelet és a határozat jelölése
39. § A közgyűlés
a) rendeletének jelölése: Nógrád Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének [a rendelet száma / a rendelet kihirdetése évének a száma (a rendelet kihirdetése hónapjának és napjának száma)] önkormányzati rendelete [a rendelet címe]
b) határozatának jelölése: Nógrád Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének a határozat sorszáma / évszám (a határozathozatal dátuma: hónap, nap) Kgy. határozata és a határozat tárgya. A határozat rövidítése: „Kgy. h.”
Felvilágosítás kérés, kérdés, bejelentés
Felvilágosítás kérés
40. § (1) A képviselő a közgyűlés ülésén a napirendi pontok megtárgyalása után a közgyűlés elnökétől, az alelnököktől, a vármegye jegyzőjétől, a bizottságok elnökeitől és a tanácsnoktól a feladatkörükbe tartozó – és a képviselő megítélése szerint magyarázatot igénylő - önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
(2) A felvilágosítás kérés az ülés előtt írásban is megtehető. Amennyiben az írásban benyújtott felvilágosítás kérés a közgyűlés ülését megelőző nyolcadik napig megérkezik a hivatalba, azt a közgyűlés tagjainak meg kell küldeni.
(3) A felvilágosítás kérésre az ülésen vagy az üléstől számított legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni.
(4) A felvilágosítást kérő a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról a közgyűlés ülésén nyilatkozik. Amennyiben az ülésen nincs jelen, vagy a válaszadás nem a testület ülésén történik, a felvilágosítást kérő a közgyűlés soron következő ülésén nyilatkozik. Az elfogadással kapcsolatos képviselői nyilatkozathoz rövid indokolás fűzhető.
(5) Abban az esetben, ha a felvilágosítást kérő a választ nem fogadja el, arról a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.
(6) Ha a közgyűlés a választ elutasítja, elrendeli a feladatkör szerinti bizottságnál a felvilágosítás kérés tárgyának kivizsgálását. Amennyiben téma szerint illetékes bizottság nincs, az elnök javaslata alapján ideiglenes bizottság hozható létre. A vizsgálatba be kell vonni a felvilágosítást kérő képviselőt is.
(7) A bizottság a lefolytatott vizsgálatról, annak megállapításairól a vizsgálat lezárását követő közgyűlésen beszámol és javaslatot tesz
a) a vizsgálatról szóló beszámoló elfogadására, egyúttal a felvilágosítás kérés tárgyalásának lezárására;
b) amennyiben a vizsgálat megállapításai szerint az ügy további közgyűlési döntést igényel, az előterjesztő kijelölésével és határidő megjelölésével javasolja annak napirendre vételét.
(8) A felvilágosítás kérésekről a vármegye jegyzője nyilvántartást vezet.
Kérdés
41. § (1) A képviselő a közgyűlés ülésén a közgyűlés elnökéhez, alelnökeihez, a vármegye jegyzője a bizottsági elnökökhöz és tanácsnokhoz a feladatkörükbe tartozó önkormányzati ügyben az „Egyebek” napirendi pont keretében kérdést intézhet.
(2) A kérdés minden olyan, a vármegye önkormányzata közgyűlésének feladat- és hatáskörébe tartozó működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, tudakozódás, amely tartalma szerint nem tartozik a felvilágosítás kérés fogalomkörébe.
(3) Amennyiben a válaszadásra bármilyen okból az ülésen nem kerül sor, úgy az ülés napját követő 8 napon belül írásban kell választ adni.
Bejelentés
42. § (1) Bejelentés bármely, általában intézkedést nem igénylő tény, körülmény megismertetése a közgyűléssel.
(2) Bejelentés az „Egyebek” napirendi pont keretében tehető.
A közgyűlés dokumentumai
Jegyzőkönyv
43. § (1) A közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet évente 1-től kezdődően arab számmal sorszámozni kell. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját;
b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
c) a javasolt, az elfogadott és a tárgyalt napirendi pontokat;
d) az előterjesztéseket;
e) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
f) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
g) a döntéshozatalban résztvevők számát;
h) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
i) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
j) a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket (a határozatok teljes szövegét, a rendeleteknek a számát és címét);
k) a felvilágosítás kérés, kérdés lényegét, az arra adott választ, és a válasz elfogadásáról szóló nyilatkozatot;
l) a személyes megjegyzést és az egyéb bejelentést, információt.
(2) A jegyzőkönyv ülésérőei:
a) a meghívó;
b) a jelenléti ív;
c) az írásban benyújtott felvilágosítás kérés és arra adott írásos válasz;
d) az ülésen megalkotott rendelet(ek) szövege;
e) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;
f) a név szerinti szavazás eredményét rögzítő jegyzék.
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell felvenni, azt külön kell számozni és kezelni.
(4) A közgyűlés esetenként – bármely képviselő indítványára – vita nélkül dönt arról, hogy egy-egy napirendi pont megtárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. Bármely képviselő kérésére hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.
(5) Az érintett képviselő a jegyzőkönyv elkészítésétől számított 3 munkanapon belül kérheti a vármegye jegyzőjétől a hozzászólásáról készített jegyzőkönyvi szöveg kiigazítását, az általa elmondottakra vonatkozó részek módosítását az ülésen rögzített hanganyagnak megfelelően.
(6) A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a vármegye jegyzője írja alá.
(7) A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet, valamint a közgyűlés elnöke és a jegyző közgyűlés által átruházott hatáskörében meghozott – hatósági döntésnek nem minősülő – döntését – az ülést követő tizenöt napon belül – meg kell küldeni a Nógrád Vármegyei Kormányhivatalnak.
(8) A jegyzőkönyvek eredeti példányát – mellékleteivel együtt – a hivatal kezeli. A jegyzőkönyveket évente – a zárt ülés jegyzőkönyveit külön – be kell köttetni, irattárba kell helyezni és meg kell őrizni. A jegyzőkönyveket – a zárt ülésen készültek kivételével – az 1. § (2) bekezdés szerinti honlapon közzé kell tenni.
(9) A közgyűlés minden üléséről – a zárt ülésről külön – hangfelvétel készül. A zárt ülésről készített hangfelvételt külön kell kezelni, tárolni. A zárt ülés hangfelvételének meghallgatására kizárólag azok jogosultak, akik a zárt ülés jegyzőkönyvébe is betekinthetnek.
(10) A közgyűlés nyílt üléséről készült jegyzőkönyv teljes vagy részleges sokszorosítását a vármegye jegyzője engedélyezi, amely térítésköteles kivéve, ha vármegyei közgyűlési tag számára készül.
(11) A közgyűlés dokumentumai – a zárt ülésekről készültek kivételével – a hivatalban tekinthetők meg, melyre vonatkozó igényt előzetesen a vármegye jegyzőjének kell bejelenteni. A 14. § (1) bekezdéssel érintett személy a zárt ülés jegyzőkönyvének rá vonatkozó részét megismerheti, amennyiben törvény másként nem rendelkezik.
(12) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe – törvényben meghatározott kivétellel – csak az ülésen részt vevők tekinthetnek be.
Az önkormányzat hivatalos lapja
44. § (1) A hivatalos lap megnevezése: Nógrád Vármegye Önkormányzatának Közlönye (továbbiakban: vármegyei közlöny). A vármegyei közlöny kiadója a közgyűlés elnöke, felelős szerkesztője a vármegye jegyzője.
(2) A vármegyei közlöny a közgyűlés rendeleteit és határozatait tartalmazza, ide nem értve az önkormányzati hatósági ügyben, zárt ülésen hozott határozatokat. A közlönyben szükség szerint megjelennek a közérdekű és hivatalos közlemények.
(3) A közgyűlés munkájának jobb megismerése érdekében a vármegyei közlönyön kívül honlapot működtet, valamint időszaki tájékoztató kiadványt is megjelentethet.
(4) A vármegyei közlönyt a vármegye önkormányzata honlapján történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni. A vármegyei közlönyt – elektronikusan –meg kell küldeni:
a) a vármegyei könyvtárnak és a Nógrád vármegyében található városi könyvtáraknak,
b) az Országos Széchenyi Könyvtárnak,
c) a hivatal dokumentumtárának.
Felterjesztési jog és közgyűlési nyilatkozat
45. § (1) A vármegye önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontja szerint a helyi közügyek intézése körében a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat.
(2) A közgyűlés véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a vármegye lakosságát érintő ügyekben.
(3) A határozati formában foglalt közgyűlési nyilatkozatot a közgyűlés döntésétől függően a vármegyei napilap(ok)ban, illetve a magyar Távirati Iroda útján közzé kell tenni, egyidejűleg meg kell küldeni a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnek.
A közgyűlés tisztségviselői
A közgyűlés elnöke
46. § Az elnök önkormányzati tevékenysége körében:
a) biztosítja az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését, így ennek keretében gondoskodik a közgyűlés és szervei, valamint a területi iroda hatékony működéséről, segíti a közgyűlési tagok munkáját, vezeti a közgyűlés üléseit, összehangolja a bizottságok és tanácsnok munkáját;
b) képviseli a közgyűlést;
c) együttműködik az önkormányzati feladatok ellátásában érdekelt állami és más szervezetekkel, a vármegye országgyűlési képviselőivel;
d) rendszeres kapcsolatot tart fenn a vármegye települési önkormányzataival valamint más vármegyei önkormányzatokkal, az önkormányzati érdekképviseleti szervekkel;
e) szervezi a területi és nemzetközi kapcsolatokat, ennek keretében előzetes megállapodásokat köthet;
f) gondoskodik a (tömeg)kommunikációs tevékenységről, a közgyűlés munkájáról tájékoztatja a sajtó képviselőit;
47. § (1) A közgyűlés elnöke az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a hivatal közreműködésével látja el.
(2) A közgyűlés elnöke a tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására önkormányzati főtanácsadót, illetve önkormányzati tanácsadót alkalmazhat.
(3) A közgyűlés elnöke a közgyűlés döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. Ennek keretében:
a) a vármegye jegyzője javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
b) a vármegye jegyzője javaslatára előterjesztést nyújt be a közgyűlésnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, az ügyfélfogadás rendjének meghatározására;
c) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a közgyűlés alelnöke(i) tekintetében;
d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a vármegye jegyzője, valamint az önkormányzati főtanácsadó, illetve önkormányzati tanácsadó felett;
e) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;
f) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
(4) A közgyűlés elnöke, ha a közgyűlés döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását, kivéve a testület önfeloszlatása tárgyában hozott döntés esetében. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül a vonatkozó előterjesztés megküldésével nyújthatja be, a közgyűlés a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a közgyűlés a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
(5) A közgyűlés elnöke felfüggesztheti a közgyűlés bizottsága határozatának végrehajtását, ha az ellentétes a közgyűlés döntésével, vagy sérti a vármegye önkormányzatának érdekeit. A felfüggesztett döntésről a közgyűlés soron következő ülésén határoz.
48. § (1) Az elnök feladatai ellátásának elősegítésére szakértőket alkalmazhat.
(2) A szakértők alkalmazásáról, alkalmazásuk módjáról és feltételeiről az elnök dönt.
(3) Szakértőként nem alkalmazható a közgyűlés tagja, valamint a hivatal dolgozója.
A közgyűlés alelnökei
49. § (1) A közgyűlés
a) tagjai sorából két alelnököt
b) nem a tagjai sorából egy társadalmi megbízatású alelnököt választ.
(2) Az alelnökök közül a közgyűlés elnöke bízza meg általános helyettesét. Feladata a közgyűlés elnökének helyettesítése, munkájának segítése. Tevékenységét az elnök irányításával végzi.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti alelnök a vármegyei közgyűlés elnökét, mint a testület elnökét nem helyettesítheti, a vármegyei közgyűlés ülésein tanácskozási joggal vesz részt, jogállására egyebekben az (1) bekezdés a) pontja szerinti alelnökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az alelnökök közötti munkamegosztásról az elnök külön rendelkezik.
(5) Az alelnökök tevékenységükről rendszeresen beszámolnak az elnöknek. Az elnök jutalmat állapíthat meg az alelnökök részére meghatározott időszakban végzett munkájuk értékelése alapján.
A közgyűlés tagjainak jogai és kötelességei
50. § A vármegyei közgyűlés tagja a vármegye egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. A vármegyei közgyűlés tagjává választott képviselők azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. A vármegyei közgyűlés tagjává választott képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
51. § A közgyűlés tagja
a) a közgyűlés ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a közgyűlés ülésén az elnöktől, alelnök(ök)től, a vármegye jegyzőjétől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) közérdekű ügyben kezdeményezheti a közgyűlés elnökének intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
e) a közgyűlés és bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;
f) a közgyűlés bizottságaiba megválasztható;
g) megilleti a képviselőcsoporthoz csatlakozás joga;
h) részt vehet a közgyűlés és bizottságai döntéseinek előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében;
i) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság nyilvános vagy zárt ülésén;
j) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni. Ha a bizottság elnöke a javaslatot nem terjeszti a bizottság elé, a képviselő a bizottsághoz vagy a közgyűlés elnökéhez fordulhat;
k) kezdeményezheti, hogy a közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, a közgyűlés elnökének, a vármegye jegyzőjének – a közgyűlés által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
l) a közgyűlés és elnöke megbízása alapján képviselheti a közgyűlést;
m) a közgyűlés elnökétől igényelheti a munkájához szükséges feltételek (információ, ügyvitel, technika) biztosítását;
n) jogosult külön rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra;
o) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól.
52. § A közgyűlés tagja köteles
a) képviselői tevékenységét az esküjének megfelelően végezni;
b) részt venni a közgyűlés, valamint – bizottsági tagsága esetén – a közgyűlés bizottságának munkájában;
c) lehetőség szerint írásban a közgyűlés (bizottság) elnökénél legkésőbb az ülés megkezdéséig bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, vagy annak munkájában az ülés befejezéséig részt venni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik. E kötelezettség elmulasztása külön rendeletben meghatározott szankciót von maga után;
d) a képviselői tevékenység során tudomására kerülő állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint személyes és különleges adatot - így a zárt ülésen elhangzottakat is - a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni;
e) képviselői megbízatásához méltó, a közgyűlés, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani;
f) a közgyűlés (bizottság) elnökének jelezni adott ügyben felmerülő bármilyen jellegű személyes érintettségét;
g) a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni..
h) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
i) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről;
j) megválasztásától számított 30 napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba;
k) az önkormányzati képviselő e minőségére saját szakmai vagy üzleti ügyében nem hivatkozhat.
A közgyűlés bizottságai, a tanácsnok és képviselőcsoportok
A bizottságok
53. § A közgyűlés kettő állandó bizottságot (továbbiakban: bizottságok) hoz létre, amelyek a következők:
a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (7 fő)
b) Területfejlesztési Bizottság (7fő)
Ideiglenes Bizottság
54. § (1) A közgyűlés meghatározott feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozatalakor meghatározott idő elteltéig tart.
(3) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, valamint működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
A bizottság tagjainak választása
55. § (1) A bizottságok tagjainak több mint a felét – ide értve a bizottság elnökét és alelnökét - a közgyűlés tagjai közül kell megválasztani.
(2) A bizottságok tagjaira a közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet. Ha a javasolt személyek az ülésen nem vesznek részt, előzetesen elfogadó nyilatkozatot kell beszerezni a tisztség elvállalásáról.
(3) Egy közgyűlési tag legfeljebb két állandó bizottság tagjává választható.
A bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályok
56. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – távollétében – a bizottság alelnöke helyettesíti. Együttes távollétük esetén a jelenlévők közül a legidősebb képviselő, mint korelnök látja el az elnöki feladatokat.
(2) A bizottsági tagok 1/4-ének, illetve a közgyűlés elnökének indítványára a bizottságot össze kell hívni.
(3) A bizottsági ülések időpontjáról és a tárgyalandó napirendről a közgyűlés elnökét, a vármegye jegyzőjét és az 50. § j) pontja szerinti javaslattevőt a bizottság tagjaival egyidejűleg értesíteni kell.
(4) Az állandó meghívottak körét a bizottságok elnökeinek javaslatára a bizottságok határozzák meg, akiket a feladatkörüket érintő napirendi pontok tárgyalásánál tanácskozási jog illet meg
(5) A bizottság ülése határozatképes akkor, ha tagjainak több, mint a fele jelen van.
(6) A bizottságok feladatkörüket átfedő ügyekben közösen is eljárhatnak és együttes állásfoglalást alakíthatnak ki.
(7) Szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.
(8) A bizottságok tevékenységük részletes szabályait – ügyrendben – az SZMSZ-ben meghatározott keretek között maguk dolgozzák ki.
(9) A bizottságok működésére, a határozatképességre, határozathozatalra és a határozat jelölésére az SZMSZ vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(10) Az önkormányzat gazdasági programjáról és költségvetéséről, a zárszámadásról, a szervezeti és működési szabályzatról, továbbá a képviselőknek, a tanácsnoknak, a bizottságok tagjainak juttatásairól, illetve ezek módosításáról szóló rendeletek tervezetét, a közgyűlés által adományozandó kitüntető címre és díjakra vonatkozó javaslatokat, valamint az ülésterv javaslatát valamennyi bizottság véleményezi.
(11) A (10) bekezdésben, valamint a bizottságok feladat- és hatáskörében nem meghatározott közgyűlési előterjesztések véleményezéséről a bizottságok a közgyűlési, illetve saját üléstervük előkészítésekor – az előterjesztő javaslatának figyelembevételével – foglalnak állást.
(12) A bizottság az előterjesztett javaslat véleményezése során egyértelműen dönt abban, hogy azzal egyetért, nem ért egyet, vagy szöveg szerinti módosító javaslatot tesz. Döntéséről az előterjesztőt - amennyiben az ülésen nem vett részt - tájékoztatni kell.
(13) Amennyiben a bizottság elnöke a véleményével a bizottságon belül kisebbségben marad, akkor kérésére a bizottsági előadó személyét a bizottság a többségi véleményt képviselők közül jelölheti ki.
(14) A bizottságon belül kisebbségben maradók álláspontját az érintettek kérésére a közgyűlésen ismertetni kell.
(15) A bizottságok munkájukba – a közgyűlés elnökének előzetes tájékoztatása mellett – külső szakértőket vonhatnak be. A szakértőre megfelelően alkalmazni kell az 48. § (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel, hogy a bizottság munkájába bevont szakértő a bizottság külsős tagja sem lehet. A megbízásról és a szakértői díj elszámolásáról a vármegye jegyzője gondoskodik.
(16) A bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a közgyűlést folyamatosan tájékoztatják. A kitüntető díj odaítélése tárgyában hozott döntésekről a bizottság elnöke a közgyűlés elnökét köteles haladéktalanul tájékoztatni.
(17) A bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntései minden esetben minősített többséget igényelnek.
(18) A bizottsági ülésről szóló jegyzőkönyvet
a) a bizottság elnöke és egy tagja írják alá,
b) a vármegye jegyzője küldi meg a Nógrád Vármegyei Kormányhivatalnak.
c) közzé kell tenni az 1. § (2) bekezdés szerinti honlapon.
(19) A bizottság minden ülésén dönt – a jelen lévő tagok közül – a (18) bekezdés a) pontjában meghatározott tag személyéről.
A tanácsnok
57. § (1) A közgyűlés az általa meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátásának felügyeletére egy Koordinációs Tanácsnokot választhat.
(2) A tanácsnok a tevékenységéről szükség szerint tájékoztatja a közgyűlést, illetve a ciklus utolsó évében munkájáról beszámol a közgyűlésnek.
(3) A tanácsnok munkájába – a közgyűlés elnökének előzetes tájékoztatása mellett – külső szakértőket vonhat be. A tanácsnokra megfelelően alkalmazni kell az 48. § (3) bekezdésben foglaltakat. A megbízásról és a szakértői díj elszámolásáról a vármegye jegyzője gondoskodik.
(4) A tanácsnok juttatását a közgyűlés külön rendeletben szabályozza.
A képviselőcsoport megalakulása
58. § (1) A közgyűlési tagok közgyűlési tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre.
(2) Képviselőcsoportot legalább kettő képviselő alakíthat. A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.
(3) A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, 6 főt meghaladó csoport esetén vezető helyettest választhat. A képviselőcsoport nevében a csoport vezetője jogosult eljárni. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a helyettese, vagy az általa megbízott személy mindazon jogokat gyakorolja, amelyek a képviselőcsoport vezetőjét megilletik.
(4) A képviselőcsoport megalakulásának bejelentésére az eskütételt követően bármikor sor kerülhet. A képviselőcsoport megalakulását az alakuló ülésen a korelnökhöz, azt követően a közgyűlés elnökéhez, a változásokat, illetve a csoport megszűnését a közgyűlés elnökéhez kell bejelenteni.
(5) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének (és helyettesének) nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.
A képviselőcsoport-vezető jogai, feladatai
59. § (1) A képviselőcsoport-vezetője a közgyűlés ülésén az adott napirendnél a csoport nevében véleményt nyilváníthat, illetve a képviselőcsoport nevében személyes megjegyzést tehet.
(2) A képviselőcsoport nevében a képviselőcsoport vezetője előterjesztésre jogosult.
(3) A közgyűlés elnöke vagy bármely képviselőcsoport-vezetőjének indítványára a téma megjelölésével a képviselőcsoport-vezetők részére egyeztető megbeszélést kell tartani.
A vármegye jegyzője, az aljegyző és a hivatal
A vármegye jegyzője
60. § (1) A közgyűlés elnöke – pályázat alapján – határozatlan időre nevezi ki a vármegye jegyzőjét.
(2) A vármegye jegyzője tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlója a közgyűlés elnöke.
(3) A vármegye jegyzője gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői, ügykezelői és a hivatallal munkaviszonyban állók, az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében. Kinevezésükhöz, bérezéseikhez, vezetői kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz – az elnök által meghatározott körben – az elnök egyetértése szükséges.
(4) A vármegye jegyzője vezeti a hivatalt. A vármegye jegyzője
a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
c) döntésre előkészíti a közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a közgyűlés elnöke ad át;
e) tanácskozási joggal részt vesz a közgyűlés, a közgyűlés bizottságának ülésén;
f) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati, önkormányzati hatósági és államigazgatási ügyekben;
g) tájékoztatja a közgyűlést az önkormányzatot érintő fontosabb jogszabályi változásokról és jelzi azokat a jogszabályi előírásokat, határidőket, amelyekhez önkormányzati döntés szükséges;
h) gondoskodik a Nógrád Vármegye Önkormányzatának Közlönye című hivatalos lap szerkesztéséről és megjelentetéséről;
i) javaslatot tesz az önkormányzat rendeleteinek felülvizsgálatára, módosítására;
j) köteles jelezni a közgyűlésnek, a bizottságoknak és a tisztségviselőknek, ha tevékenységük során, illetve döntéseiknél jogszabálysértést észlel;
k) évente beszámol a közgyűlésnek a hivatal tevékenységéről.
Az aljegyző
61. § (1) A közgyűlés elnöke a vármegye jegyzője javaslatára – a vármegye jegyzőjére vonatkozó szabályok szerint - határozatlan időre aljegyzőt nevez ki a vármegye jegyzőjének helyettesítésére, a vármegye jegyzője által meghatározott feladatok ellátására.
(2) Aljegyző esetén az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója a vármegye jegyzője gyakorolja.
A hivatal
62. § (1) A közgyűlés egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A hivatal elnevezése Nógrád Vármegyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).
63. § A hivatal feladatai különösen:
a) a közgyűlés, a bizottságok, valamint a tisztségviselők döntésének előkészítése, végrehajtása;
b) a képviselők, a tisztségviselők, a bizottságok, a tanácsnok munkája feltételeinek biztosítása, tevékenységük segítése;
c) a vármegye jegyzőjének hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése;
d) gondoskodik a területi nemzetiségi önkormányzat(ok) működési feltételeinek biztosításáról.
64. § (1) A hivatal belső tagozódása:
a) Elnöki Kabinet
b) Önkormányzati és Jogi Osztály
c) Közgazdasági és Koordinációs Osztály
d) Területfejlesztési és Területrendezési Osztály
(2) A vármegye jegyzője a hatékonyabb feladatellátás érdekében időszaki feladatra munkacsoportot hozhat létre.
(3) A hivatal működésének és szervezetének rendjét, részletes feladatait a hivatal ügyrendje tartalmazza, amely a vármegye jegyzője rendelkezésben kerül megállapításra.
(4) A vármegye jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra a hivatal Közgazdasági és Koordinációs Osztályának vezetője látja el, a poszt betöltetlensége, illetve az osztályvezető akadályoztatása esetén a hivatal Ügyrendjében meghatározott helyettesítési sorrendet kell alkalmazni.
Az önkormányzat gazdálkodása
65. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a közgyűlés, a gazdálkodás szabályszerűségéért a közgyűlés elnöke felelős.
(2) Az önkormányzat vagyonát és az azzal való gazdálkodás szabályait, továbbá az önkormányzat költségvetését a közgyűlés külön rendeletekben állapítja meg.
(3) Az önkormányzati vagyon alakulásáról a közgyűlés elnöke szükség szerint, de legalább évente egyszer - a zárszámadás keretében - beszámol a közgyűlésnek.
(4) Átmeneti gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet hiányában a közgyűlés elnöke az önkormányzat adott költségvetési évre vonatkozó költségvetési rendeletének elfogadásáig, a megelőző költségvetési év éves központi költségvetési támogatása időarányos, legfeljebb 2 hónapra vonatkozó keretösszegéig dönthet a forrás felhasználásáról. A fentiekben meghatározott forrásfelhasználásra vonatkozó döntéseiről a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg köteles tájékoztatni a közgyűlést.
Az önkormányzat társulásai és kapcsolatrendszere
66. § (1) Az önkormányzat közgyűlése feladatai hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében más önkormányzat testületével - a jogszabályi előírásokat megtartva - szabadon társulhat.
(2) A társulás nem sértheti az abban résztvevő önkormányzatok jogait.
67. § (1) A közgyűlés feladatainak ellátása során - a kölcsönös érdekek figyelembevételével - együttműködik a vármegye településeivel és más vármegyék önkormányzataival.
(2) A közgyűlés kapcsolatot tart külföldi önkormányzatokkal, nemzetközi szervezetekkel.
(3) Az együttműködésről, kapcsolattartásról, azok formájáról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a közgyűlés dönt.
68. § Más települési önkormányzatokkal közösen is létrehozható egyeztető fórum, ha az érintett önkormányzat kéri és a közgyűlés indokoltnak tartja. A közgyűlést Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlésével létrehozandó Vármegyei Területfejlesztési Konzultációs Fórumon a közgyűlés által választott tag képviseli.
69. § A közgyűlés kölcsönös tájékoztatást szolgáló kapcsolatot tart a vármegye országgyűlési képviselőivel, a minisztériumokkal, a területi államigazgatási szervekkel, valamint a vármegyében működő társadalmi szervezetekkel.
70. § A közgyűlés tisztségviselői és a vármegye jegyzője a tapasztalatok és információk cseréjét, egymás kölcsönös tájékoztatását célzó, rendszeres kapcsolatot tartanak más vármegyék közgyűlésének tisztségviselőivel, illetve jegyzőivel.
Helyi népszavazás
71. § A vármegyei népszavazás kérdésében a mindenkori hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
A területi nemzetiségi önkormányzat(ok)
72. § (1) A területi nemzetiségi önkormányzat(ok) önálló jogi személyként Nógrád vármegye közigazgatási határain belül egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva látják el a törvényben meghatározott feladataikat.
(2) A vármegyei önkormányzat a székhelyén működő nemzetiségi önkormányzat(ok) működési feltételeinek megteremtése érdekében – megfelelően berendezett – irodahelyiség ingyenes használatát biztosítja igény szerint, de legalább 32 órában a Vármegyeháza (3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.) épületében.
(3) A vármegye önkormányzata – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – ülés, rendezvény, közmeghallgatáson során biztosítja a Vármegyeháza (3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.) épületében található Hadady-Hargitay terem térítésmentes használatát. Ennek használatba vétele során a kapcsolódó szolgáltatásokat (hangosítás, hangfelvétel készítése, kivetítés) a nemzetiségi önkormányzat(ok) üléseinek, közmeghallgatásának rendezvényeinek lebonyolításához igénybe veheti(k).
(4) A vármegye önkormányzata – a hivatalon keresztül – biztosítja a területi nemzetiségi önkormányzat(ok) részére a testületi ülések előkészítéséhez kapcsolódó feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezése előkészítése, a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítése), postai, sokszorosítási feladatok elvégzését és viseli ennek költségeit. Külső helyszínen történő testületi ülés megszervezéséhez igény esetén segítséget nyújt a hivatal.
(5) A Hivatal szükség szerint biztosítja a jelnyelv, illetve a speciális kommunikációs rendszer használatát, amennyiben az erre vonatkozó kérelmet a Nemzetiségi Önkormányzat legalább 15 munkanappal az igénybevétel időpontja előtt eljuttatja a vármegye jegyzője részére.
(6) A vármegyei önkormányzati hivatal gondoskodik az (1) bekezdésben megjelölt területi nemzetiségi önkormányzat(ok) bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról, valamint a folyamatba épített ellenőrzésről.
(7) A vármegye jegyzője gondoskodik arról, hogy távolléte esetén vele azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja részt vegyen a nemzetiségi önkormányzat(ok) testületi ülésén.
(8) A (2)-(7) bekezdésben foglaltak részletes meghatározására a vármegye önkormányzata és a területi nemzetiségi önkormányzatok között megkötött megállapodásokban kerül sor A megállapodásokat szükség szerint, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felül kell vizsgálni.
Vegyes és záró rendelkezések
73. § (1) Jelen rendelet mellékletei a szabályzat tartalmának szerves és elválaszthatatlan részei. E szabályzat mellékletét képezik:
1. közgyűlés bizottságainak feladat-és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza,
2. a közgyűlés elnökére átruházott feladat-és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza,
3. a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárásokat a 3. melléklet tartalmazza,
4. a beérkezett képviselői vagyonnyilatkozatokról szóló nyilvántartást a 4. melléklet tartalmazza,
5. a vagyonnyilatkozatba történő betekintésről szóló nyilvántartást az 5. melléklet tartalmazza
6. a területi iroda feladatait a 6. melléklet tartalmazza,
7. Nógrád Vármegye Önkormányzata Közgyűlése tagjainak névsorát a 7. melléklet tartalmazza,
8. a szavazatszámláló rendszer használatáról szóló szabályokat a 8. melléklet tartalmazza,
9. az elnöki rendelkezést, a közgyűlés alelnökeinek feladatairól, munkamegosztásáról és a kiadmányozás rendjéről a 9. melléklet tartalmazza,
10. a közgyűlés által létrehozott bizottságok tagjainak névsorát a 10. melléklet tartalmazza,
11. jegyzői rendelkezést a hivatal ügyrendjéről a 11. melléklet tartalmazza,
12. az alapítványok, gazdasági társaságok, egyéb szervezeti tagság jegyzékét a 12. melléklet tartalmazza,
13. Nógrád Vármegye Önkormányzata kormányzati funkcióit a 13. melléklet tartalmazza,
14. Koordinációs tanácsnok feladatait a 14. melléklet tartalmazza,
15. Felszólalásokra rendelkezésre álló időtartamok jegyzékét a 15. melléklet tartalmazza,
16. Nógrád Vármegye Roma Nemzetiségi Önkormányzatával kötött közigazgatási szerződést a 16. melléklet tartalmazza,
17. Nógrád Vármegye Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatával kötött közigazgatási szerződést a 17. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat szervezetére és működésére vonatkozó, és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
74. §1
75. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 74. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 13. melléklet a Nógrád Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 2/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.