Drégelypalánk község képviselő testületének 11/2018 (XII.13..) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2018. 12. 14- 2020. 01. 06Drégelypalánk község képviselő testületének 11/2018 (XII.13..) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Drégelypalánk Község Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró államigazgatási szervek és önkormányzatok véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya Drégelypalánk község közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen rendelet mellékletei:
1. melléklet: Szabályozási Terv (SZT-1, SZT-2)
2. melléklet: Építési övezetek és övezetek telekalakítási és beépítési előírásai
2.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felülete legalább 25%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
2. Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
3. Közműsáv: nem közterületen vezetett közművek, csapadékvíz-elvezetés számára fenntartott terület.
4. Meglévő épület: az ingatlanon álló, szabályosan létesült, vagy a még be nem fejezett, vagy használatba nem vett, de az épület jogszabály szerinti fogalmának megfelelő épület.
5. Melléképület: a fő rendeltetésű épület használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület, amely az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírásokban meghatározott fő rendeltetést nem tartalmaz.
6. Telek be nem építhető része: az építési telek, telek azon része ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely.
7. Utcavonalas épület-elhelyezés: az épület közterület felőli homlokzata az utcai telekhatáron áll.
8. Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.
3. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
3. § (1) Kötelező szabályozási elemek:
1. tervlap terület hatálya;
2. szabályozási vonal;
3. belterület határ, mely egyben övezethatár is;
4. építési övezet, övezet határa és jele;
5. telek be nem építhető része;
6. kötelező megszüntető jel;
7. közműsáv;
8. méretezés;
9. újonnan beépülő terület.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
1. országhatár
2. megyehatár
3. közigazgatási határ;
4. védőtávolságok;
5. művi értékvédelem
79. műemlék;
80. műemlék épület és telke;
81. műemléki környezet határa;
82. nyilvántartott régészeti lelőhely határa;
6. táj- és természetvédelem
105. országos ökológiai hálózat magterület övezet határa és területe;
106. országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezet határa és területe;
107. országos ökológiai hálózat pufferterület övezet határa és területe;
108. országos jelentőségű természetvédelmi terület határa;
109. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa;
110. natura2000 terület határa;
111. Ramsari terület határa;
112. ex lege védett természeti érték - földvár;
113. helyi jelentőségű védett fasor;
7. nagyvízi meder területe.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek.
4. A közterület alakítására vonatkozó előírások
4. § Újonnan kialakításra kerülő, legalább 12 méter széles út esetén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével legalább egy oldali fasor telepítendő.
5.
5. § (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
1. a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
2. a település területén a fasorok, erdősávok megtartandók;
3. a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő.
(3) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, az országos jelentőségű természetvédelmi területek, a Natura2000 területek, és a helyi jelentőségű védett természeti érték lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, ezen területeken a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket érvényesíteni kell.
(4) A külterület tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területtel érintett részén új épület létesítésekor vagy meglévő épület átalakításakor vagy bővítésekor a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó. A tájba illeszkedés érvényesítéséhez a látványtervnek a főbb megközelítési irányok felőli látványkapcsolatokat, a meglévő területhasználathoz való illeszkedést kell bemutatnia.
6. A környezet védelmére vonatkozó előírások
6. § (1) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(2) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(3) Új épület elhelyezése, meglévő átalakítása az esetlegesen fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.
(4) Csak olyan építési tevékenység végezhető, amelynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(5) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld védelméről, előzetes letermeléséről, deponálásáról és zöldfelület létesítésénél való felhasználásáról az építtetőnek gondoskodnia kell.
(6) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
7.
7. § A település területén a nagyvízi mederhez tartozó területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, ezen területeken a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket érvényesíteni kell.
8. A védőterületekre és védőtávolságokra vonatkozó előírások
8. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények.
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
9. A telekalakítás
9. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek, telek alakja egyszerű, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) Nyúlványos telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki.
(3) Közműterület vagy közműlétesítmény céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet, övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.
(4) Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de nem kevesebb, mint ennek 70%-a.
(5) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület lejegyzése céljából vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés érdekében kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.
(6) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően kialakuló telkek nagysága az építési övezetre vagy övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet.
(7) A már jellemzően beépült, kialakult telektömbben az építési övezeti telekalakításra vonatkozó előírásaiban meghatározottaknál kisebb szélességű vagy területű építési telek is kialakítható, amennyiben az eltérés mértéke nem nagyobb 5%-nál.
(8) Magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.
(9) Telekalakítás eredményeként nem jöhet létre több építési övezetbe vagy övezetbe sorolt telek.
10. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű hálózatok és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
a) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
b) 12 m szabályozási szélességű vagy azt meghaladó szabályozási szélességű utcákban kétoldali
fasor telepítését ne akadályozzák meg.
(6) A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
11. § (1) Belterületen és beépítésre szánt területen új közüzemi ivóvízhálózat csak a közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) Ha a telek vezetékes vízellátással rendelkezik, és a közcsatorna hálózat rendelkezésre áll, a szennyvíz ártalmatlanítására közműpótló berendezés nem alkalmazható.
(3) A felszíni és felszín alatti vizek vízminőség védelme érdekében szennyvíz, tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(4) Beépítésre nem szánt területen új épületet építeni csak a szennyvíz környezet károsítás nélküli kezelésének megoldásával lehet, az alábbiak betartásával:
12. § (1) Vízgazdálkodási feladatok (mederkarbantartás) céljára a karbantartó sávot szabadon kell hagyni.
(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni és üzemeltetni.
(3) Ha a csapadékvíz elvezető hálózat vagy a befogadó a telken keletkezett vizeket elvezetni nem tudja, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani, és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.
(4) A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Amennyiben a befogadói kapacitás nem meghatározható, 50 m2 burkolt felületenként 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges.
(5) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy:
a) a kocsi behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
c) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
d) a vízszállítás akadálymentes legyen,
e) nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel javasolt területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem megengedett sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.
(7) A nyílt árok fenekét a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság figyelembevételével kell kialakítani.
(8) A legalább 0,5%-nál nagyobb esésű árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell.
13.
13. § (1) Újonnan beépülő területen kialakuló, vagy átfogóan megújuló belterületi közterületen a villamosenergia hálózatot föld alatti elhelyezéssel kell kialakítani.
(2) Belterületen üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója föld feletti kivitelezéssel is megoldható, ha az helyben oszlop cserét, a meglevő oszlophoz képest 5 m-en belüli áthelyezést igényel. Egyéb esetben a hálózatépítés már új építésnek minősül, amelyre az új építésre vonatkozó ágazati előírásokat kell figyelembe venni.
(3) Külterületen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni.
(4) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadálya esetén az új hálózatot csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(5) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást.
(6) Villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével lehet kivitelezni.
(7) Földgázvezeték közterületen és telken belül is csak föld alatt vezethető.
14.
14. § (1) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű telepítésének feltétele:
a) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot max 3 m-en túl nem haladhatja meg,
b) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.
(2) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés akkor lehetséges, ha az övezeti előírás lehetővé teszi.
(3) A háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.
15. Elektronikus hírközlés
15. § (1) Újonnan beépülő területen kialakuló, vagy átfogóan megújuló belterületi közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(3) Ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra kell feszíteni vagy földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni.
16. § (1) A III. fejezetben foglalt általános jellegű előírások a település teljes területére vonatkoznak, amennyiben a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(2) Az építési övezetben előírt legkisebb kialakítható telekméretet el nem érő, de az építési telekre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelelő telek beépíthető, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (telepítési távolság, elő-, oldal- és hátsókert méret) betarthatók.
(3) Meglévő épület, épületrész felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak az építési helyen belül bővíthető, a jogszabályi és az egyéb övezeti előírások figyelembe vételével.
(4) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet.
(5) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve a 15. § (1) bekezdésben foglaltak esetén.
(6) Ha egy épület alatti földrészlet önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken önálló helyrajzi számmal rendelkezik, s közterületi kapcsolata nincs, úgy a meglévő épület felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, tetőtere beépíthető.
(7) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek beépítése csak az övezethatáron történő megosztását követően lehetséges.
(8) Második épületet a telken:
1. oldalhatáros beépítési mód esetén a meglévő épület által meghatározott kialakult – oldalsó telekhatárhoz közelebb eső – határvonalon;
2. szabadon álló beépítési mód esetén a meglévő épülethez illeszkedő módon kell elhelyezni.
(9) A szabályozási tervlapon jelölt telek be nem építhető részén épület nem helyezhető el.
17. A tereprendezésre, rézsű, támfal kerítés építésére vonatkozó előírások
17. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a természetes terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,0 m-t, de együttesen legfeljebb a 1,5 m-t.
(2) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
(3) Támfal kialakítása során a természetes terepszint
a) felfelé legfeljebb 1,0 méterrel,
b) lefelé legfeljebb 1,0 méterrel,
de együttesen legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg.
18. § (1) Lakóterületen és vegyes területen a utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet.
(2) Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint a telken belül épített kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.
(3) Saroktelek kerítése a saroktól mért 5 m-en belül csak áttört kivitelben készülhet, amennyiben az útszegély és a kerítés közötti távolság kisebb, mint 3,0 m.
(4) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 m magasságig építhető.
18.
19. § (1) Újonnan beépülő területen, oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(2) Beépített telektömbben, oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. A déli irányhoz közelebb eső telekhatár kizárólag abban az esetben lehet az építési hely határvonala, amennyiben a szomszédos telek beépítési lehetőségét nem korlátozza, a beépítést nem nehezíti. Ebben az esetben ikres épületcsatlakozás is kialakítható.
(3) Saroktelek előkerti építési vonala igazodjon a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához.
(4) Új épület előkerti építési vonala igazodjon a kialakult állapothoz.
(5) Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert 5 m.
(6) Újonnan beépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:
1. lakóövezetek esetében: 5 m, mely egyben kötelező építési vonal is;
2. ipari övezetek esetében: 10 m;
3. egyéb övezet esetében: 5 m.
(7) Utcavonalon elhelyezett épületek közötti foghíjtelek előkerti építési vonala a közterülettől legfeljebb 2,0 m-ig visszahúzható.
(8) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje az övezetben szabályozott épületmagasság. 12 méter szélességet el nem érő építési telek esetében az oldalkert 4,0 méter, 10 méter szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 méter.
(9) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén lakó rendeltetésű épület
1. telekhatáron helyezhető el,
2. az oldalsó telekhatártól számított 0,8-1,5 m távolságra helyezhető el,
3. szabadon álló módon is elhelyezhető, ha az építési telek szélessége legalább 18,0 m.
(10) Szabadon álló beépítési mód esetén az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.
(11) Az építési telek hátsókertje az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értéke, de legalább 6,0 m.
(12) Legfeljebb 20 m telekmélységű fekvő telek esetében a hátsókert 1,0 méter, amennyiben az nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.
19. Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése
20. § (1) Melléképület kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Új épület építése esetén a gépjárműtárolót – amennyiben műszakilag lehetséges - a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben kell elhelyezni.
(3) Az építési telek előkertjében építmény nem helyezhető el, kivéve
1. legfeljebb 6 m2 alapterületű kukatároló,
2. legfeljebb 20 m2 alapterületű portaépület gazdasági területeken.
(4) Kukatároló az oldalkerti telekhatártól csak legalább 3 méterre helyezhető el.
(5) Üvegház, fóliasátor építési helyen kívül kizárólag az építési telek hátsókertjében helyezhető el.
21. § (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Falusias lakóterület (Lf)
b) Településközpont vegyes terület (Vt)
c) Intézményi vegyes terület (Vi
d) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
e) Általános gazdasági terület (Gá)
f) Különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü)
(2) A beépítésre szánt területek építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
21. Falusias lakóterület
22. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) szálláshely jellegű;
e) igazgatási, iroda;
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
g) kulturális, közösségi szórakoztató;
h) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek esetében 3 méterrel túlléphető.
(5) Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül trágyatároló nem helyezhető el.
(6) Falusias lakóterület építési övezeteiben az elő- és az oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el:
a) állatól;
b) kerti építmények közül a gépkocsi tárolásra szolgáló műtárgyak.
(7) Falusias lakóterület építési telkein legfeljebb három épület létesíthető, melyből legfeljebb kettő lehet a (2) bekezdés szerinti rendeltetést tartalmazó fő rendeltetésű épület.
(8) Falusias lakóterület építési telkén legfeljebb két lakó rendeltetési egység létesíthető.
(9) Falusias lakóterület építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben és az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.
(10) Falusias lakóterület építési övezeteiben állattartó épület:
23. § (1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont vegyes terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek építési telkén legfeljebb két lakó rendeltetési egység létesíthető.
(6) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság hitéleti épület építése esetén 3 méterrel túlléphető.
(7) Településközpont vegyes terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) trágyatároló,;
b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
c) építménynek minősülő antennatartó szerkezet.
(8) Településközpont vegyes területen - a Vt2 építési övezet kivételével - állattartó épület:
a) kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építve melléképületként helyezhető el,
b) csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100m2 bruttó alapterületű lehet,
c) építési helyen belül, vagy az építési telek hátsókertjében helyezhető el,
d) a telek közterületi határvonalától mért 10 m mélységű telekrészén nem helyezhető el.
(9) Vt2 építési övezetben állattartó épület nem létesíthető.
23.
24. § (1) Intézményi vegyes terület a Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Intézményi vegyes terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) igazgatási, iroda;
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
c) kulturális, közösségi szórakoztató;
d) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
e) lakó;
f) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Intézményi vegyes terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Intézményi vegyes terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) Intézmény terület építési övezeteiben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység létesíthető telkenként.
(6) Intézményi vegyes terület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság hitéleti épület építése esetén 3 méterrel túlléphető.
(7) Intézményi vegyes terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
d) trágyatároló;
e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(8) Intézményi vegyes terület építési övezeteiben állattartó épület nem helyezhető el.
24. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
25. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) igazgatási, iroda;
d) szállás jellegű;
e) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó;
f) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteinek építési telkein több fő- és melléképület is elhelyezhető.
(5) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben állattartó épület nem helyezhető el.
(6) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteinek építési telkein a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 lakó rendeltetés létesíthető.
25. Általános gazdasági terület
26. § (1) Az általános gazdasági terület a Szabályozási terven Gá jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Általános gazdasági terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) gazdasági;
d) igazgatási, iroda;
e) raktár
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Általános gazdasági terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Általános gazdasági terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) Általános gazdasági terület építési övezeteiben állattartó épület nem helyezhető el.
(6) Általános gazdasági terület építési övezeteiben közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés megengedett.
26.
27. § (1) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-Mü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást illetve a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó;
b) nagyüzemi állattartó, állattenyésztő;
c) egyéb mezőgazdasági;
d) egészségügyi, szociális;
e) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;
f) lakó
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein épület csak legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység létesíthető.
(5) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben - ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges - földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. Az építési övezetben elhelyezett önálló technológiai létesítmények (toronysiló, szárító) magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők.
(6) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés megengedett.
28. § (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
29. § (1) Zöldterület-közkert a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Zöldterület övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
30. § (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Védelmi erdőterület övezetében épület nem helyezhető el.
(3) Védelmi erdőterület övezeteiben - az OTÉK-ban meghatározott műtárgyakon kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy is elhelyezhető.
30. Gazdasági rendeltetésű erdőterület
31. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, amelyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű épület kizárólag az erdő- és vadgazdálkodással összefüggő rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteinek telkein az erdő művelési ág ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig épület nem építhető.
(4) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben - az OTÉK-ban meghatározott műtárgyakon kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy elhelyezhető.
31. Általános mezőgazdasági terület
32. § (1) Az általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven Má jellel jelölt övezet, amely elsősorban a növénytermesztés, a legelő- és gyepgazdálkodás, az állattartás, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó;
c) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
d) az a-c) pontban foglaltakhoz kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító;
e) lakó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben - az OTÉK-ban meghatározott műtárgyakon kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy is elhelyezhető.
(4) Má1 övezetben birtokközpont kialakítható. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 1 ha (10.000 m2). A birtokközpont telkén a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 20%, a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke 20%.
(5) Má1 övezetben – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb megengedett épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. Az önálló technológiai létesítmények magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők.
(6) Má1 övezetben lakóépület kizárólag a birtokközpontként beépíthető telken, csak a (2) bekezdés a)-d) pontjai szerinti rendeltetési egységet tartalmazó épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén építhető.
(7) Má2 övezetben épület nem helyezhető el.
32. Kertes mezőgazdasági terület
33. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést, illetve saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló terület.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) kertészeti termeléshez és szőlőtermesztéshez kapcsolódó;
b) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lakóépület nem építhető, az épület-elhelyezés kizárólag 60%-ban szőlő, illetve gyümölcs műveléssel hasznosított telken lehetséges.
(4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben - az OTÉK-ban meghatározott műtárgyakon kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy is elhelyezhető.
33. Vízgazdálkodási terület
34. § (1) Vízgazdálkodási területek a következők:
1. Vízfelszín (Vf)
2. Vízbeszerzési terület (Vb)
(2) A Vf jellel jelölt vízfelszín övezete az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medrét és parti sávját foglalja magába.
(3) A Vb jellel jelölt vízbeszerzési terület övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területét foglalja magába.
(4) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
(5) Vízgazdálkodási terület övezeteiben - az OTÉK-ban meghatározott műtárgyakon kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy is elhelyezhető.
34.
35. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – temető övezet telkein épület csak legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(3) Kb-T1 övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(4) Kb-T1 övezetben harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.
35.
36. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület a Szabályozási terven Kb-Sp jellel jelölt övezet, amely elsősorban sportlétesítmények, sportpályák és azok kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) sport;
b) sportépítményeket kiszolgáló;
c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezeteinek telkein több épület is elhelyezhető.
(4) Kb-Sp1 övezetben sportcsarnok építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.
36. Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület
37. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület a Szabályozási terven Kb-Tur jellel jelölt övezet, amely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai terület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) turisztikai;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) szállás jellegű;
d) közösségi szórakoztató, kulturális;
e) oktatási, egészségügyi, szociális;
f) lakó;
g) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület telkei csak legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Kb-Tur1 jelű övezetben lakó rendeltetést tartalmazó épület nem helyezhető el.
(5) Kb-Tur2 jelű övezetben lakó rendeltetés legfeljebb a beépített szintterület 20 %-án helyezhető el.
37. Különleges beépítésre nem szánt terület – emlékhely
38. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – emlékhely a Szabályozási terven Kb-Eml jellel jelölt övezet, amely az egykori Szondy-kápolna területét foglalja magába.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – emlékhely övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) szakrális;
b) turisztikai;
c) közösségi;
d) kulturális
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Hitéleti épület létesítése esetén a legnagyobb megengedett épületmagasság 9,0 m.
38. várrom
39. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – várrom a Szabályozási terven Kb-V jellel jelölt övezet, amely a Drégely-vár területét foglalja magába.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – várrom övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
40. § Különleges beépítésre nem szánt terület – honvédelmi terület a Szabályozási terven Kb-Hon jellel jelölt övezet, mely honvédelmi tevékenységhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
40. Közlekedési területek általános előírásai
41. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu (közúti) és KÖk (kötöttpályás) jellel jelölt övezetek a közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területek, melyek az országos- és a helyi közutak, valamint a magánutak, a kerékpár- és gyalogutak, a járdák, a gépjármű várakozóhelyek, a közösségi közlekedést szolgáló létesítmények, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményeik, a közforgalmú vasutak építményeinek elhelyezésére szolgálnak.
(2) A közterületek, a közutak és magánutak olyan összefüggő hálózatot kell, hogy alkossanak, amelyben magánút csak közúthoz csatlakozhat.
(3) A közlekedési területek az alábbiak:
a) közúti közlekedési terület - országos út területe;
b) közúti közlekedési terület - helyi út területe;
c) kötöttpályás közlekedési terület.
(4) A szabályozási szélességen belül a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a közösségi közlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető az út kezelőjének hozzájárulásával.
(5) A közlekedési területeket úgy kell kialakítani, hogy azon biztosítva legyen
a) a telkek biztonságos megközelítése,
b) a területen összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá
d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása.
(6) 8 méternél keskenyebb közterületi szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.
(7) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével.
41. Záró rendelkezések
42. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Drégelypalánk község helyi építési szabályzatáról szóló 2/2004. (II.27.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
1. melléklet a 11/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 11/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez