Drégelypalánk község képviselő testületének 2/2018 (I.25..) önkormányzati rendelete
Drégelypalánk Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2014.(XII.02) rendelet módosításáról
Hatályos: 2018. 02. 02- 2018. 12. 12Drégelypalánk község képviselő testületének 2/2018 (I.25..) önkormányzati rendelete
Drégelypalánk Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2014.(XII.02) rendelet módosításáról
2018-02-02-tól 2018-12-13-ig
Drégelypalánk Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (3) bekezdés alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Drégelypalánk Község Önkormányzatára és az önkormányzat
szerveire, tisztségviselőire.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és
hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottság, polgármester, Közös
Önkormányzati Hivatal, jegyző – működési rendjére.
Hivatalos megnevezés
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Drégelypalánk Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 2646 Drégelypalánk Rákóczi út 1.
(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Drégelypalánk Község Önkormányzat
Képviselő-testülete ( a továbbiakban: Képviselő-testület).
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos megnevezése: Drégelypalánki Közös
Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
Jelképek
3. § A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
Kitüntetések
4. § A Képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.
Bélyegzőhasználat
5. § Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.
II. fejezet
ALAKULÓ ÜLÉS
6.§ (1)A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2)Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.
7. § A Képviselő-testület tagjainak száma : 7 fő, felsorolását e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
8. § A polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül gazdasági programot, fejlesztési
tervet terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára
vagy azt meghaladó időszakra szól.
A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása
9. § (1)A Képviselő-testület dönt:
- a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármester megválasztásáról;
- az alakuló – vagy legkésőbb az alakuló ülést követő – ülésen a bizottság megválasztásáról
(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a
soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.
(3)A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-
testületi ülésen új tagot kell választani.
III. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE
Munkaterv
10. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja.
(2) A Képviselő-testület rendes üléseit – július, és augusztus hónap kivételével, amely ülésezési
szünet – havonta tartja.
(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, azonban rendes üléseinek száma
évente akkor sem lehet kevesebb hat ülésnél.
(4) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
(5) A munkatervhez javaslatot tehetnek:
- a polgármester;
- az alpolgármester;
- a képviselők;
- a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete;
- a jegyző.
(6) A munkaterv tartalmazza:
- a képviselő-testületi ülések helyét, időpontját, napirendjét;
- a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését;
- az évente legalább egy alkalommal tartott közmeghallgatás helyét, időpontját,
napirendjét.
(7) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község lakossága számára megismerhető
legyen.
11. § (1) A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések rendkívüli (soron kívüli) ülések.
(2) A rendkívüli ülésen csak a napirendben szereplő, illetve a 13. § szerinti módon előre közölt
témák tárgyalhatók.
A képviselő-testületi ülés összehívása
12. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök – hívja össze, írásban kiküldött meghívón útján. A meghívót az ülés előtt legalább öt nappal kell kiküldeni.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
- az ülés helyét és idejét;
- a javasolt napirendi pontokat;
- a napirendi pontok előterjesztőit;
- a dátumot és az aláírást.
(3) A meghívóhoz csatolni kell:
- az írásos előterjesztéseket;
- a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
13. § A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton, stb.) is összehívható.
14. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.
(2) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább tizenöt nappal az ülés
előtt az (1) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.
15. § A Képviselő-testület ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni különösen:
- a Képviselő-testület tagjait;
- a jegyzőt;
- az aljegyzőt;
- a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét;
- az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetőit;
- a napirendi pont tárgya szerint illetékes személyt vagy szerv vezetőjét;
- a napirendi pont előterjesztőjét;
- akinek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.
Előterjesztések
16. § (1) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül
(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a Képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 20. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.
(3) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülés elején a képviselőknek ki kell osztani.
(4) A szóbeli előterjesztést – a sürgősségi indítvánnyal együtt – lehetőleg az „Egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni. Az „Egyebek” napirendi pont alatt a szóbeli előterjesztés, a sürgősségi indítvány, a tájékoztató és a kérdésre, adott válaszok kivételével más téma nem szerepelhet.
17. § Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:
- a tárgy pontos meghatározását, illetve a téma ismertetését;
- a témakör ismételt napirendre kerülése esetén a korábbi döntést és annak indokait;
- az előterjesztő megnevezését;
- a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
- határozati javaslat esetén a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.
18. § (1) Előterjesztésre jogosult:
- a polgármester;
- az alpolgármester;
- a Képviselő-testület bizottság nevében a bizottságok elnöke;
- a képviselők;
- a jegyző;
- az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői (intézményvezetők) az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben;
- a nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetségi önkormányzat feladatkörét érintő ügyekben;
- a Képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szerv vezetője.
19. § Az írásos előterjesztéseket a jegyzőhöz kell leadni a Képviselő-testület ülését megelőző nyolcadik napig.
Sürgősségi indítvány
20. §. (1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos
előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 12. §-ban meghatározott időpontot követően, de az
ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.
(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnöke
képviselők, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.
IV. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE
Az ülés vezetése
21. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az
alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége
esetén az ülést a korelnök vezeti.
(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:
- a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet;
- előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt;
- megadja a szót annak, aki – kivételesen fontos, halasztást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában – napirend előtti felszólalásra kér szót.
A vita
22. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő
döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.
(2) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(3) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.
(4) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.
(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(6) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
23. § (1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat
egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának
hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
24. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
A tanácskozás rendje
25. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:
- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
- rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
- ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
- ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.
(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával
szemben nem alkalmazhatóak.
Az ülések nyilvánossága
26. § (1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és
– e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben – szót kaphat.
(2) A Képviselő-testület üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a
zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatainak nyilvánosságát a
polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles.
(3) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével videó felvétel készül, melyet a helyi kábel tv -én kerül közzétételre.
Zárt ülés
27. § (1) A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:
- a polgármesternek;
- az alpolgármesternek;
- a képviselőknek;
- a jegyzőnek;
- a napirendi pontot tárgyaló bizottság tagjainak;
- a Kormányhivatal vezetőjének.
(2) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének
lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
Döntéshozatal
28. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen
van.
(2)Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belüli időpontra újra
össze kell hívni.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
(4)Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata – szükséges a következő ügyekben:
- rendeletalkotás;
- a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
- önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
- intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
- fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi eljárás során hozott határozat;
- a polgármester elleni kereset benyújtása;
- hitelfelvétel;
- a képviselő döntéshozatalból való kizárása;
- képviselői összeférhetetlenség megállapítása;
- a képviselő méltatlanságának megállapítása;
- a polgármester, alpolgármester, képviselő személyét érintő kérdések;
- az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése;
- az önkormányzat törzsvagyonával, egyéb ingatlanvagyonával való rendelkezés;
- önkormányzati vagyon tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, önkormányzati követelésről egészben vagy részben történő lemondás;
- kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;
- titkos szavazás elrendelése;
- a településnek a területével határos másik megyéhez való átcsatolása kezdeményezése;
- helyi népszavazás elrendelése;
- a Képviselő-testület feloszlásának kimondása;
Szavazás
29. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás
kézfelemeléssel történik.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály
kötelezően előírja.
(3)A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2)
bekezdésében foglalt ügyekben.
(4) A titkos szavazást – a képviselő-testület tagjai közül választott szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A bizottság szavazófülke, urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazás után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(5) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
(6)Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) ha azt törvény írja elő;
b) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén.
(7) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak
nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel
szavaznak.
30. § Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.
Önkormányzati rendelet
31. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
- a polgármester;
- az alpolgármester;
- a képviselő;
- a jegyző;
- a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.
- A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.
32. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat
honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
(2) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
33. § (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő
sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját
a következők szerint:
„ Drégelypalánk Község Önkormányzat Képviselő testületének …../….. (hó, nap) önkormányzati rendelete.”
(2) A rendelet száma után – a rendelet címében – szerepeltetni kell a rendelet tárgyát vagy tartalmának lényegét.
A Képviselő-testület határozata
34. § (1) A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő
sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint:
„ Drégelypalánk Község Önkormányzat Képviselő-testületének …./..…. (hó, nap) sz. önkormányzati határozata”
(2) A határozat száma után – a határozat címében – szerepeltetni kell a döntés tárgyát.
(3)A határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő három munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek, illetve a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek.
(4) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
Közmeghallgatás
35. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal előbb az erről szóló hirdetménynek a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével és a település több pontján való kihirdetésével tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
Egyéb fórumok
36. § A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot is összehívhat.
V. fejezet
JEGYZŐKÖNYV
37. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
b) az ülés időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a határozatképességre történő utalást;
f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
g) az előterjesztéseket;
h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
j) a döntéshozatalban résztvevők számát;
k) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
l) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
m) a szavazás számszerű eredményét;
n) a hozott döntéseket;
o) az aláírásokat, pecsétet.
(2) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető által leírtak alapján kell elkészíteni.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját-kezű aláírásával ellátott rendeletet.
(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá
38. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint zárt helyen való tárolásáról.
VI. fejezet
A KÉPVISELŐ
A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
39. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) A képviselő jogai
- a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
- kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
- kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül polgármesternek, a jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
- megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet
- a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást;
- közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre harminc napon belül érdemi választ kell adni;
- kezdeményezheti – az e rendeletben az előterjesztésekre meghatározott szabályok betartásával – rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
(3) A képviselő kötelezettségei
- előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
- a Képviselő-testület, vagy a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
- a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;
- a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni;
- köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
- a megválasztásától, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;
- köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület által megtárgyalt ügy önmagát vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti;
- eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
- köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
40. §. A képviselők tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet tartalmazza.
VII. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI,
Működésük alapvető szabályai
41. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – bizottságot hoz létre.
(2) A Képviselő-testület 3 tagú Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottságának hoz létre által a képviselői összeférhetetlenséggel és a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával kapcsolatos feladatok ellátására.
(3) A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot alakíthat.
(4) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
42. § (1) A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. A bizottság tagjainak
felsorolását e rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(2) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés
előterjesztéseit legkésőbb az ülés előtt három nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.
(3) A Képviselő-testület és a bizottság egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester
biztosítja.
(4) A bizottságok ügyviteli, adminisztrációs feladatainak ellátásáról a jegyző útján a Hivatal
gondoskodik közreműködésével.
VIII. fejezet
POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ
Polgármester
43. § (1) ) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatású jogviszonyban tölti be.
(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(3) A polgármester főbb feladatai:
- a település fejlődésének elősegítése;
- a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
- az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
- az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;
- a demokratikus helyi közhatalom-gyakorlás érvényesülésének biztosítása;
- a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése;
- a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
- kapcsolattartás a pártok, társadalmi szervezetek helyi képviselőivel;
- az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;
- az alpolgármester munkájának az irányítása;
- a Hivatal irányítása;
- a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása;
- ellátja – maga vagy az általa megbízott személy útján – az önkormányzat törvényes képviseletét, illetve a Képviselő-testület képviseletét;
- a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
- a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;
- a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
- a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.
(4) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület
döntései határozzák meg. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és
hatásköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(5) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a törvényben és e rendeletben az
önkormányzati képviselőkre meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá a
vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó feladat- és hatásköri szabályokat.
(6) A polgármester fogadóórája: Hétfő: 8.00 – 12.00
Szerda: 8.00 – 12.00
Csütörtök. 8.00 – 12.00
44. § Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az át nem ruházható ügyek kivételével – döntést hozhat. E döntéséről a polgármester a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
45. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az át nem ruházható ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
Alpolgármester
46. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester
helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
(4) Az alpolgármester fogadóórája: minden héten szerdán 9.00 – 12.000
Jegyző
47. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyző főbb feladatai:
- vezeti a Hivatalt;
- a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
- rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról;
- gondoskodik a Képviselő-testület üléseinek technikai, ügyviteli feltételeiről;
- biztosítja a köztisztviselők rendszeres képzését, továbbképzését.
(3) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
Aljegyző
48. § A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
A jegyző helyettesítése
49. § (1) A jegyzői és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármesterek megfelelő képesítési és alkalmazási
feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt nevez ki.
(2) Amennyiben hat hónapon belül a polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátásra képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt, vagy más jegyzőt nevez ki.
IX. fejezet
Közös Önkormányzati Hivatal
50. § (1) A Képviselő-testület hivatalt hozott létre – Drégelypalánki Közös Önkormányzati Hivatal
elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-
és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos
feladatok ellátására.
(2) A Drégelypalánki Közös Önkormányzati Hivatal jogi személy.
(3) A Hivatal a Képviselő-testület szerve. A Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes
jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat
gazdálkodásának végrehajtó szerve.
(4) A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(5) A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát e rendelet 3. függeléke tartalmazza.
X. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az önkormányzat költségvetése
51. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott
költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen
mértékben és módon lát el.
(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.
52. § (1) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően a törvényben meghatározott költségvetési
koncepciót kell elfogadni, melynek előkészítése során az önkormányzat részére kötelezően
előírt és önként felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése
szükséges.
(2) A költségvetési koncepciót megalapozó elemzés és helyzetfelmérés során számításba kell venni a bevételi forrásokat és azok bővítésének lehetőségeit, a kiadási szükségleteket és azok gazdaságos, célszerű megoldásait az igények és célkitűzések egyeztetésével, a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározásával, a várható döntések hatásainak előzetes felmérésével.
(3) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.
53. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat vagyona
54. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan
forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti
( forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön
önkormányzati rendelet állapítja meg
(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást
vezetni.
(3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az
önkormányzat vagyoni helyzetéről.
Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai
55. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével,
amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési
szervek.
56. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt
megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és
forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.
(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és
ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok
állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek
mennyiségben és értékben.
57. § (1) Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási
kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási
szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.
- Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási
kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.
(3) A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat
visszafizetési kötelezettség terheli.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
58. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.
XI. fejezet
HELYI NÉPSZAVAZÁS
59. § (1) Helyi népszavazást a polgármesternél írásban kezdeményezheti:
a) a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede,
b) képviselőtestület bizottsága,
c) a választópolgárok legalább 20 %-a.
(2) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt legalább a választópolgárok
20 %-a kezdeményezte.
XII. fejezet
HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
60. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját
hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.
(2) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzítik.
XIII. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
61. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Drégelypalánk Község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011.(III.25.) sz önkormányzati rendelet.
(3) E rendelet mellékletei:
1. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök;
(4) E rendelet függelékei:
1. A Képviselő-testület tagjainak felsorolása;
2. A bizottságok tagjainak felsorolása;
3. A Hivatal szervezeti és működési szabályzata.