1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Diósjenő Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat hivatala: Diósjenői Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(3) Az önkormányzat és a Hivatal székhelye: 2643 Diósjenő, Szabadság út 31.

(4) Az önkormányzat jelképei

(5) A Képviselő-testület az önkormányzat jelképeiről, azok használatának rendjéről külön önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzat címerének, zászlajának leírását, valamint bélyegzőinek lenyomatát a 1. függelék tartalmazza.

(6) Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(7) Az önkormányzat szervei az önkormányzati, az önkormányzati hatósági és az államigazgatási feladat- és hatáskörükben eljárva hozott döntésein, iratain a Magyarország címerét tartalmazó bélyegzőt kötelesek használni.

(8) Az önkormányzat hivatalos lapja a Jenői Napló.

(9) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.diosjeno.hu

(10) Az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart fenn Macsola (Ukrajna) településsel.

2. § (1)¹ Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.

(2)² A szervezeti és működési szabályzat hatálya kiterjed Diósjenő Község Önkormányzata Képviselő-testületére, a polgármesterre, a Képviselő-testület bizottságaira, a települési képviselőkre, az önkormányzat társulásaira, továbbá a Képviselő-testület hivatalára.

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit, valamint az önkormányzat és szervei számára egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat az önkormányzat működési területén e rendeletben előírtakkal együtt kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.diosjeno.hu.

3. § (1) Az önkormányzat szervei:

(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

(3) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

4. § (1) Az önkormányzat ellátja a Mötv. 13. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, s amennyiben a feladatok ellátásának részletes szabályait a jogszabályok nem tartalmazzák, úgy saját hatáskörben dönt a feladatok ellátási módjáról.

(2) Az önkormányzat törvényi kötelezettségének teljesítésén túl, pénzügyi lehetőségeinek függvényében, lakossági igények figyelembevételével, az éves költségvetésében fedezet biztosításával egyidejűleg, maga határozza meg, hogy milyen önként vállalt feladatokat milyen mértékben és milyen módon lát el.

5. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

(2)³ A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre és a társulásra ruházza át. A Társulások jegyzékét az 5. függelék tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület feladatait és önként vállalt feladatainak jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester hatáskörébe tartoznak mindazok az önkormányzati hatáskörök, amelyeket törvény vagy önkormányzati rendelet nem utal a Képviselő-testület vagy bizottság hatáskörébe. A polgármesteri hatáskörök jegyzékét az 2. melléklet tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület által a bizottságokra ruházott hatáskörök felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(6) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(7) Az átruházott hatáskör gyakorlója évente legalább egy alkalommal köteles a Képviselő-testületnek írásban vagy szóban tevékenységéről, intézkedéseiről, annak eredményéről beszámolni.

6. § (1) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – a Mötv-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (a továbbiakban: Ákr.) kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az önkormányzati hatósági ügyben hozott testületi határozatról az ügyfelet az Ákr-ben előírt alakszerű határozattal kell értesíteni.

7. § (1) A Képviselő-testület 6 választott települési képviselőből és a közvetlenül megválasztott polgármesterből áll.

(2) A polgármester nevét és a települési képviselők névsorát a 3. függelék tartalmazza.

8. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit.

(2) A képviselő főbb jogai:

9. § (1) A Képviselő-testület

(2) A Képviselő-testület üléseit a Diósjenői Polgármesteri Hivatal dísztermében tartja, a kihelyezett ülés kivételével.

(3) A Képviselő-testület elnöke a polgármester.

10. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a Mötv. 43. § (1) bekezdése szerint kell összehívni. A meghívót az ülést megelőző 3 nappal kell kézbesíteni.

(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(3) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményeiről.

(4) A települési képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(5) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről.

(6) A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz, és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(7) Az eskütételt követően a polgármester megszavaztatja az alakuló ülés kötelező napi rendi pontjait, melyek az alábbiak:

11. § (1) ⁴ A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart. A Képviselő-testület rendes ülésére – amennyiben külső körülmény mást nem indokol – az adott hónap utolsó csütörtöki napján kerül sor. Ettől eltérni jogszabályi kötelezés vagy a polgármester döntése alapján lehet.

12. § (1) Rendkívüli ülés az év bármely napjára összehívható.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, továbbá a Mötv.-ben meghatározott esetekben a rendkívüli ülést köteles összehívni.

(3) ⁵ A rendkívüli ülés bármilyen értesítési módon összehívható (írásban, szóban, telefonon, e-mailen) azzal a megkötéssel, hogy az értesítésnek az ülés időpontját megelőzően legalább 6 órával korábban meg kell érkeznie.

(4) Azokban az esetekben, amikor a rendkívüli ülés összehívása kötelező, az önkormányzati képviselő, bizottságok, vagy kormányhivatal vezetőjének indítványával együtt a meghívót a rendes ülés meghívójára vonatkozó szabályok szerint kell kiküldeni.

(5) ⁶ Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, így különösen, ha az állampolgárok életét, testi épségét, vagyonát, az Önkormányzat vagyonát közvetlen veszély fenyegeti, a Képviselő-testület – a sürgősség okának közlésével – legkésőbb az ülés megkezdésének időpontját megelőző 6 órával is összehívható. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

13. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester – az ülés elnöke – hívja össze. Akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti a testületi ülést. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a mindenkori Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a testületi ülést.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt tisztségviselőknek és a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság képviselő tagja hívja össze és vezeti a testületi ülést.

14. § (1) A Képviselő-testületet össze kell hívni:

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a javasolt napirendet.

(3) Az ülést a kezdeményezés átvételétől számított 5 napon belül kell összehívni.

(4) A Képviselő-testületet határozatképtelensége esetén, 5 napon belüli időpontra ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.

15. § (1) Az ülés összehívása írásbeli meghívóval történik.

(1) ⁷ A rendes ülés összehívása írásbeli meghívóval történik.

(2) ⁸ A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót a napirendek írásos anyagával együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a települési képviselők és a meghívottak rendes ülés esetén az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt 6 órával megkapják. Indokolt esetben közvetlenül az ülés előtt is kézbesíthető.

(3) A meghívót és a napirendi pontok írásos anyagát a Képviselő-testület és a bizottság külsős tagjai e-mail-en keresztül kapják meg.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell:

(5) A meghívóhoz mellékelni kell:

(6) ⁹ A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a rendes ülést megelőzően 5 nappal - a község honlapján történő megjelentetéssel értesíteni kell. Technikai akadály esetén a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel is értesíthető a lakosság. A meghívó közzétételéért a jegyző a felelős.

16. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben tartandó ülés esetében az írásbeli meghívó nem kötelező.

(2) ¹⁰ A Képviselő-testület ülése sürgős, halasztást nem tűrő indokolt esetben – a jegyző vagy a polgármester útján – telefonon szóban, szöveges üzenettel, vagy elektronikus úton is összehívható, melynek szükségességéről a polgármester saját hatáskörben dönt.

(3) A telefonon történő összehívás esetén írásos anyag előzetesen nem kerül megküldésre.

(4) ¹¹ A telefonon szóban, szöveges üzenettel, vagy elektronikus úton összehívott Képviselő-testületi ülés napirendi témájához kapcsolódó írásos előterjesztést a Képviselő-testület tagjai az ülést megelőzően kapják kézhez. A Képviselő-testület tagjainak megfelelő időt kell hagyni az írásos előterjesztés tanulmányozására. Az előterjesztés előtt minden képviselő nyilatkozni köteles, hogy megértette az előterjesztés témáját és készen áll a megvitatására.

17. § (1) A Képviselő-testület ülésére minden esetben meg kell hívni a települési képviselőket.

(2) A Képviselő-testületi ülésekre meg kell hívni:

(3) A (2) bekezdésben megjelölt meghívottak közül az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:

(4) A (2) bekezdés b) pontban meghatározott meghívottak részére írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kell megküldeni, amelynek tárgyalásában érintettek, illetve amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

18. § (1) A rendkívüli Képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét, idejét.

(2) Az indítványt az indítványozó képviselők saját kezűleg aláírják.

(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(4) ¹² A rendkívüli képviselő-testületi ülést a képviselők egynegyedének indítványára össze kell hívni.

19. § (1) Az ülés elnöke:

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele (4 fő) jelen van. Az ülésvezető a határozatképességet az ülés egész időtartama alatt köteles figyelemmel kísérni,

(3) A testület határozatképtelensége esetén az elnök legfeljebb 30 percre időtartamra rendkívüli szünetet rendelhet el.

(4) Amennyiben a rendkívüli szünet eredménytelenül eltelik, az elnök az ülés későbbi időpontra történő elhalasztására tesz javaslatot. Ennek elfogadásához a jelenlevő képviselők egyszerű szótöbbségű egyetértő döntése szükséges.

(5) A megismételt ülés – melyet 5 napon belülre kell összehívni – elmaradása esetén, a soron következő ülésen kell az elmaradt napirendi pontokat-sorrendben elsőként – megtárgyalni.

20. § (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

(3) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(4) Az elnök vitavezetési feladatai:

(5) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:

21. § Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.

22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az elnök gondoskodik. Ennek során:

(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök, a nem képviselő rendzavarót a terem elhagyására kötelezheti. A nem képviselő rendzavaró ismételt és súlyos rendbontása esetén a polgármester – karhatalom segítségével – eltávolíthatja.

(3) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – a szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem szabad.

(4) ¹⁴ A Képviselő-testület ülését a mobil telefon használata nem zavarhatja. Az ülés alatt a jelenlévők az ülésteremben csak a Képviselő-testület hozzájárulásával telefonálhatnak.

23. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvános ülés anyaga az önkormányzat hivatalában és Diósjenő község hivatalos honlapján megtekinthető.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet, és a tanácskozást nem zavarhatja.

(3) A Képviselő-testület üléseiről – kivéve a zárt ülést – hang-, film- vagy videofelvétel szabadon készíthető.

(4) ¹⁵ Egyéni kérelmek esetén - amennyiben kérelmében a kérelmező nem kéri a nyílt testületi ülésen történő tárgyalást - a kérelem zárt ülésen tárgyalandó.

24. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában felsorolt esetekben zárt ülést tart.

(2) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt esetekben zárt ülést rendelhet el.

(3) ¹⁶

(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vesznek részt.

(5) ¹⁷

25. § (1) A polgármester javaslatot tehet az ülés elnapolására, ha

(2) A polgármester kezdeményezheti az ülés félbeszakítását, illetve elnapolását, ha annak alapjául fontos indok szolgál.

(3) Az ülés félbeszakítása határozott időre történhet, amelynek letelte után – amennyiben lehetséges – az ülést folytatni kell.

(4) Az ülés félbeszakításáról, illetve elnapolásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

26. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen Képviselő-testületi ülést 3 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(3) ¹⁸ A képviselő köteles részt venni a képviselő-testületi ülésen, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.

(4) ¹⁹ Az önkormányzati képviselő - az Mötv. 32. §- ában meghatározottakon túl - köteles előre bejelenteni, ha a 24 órán túli időpontra összehívott testületi vagy a bizottsági ülésen nem tud megjelenni. A bejelentést a képviselő-testületi ülésről való távolmaradás esetén a polgármesternek, a bizottsági ülésről történő távolmaradás esetén pedig a bizottság elnökének kell megtenni, legkésőbb az ülés előtt 24 órával. Az ülésen tájékoztatást kell adni a bejelentett távollévőkről és a távollét igazolt vagy igazolatlan voltáról.

(5) ²⁰ Igazolt távollét, ha azt a képviselő előre bejelentette és a távollét oka

(6) ²¹ A képviselő-testületi, bizottsági ülésekről igazolatlanul távol maradó képviselő tiszteletdíját a Képviselő-testület a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján csökkentheti illetve megvonhatja.

(7) ²² A tiszteletdíj havi csökkentésének mértéke a hiányzással érintett ülésenként a tiszteletdíj 100%-a. A csökkentés szerinti összeget a döntést követő hónap tiszteletdíjából kell levonni. A jelenléteket a polgármesteri hivatal tartja nyilván.

(8) ²³ A tiszteletdíj csökkentésének illetve megvonásának maximális időtartalma 6 hónap, melyről a képviselő-testület dönt. Ismételt kötelességszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

27. § (1) A gazdasági programra az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) ²⁴ A gazdasági programot, fejlesztési tervet a Képviselő-testület az alakuló ülésen fogadja el, előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

28. § (1) A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadott féléves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

(3) A munkaterv tartalmazza:

29. § (1) A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének napirendjére és annak sorrendjére a polgármester tesz javaslatot a munkaterv figyelembevételével.

(2) Az elfogadott ülésterven kívüli napirendi pontok megtárgyalását, illetőleg valamely napirendi pontnak a napirendről történő levételét javasolhatja:

(3) A javaslat a testületi ülés megnyitása után, de legkésőbb a napirend elfogadását megelőzően terjeszthető a testület elé.

(4) A tényleges napirendet a Képviselő-testület nem határozati formában, szavazás útján állapítja meg.

30. § (1) A Képviselő-testület e rendeletben meghatározott módon az ülés napirendjére felveszi

(2) ²⁷ A Képviselő-testület ülésén a napirend sorrendje:

31. § (1) A napirend előtti felszólalási igényt a jegyzőhöz vagy a polgármesterhez a Képviselő-testületi ülés megnyitása után, de legkésőbb a napirend elfogadását megelőzően lehet bejelenteni.

(2) A napirend előtti felszólalásra a képviselőnek, 5 perc, a polgármester esetleges válaszára 5 perc áll rendelkezésre. A napirend előtti felszólalásra a képviselőnek 5 perc, a polgármester esetleges válaszára 5 perc áll rendelkezésre.

(3) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a napirenden nem szereplő halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a napirendek megtárgyalását követően bármely képviselő felszólalhat.

(4) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselő és a jegyző a napirend utáni felszólaláshoz 2-2 percben észrevételt tehetnek. Egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs.

32. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet.

(2) A Képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

33. § (1) ²⁸ Az előterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt tehetnek a képviselők, melyet a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően, bizottsági ülésre a bizottsági ülést megelőzően a bizottság elnökénél kell legalább 5 nappal írásban beterjeszteni. Az írásban történő beterjesztés módja e-mail. A polgármester a képviselő önálló indítványát az érintett bizottságnak átadja tárgyalásra és a jegyző javaslataival a következő képviselő-testületi ülésen előterjeszti.

(2) A polgármester az önálló indítványt a Képviselő-testület ülésén napirendi pontként javasolhatja. Ennek hiányában az önálló indítvány benyújtásáról a Képviselő-testületet tájékoztatja, és az elutasítást köteles megindokolni.

(3) A tájékoztató alapján – amennyiben az indítványozó települési képviselő azt kéri – a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel és vita nélkül dönt a napirendre vétel kérdésében.

(4) A beterjesztésnek tartalmazni kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó nevét, sajátkezű aláírását, az indítvány tárgyát.

(5) A Képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok:

34. § (1) Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok, nem önálló indítványok:

(2) Az előkészítésért felelős bizottság a rendelettervezethez, határozati javaslathoz – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a Képviselő-testületnek. Az ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is.

35. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában írt előterjesztésre jogosult:

(3) A rendelet-tervezet csak Képviselő-testület adott területen illetékes bizottságainak előzetes véleményezését követően terjeszthető a Képviselő-testület elé.

(4) További testületi előterjesztések a munkatervben meghatározott előkészítést követően kerülnek előterjesztésre. A Képviselő-testület tárgyalhatja, meghozhatja azt a döntést, amelynek elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, és amelynek elmulasztásával az önkormányzatot súlyos anyagi joghátrány érné, amennyiben a bizottság összehívása sikertelen, illetve összehívás esetén határozatképtelen.

(5) Kiemelkedő önkormányzati érdek olyan kérdésben történő döntés, amelyben a Képviselő-testületnek 15 napon belül döntést kell hoznia.

(6) Képviselő-testületi előterjesztésre csak a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek kerülhetnek.

(7) ²⁹ Előterjesztés, határozati javaslat írásban, szóbeli előterjesztés csak költségvonzattal nem járó témában tehető.

(8) ³⁰ Rendeletre vonatkozó javaslat kizárólag írásban tehető.

36. § (1) Egyszerű ügyekben írásbeli előterjesztést készíteni nem kell.

(2) Egyszerűbb ügynek tekinthető a költségvetési tételt, fejlesztést, működést, hitelfelvételt, személyi ügyet nem érintő kérdés. A meghívóban utalni kell a szóbeli előterjesztésre.

37. § (1) Az írásbeli előterjesztés két részből áll.

(2) Az első részben:

(3) A második részben:

(4) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit az 5. melléklet tartalmazza.

38. § (1) ³¹

(2) Írásbeli előterjesztés csak a jegyző ellenőrzése után kerülhet a Képviselő-testület, illetve annak bizottsága elé.

39. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében, minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, mely során:

(2) A hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét – az elnök határozza meg.

(3) A vita lezárása után, a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

40. § (1) A polgármester, alpolgármester, a képviselők, a bizottságok elnöke, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) Sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a Képviselő-testület ülésén szóban is elő lehet terjeszteni, melyet 3 napon belül a polgármesternél írásban is be kell nyújtani. A Képviselő-testület dönt a javaslat indokoltságáról.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt. Ha nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni.

(4) Az indítványnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt az elnök visszautasíthatja.

41. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe tartozik.

(2) A települési képviselő interpellációt intézhet:

(3) Az interpellációt – az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal – a polgármesternél kell írásban benyújtani, aki intézkedik annak a címzetthez való eljuttatásához.

(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

42. § (1) Az interpelláló a benyújtott interpellációja tartalmát a napirendek megtárgyalását követően a Képviselő-testület ülésén szóban ismertetheti és kiegészítheti.

(2) Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell érdemi választ adni. A szóbeli válaszadás időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. A Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban is válaszolhat. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni. A válasznak tartalmazni kell a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét.

(3) Írásban adott választ a következő rendes Képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni, melynek során az interpelláció címzettje írásbeli válaszának tartalmáról tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(4) A válaszadást követően az interpelláló viszontválaszt adhat, melyben nyilatkozik arról, hogy a kapott választ elfogadja-e, ha igen, akkor a képviselőt-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(5) Ha az interpellációra adott választ a települési képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület dönt annak elfogadásáról. Ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az ügy további vizsgálat és javaslattétel céljára a Képviselő-testület által kijelölt bizottság vagy a polgármester elé utalandó. A bizottság vagy a polgármester állásfoglalását és határozati javaslatát a következő ülésen terjeszti elő, amelyről a Képviselő-testület határoz. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

(6) Az interpellációról a jegyző nyilvántartást vezet.

43. § (1) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó bármely (pl. szervezeti, működési, döntés-előkészítési stb.) ügyben történő felvetés vagy tudakozódás.

(2) A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén, a napirendek tárgyalását követően:

(3) A kérdést írásban is be lehet nyújtani – az ülést megelőzően legalább 2 munkanappal – a polgármesternél, aki intézkedik annak a címzetthez való eljuttatásához. A kérdésnek tartalmaznia kell:

(4) Az írásban benyújtott kérdés esetén a kérdés felvetője a kérdés tartalmát a napirendek megtárgyalását követően a Képviselő-testület ülésén szóban ismertetheti és kiegészítheti.

(5) A kérdésre adott válasz elfogadásáról sem a képviselő, sem a Képviselő-testület nem dönt.

44. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás módja „nyílt” vagy „titkos” és ezeken belül „névszerinti” lehet. A szavazás érvényességéhez „egyszerű”, illetve „minősített” többség szükséges.

(3) A szavazás előtt a jegyző – törvényességi kérdésben – észrevételt tehet.

45. § (1) A Képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemelés formájában történik.

(3) Szavazásnál „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazat adható.

46. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(2) Titkos szavazás esetén a polgármester javaslatára a Képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ, akik maguk közül elnököt választanak.

(3) A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik. A szavazólapot az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében. A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet csatolni kell a testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

(5) A (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(6) A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki, melyet határozatba kell foglalni.

47. § (1) Név szerinti szavazást – a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl – a Képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a képviselők pedig nevük elhangzása után „igen, „nem” vagy „tartózkodom” válasszal szavazhatnak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja.

(4) A név szerinti szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

48. § (1) Az egyszerű többséggel hozott határozathoz a jelenlévő képviselők több mint a felének az egybehangzó szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a vitát tovább kell folytatni, és a vita lezárása után ismételten szavazni kell. Ha az ismételt szavazás esetén is szavazategyenlőség áll fenn, az előterjesztést az előkészítőnek átdolgozásra, mérlegelésre vissza kell adni, és azt a következő rendes ülésre elő kell terjeszteni, ahová az előterjesztő újabb megoldási javaslatot is köteles előterjeszteni.

(2) A Képviselő-testület döntéséhez minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben, továbbá:

49. § (1) A képviselő-testület határozatképességére és a javaslat elfogadásához szükséges szavazatok számára a Mötv. 47. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését 3 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével valamennyi ügyben döntést hozhat.

(4) A polgármester a (3) bekezdés szerint meghozott döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(5) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – olyan a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben hozhat döntést, amely kiadást növelő hatással nem jár.

50. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A polgármester az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni a Képviselő-testületnek, majd a döntéséről végleges határozatot hozni.

51. § (1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, a szóbeli előterjesztésben, vagy az ülés vezetője által a vita összefoglalása után megfogalmazott döntési javaslat.

(2) A határozati javaslatnak

52. § (1) A döntéshozatalból kizárható az a képviselő, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét.

(2) A szavazásból való kizárásról a Képviselő-testület az érintett vagy bármely képviselő javaslatára vita nélkül, minősített többséggel, nyílt szavazással határoz.

(3) A polgármester kizárása esetén a napirendi pont döntéshozatala vonatkozásában az ülésvezetői teendőket az alpolgármester, akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság elnöke látja el.

(4) Amennyiben a képviselő elmulasztja személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettségét, a Képviselő-testület figyelmeztetésben részesíti.

(5) A jegyző jogszabálysértő döntés és működés jelzésére irányuló kötelezettségére az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(6) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

53. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely Mötv. előírásaiban foglaltakon túlmenően tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv melléklete:

(3) A jegyzőkönyvet a tanácskozásról készített hangfelvétel alapján kell elkészíteni, melyről a jegyző gondoskodik.

(4) A zárt ülésről, illetve napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

54. § (1) A jegyzőkönyvek – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – egy-egy példányát a Diósjenői Polgármesteri Hivatalban, betekinthetőséget biztosítva kell tartani, továbbá az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni az ülést követő 15 napon belül. A Polgármesteri Hivatalban kezelt példányokat évente be kell köttetni. A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról az állampolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.

(2) ³² A jegyzőkönyvet aláírásával a polgármester és a jegyző hitelesítik.

(3) A jegyzőkönyvek további egy példányát – mint nem selejtezhetőt kell irattározni, egy példányt pedig az üléstől számított 15 napon belül a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek meg kell küldeni.

55. § A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják a lakossági fórumok. Ezek a következők:

56. § (1) A Képviselő-testület évente legalább kétszer közmeghallgatást tart az éves munkatervében meghatározott időpontban.

(2) ³³ A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendjéről a lakosságot a testületi ülésekhez hasonló módon, legalább 14 nappal az ülés előtt tájékoztatni kell.

(3) ³⁴ Az Mötv. 54. §-a alapján a közmeghallgatás elektronikus úton is megtartható.

57. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerződések képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testület egyes települési képviselőihez, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, Képviselő-testület tagjaihoz és a jegyzőhöz kérdést intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A település lakossága számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt legalább 7 nappal írásban, valamint az ülésen szóban is megtehesse. A kérdések, illetve javaslatok legalább, 7 nappal történő írásbeli benyújtása esetén lehetőség van arra, hogy az érintett már az ülésen is választ kapjon kérdésére.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amit szintén meg kell küldeni az települési önkormányzatok működésének törvényességi ellenőrzését végző szervnek.

(5) A Képviselő-testület – a polgármester előterjesztésére – a közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat értékeli és kijelöli azt a személyt (szervezetet), aki (amely) a közmeghallgatás során elhangzott hozzászólások tartalmát megvizsgálja, s a szükséges intézkedéseket kezdeményezheti, előkészítheti.

58. § (1) A Képviselő-testület döntéseit

(2) A Képviselő-testület normatív határozattal vagy határozattal dönt a rendeletalkotást nem igénylő kérdésekben.

59. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletalkotási felhatalmazása a Mötv. 32. § (2) bekezdés a) pontján, valamint a 42. § 1. pontján alapul.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesternél lehet benyújtani.

(4) A polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság elnöke és a jegyző bevonásával– az adott eset összes körülményét mérlegelve – megvizsgálja, hogy

60. § (1) Amennyiben a kezdeményezés megfelel a 59. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek, akkor a polgármester a rendelet-tervezet elkészítésével a jegyzőt megbízza, aki koordinációs, szakmai, adminisztrációs feladatai körében:

(2) A tervezet előkészítéséhez a Képviselő-testület – indokolt esetben – más szakértőket is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.

(3) A rendelet-tervezetet és annak indokolását a Polgármesteri Hivatal készíti elő. A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet állandó bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő készíti el.

(4) A (8) bekezdésben foglalt kivétellel a rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen.

(5) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.

(6) A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésére kialakított oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a rendelet-tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(7) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Polgármesteri Hivatal lakossági fórumot szervezhet.

(8) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

(9) A rendelet-tervezetet indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. Az indokolásnak tartalmaznia kell azokat az okokat, célokat, amelyek a szabályozást szükségessé teszik.

(10) A szavazás előtt a jegyzőnek nyilatkoznia kell a rendelet-tervezet törvényességéről.

61. § (1) Az Önkormányzat rendeletét az elfogadását követő napon a hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel és az önkormányzat hivatalos honlapján kell kihirdetni, melyről a jegyző gondoskodik. A rendelet a Diósjenői Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján nyolc napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

(2) A rendeletek a – jegyzőkönyvekkel együtt – a hivatalban is megtekinthetők.

(3) A rendeletek megjelölését tekintve a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet előírásai az irányadók. A rendeleteket külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(4) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

62. § (1) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, nem számozott, alakszerű határozat nélkül dönt:

63. § (1) A vita lezárását követően a polgármester vagy a napirendi pont előterjesztője – amennyiben az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól eltér – megfogalmazza a határozati javaslatot.

(2) A napirendi pont előterjesztője határozati javaslatát főszabályként írásban, előterjesztése részeként fogalmazza meg.

(3) A határozati javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmű igen, nem, vagy tartózkodom választásával lehessen szavazni.

(4) A határozati javaslat részekre is bontható, ez esetben részenként kell szavazni.

64. § (1) A módosító javaslatokról külön-külön kell szavazni. A módosító javaslatról a Képviselő-testület olyan arányú szavazással határoz, amilyen arányú szavazással a teljes határozatról dönt.

(2) A határozat teljes szövegéről szavazni az elfogadott módosító javaslatoknak a határozattervezet szövegébe történt beillesztése után lehet.

65. § (1) A Képviselő-testület határozatai a – jegyzőkönyvekkel együtt – a hivatalban megtekinthetők.

(2) A Képviselő-testület határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját.

(3) A határozati javaslatot annak végrehajtására megadott határidő kitűzésével, a végrehajtásért felelős és a végrehajtását végző megjelölésével kell megfogalmazni. Nem szükséges a végrehajtásért felelős megjelölése, ha a határozat csak általános érvényű állásfoglalást tartalmaz. A Képviselő-testület határozat-kivonatait a jegyző aláírásával és bélyegzője lenyomatával hitelesíti. A jegyző köteles a határozatokat az ülést követő 30 napon belül az érintettek részére eljuttatni.

(4) A határozatokról végrehajtásáról a jegyző nyilvántartást vezet. A határozatok 1 példányát évente be kell köttetni.

(5) Zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosak.

66. § A Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.

67. § (1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki e minőségében képviseli a testületet a hatóságok, hivatalok, gazdasági szervezetek és a lakosság előtt.

(2) ³⁵ A polgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el, akadályoztatása vagy szabadsága ideje alatt az alpolgármester helyettesíti.

(3) ³⁶ A polgármester minden hónap első hétfőjén előzetes bejelentkezés alapján 14.00 és 16.00 óra között fogadóórát tart, amelyen az állampolgárok kérdéseikkel közvetlenül hozzá fordulhatnak. Az előzetes bejelentkezést legalább a fogadóórát megelőző 5 napon, belül kell megtenni a Polgármesteri hivatal titkárságán személyesen vagy telefonon.

(4) A polgármester az önkormányzat képviseletében nyilatkozik a sajtónak és a hírközlő szerveknek.

(5) A polgármester illetményét és költségtérítését – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – az alakuló ülésén a Képviselő-testület állapítja meg. A polgármester illetményének emeléséről, a polgármester jutalmazásáról, a jutalom összegéről, a Pénzügyi- és Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt.

68. § (1) Amennyiben a polgármester a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az Mötv.-ben meghatározott időn belül nem szünteti meg és az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállásának vizsgálatát bármely képviselő indítványozza, az indítványt a Képviselő-testület tagjaiból választott 3 tagú bizottságnak kell kivizsgálnia. Az indítvány a vizsgálóbizottság állásfoglalását követően kerülhet a Képviselő-testület elé.

(2) A Képviselő-testület tagjaiból választott 3 tagú bizottság javaslatát, a tények feltárása, az ügy kivizsgálása után teheti meg. Ennek során iratokat szerezhet be, személyeket hallgathat meg.

69. § (1) A polgármester feladatai a Képviselő-testület működésével összefüggésben:

(2) A polgármester bizottság működésével kapcsolatos feladatai:

70. § (1) A polgármester kapcsolatot tart, együttműködik a helyi társadalmi szervekkel, helyi gazdasági egységekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, a lakossággal.

(2) A polgármester rendkívüli helyzetben, elemi csapás esetén köteles intézkedni. Az intézkedés kapcsán dönthet a szükséges költségek fedezetének biztosításáról, amelyről a soron következő ülésen a Képviselő-testület tájékoztatja.

71. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi munkáját. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester fogadóórát tart, melynek időpontja a Jenői Napló-ban és a község hivatalos honlapján kerül közzétételre.

(4) ³⁸ A polgármestert akadályoztatása esetén vagy szabadsága ideje alatt helyettesíti.

(5) ³⁹ Az alpolgármester illetményét és költségtérítését az alakuló ülésén a Képviselő-testület állapítja meg. Az alpolgármester illetményének emeléséről, jutalmazásáról, a jutalom összegéről a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.

72. § (1) A polgármester a Mötv.-ben meghatározott képesítési követelményekkel rendelkező jegyzőt foglalkoztat.

(2) A jegyző vezeti a Polgármester Hivatalt.

(3) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az (2) bekezdésben megjelölt hivatal köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, annak visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester írásos egyetértését be kell szereznie.

(4) A jegyző feletti munkáltatói jogok gyakorlása a polgármestert illetik.

(5)⁵ A jegyzői feladatokat és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző látja el.

(6) ⁴¹

(7) ⁴²

(8) ⁴³

72/A. §⁷ (1) A polgármester a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására – határozatlan időre aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg, melyet a Polgármesteri Hivatal ügyrendjével együtt kell kezelni. Az aljegyző ügyfélfogadási idejére a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási ideje az irányadó.

(3) Helyettesíti a jegyzőt tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén.

(4) Az aljegyzőt tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a megbízott köztisztviselő látja el.

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a helyettesítésével megbízott köztisztviselő látja el.

73. § (1) A jegyzőnek az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai:

(2) A jegyző rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

(3)⁸

(4)⁹

74. § (1) A Képviselő-testület – Diósjenői Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – a jegyző vezetésével egységes hivatalt működtet az Önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Diósjenői Polgármesteri Hivatal helyi költségvetési szerv, önálló jogi személy. Az önkormányzat éves költségvetése határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési fenntartási kötelezettségeket. A Polgármesteri Hivatal részletes működési szabályait és ügyrendjét a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

75. § (1) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat továbbá az önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzíti.

76. § (1) A Képviselő-testület állandó, ideiglenes vagy albizottságot hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület a bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről, nevének meghatározásáról létrehozásakor dönt. A döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő indítványozhatja. A Képviselő-testület az előző kérdésekben minősített többséggel dönt.

77. § (1)¹⁰ A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(2) Bizottságok tagjainak névsorát a 4. függelék tartalmazza.

(3) A bizottságok elnökére és tagjaira a polgármester tesz javaslatot. A bizottságok elnökét és tagjainak többségét a Képviselő-testület tagjai közül kell megválasztani. A Képviselő-testület a bizottságok elnökét és tagjait minősített többségű szavazással választja meg. A bizottságok elnökét és tagjait a Képviselő-testület zárt ülésen választja meg; ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. A bizottságok egyszerű szótöbbséggel a bizottság tagjai közül az elnök helyettesítésére elnök-helyettest választanak. A bizottságok tagjainak számát a Képviselő-testület 3 főben határozza meg.

(4) A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt megválasztásukkor vagy megválasztásukat követő testületi ülésen esküt tesznek.

(5) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelességei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

78. § (1) A Képviselő-testület Mötv.-ben meghatározottakon túlmenően meghatározza bizottságok feladat- és hatáskörét, ezen belül megállapítja a bizottságok döntési jogkörét. Átruházott hatósági és döntési hatáskört a Képviselő-testület külön rendeletben állapít meg.

(2) A bizottságok jog- és hatáskörét csak a Képviselő-testület módosíthatja, vonhatja meg. A bizottságok nevében történő eljárásra csak a bizottságok tagja hatalmazható fel.

(3) A bizottságok – feladatkörében – a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat valamennyi intézménye és más érintett tekintetében:

(4) Ha a bizottság – feladatkörén túl – a Képviselő-testület álláspontjától, céljától való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti az illetékes bizottság előzetes tájékoztatása után.

79. § (1) A bizottságok munkáját az elnök irányítja.

(2) A bizottságot az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság képviselő tagja teljeskörűen jogosult az elnököt helyettesíteni.

(3) A tagok a bizottságok ülésein hozott döntések alapján látják el feladataikat.

80. § (1) A bizottságok legalább fél évre meghatározzák rendes üléseiknek számát és időpontját. A bizottságok munkatervét a Képviselő-testület munkatervének elfogadását követő ülésén fogadja el. A rendes ülések időpontjáról a bizottságok kötelesek a Képviselő-testületet írásban tájékoztatni.

(2) A bizottságot az elnök hívja össze, mind rendes, mind rendkívüli ülésre.

(3) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt legalább 2 tag az elnöknél kezdeményezi.

(4) A polgármester – az elnökhöz intézett – indítványára a bizottságot össze kell hívni.

(5) A bizottságok összehívását a Képviselő-testület is kezdeményezheti.

(6) A bizottságok a kezdeményezést követő 5 munkanapon belüli időpontra kell összehívni.

81. § (1) A bizottságok ülését meghívóval kell összehívni. A meghívót és az előterjesztéseket a bizottsági üléseket megelőző 3 nappal korábban meg kell küldeni a bizottságok tagjainak, települési képviselőknek és minden érintett személynek.

(2) A bizottságok a jegyzőn, illetve a polgármesteren keresztül a Polgármesteri Hivataltól munkaanyagok, írásos előterjesztések elkészítését, feladatuk ellátásához szükséges adatok szolgáltatását, javaslatok megtételét igényelhetik.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait, az ülések technikai előkészítését a Hivatal látja el – a jegyzővel és a polgármesterrel folytatott – előzetes egyeztetés alapján.

82. § (1) A bizottságok ülését az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes vezeti.

(2) A bizottságok ülése nyilvános, azon tanácskozási joggal részt vehet a polgármester, bármelyik települési képviselő, a jegyző, és az általuk meghívott személy. Zárt ülés a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tartható. A bizottsági meghívók közzététele a képviselő-testületi ülésre szóló meghívó közzétételének szabályai szerint történik.

(3) A bizottságok a települési képviselő javaslatára a feladatkörükbe tartozó ügyet kötelesek legkésőbb a következő ülésén megtárgyalni.

(4) A bizottságok napirendjére – kötött határidővel – a feladat- és hatáskörébe nem tartozó ügy felvételéről nyílt szavazással döntenek.

83. § (1) A bizottságok határozatképességére, döntéshozatalára, a szavazás módjára, a döntéshozatalból való kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottságok döntéseit egyszerű többséggel hozza meg.

(3) A bizottságok átruházott hatáskör gyakorlása során döntésüket határozatként jelenítik meg.

(4) A bizottságok a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor véleményt, állásfoglalást alakítanak ki, javaslatot tesznek, amelyet szintén határozatba foglalnak.

(5) Amennyiben a bizottságok a Képviselő-testület ülésének előterjesztését határozatképtelenség, illetve a bizottság összehívásának akadálya miatt nem tudják tárgyalni, akkor az előterjesztést a Képviselő-testület jogosult megtárgyalni és abban döntését meghozni.

(6) Az (5) bekezdés esetén nem alkalmazható a 36. § (3) bekezdése.

(7) A bizottságok döntésének kiadmányozója az elnök vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes. Átruházott hatáskörben hozott döntés esetén a bizottság határozatait a jegyző köteles az érintettek részére az ülést követő 48 órán belül eljuttatni. A jegyző a bizottságok határozatairól nyilvántartást vezet.

84. § (1) A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik.

(2) A Bizottságok működési szabályzatait a 4. melléklet tartalmazza.

85. § (1) A Képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladata elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2) Ideiglenes bizottság megalakítását javasolhatja:

(3) A Képviselő-testület meghatározza az ideiglenes bizottság feladatkörét, működésének idejét, tagjainak számát, megválasztja elnökét és tagjait.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók, a (3) bekezdés alapján meghatározott eltérésekkel.

(5) Ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet. A bizottság nem képviselő tagjává az adott területen kellő jártassággal, szakismerettel rendelkező személyeket kell választani.

86. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosításról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

87. § (1) A képviselő-testület községi önkormányzat mindenkori éves költségvetését helyi rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait a mindenkor hatályos államháztartási törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

88. § (1)¹¹ A települési képviselőket megillető tiszteletdíj és költségtérítés mértékéről a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület az éves költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat gazdálkodására az államháztartási törvényben és az Mötv. 111-115. §-ában foglaltak az irányadóak.

(3) A polgármester évente egy alkalommal tájékoztatja a település lakosságát az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról az éves költségvetési beszámolóban.

(4) Az önkormányzat nevében a tárgyévi költségvetési rendeletben foglalt előirányzatok terhére kötelezettséget vállalhat:

90. § (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat belső kontrollrendszerére az Mötv. 119-120. §-az az irányadó.

91. § (1) A Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg vagyonának és vagyoni értékű jogainak körét és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat.

92. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. § e) pontja alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek az önkormányzat állandó bizottságának nem települési képviselő tagjai.

(2) Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek továbbá az önkormányzat által létrehozott ideiglenes bizottság tagjai, ha a feladat ellátása során a Vnytv. 3. § (3) ea) pontja alapján érintettek.

(3)¹⁴ Az Mötv. 39. §-ában meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi eljárásról, a vagyon-nyilatkozatok nyilvántartásáról a Pénzügyi-, Vagyonnyilatkozat Ellenőrzési Bizottság az általa elfogadott szabályzat szerint gondoskodik, valamint javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a polgármester, alpolgármester, a képviselő és nem képviselő Mötv. 37. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi és az Mötv. 38. §-ában meghatározott méltatlansági ügyeiben.

(4)¹⁵

93. § (1) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos gondozása a jegyző feladata.

(2) Az SZMSZ-t a Képviselő-testület évenként áttekinti, és ha szükséges módosítja.

(3)¹⁶ E rendelet mellékletei:

(4) A rendelet függelékei:

(5) A rendelet függelékeinek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

94. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(3) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2/2018. (III.02.) számú, Diósjenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti Működési Szabályzatáról szóló és az azt módosító 8/2019. (XI.06.) számú önkormányzati rendelet.