^[1][2]Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

I. fejezet

A rendelet célja

1.§

E rendelet célja Győr város városképe és története szempontjából meghatározó épített értékek jövő nemzedékek számára való megőrzése, fenntartása és helyreállítása.

A rendelet hatálya

2.§ ^[3]

E rendelet hatálya Győr város közigazgatási területére terjed ki.

Értelmezõ rendelkezések

3.§ ^[4]

E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) Épített érték: épület, építmény, közterületi létesítmények.

b) Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

c) Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.

d) Védett terület: városnegyed, településrész, utca, tér, térség.

3/A. § ^[5]

A kereskedelmi útirányjelzõ és utcanév táblák elhelyezését, karbantartását és az ezzel kapcsolatos egyéb tevékenységet az üzemeltetéssel megbízott szervezet végzi.

A helyi védelem

Il. fejezet

A helyi védelem keletkezése és megszûnése

4.§

(1) ^[6] A helyi védelem a következőre terjed ki:

a) - városképi jelentőségű területekre:

városképi területi védelem alá helyezhető: a város területének olyan összefüggő része, ahol a városrész arculatát meghatározó épületek, építmények együttest alkotnak, de nem indokolt az egyedi védelem alá helyezésük.

b) - városszerkezeti jelentőségű területekre:

városszerkezeti területi védelem alá helyezhető: a város területének olyan összefüggő része, ahol a terület szerkezete, úthálózata maradandó érték.

c) - egyes értékes utcaképekre, ahol a térfalat alkotó épületek egységes stílust, megjelenési szándékot, vagy hatásukban jelentős hangulati, esztétikai értéket képviselnek,

helyi védelem alá lehet helyezni az olyan utcaképet, ahol a védendő épülethomlokzatok aránya az 1/3-ot eléri,

d) - egyedi épületekre, épületrészekre, építményekre, amelyek helyi értéket képviselnek, jellegük kifejezi a város múltjának sajátosságát, kultúráját, hagyományait

e) - helyi jelentőségű képzőművészeti alkotásokra, melyek épített örökségünk környezetének részei.

{2) ^[7] Az egyedi védelem alatt álló 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti épületek, épületrészek, építmények és a 4. §. (1) bekezdés e) pontja szerinti képzőművészeti alkotások listáját az 1. sz. melléklet, a városképi területi védelem alá tartozó területek behatárolását a 2. sz. melléklet tartalmazza..

(3) ^[8] Egyedi védelemben épületek, épületrészek, építmények és képzőművészeti alkotások részesíthetők.

(4) ^[9] Területi védelem alá helyezhető: a város területének olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet, illetve településkép történelmi sajátosságait tükrözi; ahol a városrész arculatát meghatározó épületek, építmények együttest alkotnak, de nem indokolt az egyedi védelem alá helyezésük.

.

(5) ^[10] A helyi védelem alá helyezésről, a védelem tartalmáról, illetve annak megszüntetéséről a Közgyűlés rendelettel dönt.

(6) ^[11] A helyi védelem alá helyezést, a helyi védelem 4 § (1) bekezdés szerinti kategóriájának megváltoztatását, illetve annak megszűntetését bármely természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti az önkormányzati főépítésznél (továbbiakban: főépítész). A helyi védelem alá helyezés szakmai előkészítése a főépítész feladata.

(7) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

- az épített érték vagy védendő terület pontos megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

- a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, városrészi megnevezés),

- a kezdeményezés indokolását.

(8) ^[12] A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról és eredményéről a főépítész köteles értesíteni

a./ a javaslattevőt,

b./ az épített érték tulajdonosát, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használóját,

c. / a helyi műemlékvédelmi hatóságot.

d./ az ingatlant nyilvántartó földhivatalt

e./ a megyei és az állami főépítészt

 f./ területi védelem esetén a közművek üzemeltetőit.

 (9) ^[13] A védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését megelőzően a főépítész szakértők és a védendő érték jellegétől függő szakhatóságok bevonásával értékvizsgálatot végeztet. Ennek költségfedezetéről az önkormányzati költségvetésben kell gondoskodni.

(10) A helyi védelem alá vont értékek tulajdonosát, illetve használóját a jegyző tájékoztatja a helyi védelem elrendelésének a következményeiről.

(11) A helyi védelem alá helyezett épületeket "helyi építészeti emlék" feliratú táblával kell ellátni. A helyi védelem alatt álló építményeket az építmény jellegének megfelelően "helyi ipari emlék" vagy "helyi képzőmúvészeti emlék" feliratú táblával kell megjelölni. A táblán fel kell tüntetni a helyi védelem elrendelésének az időpontját is.

(12) A (11) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

5.§

(1) ^[14] A helyi védelem alatt álló értékekről a városi főépítész jegyzéket vezet. A jegyzéknek tartalmaznia kell a következőket:

- a védett érték megnevezését,

- pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

- a védelemre javaslatot tevő nevét,

- a védelem indokolását,

- helyi védelem 4. § (1) szerinti védettségi kategóriáját

- a védett érték fotóját, helyszínrajzát;

- védett érték rendeltetését és használatának módját

- a helyi védelmet megállapító önkormányzati rendelet számát,

 - felújítást, átalakítást, bontást engedélyező határozat számát.

(2) ^[15]

(3) ^[16]

5/A. § ^[17]

A helyi védelem hatálya alá tartózó alatt épület, építmény átalakítására vonatkozó engedély kérelmeket minden esetben Önkormányzati Tervtanács elé kell terjeszteni.

Építési elõírások

III. fejezet

A helyi egyedi védelem alatt álló épületekre, építményekre vonatkozó építési elõírások

6.§

(1) ^{[18] [19]}

(2) ^[20] A helyi védelem alatt álló épület jellegzetes tömegét, formáját, alapvető léptékét, karakterét más épületekhez való tömbszerű kapcsolódását eredeti arányban kell fenntartani; eltérni tőle csak az Önkormányzati Tervtanács valamennyi kikötésének betartásával, az egyenértékűség biztosításával lehet.

(3) ^[21] A védett épületnek a közterületről látható homlokzatán - amennyiben az az eredeti állapotot őrzi - nem helyezhető el a homlokzatot takaró berendezés, szerkezet, továbbá csak az Önkormányzati Tervtanács jóváhagyásával változtatható meg:

a./ az épület homlokzatának felületképzése (sima, sávozott, habarcsolt, kővel, fával, téglával burkolt felületek),

b./ az épület nyílásai, portáljai, azok elhelyezése a homlokzaton, a nyílások méretei, keretezése, a nyílászárók kialakítása; azok jellegzetes szerkezete, az ablakok üvegosztása,

c./ a lábazat, lábazati párkány;

d./ a függőleges tagolóelemek (pl: oszlopok),

e./ a nyitott és zárt erkélyek; verandák, az azokat tartó

ácsszerkezetek, faragott, illetve fűrészelt díszítőelemek,

f./ a további díszítőelemek, párkány díszei, vakolt, gipsz, kerámiaelemek, tégladíszítés, igényes fallefedések,

g./ a díszes esőcsatornák, kitámasztó elemek kovácsoltvasból, öntöttvasból, díszes vonóvasak,

 h./ a tető eredeti héjazata, tetőablakok, kémények, eredeti huzatfokozók; szélkakasok, zászlók, élsarokdíszek.

 (4) Nem adható engedély a védett épületek előkertjében, továbbá lakás, illetve udvar bejáratára szolgáló kapualj esetében sem önálló, sem hozzáépített árusítóhely építésére.

 (5) ^[22] A védett épület bontására engedély vagy bejelentési kötelezettség esetén tudomásul vétel csak a helyi védelem feloldása után adható ki, kivéve, ha az épület közgyűlési döntésig való fenntartása veszélyezteti az állékonyságot, az élet- vagy közbiztonságot.

 (6) A lebontott, védett épület helyén csak az eredeti épülettel azonos tömegű, külső megjelenésében hasonló építészeti megoldású épület építhető, kivéve ha a területre vonatkozó részletes rendezési terv más irányú beépítést is lehetővé tesz.

A város egész területére vonatkozó építési elõírások

7.§

(1) ^{[23] [24]}

(2) Az előkertben kerítés legfeljebb 2 m magasságig építhető, kivéve ha a területre vonatkozó részletes rendezési terv más magasságot ír elő.

(3) 10 m-nél kisebb mélységű előkert esetében lehajtó nem építhető, ha a járdatőszint és az épületben elhelyezett gépjárműtároló, illetve egyéb célú helyiség padlószintje közötti különbség a 70 cm-t meghaladja.

(4) ^[25]

(5) ^[26]

(6) ^[27] Az építésügyi hatóság a településkép védelme érdekében elrendelheti:

-- az épület(ek) és (azok) környezetének kialakítása, továbbá az egy épületben lévő valamennyi üzlethelyiség homlokzatának, valamint a kirakatszekrényeknek és feliratoknak, hirdetőberendezéseknek összehangolt építészeti-műszaki tervezését, illetve kivitelezését,

-- az épület külső helyreállítását, homlokzatszínezését és az építmény előnyösebb építészeti megjelenését szolgáló egyéb munkákat is.

(7) ^{[28] [29]} A városkép egységesítése érdekében a kereskedelmi útirányjelzõ tábla kihelyezésére a Belváros 2. sz. mellékletben meghatározott területének kivételével a 3. sz. mellékletben szabályozottak szerint köthetõ közterület-használati bérleti szerzõdés.

(8) ^[30] A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat a 4. sz. melléklet szerinti formában kell elhelyezni.

Az egyes városrészekre vonatkozó külön építési elõírások

IV. fejezet

Belváros

8.§

(1) ^[31] Az üzlet kirakatának tisztának kell lennie.

(2) ^{[32] [33]} A kirakat megjelenésének rendezettnek, gondozottnak és tisztának kell lennie. Ennek érdekében kerülni kell a kirakatban elhelyezett áruk zsúfolását, a termékek bemutatását pedig úgy kell megoldani, hogy az ehhez felhasznált anyagok, polcok, rácsok, stb. minősége legyen összhangban a belváros idegenforgalom szempontjából kiemelt szerepével.

(3) ^[34] A kirakatba csak olyan termék helyezhető el, amely az üzlet jellegének, profiljának megfelel. Tilos a kirakatban oda nem illő tárgyak elhelyezése (göngyöleg, stb.).

(4) ^[35] Tilos a kirakatok eltakarása, kivéve a kirakatrendezéshez kapcsolódó, legfeljebb három napig tartó eltakarást.

(5) ^{[36] [37]} Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.

(6) ^[38] A kirakatot úgy kell berendezni a nagyobb ünnepek (Karácsony, Húsvét) előtt legalább 14 nappal, hogy az tükrözze az ünnepi hangulatot. Az ünnepi hangulatot tükröző dekorációt az ünnep elmúltát követő 30 napon belül el kell távolítani.

8/A.§ ^[39]

 
 
(1) ^[40]A közterület használatával kapcsolatos szabályokról szóló helyi rendelet szerinti I. övezetben vendéglátóipari terasz kialakításakor a következő előírás alkalmazandó:

a) dobogó, emelvény, fa-, műfű vagy egyéb burkolat építése, kihelyezése nem megengedett csak abban az esetben, ha a közterület burkolata nem került felújításra vagy a közterületi burkolat kialakítása és lejtési feltételei nem teszik azt másképp lehetővé;

b) a vendéglátóipari teraszon lévő bútor, berendezés stílusában, anyagában és színezésében illeszkedjen a környezethez, könnyen tisztítható és mozgatható, valamint biztonságos;

c) a napellenző és árnyékoló szerkezet a közterület-használatra vonatkozó bérleti szerződésben meghatározott rögzítési pontban és módon helyezhető el;

d) a napellenző szerkezet ernyőjének legalsó pontja legalább 2,20 méter magasan lehet és nem nyúlhat ki a gyalogos sáv fölé;

e) a napellenző és esővédő szerkezet textil típusú anyagú és natúr (ekrü) színű lehet. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el; valamint

f) a vendéglátóipari terasz lehatárolása csak felületkezelt alumínium szerkezetű, üveg vagy plexi betétes szélfogó paravánnal lehetséges. A szélfogó paravánok magassága nyáron legfeljebb 120 cm, télen legfejlebb 180 cm magasságú lehet.

 
(2) A terasz zárttá nem tehető, sem egy, sem több oldalról; továbbá sem ideiglenesen sem véglegesen le nem zárható.

^[41]8/B. §

(1) A közterület használatával kapcsolatos szabályokról szóló helyi rendelet szerinti I. övezetben a városképi szempontoknak való megfelelőségről kiadott főépítészi hozzájárulás alapján köthető árusító helyre bérleti szerződés.

(2) Az árusító hely kialakítása csak úgy megengedett, ha

a) az a járda hasznos szélességét (gyalogossáv) 1,50 méternél kisebbre nem csökkenti, valamint

b) gyalogos utcában az árusító helyek helyfoglalása mellett legalább 3,00 méter széles, szabad sávot biztosít, amelybe semmilyen berendezés (közvilágítási lámpa, telefonfülke, stb.) növényzet vagy egyéb akadály nem nyúlik bele.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérni Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezetének hozzájárulásával lehet.

^[42]8/C. §

(1) Üzlet elé kitelepülés céljára az üzlet homlokzatától számított legfeljebb 1 méter széles, 2 méter hosszú, 1,8 méter magas terület vehető igénybe.

(2) A közterület használatával kapcsolatos szabályokról szóló helyi rendelet szerinti II. és III. övezetben történő üzlet elé kitelepülésre az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók.

Hatálybalépés

11.§

(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 17/1993. (V. 25.) Ök. sz. rendelet, valamint az azt módosító 32/1993. (X. 15.) Ők. sz. rendelet, a 35/1995. (VI. 20.) Ök. sz. rendelet és a 16/1996. (III. 1.) Ök. sz. rendelet.

11/A.§ ^[43]

 
Átmeneti rendelkezések

 
 
(1) A Széchenyi tér; a Városház tér; a Kazinczy utca; a Schweidel utca; a Jedlik Á. utca; a Király u.; az Apáca utca (Jedlik Á. u. és Teleki u. közötti szakasza); a Czuczor G. utca (Széchenyi tér - Kisfaludy u. közötti szakasza; a Zsák utca; a Kisfaludy u. (Czuczor G. u. - Aradi vt. u. közötti szakasza); a Bécsi kapu tér; a Csillag köz; a Sarkantyú köz; a Dr. Kovács Pál utca; a Gyógyszertár köz; a Liszt F. u. (Széchenyi tér - Teleki u. közötti szakasza); a Gutenberg tér; a Káptalandomb; az Aradi vt. útja (Arany J. u. - Bécsi kapu tér közötti szakasza); az Arany J. utca; a Virágpiac; valamint a Baross G. utca (Kazinczy u. - Király u. közötti szakasza) területén a 8/A. § a hatályba lépését követően benyújtott közterület-használati bérleti szerződés megkötésére irányuló kérelem és szerződés esetén alkalmazandó.

 
(2) Az (1) bekezdésen kívüli közterületen a 8/A. § a hatályba lépését követően megkötött 2012. december 31. napját követő időszakra vonatkozó közterület-használati bérleti szerződésre alkalmazandó.

12. § ^[44]

 
Jogharmonizációs záradék

 
 
E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvnek való megfelelést szolgálja