Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § 1. pontja szerint a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik a rendeletalkotás. Az Mötv. 53. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. Az Mötv. 43. § (3) bekezdése alapján a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja, vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét. Tekintettel a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 36/2014. (XI. 06.) önkormányzati rendelet hatálybalépése eltelt időre, jogszabályi változásokra Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete új Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési szóló rendelet megalkotása mellett döntött, amely tartalmazza a korábbi évek tapasztalatait.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés a) pontjával összhangban tartalmazza Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) hivatalos megnevezését, székhelyével, működési területével kapcsolatos alapvető adatokat. Kiemelésre kerültek azon városnegyedek, amelyek hagyományait az Önkormányzat elismeri és ápolja.

Meghatározásra került Önkormányzat képviselő-testületének és polgármesteri hivatalának elnevezése. A Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) szerveinek ábrája, az Önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók, valamint az Önkormányzat által alapított költségvetési szerveinek és gazdasági társaságainak felsorolása mellékletben került szabályozásra.

Rögzítésre került, hogy a kerület címerének és zászlajának, lobogójának leírását, valamint azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza. Meghatározásra került a kerület ünnepnapja, amelyen az Önkormányzat hosszú évtizedek óta ünnepli az alapítását, valamint a Képviselő-testület 8/2024. (II. 22.) számú határozatával összhangban meghatározásra került, hogy az Önkormányzat minden év február 23-án megemlékezik a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozatról. Továbbá meghatározásra került az Önkormányzat hivatalos lapjának és honlapjának az elnevezése.

Azon értelmező rendelkezéseket tartalmazza, amelyek szükségesek a rendelet alkalmazásához szükséges egyes fogalmak értelmezéséhez.

Az előterjesztésekre vonatkozó részletszabályokat foglalják magukban, szabályozásra került az előterjesztések előkészítésére és benyújtására vonatkozó alapvető szabályok, ideértve a kivételes ügyekben alkalmazandó sürgősségi indítványt. Az előterjesztés tartalmi követelményei felülvizsgálatra kerültek. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit a 4. melléklet tartalmazza.

Tartalmazza, hogy rendes és rendkívüli ülést tart a Képviselő-testület. Rögzítésre kerültek azok az esetek, amikor kötelező a polgármesternek a Képviselő-testület rendkívüli ülését összehívnia.

Ezen rendelkezések magukba foglalják a képviselő-testületi ülés összehívásának és az ülésre, meghívottakra vonatkozó szabályokat. Az Mötv. 45. §-val összhangban rögzítésre került a képviselő-testület összehívásának eljárásrendje abban az esetben, ha a polgármesteri és alpolgármesteri egyidejűleg betöltetlen vagy a polgármester és az alpolgármester tartósan akadályoztatva van. Továbbá rögzítésre kerültek a meghívó és előterjesztések kézbesítésének szabályai.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontjával összhangban tartalmazza a képviselő-testület ülésének vezetésével és napirendjével, annak elfogadásával és a napirendi pont levételével kapcsolatos szabályokat.

Ezen rendelkezések között került szabályozásra a képviselő-testületi ülés megnyitása, a levezető elnök feladatai a határozatképesség ellenőrzése vonatkozásában.

A demokratikusabb képviselő-testületi működés biztosítása érdekében bevezetésre kerül a napirend előtti felszólalás lehetősége. A napirend előtti felszólalások a napirend elfogadását követően hangozhatnak el. Ez a szabályozás biztosítja annak érvényesítését is, hogy a napirend előtti felszólalás olyan kérdésre nem irányulhat, amely egyébként az ülés napirendjén szerepel.

Tekintettel a korábbi szabályozás alkalmazása során szerzett tapasztalatokra az ügyrendi javaslatokkal kapcsolatos rendelkezések külön alcímben, részletesebben kerültek meghatározásra.

A napirendi pontok tárgyalásának részletes szabályait tartalmazza. Szabályozásra kerültek az önkormányzati-képviselők, levezető elnök, jegyző és más a képviselő-testületi ülésen részt vevő személyek részére biztosított hozzászólási időkeretek.

A képviselő-testületi ülésen jelenlévők magatartási szabályai kerültek szabályozásra annak érdekében, hogy a képviselő-testületi ülés méltósága tiszteletben tartásra kerüljön.

A képviselő-testület döntéshozatali eljárásának és a szavazás módjának szabályait tartalmazza. Szabályozásra került a szavazás menete, beleértve a nyílt és titkos szavazás módját, a név szerinti szavazás lehetőségét, valamint a módosító és kiegészítő indítványok benyújtásának szabályait is. Külön rendelkezik a személyes érintettség bejelentéséről és ennek elmulasztása esetén követendő eljárásról.

A képviselő-testület rendeletalkotási és határozathozatali eljárását részletezi. A rendelkezések meghatározzák a rendeletek megjelölésének, valamint kihirdetésének módját, figyelembe véve a jogszabályok közzétételére vonatkozó hatályos előírásokat. Továbbá szabályozza a lakosság tájékoztatását és az önkormányzati rendeletek kihirdetésének módját.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés b) pontjával összhangban a képviselő-testület bizottságokra és a polgármesterre átruházott hatásköreire vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A képviselő-testületnek az állandó bizottságokra átruházott hatásköreit a rendelet 6. melléklete, a polgármesterre átruházott hatásköreit a rendelet 7. melléklete, a jegyzőre átruházott hatásköreit a 8. melléklet tartalmazza. A melléklet a tényleges döntési hatásköröket tartalmazza, mivel a hatáskör átruházása döntés esetén értelmezhető. A belső véleményezési és javaslattételi jogköröket ennek megfelelően a melléklet nem tartalmazza, azonban azok, mint általános véleményezési szabályok, illetve ágazati önkormányzati rendeletben megjelenített javaslattételi szabályok fennmaradhatnak.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés h) pontjával összhangban tartalmazza a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az önkormányzati képviselők jogait és kötelezettségeit részletezi. Rendezi továbbá az igazolatlanul távol maradó önkormányzati-képviselővel kapcsolatos szankciót.

Rendelkezik a képviselői felvilágosítás kérésről és a korábbi szabályozásnál rövidebb időt határoz meg a válaszadásra.

A tanácsnok funkcióját és jogállását általános jelleggel szabályozza.

A képviselőcsoport alakulására, megszűnésére és a képviselőcsoport tagjára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

Ezen rendelkezések az Mötv.-vel összhangban szabályozzák az összeférhetetlenség, méltatlanság és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos szabályokat.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés k) pontjával összhangban a képviselő-testület állandó bizottságainak működését és feladatait szabályozza. A rendelkezések részletezik a bizottságok feladatait, működésük rendjét. A korábbi szabályozással ellentétben a tervezet részletesebben rögzíti a bizottság működését a szervezeti és működési szabályzatban. Erre tekintettel általános szabály, hogy a bizottságok működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Három új bizottság létrehozását tartalmazza a rendelet-tervezet, egyúttal rögzítésre kerül a bizottságok önkormányzati képviselő és nem önkormányzati képviselő tagjainak száma.

A polgármesterre vonatkozó különleges szabályok kerültek rögzítésre.

Szabályozásra került az alpolgármesterek száma és jogviszonya.

A jegyzővel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés k) pontjával összhangban a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségének szabályait rögzíti.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezéseivel összhangban rögzítésre került a helyi nemzetisi önkormányzatok és az Önkormányzat kapcsolata.

A közügyek szabad megvitása érdekében szabályozásra került a képviselő-testületi ülés nyilvánossága.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés i) pontjával összhangjában rendezésre került a közmeghallgatás összehívására, lebonyolítására vonatkozó szabályok, az évente kötelezően tartandó közmeghallgatások száma.

Az Mötv. 53. § (3) bekezdésével összhangban szabályozásra kerültek a lakossági fórumokkal kapcsolatos eljárásrend.

A záró rendelkezések hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.