Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 04. 25Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, működési területe
1. § (1) Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat élve az Alaptörvényben és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) biztosított jogaival, önállóan és demokratikus módon jár el a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben.
(2) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).
(3) Az Önkormányzat székhelye: 1082 Budapest, Baross utca 63-67.
(4) Az Önkormányzat működési területe: Budapest Főváros VIII. kerület közigazgatási területe.
(5) Az Önkormányzat Budapest Főváros VIII. kerület alábbi városrészeinek, negyedeinek saját hagyományait és értékeit elismeri és ápolja:
a) Palotanegyed,
b) Csarnok negyed,
c) Népszínház negyed,
d) Magdolna negyed,
e) Corvin negyed,
f) Losonci negyed,
g) Orczy negyed,
h) Kerepesdűlő,
i) Tisztviselőtelep,
j) Ganz negyed,
k) Százados negyed.
2. A képviselő-testület és szerveinek, költségvetési szerveinek, gazdálkodó szervezeteinek megnevezése, önként vállalt feladatai
2. § (1) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(2) A Képviselő-testület tagja a 17 helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: önkormányzati képviselő) és a polgármester.
(3) Az Önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése: Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
(4) A Képviselő-testület szerveinek szervezeti ábráját az 1. melléklet tartalmazza.
(5) Az Önkormányzat alaptevékenységét és kormányzati funkcióját a 2. melléklet tartalmazza.
(6) Az Önkormányzat által irányított költségvetési szervek és az Önkormányzat által alapított gazdálkodó szervezetek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
(7) A Képviselő-testület az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező feladatok mellett az önként vállalt feladatok ellátásáról, azok megvalósíthatósága érdekében a tárgyévi költségvetési rendeletben forrásbiztosítással dönt.
3. Az Önkormányzat jelképei, helyi ünnepnapjai, honlapja, lapja
3. § (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképe Józsefváros címere, zászlaja és lobogója. Józsefváros címerének és zászlajának, lobogójának leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat helyi ünnepnapja: november 7.
(3) Az Önkormányzat helyi emléknapja: február 23. (a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat emléknapja).
(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának megnevezése: www.jozsefvaros.hu.
(5) Az Önkormányzat lapja a Józsefváros újság.
Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. elnapolás: olyan ügyrendi javaslat, amely arra irányul, hogy az adott napirendi pontot a Képviselő-testület a soron következő ülésén tárgyalja;
2. előterjesztés: 6. § (1) bekezdésben felsoroltak által írásban benyújtott, a Képviselő-testületnek tárgyalásra javasolt, rendelet, határozat tervezet, beszámoló, tájékoztató;
3. helyben szokásos mód: a Polgármesteri Hivatal 1082 Budapest, Baross utca 66-68. szám alatti telephelyén elhelyezett hirdetőtáblán 10 napra történő kifüggesztés;
4. jegyzőkönyv: az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott elemeket tartalmazó közokirat, amely tartalmazza a Képviselő-testület ülésén történteket, de nem szószerinti leirata az ülésről készült hangfelvételnek;
5. jegyzőkönyvi kivonat: a Képviselő-testület döntését tartalmazó dokumentum;
6.1 képviselői hozzászólás: az önkormányzati képviselőnek az előterjesztéssel kapcsolatos kérdése, véleménynyilvánítása;
7. napirend: a képviselő-testületi ülésén az előterjesztések tárgyalásának rendje;
8. napirendi pont: a képviselő-testületi ülésen megtárgyalásra javasolt vagy ténylegesen megtárgyalandó előterjesztés;
9. önkormányzati érdek: az önkormányzati célok és feladatok megvalósítását, illetve az Önkormányzat károsodástól való megóvását és vagyonának védelmét szolgáló érdek;
10. önkormányzati gazdasági társaság: az Önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság;
11. önkormányzati gazdasági társaság vezetője: az önkormányzati gazdasági társaság önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője vagy együttes képviseleti jog esetén az együttes képviselethez szükséges olyan személyek, amelyek közül legalább egy vezető tisztségviselő;
12. önszerveződő közösség: az Önkormányzat működési területén bejegyzett székhellyel rendelkező és tevékenységet végző, bírósági nyilvántartásba vett civil szervezet;
13. összevont határozathozatal: a témáját tekintve egymással összefüggő előterjesztések együttes tárgyalása, illetve az előterjesztésekről szóló döntés együttes meghozatala;
14. sürgős ügy: minden olyan ügy, amelynek későbbi képviselő-testületi megtárgyalása önkormányzati érdeket sérthet;
15. tájékoztató: a döntést nem igénylő önkormányzati ügyet érintő előterjesztés;
16. tanácskozási jog: jogszabály által meghatározott körben a jelenlét, a véleménynyilvánítás és a felszólalás joga, mely szavazati jogot nem biztosít;
17. tartós akadályoztatás: a folyamatos 30 napon túli távollét;
18. ügyrendi javaslat: a Képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
A Képviselő-testület
4. Az előterjesztése készítésének és benyújtásának rendje
5. § (1) Az előterjesztés előkészítése során a stratégiai koncepció kialakítását, a szakmai előkészítést, a jogszerűség biztosítását és az előzetes hatásvizsgálatot összehangoltan, megfelelő ütemezéssel és magas színvonalon kell elvégezni.
(2) A képviselő-testületi előterjesztés formai, tartalmi és - a tájékoztató kivételével - stratégiai elemből áll. Az előterjesztés formai és tartalmi megfelelőségéért és valóságtartalmáért az előkészítő, az előterjesztés stratégiai irányvonaláért az előterjesztő felelős.
(3) Az előterjesztésekkel szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket a 4. melléklet tartalmazza.
6. § (1) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehet:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a Képviselő-testület állandó bizottsága;
d) az önkormányzati képviselő;
e) a jegyző;
f) az önkormányzati gazdasági társaság vezetője;
g) az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szerv vezetője.
(2) Az (1) bekezdés f) és g) pont szerinti előterjesztő az általa vezetett szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben nyújthat be előterjesztést.
(3) Az előterjesztési szándékról az előterjesztő dönt. Amennyiben az előterjesztést a Polgármesteri Hivatal készíti elő, úgy az előterjesztő legkésőbb a tervezett képviselő-testületi ülést megelőző huszadik napig köteles tájékoztatni az előterjesztési szándékáról a jegyzőt. A Polgármesteri Hivatal a tájékoztatást követően kezdi meg az előkészítést.
(4) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott előterjesztő az előterjesztéssel kapcsolatos előkészítő munkát saját munkaszervezete útján látja el.
7. § (1) A képviselő-testületi előterjesztést az előterjesztőnek a jegyző törvényességi ellenőrzését követően a polgármesternél kell írásban, papír alapon benyújtania legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző kilencedik napig. Előterjesztést szóban nem lehet beterjeszteni.
(2) Sürgős ügyben az előterjesztést (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) az előterjesztő legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző negyvennyolc órával korábban, a jegyző törvényességi ellenőrzését követően nyújthatja be írásban, papír alapon a polgármesternél. A sürgős tárgyalás indokát az előterjesztésnek tartalmaznia kell. A határidőben benyújtott sürgősségi indítványt a napirend elfogadását megelőzően az önkormányzati képviselők részére kézbesíteni kell.
(3) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.
(4) A képviselő-testületi előterjesztést – amennyiben az határidőben lehetséges – külön bizottsági előterjesztés készítése vagy erre irányuló előterjesztői szándék nélkül is a bizottság elé lehet terjeszteni azzal, hogy a bizottság bármely előterjesztéssel kapcsolatban javaslatot tehet és véleményt nyilváníthat.
(5) Amennyiben az előterjesztés bizottsági tárgyalása bármely okból nem történt meg, az előterjesztés – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – bizottsági véleményezés nélkül is a képviselő-testületi ülés napirendjére tűzhető.
(6) A polgármester a jelen § szerinti eljárási rendnek megfelelően benyújtott előterjesztést – jegyzői törvényességi észrevétel esetén az észrevétel csatolásával – a soron következő rendes képviselő-testületi ülés napirendjére köteles javasolni.
5. A Képviselő-testület ülései, a rendkívüli ülés szabályai
8. § (1) A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A Képviselő-testület alakuló ülésére a rendes ülés szabályai irányadóak.
9. § (1) A polgármester rendkívüli ülést hív össze tizenöt napon belüli időpontra az Mötv. alapján a képviselő-testületi ülés összehívásának indítványozására jogosultaknak a képviselő-testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára, vagy ha azt szükségesnek tartja.
(2) A rendkívüli ülés összehívására irányuló indítványt a polgármesternél kell írásban papír alapon előterjeszteni, mely indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát, valamint mellékelni kell a javasolt napirendi pont előterjesztését. Amennyiben az indítványt az arra jogosult a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be, és az előterjesztés a 4. mellékletben foglalt rendelkezéseknek is megfelel, a rendkívüli képviselő-testületi ülést az indítványnak a polgármesterhez érkezésétől számított tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni.
(3) A rendkívüli ülés meghívójára és annak megküldésére a rendes ülés meghívójára vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a meghívót oly módon kell kézbesíteni, hogy a meghívottak azt a képviselő-testületi ülés előtt legalább két nappal megkapják. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát is.
(4) Rendkívüli ülésen csak azon napirendi pont tárgyalható, amely a meghívóban szerepel.
(5) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben - önkormányzati érdekből - a polgármester a képviselő-testületi ülést bármikor, akár telefonon vagy elektronikus levél útján is összehívhatja bármely időpontra, azzal, hogy az összehívásra okot adó esetet és érdeket a meghívóban, illetve szóbeli összehívás esetén szóban tételesen meg kell jelölni. Ebben az esetben az előterjesztés kézbesítésének és előkészítésének általános szabályaitól el lehet térni.
6. A képviselő-testületi ülés összehívása
10. § A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általa kijelölt – képviselő-testületi tag – alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása, e tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) hívja össze.
11. § (1) A meghívót és az előterjesztést az ülést megelőző nyolcadik napig kell kézbesíteni a Polgármesteri Hivatal által biztosított informatikai rendszerbe (a továbbiakban: informatikai rendszer) történő feltöltéssel, ahonnan az önkormányzati képviselő a feltöltött dokumentumot jogosultság birtokában letöltheti.
(2) Az informatikai rendszerbe feltöltött meghívó és előterjesztés megtekintésére jogosultsággal nem rendelkezők számára a meghívót és az előterjesztést – kivéve a 13. § (5) bekezdése szerinti esetet - az ülést megelőző hetedik napig kell kézbesíteni. Jelen bekezdés vonatkozásában az írásbeliségen az elektronikus úton továbbított elektronikus levelet is érteni kell.
(3) A képviselő-testületi ülés meghívóját a napirendi javaslat szerint nyilvános üléshez benyújtott előterjesztéssel együtt legkésőbb az ülést megelőző hetedik napig kell feltölteni az Önkormányzat hivatalos honlapjára. Az előterjesztésben szereplő személyes és egyéb adatok a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően kerülnek kezelésre.
(4) A meghívó és az előterjesztés kizárólag elektronikusan érhető el, az eredeti papíralapú előterjesztés őrzéséről a jegyző gondoskodik.
12. § (1) A képviselő-testületi ülést az Önkormányzat székhelyére kell összehívni. Kivételes esetben, alapos indokkal az ülés Budapest VIII. kerület területén lévő egyéb helyszínre is összehívható azzal, hogy ez nem szolgálhatja az ülés nyilvánosságának korlátozását.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének megjelölését. A zárt ülésre történő javaslatot a meghívóban jelölni kell.
(3) Amennyiben az előterjesztés címe napirendi javaslatként a meghívóban szerepel, akkor annak pótkézbesítése is lehetséges abban az esetben, ha az előkészítés során előre nem látható új körülmény, kockázati elem vagy feladat, célkitűzés jelenik meg. A pótkézbesítés engedélyezéséről a jegyző indokolása alapján a polgármester dönt azzal, hogy a pótkézbesítésnek a képviselő-testületi ülés napirendjének elfogadásáig meg kell történnie.
(4) Amennyiben a kézbesített előterjesztés módosítása szükséges, a csere-előterjesztésben a változásokat az előterjesztőnek egyértelműen jelezni kell.
13. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
1. az önkormányzati képviselőt és a nem képviselő-testületi tag alpolgármestert;
2. a jegyzőt;
3. az aljegyzőt;
4. a kerületi egyéni választókerületi országgyűlési képviselőt;
5. a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét;
6. a bizottság nem képviselő tagját;
7. a fővárosi kormányhivatal kerületi hivatalának vezetőjét;
8. a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőjét;
9. az Önkormányzat könyvvizsgálóját;
10. az önkormányzati gazdasági társaság vezetőjét;
11. az Önkormányzat által irányított költségvetési szervek vezetőjét,
12. az önkormányzati gazdasági társaságot érintő napirendi ponthoz a gazdasági társaság felügyelő bizottságának elnökét, könyvvizsgálóját;
13. a kerületi rendőrkapitányság vezetőjét;
14. a kerületi hivatásos tűzoltó parancsnokság parancsnokát;
15. a kerületi népegészségügyi hatóság vezetőjét;
16. akiknek jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg:
a) a nem képviselő-testületi tag alpolgármestert;
b) a jegyzőt;
c) az aljegyzőt;
d) kerületi egyéni választókerületi országgyűlési képviselőt;
e) fővárosi kormányhivatal kerületi hivatalának vezetőjét.
(3) Amennyiben az ülés adott napirendi pontja az alábbi személyt vagy az általa vezetett szervezetet, közösséget érinti és érdemi, szakmai észrevétellel kíván élni, akkor tanácskozási jog illeti meg:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét;
b) a kerületi rendőrkapitányság vezetőjét;
c) a kerületi népegészségügyi hatóság vezetőjét;
d) a meghívott önszerveződő közösség képviselőjét.
(4) Amennyiben az ülés adott napirendi pontja tekintetében érdemi, szakmai észrevétellel kíván élni, akkor tanácskozási jog illeti meg:
a) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységének vezetőjét;
b) az Önkormányzat könyvvizsgálóját;
c) az önkormányzati gazdasági társaság vezetőjét;
d) az Önkormányzat által irányított költségvetési szerv vezetőjét;
e) az ügyben tanácsadói feladatokat ellátó személyt.
(5) Az önszerveződő közösség törvényes képviselőjét akkor kell meghívni az ülésre, ha az önszerveződő közösség tevékenységi körét érintő napirendet tárgyal a Képviselő-testület, és az önszerveződő közösség törvényes képviselője legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző negyvennyolc órával korábban írásban jelzi a polgármesternél, hogy tanácskozási jogával élni kíván, valamint a hatályos létesítő okiratának megküldésével igazolja, hogy a napirendi pont tárgya az önszerveződő közösség létesítő okiratában meghatározott célját, tevékenységi körét érinti.
(6) A tanácskozási joggal meghívott részére a meghívóval együtt – a zárt ülés anyaga kivételével – valamennyi előterjesztést, a polgármester által esetenként tanácskozási joggal meghívott részére az őt érintő előterjesztést elektronikus levél útján kell kézbesíteni.
7. A képviselő-testületi ülés vezetése és napirendje
14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általa kijelölt - képviselő-testületi tag - alpolgármester, a polgármester és a - képviselő-testületi tag - alpolgármester együttes akadályoztatása, illetve e tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök vezeti (a továbbiakban: levezető elnök).
(2) A levezető elnök munkáját a jegyző vagy a jegyző által kijelölt személy segíti.
15. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjére, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.
(2) A 7. § (2) bekezdése szerint benyújtott sürgősségi indítvány napirendre vételéről a napirend elfogadását megelőzően a Képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű többséggel dönt.
(3) A napirend elfogadásáról és a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjéről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(4) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje indokolt esetben bármikor módosítható, a módosítást a polgármester, az önkormányzati képviselő vagy a jegyző javasolhatja, a javaslatról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(5) Az előterjesztő, a polgármester, az önkormányzati képviselő vagy a jegyző kezdeményezheti a napirenden szereplő előterjesztés levételét, elnapolását, a napirendi pont tárgyalásának megszakítását és döntéshozatal nélkül történő lezárását, erről a Képviselő-testület - vita nélkül- egyszerű többséggel dönt.
8. A képviselő-testületi ülés megnyitása és határozatképessége
16. § A Képviselő-testület ülését a levezető elnök nyitja meg és megállapítja a jelen lévő képviselő-testületi tagok számát a határozatképesség megállapítása érdekében.
17. § (1) A Képviselő-testület ülésének helyszínén (a továbbiakban: ülésterem) tartózkodó önkormányzati képviselő köteles a szavazásra szolgáló gépet folyamatosan bekapcsolva tartani. Az önkormányzati képviselő köteles a szavazásra szolgáló gépet kikapcsolni, amennyiben az ülésteremből távozik.
(2) A határozatképesség számítása szempontjából jelenlévőnek minősül az az önkormányzati képviselő, aki az ülésteremben tartózkodik.
(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő szavazógépe jelenlétet jelez, azonban az önkormányzati képviselő nem tartózkodik az ülésteremben, a levezető elnök elrendeli az érintett önkormányzati képviselő szavazógépének kikapcsolását.
18. § (1) A Képviselő-testület határozatképességének fennállását a levezető elnök az ülés ideje alatt, - így különösen a döntéshozatal során, a szavazás eredményének kihirdetését megelőzően - köteles ellenőrizni.
(2) Amennyiben a levezető elnök azt állapítja meg, hogy a Képviselő-testület nem határozatképes:
a) szünetet rendel el, vagy
b) az ülést berekeszti.
19. §2 (1) A képviselő-testületi ülés berekesztése esetén a polgármester az ülést nyolc napon belül kiküldött meghívóval újból összehívja, amennyiben a berekesztés miatt valamely napirendi pont esetében nem hozott döntést a Képviselő-testület.
(2) Az ülés berekesztését a polgármester, az önkormányzati képviselő vagy a jegyző kezdeményezheti, melyről a 18. § (2) bekezdés b) pontjában és a 25. § (4) bekezdésében foglalt esetek kivételével a Képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű többséggel dönt.
(3) A képviselő-testület (1) bekezdés szerinti összehívása esetén nem kell alkalmazni a 9. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket és a 11. §-ban meghatározott az előterjesztés kézbesítésére és a határidőre vonatkozó rendelkezéseket.
9. A napirend előtti felszólalás
20. § (1)3 A napirend elfogadását követően, az első napirendi pont megnyitását megelőzően a polgármester, valamint képviselőcsoportonként egy önkormányzati képviselő legfeljebb három perc időtartamban felszólalhat bármely, Józsefvárost érintő, a Képviselő-testület ülésének elfogadott napirendjén nem szereplő kérdésben (a továbbiakban: napirend előtti felszólalás).
(2)4 Napirend előtti felszólalás esetén a polgármestert és képviselőcsoportonként egy önkormányzati képviselőt legfeljebb egy percben hozzászólási jog illeti meg. A napirend előtti felszólalót a hozzászólást követően egy percben viszontválasz illeti meg.
(3) Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a polgármester vagy az önkormányzati képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület egy percben emlékezzen meg az ülést megelőzően elhunyt személyről.
10. Az ügyrendi javaslatra vonatkozó szabályok
21. § (1) Ügyrendi javaslatra irányuló indítvány megtételére a polgármester vagy az önkormányzati képviselő egy percben, napirend előtt és napirendi pontonként egy-egy alkalommal bármikor szót kérhet.
(2) Ha az ügyrendi javaslat nem az e rendeletben foglaltaknak megfelelően történik, a levezető elnök az önkormányzati képviselőtől köteles megvonni a szót.
(3) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű többséggel dönt.
11. A napirendi pontok tárgyalása
22. § (1) A levezető elnök minden napirendi pont felett vitát nyit. A levezető elnök a hozzászólásra a jelentkezések sorrendjében adja meg a szót.
(2) A napirendi ponthoz történő hozzászólások sorrendje:
a) a levezető elnök által az előterjesztést tárgyaló bizottság döntésének ismertetése;
b) az előterjesztő kérése esetén az előterjesztés szóbeli kiegészítése legfeljebb három perc időtartamban;
c) a képviselőcsoport vezetője, vagy az általa kijelölt önkormányzati képviselő hozzászólása legfeljebb három perc időtartamban,
d) az önkormányzati képviselő hozzászólása legfeljebb két percben két alkalommal, költségvetési rendeletet érintő napirendnél legfeljebb három percben három alkalommal;
e) a tanácskozási joggal rendelkező meghívott, valamint a (3) bekezdése szerinti személy hozzászólása legfeljebb három percben;
f) az előterjesztő vagy az általa kijelölt személy - amennyiben az előterjesztésével kapcsolatosan kérdés merül fel -, több alkalommal egy-egy percben válaszolhat;
g) előterjesztő kérése esetén előterjesztői zárszó legfeljebb két percben.
(3) A Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű többséggel hozzászólási jogot biztosíthat olyan személynek, aki nem rendelkezik tanácskozási joggal.
(4) Amennyiben a levezető elnök önkormányzati képviselői minőségében kíván hozzászólni, akkor ezt külön jeleznie kell, és az előtte hozzászólásra jelentkezettek után szólalhat fel a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott időkeretben.
(5) A jegyző részére soron következő hozzászólásként – időkeret nélkül - kell szót adni.
23. § A levezető elnök - amennyiben indokoltnak és szükségesnek tartja - bármikor szünetet rendelhet el.
24. § (1) Ha a napirendi ponthoz nincs több hozzászóló, a levezető elnök a vitát lezárja.
(2) Az önkormányzati képviselő kezdeményezheti a vita lezárását, mely indítványról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
12. A képviselő-testületi ülésen jelenlévőkre és az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok, az ülés rendjének fenntartása
25. § (1) A képviselő-testületi ülésen jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(2) A levezető elnök gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a levezető elnök:
a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érvet megismétlő, illetve a 21. §-ban meghatározott módtól eltérő ügyrendi hozzászólás esetén a hozzászólót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, nem szólhat hozzá újra a napirendi ponthoz;
b) rendreutasítja azt az önkormányzati képviselőt, aki a képviselő-testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ;
c) rendreutasítja azt az önkormányzati képviselőt, aki a 17. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget.
(3) A képviselő-testületi ülésen megjelent meghívottat, érdeklődőt a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasítja. A meghívott, érdeklődő részéről megismétlődő rendzavarás esetén a levezető elnök az érintettet az ülésterem elhagyására kötelezheti.
(4) A levezető elnök megszakítja az ülést, ha olyan rendzavarás vagy egyéb esemény következik be, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Ha a megszakított ülés nem folytatható, a levezető elnök az ülést berekeszti.
13. A Képviselő-testület döntéshozatali eljárása és a szavazás módja
26. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás nyíltan - a nyílt szavazás név szerinti is lehet - vagy titkosan történhet. A titkos szavazás elrendeléséről - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(2) A polgármester, valamint az önkormányzati képviselő kérheti a határozati javaslat pontjairól a pontonkénti külön szavazást, a Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel dönt. A határozati javaslat tekintetében csak azon javaslati pont vonatkozásában kérhető külön szavazás, amely önmagában is önállóan végrehajtható, más határozati pontokkal a végrehajtás tekintetében össze nem függő döntést tartalmaz.
(3)5 A polgármester, illetve az önkormányzati képviselő módosító vagy kiegészítő indítványt tehet a döntési javaslattal kapcsolatban. Határozati javaslat szövegére irányuló módosító vagy kiegészítő indítvány írásban tehető, kivéve, ha annak rövid terjedelme és egyszerű jellege az egyértelmű szóbeli közlést lehetővé teszi, ide nem értve a (3a) bekezdés szerinti esetet. Az írásbeli módosító vagy kiegészítő indítványhoz a 9. melléklet szerinti nyomtatványt kell használni.
(3a)6 Rendelet-tervezethez, valamint a költségvetésről szóló önkormányzati rendelet módosítását eredményező határozati javaslathoz kizárólag írásban, a 9. melléklet szerinti nyomtatvány használatával tehető módosító vagy kiegészítő indítvány. A módosító vagy kiegészítő indítványt a jegyző törvényességi ellenőrzését követően a polgármesternél kell írásban, papír alapon benyújtani legkésőbb a képviselő-testületi ülés napirendjének elfogadásáig. Azon módosító vagy kiegészítő indítvány, amely nem a jelen bekezdésben foglaltak szerint került benyújtásra, nem bocsátható szavazásra.
(3b)7 Az előterjesztő az általa előterjesztett döntési javaslat szövegére irányuló módosító vagy kiegészítő indítványt írásban tehet, kivéve, ha annak rövid terjedelme és egyszerű jellege az egyértelmű szóbeli közlést lehetővé teszi. A jelen bekezdés szerinti esetben nem kell alkalmazni a (3) és a (3a) bekezdésben foglaltakat.
(4) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő indítvány jogi vagy szakmai szempontból aggályos, ezt a jegyző köteles az indítványt tevővel, a levezető elnökkel és az előterjesztővel közölni és az indítványt tevőt fel kell kérni arra, hogy indítványát vonja vissza.
(5) A (4) bekezdésében foglalt kivétellel módosító vagy kiegészítő indítványt az előterjesztő befogadhatja, ebben az esetben az indítványról nem kell külön szavazni, hanem az a döntési javaslat részévé válik.
(6) A módosító vagy kiegészítő indítványról elfogadásáról a (7) bekezdés szerinti szavazni kell, amennyiben:
a) az előterjesztő nem fogadta be a módosító indítványt,
b) a (4) bekezdés szerinti esetben, ha az indítványt tevő az indítványát nem vonta vissza.
(7) A levezető elnök a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön, sorrendben a módosító és kiegészítő indítványt, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Szavazásra csak az az indítvány bocsátható – ideértve a módosító és kiegészítő indítványt is, amely a napirenden szereplő témára vonatkozik, továbbá az, amelyet a levezető elnök vagy az általa felkért személy a vita lezárása előtt felolvasott.
27. § (1) A képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazás a szavazórendszer segítségével történik.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés nem alkalmazható a szavazó berendezés bármely okból történő használhatatlanná válása miatt, úgy a szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) A szavazatok összeszámolása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az önkormányzati képviselő kérésére a levezető elnök új szavazást köteles elrendelni.
28. § (1) A név szerinti szavazás lebonyolítása a szavazórendszer alkalmazásával történik oly módon, hogy a levezető elnök a szavazórendszerben rögzített ülésrend alapján szólítja az önkormányzati képviselőt, aki ezt követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” szóval szavaz, a szavazatot a Mikrovoks szavazórendszer kezelője rögzíti.
(2) A név szerinti szavazásra egyebekben a 27. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
29. § (1) A titkos szavazás lebonyolítása a szavazórendszer alkalmazásával történik. Amennyiben a titkos szavazás szavazórendszer alkalmazásával történő lebonyolítása akadályba ütközik, úgy a titkos szavazást a (2) – (11) bekezdés szerint kell lebonyolítani.
(2) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület az önkormányzati képviselők közül egyszerű többséggel három fős szavazatszámláló bizottságot választ.
(3) A titkos szavazás szavazólapon történik, melyet a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőlenyomatával kell ellátni.
(4) Titkos szavazás esetén a szavazólap elhelyezésére urnát kell biztosítani.
(5) A szavazáshoz tollat kell használni.
(6) A szavazólap átvételét az önkormányzati képviselő a kinyomtatott képviselői névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.
(7) A szavazatszámláló bizottságnak a szavazás megkezdése előtt meg kell győződnie arról, hogy az urna üres, a szavazólapok száma egyezik a szavazásra jogosultak számával, ennek megtörténte után az urnát lezárja.
(8) Érvénytelen a szavazat, amennyiben:
a) nem a (3) bekezdés szerinti szavazólapon adták le;
b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot;
c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy az önkormányzati képviselő miként szavazott.
(9) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
(10) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai írják alá.
(11) A szavazatszámláló bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről a levezető elnök tájékoztatja a Képviselő-testületet.
30. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati képviselő személyes érintettségéről az Mötv. rendelkezései figyelembe vételével minősített többséggel dönt.
(2) Az önkormányzati képviselő személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a meghozott önkormányzati határozat végrehajtását fel kell függeszteni és az ügyet az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni úgy, hogy a mulasztó önkormányzati képviselő az ügyben szükségessé vált új döntéshozatalban, az előterjesztés megismételt tárgyalásában nem vehet részt.
14. A Képviselő-testület rendeletalkotása és határozathozatala
31. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot, valamint normatív vagy egyedi határozatot hoz. Tájékoztatás esetén határozathozatal nem történik.
(2) A képviselő-testületi határozatok megjelölése jogszabály eltérő rendelkezése hiányában: évenként egytől kezdődően arab számmal, folyamatosan növekvő sorrendben, a sorszám után törtvonal (/) jelet kell tenni. Ezt követi a határozathozatal ideje, melynek jelölése: év és azt követően zárójelben a hónap és nap. Az évet és a napot arab számmal, a hónapot római számmal kell jelölni. Az évszám, a hónap és a nap megjelölése után is pontot kell tenni.
32. § Az önkormányzati rendeletalkotás során törekedni kell arra, hogy az azonos szakmai területeken egyetlen átfogó rendelet kerüljön megalkotásra annak érdekében, hogy a jogalkalmazók számára egyértelműen, áttekinthetően és könnyen kezelhetően rendelkezésre álljanak az önkormányzati jogszabályok.
33. § (1) A határozat elfogadásához a (2) bekezdés kivételével egyszerű többség szükséges.
(2) Minősített többség szükséges a 5. mellékletben meghatározott ügyekben.
34. § (1) Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal közreműködésével a lakosság széles körét érintő döntéseit a helyben szokásos módon a döntés meghozatalát követő 15 napon belül közzéteszi.
(2) Az Önkormányzat rendeleteit a megalkotását követő nyolc napon belül a helyben szokásos módon kell kihirdetni.
(3) A rendeletet közzé kell tenni:
a) a helyben szokásos módon;
b) az Önkormányzat hivatalos honlapján.
15. A Képviselő-testület bizottságokra, a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatáskörei
35. § (1) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlását bármikor indokolás nélkül magához vonhatja azzal, hogy az nem minősül a hatáskör visszavonásának.
(2) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló polgármester, a bizottság, a jegyző szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.
(3) A Képviselő-testület a 6. melléklet szerinti hatásköreit az ott megjelölt bizottságokra ruházza át.
(4) A Képviselő-testület a 7. melléklet szerinti hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
(5) A Képviselő-testület a 8. melléklet szerinti hatásköreit a jegyzőre ruházza át.
16. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve, a jegyzőkönyvbe betekintés
36. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján a napirendet és a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni.
(2) A Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó;
b) az előterjesztések;
c) a jelenléti ív;
d) nem a szavazórendszerben bonyolított titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példánya;
e) az önkormányzati képviselő kérésére írásban is benyújtott hozzászólása;
f) titkos szavazás kivételével döntésenként a szavazásról szóló részletes kimutatás.
(4) A képviselő-testületi és bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvet, jegyzőkönyvi kivonatot, a Képviselő-testület által alkotott rendeletet az informatikai rendszerbe és az Önkormányzat hivatalos honlapjára kell feltölteni.
(5) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét az Önkormányzat hivatalos honlapján és az informatikai rendszerbe az ülést követő tizenöt napon belül közzé kell tenni.
(6) A Polgármesteri Hivatal székhelyén a képviselő-testületi előterjesztésbe és az ülés jegyzőkönyvébe – a zárt ülés kivételével – bárki betekinthet. A hozzáférhetőségről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzati képviselő
17. Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei
37. § (1) Az önkormányzati képviselő jogosult:
a) részt venni a képviselő-testület és a bizottság munkájában;
b) e rendelet szerint előterjesztést benyújtani;
c) előterjesztés rendelettervezetéhez, határozati javaslatához módosító, kiegészítő indítványt tenni az e rendeletben meghatározottak szerint;
d) tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra, melyet a képviselő-testület külön rendeletében szabályoz;
e) felvilágosítás kérésre.
(2) Az önkormányzati képviselő köteles:
a) felkészülten részt venni a Képviselő-testület munkájában;
b) személyes érintettségét bejelenteni a döntéshozatal előtt;
c) képviselői minőségében tudomására jutott állam-, szolgálati vagy magántitkot megőrizni, mely titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is – a jogszabályban meghatározott ideig – fennáll;
d) zárt ülés anyagát titokban tartani;
e) e rendelet önkormányzati képviselőre vonatkozó rendelkezéseit maradéktalanul betartani.
(3) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi ülésről történő távolmaradását köteles legkésőbb az ülés megkezdésének meghívóban szereplő időpontjáig, akadályoztatása esetén az akadály elhárulását követően haladéktalanul, indokolással ellátva a polgármesternek írásban bejelenteni. Amennyiben az önkormányzati képviselő ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, hogy az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi ülésről igazolatlanul távol maradt.
(4) Amennyiben az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi ülésről igazolatlanul távol marad, a tiszteletdíja - azon hónap vonatkozásában, amelyben igazolatlanul távol marad - 50 %-kal csökkenthető.
(5) Amennyiben az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi ülésről egy naptári hónapon belül egynél több alkalommal igazolatlanul távol marad, az igazolatlan távol maradással érintett hónapra vonatkozóan a tiszteletdíja megvonható.
(6) A tiszteletdíj csökkentéséről, megvonásáról a polgármester előterjesztésére dönt a képviselő-testület.
(7)8 Az önkormányzati képviselő a munkájához szükséges tájékoztatást igényelhet a polgármestertől, aki a tájékoztatást tizenöt napon belül adja meg, mely határidő indokolt esetben egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbítható.
(8) Az önkormányzati képviselő megbízatása idejére igénybe veheti a Polgármesteri Hivatal által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatásokat, valamint a részére használatra térítésmentesen átadott hordozható számítógépet, annak tartozékait és a működéshez szükséges szoftvereket.
18. Felvilágosítás kérése
38. § (1) A felvilágosítás kérésének joga az önkormányzati képviselőt az ülés végén, a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.
(2) A felvilágosítás kérésre írásban érdemi választ kell adni a képviselő-testületi ülést követő legkésőbb tizenöt napon belül, amely határidő indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható.
(3) Amennyiben a felvilágosítás kérés homályos, ellentmondásos, vagy nem teljesen érthető, a levezető elnök előkészítő kérdést intézhet a felvilágosítást kérő önkormányzati képviselőhöz. Ha az önkormányzati képviselő az előkészítő kérdésre nem válaszol, és a felvilágosítás kérés megválaszolása így érdemben lehetetlenné válik, erről az önkormányzati képviselőt tájékoztatni kell.
19. A tanácsnok
39. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati képviselők közül meghatározott önkormányzati feladat ellátásának felügyeletére tanácsnokot választhat.
(2) A tanácsnok megválasztása szólhat az önkormányzati ciklus időtartamára vagy meghatározott időre.
(3) A tanácsnok szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol a Képviselő-testületnek feladatának ellátásáról.
(4) A Képviselő-testület a tanácsnokot bármikor, indokolás nélkül, minősített többséggel visszahívhatja.
(5) Az önkormányzati képviselő önkormányzati ügyben felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet a tanácsnokhoz a feladatkörébe tartozó ügyben.
(6) A tanácsnok megbízatásának idejére tiszteletdíjra jogosult, melyet a Képviselő-testület külön rendeletében szabályoz.
(7)9 A tanácsnok feladatait a 10. melléklet tartalmazza.
20. A képviselőcsoport
40. § (1) A képviselő-testületben az önkormányzati képviselők tevékenységük összehangolására legalább három önkormányzati képviselőből álló képviselőcsoportot alakíthatnak, és maguk közül megválasztják annak vezetőjét.
(2) Az önkormányzati képviselő egyidejűleg egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.
(3) A képviselőcsoport megalakulását, elnevezését, tagjainak számát és nevét, vezetőjének nevét, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat, illetve a képviselőcsoport megszűnését annak vezetője a megalakulástól, a változástól, illetve a megszűnéstől számított tizenöt napon belül a polgármesternek írásban bejelenti.
(4) A képviselőcsoport alakításáról szóló bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a képviselőcsoport elnevezését;
b) a csoport vezetőjének nevét;
c) a képviselőcsoport névsorát.
(5) A már megalakult képviselőcsoport elfogadhatja más önkormányzati képviselő csatlakozását, a képviselőcsoport tagja a képviselőcsoportból bármikor kiléphet. A csatlakozás és a kilépés bejelentésére a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak az irányadóak.
(6) Az önkormányzati képviselőnek a képviselőcsoportban fennálló tagsága megszűnik, ha
a) abból kilép;
b) a képviselőcsoport a tagjai közül kizárja;
c) a képviselői megbízatása megszűnik, vagy
d) a képviselőcsoport megszűnik.
(7) A képviselőcsoport megszűnik, ha tagjainak száma hatvan napot meghaladóan három fő alá csökken vagy ha a megszűnését kimondja.
21. Összeférhetetlenség és méltatlanság, vagyonnyilatkozat
41. § (1) Jelen alcím rendelkezései az Mötv. szerinti összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárásokra egyaránt alkalmazandó.
(2) A Képviselő-testület az összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyek kivizsgálására a 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottságot jelöli ki (a továbbiakban: összeférhetetlenségi ügyekért felelős bizottság).
42. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárás esetén a polgármester az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kérelmet átadja kivizsgálásra az összeférhetetlenségi ügyekért felelős bizottságnak.
(2) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenség feloldása érdekében tett, a jogviszony megszüntetéséről szóló nyilatkozatát az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság részére köteles átadni.
43. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatára, a nyilvántartására és ellenőrzésére a 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottságot jelöli ki (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság).
(2) A vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság gondoskodik a vagyonnyilatkozatok megőrzéséről, melyet az önkormányzati képviselő mandátuma lejártát követő tizenöt napon belül visszaad az érintetteknek.
(3) A 42. § (2) bekezdésben szabályozott rendelkezéseket a bizottság nem önkormányzati képviselő tagjára is alkalmazni kell.
A képviselő-testület bizottságai
22. A bizottságokra vonatkozó alapvető szabályok
44. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai (a továbbiakban: bizottság) és azok tagjainak száma:
a) Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság 11 fő;
b) Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Közterület-hasznosítási Bizottság 11 fő;
c) Társadalmi Ügyek Bizottság 13 fő.
(2) Az (1) bekezdés
a) a) és b) pontja szerinti bizottság hat fő önkormányzati képviselőből és öt fő nem önkormányzati képviselőből,
b) a c) pontja szerinti bizottság hét fő önkormányzati képviselőből és hat fő nem önkormányzati képviselőből
áll.
45. § A bizottság a Képviselő-testület szerveként a Képviselő-testület által megállapított feladatokat látja el, így különösen:
a) javasolhatja más bizottságnak annak feladatkörébe tartozó ügy tárgyalását, amelyet az adott bizottság legközelebbi ülésére kell terjeszteni;
b) véleményezi a feladatkörét érintő képviselő-testületi előterjesztést;
c) évente egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek a bizottság a munkájáról.
23. A bizottság működésére vonatkozó szabályok
46. § A bizottság működésére – jelen alcím eltérő rendelkezése hiányában – a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
47. § (1)10 A bizottság elnöke – akadályoztatása esetén a bizottság alelnöke, több alelnök esetén a bizottság elnöke által kijelölt alelnök – jogosult a bizottság összehívására, a bizottság ülésének vezetésére és a bizottság Képviselő-testület előtti képviseletére.
(2) A bizottsági ülés meghívóját és az előterjesztést az ülést megelőző ötödik napig kell kézbesíteni az informatikai rendszerbe történő feltöltéssel, ahonnan a bizottsági tag a feltöltött dokumentumot jogosultság birtokában letöltheti.
(3) Az informatikai rendszerbe feltöltött meghívó és előterjesztés megtekintésére jogosultsággal nem rendelkező számára a meghívót és az előterjesztést az ülést megelőző negyedik napig kell kézbesíteni. Jelen bekezdés vonatkozásában az írásbeliségen az elektronikus úton továbbított elektronikus levelet is érteni kell.
(4) A polgármester indítványára a bizottság elnöke a bizottság ülését öt napon belüli időpontra összehívja.
(5) A bizottság üléséről való igazolatlan távollétre a 37. § (3)–(6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bizottsági tag a bizottság üléséről való távolmaradását a bizottság elnökének köteles bejelenteni.
(6)11 A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és alelnöke – távollétük esetén a levezető elnök által kijelölt, az ülésen jelen lévő bizottsági tag – hitelesíti.
(7)12 A bizottság ülésére nem kell alkalmazni a 26. § (3a) bekezdését.
48. § A bizottság részére az 6. § (1) bekezdésében meghatározottakon felül előterjesztést nyújthat be:
a) a bizottság nem képviselő tagja;
b) a Polgármesteri Hivatal adott feladat ellátásával megbízott ügyosztályának vagy önálló irodájának vezetője;
c) a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. igazgatója.
49. § (1) A bizottság ülésén lehetőség van összevont határozathozatalra.
(2)13 A bizottság elé terjesztett előterjesztésekről a bizottság összevontan vagy külön javaslatra egyedileg hoz határozatot.
(3) A bizottsági ülésen a napirendi pont vitája során a 22. § (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazható.
(4) A bizottság név szerint szavaz, amennyiben
a) a 44. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti bizottság esetén három, a 44. § c) pontja szerinti bizottság esetén négy önkormányzati képviselő kezdeményezi,
b) amennyiben jogszabály azt írja elő.
(5) A bizottsági tag a bizottsági ülés napirendjét követően az ülés végén a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben a bizottság elnökétől, a jegyzőtől felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás kérésre írásban választ kell adni a bizottsági ülést követő legkésőbb tizenöt napon belül, amely határidő indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható.
50. § A bizottsági tag összeférhetetlenségére és döntéshozatalból való kizárására egyebekben az Mötv. szabályai az irányadóak.
51. § A Képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak névsorát, összetételét e rendelet 2. függeléke tartalmazza.
Polgármester, alpolgármester, jegyző és a Polgármesteri Hivatal
24. A polgármester
52. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.
53. § A Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügy kivételével a polgármester dönt bármely olyan ügyben, amelyben:
a) a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, vagy
b) a döntés halaszthatatlan és meghozatalát önkormányzati érdek indokolja.
54. § (1) A rendes ülés állandó napirendi pontja a polgármester írásos tájékoztatója a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról, az előző képviselő-testületi ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, a jelentősebb eseményekről és az önkormányzati pénzeszközök átmenetileg szabad rendelkezésű részének pénzpiaci jellegű lekötéséről.
(2) A polgármester a jogszabályban meghatározott azonnali döntést igénylő és késedelmet nem tűrő, rendkívüli sürgősséget igénylő esetben tett intézkedéseiről az intézkedéstől számított 15 napon belül vagy – amennyiben ez azért nem lehetséges, mert két egymást követő képviselő-testületi ülés között 15 napnál hosszabb idő telik el – az azt követő képviselő-testületi ülésen beszámol.
(3) A Képviselő-testület működését érintő és döntését igénylő központi állami, államigazgatási szervek, az adóhatóság által írt észrevételről, megkeresésről a polgármester a beérkezéstől számított hatvan napon belül tájékoztatja a Képviselő-testületet.
25. Alpolgármester
55. § (1) Képviselő-testület három főállású alpolgármestert választ.
(2) A Képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor a 29. §-ban meghatározottak szerint jár el.
26. A jegyző és a Polgármesteri Hivatal
56. § (1) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt és feladatait jogszabályban meghatározottak alapján látja el.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Polgármesteri Hivatal foglalkoztatottjai közül olyan köztisztviselőt bíz meg a jegyzői feladatok ellátására, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 247. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel.
27. A jegyző jogszabálysértő döntések és jogszabálysértő működés jelzésére irányuló kötelezettsége
57. § (1) Amennyiben az előterjesztés előkészítését a Polgármesteri Hivatal látja el, akkor az előkészítésért a jegyző a felelős, egyebekben a jegyző az előterjesztés törvényességéért felel. Amennyiben nem a Polgármesteri Hivatal az előkészítő, akkor az előterjesztésben foglaltak tényszerűségéért és szakmai előkészítéséért az előterjesztő felel.
(2) A törvényesség betartása érdekében az előterjesztés kizárólag a jegyző törvényességi ellenőrzését igazoló aláírásával vagy törvényességi észrevételével együtt terjeszthető a Képviselő-testület és a bizottság elé.
(3) A jegyző a törvényességi ellenőrzés keretében a jogszabályokkal és a Képviselő-testület és szerveinek döntéseivel összhangban vizsgálja az előterjesztést.
Az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok kapcsolata
58. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat a javaslatát, illetve kezdeményezését a polgármester részére küldik meg, melyeket a polgármester terjeszt elő a Képviselő-testület elé.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzatot a nemzetiségi közügyet érintő előterjesztés esetén véleményezési jog illeti meg azzal, hogy véleményét legkésőbb a képviselő-testületi ülés előtti ötödik napig a polgármester részére írásban küldheti meg.
(3) Amennyiben jogszabály a nemzetiségi kollektív nyelvhasználattal, oktatással, neveléssel, hagyományápolással és kultúrával, a helyi nemzetiségi sajtóval, az esélyegyenlőséggel, társadalmi felzárkóztatással és a szociális ellátás kérdéskörében a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, úgy e nyilatkozat megtételére a vonatkozó jogszabályban foglalt határidő vonatkozik.
A Képviselő-testületi ülés nyilvánosságának biztosítása, a közmeghallgatás, a lakossági fórum
28. A képviselő-testületi ülés nyilvánosságának biztosítása
59. § A képviselő-testületi ülés – jogszabályban meghatározott esetek kivételével – nyilvános. Zárt ülés elrendelésére az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
60. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat hivatalos honlapjának üzemeltetésével biztosítja a kerületi lakosok közvetlen, pontos, gyors és tárgyilagos tájékoztatását.
(2) Az Önkormányzat hivatalos honlapja áttekinthetően, kereshetően, a lakosság számára könnyen kezelhetően és kellő részletességgel tartalmazza a Képviselő-testület működésével összefüggő alábbi adatokat:
a) az ülés meghívóját;
b) a nyilvános előterjesztést;
c) a nyilvános ülés jegyzőkönyvét és jegyzőkönyvi kivonatát;
d) a kihirdetett – rendeletet.
29. Közmeghallgatás
61. § (1) Közmeghallgatást kell tartani minden olyan kérdésben, amelyben azt a Képviselő-testület indokoltnak tartja.
(2) A közmeghallgatás lebonyolítását moderátor segíti.
(3) A Képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart.
(4) A felszólalók időkeretéről a Képviselő-testület a közmeghallgatáson egyszerű többséggel dönt.
(5) A közmeghallgatás működésére - jelen alcím eltérő rendelkezése hiányában - a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
30. Lakossági fórum
62. § (1) Lakossági fórum tartható a jelentősebb döntések előkészítésére, a választópolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából.
(2) A lakossági fórumot a polgármester hívja össze, lebonyolításának szabályairól a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
(3) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa kijelölt személy vezeti.
Záró rendelkezések
63. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
64. § Hatályát veszti a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 36/2014. (XI. 06.) önkormányzati rendelet.
A 4. § 6. pontja a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2025. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2025. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (3) bekezdése a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 3. § -ával megállapított szöveg.
A 26. § (3a) bekezdését a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 3. § -a iktatta be.
A 26. § (3b) bekezdését a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 37. § (7) bekezdése a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (7) bekezdését a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 47. § (1) bekezdése a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 47. § (6) bekezdését a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 47. § (7) bekezdését a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 49. § (2) bekezdése a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 8. §-ával és 10. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg. A 6. melléklet a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2025. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. melléklet a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 7. melléklet a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete 38. §-ával megállapított szöveg. A 7. melléklet a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2025. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. melléklet a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 18. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. mellékletet a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 18. § (5) bekezdése iktatta be.
A 10. mellékletet a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 18. § (6) bekezdése iktatta be.