„(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja azzal, hogy az e rendeletben meghatározott feladat- és hatáskör megosztás szerint a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottságra, illetve a polgármesterre ruházza át.

(2) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott értéket meg nem haladó forgalmi értékű helyiség elidegenítése esetén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság, ezen értéken felül a képviselő-testület dönt az elidegenítésről, és az eladási ajánlat kiadásáról, továbbá az adásvételi szerződéssel, annak módosításával és megszüntetésével kapcsolatos kérdésekben, kivéve azokat az eseteket, amikor a döntés az értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatásköre.

(3) Ha jogszabály a döntés jogosultjaként mást nem jelöl meg, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt az elidegenítéssel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról.”

„(4) Az épület vagy a helyiség elidegenítésre való kijelölése nem jelent elidegenítési kötelezettséget.”

„(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró feltétel alkalmazása alól való felmentésről a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet javaslatára az értékhatártól függően a képviselő-testület vagy a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt.”

„8. § (1) Az elidegenítésre átadott üres helyiséget – a (2) bekezdés szerinti eset kivételével – az Önkormányzat versenyeztetési szabályzata szerint kell értékesíteni.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt az Önkormányzat versenyeztetési szabályzatától való eltéréssel történő elidegenítésről, amennyiben a helyiség bruttó forgalmi értéke nem haladja meg a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értéket.”

„(1) Az eladási ajánlat vevő részére történő kiadásáról értékhatártól függően a képviselő-testület vagy a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt.

(2) Az ajánlati kötöttség a kézhezvétel napján kezdődik és 30 napig tart. Az ajánlati kötöttséget a vevő kérelmére egy alkalommal 30 nappal a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság döntése nélkül a vagyonkezelő szervezet meghosszabbíthatja. További egy alkalommal történő meghosszabbításról a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt.”

„(2) Ha a térítés nélkül az Önkormányzat tulajdonába került helyiséget a bérlője veszi meg, úgy az értékhatártól függően a Képviselő-testület, vagy a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt a vevővel olyan megállapodás megkötéséről, amelyben a vevő – jogutódjára is kiterjedő hatállyal – vállalja, hogy az adásvételi szerződés megkötésétől számított tíz évig a megvásárolt helyiségben a jelen §-ban meghatározott tevékenységet folytatja. Ebben az esetben az (1) bekezdés alapján megállapított – a bérlő által végzett felújítás értékével nem csökkentett – nettó vételárat 10%-kal csökkenteni kell.”

„(1) Az adásvételi szerződés módosításáról értékhatártól függően a képviselő-testület vagy a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és a Tulajdonosi Bizottság dönt.”

„(4) Ha az Önkormányzat által kötött megbízási szerződés másként nem rendelkezik, a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törléséről az Önkormányzattal szembeni tartozás kiegyenlítése esetén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.”

„25. § Ha a vételi szándék bejelentője valamely határidőt elmulasztja, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerinti határidőben és tartalommal előterjesztett igazolási kérelemmel élhet, amelyről a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.”

„(4) A Kt., a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság és a Társadalmi Ügyek Bizottság a feladatát a Polgármesteri Hivatal, valamint az Önkormányzat és a vagyonkezelő szervezet közötti szerződés keretei között, a bérbeadó szervezet közreműködésével látja el.”

„(2) Már fennálló szerződés esetén a bérlőtársi jogviszony létesítésnek és a bérlőtársi kör bővítésének feltétele, hogy erről a leendő bérlőtársak megállapodjanak, és a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság döntsön a szerződés módosításáról. Már fennálló szerződés esetén a bérlőtársi jogviszony létesítésének és a bérlőtársi kör bővítésének feltételeire a bérleti szerződés módosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

„(5) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt a határozott időre kötött bérleti szerződés esetén az opció biztosításáról. Amennyiben a bérlő él az opciós jogával, a bérleti szerződés hatályának meghosszabbításáról szóló megállapodást a bérbeadó szervezet a bérleti szerződésben foglaltakkal azonos feltételek szerint megköti, ide nem értve azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály alapján módosítani szükséges.”

„14. § Új bérbeadás esetén a helyiség bérleti díjának mértékéről a bérlő kiválasztása során kell megállapodni. Amennyiben az Önkormányzat részéről történik az ajánlattétel, a helyiség bérleti díjának mértékét a Képviselő-testület határozatában megállapított bérleti díj alapján kell meghatározni. Versenyeztetési eljárás során bérbe adandó helyiség esetében a legalacsonyabb bérleti díj összegét a pályázati felhívásban kell megjelölni. A Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság a bérbeadói döntés meghozatalakor a képviselő-testületi határozatban foglaltaktól csak akkor térhet el, ha a kérelmező bérleti díj ajánlatot tett.

14/A. § (1) A bérleti szerződés megkötését megelőzően fizetendő óvadék – (2) bekezdésben foglaltak kivételével – mértéke a pályázati felhívásban megjelölt összeg, vagy pályázaton kívül bérbeadott helyiség esetében a bérbeadó szervezet által meghatározott, de legalább egyhavi bérleti díjnak megfelelő összeg.

(2) Nem kell óvadékot fizetni 180 napot meg nem haladó bérbeadás esetén.

(3) A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérbeadó szervezet a befizetett óvadékot a bérleti díj, közös vagy üzemeltetési költség, a közüzemi díjtartozás, valamint a bérlemény rendeltetésellenes használatából eredő meghibásodás kijavítására felhasználhatja. Ebben az esetben a bérlőnek az óvadékot a bérleti szerződés szerinti összegre 30 napon belül fel kell töltenie.

(4) Amennyiben a bérlő a bérleti szerződés bármilyen okból történő módosítását kezdeményezi, illetve amennyiben óvadék megfizetésére a szerződésmódosítást megelőzően nem került sor, a bérbeadó szervezet kötelezheti a bérlőt az óvadék összegének legalább a egyhavi, de legfeljebb háromhavi bérleti díj összegére történő feltöltésére.

(5) Az óvadék összegét a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság csökkentheti.

(6) Az egy évnél hosszabb időre kötött határozott idejű és a határozatlan idejű szerződések esetében a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt az óvadék legfeljebb 6 havi részletben történő megfizetésének engedélyezéséről. Ez esetben az első részletet a bérleti szerződés megkötéséig, a további részleteket a tárgyhó 10. napjáig kell megfizetni.

(7) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt az óvadék bankgaranciával vagy az Önkormányzatra engedményezett értékpapírral történő kiváltásáról.

(8) A bérleti jogviszony szerződésszerű megszűnése esetében az óvadék a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül kerül visszautalásra.”

„(2a) A bérbeadó szervezet a 180 napot meg nem haladó időtartamú bérleti szerződést a képviselő-testület határozatában megállapított bérleti díjon megköti. A szerződés időtartama 180 napon túl kizárólag versenyeztetési eljárás lefolytatását követően hosszabbítható meg.”

„(6) A 4. § (3) és (5) bekezdésében és az 5. §-ban meghatározott helyiség esetén a közjegyzői okirat elkészítése a bérleti szerződés hatálybalépésének feltétele, ez alól a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság sem adhat felmentést. A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt a közjegyzői okirat költségének megfizetése alóli felmentésről.

(7) A bérleti jogviszony folytatása esetén a bérlő kérelmére a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt azon nyilatkozat kiadásáról, amely alapján a korábbi bérlő helyébe az új bérlő lép. Az érintett bérleti szerződés feltételei azonosak a korábbi bérlővel fennállt bérleti szerződés feltételeivel, ide nem értve azt az esetet, ha jogszabály alapján az új bérlőt valamely kedvezmény nem illeti meg. Nem elegendő a nyilatkozat kiadása, az új bérlővel a bérleti jogviszony az új bérleti szerződés megkötését követően az egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozat aláírásával jön létre, amennyiben a bérlőnek a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság döntése alapján a 17. § (4) bekezdése szerinti, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot kell tennie.”

„(1) A bérlő számára a szerződés megkötésére a bérbeadói döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapot, a közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételére további 15 munkanapot magában foglaló határidőt kell szabni, amelyet a kijelölt bérlővel közölni kell. A bérbeadónak a bérlő kijelöléséről szóló – bérlővel közölt – jognyilatkozatához való kötöttsége a szerződés megkötésére meghatározott határidő lejártáig tart. A határidő a kézhezvételt követő munkanapon kezdődik és az azt követő tizenötödik munkanapon 12 órakor jár le. A szerződéskötési határidőt a bérbeadó szervezet a bérlő kérelmére egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja, amely időtartam, mind a szerződés, mind a közjegyzői okirat aláírására vonatkozó időtartamot magában foglalja. 30 napot meghaladó határidő hosszabbításról a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt.”

„(3) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a 2019. január 1. napját megelőzően kötött bérleti szerződése módosítását a bérlő az önkormányzati feladatokhoz és célokhoz kapcsolódó tevékenységére hivatkozással kezdeményezi. Ez esetben a szervezet a 3. melléklet szerinti éves szakmai tervét és a 4. melléklet szerinti éves szakmai beszámolóját a módosításra irányuló kérelmével együtt benyújtja, valamint az együttműködési megállapodás megkötését vállalja.”

„(1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt – a bérbeadó szervezet javaslatára – azon helyiség kijelöléséről, amely kedvezményes bérleti díjjal adható bérbe

(2) A helyiség bérbeadásáról szóló pályázat kiírásáról a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Társadalmi Ügyek Bizottság dönt.”

„(6) Pályázat nélkül, e fejezet szerinti kedvezményes díjjal adható bérbe helyiség annak a bérlőnek, aki a 2019. január 1. napját megelőzően kötött bérleti szerződése módosítását kezdeményezi, és módosítási kérelmében igazolja, hogy az e fejezetben előírtaknak megfelel és az e fejezetben meghatározott kötelezettségeket vállalja.

(7) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt a helyiség kedvezményes bérleti díjon történő bérbeadásáról a 180 napot meg nem haladó időtartamú bérleti szerződés esetében.”

„18/D. § A pályázat eredményéről, a bérbeadásról, a bérleti szerződés 18/C. § (6) bekezdése szerinti módosításáról és az együttműködési megállapodás megkötéséről a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Társadalmi Ügyek Bizottság dönt. Az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell az éves beszámoló és az éves szakmai terv benyújtásának elmulasztásából adódó jogkövetkezményeket is.”

„18/E. § (1) A nyertes pályázó a tárgyévről szóló éves szakmai beszámolóját és a tárgyévet követő évre vonatkozó éves szakmai tervét – a 3. és 4. melléklete szerint – minden év december 31. napjáig köteles benyújtani. Amennyiben a bérleti szerződés és az együttműködési megállapodás tárgyévet megelőző évben került megkötésre, akkor az éves szakmai beszámoló törtévre vonatkozik.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Társadalmi Ügyek Bizottság dönt a tárgyévet megelőző évről szóló éves szakmai beszámolóról és a tárgyévre vonatkozó éves szakmai tervről. Amennyiben a Társadalmi Ügyek Bizottság nem hoz döntést a benyújtott éves szakmai beszámolóról és tervről, a tárgyévre a korábban megállapított kedvezményes bérleti díj hatályban marad.

(3) Amennyiben az együttműködési megállapodás feltételei már nem állnak fenn, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Társadalmi Ügyek Bizottság a bérletidíj-kedvezményt megvonhatja vagy a bérleti szerződést felmondhatja.”

„(2) A bérbeadói hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt.”

„(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt – a bérlő kérelmére – a nem lakás céljára szolgáló helyiség székhelyként vagy telephelyként történő használatához szükséges hozzájárulásról.”

„(4) Ha a bérbeadói hozzájárulás alapján a bérleti szerződést módosítani kell, vagy más, a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos megállapodást kell kötni, a bérbeadói jognyilatkozat akkor lép hatályba, ha e szerződésmódosítás vagy megállapodás a felek által aláírásra került. Erre a bérlő figyelmét a bérbeadói jognyilatkozatban fel kell hívni. A bérbeadói nyilatkozat közlése során meg lehet határozni azt az időtartamot, ameddig a bérbeadónak a jognyilatkozatához való kötöttsége fennáll. A bérbeadó jognyilatkozatához való kötöttségének a határidejét a bérlő kérelmére a bérbeadó szervezet 30 nappal meghosszabbíthatja. A 30 napot meghaladó határidő hosszabbításról a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt.”

„(1) Bérleti jog átruházása és cseréje, valamint bérlőtársi jogviszonynak a jogviszony létrejöttétől számított 12 hónapon belül történő megszüntetése esetén a bérbeadó szerződéskötési díjat jogosult felszámítani, amelynek mértéke a bérleti jogviszony fennállásának várható időtartama alapján kerül meghatározásra. A díj mértéke határozatlan idejű szerződés esetén 6 havi bérleti díjnak megfelelő összeg, határozott idejű szerződés esetén pedig a bérleti jogviszonyból még hátralévő minden megkezdett év után egy havi bérleti díjnak megfelelő összeg. A szerződéskötési díj a bérlőnek nem jár vissza, azt a bérleti jogviszony megszűnésekor sem kell visszafizetni. A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt a szerződéskötési díj mérsékléséről és elengedéséről.”

„(4) A helyiség albérletbe adásához akkor lehet hozzájárulni, ha a bérlő az albérletbe adás idejére emelt bérleti díjként megfizeti az albérletbe adott helyiségrészre eső emelt bérleti díjat. A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt az emelt bérleti díj összegéről, amelynek összege a bérleti díj összegének legalább másfélszerese, de legfeljebb háromszorosa.”

„(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése miatt csak másik helyiséget kér, vagy ha a bérleti jogviszony megszüntetéséért a bérlő részére térítést azért nem kell fizetni, mert a bérlő az Önkormányzat felé fennálló – e rendelet hatályba lépése előtt felhalmozott – tartozása a bérlőnek egyébként járó ellenértékbe beszámításra kerülhet. A jelen bekezdésben nem szabályozott beszámításról szóló döntést a képviselő-testület a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottságra ruházza át.”

„(1) A bérlő, jogszerű használó elhelyezésére vonatkozó önkormányzati kötelezettség esetén a cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítés megfizetéséről szóló ajánlatról a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt.”

„(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt az (1) bekezdés szerinti felmondásról.”

„(3) A bérlőnek kell gondoskodnia a helyiség homlokzatának karbantartásáról, a helyiség burkolatának, nyílászárójának és berendezésének a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről. Az államháztartás rendszerébe tartozó bérlő esetében jelen bekezdésben foglaltaktól történő eltérésről a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt.”

„(1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt megállapodás megkötéséről a bérlővel, amennyiben a bérlő vállalja, hogy a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi, átalakítja, bővíti vagy korszerűsíti.

(2) A bérlő kérelmére a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt a helyiséggel szomszédos, azzal műszakilag egyesíthető használaton kívüli szükséglakás, nem lakás céljára szolgáló vagy a bérlők egyhangú lemondása – társasházban a közgyűlés ilyen értelmű határozata – esetén a közös használatú helyiségnek a helyiség bővítésére történő felhasználásáról.”

„(4) A munkálatok megkezdése előtt a hatóságok és a társasház engedélyét be kell szerezni, amelyhez a bérbeadó nevében a tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.”

„(8) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt megállapodás megkötéséről az Önkormányzat költségére történő átalakításról, korszerűsítésről az Önkormányzat költségvetésében e célra tervezett előirányzat terhére. A munkálatok bonyolításáról a bérbeadó szervezet gondoskodik. A költségkeret felhasználása során a közbeszerzés szabályait értelemszerűen érvényesíteni kell.”

„(1) A képviselő-testület vagy a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe tartozó döntéssel kapcsolatos jogvitában az Önkormányzat képviseletének ellátásáról a polgármester gondoskodik.”

„(5) Az (1) bekezdésben foglaltaknál kisebb összegű vagy az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknál hosszabb időtartamú részletfizetés engedélyezéséről, valamint a kamat mérsékléséről és elengedéséről a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt.”

„(2) A szünetelés ideje alatt a bérlőnek legalább a társasházi közös költséggel azonos költségtérítést kell fizetnie, nem társasházban lévő helyiség esetében, pedig a bérbeadó épületre fordított költségének területarányosan megállapított arányos részét. A bérlőnek meg kell fizetnie továbbá a különszolgáltatási díjat és a közüzemi szolgáltatással kapcsolatban felmerülő költséget. Ettől eltérni csak tartósan üres helyiség esetén lehet, amelynek jóváhagyásáról a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt.”