1. § (1) E rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában álló bérbeadás útján hasznosított és hasznosítani kívánt helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.

(2) A bérbeadó a bérbeadói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és e rendelet alapján köthet megállapodást és tehet jognyilatkozatot.

(3) A bérlő versenyeztetés útján történő kiválasztására a 7. §-t és az Önkormányzat versenyeztetési szabályzatáról szóló képviselő-testületi határozatot kell alkalmazni. A helyiségek bérbeadása kapcsán e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet előírásait is alkalmazni kell.

(4)²

2. § (1)³ A Képviselő-testület (a továbbiakban: Kt.) – e rendeletben meghatározott feladat- és hatáskör megosztás szerint – önkormányzati bérbeadói döntésre a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottságot (a továbbiakban: a hatáskörrel rendelkező bizottság) jogosítja fel.

(2) E rendeletben szabályozott hatásköri rendtől és bérbeadási feltételektől nem lehet eltérni.

(3) A Kt. a Rév8 Zrt-vel kötött megállapodásban rögzítheti a Helyi város-rehabilitációs területen (a továbbiakban: HVT) a Corvin Szigony Program Keretszerződésének hatálya alá tartozó ingatlan esetében az Önkormányzat megbízottjaként eljáró Rév8 Zrt. feladatait az elbontásra kerülő épületekben lévő helyiségek esetén, ideértve a bérleti szerződések megszüntetésének, valamint a helyiségek birtokba való visszavételével kapcsolatos feladatokat is. A megállapodásban rögzíthetők a HVT területén lévő helyiséghasználók elhelyezésével és e helyiségek kiürítésével kapcsolatos feladatok is.

(4)⁴ A Kt-t és a hatáskörrel rendelkező bizottság feladatukat a Polgármesteri Hivatal, valamint az Önkormányzat és a vagyonkezelő szervezet közötti szerződés keretei között, a bérbeadó szervezet közreműködésével látják el.

(5) A bérbeadó szervezet akkor jogosult e rendeletben meghatározott jognyilatkozat megtételére, ha erre e rendelet, az Önkormányzattal kötött megbízási szerződés, vagy a bérbeadói döntés felhatalmazza.

(6) Változás estén a bérbeadói kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos megbízásról, a megbízott szervezetről, elérhetőségéről és helyiségekkel kapcsolatos kötelezettségei lényeges elemeiről a bérlőket az Önkormányzat honlapja és a Józsefváros c. lap útján, vagy egyéb, a tájékoztatás céljának megfelelő módon tájékoztatni kell.

(7) A bérbeadói döntéssel kapcsolatos előterjesztést és javaslatot a bérbeadó szervezet készíti el és terjeszti a bérbeadói jogkör gyakorlója elé.

(8) Ha a javaslat ellentétes a korábbi döntéssel, a bérleti jogviszony ügyében akkor lehet dönteni, ha a korábbi döntés előbb vagy egyidejűleg megváltoztatásra vagy visszavonásra kerül.

(9) Az (1)-(8) bekezdés nem érinti a Kt-nek azt a jogát, hogy bármelyik helyiség tekintetében közvetlenül gyakorolja a bérbeadói jogokat.

(10) A bérbeadó szervezet a bérleti szerződés tartalmát a jelen rendelet és hatáskörrel rendelkező bizottság, illetőleg Képviselő-testület, mint a bérbeadói jogkör gyakorlója által meghatározottak keretén belül állapítja meg.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1)⁷ Bérleti szerződést (a továbbiakban: szerződés) üres és a bérlőnek való átadást meggátló joggal nem terhelt, rendeltetésszerű használatra alkalmas, vagy azzá tehető helyiségre lehet kötni, valamint olyan helyiségre, amelyre a gátló körülmény az ingatlan birtokba adásáig elhárítható.

(2) Bérbe adható a helyiségben folytatni kívánt tevékenység céljára állapotánál fogva használhatatlan helyiség is, ha a rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételét a bérlő vállalja.

(3) A HVT területén lévő helyiségeket, valamint azokat a helyiségeket, amelyek bontásáról döntött a Kt. csak határozott időtartamra lehet bérbeadni úgy, hogy az a döntésben szereplő munkálatok határidőben való megkezdését ne befolyásolja, és a leendő bérlő vállalja, hogy a helyiséget a bérleti jogviszony leteltével elhagyja, általa a helyiségben elvégzett munkálatok megtérítésére nem tart igényt.

(4) Azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a Kt. döntött, csak abban az esetben lehet bérbeadni, ha a bérbeadás az említett munkák határidőben való megkezdését nem veszélyezteti, vagy, ha a jövőbeni bérlő az önkormányzati döntésnek megfelelő felújítási, átalakítási, korszerűsítési munkák elvégzését a bérbeadóval kötött megállapodásban vállalta.

(5) Nem adható bérbe a helyiség, amennyiben

5. § (1) A HVT területén lévő bontásra kerülő vagy funkcióváltásra (rendeltetésének megváltoztatására) kijelölt épületben lévő helyiséget általában átmenetileg, a helyiséget magában foglaló épület lebontásáig, vagy a funkcióváltás feltételeihez szükséges munkálatok megkezdéséig lehet bérbe adni úgy, hogy a leendő bérlő vállalja a helyiség azonnali elhagyását, és tudomásul veszi, hogy a helyiségre fordított költségeinek megtérítését a bérbeadón nem követelheti.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt épületben lévő helyiséget általában olyan személynek lehet a bérbe adni, akinek HVT területén bontásra kerülő vagy funkcióváltásra kijelölt épületben lévő helyiségét kell kiürítenie és csak átmeneti elhelyezésére van szükség. Ebben az esetben a rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni.

(3) A HVT területén lévő helyiség a Rév8 Zrt.-vel egyeztetett határozott vagy határozatlan időtartamra adható bérbe, ideértve a bérleti szerződés feltételeinek a IV. FEJEZET szerinti módosítását is.

(4) Ha a bérbeadásról szóló döntés másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben megjelölt épületben lévő helyiség bérbeadása esetén bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy ezen helyiség után, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő másik helyiség bérbeadására vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

6. § E rendelet hatályba lépésekor tartósan, legalább 6 hónapja üresen álló helyiségek esetén a bérbeadó szervezet javaslatára a hatáskörrel rendelkező bizottság dönt a hasznosítás érdekében szükséges intézkedésekről (átalakítás, csatolás, felújítás, stb.), a helyiség hasznosítása során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. A bérbeadó szervezet akkor tehet javaslatot a helyiséghasznosítás egyéb módjára, ha a helyiség bérbeadása a rendeletben foglaltak alapján eredménytelen.

6/A. §⁸ (1) Amennyiben a hatáskörrel rendelkező bizottság által bérbeadásra kijelölt, legalább 3 éve üresen álló pincére vagy egyéb nem utcai helyiségre a (2) bekezdés szerinti személy vagy szervezet bérbevételi kérelmet nyújt be, a bérbeadó szervezet a bérleti szerződést megköti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet

7. § (1) A helyiséget csak versenyeztetés alapján lehet bérbe adni, ha:

(2) Ha az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, a helyiséget versenyeztetés nélkül lehet bérbe adni.

8. §¹⁰ (1) Bérlőként természetes személlyel, egyéni vállalkozóval, jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel köthető bérleti szerződés. Az olyan jogi személynek és jogi személynek nem minősülő szervezetnek, amely nem minősül a törvény erejénél fogva átláthatónak, a bérleti szerződés megkötéséhez átláthatósági nyilatkozatot kell tennie.

(2) Bérleti jogviszony létesítéséből kizárt az a személy, akinek az Önkormányzattal szemben köztartozása van, vagy akivel, illetve akinek a tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel szemben az Önkormányzatnak lakás- vagy helyiségbérleti jogviszonyon alapuló lejárt követelése van. Amennyiben az adós kérelmezi és megfelelő biztosítékot, így különösen a tartozás összegének megfelelő bankgaranciát ad, úgy jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában az Önkormányzat az adóssal a tartozás megfizetésének átütemezéséről megállapodást köthet.

(3) Az Új Teleki téri Piac bérlője az a személy, aki a piac területén lévő értékesítő helyiségre bérleti jogot szerez és a bérbeadó szervezettel szerződést köt

9. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a leendő bérlőtársak írásban megállapodtak és közösen vállalják a bérbeadás során meghatározott feltételek teljesítését.

(2) Már fennálló szerződés esetén a bérlőtársi jogviszony létesítésnek és a bérlőtársi kör bővítésének feltétele, hogy erről a leendő bérlőtársak megállapodjanak és a hatáskörrel rendelkező bizottság engedélyt adjon a szerződés módosítására. Már fennálló szerződés esetén a bérlőtársi jogviszony létesítésének és a bérlőtársi kör bővítésének feltételeire a bérleti szerződés módosításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha bérlőtársi jogviszony megszüntetését úgy kérik, hogy bérleti jogviszony ezzel nem szűnik meg, a bérleti szerződés módosításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

10. § (1) A bérbeadó a helyiséget több bérlő részére úgy is bérbe adhatja, hogy a bérlők mindegyike a helyiség egy elkülöníthető részét (pl. szobáját) kizárólagosan, a helyiség meghatározott, elkülönített részeit pedig a többi bérlővel közösen használja (társbérlők). Társbérletként bérbe adható az a helyiség is, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint egy külön tulajdoni illetőséget alkot, de két vagy több, önállóan megközelíthető, önálló közművekkel és mérőórákkal rendelkező helyiségrészekből áll.

(2) A társbérlők önálló bérlőnek minősülnek, jogaikat önállóan gyakorolják, és kötelezettségeiket önállóan teljesítik.

(3) Az egyes bérlők által fizetendő bérleti díjat a kizárólagosan használt helyiségrészre eső bérleti díj és a közösen használt helyiségrész bérleti díjnak a kizárólagosan használt helyiségrészre jutó hányada összegében kell meghatározni.

(4) A bérlők bármelyike bérleti szerződésének megszűnése a többi bérlő bérleti szerződését nem érinti.

11. § Új bérbeadás esetén a helyiségben végezhető tevékenység meghatározásáról a bérlő kiválasztása során kell dönteni. A szerződés megkötésre kiválasztott bérlőt figyelmeztetni kell, hogy a helyiségben folytatni kívánt tevékenységgel kapcsolatban az engedélyező hatóságok, szakhatóságok és közüzemi szolgáltatók (a továbbiakban együtt: hatóságok) nyilatkozatát, valamint a jogszabály szerinti tulajdonosi hozzájárulást a bérlőnek kell beszereznie. A bérbeadás során ezért az Önkormányzat nem szavatolja, hogy bérlő a helyiségben az általa kívánt tevékenységet folytathatja.

12. § (1) Új bérbeadás esetén a bérleti jogviszony időtartamáról a bérlő kiválasztása során kell dönteni. A bérleti szerződés:

(2) A bérbeadás időtartamának meghatározásánál a bérlő igényét is mérlegelni kell. Bérlőkijelölési jog esetén a szerződést a jogosult által meghatározott időtartamra kell megkötni.

(3) Határozatlan időre szóló bérleti szerződést 30 napos felmondási idő kikötésével kell megkötni, amennyiben a bérbeadásról szóló döntés meghozatalakor ettől eltérő rendelkezés nem születik.

(4)¹¹ Határozott időre kötött bérleti szerződés esetén a bérlőt előbérleti jog illeti meg.

13. § (1) A szerződés általában határozott időre hozható létre, amely legfeljebb tizenöt évig terjedő időtartamra szólhat. Az öt évnél hosszabb határozott időre kötött szerződés időtartama öt év elteltével a bérlő kérelmére módosítható.

(2) Értékesítésre kijelölt épületben lévő helyiség kizárólag egy éves, határozott időtartamra adható bérbe azzal, hogy a leendő bérlő vállalja a helyiség azonnali elhagyását, és tudomásul veszi, hogy a helyiségre fordított költségeinek megtérítését a bérbeadón nem követelheti.

(3) A szerződésben ki kell kötni, hogy ha a határozott időre szóló vagy a feltétel bekövetkezéséig tartó szerződés bármilyen okból határozatlan időtartamúvá alakul át, a bérleti jogviszonyra a Ltv-nek és a rendeletnek a határozatlan időre szóló bérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, amelynek kezdő időpontjaként az eredeti szerződés megkötését kell tekinteni.

(4) A szerződést határozatlan időre lehet kötni, különösen:

(5)¹² Határozott időre kötött bérleti szerződés esetén a bérlő részére a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság opciót biztosíthat. Amennyiben a bérlő él az opciós jogával, a bérleti szerződés hosszabbításáról szóló megállapodást a bérbeadó szervezet a bérleti szerződésben foglaltakkal azonos feltétek szerint megköti, ide nem értve azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály alapján módosítani szükséges.

14. § (1) Új bérbeadás esetén a helyiség bérleti díjának mértékéről a bérlő kiválasztása során kell megállapodni. Amennyiben az Önkormányzat részéről történik az ajánlattétel, a helyiség bérleti díjának mértékét a Képviselő-testület határozatában megállapított bérleti díjak alapján kell meghatározni. Versenyeztetési eljárás során bérbe adandó helyiség esetében a minimális bérleti díj összegét a pályázati felhívásban kell megjelölni. A hatáskörrel rendelkező bizottság a bérbeadói döntés meghozatalakor a képviselő-testületi határozatban foglaltaktól csak akkor térhet el, ha a kérelmező bérleti díj ajánlatot tett.

(2) A bérlő a bérleti szerződés megkötését megelőzően a (3) bekezdésben foglaltak kivétel köteles a bérbeadónak 3 havi bruttó bérleti díjnak megfelelő összeget óvadékként megfizetni.

(3)¹³ 180 napot meg nem haladó bérbeadás esetén a bérlő által a bérleti szerződés megkötésekor fizetendő óvadék összege:

(4) A hatáskörrel rendelkező bizottság jogosult a (2) és a (7) bekezdés szerinti óvadék összegének mérséklésére.

(4a) A hatáskörrel rendelkező bizottság az egy évnél hosszabb időre kötött határozott idejű vagy határozatlan idejű szerződéseknél jogosult a (2) és (7) bekezdés szerinti óvadék megfizetését legfeljebb 6 havi részletben engedélyezni. Az első részletet a bérleti szerződés megkötéséig kell megfizetni, a többi részletet a tárgyhó 10. napjáig.

(5) Az óvadék a hatáskörrel rendelkező bizottság döntése alapján bankgaranciával, vagy az Önkormányzatra engedményezett értékpapírral kiváltható.

(5a)¹⁴

(6) A befizetett óvadék a bérleti szerződés lejártakor visszajár, ha a bérlőnek nincs semmiféle hátraléka és a helyiséget megfelelő állapotban adja vissza bérbeadónak. A bérleti jogviszony ideje alatt a bérbeadó jogosult az óvadékot a bérleti díj és az ezzel összefüggő közüzemi tartozásra, valamint a rendeltetésellenes használatból eredő meghibásodások kijavítására felhasználni. Ebben az esetben a bérlőnek az óvadékot az eredeti összegre fel kell töltenie.

(7) Amennyiben a felek a bérlő kezdeményezésére a bérleti szerződést bármilyen okból módosítják, a bérlő a már befizetett óvadék összegét köteles feltölteni a bérleti szerződés módosításának időpontjában érvényes bruttó bérleti díj (2) bekezdés szerint számított összegére. A bérlő a bérleti szerződés módosításának időpontjában érvényes bruttó bérleti díj összegével a (2) bekezdés szerint kiszámított óvadék megfizetésére kötelezett, ha óvadék megfizetésére korábban nem került sor.

15. § (1) A bérbeadó szervezet az alábbi esetekben a bérleti díj fizetési kötelezettséget a bérlő kérelmére felfüggesztheti arra az időtartamra – de legfeljebb 12 hónapra –, amíg az említett akadály fennáll:

(2) Egy évet meghaladó időtartamú felfüggesztésről a hatáskörrel rendelkező bizottság dönt.

(3) A felfüggesztés időtartamát, feltételeit, a bérlőre háruló kötelezettségeket megállapodásban kell rögzíteni.

16. § (1) A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:

(2) Külön szolgáltatásnak minősül az is, ha a bérlő által a helyiségben igénybe vett szolgáltatás díját a szolgáltató felé közvetlenül a bérbeadó fizeti meg (vagy a szolgáltató bérbeadótól is behajthatja) és a bérlő ennek alapján fizet térítést az Önkormányzatnak vagy a bérbeadó szervezetnek.

(3) A szerződésben rögzíteni kell, hogy a külön szolgáltatások után a bérbeadónak fizetendő térítés (díj) megfizetésének késedelmét vagy fizetésének elmulasztását úgy kell elbírálni, mintha a bérlő a bérleti díjjal esne késedelembe.

(4)¹⁶ A külön szolgáltatás díját a bérlőnek a bérleti díjon felül kell megfizetni.

17. § (1) A bérleti jogviszony a bérbeadó és a bérlő írásbeli szerződése alapján jön létre. A bérleti szerződést a bérbeadó szervezet készíti elő. A bérleti szerződés értelemszerűen alkalmazandó, lényegesebb tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A bérleti szerződést a bérbeadó nevében a polgármester felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet írja alá.

(2)¹⁷ A szerződést - a (2a) bekezdésben foglalt eset kivételével - a bérbeadói jogkör gyakorlójának döntése alapján lehet megkötni. A szerződést azzal kell megkötni, akit a bérbeadói jogkör gyakorlója bérlőként megjelöl.

(2a)¹⁸ A bérbeadó szervezet a 180 napot meg nem haladó időtartamú bérleti szerződést a Képviselő-testület határozatában megállapított bérleti díjon megköti.

(3) A szerződést akkor lehet megkötni, ha a bérlő e rendeletben, valamint a bérbeadó döntésében foglalt fizetési kötelezettségét az Önkormányzattal, vagyonkezelővel, vagy a bérbeadó szervezettel szemben teljesítette, és az Önkormányzattal, vagyonkezelővel, vagy a bérbeadó szervezettel szemben semmilyen helyiségbérlettel és ehhez kapcsolódó díjakkal összefüggő lejárt tartozása nincs, annak teljesítését hitelt érdemlően igazolta.

(4) A bérleti szerződés megkötését követően a bérlőnek közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kell aláírnia. Ebben tudomásul veszi és kötelezi magát arra, hogy amennyiben a bérleti jogviszonya a bérbeadó által felmondásra kerül, vagy az lejár, el kell hagynia a bérleményt. Ezen túl kötelezi magát arra, hogy a bérleti jogviszonyból mindenkor fennálló tartozás mértékére elfogadja a bérbeadó nyilvántartásai alapján készült, közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt. A bérleti szerződés hatálybalépésének feltétele a közjegyzői okirat elkészítése, amelyre a bérleti szerződésben utalni kell.

(5) A közjegyzői okiratot az alábbi esetekben nem szükséges elkészíttetni:

(5a) Nem kell közjegyzői okiratot elkészíteni e rendelet 8. § (3) bekezdése alapján kötött bérleti szerződés esetén.

(6) A 4. § (3), (5) bekezdés és az 5. §-ban meghatározott helyiség esetén a közjegyzői okirat elkészítése a bérleti szerződés hatálybalépésének feltétele, ez alól a hatáskörrel rendelkező bizottság sem adhat felmentést. A közjegyzői okirat költségeit a bérlőnek kell megfizetnie, ez alól a hatáskörrel rendelkező bizottság adhat felmentést.

(7) A bérleti jogviszony folytatása esetén a hatáskörrel rendelkező bizottság döntése alapján a bérbeadó szervezet a bérlő kérelmére nyilatkozatot ad, amely alapján a korábbi bérlő helyébe az új bérlő lép. Az érintett bérleti szerződés feltételei azonosak a korábbi bérlővel fennállt bérleti szerződés feltételeivel, ide nem értve azt az esetet, ha jogszabály alapján az új bérlőt egyes kedvezmények nem illetnek meg. Nem elegendő a nyilatkozat kiadása, az új bérlővel a bérleti jogviszony az új bérleti szerződés megkötését követően az egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozat aláírásával jön létre, amennyiben a bérlőnek a hatáskörrel rendelkező bizottság döntése alapján a 17. § (4) bekezdésben foglalt közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kell tennie.

(8) Bérbeadó köteles gondoskodni a zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer üzemeltetése esetén, az erre vonatkozó, a társasházakról szóló törvényben meghatározott tájékoztatás mindenki számára jól látható helyen történő közzétételéről.

18. § (1)²¹ A bérlő számára a szerződés megkötésére a bérbeadói döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapot, közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételére további 15 munkanapot magában foglaló határidőt kell szabni, amelyet a kijelölt bérlővel közölni kell. A bérbeadónak a bérlő kijelöléséről szóló – bérlővel közölt – jognyilatkozatához való kötöttsége a szerződés megkötésére meghatározott határidő lejártáig tart. A határidő a kézhezvételt követő munkanapon kezdődik és az azt követő tizenötödik munkanapon 12 órakor jár le. A szerződéskötési határidőt a bérbeadó szervezet a bérlő kérelmére egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja, amely időtartam, mind a szerződés aláírására, mind a közjegyzői okirat aláírására vonatkozó időtartamot magában foglalja. További hosszabbításról a hatáskörrel rendelkező bizottság jogosult dönteni.

(2) A bérlő kijelöléséről történő értesítésnek figyelmeztetést kell tartalmaznia, hogy ha a kijelölt személy a bérleti szerződést határidőben nem köti meg, vagy a bérleti jogviszony létrejöttének feltételeként előírt a közjegyzői okiratot határidőben nem írja alá és adja át a bérbeadó szervezet részére, a bérbeadónak a bérlő kijelöléséről szóló jognyilatkozatához való kötöttsége megszűnik, ezt követően a bérbeadó már nem köteles a bérleti szerződés megkötésére.

18/A. § E fejezet alkalmazásában:

18/B. § (1) E fejezet az önkormányzati feladatokhoz és célokhoz kapcsolódó tevékenységet végző személyek részére a helyiség kedvezményes bérleti díjon történő bérbeadásának és versenyeztetési eljárásának külön szabályait határozza meg.

(2) Az e fejezet szerint létrejött bérleti jog gyakorlása harmadik személynek nem ruházható át.

(3) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a hatályba lépését megelőzően az önkormányzati feladatokhoz és célokhoz kapcsolódó tevékenységet végző személlyel kötött bérleti szerződés módosítását a bérlő kezdeményezi, amennyiben a szervezet a 3. melléklet szerinti éves szakmai tervét és a 4. melléklet szerinti éves beszámolóját a módosításra irányuló kérelmével együtt benyújtja, valamint a pályázati felhívás szerinti együttműködési megállapodás megkötését vállalja.

(4) Az e fejezet alapján megkötött bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérleti jogviszony időtartama alatt a bérlő bérbeszámítással nem élhet, és a helyiség felújítására, karbantartására fordított beruházásait a bérbeadó semmilyen más módon nem téríti meg.

18/C. § (1)²³ A hatáskörrel rendelkező bizottság kijelöli – a bérbeadó szervezet javaslatára – azt a helyiséget, amely kedvezményes bérleti díjjal adható bérbe

(2)²⁴ A helyiség bérbeadásáról szóló pályázat kiírásáról a Városüzemeltetési, Közösségfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (a továbbiakban: szakmailag felelős bizottság) javaslatára a hatáskörrel rendelkező bizottság dönt.

(3) A helyiség bérbeadására irányuló pályázati kiírás tartalmazza:

(4) A (3) bekezdés ha) alpontja szerinti együttműködési megállapodásnak legalább arra vonatkozóan kell kötelezettségvállalást tartalmaznia, hogy a szervezet

(5) A (3) bekezdés k) pontja esetén a határidő meghosszabbodásáról szóló hirdetményt a bérbeadó szervezet a mindenkori versenyeztetési szabályzatnak megfelelően közzéteszi.

(6)²⁶ Pályázat nélkül, e fejezet szerinti kedvezményes díjjal adható bérbe helyiség annak a bérlőnek, aki bérleti szerződése módosítását kezdeményezi, és módosítási kérelmében igazolja, hogy az e fejezetben előírtaknak megfelel és az e fejezetben meghatározott kötelezettségeket vállalja.

18/D. §²⁷ A pályázat eredményéről, a bérbeadásról, a bérleti szerződés 18/C. § (6) bekezdése szerinti módosításáról és az együttműködési megállapodás megkötéséről a szakmailag felelős bizottság javaslatára a hatáskörrel rendelkező bizottság dönt. Az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell az éves beszámoló és az éves szakmai terv benyújtásának elmulasztásából adódó jogkövetkezményeket is.

18/E. § (1) A nyertes pályázó a tárgyévet megelőző évről szóló éves beszámolóját és a tárgyévre vonatkozó éves szakmai tervét – a rendelet 3. és 4. számú melléklete szerint – a szerződés megkötését követő minden év március 31. napjáig köteles benyújani. Amennyiben a bérleti szerződés és az együttműködési megállapodás tárgyévet megelőző évben került megkötésre, akkor az éves beszámoló törtévre vonatkozik.

(2) Az éves beszámoló és az éves szakmai terv elfogadásáról a szakmailag felelős bizottság dönt.

(3) A szakmailag felelős bizottság

(4) A szakmailag felelős bizottság javaslatára a hatáskörrel rendelkező bizottság a bérleti díjkedvezményt megvonhatja vagy a bérleti szerződést felmondhatja, amennyiben az együttműködési megállapodás feltételei már nem állnak fenn.

18/F. § A helyiség minimális kedvezményes bérleti díja a mindenkori közös költség vagy a mindenkori üzemeltetési költség összege.

18/G. § (1) Kedvezményes bérleti díj nem adható annak a szervezetnek, akinek a kedvezményes bérleti díjról szóló döntés meghozatalakor a bérbeadóval szemben tartozása áll fenn.

(2) Az elengedett nettó bérleti díjat a szervezet támogatásként köteles kezelni.

(3) A kedvezményes bérleti díj megállapításával elengedett bérleti díj összege az Önkormányzat által nyújtott közvetett támogatásnak minősül, melyről szóló analitikus nyilvántartást a bérbeadó szervezet köteles vezetni és az Önkormányzat részére erről adatot szolgáltatni.

18/H. § A kedvezményes bérleti díj mellett a bérlő szervezetnek a közös költséget, vagy az üzemeltetési költséget és a helyiség után fizetendő közüzemi és különszolgáltatási díjakat is meg kell fizetnie.”

19. § (1) A befogadáshoz, az albérletbe adáshoz, a helyiség cseréjéhez és a bérleti jog átruházáshoz való bérbeadói hozzájárulás szabályait a rendelet hatálybalépésekor már fennálló és a rendelet alapján kötött szerződésekre egyaránt alkalmazni kell, ha a hozzájárulás iránti kérelmet e rendelet hatálybalépése után terjesztik elő a hatáskörrel rendelkező bizottság részére.

(2) A bérbeadói hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról a hatáskörrel rendelkező bizottság dönt.

(3) A bérbeadói hozzájárulás feltételeként kiköthető, hogy a bérlőnek vállalnia kell:

20. § (1) A bérbeadói hozzájárulásról való nyilatkozat – a bérlő által harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a bérlő kérelmére adható ki. A bérbeadói hozzájárulásról előzetes nyilatkozat is adható.

(2) A bérbeadói nyilatkozat kiadása előtt a bérlőtől és a bérbeadói hozzájárulással érintett harmadik személytől nyilatkozatot kell kérni, hogy vállalják-e a bérbeadó által – a felhívással egyidejűleg – közölt feltételek teljesítését.

(3) Ha a bérlő vagy a hozzájárulással érintett harmadik személy e rendeletben előírt nyilatkozatokat az erre vonatkozó felszólítás átvételét követő 5 munkanapon belül nem teszi meg, a bérbeadói hozzájárulást meg kell tagadni.

(4) Ha a bérbeadói hozzájárulás alapján a bérleti szerződést ki kell egészíteni vagy módosítani kell, vagy más, a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos megállapodást kell kötni, a bérbeadói jognyilatkozat akkor lép hatályba, ha e szerződés, módosítás vagy megállapodás a felek által aláírásra került. Erre a bérlő figyelmét a bérbeadói jognyilatkozatban fel kell hívni. A bérbeadói nyilatkozat közlése során meg lehet határozni azt az időtartamot, ameddig a bérbeadónak a jognyilatkozatához való kötöttsége fennáll. A bérbeadó jognyilatkozatához való kötöttségének a határidejét a bérlő kérelmére a bérbeadó szervezet 30 nappal meghosszabbíthatja, amely további 30 nappal meghosszabbítható, ennek elbírálására a hatáskörrel rendelkező bizottság jogosult.

(5) Ha a bérlő felhívás ellenére sem írja alá a szerződés-módosítást (kiegészítést), azt a bérbeadói hozzájárulás kiadása iránti jognyilatkozata visszvonásának kell tekinteni. Erre a figyelmet írásban fel kell hívni. A bérbeadói hozzájárulás kiadására vonatkozó jognyilatkozat visszavonása esetén a bérbeadói hozzájárulást vissza kell vonni, és erről a bérlőt értesíteni kell.

21. § (1) Bérleti jog átruházása és cseréje esetén, valamint bérlőtársi jogviszonynak a jogviszony létrejöttétől számított 12 hónapon belül történő megszűntetése esetén a bérbeadó szerződéskötési díjat jogosult felszámítani, amelynek mértéke a bérleti jogviszony fennállásának várható időtartama alapján kerül meghatározásra. A díj mértéke határozatlan idejű szerződés esetén 6 havi bérleti díjnak megfelelő összeg, határozott idejű szerződés esetén pedig a bérleti jogviszonyból még hátralévő, minden megkezdett év után egy havi bérleti díjnak megfelelő összeg. A szerződéskötési díj a bérlőnek nem jár vissza, azt a bérleti jogviszony megszűnésekor sem kell visszafizetni. A szerződéskötési díj mérsékléséről és elengedéséről a hatáskörrel rendelkező bizottság jogosult dönteni.

(2) Csereszerződés alapján az új bérlővel – a bérbeadói hozzájárulás kiadása érdekében vállalt feltételeket nem számítva – ugyanolyan tartalmú szerződés köthető, mint amilyen az Önkormányzat tulajdonában álló helyiségre a korábbi bérlővel fennállt. A bérlőnek a 17. § (4) bekezdésében foglalt közjegyzői okiratot alá kell írnia, amennyiben az a bérleti jogviszony létrejöttének feltételeként előírt.

(3) Bérleti jog átruházása, cseréje, bérlőtársi jogviszony létesítése esetén a bérleti szerződés megkötéséig az eredeti bérlő felel a helyiségbérlettel felmerülő kötelezettségek teljesítéséért, a bérbeadó nyilatozata nem eredményezi a bérleti jogviszony módosítását.

22. § (1) A befogadáshoz és az albérletbe adáshoz (a továbbiakban: albérlet) való bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a szerződés megszűnése esetén a befogadott személy vagy az albérlő a helyiséget csereelhelyezés és pénzbeli térítés igénye nélkül köteles kiüríteni. A helyiség bérleti díjára vonatkozóan az albérlő részére készfizető kezességet kell kikötni, és elő kell írni 17. § (4) bekezdésében meghatározott közjegyzői okirat aláírását, amennyiben az a bérleti jogviszony létrejöttének feltétele.

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy ha a bérleti szerződés cserehelyiség biztosítási kötelezettség mellett szűnik meg, a cserehelyiség megfelelőségénél kizárólag a bérlő vehető figyelembe.

(3) A hozzájárulás feltételeként ki kell kötni, hogy ha a bérleti szerződés a bérlő halála miatt szűnik meg, az albérlő és a befogadott személy a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, kivéve, ha olyan személy befogadása történik, aki az Ltv. alapján a bérleti jogviszony folytatására jogosult.

(4) A helyiség albérletbe adásához akkor lehet hozzájárulni, ha a bérlő az albérletbe adás idejére emelt bérleti díjként megfizeti az albérletbe adott helyiségrészre eső emelt bérleti díjat, amelynek összegét – a bérleti díj másfélszerese és háromszorosa között – a hatáskörrel rendelkező bizottság határozza meg.

(5) Az üzletközpont céljára használt bérlemények esetében az albérletbe adáshoz való bérbeadói hozzájárulásnak nem feltétele, hogy a bérlő a (4) bekezdés szerinti emelt bérleti díj megfizetésére kötelezettséget vállaljon.

(6) A befogadás célja a helyiség vagy a helyiség egy meghatározott része használatának a bérbeadó által történő biztosítása állandó gazdasági tevékenység folytatása céljából.

(7) A hozzájárulás feltétele a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő módosítása, mely szerint a bérleti díj mértéke 25 %-kal emelkedik.

(8) A bérlő a befogadottnak ingyenesen is biztosíthatja a helyiség használatát, de a (7) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.

23. § (1) E fejezetet a szerződés módosításának azokra az eseteire kell alkalmazni, amikor nem bérbeadói hozzájárulás (III. FEJEZET) miatt történik a szerződés módosítása, függetlenül attól, hogy a módosítást melyik fél kezdeményezi. Ezekben az esetekben a bérleti szerződés módosítása a szerződő felek jogait és kötelezettségeit nem érinti, csupán a szerződésben szereplő adatok változnak.

(2) Ha a szerződés a bérbeadói hozzájárulás megadásával egyidejűleg, de a bérbeadói hozzájárulástól függetlenül is módosításra kerül, a bérbeadói hozzájárulásról való döntésre és a szerződés módosítására vonatkozó szabályokat együtt kell alkalmazni.

(3) E fejezetet e rendelet hatályba lépésekor fennálló és a rendelet alapján kötött szerződések módosítására egyaránt alkalmazni kell.

(4) A szerződés e fejezet szerinti módosításáról, javításáról a bérbeadó oldaláról a bérbeadó szervezet jogosult eljárni, az alábbi esetekben:

24. § (1) A bérlő bérleti szerződés módosítására irányuló kezdeményezése esetén bármelyik e bekezdés szerinti kizáró feltétel megszűnésének hitelt érdemlő igazolásáig bérbeadói oldalról a szerződés jelen fejezet szerinti módosításáról nem lehet megállapodni. Kizáró feltétel, ha:

(2) A bérleti szerződés módosításáról szóló bérbeadói megállapodás feltételekhez köthető. Különösen – de nem kizárólag – a bérlőnek vállalnia kell

25. § Az Önkormányzat a tevékenység megváltoztatásánál (módosításánál, kiegészítésénél) sem vállalhat szavatosságot, hogy bérlő a helyiségben az általa kívánt tevékenységet folytathatja.

26. § (1) A rendelet hatályba lépésekor már fennálló, határozatlan időre szóló szerződés a bérlő írásbeli kezdeményezésére a 12-13. §-ban foglaltak, valamint e rendelet 2. melléklete alapján módosítható.

(2) Nem lehet a IV. FEJEZET szerint a bérbeadás időtartamát módosítani, ha a fővárosi építési keretszabályzat, fővárosi településszerkezeti terv, fővárosi szabályozási keretterv, kerületi építési szabályzat, kerületi szabályozási terv (részletes rendezési terv), vagy már kiadott építésügyi hatósági határozat értelmében a helyiség (a helyiséget érintő épületrész) átalakítására, lebontására vagy rendeltetésének megváltoztatására kerül sor.

27. § (1) A szerződés módosításáról való megállapodás feltétele az is, hogy a bérlő elfogadja a módosított bérleti szerződésben is rögzítendő következő kikötéseket:

(2) Ha a szerződés az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt okból szűnik meg, az Önkormányzat ugyanolyan időtartamra, mint amennyi még a megszűnő bérleti szerződés határozott idejéből hátra van, a bérelt helyiséghez hasonló adottságú helyiséget ad bérbe a bérlőnek, a megszűnő szerződésben foglaltakkal azonos feltételekkel.

(3) Ha a szerződés az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt okból szűnik meg és a bérelt helyiséghez hasonló adottságú helyiség nem áll rendelkezésre és a bérlő elfogadja – vagy a bérlő kéri –, az Önkormányzat a bérelt helyiség ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott beköltözhető forgalmi értéke alapján megállapított ellenértékének időarányos (a még hátralévő bérleti időre számított) részét fizeti meg a bérlőnek.

(4) Ha a 26. § (1) bekezdése alapján módosított szerződéssel érintett helyiségre vagy a (2) bekezdés alapján bérbe adott helyiségre fennálló szerződés a szerződésben rögzített határozott idő lejárta miatt szűnik meg, a bérlő kezdeményezésére a bérbeadó legfeljebb 15 újabb évre a bérlőnek adja bérbe a helyiséget, ha:

(5) Ha a bérbeadó a szerződés megszűnését követően dönt a helyiség bérbeadás útján való hasznosításáról, a bérlőnek a szerződés megszűnése előtt bejelentett igényére a harmadik személytől kapott ajánlatot a bérlő részére meg kell küldeni, és ha a harmadik személy által adott vagy elfogadott feltételek teljesítését vállalja, a volt bérlővel kell a bérleti szerződést megkötni.

(6) A bérbeadónak és a bérlőnek a fennálló szerződéssel kapcsolatos egyezségét, a bérbeadó engedélyét és a bérbeadói hozzájárulást, valamint annak feltételeit a szerződésben módosítással, kiegészítéssel rögzíteni kell.

28. § (1) A szerződés módosítás akkor írható alá, ha a bérlő az e rendeletben, vagy a bérbeadó döntésében foglalt fizetési kötelezettségét az Önkormányzattal, a vagyonkezelővel, a bérbeadó szervezettel szemben teljesítette és azt hitelt érdemlően igazolta.

(2) Ha a bérleti szerződést ki kell egészíteni vagy módosítani kell, vagy más, a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos megállapodást kell kötni, a bérleti szerződés kiegészítésére, módosítására, a megállapodás megkötésére a 18. § (1) bekezdése szerinti határidőket kell alkalmazni, amelyet a bérlővel közölni kell.

(3) Ha a bérlő felhívás ellenére sem írja alá a bérleti szerződés módosítást (kiegészítést), azt a a szerződés módosítására vonatkozó jognyilatkozata visszavonásának kell tekinteni. Erre a figyelmét írásban fel kell hívni. A szerződés módosítására vonatkozó jognyilatkozata visszavonása esetén szerződés módosításával kapcsolatos bérbeadói nyilatkozatot – ideértve a bérbeadó szervezet nyilatkozatát is – vissza kell vonni, és erről a bérlőt értesíteni kell.

29. § Határozott időre kötött bérleti szerződés meghosszabbítására e rendeletben foglalt feltételek alapján a bérbeadó szervezet jogosult abban az esetben, ha a bérlőnek nincs az Önkormányzattal, vagyonkezelővel, bérbeadó szervezettel szemben fennálló tartozása. Ebben az esetben a bérlő a lejáró bérleti szerződésben foglalt azonos feltételek (bérlő, bérleti jogviszony időtartama, bérleti díj mértéke, tevékenységi kör) mellett jogosult a bérleti szerződés meghosszabbítására. Az Önkormányzattal, bérbeadó szervezettel szemben fennálló tartozásnak minősül a bérleti díj hátralék rendezésére kötött részletfizetési megállapodás is. Ettől eltérő esetben a bérbeadói jogokat gyakorló hatáskörrel rendelkező bizottság dönt.

30. § (1) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, és emiatt másik helyiség bérbeadásáról vagy pénzbeli térítés fizetéséről a hatáskörrel rendelkező bizottság dönt.

(2) A HVT területén lévő helyiséget kivéve, az (1) bekezdés szerinti megállapodást akkor lehet megkötni, ha a helyiségre harmadik személy ajánlati kötöttségét is tartalmazó tulajdonszerzési vagy bérbevételi szándékot jelentett be, továbbá ha a helyiségre az Önkormányzat által kötött szerződés teljesítése miatt, vagy az Önkormányzat költségvetési szerve, a többségi tulajdonában álló gazdasági társasága által ellátott közszolgáltatások céljára van szükség.

(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése miatt csak másik helyiséget kér, vagy ha a bérleti jogviszony megszüntetéséért a bérlő részére térítést azért nem kell fizetni, mert a bérlő az Önkormányzat felé fennálló – e rendelet hatályba lépése előtt felhalmozott – tartozása a bérlőnek egyébként járó ellenértékbe beszámításra kerülhet. Más beszámítást a hatáskörrel rendelkező bizottság engedélyezhet.

(4) Ha a (2)-(3) bekezdés szerint szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén ellenérték fizethető, az Önkormányzat a helyiség értékének legfeljebb100 százalékáig terjedő összeget fizethet a bérlőnek.

(5) Ha a (2)-(3) bekezdés szerint szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén ellenérték fizethető és a szerződés megszüntetésével érintett valamint az ezzel egyidejűleg bérbe adandó másik helyiség értéke között különbség van, az (1) bekezdés szerinti megállapodás kiterjedhet arra is, hogy az Önkormányzat a különbözetet megfizeti.

(6) Ha a szerződés megszüntetésével érintett, valamint az ezzel egyidejűleg a bérbe adandó másik helyiség értéke közötti különbség a bérlő javára áll fenn, az értékkülönbözetet köteles az Önkormányzatnak megfizetni.

31. § (1) A hatáskörrel rendelkező bizottság a bérlő (jogszerű használó) elhelyezésére vonatkozó önkormányzati kötelezettség esetén, cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítés megfizetésére is ajánlatot tehet a bérlőnek.

(2) A pénzbeli térítés mértéke a helyiség értékének legfeljebb100 százalékáig terjedhet.

(3) Ha a cserehelyiségre jogosult a pénzbeli térítésre nem tart igényt, részére cserehelyiséget kell bérbe adni.

(4) Ha a szerződés megszüntetésével érintett, valamint az ezzel egyidejűleg bérbe adandó másik helyiség értéke között különbség van, az Önkormányzat a bérlőnek a különbözetet megfizeti.

(5) Ha a szerződés megszüntetésével érintett, valamint az ezzel egyidejűleg bérbe adandó másik helyiség értéke közötti különbség a bérlő a javára áll fenn, az értékkülönbözet Önkormányzat javára történő megfizetését igényelni kell.

32. § A 30-31. § szerinti összeget a birtokbaadás napján kell megfizetni.

33. § (1) A bérlőnek felróható okból a bérbeadó a Ptk. valamint az Ltv. 24. és 25. §-a alapján felmondja a bérleti szerződést.

(2) A bérlőnek felróható okból fel lehet mondani a bérleti szerződést akkor is, ha a bérlő a helyiséget a bérbeadó felhívása ellenére sem használja és a helyiségben úgy szünteti meg a tevékenységét, hogy előzetesen a bérbeadóval nem állapodik meg a bérleti jogviszony szüneteléséről.

(3) Felmondás előtt a bérlőt az Ltv. 25. §-ának alkalmazásával – határidő kitűzésével – fel kell hívni a helyiség rendeltetésszerű használatára.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásától a hatáskörrel rendelkező bizottság adhat felmentést.

(5) Bérlő köteles a bérlemény közvetlen környezetében akár a bérlő vagy tagja, dolgozói, üzleti partnerei, ügyfelei által tanúsított, a közösségi együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartásokat, az önkormányzat közterület felügyeletét ellátó szerve felé haladéktalanul bejelenteni. Amennyiben Bérlő ezen kötelezettségét neki felróható okból megszegi, bérbeadó jogosult a bérleti szerződés (1) bekezdés szerinti felmondására.

34. § A bérleti jogviszony folytatására vonatkozó szabályok a bérbeadó felmondása esetén:

35. § A helyiség bérlőnek való átadásával és bérlőtől való visszavételével kapcsolatos teendőket a bérbeadó szervezet végzi.

36. § A helyiség bérlő részére történő átadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell, a helyiség műszaki állapotára és rendeltetésszerű használatra, alkalmasságára vonatkozó megállapításokat. A helyiség berendezéseiről és egyéb felszerelési tárgyairól leltárt kell felvenni. A jegyzőkönyv és a leltár a bérleti szerződés mellékletét képezi. A jegyzőkönyv és a leltár felvételére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a helyiség bérbeadónak való visszaadása esetében is.

37. § (1) A bérlővel a helyiség bérbeadónak való visszaadásakor a közszolgáltatók legutolsó havi számlájának (fizetési értesítésének) vagy igazolásának bemutatásával bizonyítatni, hogy a közszolgáltatók – és a társasház – felé nem áll fenn tartozása. Ha bérlőnek a közszolgáltatók/a társasház felé vagy a bérbeadó felé tartozása áll fenn a helyiség vissza adásáról készült jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.

(2) Ha bérlő tartozását a bérlőnek az Önkormányzattól járó térítésből nem lehet levonni, a bérlővel szemben a bérbeadó igényét a helyiség visszavételét követően jogi úton érvényesíteni kell.

(3) Ha a a bérlő (helyiség használó) halálát követően nem kerül sor a helyiségbérleti jogviszony folytatására, az örököst fel kell szólítani a helyiségben található ingóságok elszállítására, és a helyiség kiürített állapotban lévő, 90 napon belül történő visszaszolgáltatására. Ha az örökös személye a halálesetet követő 90 napon belül nem kerül jogerősen megállapításra, vagy az örökös a helyiséget nem adja át üresen, a bérbeadó szervezet az örökös költségére az ingóságok erejének értékéig gondoskodik az ingóságok megfelelő raktározásáról.

38. § (1) Az Önkormányzat külön szerződés keretei között a vagyonkezelő útján gondoskodik, hogy a bérlőnek helyiség a megfelelő berendezésekkel együtt a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban kerüljön átadásra, kivéve ha a bérbeadás során olyan megállapodás születik, hogy a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a megfelelő berendezésekkel.

(2) A bérlőnek kell gondoskodnia a helyiségnek a tevékenysége céljára történő alkalmassá tételéről. Az ehhez szükséges összes hatósági engedélyt és a társasház hozzájárulását a bérlő köteles beszerezni.

(3) A bérlőnek kell gondoskodnia a helyiség homlokzatának karbantartásáról, a helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről. Az államháztartás rendszerébe tartozó bérlő esetében a hatáskörrel rendelkező bizottság ettől eltérően dönthet.

(4) Az Önkormányzat a vagyonkezelő útján ellenőrzi a bérlői kötelezettségek teljesítését.

39. § (1) A hatáskörrel rendelkező bizottság hozzájárulásával a bérlővel megállapodás köthető, hogy a bérlő teszi a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmassá, vagy átalakítja, bővíti, korszerűsíti.

(2) A bérlő kérelmére, a hatáskörrel rendelkező bizottság hozzájárulásával a helyiség bővítésére szomszédos, azzal műszakilag egyesíthető használaton kívüli szükséglakás, nem lakás céljára szolgáló vagy a bérlők egyhangú lemondása – társasházban a közgyűlés ilyen értelmű határozata – esetén a közös használatú helyiség felhasználható.

(3) A bérlőnek vállalnia kell a megnövekedő alapterületre vonatkozó helyiségbér, továbbá a műszaki egyesítéssel, bővítéssel kapcsolatos hatósági eljárást és a munkálatok költségeit.

(4) A munkálatok megkezdése előtt a hatóságok és a társasház engedélyét be kell szerezni, amelyhez bérbeadó nevében a tulajdonosi hozzájárulást a polgármester adja ki.

(5) A bérlővel bérleti előszerződést kell kötni a használatbavételi (fennmaradási) engedély megadásáig, de legfeljebb 1 év határozott időre.

(6) Ha a bérlő a műszaki egyesítésre – az előszerződés megkötésétől számított 1 éven belül – önhibáján kívüli okból nem kapott használatbavételi (fennmaradási) engedélyt, a meghosszabbított építési engedély alapján – legfeljebb annak időtartamára – a bérleti előszerződést meg kell hosszabbítani.

(7) Amennyiben a bérlő a műszaki egyesítésre átadott helyiséget illetően az átadástól számított 1 éven belül a munkálatokat nem kezdte el, vagy 2 éven belül nem kapott használatbavételi (fennmaradási) engedélyt, az előszerződés hatályát veszti. Ilyen esetekre az elvégzett munkálatok utáni megtérítési igényt a bérlővel kötött előszerződésben ki kell zárni.

(8) Az Önkormányzat költségére történő átalakításról, korszerűsítésről a költségvetésben e célra tervezett előirányzat terhére a hatáskörrel rendelkező bizottság döntése alapján lehet megállapodni. A munkálatok bonyolításáról a bérbeadó szervezet gondoskodik. A költségkeret felhasználása során a közbeszerzés szabályait értelemszerűen érvényesíteni kell.

40. § (1) A bérlő által elvégzett munkálatokra vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell:

(2)²⁸

(3) Az Önkormányzat nevében a hatáskörrel rendelkező bizottság döntése alapján a bérbeadó szervezet köt megállapodást a bérlővel.

43. § (1)²⁹ Bérlőkijelölési jog biztosításáról – pénzbeli térítés ellenében – és az erről szóló megállapodás feltételeiről, ide nem értve a jogszabályon alapuló bérlő kijelölési jogot, a hatáskörrel rendelkező bizottság dönt. A megállapodásban részletesen kell szabályozni a bérlőkijelölésre jogosult, a bérbeadó és a kijelölt bérlő jogait és kötelezettségeit, valamint a bérlőkijelölési jog gyakorolhatóságának számát. A jogosult magát is jelölheti bérlőnek.

(2) A pénzbeli térítés nem lehet annál kevesebb, mint a helyiség beköltözhető forgalmi értékének ÁFÁ-val növelt összege.

(3)³⁰ A bérlőkijelölési jog jogosultjával a bérbeadó szervezet a jelen rendelet rendelkezései alapján köti meg a bérleti szerződést, a bérleti díjakról szóló képviselő-testületi határozat szerint számított bérleti díjmértékkel.

44. § (1) Azokban a kérdésekben, amelyekben a döntés a Kt-re, a hatáskörrel rendelkező bizottságra tartozik, a jogvitában az Önkormányzat képviseletének ellátásáról a polgármester gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat és a bérbeadó szervezet közötti megbízási szerződés keretei között a bérbeadó szervezet jogosult a bérbeadói jogok érvényesítése érdekében fellépni és gondoskodni a jogvitás ügyek viteléről. Az általa megbízott jogi képviselők – amennyiben az Önkormányzat képviseletére a polgármester meghatalmazta őket – az Önkormányzatot képviselik.

(3) Azon helyiségek esetében, amelyeknél a bérbeadói feladatokat az Önkormányzat költségvetési szerve látja el, az adott költségvetési szerv végzi azokat a feladatokat, amelyeket más helyiségek esetében a bérbeadó szervezet lát el.

45. § (1) A bérbeadó szervezet a bérlő, a volt bérlő, a bérleményt jogcím nélkül használó lejárt esedékességű tartozása rendezésére kérelem alapján a Ptk. szerinti pénztartozás esetére járó kamattal terhelt részletfizetést engedélyez, amennyiben a kérelmezőnek 5 éven belül nem volt nem teljesített részletfizetési megállapodása. A kérelmező a teljes tartozásnak minimum 25 %-át a megállapodás megkötésekor egyösszegben köteles megfizetni, a vállalt részletfizetés legalacsonyabb összege 10.000,- Ft/hó lehet. A részletfizetés feltételeiről, a tartozás megfizetésének átütemezéséről és a kamat mérsékléséről szóló megállapodást a bérbeadó szervezet köti meg.

(2) Fennálló bérleti jogviszony esetén a részletfizetés időtartama a bérleti jogviszonyból még hátralévő időre, de legfeljebb 24 hónapra szólhat. Ebben az esetben a bérlő köteles vállalni, hogy a havi törlesztő részletek befizetése mellett az esedékessé váló havi bérleti díjat is megfizeti.

(3) Érvényes bérleti szerződéssel nem rendelkező adós kérelmére engedélyezett részletfizetés időtartama legfeljebb 24 hónap lehet. A bérleményt jogcím nélkül használó köteles vállalni, hogy a havi törlesztő részletek befizetése mellett az esedékessé váló havi használati díjat is megfizeti.

(4) Az adós által a végrehajtóval kötött részletfizetési megállapodás legfeljebb 24 hónapos (a megkötött megállapodásból eltelt időszakot is magába foglaló) időtartamra történő módosítására vonatkozó nyilatkozatot a hatáskörrel rendelkező bizottság külön döntése nélkül a bérbeadó szervezet adja ki, és kéri fel a végrehajtót a részletfizetési megállapodás módosítására.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltaknál kisebb összegű vagy az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknál hosszabb időtartamú részletfizetés engedélyezéséről, valamint a kamat mérsékléséről, elengedéséről a hatáskörrel rendelkező bizottság jogosult dönteni.

46. § A helyiség jogcím nélküli használója a bérleti díjjal azonos mértékű használati díjat köteles fizetni.

47. § (1) A bérlő kezdeményezésre köthető olyan megállapodás is, hogy bérlő a helyiség használatát felújításon vagy átalakításon túlmenően átmeneti időre egyéb okból is szünetelteti. Egy évet meghaladó időtartamú szüneteltetésről a hatáskörrel rendelkező bizottság dönt.

(2) A szünetelés ideje alatt a bérlőnek legalább a társasházi közös költséggel azonos költségtérítést kell fizetnie; nem társasházban lévő helyiség esetében, pedig a bérbeadó épületre fordított költségeinek területarányosan megállapított arányos részét. A bérlőnek meg kell fizetnie továbbá a különszolgáltatási díjakat és a közüzemi szolgáltatással kapcsolatban felmerülő költségeket. Ettől eltérni csak tartósan üres helyiség esetén, a hatáskörrel rendelkező bizottság jóváhagyása esetén lehet.

(3) A szünetelés időtartamát, feltételeit, a bérlőre háruló kötelezettségeket megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodásban ki kell kötni, hogy a bérlő ugyanúgy köteles a helyiség tisztán tartására, karbantartására, hibáinak kijavítására, ideértve a külső homlokzat, portál, a helyiség előtti járda tisztán tartását is mintha a bérleti jogviszony nem szünetelne.

48. § A bérleményellenőrzés során rögzített – intézkedést igénylő – megállapítások esetén a vagyonkezelő intézkedik a bérbeadással kapcsolatos problémák rendezése érdekében.

49. § (1) A Polgármesteri Hivatal, a bérbeadó szervezet, a vagyonkezelő a bérlőre, a helyiségre és a bérbeadói hozzájárulással érintett személyre, szervezetre vonatkozóan a következőket tarthatja nyilván:

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokról – a jogszabályban megjelölt szerveken kívül - harmadik személynek csak az adattal érintett személy hozzájárulásával, vagy törvényi felhatalmazás alapján adható tájékoztatás.

50. § (1) Ez a rendelet 2013. június 20-án lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 17/2005. (IV. 20.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet hatálybalépése előtt benyújtott bérbeadói hozzájárulás iránti kérelmeket a kérelem előterjesztésekor hatályos rendelkezések alapján kell elbírálni.

(4) E rendelet hatálybalépése után kért bérbeadói hozzájárulásra e rendelet hatálybalépése előtt kötött bérleti szerződések esetében is e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(5) A (2) bekezdésben megjelölt jogszabály hatályon kívül helyezése nem érinti a rendelet hatálybalépése előtt kötött bérleti szerződésekkel kapcsolatos nyilatkozatok, és a rendelet hatálybalépése előtt kiadott bérbeadói hozzájárulások és más bérbeadói nyilatkozatok hatályát. Az ilyen bérbeadói hozzájárulás és más írásba foglalt bérbeadói nyilatkozat az abban foglalt tartalommal változatlanul érvényes, akkor is, ha a nyilatkozat a hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkozik.

(6) E rendelet hatálybalépése előtt előterjesztett, a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kérelmeket a rendelet alapján kell elbírálni.

(7) E rendelet hatálybalépése előtti időszakra vonatkozó bérbeadói és bérlői igényekre, az igény keletkezésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha e rendelet hatálybalépése előtti időszakra vonatkozó igény érvényesítése e rendelet hatálybalépése után történik.