Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete

egyes vagyongazdálkodási tárgyú önkormányzati rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről

Hatályos: 2023. 02. 27- 2023. 02. 27

Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete

egyes vagyongazdálkodási tárgyú önkormányzati rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről

2023.02.27.

Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 36. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 9. § tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontjában pontjában és 107. §-ában, és a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 66/2012. (XII. 13.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vagyonrendelet) 6. § (1) bekezdése a következő 22. ponttal egészül ki:

(A rendelet alkalmazásában:)

„22. Értéktérkép: ingatlanforgalmi igazságügyi szakértő által negyedévente, értékmódosító tényezők figyelembevételével készített fajlagos forgalmi értéket tartalmazó szakvélemény.”

(2) A Vagyonrendelet 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ingatlan elidegenítéséről, hasznosításáról vagy vagyonkezelésbe adásáról való döntés időpontjában 6 hónapnál nem régebbi, vagy nem régebben aktualizált értékbecslésnek kell rendelkezésre állni. Nem lakás céljára szolgáló ingatlan bérbeadása esetén értéktérkép alapján számított forgalmi érték alkalmazható.”

2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„a) Beköltözhető forgalmi érték: az Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti, aktuális értéktérkép alapján számított forgalmi érték.”

(2) A Rendelet 3. §-a a következő új h) ponttal egészül ki:

„h) Opció: a bérleti szerződésben kiköthető rendelkezés, mely alapján a helyiség bérlője a bérleti szerződés legalább 1, de legfeljebb 3 éves időtartamra történő meghosszabbítására jogosult.”

3. § A Rendelet 4. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) Amennyiben a hatáskörrel rendelkező bizottság által bérbeadásra kijelölt, legalább 3 éve üresen álló pincére vagy egyéb nem utcai helyiségre a (2) bekezdés szerinti személy vagy szervezet bérbevételi kérelmet nyújt be, a bérbeadó szervezet a bérleti szerződést megköti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet

a) a társasház,

b) a társasházban tulajdonnal vagy bérleti szerződéssel rendelkező természetes személy, valamint

c) a 100%-os önkormányzati tulajdonú épületben bérleti jogviszonnyal rendelkező illetve a bérlővel jogszerűen együtt lakó, a bérbeadó hozzájárulásával befogadott, jogszabály alapján a bérbeadó hozzájárulását nem igénylő befogadott személy

nyújthatja be.”

4. § A Rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Bérlőként természetes személlyel, egyéni vállalkozóval, jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel köthető bérleti szerződés. Az olyan jogi személynek és jogi személynek nem minősülő szervezetnek, amely nem minősül a törvény erejénél fogva átláthatónak, a bérleti szerződés megkötéséhez átláthatósági nyilatkozatot kell tennie.

(2) Bérleti jogviszony létesítéséből kizárt az a személy, akinek az Önkormányzattal szemben köztartozása van, vagy akivel, illetve akinek a tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel szemben az Önkormányzatnak lakás- vagy helyiségbérleti jogviszonyon alapuló lejárt követelése van. Amennyiben az adós kérelmezi és megfelelő biztosítékot, így különösen a tartozás összegének megfelelő bankgaranciát ad, úgy jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában az Önkormányzat az adóssal a tartozás megfizetésének átütemezéséről megállapodást köthet.

(3) Az Új Teleki téri Piac bérlője az a személy, aki a piac területén lévő értékesítő helyiségre bérleti jogot szerez és a bérbeadó szervezettel szerződést köt.”

„(4) Határozott időre kötött bérleti szerződés esetén a bérlőt előbérleti jog illeti meg.”

„(5) Határozott időre kötött bérleti szerződés esetén a bérlő részére a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság opciót biztosíthat. Amennyiben a bérlő él az opciós jogával, a bérleti szerződés hosszabbításáról szóló megállapodást a bérbeadó szervezet a bérleti szerződésben foglaltakkal azonos feltétek szerint megköti, ide nem értve azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály alapján módosítani szükséges.”

„(4) A külön szolgáltatás díját a bérlőnek a bérleti díjon felül kell megfizetni.”

8. § (1) A Rendelet 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Bérlőkijelölési jog biztosításáról – pénzbeli térítés ellenében – és az erről szóló megállapodás feltételeiről, ide nem értve a jogszabályon alapuló bérlő kijelölési jogot, a hatáskörrel rendelkező bizottság dönt. A megállapodásban részletesen kell szabályozni a bérlőkijelölésre jogosult, a bérbeadó és a kijelölt bérlő jogait és kötelezettségeit, valamint a bérlőkijelölési jog gyakorolhatóságának számát. A jogosult magát is jelölheti bérlőnek.”

„(3) A bérlőkijelölési jog jogosultjával a bérbeadó szervezet a jelen rendelet rendelkezései alapján köti meg a bérleti szerződést, a bérleti díjakról szóló képviselő-testületi határozat szerint számított bérleti díjmértékkel.”

9. § (1) A Rendelet 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Rendelet 4. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

10. § A Rendelet

a) 2. § (4) bekezdésében a „közötti megbízási szerződés” szövegrész helyébe a „közötti szerződés” szöveg,

b) 4. § (1) bekezdésében az „a szerződés hatályba lépéséig” szövegrész helyébe az „az ingatlan birtokba adásáig”szöveg,

c) 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „25 millió forintot” szövegrész helyébe a „nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott összeget” szöveg,

d) 16. § (1) bekezdés h) pontjában az „üzemeltetési közös költség” szövegrész helyébe az „üzemeltetési vagy közös költség” szöveg,

e) 18. § (1) bekezdésében az „5” szövegrész helyébe a „15” szöveg,

f) 18. § (1) bekezdésében a „20” szövegrész helyébe a „30” szöveg,

g) 18/C. § (3) bekezdés k) pontjában a „30” szövegrész helyébe a „60” szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti a Rendelet

d) 40. § (2) bekezdése, valamint

e) 45/A. §-a.

12. § Hatályát veszti a piacokról szóló 6/2014. (III. 06.) önkormányzati rendelet.

13. § Ez a rendelet 2023. február 27. napján lép hatályba.

14. § A Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének című Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.3..) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendelet alkalmazásában:

1. átlátható szervezet alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezetet kell érteni,
2. az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona: a kizárólagos önkormányzati tulajdonba és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon vagyon, amelyről törvényben vagy az Önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni;
3. közfeladat: a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott feladat,
4. meghatározó befolyás: a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott kapcsolat,
5. többségi befolyás: a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott kapcsolat,
6. az Önkormányzat vagyonának hasznosítása: a tulajdonosi joggyakorló vagy az Önkormányzat vagyonának használója által a vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását,
7. az Önkormányzat vagyonának használója: azon természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely törvény, az Önkormányzat rendelete vagy szerződés alapján bármely jogcímen az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, kivéve a tulajdonosi joggyakorló,
8. az Önkormányzat vagyonán belül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: a kizárólagos önkormányzati vagyonba nem tartozó vagyon, melynek az Önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt,
9. osztott tulajdon, amely esetében az épület tulajdonjoga az építkezőt és nem a föld tulajdonosát illeti meg,
10. az Önkormányzat vagyonának kezelője: a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott szervezet, amelynek az Önkormányzat vagyonát Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (1) bekezdése szerinti vagyonkezelői joga van,
11. az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége: a nemzeti vagyonról szóló törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység.
12. az Önkormányzat vagyonának megterhelése: különösen a biztosítékul adás, a használati jog, zálogjog és jelzálogjog, a szolgalmi jog alapítása, elidegenítési és terhelési tilalom vállalása, kezesség nyújtása, az Önkormányzat tulajdonára vagyoni értékű jog alapítása, elővásárlási, a vételi- visszavásárlási jog, bérlő kiválasztási jog biztosítása.
13. Vagyonügyletnek minősül különösen:
a) a vagyon elidegenítése, amely a vagyon tulajdonjogának az átruházása, ideértve a vagyoni értékű jogok és a követelések elidegenítését, cseréjét is,
b) a vagyon gazdasági (közhasznú) társaság részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátása,
c) a vagyon hasznosítása, a vagyonkezelői jog létesítése a vagyonkezelésbe adásról szóló szerződés, haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés, Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására vonatkozó jog átengedése,
d) a vagyon megterhelése és az önkormányzati tulajdonosi jogok bármilyen jellegű korlátozása, amennyiben az egyéb nevesített vagyonügyletnek nem minősül,
e) követelésről való lemondás,
f) gazdasági és közhasznú társaságokkal összefüggő tulajdonosi jogok gyakorlása; a gazdasági társaságokról szóló törvényben és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott tagsági alapítói jogok gyakorlása,
g) az ingyenesen felajánlott vagyon elfogadása és az elfogadáshoz való hozzájárulás,
h) a vagyont érintő egyéb döntések meghozatala, jognyilatkozatok kiadása, különösen az átsorolás, megterhelés feloldása és a vagyonnal összefüggő tulajdonosi rendelkezési jogok gyakorlása körébe tartozó összes egyéb, nem nevesített döntési, jognyilatkozat-adás engedélyezésére irányuló jogkör.
i) csereügylet esetén mind a megszerzendő, mind a csereként felajánlott ingatlan tekintetében az a)-h) pontok szerint meg kell állapítani a vagyonügyleti értéket.
14. behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontja szerint a 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel.
15. Beruházás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 7. pontja szerint
16. . Felújítás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerint
17. Karbantartás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 9. pontja szerint
18. Üzemeltetés: különösen a vagyonelem őrzése, karbantartása, gondozása, állagmegóvása, épületgépészeti berendezések karbantartása, szerződéskötés és továbbszámlázás, közüzemi szolgáltatókkal való kapcsolattartás, portaszolgálat és gondnoksági feladatok ellátása, kármentesítés, kaszálás, gyomtalanítás.
19. Vagyongazdálkodás: közszolgáltatási, megbízási vagy vállalkozási jellegű vagyongazdálkodási szerződés keretében az önkormányzati vagyon érték- és állagmegóvását szolgáló őrzése, a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátása, hasznosítás, értékesítés.
20. Közérdekű kötelezettségvállalás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:589. §-ában meghatározottak.
21. Adomány: Olyan pénzbeli vagy vagyoni értékkel rendelkező dolog, amely nem minősül a 20. pont szerinti közérdekű kötelezettségvállalásnak.
22. Értéktérkép: ingatlanforgalmi igazságügyi szakértő által negyedévente, értékmódosító tényezők figyelembevételével készített fajlagos forgalmi értéket tartalmazó szakvélemény.”

15. § A Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének című Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.3..) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ingatlan elidegenítéséről, hasznosításáról vagy vagyonkezelésbe adásáról való döntés időpontjában 6 hónapnál nem régebbi, vagy nem régebben aktualizált értékbecslésnek kell rendelkezésre állni. Nem lakás céljára szolgáló ingatlan bérbeadása esetén értéktérkép alapján számított forgalmi érték alkalmazható. ”

16. § Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Kt-t és a hatáskörrel rendelkező bizottság feladatukat a Polgármesteri Hivatal, valamint az Önkormányzat és a vagyonkezelő szervezet közötti szerződés keretei között, a bérbeadó szervezet közreműködésével látják el.”

17. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 3. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„a) Beköltözhető forgalmi érték: az Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti, aktuális értéktérkép alapján számított forgalmi érték.”

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 3. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„h) Opció: a bérleti szerződésben kiköthető rendelkezés, mely alapján a helyiség bérlője a bérleti szerződés legalább 1, de legfeljebb 3 éves időtartamra történő meghosszabbítására jogosult.”

18. § Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Bérleti szerződést (a továbbiakban: szerződés) üres és a bérlőnek való átadást meggátló joggal nem terhelt, rendeltetésszerű használatra alkalmas, vagy azzá tehető helyiségre lehet kötni, valamint olyan helyiségre, amelyre a gátló körülmény az ingatlan birtokba adásáig elhárítható.”

19. § Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 4. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) Amennyiben a hatáskörrel rendelkező bizottság által bérbeadásra kijelölt, legalább 3 éve üresen álló pincére vagy egyéb nem utcai helyiségre a (2) bekezdés szerinti személy vagy szervezet bérbevételi kérelmet nyújt be, a bérbeadó szervezet a bérleti szerződést megköti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet

a) a társasház,

b) a társasházban tulajdonnal vagy bérleti szerződéssel rendelkező természetes személy, valamint

c) a 100%-os önkormányzati tulajdonú épületben bérleti jogviszonnyal rendelkező illetve a bérlővel jogszerűen együtt lakó, a bérbeadó hozzájárulásával befogadott, jogszabály alapján a bérbeadó hozzájárulását nem igénylő befogadott személy nyújthatja be.”

20. § Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyiséget csak versenyeztetés alapján lehet bérbe adni, ha:)

„a) a beköltözhető forgalmi értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott összeget,”

21. § Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Bérlőként természetes személlyel, egyéni vállalkozóval, jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel köthető bérleti szerződés. Az olyan jogi személynek és jogi személynek nem minősülő szervezetnek, amely nem minősül a törvény erejénél fogva átláthatónak, a bérleti szerződés megkötéséhez átláthatósági nyilatkozatot kell tennie.

(2) Bérleti jogviszony létesítéséből kizárt az a személy, akinek az Önkormányzattal szemben köztartozása van, vagy akivel, illetve akinek a tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel szemben az Önkormányzatnak lakás- vagy helyiségbérleti jogviszonyon alapuló lejárt követelése van. Amennyiben az adós kérelmezi és megfelelő biztosítékot, így különösen a tartozás összegének megfelelő bankgaranciát ad, úgy jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában az Önkormányzat az adóssal a tartozás megfizetésének átütemezéséről megállapodást köthet.

(3) Az Új Teleki téri Piac bérlője az a személy, aki a piac területén lévő értékesítő helyiségre bérleti jogot szerez és a bérbeadó szervezettel szerződést köt”

22. § Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Határozott időre kötött bérleti szerződés esetén a bérlőt előbérleti jog illeti meg.”

23. § Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Határozott időre kötött bérleti szerződés esetén a bérlő részére a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság opciót biztosíthat. Amennyiben a bérlő él az opciós jogával, a bérleti szerződés hosszabbításáról szóló megállapodást a bérbeadó szervezet a bérleti szerződésben foglaltakkal azonos feltétek szerint megköti, ide nem értve azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály alapján módosítani szükséges.”

24. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:)

„h) a nem lakáscélú helyiség után fizetendő üzemeltetési vagy közös költség alapjául szolgáló szolgáltatások biztosítása, amennyiben azokat az a)-g) pontok szerinti felsorolás nem tartalmazza.”

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A külön szolgáltatás díját a bérlőnek a bérleti díjon felül kell megfizetni.”

25. § Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bérlő számára a szerződés megkötésére a bérbeadói döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapot, közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételére további 15 munkanapot magában foglaló határidőt kell szabni, amelyet a kijelölt bérlővel közölni kell. A bérbeadónak a bérlő kijelöléséről szóló – bérlővel közölt – jognyilatkozatához való kötöttsége a szerződés megkötésére meghatározott határidő lejártáig tart. A határidő a kézhezvételt követő munkanapon kezdődik és az azt követő tizenötödik munkanapon 12 órakor jár le. A szerződéskötési határidőt a bérbeadó szervezet a bérlő kérelmére egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja, amely időtartam, mind a szerződés aláírására, mind a közjegyzői okirat aláírására vonatkozó időtartamot magában foglalja. További hosszabbításról a hatáskörrel rendelkező bizottság jogosult dönteni.”

26. § Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 18/C. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyiség bérbeadására irányuló pályázati kiírás tartalmazza:)

„k) azt, hogy amennyiben a pályázati kiírásban előírt határidőig a helyiség bérbevételére nem érkezik pályázat, a pályázati határidő automatikusan 60 nappal meghosszabbodik.”

27. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Bérlőkijelölési jog biztosításáról – pénzbeli térítés ellenében – és az erről szóló megállapodás feltételeiről, ide nem értve a jogszabályon alapuló bérlő kijelölési jogot, a hatáskörrel rendelkező bizottság dönt. A megállapodásban részletesen kell szabályozni a bérlőkijelölésre jogosult, a bérbeadó és a kijelölt bérlő jogait és kötelezettségeit, valamint a bérlőkijelölési jog gyakorolhatóságának számát. A jogosult magát is jelölheti bérlőnek.”

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bérlőkijelölési jog jogosultjával a bérbeadó szervezet a jelen rendelet rendelkezései alapján köti meg a bérleti szerződést, a bérleti díjakról szóló képviselő-testületi határozat szerint számított bérleti díjmértékkel.”

28. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

29. § Hatályát veszti az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 35/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet

e) 45/A. §-a.

3. melléklet a 4/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelethez

„3. melléklet

4. melléklet a 4/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelethez

„4. melléklet