1. § (1) A rendeletben meghatározott kivételekkel a rendeletet kell alkalmazni az Önkormányzat tulajdonában álló helyiségek adásvétel, csere útján való elidegenítésére.

(2) Jelen rendelet alkalmazása alól kivétel:

(3) A bérbe adott helyiségre vonatkozó szabályok érvényesek az olyan helyiségre is, amelynek nem bérlője, hanem elhelyezésre jogosult használója van.

(4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. és a Ptk., a Nemzeti Vagyonról szóló törvény, valamint a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet, valamint az Önkormányzat versenyeztetési szabályzatának rendelkezései az irányadók.

2. § (1)² A rendelet hatálya alá tartozó helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja azzal, hogy egyes tulajdonosi jogok gyakorlására, a rendeletben meghatározott esetekben a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottságot (továbbiakban: tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság) hatalmazza fel. A tulajdonosi döntések előkészítését és végrehajtását a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet végzi el.

(2)³ A a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendeletben meghatározott értéket meg nem haladó forgalmi értékű helyiség elidegenítése esetén a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság, ezen értéken felül a Képviselő-testület dönt az elidegenítésről és az eladási ajánlat kiadásáról, továbbá dönt adásvételi szerződéssel, annak módosításával és megszüntetésével kapcsolatos kérdésekben, kivéve azokat az eseteket, amikor a döntés az értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre.

(3)⁴ Ha a rendelet a döntés jogosultjaként mást nem jelöl meg, az elidegenítéssel kapcsolatos tulajdonosi jogokat a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság gyakorolja.

(4) A (2)-(3) bekezdés nem érinti a Kt-nek azt a jogát, hogy bármely helyiség tekintetében közvetlenül gyakorolja az elidegenítéssel kapcsolatos tulajdonosi jogokat.

(5) Az elidegenítéssel kapcsolatos döntések előkészítése és végrehajtása, valamint az elidegenítési feladatok összehangolása a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet feladata.

(6) Az elidegenítéssel kapcsolatos előterjesztést és döntési javaslatot a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet készíti elő.

3. §⁵ E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A helyiségek elidegenítésének feltétele, hogy az épületet, valamint a benne lévő helyiségeket a Képviselő-testület elidegenítésre kijelölje.

(1a)⁶ Ha a kijelölésről hozott döntés mást nem tartalmaz, az épület elidegenítésre való kijelölése esetén a benne lévő helyiségek is elidegenítésre kijelöltnek tekintendők.

(1b)⁷ Az épületben egyes helyiségek is kijelölhetők elidegenítésre.

(2) Az épület elidegenítésre való kijelölésére vonatkozó előterjesztést a lakás és helyiségbérlők 25 %-a által benyújtott vételi kérelem alaján a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet készíti el.

(3) A HVT területen lévő épület, illetve a benne lévő helyiségek elidegenítésre történő kijelöléséhez a Rév8 Zrt. nyilatkozata szükséges arról, hogy az elidegenítés nem ériniti az Önkormányzat és a Rév8 Zrt. HVT területtel kapcsolatos szerződéses kötelezettségét.

(4)⁸ Az épület vagy a helyiség elidegenítésre való kijelölése nem jelent elidegenítési kötelezettséget. Az egyes (bérelt vagy üres) helyiségek elidegenítéséről a 2. § (2) szerint az eladási ajánlat kiadásával kapcsolatos döntés meghatározásával egyidejűleg dönt a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság.

5. § (1) Nem elidegeníthető a helyiség:

(2) Azt, hogy az (1) bekezdés e) pontja szerinti tartozás, mint kizáró feltétel nem áll fenn, az adásvételi szerződés Önkormányzat általi aláírása előtt kell a vevőnek igazolnia.

(3)⁹ A (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró feltétel alkalmazása alól a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet javaslatára az értékhatártól függően a Képviselő-testület, vagy a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság adhat felmentést.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a rendelet hatályba lépése előtt elidegenítésre már kijelölt helyiségek (épületek) esetében is alkalmazni kell, kivéve, ha a rendelet hatályba lépéséig a helyiségre az eladási ajánlat már kiadásra került.

(5) A 3 hónapon túl bérbe adott nem lakás céljára szolgáló helyiségek az alábbi feltételek teljesülése esetén elidegeníthetőek:

(6) A 3 éven túl bérbe adott nem lakás céljára szolgáló helyiségek – amennyiben az elidegenítés ezen rendelet alapján elvégzett megtérülési számítás alapján az elidegenítés javára megtérül és az elidegenítés jogszabályba nem ütközik – további körülmények vizsgálata nélkül elidegeníthetőek.

6. § (1)¹⁰ Harmadik személy hozzájárulásával (jóváhagyásával) idegeníthető el:

(2) A HVT területen lévő helyiség esetén a Rév8 Zrt. nyilatkozatát kell kérni arra vonatkozóan, hogy az elidegenítésre való kijelölés óta történt-e olyan változás, ami miatt az elidegenítés érinti az Önkormányzat és a Rév8 Zrt. HVT területét érintő szerződéses kötelezettségét.

(2a)¹¹ Az (1) és (2) bekezdés szerinti hozzájárulást (jóváhagyást) és nyilatkozatot írásban kell megtenni.

(3) Harmadik személy hozzájárulását (jóváhagyását) a bérlő köteles az eladási ajánlat kiadásáról szóló tulajdonosi döntés meghozataláig beszerezni. Eladási ajánlat kiküldésére vonatkozó döntés a hozzájárulás hiányában nem hozható. Amennyiben a hozzájárulásra (jóváhagyásra) jogoult nyilatkozatát kikötésekkel adja ki, azokat az adásvételi szerződésben rögzíteni, és a vevőnek vállalnia kell.

7. § (1) A helyiséget, az Ltv-ben szabályozott elővásárlási jog alapján értékhatártól függetlenül a bérlő vásárolhatja meg. A bérlőn kívül más személynek – a bérleti jogviszony megszűnése előtt – csak akkor lehet elidegeníteni, ha a bérlő elővásárlási jogával nem él.

(2) Ha nem a bérlő veszi meg a helyiséget, a vevőnek vállalnia kell, hogy az Önkormányzatnak teljesítendő vételáron felül a bérlő számára legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnésekor megtéríti – a bérbeadó által meg nem térített, továbbá a forgalmi érték meghatározásánál a bérlő javára figyelembe nem vett – értéknövelő beruházásai ellenértékét. Ha erről a bérlő és a vevő között nem jön létre megállapodás, a helyiség nem adható el.

(3) A bérlőtársak – ellenkező megállapodásuk hiányában – együttesen gyakorolhatják a helyiség megvásárlásával kapcsolatos jogukat. Ha a bérlőtársaknak az eladási ajánlat elfogadásával kapcsolatos nyilatkozata eltérő közlést nem tartalmaz, azt úgy kell tekinteni, hogy a helyiségen egyenlő arányú tulajdont kívánnak szerezni.

(4) Az adásvételi szerződés tervezetét valamennyi bérlőtársnak el kell juttatni, függetlenül attól, hogy valamennyi bérlőtárs élt-e bejelentéssel. Ha a bérlőtársak ajánlatot elfogadó nyilatkozatai nem egybehangzóak, azt úgy kell tekinteni, hogy az ajánlatot nem fogadták el. A bérlőtárs más bejelentése és nyilatkozata a másik bérlőtársra – eltérő megállapodásuk hiányában – nem hat ki.

(5) A társbérleti helyiségrészek akkor elidegeníthetők, ha az előzetes nyilatkozatok szerint egyidejűleg mindegyik társbérleti helyiségrész megvásárlásra kerül, vagy ha az üres társbérleti helyiségrészt a másik társbérleti helyiségrész bérlője megvásárolja.

(6)¹² Az elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatot írásban kell megtenni.

8. § (1) Az elidegenítésre átadott üres helyiséget az Önkormányzat versenyeztetési szabályzata szerint kell értékesíteni.

(2)¹³ Az (1) bekezdés alkalmazása alól kivétel, és a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság döntésével elidegeníthető az a helyiség, amelynek bruttó forgalmi értéke nem haladja meg a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értéket.

9. § (1) Az adásvételi szerződés megkötésére a vevő és az Önkormányzat kezdeményezésre egyaránt sor kerülhet.

(2) A vételi szándék bejelentése során a bérlőnek nyilatkozni kell, hogy

(3) A vételi szándék nyilatkozathoz mellékelni kell:

(4)¹⁴ A helyiség elidegenítésével, illetve megvásárlásával kapcsolatos nyilatkozatot írásban kell megtenni.

(5)¹⁵ A szerződéskötésre e rendeletben megállapított határidő a hiánypótlás teljesítésével nyílik meg.

(6)¹⁶ A kérelemről és jognyilatkozatról történő önkormányzati döntésről való válaszadási határidő a döntés meghozatalának napját követő munkanapon kezdődik és ilyen esetekben a napokban meghatározott határidő alatt munkanapokat kell érteni.

10. § (1) A jelen rendelet alapján elidegenítésre kerülő helyiség beköltözhető forgalmi értékét az elidegenítésről és az eladási ajánlat megküldéséről szóló előterjesztés elkészítése előtt kell megállapítani. Az értékbecslés költségeit az Önkormányzat viseli, ha:

(2) Az értékbecslést a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet által megjelölt értékbecslői körből az rendeli meg, aki a költséget viseli. Csereügylet esetén az értékbecslésnek valamennyi az ügyletben érintett ingatlanra ki kell terjednie.

(3) A vételi szándék bejelentőjének az értékbecslés megrendelésére vonatkozó felhívást a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet akkor adhatja ki, ha az épületben lévő helyiség elidegenítés érdekében kijelölésre került, és a rendelet, valamint a benyújtott iratok alapján a helyiség – az 5. § (3) bekezdése alapján felmentéssel – elidegeníthető.

(4) Az értékbecslés megrendelésére és az értékbecslés, a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet részére történő megküldésére legalább 30 napot kell biztosítani. Ha az értékbecslést a vevő 30 napon belül nem rendelte meg, kérelmét visszavontnak kell tekinteni.

11. § (1)¹⁸ Az eladási ajánlatról szóló döntés során a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság az értékbecslő, illetve a szakértő által meghatározott értékek felülvizsgálatát kérheti, vagy más értékbecslőtől új értékbecslés beszerzését rendelheti el. E jogosítványok értelemszerűen a Képviselő-testületet is megilletik, ha az eladási ajánlat kiküldéséről a Képviselő-testület dönt. Az elidegenítésre vonatkozó jogosultság értelemszerűen magában foglalja az elidegenítés megtagadásának jogát is.

(2)¹⁹ Ha az Önkormányzat ajánlati kötöttségének határidején belül az eladási ajánlatban közölt forgalmi érték felülvizsgálatát a vevő kéri, a kérelmet a független szakértő állásfoglalásának ismertetése mellett az értékhatártól függően a Képviselő-testület, vagy a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság elé kell terjeszteni. Az ajánlati kötöttség időtartama ilyenkor a forgalmi érték felülvizsgálata iránti kérelem előterjesztése és az értékhatártól függően a Képviselő-testület, vagy a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság állásfoglalásának kézhezvétele közötti időtartammal megnő.

(3) Az értékbecslés 6 hónapig érvényes, érvényessége igazságügyi szakértő aktualizálásával további 6 hónappal meghosszabbítható.

12. § (1) Az elidegenítés előtt vizsgálni kell és az elidegenítésről és a vételárról szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell, különösen:

(2) Az elidegenítés jóváhagyásával kapcsolatos előterjesztésben kötelező feltüntetni az ingatlanforgalmi értékbecslés helyiség állapotára vonatkozó elemeit.

13. § (1)²⁰ Eladási ajánlat a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság döntése alapján adható ki a vevő részére.

(2)²¹ Az ajánlati kötöttség a kézhezvétel napján kezdődik és 30 napig tart. Az ajánlati kötöttséget a vevő kérelmére egy alkalommal 30 nappal a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság döntése nélkül a vagyonkezelő szervezet meghosszabbíthatja. További egy alkalommal történő hosszabbításról a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság dönt.

(3) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell, különösen:

(4)²² Ha az eladási ajánlathoz képest a vevő a szerződés feltételeit módosítani kívánja, a vevői igény elfogadásáról vagy elutasításáról az 12. § (1) bekezdés értelemszerű alkalmazásával a rendeletben szabályozott értékhatártól függően a Képviselő-testület vagy a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság dönt.

(5) Az eladási ajánlatban közölni kell, hogy az ajánlati kötöttség határidejének lejárta után tett vevői nyilatkozatok alapján az adásvételi szerződés nem köthető meg és az eladási ajánlattól eltérő vevői nyilatkozat esetén nem kell döntést kérni, hanem tájékoztatni kell a vevőt, hogy a vételi szándék ismételt bejelentése esetén új eladási ajánlat kiadásáról történhet döntés. Ilyen esetben az eladási ajánlatról szóló, a rendelet előírásai szerint készített előterjesztésben az előzményeket ismertetni kell.

14. § (1) A forgalmi érték megállapítása értékbecslés alapján történik, amelyet úgy kell elkészíttetni, hogy az tartalmazza az elidegenítésre kerülő helyiség, az épület, és a hozzátartozó telek jogi helyzetével és műszaki állapotával összefüggő tényeket, továbbá a forgalmi érték meghatározását befolyásoló egyéb adatokat.

(2) Az értékbecslés során meg kell határozni, hogy az értékbecslés időpontjában érvényes forgalmi értékében milyen hányadot képviselnek a bérlő – az értékbecslés időpontjától visszamenőlegesen számított hét éven belül – elvégzett azon beruházásai, amelyeket a jelen rendelet alapján a bérlő javára figyelembe kell venni. Az értékbecslés elkészítése során csak azokat az értéknövelő beruházásokat kell felmérni, amelyeket a bérbeadásról való megállapodás (a bérbeadó engedélye alapján) az a bérlő végzett, aki a helyiségnek az értékbecslés időpontjában a bérlője.

(3)²³ A (2) bekezdésben meghatározott korlátozások alkalmazása alól a bérlő kérelmére a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság felmentést adhat és hozzájárulhat a hét évnél régebben végzett, valamint a bérlő jogelődje által végzett értéknövelő munkálatok forgalmi értéket befolyásoló hatásának megállapításához is, ha a (2) bekezdésben meghatározott korlátozások alkalmazása a bérlővel szemben tisztességtelen üzleti magatartást valósítana meg.

(4) Azok a munkálatok vehetők figyelembe a bérlő javára értéknövelő beruházásként, amelyeket a bérlő – a bérbeadóval való munkálatok elvégzése előtt történt megállapodás vagy a bérbeadó engedélye alapján, a szükséges hatósági és más engedélyek birtokában – a helyiség közművesítése, romos vagy pincei helyiség helyreállítása, üzlethelyiséggé (például: étteremmé, műhellyé) való kialakítása, a helyiség alapterületének építés útján való növelése, vizesblokk kialakítása vagy számuk növelése érdekében mint építési, szerelési munkát végzett.

(5) A bérlő által – bérbeadó térítés és bérbeszámítás nélkül – létesített galéria esetében a (3)-(4) bekezdésben meghatározott korlátozásokat nem kell alkalmazni és galéria értéknövelő hatása figyelembe vehető a vevő javára, ha a galéria után bérleti díj megállapításra került.

(6) Az értékbecslés során figyelembe kell venni, hogy az Ltv. alapján az épület egyes elemeinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről a bérlő köteles gondoskodni.

(7) Nem vehetők figyelembe a bérlő javára értéknövelő beruházásként azok a munkálatok sem, amelyeket a bérlő azért végzett el, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

(8) Azokat a munkálatokat, amelyeket a bérlőnek kellett (és kell) a bérbeadóval szembeni megtérítési igény nélkül végeznie [(6) és (7) bekezdés] a bérlő javára akkor vehetők figyelembe, ha a bérbeadó és a bérlő a munkálatok elvégzése előtt írásban úgy állapodott meg, vagy a bérbeadó a munkálatok tulajdonosi engedélyezése során úgy nyilatkozott, hogy a munkálatok ellenértékét a bérlőnek megtéríti.

(9) Amennyiben a bérlő a bérleti díj megállapítása során az alacsonyabb bérleti díj mellett vállalta a helyiség saját költségén történő felújítását, helyreállítását, úgy a forgalmi érték megállapításánál csökkentő tényező nem vehető figyelembe a bérlő ráfordításai címén.

15. § (1) Az értékbecslés a helyiség beköltözhető forgalmi értékével kapcsolatban legalább három értéket tartalmazzon:

(2) A bérlő javára figyelembe vett értéknövelő beruházások esetén az értékbecslésben szerepeltetni kell, hogy:

(3) A vételár alapját képező forgalmi értéket úgy kell megállapítani, hogy a helyiség beköltözhető forgalmi értékéből [(1) bekezdés a) pontja] le kell vonni a bérlő javára figyelembe vett, de a bérbeadó által bérbeszámítás útján vagy egyéb módon a bérbeadó ilyen értelmű nyilatkozata ellenére meg nem térített értéknövelő beruházások beköltözhető forgalmi értéken belüli összegét, s a kapott összeghez hozzá kell adni a bérbeadó által bérbeszámítás útján már megtérített összeget.

16. § Térítés mellett önkormányzati tulajdonba került helyiség esetében a szerzést követő 5 éven belül a forgalmi értéket – külön értékbecslés elkészítése nélkül – a beszerzési/bekerülési érték alapján kell megállapítani. 5 éven túl a forgalmi érték megállapításához ingatlanforgalmi értékbecslést kell készítetni. Amennyiben a beszerzési/bekerülési érték magasabb az értékbecslésben megállapított forgalmi értéknél, úgy a magasabb értéket kell a vételár alapjául figyelembe venni.

17. § (1) A helyiség vételára, a jelen rendeletben leírt kivételektől eltekintve, a forgalmi érték 100%-a.

(2)²⁵ Ha a térítés nélkül az Önkormányzat tulajdonába került helyiséget a bérlője veszi meg az értékhatártól függően a Képviselő-testület, a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság döntése alapján a vevővel olyan megállapodás is köthető, amelyben a vevő – jogutódjára is kiterjedő hatállyal – vállalja, hogy az adásvételi szerződés megkötésétől számított tíz évig a megvásárolt helyiségben a jelen szakaszban meghatározott tevékenységet folytatja. Ebben az esetben az (1) bekezdés alapján megállapított vételárat, a helyiség, bérlő által végzett felújítások értékével nem csökkentett nettó vételárat 10 %-ákal csökkenteni kell.

(3) A (2) bekezdés alapján különösen a következő tevékenységek folytatásának vállalásáról köthető megállapodás a helyiség vevőjével:

(4)²⁶ Az értékhatártól függően a Képviselő-testület, vagy a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság (3) bekezdésben nem említett kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységek esetében, különösen indokolt lakossági-ellátási érdekek támogatása címén engedélyezheti a megállapodást.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységet a megvásárolt bérlemény(csoport) legalább kétharmad részén kell folytatni, figyelmen kívül hagyva a kiszolgáló helyiségek (pl. mosdó, WC, konyha stb.) alapterületét.

(6) Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevői kötelezettségvállalást az Önkormányzat a helyszínen ellenőrizheti. Ha a helyiség vevője – ideértve azt is, aki a helyiség tulajdonjogát az Önkormányzat hozzájárulásával a vevőtől megszerzi – a megállapodásban foglalt kötelezettségét megszegi vagy az Önkormányzat ellenőrzését megakadályozza, köteles bánatpénz jogcímén megfizetni az Önkormányzatnak annak az összegnek az ötszörösét, amellyel a vételár a (2) bekezdés alapján csökkentésre került.

(7)²⁷

(8) Az üres helyiség(rész), valamint a térítés mellett Önkormányzat tulajdonába került helyiség vételára a beköltözhető forgalmi értékénél kevesebb nem lehet, a vevőt nem illeti meg a (2) bekezdésben foglalt kedvezmény.

17/A. § (1) A társasházban található utcai bejáratú pinceszinti, vagy udvarról megközelíthető, 25 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó helyiség vételára

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vételár

18. § (1) Az önkormányzati eszközökből szerzett helyiség vételára nem lehet kevesebb a helyiség szerzéskori bekerülési értékénél.

(2) A vételár meghatározásánál az önkormányzati eszközökből szerzett helyiség szerzéskori értékét kell figyelembe venni, ha a 16. § alapján elkészült forgalmi értékbecslés alacsonyabb értéket állapított meg.

19. §²⁸ (1) A vevő a helyiség vételárát

(2) Amennyiben a vevő a vételárat banki hitelből fizeti meg, az adásvételi szerződést 60 napos fizetési határidő kikötése mellett tulajdonjog fenntartással vagy függőben tartással kell megkötni. A vevő az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a nettó vételár 10 %-át foglaló címén megfizeti az eladó részére.

(3) ) Amennyiben a vételár az (1) bekezdés a) pontja szerinti megfizetése esetén az adásvételi szerződés aláírását követő 60 napon belül nem kerül kiegyenlítésre, a vevő kérésére további 30 nappal meghosszabbítható a vételár megfizetésére vonatkozó határidő, amely időszakra napi kötbér kikötése kötelező. A kötbér mértéke megegyezik a késedelmes időszakra, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény alapján a pénztartozás késedelmes fizetése esetére, illetve a szerződésszegés esetére megállapított kamat alapján számított összeggel.

(4) Amennyiben a vevő a helyiség bérlője, a vevő a teljes vételár kiegyenlítéséig köteles a bérleti díjat megfizetni. A tulajdonjog bejegyzéséhez a megbízott vagyonkezelő szervezet a teljes vételár beérkezését, valamint a bérleti díj megfizetéséről szóló nullás igazolás benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles kiadni a hozzájáruló nyilatkozatot. Amennyiben a teljes vételár nem kerül kiegyenlítésre, úgy a vevő meglévő bérleti szerződése alapján továbbra is a helyiség bérlője marad.

(5) A vételár (2) bekezdése szerinti megfizetése esetén a 60 napos fizetési határidő az állami elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat határidejének lejártát követő napon kezdődik.

(6) A vételár részletekben történő megfizetésére abban az esetben kerülhet sor, amennyiben:

(7) A vételár részletekben történő megfizetése esetén

(8) A vételár részletekben történő megfizetése esetén a hátralék teljesítésére vonatkozóan a vevőnek közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot kell tennie, amelynek költsége a vevőt terheli. A közjegyzői okirat adásvételi szerződés aláírásától számított 5 napon belül történő benyújtása az adásvételi szerződés hatálybalépésének feltétele. Amennyiben a közjegyzői okirat nem kerül benyújtásra, az Önkormányzat az adásvételi szerződéstől eláll. Ha a helyiség bérlője a vevő, a felek egymással történő elszámolása mellett a vevő a helyiség bérlője marad.

(9) Üres helyiség, üres helyiségrész, valamint a térítés mellett önkormányzati tulajdonba került helyiség elidegenítése esetén a vételár részletekben történő megfizetése kizárt.

20. § A kamat mértéke megegyezik az adásvételi szerződés megkötésekor hatályos jegybanki alapkamattal.

21. § (1) A részletfizetés igénybevétele mellett megvásárolt nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében a vagyonkezelő szervezet a vevő kérésére, a vevő által, a részletfizetés során felhalmozott hátralék megfizetésére 2 éves időtartamra részletfizetési megállapodást köthet, amennyiben a vevőnek nem volt még nem teljesített részletfizetési megállapodása. A hátralékot a vevő, a megállapodás megkötésének időpontjában hatályos Ptk. szerinti, a késedelmes fizetésre vonatkozó kamattal növelten köteles egyenlő részletekben eladó részére megfizetni.

(2)²⁹ Az (1) bekezdésben foglaltnál hosszabb időtartamú részletfizetés engedélyezéséről, valamint a kamat mérsékléséről, elengedéséről a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság jogosult dönteni.

(3)³⁰ Az (1) bekezdésben foglalt részletfizetési megállapodás megkötésével kapcsolatban a vagyonkezelő szervezet szükség esetén, a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság hozzájárulását kérheti.

22. § Az adásvételi szerződést a vevő – ajánlati kötöttség fennállása alatt benyújtott – eladási ajánlatot elfogadó nyilatkozatának Önkormányzat általi kézhezvételét követő 15 napon belül kell megkötni (aláírni), ha nem állnak fenn az eladást kizáró.

23. § (1)³¹ Az adásvételi szerződés módosításához a 2. § (2) bekezdés szerinti képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság járulhat hozzá.

(2)³² Ha a szerződés nem elállás jogcímén szűnik meg, a szerződés megszüntetéshez a Képviselő-testület vagy a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság járulhat hozzá attól függően, hogy az eladási ajánlat feltételeiről melyik határozott.

(3) Ha az adásvételi szerződés úgy szűnik meg, hogy a vevőnek a vételár visszajár, arra az időtartamra, amíg az adásvételi szerződés fennállt, a visszajáró vételárból a bérleti díjjal megegyező használati díjat le kell vonni.

(4) Ha az Önkormányzat által kötött megbízási szerződés másként nem rendelkezik a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez az Önkormányzattal szembeni tartozás kiegyenlítése esetén a polgármester vagy meghatalmazottja járulhat hozzá.

(5) Amennyiben a tulajdonátruházás jogcíme csere, abban az esetben a jogügyletre az adávételi szerződés jelen rendeletben rögzített szabályait megfelelően kell alkalmazni.

24. § HVT területén lévő helyiség esetén a Képviselő-testület hozzájárulásával a jelen rendeletben foglaltaktól el lehet térni, ha a befektetési területre vonatkozó szerződés teljesítése érdekében szükséges.

25. § Ha a vételi szándék bejelentője valamely határidőt elmulaszt, a Pp. szabályai szerint előterjeszthető igazolási kérelemmel élhet, amelyet a polgármester bírál el. Az ajánlati kötöttség határidejét a polgármester 30 napnál hosszabb időre nem hosszabbíthatja meg.

26. § (1) A rendelet 2013. július 15-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 15/2005. (IV. 20.) önkormányzati rendelet.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt rendelet Hatályon kívül helyezése nem érinti a kiadott eladási ajánlatokat, valamint a már kiadott önkormányzati jognyilatkozatokat és megkötött adásvételi szerződéseket.

(4) Ha az Önkormányzat oldalán a (2) bekezdésben felsorolt jogszabály alapján ajánlati kötöttség áll fenn, az ajánlat határidőben való elfogadása esetén az ajánlati kötöttséget eredményező jognyilatkozat kiadásakor hatályos jogszabályok alapján kell a szerződést megkötni.

(5) A hatályon kívül helyezett önkormányzati rendeletre olyan jog nem alapozható, amely a hatályon kívül helyezés előtt a magasabb szintű jogszabályok, az önkormányzati rendeletek tartalma miatt nem állt fenn.

(6) A rendelet hatálybalépése előtt kötött adásvételi szerződésekkel kapcsolatos igényekre a jogviszony létrejöttekkor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a rendelet hatálybalépése előtti időszakra vonatkozó igény érvényesítése a rendelet hatálybalépése után történik.