1. § (1)⁴ A rendelet előírásait alkalmazni kell a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, a kerület közigazgatási területén és azon kívül található lakásokra, a lakás céljára szolgáló házas ingatlanokra és a hozzátartozó földrészletre, az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanokban lévő lakások önkormányzati tulajdoni hányadára (a továbbiakban: lakások).

(2) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér-megállapítási elveiről szóló 42/2016. (XII.29.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: fővárosi közgyűlés rendelete), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései megfelelően irányadóak.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt jogszabályok által nem szabályozott, de az önkormányzati vagyonra vonatkozó vagy azt érintő esetekben – eltérő rendelkezés hiányában – az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

2/A. §⁸ A család, az egyedülálló, az egyedül élő, a háztartás fogalmak alatt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni.

3. § (1) A tulajdonosi (bérbeadói) jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület - a rendeletben meghatározott feladat-és hatáskör megosztás szerint - a lakások tulajdonosi (bérbeadói) jogainak gyakorlására átruházott hatáskörben

(3) A rendeletben szabályozott hatásköri rendtől és bérbeadási feltételektől el lehet térni, ha vis maior miatt kell bérbeadói döntést hozni. Ebben az esetben minden bérbeadói döntést a polgármester hozhat meg, 90 napnál hosszabb időre szóló bérleti szerződés megkötéséről azonban nem dönthet. A döntéséről a Képviselő-testületet a soron következő rendes ülésén, vagy ha a döntésre egyébként az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság jogosult, a bizottságot a soron következő ülésén írásban tájékoztatnia kell.

(4) Ahol a rendelet külön nem rögzíti a bérbeadói jogokat, valamint kötelezettségeket gyakorló szervet, ott a jogok és kötelezettségek gyakorlója a polgármester.

(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltak nem érintik a Képviselő-testület azon jogát, hogy bármely lakás tekintetében a tulajdonosi, valamint bérbeadói jogot közvetlenül gyakorolja.

4. § (1) A pályázat útján megvalósuló lakás bérbeadás:

(2) A pályázaton kívüli lakás bérbeadás:

5. § (1) Lakást bérbe adni kizárólag természetes személynek (bérlő) vagy személyeknek (bérlőtársak) lehet.

(2) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, nem lehet lakást bérbe adni, annak a személynek, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó- és költöző személyeknek,

6. § (1) A 4. § (1) bekezdése alapján történő bérbeadás érdekében az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság nyilvános pályázati felhívást tesz közzé.

(2) A bérlakások bérbeadására vonatkozó pályázatokról szóló hirdetményt 30 napra közzé kell tenni:

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(4) A pályázatot a Kiíró által előre meghatározott tartalmú nyomtatványon kell benyújtani. Amennyiben a Pályázó több lakásra is nyújt be pályázatot, pályázatának tartalmaznia kell a lakások rangsorolását is.

(5) A pályázatokat az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság bírálja el a felhívásban meghatározott határidő lejártát követő 60 napon belül.

(6) Azt a pályázatot, amely a szükséges mellékleteket, igazolásokat, nyilatkozatokat nem tartalmazza, érvénytelennek kell tekinteni.

(7) A polgármester méltánylást érdemlő esetben egy alkalommal hiánypótlást engedélyezhet.

7. § (1) A pályázatok rangsorolásához szükséges pontrendszert a pályázati kiírás tartalmazza.

(2) Az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság határozatával megpályázható lakásonként rangsort állapít meg. Az egyes lakásokra megállapított rangsor első helyén lévő Pályázót kell felhívni a lakásbérleti szerződés megkötésére. Pontegyenlőség esetén az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság egyedi elbírálás alapján rangsorolja a Pályázókat.

(3) A nyertes Pályázó visszalépése esetén a rangsorban következő Pályázó lép előre.

8. § (1) Szociális helyzet alapján, valamint a hiteladósok program keretében kiírt pályázat feltételeiről, valamint a lakás bérbeadásról az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2) Szociális helyzet alapján, valamint a hiteladósok program keretében meghirdetett önkormányzati lakás bérleti jogát az nyerheti el, aki megfelel a rendelet 9. §-ában meghatározott szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeknek.

9. § A szociális alapon bérbe adott lakásra az jogosult, akinek, valamint vele együtt költöző személyeknek

10. § (1) A hiteladósok megsegítése program keretében kiírt pályázaton az jogosult részt venni, aki

(2) A lakbér mértéke a pályázó szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján kerül megállapításra.

11. § (1) Szociális bérlet esetén legfeljebb a méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe.

(2)¹² A méltányolható lakásigény mértéke az együtt lakó személyek számától függően:

(3) A méltányolható lakásigény mértékének megállapításánál a szociális bérletre jogosultat és a vele együtt költöző élettársat, valamint azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.

(4) Az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság a jogosultság mértékétől indokolt esetben (személyi-, szociális körülmények és egészségügyi ok folytán) eltérhet.

12. § (1) A költségelven történő bérbeadás keretében kiírt lakáspályázat feltételeiről, valamint a lakás bérbeadásáról az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2)¹³ A költségelven bérbe adott lakásra az jogosult,

(3) A pályázat alapján azt a Pályázót kell a lakásbérleti szerződés megkötésére felhívni, aki a pályázati felhívás szerint a bérleti díj megfizetését a leghosszabb időre – legfeljebb öt évre – vállalja, és a vállalásnak megfelelő bérleti díjat a szerződéskötéssel egyidejűleg meg is fizeti.

13. § (1) A piaci alapon történő bérbeadás keretében kiírt lakáspályázat feltételeiről, valamint a lakás bérbeadásáról az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(1a)¹⁴ A piaci alapon bérbe adott lakásra az jogosult, akinek, valamint a vele együtt költöző személyeknek az egy főre eső havi nettó jövedelme meghaladja a 9. § c) pontjában meghatározott összeg másfélszeresét.

(2) A pályázat alapján azt a Pályázót kell a lakásbérleti szerződés megkötésére felhívni, aki a pályázati felhívás szerint a bérleti díj megfizetését a leghosszabb időre – legfeljebb öt évre – vállalja, és a vállalásnak megfelelő bérleti díjat a szerződéskötéssel egyidejűleg meg is fizeti.

14. § (1) A költségelven, valamint a piaci alapon bérbe adott bérlakások esetében a bérlőt terhelő kötelezettségek biztosítására a bérlőnek a szerződés megkötésével egyidejűleg óvadékot kell fizetnie. Az óvadék a lakás havi bérleti díja kétszeresének megfelelő összeg.

(2) Az óvadékból a bérbeadó azon igénye elégíthető ki, amely a bérlőre háruló kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt, a bérlet fennállása alatt, vagy a bérlakás visszaadása, a bérleti jogviszony megszűnése során felmerült, ideértve a lakás helyreállításával kapcsolatos költségeket is.

(3) Az óvadékot az Önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán kell kezelni.

(4) Az igénybe nem vett óvadékot a szerződés megszűnésekor – a kezelési költségek levonásával – a (3) bekezdésben hivatkozott pénzintézet tárgyi óvadékra biztosított kamatával együtt 30 napon belül vissza kell fizetni a volt bérlő részére. A visszafizetésről az Önkormányzat intézkedik.

(5) Az óvadékot meghaladó mértékű helyreállítási költség megfizetésére vonatkozó igényét a bérbeadó a bérlővel, valamint a volt bérlővel egyezség útján fizetési megállapodásban, ennek eredménytelensége esetén polgári nemperes vagy peres úton köteles érvényesíteni.

(6) A bérleti jogviszony fennállása alatt az óvadék igénybevétele esetén a bérlő köteles az óvadék összegét az (1) bekezdésben meghatározott összegnek megfelelő összegre a bérbeadó felszólítását követő 30 napon belül kiegészíteni.

(7) A megsemmisült vagy életveszélyessé vált lakás bérlője a részére azonnali elhelyezésként biztosított lakásért óvadékot nem fizet.

15. § (1) A Fecske-program keretében az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt a szociális helyzet alapján vagy költségelven kiírt lakáspályázat feltételeiről, valamint a lakás bérbeadásról.

(2) Fecske-program keretében lakás bérleti jogát azok a személyek nyerhetik el, akik

(3) A Fecske-program keretében a lakások bérbeadására a költségelven meghatározott lakbérű bérlakás, valamint a szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakás pályáztatási rendjére és bérbeadására vonatkozó szabályok az irányadóak.

16. § (1) A közérdekű cél megvalósítása érdekében történő bérbeadásról az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2) Közérdekből valósul meg a bérbeadás

(3) A közérdekű célból történő elhelyezés esetén a cseréből adódó indokolt költségeket – a lakbéren kívül – az Önkormányzat viseli.

(4) A közérdekű célból történő elhelyezési kötelezettség esetén az Önkormányzat a jogosulttal való megállapodás alapján, másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet a rendelet 46. §-ában foglalt feltételek alapján.

(5) Az Önkormányzat, ha a jogosult részére nem tud a korábbi lakásának megfelelő bérlakást bérbe adni, akkor a másik lakás bérbeadása mellett arányosan pénzbeli térítés is fizethető.

(6) Az Önkormányzat a közérdekű cél megvalósítása érdekében biztosított másik lakás bérleti szerződésének feltételeit nem állapíthatja meg terhesebben a megszűnő bérleti szerződés feltételeinél.

17. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználók részére a lakás bérbeadásáról az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2) Lakás bérbeadásra lehet ajánlatot tenni annak a jogcím nélküli lakáshasználónak, aki a bérlő halála után maradt vissza a lakásban feltéve, hogy

18. § (1) Nem lehet a lakás bérbeadására ajánlatot tenni a rendelet 17. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén különösen abban az esetben, ha

(2) A rendelet 17. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén másik lakás bérbeadására akkor tehető ajánlat, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi – másik lakás bérbevételére nem jogosult – személy lakásba történő állandó jellegű befogadását.

(3) Ha a rendelet 17. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakás bérbeadására lehet ajánlatot tenni. A jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony mellett kell bérbe adni.

(4) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó a rendelet 17. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, de az általa használt lakás bérbevételére a rendelet 10. § (2) bekezdésében foglaltak alapján nem lennének jogosultak, részére másik, a méltányolható lakásigény mértékének megfelelő lakás bérbeadására tehető ajánlat.

19. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználó, amennyiben a rendelet 17. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 60 napon belül a lakást köteles elhagyni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó lakásban hátrahagyott ingóságait a Kezelő a jogcím nélküli lakáshasználó költségére és veszélyére a lakásból elszállíttatja, majd megsemmisíti.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználó amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott határidőig a lakást nem hagyja el, a Bérbeadó köteles a lakás kiürítése iránt pert kezdeményezni. A jogcím nélküli lakáshasználó a jogcím nélküli lakáshasználat 61. napjától kezdődően lakáshasználati díjat köteles fizetni. A használati díj mértéke megegyezik a lakásbérleti szerződés megszűnésekor érvényes bérleti díj 120 % -ának megfelelő összegű díjjal.

20. § (1) A bérlőkijelölési jog

(2) A bérlőkijelölési, valamint bérlőkiválasztási jog biztosítható állami, államigazgatási, közhatalmi, más önkormányzati szerv, intézmény, többségi önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet, valamint más önkormányzat részére.

(3) A bérlőkijelölési, valamint bérlőkiválasztási jog abban az esetben biztosítható, ha a szervvel a Képviselő-testület az önkormányzati érdekkörbe tartozó feladatellátást is magában foglaló együttműködési megállapodást kötött, valamint a szerv az általa ellátott feladat jellege alapján önkormányzati feladatot lát el. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy

(4)¹⁵ A bérlőkijelölési, valamint a bérlőkiválasztási jog – a polgármester egyetértésével – a szerv vezetőjét illeti meg, aki az általa vezetett szervvel munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, azzal azonos tartalmú, rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyban – ideértve a Budapest Főváros XVIII. kerületének közigazgatási területén területi ellátási kötelezettséggel járó házi- és fogorvosi praxist ellátó/működtető házi- és fogorvosi tevékenységet is – (a továbbiakban együtt: munkaviszonyban) álló személyt jelölhet bérlőnek. A bérlet ideje a jelölő szerv javaslata alapján a jelölt személy jelölő szervvel fennálló munkaviszonya, valamint a házi- és fogorvosi praxis ellátásának idejéig, vagy legfeljebb 2 évig tart.

(5) A (4) bekezdés alapján kijelölt bérlő részére a bérlakás bérbeadásáról – amennyiben megállapodás eltérően nem rendelkezik – az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

21. § (1) A bérlőkijelölési jog, valamint a bérlőkiválasztási jog a Képviselő-testület döntése alapján lehet egyszeres, vagy többszörös, de 20 évnél hosszabb ideig nem gyakorolható. Az egyszeres bérlőkijelölési jog alapján megkötött bérleti szerződés 20 éven belüli, bármely okból történő megszűnése esetén a bérlakás az általános szabályok szerint adható ismételten bérbe.

(2) A bérlőkijelölési jog, valamint a bérlőkiválasztási jog fennállásának időtartama alatt, ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, valamint a bérlő kiválasztására jogosultnak felhívásra közölnie kell a bérlő személyét és a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyre jogszabály vagy más megállapodás feljogosítja. Amennyiben a jogosult a bérlőkijelölési jogával a felhívás átvételét követően 30 napon belül nem él, úgy bérlőkijelölési jogát elveszti és a lakás az általános szabályok szerint adható bérbe.

(3) A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, a lakás bérének megfelelő összeget és a bérbeadónak számlázott közüzemi, (társasházi) közös költségeit köteles megtéríteni az Önkormányzatnak.

(4) A bérlőkijelölési jog, valamint a bérlőkiválasztási jog jogosultja nem adhat hozzájárulást a lakás albérletbe adásához, vagy másnak a használatába adásához, a lakásbérleti jog folytatására irányuló tartási szerződéshez, továbbá a lakásra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, annak a bérleti joga nem folytatható.

22. § (1) A szolgálati lakás bérbeadásáról – a polgármester javaslata alapján - az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2)¹⁶ A szolgálati bérlakás az Önkormányzattal, az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervvel, az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társasággal, valamint a kerület közigazgatási területén működő oktatási intézménnyel szolgálati- vagy munkaviszonyban álló személyeknek adható bérbe. A szolgálati bérlakásra vonatkozó bérleti jogviszony határozott időre, de – a 24. §-ban meghatározott esetet kivéve – legfeljebb a bérleti szerződés megkötésekor fennálló munkavégzésre irányuló munka- vagy jogviszony fennállásáig tart azzal, hogy a bérleti jogviszony fennállását követő második évtől a bérlő, valamint a vele együttlakó családtagok vagyoni helyzetét vizsgálni kell, és amennyiben a 9. § a) pontjában meghatározott feltételnek nem felelnek meg, a bérleti szerződés felmondásra kerülhet.

(3)¹⁷ A bérlő személyére – a polgármester egyetértésével – a feladatai ellátásához biztosított lakás vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti szervezet vezetője tesz javaslatot.

(3a)¹⁸ -

(4) A szolgálati lakásba való befogadásra a 30. §-ban foglaltak az irányadóak.

(5) Szolgálati lakás csak lakás céljára használható, albérletként, valamint nem lakás céljára nem hasznosítható, továbbá szolgálati lakás esetében bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, a lakásbérleti jog nem folytatható.

(6) A szolgálati lakásra fennálló lakásbérleti jog megszűnését követően a volt bérlő köteles 30 napon belül a lakást kiüríteni és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Kezelőnek visszaadni.

23. § (1)¹⁹ Amennyiben jogszabály módosítása következtében a bérlőnek a szolgálati lakásra jogosító jogviszonya megváltozása miatt szűnik meg a bérleti jogviszonya, úgy a bérlő az általa bérelt lakás – szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetétől függően – szociális alapú vagy költségelvű pályázaton kívüli bérletére jogosult.

(2) A bérlő köteles a bérleti szerződés megkötésekor fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonyának bármely módon történő megszűnését a jogviszony megszűnésétől számított 15 napon belül írásban bejelenteni a bérbeadónak.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a lakáshasználót a rendelet szerint létrejött lakásbérleti szerződés megkötéséig a bérleti díj összegével megegyező mértékű használati díjfizetési kötelezettség terheli.

24. § (1) Amennyiben a bérlő vagy a lakáshasználó szolgálati jogviszonya öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzése következtében szűnik meg, – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén – kérelmére a lakás bérbeadásról az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakás bérbeadás feltétele, hogy

(3) Amennyiben az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott lakás bérbeadásához nem járul hozzá, a bérlő vagy a lakáshasználó a lakást a bizottsági döntés kézhezvételét követő vagy a szolgálati jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles kiüríteni és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Kezelőnek visszaadni.

25. § (1) A kényszerbérlet tekintetében a bérbeadói jogokat az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság gyakorolja.

(2) Azon magánszemélyek esetében, akik az Ltv. kényszerbérlőre vonatkozó szabályainak megfelelnek, de az elhelyezésüket az Ltv.-ben biztosított határidőn belül nem kérték, kérelemre az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság egy lakást ajánlhat fel bérbevételre. A kérelmezőnek a felajánlott lakás elfogadásáról a döntés közlését követő 15 napon belül írásban nyilatkoznia kell.

26. § (1) Az Ltv. 68. § (1) bekezdésében foglalt esetben annak, aki a szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról, részére lakás bérbeadására, vagy pénzbeli térítésre tehető ajánlat.

(2) Az (1) bekezdés szerint az elhelyezésre jogosult részére jelen rendelet 46. §-ában foglalt feltételek alapján adható pénzbeli térítés.

(3) Az (1) bekezdés szerint az elhelyezésre jogosult részére legfeljebb a korábban lakott lakás bérleti feltételeinek megfelelő lakás biztosítható, melynek lakásbérleti szerződési feltételei nem állapíthatók meg terhesebben a korábban megszűnő bérleti szerződés feltételeinél.

(4) Az Ltv. 68. § (2) bekezdésében foglalt esetben annak, aki a szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról az Önkormányzat vagy jogelődje javára, nem tehető másik lakás bérbeadására ajánlat.

27. § (1) Az Ltv. 85/F. § (1) és (2) bekezdésében biztosított elővásárlási jogot a Képviselő-testület gyakorolhatja az alábbi feltételek megléte esetén:

(2) A lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül jelen rendeletben szabályozott feltételekkel az Önkormányzat határozott időre, 5 évre szóló bérleti szerződést köt az adóssal, valamint zálogkötelezettel.

(3) A lakóingatlanba a bérlővel – az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túlmenően – azok a személyek költözhetnek, akik az Önkormányzat tulajdonszerzését megelőzően haszonélvezőként életvitelszerűen a lakóingatlanban laktak, és ott bejelentett lakcímmel rendelkeztek.

28. § (1) A krízishelyzet alapján történő bérbeadás esetében a lakás bérbeadásáról az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2) A krízishelyzet alapján történő bérbeadás feltételei:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott családként az élettársi kapcsolatban élők akkor vehetők figyelembe, ha közös gyermeküket együtt nevelik, vagy közjegyzőnél nyilvántartott élettársi nyilatkozattal rendelkeznek.

(4) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének vizsgálatakor figyelembe kell venni a mindennapi megélhetés igazolt költségeit, a rezsi költségeket, a lakhatásra fizetett legalább 3 havi albérleti díj átlagos összegét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.

(5) A családon belüli és párkapcsolati erőszak felnőtt és gyermek áldozatai számára a polgármester az érdekképviseleti szervezet megkeresésére – krízishelyzet alapján – védett lakást (titkos menhely) biztosíthat.

29. § (1) Lakásgazdálkodási célból a bérlő közös megegyezéssel úgy állapodhat meg a bérbeadóval, hogy

(2) Az (1) bekezdés esetén a pénzbeli térítés szabályaira a 46. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Ha a bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő csereként alacsonyabb szobaszámú, vagy komfortfokozatú üres lakásra tart igényt, a bérbe adható lakást a polgármester jelöli ki.

(4) Ha a bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő csereként nagyobb szobaszámú, vagy komfortfokozatú üres lakásra tart igényt, a bérbe adható lakást az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság jelöli ki.

30. §²¹ (1) A polgármester a bérlő (bérlőtársak) kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a testvérét, nagyszülőjét, vele együtt lakó gyermekének házastársát, az Ltv. 21. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó unokáját és a közjegyzőnél nyilvántartott élettársi nyilatkozattal rendelkező élettársát a lakásba befogadja.

(2) A hozzájárulás feltétele, hogy

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben szociális bérlet esetén a bérlő (bérlőtársak), az együtt lakó és a befogadott személyek szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyainak felülvizsgálatát a bérbeadó köteles elvégezni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a bérlő továbbiakban szociális bérleményre nem jogosult, úgy a bérbeadó költségelven vagy piaci alapon adja bérbe a bérlakást.

(4) A hozzájárulást a bérbeadó megtagadja, amennyiben

31. § (1) A bérbeadó közös írásbeli kérelem alapján a lakás bérlőtársi jogviszonyban történő bérbeadását elismeri, ha a kérelmezők

(2)²² Az (1) bekezdésben meghatározott esetben szociális bérlet esetén a bérlőtársak és az együtt lakó személyek szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyainak felülvizsgálatát a bérbeadó köteles elvégezni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a bérlőtársak a továbbiakban szociális bérleményre nem jogosultak, úgy a bérbeadó költségelven vagy piaci alapon adja bérbe a bérlakást.

(3) A lakásbérleti szerződés módosításához szükséges nyilatkozat megadására a polgármester jogosult.

(4) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, bérlőtársi jogviszony a szerződés módosításával az (1) bekezdés értelemszerű alkalmazásával jöhet létre.

(5)²³ Nem lehet hozzájárulni a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez, ha az (1) bekezdésben meghatározott – bérlőtársként elismerendő – személyek rendelkeznek önálló beköltözhető lakástulajdonnal, önálló lakásnak minősülő ingatlan tulajdoni hányadával, lakás haszonélvezeti jogával, önkormányzati lakásnak a bérleti vagy bérlőtársi jogával.

32. § (1) Az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön. A hozzájárulás megadása esetén a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja.

(2) A hozzájárulás megadásának együttes feltétele, hogy az eltartott a kora vagy egészségi állapota folytán a tartásra ténylegesen rászoruljon, és az eltartó személyi és anyagi körülményei biztosítsák az eltartás lehetőségét.

(3)²⁴ Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik, az eltartó lakásba való befogadásához akkor lehet hozzájárulni, ha az eltartó közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot nyújt be a bérbeadóhoz, amelyben vállalja, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból minden elhelyezési igény nélkül kiköltözik, azt elhagyja.

(4)²⁵ Nem adható hozzájárulás a tartási szerződéshez, amennyiben az eltartó az eltartott gyermeke, unokája, testvére vagy jogi személy.

(5)²⁶ A bérbeadó megtagadja a tartási szerződéshez való hozzájárulást, ha a szerződő felek életkora, egészségi állapota vagy egyéb körülményei alapján megállapítható, hogy a bérlő tartásra nem szorul, vagy az eltartó a tartásra nem képes.

33. § (1) Önkormányzati bérlakás albérletbe adásáról – az Ltv. 33. §-ának figyelembevételével – az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2) Albérletbe adáshoz a bérlő kérelmére akkor adható hozzájárulás, ha

(3) Az albérletbe adáshoz történő hozzájárulás a lakásba történő tartózkodási hely létesítéséhez történő hozzájárulást is magában foglalja.

(4) A (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén is kizárólag a határozott időre – legfeljebb egy évre – kötött albérleti szerződéshez adható hozzájárulás. A hozzájárulás ismételten is megadható.

(5) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó, valamint az albérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a volt albérlő önkormányzati lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

(6) A lakás fizetővendéglátás céljára nem hasznosítható.

(7) Amennyiben a lakás albérletbe adására a bérbeadó írásos hozzájárulása nélkül kerül sor, úgy a bérbeadó az Ltv. 25. §-ában, valamint a Ptk. 6:348 § -ában foglaltakra történő hivatkozással a bérleti jogviszonyt felmondhatja.

34. § (1) Az Ltv. 32. §-ának figyelembevételével a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult részére, a bérlő halálától számított 45 napon belül a szükséges nyilatkozat megadására a polgármester jogosult.

(2) Aki az (1) bekezdésben hivatkozott bérleti jogviszony folytatására vonatkozó feltételeknek nem felel meg, az jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, melyre a rendelet 17. §-ában meghatározott előírások az irányadók.

35. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás tulajdonjogára, vagy bérleti jogára cserélhető, amennyiben nem esik az Ltv. 29. §-ában meghatározott kizáró okok hatálya alá. A lakásokat akkor lehet elcserélni, ha mindegyik érintett bérbeadó hozzájárult a lakás, lakások elcseréléséhez.

(2)²⁷ A polgármester adja meg a hozzájárulást:

36. § (1)²⁸ Önkormányzati tulajdonú lakás egészét vagy annak egy részét nem lakás céljára bérbe adni, használni – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem lehet.

(1a)²⁹ A polgármester hozzájárulhat, hogy a bérlő vagy bérlőtárs saját jogán vagy gazdasági társaság tagjaként az önkormányzati bérlakás címén székhelyet vagy telephelyet létesítsen. A tulajdonosi (bérbeadói) hozzájárulás megadásának feltétele bérlőtársak esetében a bérlőtárs hozzájáruló nyilatkozatának megléte is. A tulajdonos, bérbeadó hozzájárulása nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól. A székhely vagy telephely létesítéséhez tulajdonosi (bérbeadói) hozzájárulás azzal a feltétellel adható ki, hogy az kizárólag a lakásbérleti szerződés megszűnésének napjáig érvényes.

37. § (1) Önkormányzati bérlakást – amennyiben jogszabály vagy megállapodás eltérően nem rendelkezik– csak határozott időre lehet bérbe adni, melyről az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2) A lakásbérleti szerződést írásba kell foglalni, melynek tartalmaznia kell, hogy:

(3)³¹ A bérbeadó a bérbe adott lakások esetében vizsgálhatja a bérlő vagyoni és jövedelmi viszonyait. Amennyiben a bérlő vagyoni és jövedelmi viszonyai megváltoztak, a bérlő részére a jövedelmi helyzetének megfelelő, a rendeletben meghatározott szociális helyzet alapján, költségelvű, valamint piaci alapon bérbe adott lakásokra vonatkozó bérleti díjat kell megállapítani.

(4)³² A bérlő a bérbeadónak írásban köteles bejelenteni a változást követő 30 napon belül, ha a jövedelmi és vagyoni viszonyai megváltoztak. Amennyiben a bérlő az előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésben valótlan adatközlés történt, akkor a rendeletben meghatározott piaci alapon bérbe adott lakásra vonatkozó lakbért kell megállapítani részére.

(5) A bérbeadó a Kezelő útján naptári évenként legalább egyszer bérleményellenőrzést végez, melynek során köteles ellenőrizni a rendeletben és a bérleti szerződésben foglaltak betartását. A bérlő a lakásba történő bejutást köteles biztosítani.

(6)³³ A bérleti szerződés a bérbeadó döntésének kézbesítésétől számított 45 napon belül köthető meg vagy módosítható. Amennyiben a szerződéskötésre vagy a szerződés módosítására rendelkezésre álló időtartam alatt a kérelmező nem köt szerződést, a bérleti jogát elveszíti, vagy a módosításra vonatkozó kérelme nem támogatható.

38. § (1) Szociális bérlet esetén a határozott időre szóló bérbeadás időtartama legfeljebb öt év. A bérleti szerződés meghosszabbítható, amennyiben

(2)³⁴ A szerződés időtartamának meghosszabbítása iránti kérelmet a szerződés lejártát megelőzően legalább 30 nappal be kell nyújtani az Önkormányzathoz. A szerződés hosszabbítása iránti kérelemhez a bérlő és a vele egy háztartásban élők jövedelemigazolását, valamint a közműszolgáltatók hátralékmentességet tartalmazó igazolását is csatolni kell. A hosszabbítás iránti kérelem késedelmes vagy a csatolandó iratok hiányos benyújtása a határozott időtartam elteltét követően a jogviszony megszűnését eredményezi.

(3) Ha a bérlő a határozott idő lejártakor a – megváltozott jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel –

(4) Ha a bérlő az újabb határozott időre megkötött bérleti szerződés lejártakor a – megváltozott jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel –

(5)³⁷ Ha a bérlő a (2) bekezdésben meghatározott határidőig nem nyújtja be a bérleti szerződés meghosszabbítására vonatkozó kérelmét, a határozott idejű bérleti szerződés megszűnését követően, jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, és a bérbeadó – amennyiben új bérleti szerződés megkötésére nem kerül sor – köteles lakás kiürítési pert kezdeményezni. A lakáshasználó a 19. § (3) bekezdésben meghatározott használati díjat köteles fizetni.

(6)³⁸ Ha a bérlő a (2) bekezdésben meghatározott határidőig, hiánytalanul benyújtotta a bérleti szerződés meghosszabbítására vonatkozó kérelmét, a kérelmének elbírálásáig a 67. § (5) bekezdésben meghatározott használati díjat köteles fizetni.

(7)³⁹ A bérlővel, ha az (5) bekezdésben meghatározott feltételek miatt vált jogcím nélküli lakáshasználóvá, és lakbér- és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik, a korábbival megegyező jogcímű, egy éves időtartamú bérleti szerződés köthető.

39. § (1) Fecske-program alapján bérbe adott lakásra legfeljebb 5 évre szóló bérleti szerződés köthető, amennyiben a házaspár vállalja, hogy külön bankszámlaszámon lakásmegtakarítást képez, melyet a bérbeadás időtartama alatt fenntart, és ezt éves rendszerességgel a bérbeadó részére igazolja.

(2) A határozott idő lejártát követően csak egy alkalommal van lehetőség a bérleti szerződés hosszabbítására, határozott időre, 5 év időtartamra az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság támogató határozata alapján.

40. § (1) A krízishelyzet alapján bérbe adott lakás bérleti szerződése egy évre köthető.

(2) Amennyiben az egy év lejártával a bérlő rajta kívül álló okokból nem tudja lakáshelyzetét rendezni, és nem rendelkezik lakbér- vagy közüzemi díjhátralékkal, akkor a bérleti szerződés három évre köthető.

(3) Ha a bérlő a (2) bekezdésben meghatározott szerződés lejártával továbbra sem tudja lakáshelyzetét rendezni, és nem rendelkezik lakbér- vagy közüzemi díjhátralékkal, akkor a rendelet 38. §-ában meghatározott szociális bérletre vonatkozó szabályok az irányadók.

41. §⁴⁰ A költségelven bérbe adott bérlakásokat legfeljebb öt évre lehet bérbe adni. A határozott idő leteltét követően a szerződés a bérlő kérelmére, pályázati eljárás nélkül ismételten megköthető, ha a pályázatában foglalt vállalásának eleget tett. A bérlőt jövedelmi viszonyaitól függetlenül továbbra is költségelvű lakbérfizetési kötelezettség terheli. A bérleti szerződés meghosszabbítására vonatkozó kérelemre a 38. § (5)-(7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

42. § (1) A piaci alapon bérbe adott bérlakásokat legfeljebb öt évre lehet bérbe adni. Ha a piaci alapon bérbe adott lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a bérbeadás időtartama legfeljebb 10 év lehet.

(2) A határozott idő lejártát követően a lakást ismételten pályázat útján lehet bérbe adni.

43. § Ha a lakás megsemmisült, vagy életveszélyessé vált,

44. § (1) A lakbér- vagy közüzemi díjhátralékkal rendelkező bérlővel, amennyiben a rendelet 50. §-ában szabályozott lakásügyi hátralék rendezése érdekében kedvezményben részesült, egy éves időtartamú, a korábbival megegyező jogcímű bérleti szerződés köthető.

(2) A lakbér- vagy közüzemi díj(ak) meg nem fizetése okán történő felmondás miatt jogcím nélküli lakáshasználóval, amennyiben minden lakásügyi hátralékát, kamataival együtt, valamint a per- és végrehajtási költségeket kiegyenlítette, egy éves időtartamú, a korábbival megegyező bérleti szerződés köthető.

(3) A korábbival megegyező jogcímű, hosszabb időtartamú bérleti szerződés köthető azzal a bérlővel, aki az egy éves bérleti szerződés időtartama alatt valamennyi szerződésből eredő kötelezettségének – különös tekintettel a bérleti és közüzemi díjak havi rendszerességgel történő megfizetésére – maradéktalanul és határidőben eleget tett.

45. § (1) A lakásbérlet megszűnik a szerződésben meghatározott határozott idő lejártakor, vagy meghatározott feltétel bekövetkezésekor, vagy a bérleti jogviszony bármely egyéb okból történő megszűnésekor.

46. § (1) Ha a határozatlan időtartamra bérbe adott lakásra szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő a bérleti szerződést közös megegyezés alapján, pénzbeli térítés ellenében kívánja megszüntetni, és a lakást – a jelen rendeletben foglaltak szerint – kiürítve átadja, a bérlő által használt lakásra megállapított éves bérleti díjnak ötszörösét kell részére kifizetni.

47. § (1) A lakásbérlet megszüntetésre kerül, ha a bérlő

(2)⁴¹ A bérleti szerződés felmondásáról a polgármester dönt.

(3) A bérbeadó a már kibocsátott felmondást visszavonhatja, amennyiben a bérlő lakbér-és közüzemi hátralékát a fizetési felszólításban megjelölt határidőben, de legkésőbb a kibocsátott felmondás hatályba lépését megelőző napig rendezi.

48. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnése, vagy megszüntetése esetén a bérlő köteles 30 napon belül a lakást kiüríteni és a vele lakó személyekkel együtt elhagyni, továbbá – a felek eltérő megállapodásnak hiányában – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban azt a Kezelő birtokába visszaadni.

(2) A lakásbérleti jogviszony megszűnése, vagy megszüntetése esetén, amennyiben a bérlő nem rendeltetésszerűen adja át a lakást a Kezelő részére, az Önkormányzat a rendbehozatal költségeinek megtérítése iránt bírósági eljárást kezdeményez.

(3) A bérlő köteles a bérlakás birtokbaadásának időpontjáig intézkedni a lakásba bejelentett valamennyi személy más lakcímre történő bejelentése iránt. A befogadott személyek kijelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén a Polgármesteri Hivatal a lakásba bejelentett, de ténylegesen nem ott lakó személy(ek) esetén a lakcím fiktiválása iránt eljárást kezdeményez.

49. § A bérleti díjban, lakáshasználati díjban, különszolgáltatási díjban, közüzemi díjban és felújítási támogatásban keletkezett hátralék (a továbbiakban: lakásügyi hátralék) rendezése érdekében kedvezmény nyújtható annak a személynek, aki

50. § (1) A lakásügyi hátralék rendezése érdekében a következő támogatások vagy kedvezmények vehetők igénybe:

(2) A lakásügyi hátralék összegét a kérelem benyújtásakor megállapított hátralék – tőke és járulékai – mértéke szerint kell megállapítani.

(3) A lakásügyi hátralékkal rendelkező személyek az (1) bekezdésben felsorolt kedvezményeket akkor igényelhetik, ha az adósság legalább 3 hónapja fennáll, vagy a hátralék összege meghaladja az 50 ezer Ft-ot.

(4) A kedvezményre az a kérelmező jogosult, aki megfelel a rendelet 9. §-ában meghatározott szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeknek.

(5)⁴² A 47. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felmondási ok elkerülése érdekében a bérbeadó fizetési felszólítást küld a bérlőnek, amelyben részletesen tájékoztatja a bérlőt:

(6)⁴³ Az Önkormányzat a fizetési felszólítás megküldésével egyidejűleg – a bérlő lakhatásának megőrzése érdekében – a felszólítás tényéről írásban tájékoztatja a kerületi családsegítő szolgálatot és felkéri, hogy vegye fel a kapcsolatot a bérlővel és adjon tájékoztatást a kapcsolatfelvétel eredményéről a tájékoztatás kézbesítésétől számított 60 napon belül.

(7)⁴⁴ A megítélt támogatás folyósításának feltételei és a szociális szolgáltató javaslata szerint kerül megkötésre a hátralékrendezésre vonatkozó együttműködési megállapodás a kérelmezővel, amelynek időtartamáig, de legfeljebb – a 3. melléklet szerint megkötött – részletfizetési megállapodásban vállalt határidő végéig a felmondás nem gyakorolható a megállapodással érintett tartozás alapján.

(8)⁴⁵ A bérlő kezdeményezheti legfeljebb egy alkalommal:

(9)⁴⁶ Amennyiben a bérlő a részletfizetési megállapodásban, továbbá a hátralékrendezésre vonatkozó együttműködési megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, maradéktalanul és késedelem nélkül teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetési megállapodás megkötését követően a – megállapodással érintett – tartozást további kamat nem terheli.

(10)⁴⁷ Kamat elengedés kizárólag szociális bérlakás esetében a lakásügyi hátralék egyösszegű befizetése esetén engedélyezhető. A kamat elengedés mértéke azonos a befizetett tőketartozás arányával.

51. § (1) A lakásügyi hátralék rendezése érdekében a jelen rendelet 50. §-ában foglalt kedvezményekről a polgármester dönt.

(2) A polgármester 3 havonta tájékoztatja az Idősügyi és Lakásügyi Bizottságot a lakásügyi hátralékok alakulásáról, valamint a lakásügyi hátralékkal rendelkező személyek részére biztosított kedvezményekről.

52. § (1) A lakást a bérbeadó – az Ltv. II. fejezetében, valamint a 91/A. §-ában meghatározottak szerint – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérlő részére a lakásbérleti szerződésben meghatározott időpontban.

(2) A bérlő és a bérbeadó – a bérlő kérelme alapján és amennyiben a bérlő vállalja a (3) bekezdésben előírt feltételeket – megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a Kezelő folyamatos műszaki ellenőrzése mellett.

(3) A rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel költsége a Kezelő által kalkulált és a polgármester által elfogadott összeg, melynek a lakbérbe beszámítható mértékét a bérbeadás jogcíme határozza meg:

(4) A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére vonatkozó megállapodásnak tartalmazni kell:

(5) A bérbeadó a Kezelő javaslata alapján a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal – további 60 nappal – meghosszabbíthatja.

(6) A rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges további költségek a bérleti díjba nem számíthatók be. Amennyiben a felújítási munkák során olyan előre nem látható, de a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges munka válik indokolttá, mely a költség kalkulálásakor még nem volt ismert, a bérlő köteles erről haladéktalanul értesíteni a bérbeadót. A Kezelő javaslata alapján a polgármester dönt a lakás további rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételének indokoltságáról és összegéről, mely a továbbiakban nem a bérlő feladata.

(7) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a megállapodásban meghatározott, vagy a bérbeadó által az (5) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérleti szerződés nem kerül meghosszabbításra.

(8) A bérlő a lakásbérleti jogviszony öt éven belüli megszűnése esetén jogosult a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges költség részbeni megtérítésére.

53. § (1) Az Ltv. 13. §-a szerint a bérlőt terhelő, a lakás felújításával és karbantartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez – a bérlő kérelmére – kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújtható, ha a bérlő

(2) A támogatás összegéről az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt. A támogatás összege legfeljebb bruttó 500.000,-Ft.

(3) A támogatás a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott keretösszeg erejéig nyújtható. A támogatás visszafizetése havi egyenlő részletekben, legfeljebb öt év időtartam alatt lehetséges.

(4) A felújítási támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán beszerezhető és az Önkormányzat honlapjáról letölthető formanyomtatványon, valamint a nyomtatvány elválaszthatatlan részét képező csatolandó dokumentumokkal kell benyújtani az Önkormányzathoz.

(5) A támogatásban részesítettel a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül támogatási szerződést kell kötni. A szerződésnek tartalmaznia kell:

(6) A támogatást a támogatási szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül kell felhasználni. A felhasználásra megállapított határidőt – erre irányuló kérelemre – a polgármester egy alkalommal legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja. Ez utóbbi határidő jogvesztő.

(7) A támogatás összegének 50%-aa szerződés megkötését követő 15 napon belül előre kerül kifizetésre a támogatott részére, mely összeg felhasználását köteles igazolni. A támogatás fennmaradó 50%-os összege az előző résztámogatás szabályszerű felhasználásáról szóló elszámolások elfogadása esetén, az elfogadástól számított 15 napon belül történik. A támogatás csak a megállapodást követően elvégzett munkálatokhoz vehető igénybe.

(8) Gáz, víz, valamint elektromos vezetéket érintő felújítások és átalakítások esetén a beruházás csak a Kezelő szervezet szoros műszaki felügyelete mellett végezhető.

(9) A Kezelő a támogatás felhasználását a felújítási és karbantartási munkák befejezését követően műszakilag ellenőrzi.

54. § (1) A polgármester engedélyével a bérlő írásbeli kérelmére – megállapodás alapján - a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(3) A bérbeadó megtagadja a hozzájárulást, ha

(4) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell, hogy a bérbeadó a bérlő átalakítással, korszerűsítéssel kapcsolatos költségeit nem téríti meg, de kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti szerződés hatálya alatt a bérleti díj összegét a komfortfokozat esetleges változására tekintettel nem emeli meg.

(5) A bérbeadó előzetes hozzájárulása nélkül végzett beruházás szerződésszegő magatartás, a bérbeadó nem köteles a bérlő részére utólagosan megtéríteni a bérlő által elvégzett beruházás összegét, és a bérlő köteles a bérbeadó részére a bérlakást eredeti állapotába helyreállítani.

55. § (1) Ha az Ltv. 13. §-ában foglalt munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, valamint a lakás berendezési tárgyainak rongálása idézte elő, azok elvégzését, valamint a költségek megtérítését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti, és a Kezelő által elvégzett munkák ellenértékét köteles a bérbeadónak az erre vonatkozó felszólítást követő 30 napon belül megfizetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkák ellenértéke – amennyiben azokat a Kezelő elvégeztette – a rendelet 14. §-a szerint befizetett óvadék terhére kiegyenlíthető. Erről a bérlőt írásban, haladéktalanul értesíteni kell.

56. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakás helyreállítása a volt bérlő kötelezettsége. A volt bérlő e kötelezettségének – amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik – a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles eleget tenni, mely időszakra lakáshasználati díjat és a felmerülő közüzemi költségeket köteles megfizetni bérbeadó részére. E határidőt a Kezelő a volt bérlő erre irányuló kérése esetén, indokolt esetben, legfeljebb további 30 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a volt bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás költségelven, valamint piaci alapon bérbe adott bérlakások esetében csak akkor köthető meg, ha a volt bérlő által a rendelet 14. §-a alapján befizetett óvadék összege a lakás helyreállítására elegendő.

(4) Megállapodás hiányában, valamint amennyiben a bérlő a lakás helyreállítására vonatkozó kötelezettségének az (1) bekezdésben meghatározott határidőben nem tesz eleget, a bérbeadó a helyreállítási költség megtérítése iránt köteles peres vagy nem peres eljárást indítani.

57. § (1) A bérlakás megüresedése esetén a közvetlenül szomszédos lakás bérlője (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére a bérbeadó hozzájárulhat a kérelmező bérlakásának a megüresedett helyiségcsoporttal történő bővítéséhez.

(2) A kérelmezőnek előzetesen a bérbeadóhoz összevonás iránti kérelmet kell benyújtania. A kérelemhez csatolni kell az összevonásra vonatkozó műszaki tervdokumentációt, be kell szereznie a Kezelőnek a lakás összevonására elkészített tervdokumentációról szóló műszaki véleményét és esetleges előírásait.

(3) Az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt – az (1) és (2) bekezdés figyelembevételével – a végleges hozzájárulás megadásáról.

(4) Az átalakítással, valamint társasházak esetén az Alapító Okirat módosításával kapcsolatban felmerült költségek a kérelmezőt terhelik.

(5) A bérlőnek a kialakított lakás után kell lakbért fizetnie, korábbi bérleti szerződésének egyidejű módosítása mellett. Amennyiben az összevonás során az eredetileg bérbe adott lakás komfortfokozata megváltozik, úgy a magasabb összegű bérleti díj megfizetésének kezdő időpontjára a bérlő és a bérbeadó erre vonatkozó megállapodása az irányadó. A bérleti szerződés módosítása során figyelemmel kell lenni a bérlőnek a lakás összevonás során felmerült, a lakás komfortfokozatának megváltozásával kapcsolatos igazolt költségeire.

58. § (1)⁴⁸ Az Ltv. szerint nem megfelelő műszaki állapotú, lakhatatlan lakás, a város-rehabilitációs területen elhelyezkedő lakás, továbbá közcélra hasznosítani kívánt lakás megüresedése esetén – a közcélú hasznosítás esetén a közcél egyidejű megjelölése mellett – az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt a bérlakás állományból való kivonásról.

59. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője, használója köteles az általa bérelt vagy használt önkormányzati lakásra megállapított

(2) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét

60. § (1) A szociális helyzet alapján létrejött lakásbérlet olyan kedvezményezett bérleti forma, ahol a lakásnak a bérleti díját az Ltv. 34. § (2) bekezdésében és a fővárosi közgyűlés rendelete 2. § és 3. §-ában meghatározott lakbér-megállapítási elvek alapján kell képezni.

(2) A költségelven létrejött lakásbérlet olyan kedvezményezett bérleti forma, ahol a lakás bérleti díját az Ltv. 34. § (4) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban kell megállapítani.

(3) A piaci alapon bérbe adott lakás bérleti díjának mértékét az Ltv. 34. § (5) bekezdése alapján kell megállapítani.

(4) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, komfortfokozatában, vagy a lakbér mértékét növelő, valamint csökkentő tényezőkben változás következik be.

61. §⁴⁹ (1) A költségelvű lakbér mértéke a lakás komfortfokozata szerint:

(2) A szociális alapon bérbe adott lakások bérlői részére a lakbér mértéke az (1) bekezdésben meghatározott lakbér 80 %-a.

(3) A piaci alapon bérbe adott lakások bérlői részére a lakbér mértéke az (1) bekezdésben meghatározott lakbér kétszerese.

(4)⁵⁰ Vis maior esetében, a krízisszállón történő elhelyezés esetén a bérleti díj a (2) bekezdésben meghatározott bérleti díj 50 %-a.

62. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérleti díját csökkentő és növelő tényezők figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A havi lakbér mértékét 10 %-kal csökkenteni kell

(3) A havi lakbér mértékét 5 %-kal csökkenteni kell a lakás belső adottságai alapján, ha:

(4) A lakbér csökkentésének mértéke a csökkentő százalékok összeadása után sem haladhatja meg a 30%-ot.

63. § A megállapított lakbér mértéket 10 %-kal növelni kell, ha az alábbi tényezők közül együttesen legalább kettőnek a lakás megfelel:

64. § (1) A külön szolgáltatások díjának mértékét a szolgáltatásért mindenkor fizetendő árak, szolgáltatási díjak figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Társasházban vagy szövetkezeti formában működő házban (a továbbiakban együtt: társasház) lévő lakás esetében a külön szolgáltatások díjának mértékét a társasház közösségének határozata vagy a társasház közössége által alkalmazott számítási módszer alapján, a társasház által közölt adatok figyelembevételével kell megállapítani. Amennyiben az épület nem társasházként működik, a külön szolgáltatások díjának mértékét a tulajdonosok közössége által meghatározott mérték szerint állapítja meg a bérbeadó.

(3) A nem társasházban lévő lakások esetében az egyes lakásokra jutó vízellátás- és csatornahasználat vagy szennyvízelszállítás díját – ha a bérlő e szolgáltatások díjait nem közvetlenül a közüzemi szolgáltatók részére fizeti meg –a bérbeadó által meghatározott mérték szerint a bérlő fizeti meg.

(4) A bérlő közvetlenül a közüzemi szolgáltatónak köteles megfizetni azt a közüzemi szolgáltatási díjat, amelyet részére a közszolgáltató egyedi fogyasztói szerződés alapján kiszámlázott. E kötelezettsége a bérlőnek akkor is fennáll, ha a közüzemi szolgáltatás díját a bérbeadó mögöttes felelőssége alapján a bérlő helyett fizeti vagy fizette meg.

65. § A bérleti díjon felül a bérlő viseli különösen a következő külön szolgáltatások költségeit, díjait:

66. § A távfűtéssel ellátott lakás bérlője (használója) amennyiben korábban együttes kérelemmel fordul a távhőszolgáltatóhoz, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 44. § (3) bekezdésében foglaltak szerint közvetlenül a szolgáltató irányába köteles a távhődíj összegét megfizetni. Amennyiben nem a bérlő (használó) részére kerül kiszámlázásra a távhődíj összege, a bérlő a Kezelő révén köteles utólagosan megfizetni a távhőszolgáltatás díját a bérbeadó részére különszolgáltatási díjként.

67. § (1) A rendelet szerinti lakbér és külön szolgáltatások díjának fizetési kötelezettsége (a továbbiakban együtt: fizetési kötelezettség) a lakásbérleti szerződés hatályba lépésének napjától a lakásbérleti szerződés megszűnésének napjáig áll fenn.

(2) A bérleti díj összegével megegyező mértékű használati díj és külön szolgáltatások díjának fizetési kötelezettsége a lakáshasználat első napjától a lakáshasználat megszűnésének napjáig áll fenn.

(3) A rendelet szerinti fizetési kötelezettségnek a bérlő minden hónapban egy összegben, legkésőbb a számlán megjelölt fizetési határidőig köteles eleget tenni a Kezelő részére.

(4) A külön szolgáltatásokért fizetendő díj nemfizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményei megegyeznek a lakbér nemfizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményeivel.

(5) A lakás jogcím nélküli használata esetén - használati díjként - a rendelet alapján megállapítható havi lakbérnek megfelelő összeget, valamint a lakásra megállapított külön szolgáltatások összességét kell alapul venni.

68. § (1) A társasházban lévő önkormányzati tulajdonú lakások esetében az Önkormányzat a (2) bekezdésben foglalt feltételek szerint előzetesen megfizeti a társasházi közös költséget.

(2) A vegyes – önkormányzati és magántulajdonú – társasházak esetében a bérlők kötelesek az Önkormányzatnak megfizetni az Önkormányzat által a társasház részére kifizetett külön szolgáltatások díját a Kezelő által kiállított számla alapján.

69. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás elidegeníthető

(2) Az üres lakások elidegenítése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlója jogszabály eltérő rendelkezése hiányában

(3) Az Ltv. alapján elővásárlási joggal érintett lakások forgalmi értéken történő elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.

(4) Az Ltv. hatálya alá tartozó, nem értékesíthető lakásokat a rendelet 1. melléklete, az Ltv. hatálya alá tartozó, a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntése alapján értékesíthető lakásokat a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

70. § (1) Ha a lakást az elővásárlásra jogosult bérlő, bérlőtárs vagy együttesen a bérlő és a bérlőtárs vásárolja meg, a lakás vételára – az Ltv. 52. §-ában meghatározott szempontokra figyelemmel – a minimum hat hónapnál nem régebbi értékbecslésben meghatározott forgalmi érték 95 %-a.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő üres lakás értékesítésére az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet önkormányzati ingatlan vagyonra vonatkozó, árveréssel történő versenyeztetési szabályait kell alkalmazni. Az induló ár az értékbecslésben meghatározott forgalmi érték.

(3) A forgalmi érték megállapítása során - kizárólagos önkormányzati tulajdonú ingatlan esetén - a vagyon értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a telekingatlan esetleges megoszthatóságát.

71. § (1) Amennyiben a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a megállapított vételár 20%-át az adásvételi szerződés megkötésekor kell készpénzben megfizetnie.

(2) A vételár hátralékot a vevő havi egyenlő részletekben köteles törleszteni, a mindenkori jegybanki alapkamattal növelten. A vételár hátralék megfizetésére legfeljebb 15 év biztosítható.

72. § (1) Amennyiben az elővásárlásra jogosult vevő a szociális alapon bérbe adott lakás jogosultsági feltételeinek megfelel, a vásárlástól számított 2 évig kamatmentes törlesztési lehetőséget kap, azzal a feltétellel, hogy ez idő alatt kifizeti a vételár hátralékát.

(2) A vételár 10%-ának megfelelő egyösszegű árengedményt kap az a vevő, aki vállalja a vételár – szerződés megkötését követően legfeljebb 3 hónapon belül – készpénzben történő kifizetését.

(3) A vételár hátralék 10%-ának megfelelő egyösszegű árengedményt kap az a vevő, aki vállalja a vételár hátralék – szerződés módosítását követően legfeljebb 3 hónapon belül – készpénzben történő kifizetését.

73. § (1) A vétel feltételeit és a lakás vételárát tartalmazó ajánlatot az Önkormányzat, valamint megbízásából a Kezelő a Képviselő-testület döntésétől számított 30 napon belül küldi meg a jogosultnak.

(2) A vételre jogosult - a kézbesítést követő - 30 napon belül nyilatkozhat a vételi ajánlat elfogadásáról. Ennek eredménytelen eltelte után az ajánlat hatályát veszti. A késedelem miatt nincs helye igazolásnak. Az önkormányzati lakás értékesítésére vonatkozó szerződést a vételi ajánlat elfogadását követő 30 napon belül kell megkötni.

74. § (1) Az ingatlanforgalmi értékbecslést a Kezelő készíti el a vele kötött megállapodásban foglaltak betartásával. Az értékbecslés alapján a vételárról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzati lakások elidegenítését a Polgármesteri Hivatal, vagy megbízásából a Kezelő készíti elő és végzi a rendeletben, valamint a Kezelővel kötött megállapodásban foglaltak betartásával.

(3) Amennyiben a lakás vételárának megfizetése nem egy összegben történik, a részletfizetési kedvezmény teljes idejére az önkormányzat a követelését jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével biztosítja.

(4) A vevő tulajdonjogának bejegyzéséről az Önkormányzat gondoskodik azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel járó költségek a vevőt, az adásvételi szerződés előkészítésével és ellenjegyzésével kapcsolatos költségek az Önkormányzatot terhelik.

75. § (1) Az Ltv. alapján az elővásárlási joggal érintett lakások harmadik személynek történő értékesítéséről a Képviselő-testület dönt abban az esetben, ha az elidegenítéshez a bérlő írásban hozzájárult és a bérlő (bérlőtárs) az Ltv.-ben biztosított elővásárlási jogával nem él. Ebben az esetben a forgalmi érték, a lakottság tényének figyelembe vételével megállapított, a minimum hat hónapnál nem régebbi értékbecslésben meghatározott ár.

(2) Az elővásárlási joggal érintett lakásokat harmadik személy részére a mindenkor hatályos, az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet önkormányzati ingatlan vagyonra vonatkozó versenyeztetési eljárás szabályairól szóló rendelkezéseinek megfelelőn kell értékesíteni. Az induló ár az értékbecslésben meghatározott forgalmi érték.

76. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)⁵¹ A rendeletben foglalt rendelkezéseket a hatálybalépésekor fennálló bérleti jogviszonyokra is megfelelően alkalmazni kell. A vagyonkezelői jog alapján e rendelet hatálybalépését megelőzően bérbe adott lakásokra megkötött bérleti szerződésekre a szerződésben meghatározott feltételeket kell alkalmazni.

(3) A 2019. évben benyújtott bérbevételi ajánlatok alapján felállított névjegyzékben szereplő ajánlattevők esetében a felállított névjegyzék alapján önkormányzati bérlakás bérbeadására a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 19/2011. (V.31.) önkormányzati rendelet 2019. december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a Népjóléti Bizottság hatásköreit az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság gyakorolja.

(3a)⁵² A rendeletnek a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 25/2020. (VII. 06.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 39/2020. (XI.27.) önkormányzati rendelettel beiktatott 38. § (5)-(7) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3b)⁵³ A rendeletnek a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 25/2020. (VII. 06.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 13/2021. (V.25.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban (Módosító rendelet) módosított rendelkezéseit 2021. január 1. napjától a Módosító rendelet hatálybalépéséig terjedő időszakra is alkalmazni kell.

(3c)⁵⁴ A rendeletnek a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 25/2020. (VII. 06.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 32/2021. (XII.13.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módosító rendelet2) módosított 22. § (2) bekezdését és 47. § (2) bekezdését a Módosító rendelet2 hatálybalépésekor fennálló bérleti jogviszonyokra is megfelelően alkalmazni kell.

(4) Hatályát veszti a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 19/2011. (V.31.) önkormányzati rendelet.