1. § (1) E rendelet (a továbbiakban: CSÉSZ) hatálya Budapest Főváros XXI. kerület közigazgatási területére terjed ki, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével (a továbbiakban: terület).

(2) A CSÉSZ hatálya nem terjed ki az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 14/B. § szerinti Duna-parti Építési Szabályzat (a továbbiakban: DÉSZ) hatálya alá tartozó területre.

(3) A CSÉSZ hatálya alá tartozó területen

(4) A CSÉSZ mellékletei a következők:

(5)⁶

(6) A Szabályozási terv a CSÉSZ-szel együtt alkalmazandó, amely során

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A szabályozási terven beépítésre szánt építési övezetbe sorolt területek az egyéb jogszabályi keretek között ütemezetten belterületbe vonhatók a szabályzat előírásainak megfelelően kialakított telekcsoportonként vagy telkenként.

(2) Lakóterület csak belterületen létesíthető.

4. § (1) Pavilont csak a tulajdonos önkormányzat telepíthet egységes építészeti koncepció, illetve típusterv alapján

(2) A pavilonok rendeltetés-változásának feltétele, hogy

(3) A közterületen önálló pénzkiadó, árusító automata nem helyezhető el, kivéve a közlekedési eszközök használatához szükséges automatákat.

5. § (1) A KÖu-2, KÖu-3, KÖu-4, Kt-Kgy övezetbe sorolt közterületeken, a kiszolgáló és lakóutakon a közlekedés és a közműlétesítmények helyigényének biztosításával egy- vagy kétoldali fasort kell telepíteni.

(2) Tervezett közúthálózati elem, kiszolgáló vagy lakóút és közforgalom számára megnyitott magánút megvalósítása során egyoldali, 14 m útszélesség felett kétoldali, legalább 2,0–2,0 méter szélességű zöldsávba ültetett fasor telepítendő, a közműmentes élettér biztosításával.

(3) A 2. mellékleten „településképvédelmi jelentőségű meglévő/tervezett fasor” elemmel jelölt közterületeken

(4) A 2. mellékletben jelölt „Szerkezeti jelentőségű természetközeli sétány” kialakítása során a természetközeli állapot megőrzése érdekében

6. § (1) A Ráckevei (Soroksári)-Duna (RSD) mentén vízi állás létesítésekor a természetes vizek sekély lejtésű partján kialakult parti nádasokat meg kell tartani. A nádas-partokat egyéb más parthasználat (pl. horgászpart, sportcsónak-kikötő) számára megszüntetni, átalakítani csak engedéllyel lehet.

(2) A 2. mellékleten jelölt Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterületeket a telek beépítésekor zöldfelületként meg kell őrizni, erdészeti üzemterv szerint fenntartva.

(3) A területen lévő országos védelem alatt álló táj- és természetvédelmi értékeket a 2. melléklet tünteti fel és ezek jegyzékét a rendelet 1. függeléke tartalmazza. Ezeken a területeken építési tevékenység csak az illetékes szakhatóság előzetes hozzájárulásával végezhető.

(4)⁸ A tájképvédelmi övezet területén belül a táj meglévő jellegét meg kell tartani. A területen belül csak olyan építési tevékenység folytatható, amely a táj esztétikai jellemzőinek és értékeinek fenntartását, megmaradását nem veszélyezteti.

7. § (1) Ahol a talaj a fásításra, növényzet telepítésére nem alkalmas, talajcserét kell végezni, vagy a meglevő talajt termőtalajréteggel be kell fedni.

(2) A vízbázis védelme érdekében a vízbázis védőövezeteivel érintett területen csak a vonatkozó jogszabályok és a kijelölő határozatban foglalt előírások szerint végezhető építési tevékenység, melyek korlátozhatják a CSÉSZ-ben megengedett tevékenységet.

(3) A területen hulladék csak építményben és az arra rendszeresített kommunális vagy átmeneti tárolás céljára szolgáló hulladékgyűjtőkben helyezhető el az övezeti előírások figyelembe vételével.

8. § (1) Nagyvízi mederrel érintett, illetve a hullámtéri területeken építési tevékenységet végezni a padlószint mértékadó árvízszint fölé 1,3 m-rel történő kiemelésével, az arra vonatkozó jogszabályok, kormányrendeletek, ágazati előírások, területrendezési tervek előírásainak a figyelembe vételével lehet.

(2) A felszíni vizek (vízfolyások, állóvizek, patakok, árkok) meder karbantartására a karbantartó sávot a középmeder vízállástól kell kijelölni. A vizek középmeder-vízállásának meghatározásáig az ágazati előírásokban előírt mederkarbantartó sáv méretével megegyező sávot a felszíni víz földhivatali térképen rögzített telekhatárától mérve, szolgalmi jog bejegyzéssel kell kijelölni a karbantartás lehetőségére abban az esetben is, ha a vízfolyás a földhivatali térképen rögzített telkén kívül halad, kivéve, ha a Szabályozási terv másképpen rögzíti a kialakítandó meder telkét. (Vízfolyások, tavak földhivatali lejegyzett telke csak vízjogi engedély alapján módosítható.)

(3) A mederkarbantartó parti sáv legkisebb szélessége – a 2. melléklet és az illetékes vízügyi hatóság eltérő rendelkezése hiányában - a (4) bekezdés szerinti határtól számított

(4) Az árvízvédelmi fővédvonaltól a mentett oldalon 110 m-es sávban az előírások szerinti fakadóvíz okozta veszélyeztetést, a hullámtéri oldalon 60 m-es sávban a gödörásási tilalmat figyelembe kell venni.

(5) Szennyvízátemelő műtárgyak

(6) Gyorsvasúti vonal - HÉV - felszíni szakasza mellett a szélső vágány tengelyétől mért 12,0-12,0 méter széles sávon belül új épület a közösségi közlekedést kezelő szervezet hozzájárulásával létesíthető.

9. § (1) A területen új telket alakítani, telket egyesíteni, telket megosztani, telekhatár-rendezést végrehajtani, meglévő telekcsoportot újraosztani, közterületi szabályozást végrehajtani (továbbiakban: telekalakítás) csak jelen rendelet előírásai szerint lehet. Közterület kialakítása szakaszosan is történhet.

(2)⁹

(3) Nyúlványos telek nem alakítható ki.

(4)¹⁰ Tilos telket alakítani úgy, hogy egy telek két, vagy több övezetbe, építési övezetbe tartozzon, kivéve

(5) Telek csak egyszerű kontúrral alakítható ki, a kialakított teleknek a vonatkozó jogszabályok szerint beépítésre alkalmasnak kell lennie.

(6) A sajátos építményfajták (pl. közműépítmények) elhelyezésére bármely övezetben annak tényleges telekigénye szerint az övezeti előírásoktól eltérő méretű telek alakítható ki, ahol az övezeti határértékeket nem kell alkalmazni.

(7) Az építési övezetekben a telkekre már meghatározó módon felosztott, kialakult telektömbben az építési telkek kialakítása

(8) A kialakult úszótelkek tovább oszthatók, amennyiben a telekalakításnak az úszótelkekre vonatkozó általános feltételei az osztás után is biztosítottak.

(9) Az övezetek megengedett telekméretére vonatkozó rendelkezéseket a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni.

10. §¹¹ (1) A településrendezési célokat és azok megvalósításához szükséges ingatlanokat a 7. számú melléklet tartalmazza.

(2) Azokon az ingatlanokon, amelyeken az elővásárlási jog közterületi szabályozás végrehajtása érdekében történt, ennek megvalósítását követően már nem kell alkalmazni a 7. melléklet szerinti elővásárlási jogot és az ingatlan-nyilvántartásban törlendő ennek bejegyzése, kivéve Háros területét, a II. Rákóczi Ferenc út – Új Csepeli út – Plutó utca – 4076. utca vonalától délre.

11. § (1) A nem közterületi ingatlan e célból meghatározott területe akkor válik közhasználatra átadott területté, ha az érintett tulajdonos és az önkormányzat az erről szóló szerződést megkötötték.

(2) Közhasználatra átadott terület

(3) Közhasználatra átadott terület esetén

12. § (1) Az építési övezetek telkein új épületet elhelyezni csak teljes közművesítettség mellett lehet, kivéve, ha az építési övezeti előírások másképpen rendelkeznek.

(2) Új építési telkek közműellátása csak önálló közmű-bekötésekkel valósítható meg.

(3) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő értékes faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

(4)¹² Közműcsatlakozáshoz hatósági hozzájárulás Csepel közigazgatási területén lévő építési telkekhez és kiszolgáló utakhoz adható, a közigazgatási határon kívül csak az érintett települések közötti külön megállapodás esetén.

13. § (1) Beépítésre nem szánt – jellemzően mezőgazdasági - területen építeni csak a szennyvíz környezet károsítás nélküli kezelésének megoldásával lehet, ha:

(2) Közműpótló, zárt szennyvíztározó csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(3) Szennyvízgyűjtésre, kezelésre szolgáló közműpótló műtárgy létesítése és használata nem megengedett

(4) A 6. melléklet szerinti jelentős változással érintett területeken új beépítés esetén a csapadékvíz elvezetése

(5) Ha a csapadékvíz elvezető hálózat vagy a befogadó a telken keletkezett vizeket elvezetni nem tudja, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani, és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.

(6) A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Amennyiben a befogadói kapacitás nem meghatározható, telken belül 50 m² burkolt felületenként 1 m³ esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért a kocsi behajtó átereszét úgy kell kialakítani, hogy

(8) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

14. § (1) A területen nem helyezhető el energiatermelést szolgáló szélerőmű (szélturbina, szélkerék, szélgenerátor), naperőmű, kivéve a főrendeltetést kiszolgáló naperőművet.

(2) Hőszivattyú bármely övezetben és építési övezetben a következő feltételekkel létesíthető:

(3) Közcélú, megújuló energiatermelés csak erre kijelölt építési övezetben vagy övezetben létesíthető.

15. § Önálló antennatartó szerkezet (torony) és az azt kiszolgáló földfelszíni berendezés csak a

Gksz-2, K-Log és K-Kik jelű építési övezetek területén létesíthető, amennyiben lakó-, vegyes és különleges rekreációs területtől a távolság legalább 150 méter.

16. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű elhelyezési kötelezettségét legalább a 3. melléklet szerinti mennyiségben, a (2) – (7) bekezdések szerint előírások figyelembe vételével kell biztosítani.

(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén a méretezés alapját a teljes ellátandó rendeltetés képezi, de csak a keletkező többlet személygépjármű elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő gépjárműtároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek számának megtartása mellett.

(3) A rendeltetésszerű használatból származó személygépjármű elhelyezési kötelezettséget telken belül kell teljesíteni, kivéve a telepszerű tömbtelkes-úszótelkes beépítésű építési övezeteket, ahol a szükséges parkolómennyiség - az önkormányzattal kötött megállapodás esetén – közterületen is biztosítható.

(4) Minden oldaláról közterület által határolt telekre hitéleti létesítmény elhelyezése, bővítése esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges várakozóhelyek 100%-a közterületen biztosítható.

(5) Gépkocsi tároló – a sorgarázst kivéve - az épületek földszintjén is kialakítható, kivéve a Vt és Vi építési övezetek utcai traktusait. Földszinti garázsbejárat épületenként kettő, legfeljebb 6,0 m szélességű lehet.

(6) Emelőszerkezetes parkoló-berendezés (parkoló gép)

(7) Személygépjármű várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

(8) A 3. számú melléklet szerint számított parkolóhely-létesítési kötelezettség az alábbi esetekben nem keletkezik, és mértékben váltható meg a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltakkal összhangban:

(9) Budapest XXI. Kerület Csepel vagy Budapest Főváros Önkormányzata saját közcélú beruházásaként megvalósuló épületek, létesítmények és önkormányzati épületfelújítások, átalakítások, bővítések esetében a gépjárművek elhelyezését közterületen is lehet biztosítani, amennyiben ez telken belül nem oldható meg a meglévő vagy tervezett rendeltetés sérelme nélkül.

(10) A kizárólagosan közlekedési célt szolgáló hajóosztályok (közszolgáltatási személyhajó, vízitaxi és közforgalmú személyhajó), valamint kabinos turistahajó és közhasználatú rekreációs létesítmény esetében a rendeltetésszerű parthasználatból személygépjárművek elhelyezését nem kell biztosítani.

17. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek és területek rendeltetésszerű használatához a szükséges autóbuszparkoló elhelyezési kötelezettséget legalább a 3. melléklet szerinti mennyiségben, a (2) – (4) bekezdések szerint előírások figyelembe vételével kell biztosítani.

(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén a méretezés alapját a teljes ellátandó funkció képezi, de csak a keletkező többlet autóbusz elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani, a meglévő várakozóhely mennyiség megtartása mellett.

(3) A vízi közlekedés létesítményeinek parthasználatához autóbusz elhelyezési kötelezettség nem kapcsolódik.

(4) Autóbusz várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

18. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges rakodási lehetőséget, tehergépjármű elhelyezési kötelezettséget telken belül, egyedi méretezés alapján kell kialakítani.

(2) Bővítés, átalakítás, rendeltetésmódosítás esetén a méretezés alapját a teljes ellátandó rendeltetés képezi, de csak a keletkező többlet tehergépjármű elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.

(3) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek számára járműtároló elhelyezése, önálló parkolóterület kialakítása, meglévő épület használati módjának e célra történő megváltoztatása csak a következő övezetekben lehet: Gksz, Mk, K-Log.

(4) Tehergépjármű tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

19. § (1) Minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési kötelezettséget a 4. melléklet szerint kell biztosítani.

(2) A legalább 5 önálló rendeltetési egységet tartalmazó lakóépületek esetén a kerékpártárolás céljára önálló helyiséget kell kialakítani, oly módon, hogy az az utcáról vagy közös használatú helyiségből – földszinten, magasföldszinten, vagy pinceszinten – közvetlenül megközelíthető legyen.

20. § (1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút – az Lke kertvárosias lakóterületek zsákutcái, valamint a K-Log és K-Kik területfelhasználási egységek kivételével – csak közforgalom számára megnyitott magánútként alakítható ki.

(2) Közforgalom számára megnyitott magánút kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és közterülethez vagy működő magánúthoz kell csatlakoznia.

(3) A közforgalom számára megnyitott, 30 méternél hosszabb magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250 méter lehet.

(4) A közforgalom számára megnyitott magánút által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Közforgalom számára megnyitott, kiszolgálóút hálózati szerepkört betöltő új magánút esetén:

(6) A magánutak területén épület nem helyezhető el.

(7) Amennyiben a Szabályozási terven jelölt magánút nem kerül megvalósításra, a nyomvonala a telek be nem építhető része.

(8) A magánút telke – a tulajdonos és az önkormányzat közötti megállapodás esetén – helyi közúttá minősíthető.

21. § (1) Építési telek közúti vagy közforgalom számára megnyitott magánúti kapcsolatát a rendszeres forgalom számára a minimálisan szükséges számú ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint:

(2) Az építési telek közúti vagy közforgalom számára megnyitott magánúti kapcsolatát - amennyiben az műszakilag több útról is biztosítható - az alacsonyabb hálózati szerepet betöltő útról kell biztosítani.

22. § Helikopter leszállóhely kizárólag az egészségügyi, katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, és államigazgatási rendeltetés esetén létesíthető.

23. § (1) A Ráckevei-(Soroksári)-Dunán közlekedő vízi járművek számára kikötői műtárgy csak közösségi vízi közlekedési, sport és rekreációs céllal létesíthető.

(2) A Ráckevei-Soroksári Duna-ág Kvassay-híd és a Francia-öböl vonala közötti partszakaszán – ahol a kikötés a Duna-ág telkére eső szárazulaton történik – a parthasználat és az ehhez szükséges kikötő a más jogszabály alapján közlekedtetett hajóosztályok számára létesíthető, kivéve a Kajak-kenu versenypálya céljára előirányzott partszakaszt.

24. § (1) Amennyiben egy telek egynél több övezetbe tartozik, a beépítési paraméterek számításánál és a beépítési feltételek meghatározásánál az övezethatár által elválasztott telekrészekre vonatkozó előírásokat külön-külön kell figyelembe venni, kivéve a DÉSZ hatályával érintett, egy telekként kialakított területeket.

(2) Tetőtér csak egy szintben építhető be.

(3) A 2. mellékleten

(4) Ahol a 2. mellékleten „telek nem beépíthető része” jelölés szerepel, ott a jelölt területen építmény – a tömör lábazat nélküli drótfonatos kerítés kivételével – nem építhető, továbbá a gyümölcsfa kivételével fa nem ültethető. A be nem építhető terület mellett 5,0-5,0 méter széles sávban épület nem építhető.

(5) KÖu övezetbe sorolt közterület mentén az előkert mélysége nem lehet kisebb 5,0 m-nél.

(5a) A lakó és intézményi építési övezetekben az előkert határa egyúttal kötelező építési vonal a 25.-28. §-ban és az egyes építési övezetekben meghatározott eltérésekkel.

(6) Előkertes beépítés esetén – kivéve a Lke jelű építési övezeteket és az Mk jelű övezeteket - az előkertben egy, legfeljebb bruttó 50 m² alapterületű portaépület, ill. ezzel egy épületben elhelyezett szemét- vagy kerékpártároló, közműlétesítmény (pl. trafó) elhelyezését szolgáló épület elhelyezhető, amely az építési hely részének minősül.

(7) Kötelező építési vonalon az épület oda néző homlokzata külső síkjának legalább 2/3-ad részének kell állnia.

(8) Ha a Szabályozási terv építési helyet jelöl vagy az építési övezeti előírások másként rendelkeznek, az egyes beépítési módokra vonatkozó elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános előírásokat nem kell alkalmazni.

(9)¹³ A 2000m²-nél nagyobb felületű lapostetős résszel rendelkező új épületek esetén a teljes lapostetős felület legalább 50 %-án zöldtetőt kell létesíteni, kivéve a nyitott rakodótér lefedésére szolgáló lapostetőt.

(10)¹⁴ Az épületek és építmények legmagasabb pontja legfeljebb 35 méter lehet, kivéve

(11)¹⁵ Az épület legmagasabb pontja – a CSÉSZ eltérő rendelkezése hiányában – az építési övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasság értékét a K-Rek és Lke övezetekben legfeljebb 10%-kal, egyéb övezetekben 30 %-kal haladhatja meg.

(12)¹⁶ Magastetős épületek esetén a párkánymagasság – a CSÉSZ eltérő rendelkezése hiányában – az építési övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasság értékét nem haladhatja meg.

(13)¹⁷ A szabadonálló műtárgy vagy sajátos építmény magassága az építési övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasság másfélszeresét nem haladhatja meg.

25. § (1) A zártsorú beépítési mód szerint beépített, illetve beépíthető területeken

(2)²⁰ Zártsorú beépítési módú építési övezetekben az építményeket a teleknek az utcai telekhatártól mért 2/3-án kell elhelyezni. Amennyiben ez nem megoldható, csak abban az esetben vehető igénybe a telek még beépíthető hátsó telekhatár felőli része, ha ez a főépítészi konzultáció során támogatott.

(3)²¹ Az utcai térfal meghatározására az építési vonal szolgál, amely - ha nem kerül külön feltüntetésre a CSSZT-én megegyezik

(4)²² Az építési vonalon állónak az az épület minősül, amelynek az utcai homlokzati síkja legalább 50 %-ban az építési vonalra illeszkedik.

(5)²³ Az épületek

(6)²⁴ Az épületköz legkisebb szélességét a CSSZT, vagy az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások határozzák meg, ezek hiányában

25/A. § (1) A zártsorú beépítési módú egyes építési övezetekben megengedett legnagyobb utcai párkánymagasság (továbbiakban: Pm) értékét az 1. melléklet tartalmazza, a Budapest főváros rendezési szabályzata alapján meghatározott III. párkánymagassági kategória területeit a 6. melléklet tünteti fel.

(2) A megengedett legnagyobb párkánymagasságot arra az utcára kell vonatkoztatni, amely felé az adott épület homlokzata tekint. Saroktelek esetén a szélesebb utca az irányadó.

(3) A III. párkánymagassági kategória építési övezetében

26. § (1) Ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek

(2) Oldalhatáron álló beépítési módnál az épület

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

27. § (1) Az ikerházas beépítésnél

28. § (1) A már kialakult telektömbökben a meglévő telkek méretei eltérhetnek az egyes építési övezetek előírt telek méreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak a hatályos jogszabályok szerint lehet.

(2) Kialakult telektömbben az építési övezetben meghatározott beépítési módtól - a szomszédos telkek építési jogainak korlátozása nélkül - az alábbi esetekben lehet eltérni:

(3) Az előírt beépítési módtól eltérően már beépült telken meglévő épületet bővíteni abban az esetben lehet, ha

(4) Közterület (út) céljára előirányzott területet és a telek be nem építhető részét érintő vagy azon álló meglévő lakóépület a térszinten nem bővíthető, a tetőtere kizárólag lakásbővítésként legfeljebb 1,2 m magas térdfallal beépíthető, de a bővítés hasznos – az 1,9 m belmagasságot meghaladó – nettó alapterülete nem lehet több 50 m²-nél. A bővítés esetében az alábbi feltételeknek kell teljesülnie:

(5) Az előkertek méretének kialakult állapota az adott telektömb érintett utca szakaszán álló épületek jellemző előkertjeinek átlaga, sarok telek esetén, az érintett két utca szakaszon álló épületek jellemző előkertjeinek átlaga.

(6) Kialakult telektömbben foghíjként beépítésre kerülő, jelenleg közcsatorna hálózattal nem rendelkező környezetben fekvő telken – amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 1 m³-t - a keletkező szennyvizek összegyűjtésére átmenetileg közműpótló berendezés alkalmazható. A telek előtti közcsatorna kiépítéséig közműpótlóként a szennyvizeket szigorúan – ellenőrzötten – zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell gyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani.

29. § (1) Közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomás és gépkocsimosó csak a KÖu jelű övezetekben és az ezekkel határos Gksz jelű építési övezetekben, a K-Log és K-Kik jelű építési övezetekben és a lakófunkciót kizáró Vi-1 és Vi-2 jelű építési övezetben létesíthető, a (2) és (3) bekezdések betartásával. Elektromos töltőállomás bármely övezetben elhelyezhető.

(2) Üzemanyagtöltő állomás vagy gépkocsimosó más létesítmény részeként is csak az (1) bekezdésben meghatározott övezetekben és önálló többszintes parkolóház, P+R parkoló, irodaház vagy 6000 m²-nél nagyobb kereskedelmi létesítmény részeként helyezhető el.

(3) Közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomást nem lehet elhelyezni olyan telken, amely zöldterülettel, lakó-, egészségügyi, szociális vagy oktatási rendeltetésű épület telkével határos.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott rendeltetésű épület a közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomás telkével nem közvetlenül határos, az épület építési helye és az üzemanyagtöltő állomás telke közötti távolság 50 méternél kevesebb nem lehet.

(5) A területen K-Log és K-Kik jelű építési övezetek kivételével mobil üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

30. § (1) A területen létesítendő épület

(2) A Köu-2 és Köu-3 övezetbe sorolt közterületek mentén a földszinten az utca felé nyílászáróval rendelkező lakóhelyiség nem létesíthető.

(3)²⁷ Az építési övezeti előírások eltérő rendelkezése hiányában a területen létesítendő lakások nettó alapterülete nem lehet kisebb 35 m²-nél és az egy épületben létesítendő lakások átlagos nettó alapterülete 50 m²-nél. A lakások alapterületének számításánál a fedett terasz, az erkély, a loggia alapterületét figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A vonatkozó jogszabályban a lakás rendeltetés követelményeinek és a jogszabály önálló rendeltetési egység fogalom-meghatározásának együttesen megfelelő, legalább 35 m² alapterületű helyiségcsoportot egy lakásként kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy más lakással, lakás célú helyiségcsoporttal összenyitott-e.

30/A. § (1) A CSÉSZ eltérő rendelkezése hiányában a területen épület, épületrész vagy terület kizárólag az alábbi szállásrendeltetéssel és szállás jellegű rendeltetéssel létesíthető:

(2) Az egyes építési övezetekben – a (3), (4) bekezdés szerinti feltételek mellett – kizárólag a 8. melléklet szerinti szállásrendeltetés és szállás jellegű rendeltetés céljából létesíthető épület, önálló rendeltetési egységként épületrész vagy terület (együtt létesítmény).

(3)²⁸ A 8. mellékletben jelölt szállásrendeltetés és szállás jellegű rendeltetés céljára létesítmény csak az Étv. 30/A. §-a szerinti esetben – kivéve a már elfogadott településrendezési szerződések alapján létesülőket -, illetve állami vagy helyi önkormányzati közfeladatot jogszabály vagy erre irányuló szerződés alapján ellátó intézmény által e közfeladat ellátása céljából létesíthető, üzemeltethető vagy használható.”

(4) Azon szállás jellegű önálló rendeltetési egység esetén, amely a 35 m² alapterületet eléri és a lakás rendeltetési egységre vonatkozó előírás szerinti kialakítású, az (1), (2) és (3) bekezdésben foglaltak mellett a CSÉSZ lakás rendeltetési egységre vonatkozó előírásait is alkalmazni kell.

(5) Ezen alcím létesítésre vonatkozó rendelkezéseit a rendeltetés-módosításra is alkalmazni kell.

(6) Ezen alcím alkalmazásában rendeltetés-módosításnak minősül az is, ha a 30/A. § valamely alpontjában meghatározott rendeltetés helyett más alpont szerinti rendeltetésre létesítik vagy használják a létesítményt.

(7) A 8. mellékletben az övezeteket meghatározó területfelhasználási egységre vonatkozó általános előírástól a CSÉSZ az egyes övezetekre eltérő szabályokat állapíthat meg.

31. § (1) A telek és a telken álló főépítmény rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű melléképítmények közül

(2) A telken a melléképítmény a vonatkozó jogszabályok szerint helyezhető el, azzal, hogy

(3) Állatól, állatkifutó csak Ek-1 (kivéve a Tamariska-domb területét), Má és Mk jelű övezetekben helyezhető el.

(4) Trágyatároló csak az Ek-1 (kivéve a Tamariska-domb területét), Má és Mk jelű övezetekben helyezhető el.

(5) Házi komposztáló azokban a telkes építési övezetekben és övezetekben létesíthető, ahol a telek legkisebb zöldfelülete legalább 20 %.

(6) A közműpótló műtárgyak közül a csatorna-közműpótló műtárgy létesítése és használata a 6. melléklet szerinti területeken nem megengedett.

(7) Melléképület csak építési helyen belül létesíthető, kivéve a jogszabály szerint a hátsókertben is elhelyezhető melléképületeket.

(8) Melléképítmény és a melléképület legmagasabb pontja az Ln, Lk és Lke jelű építési övezetek területén 6 méter, a párkánymagassága legfeljebb 3,0 m lehet.

(9)²⁹ Csomagküldő automata építménye csak épületen belül vagy már meglévő épület homlokzatához illesztve helyezhető el, szabadon álló módon nem.

31/A. §³⁰ (1) A telek határvonalain – eltérő övezeti előírás hiányában – kerítés létesíthető.

(2) Az utcavonalon álló kerítés a telek irányában beljebb helyezhető pl. kapubehajtó, parkoló létesítése miatt. A közterülettel egybenyitott telekrészen a testi épséget, közbiztonságot veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

(3) A telek határvonalain létesíthető kerítés – kivéve eltérő övezeti előírás esetén – lakó-, településközponti és intézményterületen legfeljebb 2,0 m, az egyéb területeken legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető, kivéve, ha zajvédelmi szakvélemény ennél magasabbat ír elő.

(4) Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg. A kerítés magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni..

(5) Lakó-, településközponti és intézményterületen belül az egyes külön használatú telekrészeket legfeljebb 1,40 m magas áttört kerítéssel vagy sövénnyel szabad elválasztani.

(6) Kertvárosias lakóterületen az utcavonalon álló kerítésen ingatlanonként legfeljebb

32. § (1) Minden övezet és építési övezet területén elhelyezhetők a következő sajátos építményfajták:

(2) Gksz-1, Gksz-2 építési övezetek területein hulladékgyűjtő udvar is elhelyezhető, amennyiben lakó- és vegyes területtől a távolság legalább 150 méter.

33. § Építményeket helyettesítő lakókocsi, sátor és ponyvaszerkezet csak időszakosan, az alábbiak szerint helyezhető el:

34. § (1) Az Ln jelű építési övezetek területei jellemzően 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó, telepszerű, intenzív beépítésű, jellemzően úszótelkes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2)

(3) Új épület építése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázsok nem létesíthetők.

(4) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló melléképület nem helyezhető el, kivételt képez a gépjárműtároló, ami kizárólag meglévő beépítés esetén önálló funkciójú épületként is létesíthető az övezeti határértékek keretei között.

(5) Az Ln jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

35. § Az Ln-3 jelű építési övezetek a nagyvárosias lakóterületek szabadonálló mód szerint beépített, vagy beépíthető területei, amely elsősorban a lakosság ellátását szolgáló intézmények elhelyezését szolgálja.

36. § (1) Az Ln-T jelű építési övezetek területei a nagyvárosi lakóterület jellemzően tömbtelkes-úszótelkes beépítésű, kialakult beépítésű területe, ahol a lakótelep ellátását szolgáló intézmények is jelen vannak.

(2) Az úszótelkes kialakítású építési övezetek telkei és beépítése legfeljebb 15 %-kal növelhetők a közterület irányába egységes koncepció alapján végrehajtott lakótelep-rehabilitáció esetén közterület alakítási terv (továbbiakban: KAT) alapján.

(3) A lakótelepeken – szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában – a meglévő lakóépületek

(4) Valamennyi városrész területére vonatkozó övezeti előírások:

37. § (1) Az Lk jelű építési övezetek területei a 12,5 m beépítési magasságot meg nem haladó, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2)

(3) Előkert nélküli beépítésnél az utcára nyíló lakóhelyiség padlószintjét a járda szintjéhez képest 1 méterrel magasabban kell elhelyezni.

(4) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló melléképület nem helyezhető el, kivételt képez a gépjárműtároló, ami kizárólag meglévő beépítés esetén önálló funkciójú épületként létesíthető az övezeti határértékek keretei között.

(5) Új épület elhelyezése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázsok nem létesíthetők.

(6) Az Lk jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

38. § Az Lk-2 jelű építési övezetek a kisvárosias lakóterületek szabadonálló mód szerint beépített, vagy beépíthető területei.

39. § (1) Az Lk-T jelű építési övezetek a kisvárosi lakóterület jellemzően tömbtelkes-úszótelkes beépítésű, kialakult beépítésű területei, ahol a lakótelep ellátását szolgáló intézmények is jelen vannak.

(2) Az úszótelkes kialakítású építési övezetek telkei és beépítése legfeljebb 15 %-kal növelhetők a közterület irányába egységes koncepció alapján végrehajtott lakótelep-rehabilitáció esetén KAT alapján.

(3) A lakótelepeken – szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában – a meglévő lakóépületek

(4) Valamennyi városrész területére vonatkozó övezeti előírások:

40. § (1) Az Lke-1 jelű építési övezetek területei a jellemzően 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2)

(3) A kertvárosi lakóterületen új, nem lakófunkciójú önálló épület csak a KÖu övezetű útvonalak mentén és abban az esetben létesíthető, ha ezt az övezeti előírások lehetővé teszik, kivéve a területen megengedett melléképületeket.

(3a)³¹ A kertvárosias építési övezetekben, amennyiben az építési helyen kívül – jellemzően az előkertben – meglévő, hat hónapnál régebben nem üzemelő épület áll, az érintett telken új épület nem létesíthető, a meglévő épületek bővítése pedig nem lehetséges.

(4)³² Az egyes lakóépületekben - legfeljebb a lakóépület szintterületének a 20 %-ig, a KÖu és Kt-Kgy jelű övezetek mentén legfeljebb 50 % mértékig – kereskedelmi, szolgáltatási vagy egyéb megengedett rendeltetés is elhelyezhető az általános előírások figyelembe vételével, ha

(5) Az épület utca vonalára merőleges hossza a 25 métert nem haladhatja meg, kivéve a sorházas, csoportházas beépítést.

(6) A telkeken minden megkezdett 800 m² telekméret után legfeljebb egy lakás helyezhető el, a lakásszám azonban a 2 db-ot nem haladhatja meg. Ez a rendelkezés a sorházas és csoportházas építési övezetekre nem vonatkozik.

(7) Minden 100 m² nettó szintterületet elérő új önálló rendeltetési egység után a gépjármű elhelyezési kötelezettségnek építményben kell eleget tenni a létrehozott rendeltetési egység épületével egy tömegben (részben vagy egészben zárt módon), vagy terepszint alatt.

(8) Új épület építése esetén a lakások és az azt kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciójú helyiségek kizárólag egy épülettömegben helyezhetők el, kivéve saroktelek esetén. Önálló személygépjármű-tároló csak a (7) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben és meglévő épület esetén építhető.

(9)³³ A Lke-1 jelű építési övezetek építési telkein

41. § (1) Ha a kialakult (részben vagy egészben már beépített) telektömbben található telek területe – kivéve a lakóparkos építési övezeteket - az övezetben megengedett legkisebb telekméret kétszeresét eléri, akkor a telek beépíthetőségének számításánál

(2) Meglévő épület bővítése esetén a lakás(ok) egy épülettömegben helyezhetők el, a kiszolgáló, kiegészítő funkciójú helyiségek - ideértve a gépjárműtárolót is – különállóan is létesíthetők.

(3) Meglévő lakóépület földszintjén vagy alagsorában létesített gépjárműtároló rendeltetését megváltoztatni csak akkor lehet, ha a telken belül a lakásszámnak és a rendeltetési mód változásának megfelelő mennyiségű gépjármű elhelyezése biztosított.

(4)³⁴ A kialakult (részben vagy egészben már beépített, valamint a K jelű beépítési módú) telektömbök építési övezeteire vonatkozó előírások, amennyiben az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek:

(5) A Lke jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

41/A. § (1) A lakóterületeken – az építési övezet eltérő rendelkezése hiányában –

(2) A lakóterületeken

42. § (1) A Vt-H jelű építési övezetek Csepel belvárosában lakó és olyan települési szintű rendeltetést magába foglaló épületek elhelyezésére szolgálnak, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A Vt-H építési övezetekben – az építési övezet eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag

(3) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem létesíthető.

(4) A Vt jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

43. § (1) Amennyiben az építési övezet előírásai másképpen nem rendelkeznek, az intézményterület építési övezeteiben

(1a) Az intézményterületen zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló építmény nem létesíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, nem lakórendeltetésű épületben a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló legfeljebb egy lakás.

(3) A Vi jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

44. § (1) A Vi-1 jelű építési övezetekbe a jellemzően jelentős közlekedési nyomvonalak mentén lévő vegyes rendeltetésű, jelentős változással érintett intézményterületek tartoznak.

(2) Az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások alapján a területen kivételesen töltőállomás és autómosó is létesíthető.

45. § (1) A Vi-2 jelű építési övezetekbe a vegyes rendeltetésű, alacsonyabb beépítési intenzitású jelentős változással érintett intézményterületek tartoznak.

(2) A Vi-2/…-Kt jelű övezet az intézményi területen belüli közterület övezete, amely

46. § (1) A Vi-3 jelű építési övezetek a helyi lakosság ellátását szolgáló intézmények biztosítanak helyet, elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek számára.

(2) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

(3) Épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete az 2500 m²-t nem haladhatja meg.

(4) A Vi-3/…-Kt jelű övezet az intézményi területen belüli közterület övezete, amely

(5) A Vi-3/…-K jelű építési övezet közmű létesítmények elhelyezését szolgálja. Az övezet területe és a közműépítmény telke a rendeltetéshez szükséges méretben alakítható ki, igény esetén megnövelhető a szabályozási terv módosítása nélkül.

47. § (1) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen szállásrendeltetés, szállásjellegű rendeltetés és lakó rendeltetés nem létesíthető.

(2) A Gksz jelű építési övezetek területén a 31. § (1) bekezdésben meghatározott melléképítményeken kívül antennatartó szerkezet és zászlótartó oszlop, a Gksz-2 jelű építési övezetek területén siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, antennatartó szerkezet és zászlótartó oszlop is elhelyezhető.

(3) Ahol a terület lakóterülettel határos, vagy attól csak lakóutca választja el, ott a területen létesíthető üzemi funkció új gazdasági bejárata, és új teherforgalmú kapu a lakóterület felől nem nyitható.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában az egyes telkeken 1000 m2-ként legfeljebb egy épület létesíthető szabadonálló beépítési móddal.

(5)³⁵ 1 ha telekméret feletti telephelyek hátsó és az egyik oldalsó telekhatára mentén 10 m széles zöldsávot kell biztosítani, amelyből legalább 3 m szélességben háromszintes növényállományt kell biztosítani. Amennyiben ez ellehetetleníti a területen engedélyezett rendeltetés megvalósítását, az előírt zöldsáv máshol is elhelyezhető a telken belül a növényállomány volumenének megtartása mellett.

(6) Az építési övezetekben nem végezhető olyan tevékenység, amely során keletkező veszélyes hulladék szakszerű gyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása nem megoldott.

(7) A Gksz jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

48. § (1) Amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek, az építési övezet területén elhelyezhető rendeltetések:

49. § (1) Amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek, az építési övezet területén elhelyezhető rendeltetések:

(1a) A terület építési övezeteiben nem létesíthető hulladékgyűjtés, előkezelés, -hasznosítás és feldolgozás célját szolgáló építmény, kivéve

(2) Az övezetekben szabadtéri tárolás - a késztermék rendezett, értékesítési célú kiállítását kivéve – az utcai telekhatár 50 m széles sávjában nem megengedett, kivéve, ha az utcai telekhatártól városképileg (térfallal, növényzettel) elzárt területen történik.

(3) A Gksz-2 jelű építési övezetekben az épületnek nem minősülő építmények magassága túllépheti az 1. mellékletben meghatározott határértéket, ha az eltérő magasság az alkalmazott technológia miatt szükséges, az ingatlan legalább 5000 m2 területű és az egyik telekhatár hossza legalább 50 m.

50. § (1) A Gip-E építési övezet a környezetre jelentős hatást gyakorló, nagyjelentőségű energiatermelő létesítményeinek (erőművek, fűtőművek) elhelyezését biztosítja.

(2)

51. § (1) A K-Log építési övezetbe a közúti és vasúti áruszállítás infrastruktúrájával rendelkező, elsődlegesen nagy rakodó vagy raktár területek elhelyezésére szolgáló, speciális gazdasági jellegű területek tartoznak.

(2) Az építési övezet területén elhelyezhető rendeltetések:

(3) A terület építési övezeteiben nem létesíthető hulladékgyűjtés, előkezelés, -hasznosítás és feldolgozás célját szolgáló építmény, kivéve

(4) A K-Log jelű építési övezetek területén a 31. § (1) bekezdésben meghatározott melléképítményeken kívül siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, antennatartó szerkezet és zászlótartó oszlop is elhelyezhető.

(5) A területen minden teleknek önálló közterületi vagy közhasználat számára megnyitott magánúttal való kapcsolatának kell lenni, nyeles telek nem létesíthető.

(6) Amennyiben a telek meglévő beépítettsége nem teszi lehetővé a telken belüli parkolás megoldását, a telek 300 m-es körzetében erre a célra önálló területet kell biztosítani.

(7) Az építési övezetek területén 10.000 m2 telekméretnél nagyobb méretű telkek esetén a hátsó és az egyik oldalsó telekhatár mentén 10 m széles zöldsávot kell biztosítani, amelyből legalább 3 m szélességben háromszintes növényállományúnak kell lenni.

(8) A K-Log jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

51/A. § (1) A területen elhelyezhető rendeltetések, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek:

(2) A K-Sp jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

52. § (1) A területen elhelyezhető rendeltetések, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek:

(2) Az RSD és a Duna menti nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület építési övezeteiben csak olyan építési tevékenység végezhető, amely

(3) A K-Rek jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

53. § (1) A területen elhelyezhető rendeltetések:

(2) Olyan szennyvíztisztítási technológia helyezhető el a területen, amelynek környezetet határérték felett terhelő hatása a telep telekhatárán nem lép túl, a szomszédos területhasználatot nem korlátozza és ezt környezeti hatásvizsgálat igazolja.

(3) A K-Sz jelű építési övezet határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

54. § (1) A területbe a gyorsvasút (HÉV) végállomás és járműtelep, valamint a tervezett autóbuszpályaudvar létesítésére kijelölt területek építési övezetei tartoznak.

(2) A terület építési övezetein elhelyezhető rendeltetések:

(3) A K-Közl jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

55. § (1) A Csepeli Szabadkikötő környezetében, a hajózáshoz szorosan kötődő áruszállítás és raktározási funkciók, valamint ehhez kapcsolódó létesítmények területe.

(2) A terület építési övezetein elhelyezhető rendeltetések:

(3) A terület építési övezeteiben nem létesíthető hulladékgyűjtés, előkezelés, -hasznosítás és feldolgozás célját szolgáló építmény, kivéve

(4) A K-Kik jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

56. § (1) A terület a temetkezés célját szolgálja.

(2) A Csepeli Temető területén elhelyezhetők:

(3) A kegyeleti funkciót zavaró építmény és krematórium nem helyezhető el.

(4) A 2. mellékleten kijelölt építési helyen az épületmagasság

(5) A 2. mellékleten jelölt helyen közhasználat előtt megnyitott parkolókat kell létesíteni az engedélyköteles létesítésekkel egyidejűleg.

(6)³⁸ A Csepeli Temető területén

(7)³⁹ A K-T jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

57. § (1) A KÖu-2, KÖu-3 és KÖu-4 övezetek területén kerékpáros infrastruktúra csak önállóan (kerékpárútként, vagy kétoldali irányhelyes kerékpársávként) létesíthető.

(2) A KÖu-2, KÖu-3 és KÖu-4 övezetek területén új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető.

(3) A KÖu-2, KÖu-3 és KÖu-4 övezetekkel határos építési telek esetén, amennyiben az több közterülettel is határos, a gépjármű ingatlan kiszolgálást az erre alkalmas alacsonyabb hálózati szerepű közúti területről kell biztosítani.

(4) A KÖu-2, KÖu-3 és KÖu-4 övezetek területén – az eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével – nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

(5) Építési telek közúti vagy magánúti kapcsolatát a közlekedési szempontból minimálisan szükséges ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint:

(6) Az Lke-1 jelű építési övezetek területén a KÖu övezetek mentén telkenként egy darab, személygépkocsi-behajtásra is alkalmas kapu helyezhető el.

(7) A KÖu, KÖk és Kt jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

58. § (1) Az övezet az I. rendű főútvonalak, ezek szerviz útjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, közúti-vasúti (villamos) pályák, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet területén

59. § (1) Az övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szerviz útjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti (villamos) pályák, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épületek, pavilonok – szállásrendeltetés, szállás jellegű rendeltetés kivételével – is elhelyezhetők.

(3) Az övezet területén

60. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtő utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti (villamos) pályák, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

61. § (1) Az övezet a helyi érdekű gyorsvasúti hálózat (HÉV) és Szabadkikötőt kiszolgáló vasút (iparvágány) vonalának, megállóinak és végállomásának, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvíz elvezető rendszerének, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Helyi érdekű vasúti hálózat Boráros tér-Csepel HÉV vonalának felszíni szakasza mellett a szélső vágány tengelyétől mért 12,0–12,0 méter széles védősáv szükséges.

(3) A gyorsvasút 2. mellékleten ábrázolt tervezett szakaszával érintett II. Rákóczi Ferenc úton a tervezett gyorsvasút vonal helyigényét biztosítani szükséges.

62. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtő utak közé nem tartozó, kerületi jelentőségű gyűjtő utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A forgalmi jelentőségű kerületi gyűjtőutakat a 2. melléklet tartalmazza.

63. § Az övezet a gyűjtő utak közé nem tartozó lakó és kiszolgáló utak, ezek műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

63/A. § Az övezet gyalogos infrastruktúra elemek, ezek műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál

64. § (1) Az övezet a közösségi közlekedés végállomásainak, ezek épületeinek, műtárgyainak és csapadékvíz elvezető rendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben csak a rendeltetés ellátásához szükséges és az utasok ellátását szolgáló épület létesíthető.

65. § (1) Az övezetbe a gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgáló RSD partszakasz menti, szerkezeti jelentőségű sétány területe tartozik.

(2) A sétányon a gépjárműforgalom nem megengedett.

(3) Az övezet területén:

(4) A víz partját természetközeli állapotban kell kialakítani és fenntartani.

(5) Az övezet

(6) Az RSD-part egységes településképi arculati érdekében a sétány – legalább városképileg összefüggő szakaszokon - csak közterület-alakítási terv (KAT) szerint alakítható ki.

66. § (1) A zöldterületeket közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a közbiztonsági okból sötétedés után való zárva tartást.

(2) Zöldterületen terepszint alatti beépítés csak felszíni parkoló alatt vagy zöldtetővel, a zöldterületi rendeltetés megmaradásával létesíthető.

(3) A fásítottság mértéke legalább 1 db közepes vagy nagy lombkoronájú fa/100 m².

(4) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet tartalmazza.

67. § (1) Az övezetbe a 3 hektárnál nagyobb alapterületű rekreációs zöldterületek tartoznak.

(2) Az övezet pihenő, játszó és sport funkciókat tartalmazó közpark létesítésére szolgál.

(3) A Zvp jelű övezetekben

(4) A Zvp jelű övezetek területén korlátozottan közhasználatú létesítmény is elhelyezhető, de az ilyen célra szolgáló terület nem haladhatja meg az összefüggő városi park területének 50 %-át.

(5) Az övezet területén kerítés abban az esetben létesíthető, ha:

68. § (1) Az övezetekbe a jellemzően 1 ha-nál nagyobb alapterületű rekreációs zöldterületek tartoznak.

(2) A területen:

(3) Az övezet területén kerítés abban az esetben létesíthető, ha:

(4) A területen csak a zöldterület mérete és a létesíthető közcélú létesítmények rendeltetése alapján a 4. melléklet szerint előírt számú személygépkocsi helyezhető el.

(5) A közpark övezetekben közcélú létesítmény a közhasználat elől elzárt terület legfeljebb az egybefüggő közpark területének 20 %-án létesíthető.

69. § (1) A Kt-Kk övezetekbe a más területfelhasználási egységben meglévő vagy tervezett pihenő, játszó, sport és rekreációs rendeltetésű zöldterületek tartoznak.

(2) Az övezetben

(3) Új zöldterület csak közterületalakítási terv (KAT) szerint alakítható ki.

(4) A Kt-Ez övezetbe a közterületek egyéb közhasználatú vagy közhasználatra nem szánt, többnyire a közlekedési pályák által közre zárt kondicionáló zöldfelületei tartoznak, melyet a közterületre jellemző fásítással kell kialakítani. A Kt-Ez jelű övezet közlekedési létesítmények céljára övezetmódosítás nélkül felhasználható.

(5) Az övezetben közlekedési és közműlétesítmények és – amennyiben egyéb előírások lehetővé teszik – pavilonok és nyilvános illemhelyek létesíthetők.

70. § (1) Az övezetekbe a rekreációs, turisztikai funkciójú erdőterületek, és az erdősítésre alkalmas azonos célú területek tartoznak.

(2) A területen sportolási célra közhasználat elől elzárt terület nem létesíthető.

(3) A területen

(4) A területen az épület bruttó alapterülete nem lehet nagyobb 300 m²-nél.

(5) Az erdőterületen parkolót csak az erdőterületet igénybe vevők számára előírt parkolóférőhely elhelyezése érdekében lehet létesíteni.

(6) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet tartalmazza.

71. § (1) Az övezetekbe a szomszédos területek környezeti állapotjavításának céljára kialakított, jellemzően közhasználatú funkcióval nem rendelkező erdőterületek és az azonoscélú erdősítésre alkalmas területek tartoznak.

(2) A területen épületet elhelyezni nem lehet, gépjármű várakozóhely nem létesíthető.

(3) A zöldfelület mértékének legalább egyharmad részén örökzöldeket kell telepíteni.

(4) A kialakítható legkisebb telek területe 5000 m², kivéve, ha az erre a célra kijelölt terület ezt a mértéket nem éri el.

72. § (1) A mezőgazdasági területen jellemzően a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés építményei helyezhetők el, termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények viszont nem.

(2) Az Má és Mk jelű övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

73. § (1) Az övezetbe az infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett, átmeneti mezőgazdasági hasznosítású, nagytelkes mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetben a meglévő telkeket megosztani, azokon új építményt létesíteni nem szabad.

74. § (1) Az övezetbe a kertes mezőgazdasági területek tartoznak.

(2)⁴¹ Az Mk jelű övezetekben a területhasználat fenntartását szolgáló építmények (gazdasági épület, szerszámkamra, tároló, tartózkodó helyiség, pince, termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények, stb.) létesíthetők. Minden övezetben elhelyezhető

(2a)⁴² A kertes mezőgazdasági övezetben lévő

(2b)⁴³ A „telek nem beépíthető része” szabályozóval érintett telkek esetén a szabályozóval érintett telekrésznek a 91. § (1a) bekezdés figyelembevételével útként való telekalakítását követően a visszamaradó telek terepszint feletti beépítettsége 5% lehet.

(2c)⁴⁴ Az övezetekben a tanya a vonatkozó kormányrendelet alapján létesíthető.”

(3) Az épületek elhelyezésénél a szabadon álló beépítési módú lakóterületre vonatkozó általános szabályokat – elő-, oldal- és hátsókert – kell alkalmazni.

(4) Oldalhatáron álló beépítés a 14 m-nél keskenyebb telkeken létesíthető, de a 8,0 m-nél keskenyebb telkeken megengedett közös gazdasági épület létesítése a telekhatáron, az ikres beépítésre vonatkozó feltételekkel.

(5) Az egyes épületek gerincmagassága nem lehet több az épülethez csatlakozó terepszinttől mérve 8,0 m-nél. Az oldalhatáron álló párkánymagasság sehol nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(6) Az Mk övezetekben a tartózkodó hely és egyéb, szociális helyiséget igénylő létesítmény létesítésének feltétele a részleges közművesítés megléte zárt szennyvíztárolóval. Lakás rendeltetésű épület csak az övezeti előírásoknak megfelelő méretű telken a közüzemi vízellátás és a közüzemű szennyvízelvezetés megléte esetén építhető.

75. § (1) A területen építményt elhelyezni a vonatkozó külön jogszabályok szerint a vízgazdálkodási terület karbantartását, üzemeltetését, árvízi védekezést szolgáló építmények, a vonalas közmű-, valamint a vízi közlekedést szolgáló létesítmények kivételével nem lehet, kivéve, ha az övezeti előírások másként rendelkeznek.

76. § (1) A Vá övezetbe a Ráckevei-(Soroksári-)Duna és a Kavicsostó medrei és parti sávjai tartoznak az alábbi előírásokkal:

(2) A Vf övezet a Nemzetközi Szabadkikötő öblözetének területe, ahol a meder és partkialakítás a rendeltetéshez szükséges módon építhető ki az alábbi előírásokkal:

77. § (1) Az övezetbe tartozik a Kis-Duna öböl kerületi jelentőségű ökológiai társulásának területe.

(2) A területen nem lehet olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a táj jellegét, vadonélő növény- és állatvilágát, illetve a Kis-Duna vízminőségét veszélyezteti.

(3) A területen belül gépjármű forgalom nem engedélyezhető, gépjármű parkoló nem létesíthető.

(4) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

78/A. § (1) A Kb-Ez jelű övezetekbe a kondicionáló zöldfelületek tartoznak, amelyek környezeti okokból funkcionális zöldterületként nem, vagy kevésbé használhatók.

(2) Az övezetben a közműlétesítményeken kívül a terület rendeltetésszerű használatát, fenntartását szolgáló építmény helyezhető el.

(3) Az övezetre vonatkozó hatértékeket a 2. melléklet tartalmazza.

79. § (1) Az előírások hatálya a Budafoki út – Ady Endre út – Táncsics Mihály utca – Szent István út – II. Rákóczi Ferenc út – Posztógyár utca – Mansfeld Péter utca – Karácsony Sándor utca – Teller Ede út által határolt területre terjed ki.

(2) A terület építési övezeteire és övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 1. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) Az Ln-T/B-1 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően F+3-4 szintes lakóépületekkel beépült úszótelkes területe.

(4) Az Ln-T/B-2 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően fogadószint+10 lakószintes épületekkel beépült úszótelkes területe.

(5) Az Ln-T/B-SZ jelű építési övezet a telepszerű lakóterület kialakult telkes beépítésű területének építési övezete, ahol

(6) Az Ln-T/B-I jelű építési övezet a lakótelep telkes, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló területe, ahol

(7) Az Ln-T/B-KSZ – telkes, kereskedelmi-szolgáltató-vendéglátási létesítmény elhelyezésére szolgáló építési övezet.

80. § (1) Az Lke-1/B-K jelű kertvárosias lakóterület építési övezet a korábbi Csepel Művek un. külső lakótelepe számára kijelölt, amely fővárosi helyi területi védelem alatt áll. Az övezetben a meglévő védett épületeken végezhető építési tevékenységet (bontás, felújítás, átalakítás, bővítés, stb.) a fővárosi és kerületi településképvédelmi jogszabályok tartalmazzák.

(2) A Vt-H/B jelű építési övezet a Szent Imre téri műemlék templom kialakult beépítésű telkének építési övezete.

(3) A Vt-H/B-1 jelű építési övezet a kiemelt jelentőségű helyi központ jelentős változással érintett része, ahol

(4) A Vt-H/B-2 jelű építési övezet részben jelentős változással érintett, jellemzően zártsorú beépítésű, vegyes rendeltetésű intézményi terület, ahol

(5) A Vt-H/B-3 jelű építési övezet részben jelentős változással érintett, jellemzően zártsorú beépítésű intézményi terület, ahol

(6) A Vt-H/B-Fk övezet fásított köztér számára kijelölt terület, ahol

(7)

(8) A Vi-1/B-Vá jelű építési övezet a Vermes Miklós utca északi, illetve az Ady Endre út déli oldalán a helyi közösségi közlekedést kiszolgáló autóbuszok végállomására szolgál, ahol a terület rendeltetésével és az utasok ellátásával összefüggő rendeltetésű építmények létesíthetők.

(9) A Vi-1/B-Vá és a Vt-H/B-Vá jelű építési övezetek területe és a Vermes Miklós utca alatt összefüggő közhasználatú mélygarázs létesíthető.

(10) A Vi-1/B-Vá jelű építési övezetben a telek zöldfelületi arányába beszámítható az élő növényekből összeállított, eredeti altalajjal kapcsolatban álló, masszív hordozó szerkezeten nyugvó, öntöző rendszerrel ellátott zöldfal felületének 75 %-a.

(11) A Vi-1/B-1 és Vi-1/B-2 jelű építési övezet részben jelentős változással érintett, jellemzően zártsorú beépítésű, jellemzően lakórendeltetésű intézményi terület, ahol

81. § (1) A Vi-2/B-1 és Vi-2/B-2 jelű építési övezetek intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű területek építési övezetei, ahol

(2) A Vi-2/B-3 és a Vi-2/B-4 jelű építési övezet jelentős változással érintett, jellemzően vegyes (lakó-intézményi) beépítésű intézményi terület, ahol

(3) Az Vi-2/B-Fk jelű fásított köztér övezetben a teljes köztér alatt szint alatti parkoló létesíthető, a felszínen csak a szint alatti parkoló felszíni létesítményei helyezhetők el. A területen köztér alakítandó ki.

(4) A Zkp/B jelű övezetű Szent Imre tér a meglévő karakterében megőrzendő közpark.

82. § (1) Az előírások hatálya a Völgy utca – Festő utca – Erdősor utca – Szabadság utca – Plútó utca – Csepeli temető déli határa – II. Rákóczi Ferenc út – 201737/2 hrsz-ú telek dél-keleti határa által határolt területre terjed ki.

(2) A terület építési övezeteire és övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeit az 1. melléklet 2. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) Az Ln-3/Cs-SZ jelű építési övezet a nagyvárosias lakóterület többszintes, szabadonálló beépítésű, kialakult lakóterülete, ahol az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 300 m²-t.

(4) Az Ln-T/Cs-SZ1 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően F+4 szintes lakóépületekkel beépült úszótelkes területe.

(5) Az Ln-T/Cs-SZ2 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően fogadószint+10 lakószintes épületekkel beépült úszótelkes területe.

(6) Az Ln-T/Cs-ISZ jelű építési övezet a lakótelep telkes, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló területe, ahol

(7) Az Ln-T/Cs-KSZ1 jelű építési övezet úszótelkes, az Ln-T/Cs-KSZ2 jelű építési övezet telkes, kereskedelmi-szolgáltató vagy egyéb közhasználatú létesítmény elhelyezésére szolgáló terület, ahol

(8) A Zkp/Cs jelű övezetbe a lakótelepek közparkjai tartoznak.

(9) A Zkp/Cs-1 jelű övezetbe a lakóterületek közkert használatú zöldfelületei tartoznak.

(10) A Zkp/Cs-2 jelű övezetben új beépítés nem létesíthető, a terület zöldfelületi kialakítását a távlati területfejlesztési cél figyelembe vételével kell megoldani olyan módon, hogy a temető kerítése mentén vizuális zöldfelületi lehatárolás alakuljon ki.

83. § (1) Az Lk-2/Cs-SZ jelű építési övezet a kisvárosias lakóterület többszintes, szabadonálló beépítésű, kialakult lakóterülete, ahol

(2) Az Lk-T/Cs-SZ jelű építési övezet a nagyvárosias lakóterület többszintes, szabadonálló beépítésű, kialakult lakóterülete, ahol az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 300 m2-t.

(3) Lk-T/Cs-SZ1 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően F+3 szintes lakóépületekkel beépült úszótelkes területe.

(4) Az Lk-T/Cs-ISZ jelű építési övezet a lakótelep telkes, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló területe, ahol

(5) Az Lk-T/Cs-KSZ1 jelű építési övezet a lakótelep ellátását szolgáló úszótelkes, kereskedelmi-szolgáltató-vendéglátási rendeltetések és egyéb közhasználatú létesítmény elhelyezésére szolgál, ahol

(6) A Lke-1/Cs-O jelű építési övezet kialakult kertvárosias, oldalhatáron álló beépítésű lakóterület, ahol az építési helyet az alábbiak szerint kell meghatározni:

(7) A Lke-1/Cs-Ikr jelű építési övezet kialakult kertvárosias, ikres beépítésű lakóterület, ahol az építési helyet az alábbiak szerint kell meghatározni

84. § (1) A Vi-1/Cs-Z jelű, jelentős változással érintett vegyes (lakó-intézményi) rendeltetésű, jellemzően zártsorú beépítésű terület építési övezete, ahol

(2) A Vi-1/Cs-SZ jelű, jelentős változással érintett intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület szabadon állóan beépített építési övezete, ahol

(3) A Vi-2/Cs-SZ1 jelű, jelentős változással érintett vegyes (lakó-intézményi) rendeltetésű, jellemzően szabadon álló jellegű terület építési övezete, ahol

(4) A Vi-2/Cs-SZ2 jelű, telkes intézményi, jellemzően szabadon álló jellegű, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló terület építési övezete. Az övezet rendeltetésének megfelelő épületben telkenként egy szolgálati lakás létesíthető.

(5) Vi-2/Cs-Kk jelű építési övezet a lakótelepi terület II. Rákóczi Ferenc út mentén lévő része, amely jellemzően közkertként funkcionál, de a területen a helyi lakosság ellátását szolgáló létesítmények is elhelyezhetők.

(6) A Vi-3/Cs-SZ és a Vi-3/Cs-SZ1 jelű építési övezetek a telkes intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító intézmények elhelyezésére szolgáló terület övezete. Az övezet rendeltetésének megfelelő épületben telkenként egy szolgálati lakás létesíthető.

(7) A Vi-3/Cs-SZ2 jelű építési övezet elsősorban a telkes, a helyi lakosság alapellátását biztosító intézmények elhelyezésére szolgál, ahol

85. § (1) Az előírások hatálya a Szent István út – Erdőalja út – Völgy utca – 201737/2 hrsz-ú telek dél-keleti határa – II. Rákóczi Ferenc út által határolt területre terjed ki.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 3. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) Az Ln-T/E-SZ1 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően F+2-4 szintes lakóépületekkel beépült úszótelkes területe.

(4) Az Ln-T/E-SZ2 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően fogadószint + 10 lakószintes épületekkel beépült úszótelkes területe.

(5) Az Ln-T/E-SZ jelű építési övezet a telepszerű lakóterület kialakult telkes beépítésű területének építési övezete, ahol

(6) Az Ln-T/E-ISZ jelű építési övezet a lakótelep telkes, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló területe, ahol

(7) Az Ln-T/E-TSZ jelű építési övezet a Béke téri templom telkének építési övezete, ahol a teljes telek építési hely.

86. § (1) A Vi-2/E-KSZ jelű építési övezet az intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű területen kialakult úszótelkes beépítésű, a lakosság alapfokú ellátását szolgáló intézmények elhelyezésére szolgál, ahol

(2) A Vi-2/E-K jelű építési övezet a Csepeli víztorony építési övezete, ahol bármely építés vagy területhasználat a víztorony rendeltetés elsődleges biztosításával történhet.

(3) A K-Rek/E-SP jelű építési övezet a Csepel Sport Club sporttelep építési övezete, ahol

(4) A K-Közl/E-J jelű, különleges, közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület építési övezete a gyorsvasút (HÉV) megállójának, járműtelepének és egyéb közlekedéshez kapcsolódó rendeltetések – buszvégállomás, P+R parkoló, parkolólemez, az utazó közönség ellátását szolgáló vendégl átás és kereskedelem - céljára szolgál, ahol

87. § (1) Az előírások hatálya a Szentmiklósi út – Tihanyi utca – déli kerülethatár – 4076. utca – Plútó utca – Szabadság utca – Erdősor utca – Festő utca által határolt területre terjed ki.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 4. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) Az Ln-T/Es-SZ1 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően F+4 szintes lakóépületekkel beépült úszótelkes területe.

(4) Az Ln-T/Es-SZ2 jelű építési övezet a telepszerű lakóterület kialakult telkes beépítésű területének építési övezete, ahol lakóépület elhelyezése megengedett.

(5) Az Ln-T/Es-SZ jelű építési övezet a telepszerű lakóterület kialakult telkes beépítésű területének építési övezete, ahol

(6) Az Ln-T/Es-ISZ jelű építési övezet a lakótelep telkes, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló területe, ahol idősek otthonául szolgáló intézmény is elhelyezhető.

(7) Az Ln-T/Es-KSZ1 jelű építési övezet úszótelkes, az Ln-T/Es-KSZ2 jelű építési övezet telkes, kereskedelmi-szolgáltató vagy egyéb közhasználatú létesítmény elhelyezésére szolgáló terület, ahol

(8) Az Ln-T/Es-G1 jelű építési övezet a lakótelep lakásaihoz szükséges gépjárműtárolók úszótelkes területe.

(9) Az Ln-T/Es-G2 jelű építési övezet a lakótelep lakásaihoz szükséges csoportos gépjárműtárolók (dombgarázsok) számára szolgáló terület.(10) Az Lk-T/Es-SZ jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően F+2-3 szintes lakóépületekkel beépült úszótelkes területe, amely sajáttelkes lakóterületté alakítható és beépíthető az Lk-T/Es-Kt jelű építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékek keretei között.

88. § (1) Az Lke-1/Es-Sp jelű építési övezet a kertvárosias lakóterületen kialakítandó sportcélú felhasználásra előirányzott terület, ahol

(2) Az Lke-1/Es-K jelű építési övezetek a kertvárosias lakóterület kialakultan vegyes beépítési módú területe.

(3) A Lke-1/Es-Ikr jelű építési övezet kialakult kertvárosias, ikres beépítésű lakóterület, ahol

89. § (1) Az előírások hatálya a Budafoki út – Teller Ede út – Karácsony Sándor utca – Mansfeld Péter utca – Posztógyár utca – II. Rákóczi Ferenc út – Vas Gereben utca – Salak út – Rózsa utca - a Duna mentén a DÉSZ területi hatálya alá eső területek által határolt területre terjed ki.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 5. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) A Lke-1/Gy-K jelű kertvárosias lakóterület építési övezet a korábbi Csepel Művek ún. belső lakótelepe számára kijelölt, amely fővárosi helyi területi védelem alatt áll. Az övezetben a meglévő védett épületeken végezhető építési tevékenységet (bontás, felújítás, átalakítás, bővítés, stb.) a fővárosi és kerületi településképvédelmi jogszabályok tartalmazzák.

(4) A Vi-2/Gy-SZ1 jelű, jelentős változással érintett, nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű intézményterület, ahol

(5) A Vi-2/Gy-SZ2 jelű, jelentős változással érintett, jellemzően szabadonálló beépítésű, intézményterületen a meglévő lakó- és környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység a jellemző. Az övezetben

(6) A Vi-2/Gy-Sz jelű építési övezet szabadonálló beépítési módú intézmények elhelyezésére szolgál.

90. § (1) A Gksz-1/Gy-1 jelű építési övezet jellemzően nagy alapterületű kereskedelmi létesítmény elhelyezésére szolgál.

(2) A Gksz-1/Gy-2 jelű építési övezet jellemzően töltőállomás elhelyezésére szolgál.

(3) A Gksz-2/Gy-I1 és a Gksz-2/Gy-I2 jelű építési övezetek jelentős változással érintett terület építési övezetei, ahol

(4) Gksz-2/Gy-1 a korábbi Csepel Művek területén lévő telephelyek építési övezete, ahol a már legalább 25%-ban beépített telek esetén az övezetben meghatározott legkisebb telekméret 2000 m2 lehet.

(5) Gksz-2/Gy-K1 – a korábbi Csepel Művek területén lévő kialakult beépítésű telephelyek építési övezete, ahol az alábbi sajátos előírásokat kell alkalmazni:

(6) Gip-E/Gy – A Csepeli Erőmű építési övezetére vonatkozó előírások:

91. § (1) Az előírások hatálya Szigetszentmiklós-Budapest közigazgatási határ – a Csepeli Vízművek területének keleti határa – a Fácánhegyi utca – a II. Rákóczi Ferenc út – Csepeli út – Plútó utca – a 4076. utca – közigazgatási határ által határolt területre terjed ki.

(1a) A kertes mezőgazdasági területek (Mk) övezeteiben meglévő vagy újonnan létesülő, közforgalom számára megnyitott, telkesített magántulajdonú dűlőút vagy közterületi út a 9. melléklet szerinti mintakeresztszelvények figyelembe vételével alakítható ki és közművesíthető az alábbi előírások mellett:

(1b) A kertes mezőgazdasági területek közforgalom elől elzárt telkesített magánútjaira és szolgalmi útjaira vonatkozó előírások:

(1c) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben magánút a 20. § előírásai szerint létesíthető.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 6. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) Az Ln-T/H-SZ jelű építési övezet az un. Vízmű-lakótelep lakóépülettel beépített úszótelkes telkeinek övezete, melyet Ln-T/H-Kt jelű tömbtelek vesz körül.

(4) Ln-T/H-KSZ – A lakótelepi beépítés kereskedelmi-szolgáltató létesítmények céljára kijelölt építési övezete.

(5) A Lke-1/H-V jelű, jelentős változással érintett, jellemzően még nem beépített terület építési övezetében a kertvárosias lakóterületen megengedett rendeltetési egységet létesíteni csak a terület belterületbe vonását követően

(6) A Vi-2/H-V jelű, jelentős változással érintett terület építési övezetében az intézményi területfelhasználásnak megfelelő rendeltetési egységet létesíteni csak a terület belterületbe vonását követően

92. § (1) A Gksz-2/H-1 jelű gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület építési övezete.

(2) A Gksz-2/H-L jelű, jelentős változással érintett terület építési övezete, ahol

(3) A Zkp/H jelű övezet a Katalin-tó környezetében kialakítandó közpark területére terjed ki:

(4) Az Ek/H jelű övezetben a közjóléti erdő fenntartásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el.

(5) Az Mk/H-IF-1 jelű infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett terület átmeneti kertes mezőgazdasági terület övezete, ahol az infrastruktúra fejlesztés függvényében a Rendelet módosításával jelölhető ki a terv távlatában kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület. Ennek megvalósulásáig az övezetben meglévő földrészleteken a 74. § (2) bekezdésben meghatározott létesítmények helyezhetők el a legkisebb telekméretet elérő földrészleten oly módon, hogy az a tervezett távlati felhasználást ne akadályozza.

(6) Az Mk/H-IF-2 jelű infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett terület átmeneti kertes mezőgazdasági terület övezete, ahol az infrastruktúra fejlesztés függvényében a Rendelet módosításával jelölhető ki a terv távlatában beépítésre szánt különleges rekreációs terület a Kavicsos-tó környezetében. Ennek megvalósulásáig az övezetben meglévő földrészleteken a 74. § (2) bekezdésben meghatározott létesítmények helyezhetők el a legkisebb telekméretet elérő földrészleten oly módon, hogy az a tervezett távlati felhasználást ne akadályozza.

(7)⁴⁶ Az Mk/H-1 és Mk/H-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet távlatban kertvárosias lakóterület céljára előirányzott. Az Mk-/H-1 jelű övezetben a meglévő földrészleteken az övezetben létesíthető legkisebb telekméretet, az Mk/H-2 övezetben a létesíthető legkisebb telekméret 60%-át elérő földrészleteken a 74. § (2) bekezdésben meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(8) A Vá/H - A Kavicsostó Csepel közigazgatási területét érintő vízfelületének övezete. A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. Az övezet határa a tópart felső élétől számított 3,0 m, amely a parti sávot is magában foglalja. A parti sávon belül épület és építmény nem helyezhető el, kivéve közterületen vagy közhasználatú területen a legfeljebb 20 m2 alapterületű közösségi használatú stéget, magánterületen stég legfeljebb 4 m2 alapterülettel létesíthető, egymástól legalább 10 m-re.

93. § (1) Az előírások hatálya a Vágóhíd utca – Kassai köz – Katona József utca – Szatmári utca – Makád utca – Kikötő utca – Széchenyi István utca – 206883 hrsz-ú telek északi határa – keleti kerülethatár (RSD) – Duna dűlő – Határ utca – Kolozsvári utca – Szebeni utca – Szent István út – Táncsics Mihály utca által határolt területre terjed ki.

(1a) A terület építési övezeteiben, ha a telek eredeti lejtése a tervezett épület hosszában legalább 20%-os, a tervezett épület teraszházként is kialakítható, amely esetben

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 7. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) Az Ln-3/Kv-Sz jelű építési övezet a nagyvárosias lakóterület telkes, jellemzően többszintes beépítéssel, szabadon állóan beépült területe, ahol

(4) Az Ln-T/Kv-SZ1 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően F+4 szintes lakóépületekkel beépült úszótelkes területe.

(5) Az Ln-T/Kv-SZ jelű építési övezet a telepszerű lakóterület kialakult telkes beépítésű területének építési övezete, ahol

(6) Az Ln-T/Kv-ISZ jelű építési övezet a lakótelep telkes, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló területe, ahol

(7) A Lke-1/Kv-SZ jelű kertvárosi lakóterületre vonatkozó előírások:

(8) A Lke-1/Kv-Sz1 jelű építési övezetben kialakult, többlakásos lakóépületekkel beépült terület, ahol

(9) A Lke-1/Kv-O jelű építési övezet kialakult kertvárosias, oldalhatáron álló beépítési módú lakóterület.

(10) A Lke-1/Kv-Ikr jelű építési övezet kialakult kertvárosias, ikres beépítésű lakóterület, ahol

(11) A Lke-1/Kv-K jelű építési övezet a kertvárosias lakóterület kialakultan vegyes beépítési módú területe.

(12) A Lke-1/Kv-ISz jelű építési övezet a lakóterület ellátását szolgáló – oktatási-nevelési, egészségügyi, igazgatási, irodai stb. - intézmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben

94. § (1) A Vi-2/Kv-D jelű, RSD menti, jellemzően szabadon álló jellegű intézményterület (Vakvezetőkutya-kiképző Iskola) építési övezete, ahol

(2) A Vi-2/Kv-SZ1 jelű építési övezet, a Rákóczi tér szabadon álló beépítésű intézményi területe, ahol

(3) A Vi-2/Kv-SZ2 jelű építési övezet a Rákóczi tér közhasználatú, szabadon álló beépítési jellegű területe, ahol

(4) A Vi-2/Kv-SZ1 és Vi-2/Kv-SZ2 jelű építési övezetekben az előkertben egy, legfeljebb bruttó 25 m2 alapterületű szemét- és/vagy kerékpártároló, közműlétesítmény (pl. trafó) elhelyezését szolgáló épület elhelyezhető. Háztartási vagy kommunális hulladéktároló az előkertben az utcai kerítéssel egybeépítve létesíthető az alkalmazott szeméttároló (kuka vagy konténer) elhelyezéséhez szükséges mérettel.

(5) A Vi-3/Kv-SZ1 jelű intézményi, helyi lakosság ellátását biztosító terület építési övezete, ahol

(6) A Vi-3/Kv-SZ2 jelű intézményi, helyi lakosság ellátását biztosító terület építési övezete, ahol a közhasználat számára megnyitott telken kizárólag kereskedelmi-szolgáltatási és vendéglátó intézmények létesíthetők.

(7) A Zkp/Kv-1 jelű övezet az RSD menti közpark része, amelyen belül közhasználat elől elzárt sportolási célú terület kialakítható.

95. § (1) Az előírások hatálya a Szebeni utca – Kolozsvári utca – Határ utca – Kis-Duna-öböl északi határa – RSD menti kerülethatár – Királyerdő út menti kerülethatár - Tihanyi utca – Szentmiklósi út – Völgy utca – Erdőalja út – Szent István út által határolt területre terjed ki.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 8. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) A Lke-1/Ke-… jelű kertvárosi építési övezetek Völgy utca, Szigetszentmiklósi út, Szent István út és Hollandi út menti telkeinek a legnagyobb beépítettsége – amennyiben a beépített szintterület (szmá) 35%-át meghaladja az intézményi felhasználás - legfeljebb 30% lehet akkor is, ha ez az építési övezetre vonatkozó határértéket meghaladja. Ebben az esetben az övezetben előírt legkisebb zöldfelület mértéke 35%-ig csökkenthető.

(3a)⁴⁷ Az Lke-1/Ke-… jelű kertvárosi építési övezetekben a telkekre már meghatározó módon felosztott, kialakult telektömbben az egyes építési övezetekben meghatározott legkisebb telekszélességet a közterületi vagy magánút felöli telekhatáron – sarok telek esetén telekhatárokon - kell biztosítani, ha az így kialakítható telkek a jogszabályoknak megfelelően beépíthetők.

(4) A Lke-1/Ke-SZ és a Lke-1/Ke-SZ1 jelű építési övezetekben a 16 m telekszélességet el nem érő, kialakult építési telkek oldalhatáron állóan is beépíthetők. Ebben az esetben azonban az épületmagasság nem lehet több 5,0 m-nél és az oldalhatáron álló homlokzat magassága sehol nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(5) A Lke-1/Ke-SZ2 és Lke-1/Ke-SZ3 jelű építési övezetekben szabadonálló beépítés létesíthető az építési határértékek keretei között. A Lke-1/Ke-SZ3 jelű építési övezetben a kertvárosias lakóterületi felhasználásnak nem megfeleltető beépítés – szintterület és épületmagasság növelést nem eredményező módon - felújítható, de új építés csak a kertvárosias lakóterületnek megfelelő övezeti jellemzőkkel történhet.

(6) A Lke-1/Ke-ISZ jelű építési övezet a lakóterület ellátását szolgáló – oktatási-nevelési, egészségügyi, kereskedelmi-szolgáltató. stb. - intézmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben kizárólag lakó rendeltetésű beépítés esetén a kedvezményes zöldfelületi arány nem alkalmazható.

(6a) A Lke-1/Ke-Int jelű építési övezet a Mátyás Király Általános iskola területének építési övezete. A telekösszevonás után kialakuló telken az építési helyet az alábbiak szerint kell meghatározni:

(7) A Lke-1/Ke-LP jelű övezet a lakóparkok építési övezete, ahol a közforgalom elől elzárt magánutakon a megkülönböztetett járművek – mentő, kukásautó, tűzoltóautó – bejutását lehetővé kell tenni.

(8) A Lke-1/Ke-O és Lke-1/Ke-O1 jelű építési övezetek kialakult oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetek.

(9) A Lke-1/Ke-K jelű építési övezet a kertvárosias lakóterület kialakultan vegyes beépítési módú területe.

96. § (1) A Vi-3/Ke-SZ1 és Vi-3/Ke-SZ2 jelű építési övezetek területén a közhasználatú építmények közül az alapellátást biztosító rendeltetések helyezhetők el.

(1a) A Vi-3/Ke-SZ3 jelű alapellátást biztosító kereskedelmi-szolgáltató és vendéglátó létesítmények számára kijelölt építési övezetben az építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása során a CSÉSZ 3. melléklete szerinti parkolómennyiség legfeljebb 20 %-kal csökkenthető.

(2) A Vi-3/Ke-Lp jelű építési övezetben

(3) A K-Rek/Ke-D jelű építési övezet az RSD menti rekreációs terület építési övezete, ahol

(4) A K-Rek/Ke-St jelű építési övezet a Csepeli Strand építési övezete, ahol a terület rendeltetésével összefüggő létesítmények helyezhetők el.

(5) A Zkp/Ke jelű építési övezet a komp környékén lévő közpark övezete, ahol csak a terület rendeltetésével összefüggő rendeltetésű építmény létesíthető.

(6) Az Ek/Ke-1 jelű közjóléti erdőövezet a Tamariska-domb természetvédelem alatt álló területének övezete.

(7) Az Ek/Ke-2 jelű övezet a Kis-Duna liget közjóléti erdőterület övezete, ahol nem létesíthető

(8) A Tk/Ke – Kis-Duna öböl természetközeli területének övezete.

97. § (1) Az előírások hatálya a Vágóhíd utca – a Vágóhíd utca vonala – RSD menti kerülethatár – a 206883 hrsz-ú-ú telek északi határa - Széchenyi István utca - Kikötő utca - Makád utca - Szatmári utca - Katona József utca – Kassai köz által határolt területre terjed ki.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 9. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) Az Ln-T/Km-SZ jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően fogadószint+10 lakószintes épületekkel beépült úszótelkes területe.

(4) Az Ln-T/Km-ISZ jelű építési övezet a lakótelep telkes, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló területe, ahol

(5) A Lke-1/Km-SZ1 jelű építési övezet kialakult, többlakásos lakóépületekkel beépült terület, ahol

(6) A Lke-1/Km-K jelű építési övezet a kertvárosias lakóterület kialakultan vegyes beépítési módú területe.

(7) A Vi-2/Km-SZ1 jelű építési övezet, jelentős változással érintett intézményi, jellemzően szabadon álló jellegű terület, ahol

(8) A Vi-2/Km-SZ2 jelű építési övezet, telkes intézményi, jellemzően szabadon álló jellegű terület, ahol

(9) A Zkp/Km jelű övezetben a 68. § (2) bekezdés szerinti funkciókon felül az alábbi rendeltetések is elhelyezhetők:

98. § (1) Az előírások hatálya a Kvassay-zsilip – RSD menti kerülethatár – Weiss Manfréd út - Teller Ede út – Budafoki út - a Duna mentén a DÉSZ területi hatálya alá eső területek határa által határolt területre terjed ki.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 10. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) A Gksz-2/K jelű építési övezet jelentős változással érintett területen kijelölt gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület.

(4) A Gksz-2/K-L jelű építési övezetben, ami jelentős változással érintett területen kijelölt gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület, ahol

(5) A K-Log/K-1 jelű, különleges logisztikai terület építési övezetének telke szabadonállóan építhető be.

(5a) A K-Sp/K jelű, különleges nagykiterjedésű sportolási célú építési övezetben

(6) A K-Sz/K jelű, a szennyvíztisztító területének építési övezetére vonatkozó előírások:

(7) A K-Kik/K-1 és K-Kik/K-2 jelű építési övezetek a Csepeli Szabadkikötő környezetének építési övezetei, melyre az alábbi előírások vonatkoznak:

(8) A Zvp/K jelű városi park övezet területén

99. § (1) Az előírások hatálya a Rózsa utca – Salak út – Vas Gereben utca – II. Rákóczi Ferenc út – Fácánhegyi utca – Csepeli Vízművek északi határa – a Duna mentén a DÉSZ hatálya alá eső területek által határolt területre terjed ki.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 11. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) A 2. mellékleten „területbiztosítás jövőbeni árvízvédelmi töltés számára” szabályozóval érintett terület a Duna árvízvédelmi töltése vagy magaspart létesítése céljára van fenntartva, ahol

(4) A Lke-1/R-KO jelű építési övezet kialakult, oldalhatáron álló beépítési módú kertvárosias lakóterület.

(5) A Lke-1/R-K jelű építési övezet a II. Rákóczi Ferenc út menti teleksáv építési övezete, ahol a X. fejezet előírásait az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

(6) A Vi-2/R-1 jelű építési övezet a korábbi kenyérgyár területének építési övezete, ahol

(7) A Vi-2/R-2 jelű építési övezet kialakult keskeny telkes terület, ahol

(8) A Vi-2/R-3 jelű átalakuló kistelkes intézményi építési övezet, ahol lakóépület is létesíthető.

(9) A Vi-2/R-4 jelű átalakuló kistelkes intézményi építési övezet, ahol lakóépület nem létesíthető.

100. § (1) A Gksz-2/R-1 és Gksz/R-2 jelű építési övezetek az általános gazdasági területek építési övezetei.

(2) A Gksz-2/R-L jelű építési övezetben, ami jelentős változással érintett területen kijelölt gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület övezete, ahol

(3) A Zkp/R-K jelű terület közpark területen lévő gázfogadóállomás közműlétesítmények elhelyezésre szolgáló területe, ahol csak a rendeltetéshez szükséges építmények létesíthetők.

(4) A K-Rek/R-1 jelű jelentős változással érintett nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület építési övezetében az árvízvédelem megvalósításáig csak olyan területhasználat és építés folytatható, amely egy esetleges elöntést követően megtisztítható és helyreállítható.

(5) A K-Rek/R-Mp jelű övezet árvízvédelmi létesítmény céljára fenntartott terület, ahol

(6) A K-Rek/R-Ek jelű övezet a Duna menti különleges nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület közjóléti erdő céljára kijelölt része.

(7) A K-SZ/R jelű építési övezet a Vas Gereben utca szennyvízkezelési terület építési övezete, ahol a telephely tevékenységével összefüggő létesítmények helyezhetők el.

(8) A Kb-T/R jelű övezet a Nefelejts utcai izraelita temető kegyeleti parkjának övezete, ahol csak a terület fenntartásával kapcsolatos építmény létesíthető.

101. § (1) Az előírások hatálya a Teller Ede út – Weiss Manfréd út – Corvin út - vasút vonala – Védgát utca – Gubacsi híd – RSD menti kerülethatár – a Vágóhíd utca vonala - Vágóhíd utca – Táncsics Mihály utca – Ady Endre út által határolt területre terjed ki.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 12. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) A területet érintő „Távlati közúti kapcsolat alternatív nyomvonala” szabályozási elem mentén ennek tengelyétől 20-20 m távolságban új beépítés nem létesíthető.

(4) Az Ln-T/Sz-1 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően fogadószint+10 lakószintes épületekkel beépült úszótelkes területe.

(5) Az Ln-T/Sz-2 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően F+3-4 szintes lakóépületekkel beépült úszótelkes területe.

(6) Az Ln-T/Sz-KSZ jelű építési övezet úszótelkes, kereskedelmi-szolgáltató vagy egyéb közhasználatú létesítmény elhelyezésére szolgáló terület, ahol

(7) Az Ln-T/Sz-I jelű építési övezet a lakótelep telkes, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló területe, ahol lakóépület nem létesíthető, kivéve a szolgálati lakást.

102. § (1) A Lke-1/Sz-Z jelű építési övezet a kialakult zártsorú beépítésű lakóterületen

(2) A Lke-1/Sz-K jelű építési övezet a kertvárosias lakóterület kialakultan vegyes beépítési módú területe.

(3) A Lke-1/Sz-I jelű építési övezet a lakóterület ellátását szolgáló, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben a telkenként egy szolgálati lakáson kívül lakóépület nem létesíthető.

(4) A Vt-H/Sz-Z jelű építési övezet a kiemelt jelentőségű helyi központ jelentős változással érintett része, ahol

(5) A Vi-1/Sz-1 jelű építési övezet jelentős változással érintett, jellemzően zártsorú beépítésű vegyes (intézményi-lakó) rendeltetésű terület, ahol

(6) A Vi-1/Sz-2 jelű építési övezet az Ófalu jelentős változással érintett, jellemzően zártsorú beépítésű vegyes (lakó-intézményi) rendeltetésű területe, ahol

(6a)⁵² A Vi-1/Sz-3 jelű építési övezet a Kossuth Lajos utca – Ady Endre út - (209922) hrsz-ú közterület – Védgát utca – tervezett Köu-2 övezetű főút – Corvin út által határolt, jelentős változással érintett, jellemzően zártsorú beépítésű vegyes (intézményi-lakó) rendeltetésű területek övezete, ahol

(6b)⁵³ A Vi-1 jelű építési övezetekben a KÖk jelű vasúti terület és a KÖu-2 jelű tervezett II. rendű főút övezetének déli határától számított 50 méteren belül új lakásrendeltetés a földszint utcai részén nem, egyéb helyeken csak passzív zajvédelem biztosítása esetén létesíthető

(7) A Vi-1/Sz-I jelű építési övezet az Ófalu jelentős változással érintett, jellemzően zártsorú beépítésű intézményi területén lévő szabadon álló beépítésű, jellemzően oktatási-nevelési rendeltetésű intézmények övezete.

(8) A Vi-1/Sz-Kk jelű építési övezet a Kossuth Lajos utca mentén található, jellemzően közkertként funkcionáló terület, amelyre a Kt-Kk jelű övezet előírásai alkalmazandók.

103. § (1) A Vi-2/Sz-SZ jelű építési övezet jellemzően szabadonálló beépítésű vegyes (lakó-intézményi) rendeltetésű terület, ahol

(2) A Vi-2/Sz-K jelű építési övezet a jellemzően szabadonálló beépítésű vegyes (lakó-intézményi) terület kialakult vegyes beépítésű része, ahol

(3)⁵⁴ A Vi-2/Sz-V jelű építési övezet a Papírgyár és az RSD között fekvő, jelentős változással érintett intézményi terület, ahol a jelenlegi területhasználat fenntartható, de új építményt létesíteni csak teljes közműellátás rendelkezésre állása esetén, az övezetben megengedett legkisebb telekméretet elérő építési telken lehet sport- és szabadidő eltöltéshez kapcsolódó rendeltetéssel.

(4) A Vi-3/Sz-KSZ jelű építési övezet a helyi lakosság ellátását biztosító intézmények elhelyezésére szolgáló, kialakult úszótelkes beépítésű terület. Az övezetben kereskedelmi-szolgáltató és egyéb közhasználatú létesítmények építhetők. Igény esetén az övezet úszótelke és a rajta lévő beépítés a határoló közterület felé legfeljebb 50 %-kal megnövelhető KAT alapján.

(5) A Vi-3/Sz-I jelű építési övezet a lakótelep ellátását szolgáló, jellemzően oktatási-nevelési és egészségügyi szabadon álló beépítésű, telkes intézmények elhelyezésére szolgál.

(6) A Gksz-2/Sz-V jelű építési övezet intézményi felhasználásra előirányzott, jelentős változással érintett terület, amely átmenetileg kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területként maradhat fenn azzal, hogy a területen zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló építmény nem létesíthető.

(7) A K-Rek/Sz-D jelű építési övezet az RSD menti rekreációs terület építési övezete, ahol

(8) A K-Közl/Sz jelű építési övezet a különleges területnek a közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló része, ahol a tervezett autóbuszvégállomás megvalósításáig a jelenlegi területhasználat fenntartható, de új épület nem létesíthető.

(9) A Zkp/Sz jelű övezetben a 68. § (2) bekezdés szerinti rendeltetésen kívül elhelyezhető:

104. § (1) Az előírások hatálya a Kvassay híd – RSD menti kerülethatár – Gubacsi híd – Védgát utca – vasút vonala – Corvin út – Weiss Manfréd út által határolt területre terjed ki.

(2) A terület építési övezeteire és övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 13. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) A 2. mellékleten a „tervezett közúti alagút” jelölés tengelyétől mért 20-20 m széles sávban új épület, közműbekötési műtárgy vagy szerelvény nem létesíthető.

(3a) Az Újbuda-Ferencváros között tervezett új főút

(4) A Vt-H/É-V és a Vi-2/É-V jelű, jelentős változással érintett, jellemzően nem beépített területek építési övezetében

(5)⁵⁵ A Vi-2/É-1 jelű, jelentős változással érintett építési övezet elsősorban rekreációs és sportcélú intézmények elhelyezésére szolgál. Az építési telken a Weiss Manfréd út és a tervezett közterület mellett 5,0 m, a vasút menti közterület mellett legalább 10,0 m széles fásított előkertet kell biztosítani. A Zkp/É jelű övezet irányában előkert biztosítása nem szükséges.

(6) A Gksz-2/É-TR jelű építési övezet nagyfeszültségű transzformátor állomás céljára szolgál, ahol csak a rendeltetéssel összefüggő üzemi és az ezek kiszolgáláshoz szükséges egyéb létesítmények helyezhetők el.

(7) A Gksz-2/É-V jelű építési övezet intézményi felhasználásra előirányzott, jelentős változással érintett terület, ahol a terület rendeltetésének módosulásáig kereskedelmi-szolgáltató gazdasági tevékenység folytatható, de új épület csak teljes közműellátás esetén létesíthető.

(7a) A K-Rek/É jelű RSD menti különleges, rekreációs terület építési övezetben

(8) A K-Rek/É-V jelű, jelentős változással érintett, jellemzően nem beépített terület építési övezetében

(9) A Zvp/É jelű városi park övezet területén

(9a) A Zkp/É jelű közpark övezetnek a még közparként nem kialakított részén a jelenlegi területhasználat fenntartható, de új épület csak közpark rendeltetés céljára létesíthető.

(9b) A Zkp/É-1 jelű közpark övezet területén

(10) Az Má/É jelű, jelentős változással érintett mezőgazdasági terület övezetben

105. § (1) E rendelet 2018. december 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

106. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a CSVÉSZ a (2) bekezdés szerinti kivétellel.

(2) A DÉSZ hatálya alá eső területekre a CSVÉSZ a DÉSZ hatályba lépésének napján veszti hatályát.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete a Rákóczi tér Építési Szabályzatáról szóló 19/2018. (VII.14.) önkormányzati rendelete.

(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete a Béke tér – Völgy utca – Erdőalja utca – Szent István út által határolt területen lévő 201861/1 és 201861/2 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó változási tilalom elrendeléséről szóló 1/2017. (II. 01.) önkormányzati rendelete.

(5) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete a Védgát utca – Vasas utca – (209922) hrsz-ú közterület által határolt tömbben lévő ingatlanokra vonatkozó változási tilalom elrendeléséről szóló 10/2018. (III.29.) önkormányzati rendelete.