Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ
Általános rendelkezések

I. Fejezet
Általános előírások

1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) E rendelet (a továbbiakban: CSÉSZ) hatálya Budapest Főváros XXI. kerület közigazgatási területére terjed ki, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével (a továbbiakban: terület).

(2) A CSÉSZ hatálya nem terjed ki az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 14/B.§ szerinti Duna-parti Építési Szabályzat (a továbbiakban: DÉSZ) hatálya alá tartozó területre, a DÉSZ hatályba lépéséig az érintett területen Budapest XXI. Kerület, Csepel Önkormányzata Budapest, XXI. ker. Csepel Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 6/2002. (III. 26.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban CSVÉSZ) hatályban marad.

(3) A CSÉSZ hatálya alá tartozó területen

1. ) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel,

b) e rendeletet a településképi helyi önkormányzati rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(4) A CSÉSZ mellékletei a következők:

a) 1. melléklet: Az építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei

b) 2. melléklet: A CSSZT-01, CSSZT-02 és CSSZT-03 rajzszámú Szabályozási terv M=1:4000 méretarányú térképszelvényeken

c) 3. melléklet: Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik és autóbuszok számának megállapítása

d) 4. melléklet: Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása

e) 5. melléklet: A forgalmi szerepet betöltő kerületi jelentőségű gyűjtőutak

f) 6. melléklet: Jelentős változással érintett területek lehatárolása

g) 7. melléklet: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának elővásárlási jogával érintett ingatlanok

(5) A CSÉSZ függelékei a következők:

1. függelék: Védett és védelemre érdemes természeti értékek jegyzéke

2. függelék: Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek és mélyfekvésű területek jegyzéke

(6) A Szabályozási terv a CSÉSZ-szel együtt alkalmazandó, amely során

a) a kötelező elsődleges szabályozási elemeket – a CSÉSZ eltérő rendelkezésének hiányában – kötelezően kell figyelembe venni, az elem változtatása csak a CSÉSZ módosításával történhet,

b) a másodlagos irányadó szabályozási elemektől a CSÉSZ és a hatályos jogszabályok alapján el lehet térni,

c) a más jogszabályban meghatározott szabályozási elemeket a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell figyelembe venni a CSÉSZ módosítása nélkül,

d) a tájékoztató és alaptérképi elemet nem kell kötelezően figyelembe venni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. belterület: a közigazgatási terület - jellemzően kialakult összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó - kijelölt része.

2. fa élettere: a fa egészséges fejlődéséhez szükséges, a faegyed növekedésével fokozatosan bővülő, felszín alatt és felett elhelyezkedő, a fa lombkoronájával és gyökérzetével lehatárolt térrész, amelyen belül közművezeték nem lehet. A közműmentes élettér a kis lombkoronát növelő fák esetében minden irányban legalább 1,5 m, a nagy lombkoronát növelő fák esetében legalább 2,5 m széles.

3. fő rendeltetés szerinti épület (főépület): a területfelhasználási egységben vagy az övezetben megengedett rendeltetéseknek megfelelő épület.

4. fővárosi érdekű szabályozási vonal: Budapest Főváros Rendezési Szabályzata (FRSZ) 1. melléklete alapján meghatározott, a fővárosi szintű közlekedési elemek területbiztosítását szolgáló szabályozás.

5. geodéziai felmérés alapján pontosítandó szabályozási vonal: a Ráckevei-Soroksári-Duna mentén jelölt olyan szabályozási vonal, amely geodéziai felmérés alapján pontosítva alakítandó ki olyan módon, hogy a meder nem lehet kisebb a part menti parti rézsű élétől számított egy méternél.

6. kialakult telektömb: korábbi előírásoknak megfelelő méretű telkekre már túlnyomórészt felosztott telektömb, amelynek területén lévő telkek legalább 75 %-a már beépült.

7. kiegészítő rendeltetés: az övezetben létesíthető rendeltetéseknek megfelelő épület működését, rendeltetését kiszolgáló vagy kiegészítő rendeltetés.

8. környezetbarát termelői funkció: olyan gazdasági tevékenység, amely védőterületet vagy védőtávolságot nem igényel és a környezet egyik elemét sem terheli a külön jogszabályokban meghatározott kibocsátási határértékeket meghaladó mértékben.   

9. közhasználatra átadott terület: a telek – Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatával kötött külön szerződés keretei között – közhasználatra megnyitott része.

10. külterület: a közigazgatási terület belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, vagy sajátos (pl. vízmeder) célra szolgáló része.

11. meglévő épület: jogszerűen létesített épület.

12. melléképület: az övezetben meghatározott rendeltetéseknek megfelelő épület működését, rendeltetését kiszolgáló vagy kiegészítő rendeltetésű épület. (Melléképületnek minősül: jármű – gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép, stb. - tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmények – tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta, és más tároló -, az állattartás céljára szolgáló építmények, barkácsműhely, árusítópavilon, kazánház.)

13. pavilon: közterületen vagy telek közhasználat céljára átadott részén álló kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátási tevékenységre használt legfeljebb 20 m2 nettó alapterületű épület - kivéve az ideiglenes jelleggel téliesített vendéglátó teraszt -, beleértve a más jogszabály alapján a kioszk fogalom-meghatározása körébe tartozó építményeket is.

14. saroktelek: az építési szabályok szempontjából saroktelekként vehető figyelembe az övezeti előírásokban meghatározott legkisebb kialakítható telekméret kétszeresét nem meghaladó méretű sarokfekvésű telek.

15. tetőemelet: a legfelső, legfeljebb két építményszinten az épület alsó szintjeihez képest hátrahúzott – tetőtér beépítésnek nem számító – emeleti szint (penthouse), amelynek homlokzati síkja legalább 2,0 méterrel van hátrébb az alatta levő építményszint homlokzati síkjához képest.

16. telek általános szintterületi mutatója: a telken lévő összes épület általános szintterületi összegének és a telek területének hányadosa (szmá)

17. telek parkolási szintterületi mutatója: a telken lévő összes épület parkolási – a kiszolgáló közlekedési területekkel együtt számított - szintterületének összege és a telek területének hányadosa (szmp).

18. telek legnagyobb szintterületi mutatója: a telken lévő összes épület általános és parkolási szintterületeinek összege - szm=szmá+szmp - és a telek területének hányadosa

19. utcavonalon álló beépítés: olyan beépítés, amely legalább 2/3-ad részben az érintett telek utcai telekhatáron lévő építési vonalán áll, beleértve a földszinten konzolos vagy árkádos kialakítású épületet is.

20. zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló építmény: minden olyan építmény, amely rendeltetésszerű használata a lakóterületre vonatkozó zaj, rezgés, légszennyezés, káros anyag kibocsátás normáit meghaladja, illetve a normatívához nem kötött, káros környezeti hatásai a lakások rendeltetésszerű használatát zavarja.

II. Fejezet
Közterület alakítására vonatkozó előírások

3. Belterületbe vonás

3. § (1) A szabályozási terven beépítésre szánt építési övezetbe sorolt területek az egyéb jogszabályi keretek között ütemezetten belterületbe vonhatók a szabályzat előírásainak megfelelően kialakított telekcsoportonként vagy telkenként.

(2) Lakóterület csak belterületen létesíthető.

4. Közterületen lévő építményekre vonatkozó előírások

4. § (1) Pavilont csak a tulajdonos önkormányzat telepíthet egységes építészeti koncepció, illetve típusterv alapján

(2) A pavilonok rendeltetés-változásának feltétele, hogy

a) a rendeltetése a külön jogszabályban a kioszkra meghatározott körbe tartozzon,

b) az új rendeltetéshez szükséges közműellátottság biztosított legyen,

c) közterületi kioszk és pavilon esetén elárusító egységenként egy darab, legalább 1,5 m² alapterületű szeméttároló helyiséget kell kialakítani.

(3) A közterületen önálló pénzkiadó, árusító automata nem helyezhető el, kivéve a közlekedési eszközök használatához szükséges automatákat.

5. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások

5. § (1) A KÖu-2, KÖu-3, KÖu-4, Kt-Kgy övezetbe sorolt közterületeken, a kiszolgáló és lakóutakon a közlekedés és a közműlétesítmények helyigényének biztosításával egy- vagy kétoldali fasort kell telepíteni.

(2) Tervezett közúthálózati elem, kiszolgáló vagy lakóút és közforgalom számára megnyitott magánút megvalósítása során egyoldali, 14 m útszélesség felett kétoldali, legalább 2,0–2,0 méter szélességű zöldsávba ültetett fasor telepítendő, a közműmentes élettér biztosításával.

(3) A 2. mellékleten „településképvédelmi jelentőségű meglévő/tervezett fasor” elemmel jelölt közterületeken

a) biztosítani kell fa életterét,

b) a fasorok folyamatos megújításával, a faegyedek életciklusának figyelembevétele mellett kell a maximális lombkorona térfogatot biztosítani,

c) építési tevékenység miatt fasori fát kivágni nem lehet, az építési területtől 4,0 m távolságon belüli fákat kalodázni szükséges,

d) a fa élettérén belül hirdetőoszlop nem helyezhető el,

e) a fa életterén belül magas- és mélyépítés, illetve a felszín alatt 30 cm-nél mélyebb földmunka nem végezhető, ott kizárólag víz- és légáteresztő burkolat építhető, illetve a fa törzse körül 1 méteres távolságon belül semmilyen burkolat nem létesíthető.

(4) A 2. mellékletben jelölt „Szerkezeti jelentőségű természetközeli sétány” kialakítása során a természetközeli állapot megőrzése érdekében

a) a sétány nyomvonalát, szélességét az igénybevételtől függően úgy kell kialakítani, hogy a természeti környezet értékeinek megtartása biztosított legyen, és

b) a burkolatokat vízáteresztő módon kell kialakítani.

III. Fejezet
A táj és természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmére vonatkozó előírások

6. A táj és természeti környezet védelme

6. § (1) A Ráckevei (Soroksári)-Duna (RSD) mentén vízi állás létesítésekor a természetes vizek sekély lejtésű partján kialakult parti nádasokat meg kell tartani. A nádas-partokat egyéb más parthasználat (pl. horgászpart, sportcsónak-kikötő) számára megszüntetni, átalakítani csak engedéllyel lehet.

(2) A 2. mellékleten jelölt Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterületeket a telek beépítésekor zöldfelületként meg kell őrizni, erdészeti üzemterv szerint fenntartva.

(3) A területen lévő országos védelem alatt álló táj- és természetvédelmi értékeket a 2. melléklet tünteti fel és ezek jegyzékét a rendelet 1. függeléke tartalmazza. Ezeken a területeken építési tevékenység csak az illetékes szakhatóság előzetes hozzájárulásával végezhető.

7. A környezeti elemek védelme és a terhelő hatások csökkentése

7. § (1) Ahol a talaj a fásításra, növényzet telepítésére nem alkalmas, talajcserét kell végezni, vagy a meglevő talajt termőtalajréteggel be kell fedni.

(2) A vízbázis védelme érdekében a vízbázis védőövezeteivel érintett területen csak a vonatkozó jogszabályok és a kijelölő határozatban foglalt előírások szerint végezhető építési tevékenység, melyek korlátozhatják a CSÉSZ-ben megengedett tevékenységet.

8. Védelmek és korlátozások

8. § (1) Nagyvízi mederrel érintett, illetve a hullámtéri területeken építési tevékenységet végezni a padlószint mértékadó árvízszint fölé 1,3 m-rel történő kiemelésével, az arra vonatkozó jogszabályok, kormányrendeletek, ágazati előírások, területrendezési tervek előírásainak a figyelembe vételével lehet.

(2) A felszíni vizek (vízfolyások, állóvizek, patakok, árkok) meder karbantartására a karbantartó sávot a középmeder vízállástól kell kijelölni. A vizek középmeder-vízállásának meghatározásáig az ágazati előírásokban előírt mederkarbantartó sáv méretével megegyező sávot a felszíni víz földhivatali térképen rögzített telekhatárától mérve, szolgalmi jog bejegyzéssel kell kijelölni a karbantartás lehetőségére abban az esetben is, ha a vízfolyás a földhivatali térképen rögzített telkén kívül halad, kivéve, ha a Szabályozási terv másképpen rögzíti a kialakítandó meder telkét. (Vízfolyások, tavak földhivatali lejegyzett telke csak vízjogi engedély alapján módosítható.)

(3) A mederkarbantartó parti sáv legkisebb szélessége a (4) bekezdés szerinti határtól számított

a) a Ráckevei-(Soroksári)-Duna mentén 6 m-es sáv,

b) az egyéb állami kezelésű vízfolyások mentén 6-6 m-es sáv,

c) önkormányzati, társulási kezelésű vízfolyások, árkok, állóvizek mentén 3-3 m-es sáv.

(4) Az árvízvédelmi fővédvonaltól a mentett oldalon 110 m-es sávban az előírások szerinti fakadóvíz okozta veszélyeztetést, a hullámtéri oldalon 60 m-es sávban a gödörásási tilalmat figyelembe kell venni.

(5) Szennyvízátemelő műtárgyak

a) egyedileg meghatározott hatásterületén belül,

b) bűzzáróan és zajvédelem rendelkező 20 m-es hatásterületén belül,

c) védelemmel nem rendelkező 150 m-es hatásterületén belül

új lakó- és közösségi használatú épületet elhelyezni nem lehet.

IV. Fejezet
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

9. Telekalakítás

9. § (1) A területen új telket alakítani, telket egyesíteni, telket megosztani, telekhatár-rendezést végrehajtani, meglévő telekcsoportot újraosztani, közterületi szabályozást végrehajtani (továbbiakban: telekalakítás) csak jelen rendelet előírásai szerint lehet. Közterület kialakítása szakaszosan is történhet.

(2) A szabályozási vonallal érintett telek a szabályozást megvalósító telekalakítást követően építhető be.

(3) Nyúlványos telek nem alakítható ki.

(4) Tilos telket alakítani úgy, hogy egy telek két, vagy több övezetbe, építési övezetbe tartozzon.

(5) Telek csak egyszerű kontúrral alakítható ki, a kialakított teleknek a vonatkozó jogszabályok szerint beépítésre alkalmasnak kell lennie.

(6) A sajátos építményfajták (pl. közműépítmények) elhelyezésére bármely övezetben annak tényleges telekigénye szerint az övezeti előírásoktól eltérő méretű telek alakítható ki, ahol az övezeti határértékeket nem kell alkalmazni.

(7) Az építési övezetekben a telkekre már meghatározó módon felosztott, kialakult telektömbben az építési telkek kialakítása

a)  telekmegosztás vagy legfeljebb három telek újraosztása esetén a telek építési övezetben előírt legkisebb területének legfeljebb 10%-os csökkentésével,

b) szabályozás végrehajtása érdekében a telek építési övezetben előírt legkisebb területének legfeljebb 30%-os csökkentésével

lehetséges, ha az így kialakítható telkek a jogszabályoknak megfelelően beépíthetők.

(8) A kialakult úszótelkek tovább oszthatók, amennyiben a telekalakításnak az úszótelkekre vonatkozó általános feltételei az osztás után is biztosítottak.

(9) Az övezetek megengedett telekméretére vonatkozó rendelkezéseket a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni.

10. Elővásárlási jog

10. § A településrendezési célokat és azok megvalósításához szükséges ingatlanokat e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

11. Közhasználatra átadott és átadható területek

11. § (1) A nem közterületi ingatlan e célból meghatározott területe akkor válik közhasználatra átadott területté, ha az érintett tulajdonos és az önkormányzat az erről szóló szerződést megkötötték.

 (2) Közhasználatra átadott terület

a) közvetlenül a közterülethez kell, hogy csatlakozzon,

b) területén a közlekedési funkciók közül csak gyalogos- és kerékpáros felület, az ingatlanok kiszolgálását biztosító gépjárműkapcsolat, valamint közcélú személygépjármű parkoló létesíthető,

c) területe az építési helyen belül a terepszint alatt beépíthető, és az épület szabadon átjárható részeként (árkád, átjáró, passzázs) is kialakítható.

(3) Közhasználatra átadott terület esetén

a) legfeljebb a közhasználatú terület méretével megegyező szintterületi kedvezmény vehető igénybe az önkormányzattal kötött szerződésben rögzítettek szerint, kivéve, ha a már megkötött szerződés eltérő megállapodást tartalmaz,

b) a közhasználatra átadott területtel határos épületeket a homlokzati kialakítás, valamint az épületek közötti távolság vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha azok közterülettel lennének határosak.

V. Fejezet
Közművek előírásai

12. Általános előírások

12. § (1) Az építési övezetek telkein új épületet elhelyezni csak teljes közművesítettség mellett lehet, kivéve, ha az építési övezeti előírások másképpen rendelkeznek.

(2) Új építési telkek közműellátása csak önálló közmű-bekötésekkel valósítható meg.

(3) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő értékes faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

13. Víziközművek előírásai

13. § (1) Beépítésre nem szánt – jellemzően mezőgazdasági - területen építeni csak a szennyvíz környezet károsítás nélküli kezelésének megoldásával lehet, ha:

a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t,

aa) a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvíz kijelölt leürítő helyre történő elszállíttatásáig.

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m³-t, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)

bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják,

bc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,

bd) a tisztítóberendezés tisztítási hatásfokát a befogadóhoz igazítva kell meghatározni,

be) a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére vonatkozó engedély hiányában ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét.

(2) Közműpótló, zárt szennyvíztározó csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(3) Szennyvízgyűjtésre, kezelésre szolgáló közműpótló műtárgy létesítése és használata nem megengedett

a) a szennyvizek befogadására alkalmas közcsatornával ellátott és

b) a 6. mellékleten jelölt, jelentős változással érintett területeken.

(4) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése

a) a 6. melléklet szerinti jelentős változással érintett területeken - új beépítés esetén a többlet csapadékvíz - csak késleltetett módon és

b) csak hordalékfogó műtárgyon keresztül történhet.

(5) Ha a csapadékvíz elvezető hálózat vagy a befogadó a telken keletkezett vizeket elvezetni nem tudja, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani, és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.

(6) A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Amennyiben a befogadói kapacitás nem meghatározható, telken belül 50 m2 burkolt felületenként 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért a kocsi behajtó átereszét úgy kell kialakítani, hogy

a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,

b) a vízszállítás akadálymentes legyen,

c) a szikkasztóként működő nyílt árok zárttá tétele, vagy lefedése a szikkasztóképesség megőrzése érdekében tilos.

 (8) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

14. Megújuló energiatermelő létesítmények

14. § (1) A területen nem helyezhető el energiatermelést szolgáló szélerőmű (szélturbina, szélkerék, szélgenerátor), naperőmű, kivéve a főrendeltetést kiszolgáló naperőművet.

(2) Hőszivattyú bármely övezetben és építési övezetben a következő feltételekkel létesíthető:

a) építményben elhelyezve biztosítandó a működése,

b) a működéséből eredő zaj a saját telekhatárhoz érve nem haladja meg a 20 dB-t.

 (3) Közcélú, megújuló energiatermelés csak erre kijelölt építési övezetben vagy övezetben létesíthető.

15. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

15. § Önálló antennatartó szerkezet (torony) és az azt kiszolgáló földfelszíni berendezés csak a Gksz-2, K-Log és K-Kik jelű építési övezetek területén létesíthető, amennyiben lakó-, vegyes és különleges rekreációs területtől a távolság legalább 150 méter.

VI. Fejezet
A járművek tárolására és egyéb, közlekedésre vonatkozó rendelkezések

16. Személygépjárművek tárolására vonatkozó előírások

16. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű elhelyezési kötelezettségét legalább a 3. melléklet szerinti mennyiségben, a (2) – (7) bekezdések szerint előírások figyelembe vételével kell biztosítani.

(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén a méretezés alapját a teljes ellátandó rendeltetés képezi, de csak a keletkező többlet személygépjármű elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő gépjárműtároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek számának megtartása mellett.

(3) A rendeltetésszerű használatból származó személygépjármű elhelyezési kötelezettséget telken belül kell teljesíteni, kivéve a telepszerű tömbtelkes-úszótelkes beépítésű építési övezeteket, ahol a szükséges parkolómennyiség - az önkormányzattal kötött megállapodás esetén – közterületen is biztosítható.

(4) Minden oldaláról közterület által határolt telekre hitéleti létesítmény elhelyezése, bővítése esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges várakozóhelyek 100%-a közterületen biztosítható.

 (5) Gépkocsi tároló – a sorgarázst kivéve - az épületek földszintjén is kialakítható, kivéve a Vt és Vi építési övezetek utcai traktusait. Földszinti garázsbejárat épületenként kettő, legfeljebb 6,0 m szélességű lehet.

(6) Emelőszerkezetes parkoló-berendezés (parkoló gép)

a) a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépjármű elhelyezési kötelezettség és az ezen felüli többletférőhelyek kialakítása érdekében alkalmazható, legfeljebb a megépített parkolóhelyek 50%-án,

b) alkalmazása esetén kizárólag az önálló gépjármű használatot biztosító rendszer telepíthető,

c) felszínen nem telepíthető, csak épületben vagy terepszint alatti építményben helyezhető el, ahol az előirányzott parkoló-gép elhelyezéséhez szükséges belmagasság biztosítandó.

(7) Személygépjármű várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

(8) A 3. számú melléklet szerint számított parkolóhely-létesítési kötelezettség az alábbi esetekben nem keletkezik, és mértékben váltható meg a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltakkal összhangban:

a) értékvédelem alatt álló épület rendeltetésmódosítása, tetőtérbeépítése esetén parkoló létesítési kötelezettség nem keletkezik,

b) meglévő épület tetőtérbeépítése, emeletráépítése vagy rendeltetésmódosítása esetén amennyibena kialakult állapot nem teszi lehetővé a rendeltetésszerű használatból származó többlet parkolóhely-létesítési kötelezettség telken belüli teljesítését, megváltható a parkolóhelyek legfeljebb 50%-a,

c) rendeltetésmódosítás, meglévő létesítmény bővítése esetén megváltható a parkolóhelyek legfeljebb 50 %-a.

(9) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata saját közcélú beruházásaként megvalósuló épületek, létesítmények és önkormányzati épületfelújítások, átalakítások, bővítések esetében a gépjárművek elhelyezését közterületen is lehet biztosítani, amennyiben ez telken belül nem oldható meg a meglévő vagy tervezett rendeltetés sérelme nélkül.

(10) A kizárólagosan közlekedési célt szolgáló hajóosztályok (közszolgáltatási személyhajó, vízitaxi és közforgalmú személyhajó), valamint kabinos turistahajó és közhasználatú rekreációs létesítmény esetében a rendeltetésszerű parthasználatból személygépjárművek elhelyezését nem kell biztosítani.

17. Autóbuszok tárolására vonatkozó előírások

17. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek és területek rendeltetésszerű használatához a szükséges autóbuszparkoló elhelyezési kötelezettséget legalább a 3. melléklet szerinti mennyiségben, a (2) – (4) bekezdések szerint előírások figyelembe vételével kell biztosítani.

(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén a méretezés alapját a teljes ellátandó funkció képezi, de csak a keletkező többlet autóbusz elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani, a meglévő várakozóhely mennyiség megtartása mellett.

(3) A vízi közlekedés létesítményeinek parthasználatához autóbusz elhelyezési kötelezettség nem kapcsolódik.

(4) Autóbusz várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

18. Tehergépjárművek tárolására vonatkozó előírások

18. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges rakodási lehetőséget, tehergépjármű elhelyezési kötelezettséget telken belül, egyedi méretezés alapján kell kialakítani.

(2) Bővítés, átalakítás, rendeltetésmódosítás esetén a méretezés alapját a teljes ellátandó rendeltetés képezi, de csak a keletkező többlet tehergépjármű elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.

(3) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek számára járműtároló elhelyezése, önálló parkolóterület kialakítása, meglévő épület használati módjának e célra történő megváltoztatása csak a következő övezetekben lehet: Gksz, Mg, K-Log, K-Kik.

(4) Tehergépjármű tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

19. Kerékpárok tárolására vonatkozó előírások

19. § (1) Minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési kötelezettséget a 4. melléklet szerint kell biztosítani.

(2) A legalább 5 önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületek esetén a kerékpártárolás céljára önálló helyiséget kell kialakítani, oly módon, hogy az az utcáról vagy közös használatú helyiségből – földszinten, magasföldszinten, vagy pinceszinten – közvetlenül megközelíthető legyen.

20. Magánutakra vonatkozó előírások (Kt-M)

20. § (1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút – az Lke kertvárosias lakóterületek zsákutcái, valamint a K-Log és K-Kik területfelhasználási egységek kivételével – csak közforgalom számára megnyitott magánútként alakítható ki.

(2) Közforgalom számára megnyitott magánút kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és közterülethez vagy működő magánúthoz kell csatlakoznia.

(3) A 30 méternél hosszabb magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250 méter lehet.

(4) A közforgalom számára megnyitott magánút által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Közforgalom számára megnyitott, kiszolgálóút hálózati szerepkört betöltő új magánút esetén:

a) a magánút telkének minimális szélessége

aa) lakó- és kiszolgáló út esetén 12 méter,

ab) gyalogút esetén 4 méter,

b) 14 m szélességig egyoldali, e felett kétoldali fasor létesítését legalább 2,0-2,0 méter széles zöldsáv helyigénnyel biztosítani kell,

c) gyalogos járda építését legalább 1,5 méter szélességben, minden építési telekkel határos szakaszon biztosítani kell, kivéve a Gksz-1 és Gksz-2, a K-Log és a K-Kik jelű övezeteket.

(6) A magánutak területén épület nem helyezhető el.

(7) Amennyiben a Szabályozási terven jelölt magánút nem kerül megvalósításra, a nyomvonala a telek be nem építhető része.

(8) A magánút telke – a tulajdonos és az önkormányzat közötti megállapodás esetén – helyi közúttá minősíthető.

21. Ingatlanok gépjárművel történő kiszolgálására vonatkozó előírások

21. § (1) Építési telek közúti vagy közforgalom számára megnyitott magánúti kapcsolatát a rendszeres forgalom számára a minimálisan szükséges számú ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a) személygépjárművek esetén ötszáz parkoló férőhely kapacitásig egy közös ki- és bejárat elegendő,

b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló ki- és bejárat létesíthető.

 (2) Az építési telek közúti vagy közforgalom számára megnyitott magánúti kapcsolatát -  amennyiben az műszakilag több útról is biztosítható - az alacsonyabb hálózati szerepet betöltő útról kell biztosítani.

22. A légi közlekedésre vonatkozó előírások

22. § Helikopter leszállóhely kizárólag az egészségügyi, katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, és államigazgatási rendeltetés esetén létesíthető.

23. A vízi közlekedésre vonatkozó előírások

23. § (1) A Ráckevei-(Soroksári)-Dunán közlekedő vízi járművek számára kikötői műtárgy csak közösségi vízi közlekedési, sport és rekreációs céllal létesíthető.

(2) A Ráckevei-Soroksári Duna-ág Kvassay híd és a Francia-öböl vonala közötti partszakaszán – ahol a kikötés a Duna-ág telkére eső szárazulaton történik – a parthasználat és az ehhez szükséges kikötő a más jogszabály alapján közlekedtetett hajóosztályok számára létesíthető.

VII. Fejezet
Az építés általános szabályai

24. Az építési övezetek beépítésének alapvető szabályai

24. § (1) Amennyiben egy telek egynél több övezetbe tartozik, a beépítési paraméterek számításánál és a beépítési feltételek meghatározásánál az övezethatár által elválasztott telekrészekre vonatkozó előírásokat külön-külön kell figyelembe venni.

(2) Tetőtér csak egy szintben építhető be.

(3) A 2. mellékleten „telek zöldfelületként fenntartandó része”-ként jelölt telekrészen

a) épület nem helyezhető el,

b) a zöldfelületek aránya közcélú rekreációs rendeltetés elhelyezése esetén legalább 60%, egyéb esetben legalább 80%,

c) a zöldfelületeket háromszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani.

(4) Ahol a 2. mellékleten „telek nem beépíthető része” jelölés szerepel, ott a jelölt területen építmény – a tömör lábazat nélküli drótfonatos kerítés kivételével – nem építhető, továbbá a gyümölcsfa kivételével fa nem ültethető. A be nem építhető terület mellett 5,0-5,0 méter széles sávban épület nem építhető.

(5) KÖu övezetbe sorolt közterület mentén az előkert mélysége nem lehet kisebb 5,0 m-nél.

(6) Előkertes beépítés esetén – kivéve a Lke jelű építési övezeteket és az Mk jelű övezeteket - az előkertben egy, legfeljebb bruttó 50 m² alapterületű portaépület, ill. ezzel egy épületben elhelyezett szemét- vagy kerékpártároló, közműlétesítmény (pl. trafó) elhelyezését szolgáló épület elhelyezhető, amely az építési hely részének minősül.

(7) Kötelező építési vonalon az épület oda néző homlokzata külső síkjának legalább 2/3-ad részének kell állnia.

(8) Ha a Szabályozási terv építési helyet jelöl vagy az építési övezeti előírások másként rendelkeznek, az egyes beépítési módokra vonatkozó elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános előírásokat nem kell alkalmazni.

25. A zártsorú beépítési mód (Z) előírásai

25. § (1) A zártsorú beépítési mód szerint beépített, illetve beépíthető területeken

a) az előkert mérete

aa) új telektömb beépítésénél legalább 5.0 m,

ab) kialakult telektömbben előkert csak akkor létesíthető, ha legalább az egyik szomszédos ingatlanon álló épület előkerttel épült be, ebben az esetben az előkert mélyége a két szomszédos épület előkerti mélységének átlaga, de legfeljebb 5 m.

b) a kötelező építési vonal a kialakult állapothoz illeszkedően utcavonalon álló vagy legfeljebb 5 m mélységű előkertes, amennyiben a 2. melléklet másképp nem jelöli,

c) amennyiben a telek teljes utcavonala nem épül be, a zártsorú építési helyen belül az épületet az egyik telekhatáron kell létesíteni -, a másik telekhatár mellett – a telepítési távolságra vonatkozó előírások figyelembe vételével - legalább 3 m széles épületköz létesítendő,

d) a hátsókert mérete az épület hátsókertre néző tényleges homlokzat-magasságával azonos, de legalább 6,0 m, 20,0 m-nél kisebb mélységű telek esetén 3,0 m. 

26. A szabadon álló beépítési mód (SZ) és az oldalhatáron álló (O) beépítési mód előírásai

26. § (1) Ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek

a) új beépítésnél az előkert mérete 5,0 m, kialakult beépítés esetén a kialakult állapothoz illeszkedő, de legalább 3,0 m, amely egyben a kötelező építési vonal is,

b) sarok teleknél kötelező építési vonal – a szomszédos telkek beépítésének figyelembe vételével - csak az egyik előkert felé van,

c) az oldalkert szélessége szabadonálló beépítésnél az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele, de legalább 3,0 m, oldalhatáron álló beépítési módnál legalább 4,0 m,

d) a hátsókert mérete az épület hátsókertre néző tényleges homlokzat-magasságával azonos, de legalább 6,0m.

(2) Oldalhatáron álló beépítési módnál az épület

a) a beépíthető oldalhatáron vagy attól legfeljebb 1,0 m csurgótávolságon belül helyezhető el, kivéve a legalább 18 m széles telket, ahol az épület a beépíthető oldalhatártól az oda néző homlokzatmagasság felével megegyező, de legalább 3,0 m távolságra is elhelyezhető,

b) oldalhatáron álló homlokzatának párkánymagassága a rendezett terepszint bármelyik pontjától mérve sem haladhatja meg az övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasság értékét.

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

a) beépített telken a fő rendeltetésű épület elhelyezkedésével átellenes oldalon kell tartani az oldalkertet,

b) beépítetlen telken a szomszédos ingatlanokon kialakult állapot szerinti oldalon kell tartani az oldalkertet,

c) ha a szomszédos telkeken eltérő a kialakult állapot, akkor az adott utcaszakaszon jellemző oldalon kell tartani az oldalkertet.

27. Ikres beépítési mód (Ikr) előírásai

27. § (1) Az ikerházas beépítésnél

a) a csatlakozó két épület mindegyikét saját tűzfallal kell megépíteni,

b) az előkert mérete 5,0 m, kialakult beépítés esetén a két szomszédos épület előkert méretének átlaga, de legalább 3,0 m, kivéve csatlakozó épület esetén, ahol a meglévő épület előkertjével azonos, amely egyben kötelező építési vonal,

c) az oldalkert szélessége az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele, de legalább 3,0 m,

d) a hátsókert mérete az épület hátsókertre néző tényleges homlokzat-magasságával azonos, de legalább 6,0m, 30,0 m-nél kisebb mélységű telek esetén 3 m.

28. Kialakult állapot

28. § (1) A már kialakult telektömbökben a meglévő telkek méretei eltérhetnek az egyes építési övezetek előírt telek méreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak a hatályos jogszabályok szerint lehet.

(2) Kialakult telektömbben az építési övezetben meghatározott beépítési módtól - a szomszédos telkek építési jogainak korlátozása nélkül - az alábbi esetekben lehet eltérni:

a) szabadon álló beépítési mód esetén, ha a telek szélessége kisebb, mint 16 m, az épületet az oldalhatáron vagy ikresen is el lehet helyezni,

b) ha a kialakult beépítés miatt a beépítési mód nem határozható meg egyértelműen, a beépítési módot a településképi rendelet szerinti főépítészi szakmai konzultációval kell meghatározni.

 (3) Az előírt beépítési módtól eltérően már beépült telken meglévő épületet bővíteni abban az esetben lehet, ha

a) a tervezett bővítés az építési helyen belül történik és a szomszédos telkek beépíthetőségét, rendeltetésszerű használatát nem korlátozza,

b) a meglévő épület és a tervezett bővítés együttesen megfeleltethető az építési övezeti határértékeknek.

(4) Közterület (út) céljára előirányzott területet és a telek be nem építhető részét érintő vagy azon álló meglévő lakóépület a térszinten nem bővíthető, a tetőtere kizárólag lakásbővítésként legfeljebb 1,2 m magas térdfallal beépíthető, de a bővítés hasznos – az 1,9 m belmagasságot meghaladó – nettó alapterülete nem lehet több 50 m²-nél.  A bővítés esetében az alábbi feltételeknek kell teljesülnie:

a) az épület meglévő közterületről közvetlenül – szolgalmi jog nélkül – megközelíthető helyen áll,

b) a meglévő lakóépület beépített alapterülete legfeljebb bruttó 200 m²,

c) az adott telekre vonatkozóan az övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség, legnagyobb épületmagasság értékeit nem lépték túl.

(5) Az előkertek méretének kialakult állapota az adott telektömb érintett utca szakaszán álló épületek jellemző előkertjeinek átlaga, sarok telek esetén, az érintett két utca szakaszon álló épületek jellemző előkertjeinek átlaga.

(6) Kialakult telektömbben foghíjként beépítésre kerülő, jelenleg közcsatorna hálózattal nem rendelkező környezetben fekvő telken – amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 1 m³-t - a keletkező szennyvizek összegyűjtésére átmenetileg közműpótló berendezés alkalmazható. A telek előtti közcsatorna kiépítéséig közműpótlóként a szennyvizeket szigorúan – ellenőrzötten – zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell gyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani.

29. Üzemanyagtöltő állomás, gépkocsi mosó és P+R parkoló

elhelyezésének általános szabályai

29. § (1) Közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomás és gépkocsimosó csak a KÖu jelű övezetekben és az ezekkel határos Gksz jelű építési övezetekben, a K-Log és K-Kik jelű építési övezetekben és a lakófunkciót kizáró Vi-1 és Vi-2 jelű építési övezetben létesíthető, a (2) és (3) bekezdések betartásával. Elektromos töltőállomás bármely övezetben elhelyezhető.

(2) Üzemanyagtöltő állomás vagy gépkocsimosó más létesítmény részeként is csak az (1) bekezdésben meghatározott övezetekben és önálló többszintes parkolóház, P+R parkoló, irodaház vagy 6000 m²-nél nagyobb kereskedelmi létesítmény részeként helyezhető el.

(3) Közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomást nem lehet elhelyezni olyan telken, amely zöldterülettel, lakó-, egészségügyi, szociális vagy oktatási rendeltetésű épület telkével határos.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott rendeltetésű épület a közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomás telkével nem közvetlenül határos, az épület építési helye és az üzemanyagtöltő állomás telke közötti távolság 50 méternél kevesebb nem lehet.

 (5) A területen K-Log és K-Kik jelű építési övezetek kivételével mobil üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

30. Lakóépület és lakás létesítése

30. § (1) A területen létesítendő épület

a) lakást tartalmazó épületszintjeinek emeletmagassága legalább 3,0 m,

b) beépített tetőterének átlagos belmagassága legalább 2,4 m

c) utcavonalon álló földszinti lakóhelyiségének padlószintje a rendezett utcai terepszinttől legalább 1,0 m magasan

legyen.

(2) A Köu-2 és Köu-3 övezetbe sorolt közterületek mentén a földszinten az utca felé nyílászáróval rendelkező lakóhelyiség nem létesíthető.

(3) A területen létesítendő lakások nettó alapterülete nem lehet kisebb 35 m²-nél és az egy épületben létesítendő lakások átlagos nettó alapterülete 50 m²-nél. A lakások alapterületének számításánál a fedett terasz, az erkély, a loggia alapterületét figyelmen kívül kell hagyni.

31. Melléképítmények és melléképületek elhelyezése

31. § (1) A telek és a telken álló főépítmény rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű melléképítmények közül

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény

minden övezetben és építési övezetben elhelyezhető.

(2) A telken a melléképítmény a vonatkozó jogszabályok szerint helyezhető el, azzal, hogy

a) a háztartási vagy kommunális hulladéktároló az előkertben az utcai kerítéssel egybeépítve létesíthető az alkalmazott szeméttároló (kuka vagy konténer) elhelyezéséhez szükséges mérettel,

b) támfalgarázs a legalább 15 %-os lejtésű telkeken az előkertben létesíthető.

(3) Állatól, állatkifutó csak Ek-1 (kivéve a Tamariska-domb területét), Má és Mk jelű övezetekben helyezhető el.

(4) Trágyatároló csak Ek-1 (kivéve a Tamariska-domb területét), Má és Mk jelű övezetekben helyezhető el.

(5) Házi komposztáló azokban a telkes építési övezetekben és övezetekben létesíthető, ahol a telek legkisebb zöldfelülete legalább 20 %.

(6) A közműpótló műtárgyak közül a csatorna-közműpótló műtárgy létesítése és használata a 6. melléklet szerinti területeken nem megengedett.

(7) Melléképület csak építési helyen belül létesíthető, kivéve a jogszabály szerint a hátsókertben is elhelyezhető melléképületeket.

(8) Melléképítmény és a melléképület legmagasabb pontja az Ln, Lk és Lke jelű építési övezetek területén 6 méter, a párkánymagassága legfeljebb 3,0 m lehet.

32. Sajátos építményfajták elhelyezésének szabályai

32. § (1) Minden övezet és építési övezet területén elhelyezhetők a következő sajátos építményfajták:

a) forrásfoglalás,

b) vízműgépház,

c) víz- és záportározó,

d) szennyvízátemelő,

e) transzformátorállomás,

f) energiaátalakító,

g) gáznyomásszabályozó,

h) a köztisztasági szolgáltató telepek közül a hintőanyagtárolók,

i) a közművezetékek nyomvonalai.

(2) Gksz-1, Gksz-2 építési övezetek területein hulladékgyűjtő udvar is elhelyezhető, amennyiben lakó- és vegyes területtől a távolság legalább 150 méter.

33. Lakókocsi, üdülősátor, egyéb sátor és ponyvaszerkezetek elhelyezése

33. § Építményeket helyettesítő lakókocsi, sátor és ponyvaszerkezet csak időszakosan, az alábbiak szerint helyezhető el:

a) Lakókocsi és üdülősátor lakóterületen csak az Lke jelű építési övezetekben – az építési helyen belül – helyezhető el, ha

aa) nem huzamos – 3 hónapot meghaladó - tartózkodásra szolgál,

ab) 50 m-en belül a tisztálkodás és illemhely használati lehetőség biztosított,

ac) a telek használata a szomszédos telkek és építmények rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, és

ad) az igénybe vett terület 25 m2-nél nem nagyobb.

b) Egyéb sátor és ponyvaszerkezet

ba) kizárólag vendéglátás céljára, legfeljebb 2 hét időtartamra és legfeljebb 500 m2 alapterületen negyedévente egyszer,

bb) az oktatási, köznevelési vagy sportrendeltetések mellett kizárólag sportpálya és úszómedence téliesítésére, tornapálya állandó lefedésére és

bc) közterületen, kizárólag vendéglátás és termelő piac céljára legfeljebb 500 m2 alapterületen, legfeljebb két hét időtartamra negyedévente egyszer, vagy hetente egy napra helyezhető el.

MÁSODIK RÉSZ
Beépítésre szánt területek részletes építési övezeti előírásai

VIII. Fejezet
Nagyvárosias lakóterület (Ln)

34. Általános előírások

34. § (1) Az Ln jelű építési övezetek területei jellemzően 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó, telepszerű, intenzív beépítésű, jellemzően úszótelkes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Amennyiben az építési övezet előírásai eltérően nem rendelkeznek, a területen a vonatkozó jogszabály szerinti rendeltetések helyezhetők el.

(3) Új épület építése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázsok nem létesíthetők.

(4) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló melléképület nem helyezhető el, kivételt képez a gépjárműtároló, ami kizárólag meglévő beépítés esetén önálló funkciójú épületként is létesíthető az övezeti határértékek keretei között.

(5) Az Ln jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

35. Nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület (Ln-3)

35 § Az Ln-3 jelű építési övezetek a nagyvárosias lakóterületek szabadonálló mód szerint beépített, vagy beépíthető területei, amely elsősorban a lakosság ellátását szolgáló intézmények elhelyezését szolgálja.

36. Nagyvárosias telepszerű lakóterület (Ln-T)

36. § (1) Az Ln-T jelű építési övezetek területei a nagyvárosi lakóterület jellemzően tömbtelkes-úszótelkes beépítésű, kialakult beépítésű területe, ahol a lakótelep ellátását szolgáló intézmények is jelen vannak.

(2) Az úszótelkes kialakítású építési övezetek telkei és beépítése legfeljebb 15 %-kal növelhetők a közterület irányába egységes koncepció alapján végrehajtott lakótelep-rehabilitáció esetén közterület alakítási terv (továbbiakban: KAT) alapján.

(3) A lakótelepeken – szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában – a meglévő lakóépületek

a) vertikális bővítése csak a városképileg összefüggő épületcsoportok egyidejű megvalósítása esetén lehet, kivéve a kishajlásszögű, attika által takart, nem beépített  tető létesítését,

b) vertikális bővítése lakásbővítésként minden esetben beépíthető,

c) lakásai összevonhatók,

d) az épületek földszinti (fogadószinti) gyalogos átjárói még ideiglenesen sem építhetők be.

(4) Valamennyi városrész területére vonatkozó övezeti előírások:

a) Az Ln-T/…-K jelű építési övezet közmű létesítmények elhelyezését szolgálja. Az övezet területe és a közműépítmény telke a rendeltetéshez szükséges méretben alakítható ki, igény esetén megnövelhető a szabályozási terv módosítása nélkül.

b) Az Ln-T/…-Kt jelű övezet a nagyvárosias telepszerű lakótelep közterülete, amely

ba) az épületek és építmények megközelítését szolgáló utak, járdák,

bb) az úszótelkeken álló épületek rendeltetéséhez szükséges parkolók, garázsok,

bc) a lakótelepen élők számára szolgáló közkertek és

bd) az itt élők ellátását kisegítő, közterületen elhelyezhető építmények – pl. pavilonok, hulladékgyűjtők építményei, kerti építmények, stb. - elhelyezésére szolgál.

c) Az Ln-T….-Kt övezetekben

ca) a meglévő, kialakult zöldfelületi arány nem csökkenthető,

cb) új garázsépület csak zöldtetővel fedett kialakítással KAT szerint létesíthető.

IX. Fejezet
Kisvárosias lakóterületek

37. Kisvárosias lakóterületek általános előírásai (Lk)

37. § (1) Az Lk jelű építési övezetek területei a 12,5 m beépítési magasságot meg nem haladó, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Amennyiben az építési övezet előírásai eltérően nem rendelkeznek, a területen a vonatkozó jogszabály szerinti rendeltetések helyezhetők el.

(3) Előkert nélküli beépítésnél az utcára nyíló lakóhelyiség padlószintjét a járda szintjéhez képest 1 méterrel magasabban kell elhelyezni.

(4) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló melléképület nem helyezhető el, kivételt képez a gépjárműtároló, ami kizárólag meglévő beépítés esetén önálló funkciójú épületként létesíthető az övezeti határértékek keretei között.

(5) Új épület elhelyezése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázsok nem létesíthetők.

(6) Az Lk jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

38. Telkes, jellemzően szabadon álló beépítésű lakóterület (Lk-2) építési övezetei

38. §  Az Lk-2 jelű építési övezetek a kisvárosias lakóterületek szabadonálló mód szerint beépített, vagy beépíthető területei.

39. Kisvárosias, telepszerű lakóterület (Lk-T) építési övezetei

39. § (1) Az Lk-T jelű építési övezetek a kisvárosi lakóterület jellemzően tömbtelkes-úszótelkes beépítésű, kialakult beépítésű területei, ahol a lakótelep ellátását szolgáló intézmények is jelen vannak.

(2) Az úszótelkes kialakítású építési övezetek telkei és beépítése legfeljebb 15 %-kal növelhetők a közterület irányába egységes koncepció alapján végrehajtott lakótelep-rehabilitáció esetén KAT alapján

(3) A lakótelepeken – szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában – a meglévő lakóépületek

a) vertikális bővítése csak a városképileg összefüggő épületcsoportok egyidejű megvalósítása esetén lehet, kivéve a kishajlásszögű, attika által takart, nem beépített tető létesítését,

b) vertikális bővítése lakásbővítésként minden esetben beépíthető,

c) lakásai összevonhatók,

d) földszinti (fogadószinti) gyalogos átjárói még ideiglenesen sem építhetők be.

(4) Valamennyi városrész területére vonatkozó övezeti előírások:

a) Az Lk-T/…-K jelű építési övezet közmű létesítmények elhelyezését szolgálja. Az övezet területe és a közműépítmény telke a rendeltetéshez szükséges méretben alakítható ki, igény esetén megnövelhető a szabályozási terv módosítása nélkül.

b) Az Lk-T/…-Kt jelű övezet a kisvárosias telepszerű lakótelep közterülete, amely

ba) az épületek és építmények megközelítését szolgáló utak, járdák,

bb) az úszótelkeken álló épületek rendeltetéséhez szükséges parkolók,

bc) a lakótelepen élők számára szolgáló közkertek és

bd) az itt élők ellátását kisegítő, közterületen elhelyezhető építmények – pl. pavilonok, hulladékgyűjtők építményei, kerti építmények, stb. – elhelyezésére szolgál,

be)  övezetben a meglévő, kialakult zöldfelületi arány nem csökkenthető.

X. Fejezet
Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület (Lke-1)

40. Általános előírások

40. § (1) Az Lke-1 jelű építési övezetek területei a jellemzően 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Amennyiben az építési övezet előírásai eltérően nem rendelkeznek, a területen a vonatkozó jogszabály szerinti rendeltetések helyezhetők el.

(3) A kertvárosi lakóterületen új, nem lakófunkciójú önálló épület csak a KÖu övezetű útvonalak mentén és abban az esetben létesíthető, ha ezt az övezeti előírások lehetővé teszik, kivéve a területen megengedett melléképületeket. 

(4) Az egyes lakóépületekben - legfeljebb a lakóépület szintterületének a 20 %-ig – kereskedelmi, szolgáltatási vagy egyéb megengedett rendeltetés is elhelyezhető az általános előírások figyelembe vételével, ha

a) a rendeltetésszerű használata során adódó szállítás és rakodás sem a határos közút, illetve járda forgalmát tartósan nem akadályozza,

b) sem a lakóépület udvarának, ill. a szomszédos ingatlanoknak a lakófunkcióval összefüggő használatát nem korlátozza és

c) a lakótelken belül biztosítható a szükséges parkolóhely.

(5)  Új épület oldalhatáron álló hossza legfeljebb 25 m lehet.

(6) A telkeken minden megkezdett 800 m² telekméret után legfeljebb egy lakás helyezhető el, a lakásszám azonban a 2 db-ot nem haladhatja meg. Ez a rendelkezés a sorházas és csoportházas építési övezetekre nem vonatkozik.

(7) Minden 100 m² nettó szintterületet elérő új önálló rendeltetési egység után a gépjármű elhelyezési kötelezettségnek építményben kell eleget tenni a létrehozott rendeltetési egység épületével egy tömeg­ben (részben vagy egészben zárt módon), vagy terepszint alatt.

(8) Új épület építése esetén a lakások és az azt kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciójú helyiségek kizárólag egy épülettömegben helyezhetők el, kivéve saroktelek esetén. Önálló személygépjármű-tároló csak a (7) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben és meglévő épület esetén építhető.

 (9) A Lke-1 jelű építési övezetek építési telkein a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépjármű várakozóhelyek számának legfeljebb kétszerese helyezhető el.

41. § (1) Ha a kialakult (részben vagy egészben már beépített) telektömbben található telek területe – kivéve a lakóparkos építési övezeteket - az övezetben megengedett legkisebb telekméret kétszeresét eléri, akkor a telek beépíthetőségének számításánál

a) a kétszeres és háromszoros telekméret közötti rész csak 50 %-ban,

b) a háromszoros telekméret feletti rész nem

vehető figyelembe.

(2) Meglévő épület bővítése esetén a lakás(ok) egy épülettömegben helyezhetők el, a  kiszolgáló, kiegészítő funkciójú helyiségek - ide értve a gépjárműtárolót is – különállóan is létesíthetők.

(3) Meglévő lakóépület földszintjén vagy alagsorában létesített gépjárműtároló rendeltetését megvál­toztatni csak akkor lehet, ha a telken belül a lakásszámnak és a rendeltetési mód változásának megfelelő mennyiségű gépjármű elhelyezése biztosított.

(4) A kialakult (K jelű) beépítési módú építési övezetekre vonatkozó előírások:

a) a 16,0 m-nél szélesebb telken szabadonálló beépítési mód szerint is lehet épületet elhelyezni, ennél kisebb telekszélesség esetén oldalhatáron álló vagy ikres beépítési mód szerint helyezhető el épület a szomszédos telkek  beépítésének figyelembe vételével,

b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely amellett a telekhatár mellett van, amely mellett a szomszédos telken legalább 4,0 m, vagy ennél kisebb érték esetén a nagyobb telepítési távolság tartható,

c) meglévő épületet bővíteni a kialakult beépítési módhoz tartozó építési helyen belül lehet,

d) az új épület vagy épületrész utcai építési vonala az egyik szomszédos épület homloksíkjában alakítandó ki, ikresen csatlakozó beépítés esetén a csatlakozó épülethez kell igazodni, egyéb esetben, és szomszédos beépítés hiányában új épület vagy épületrész építési vonala a közterületi telekhatártól 3,0-6,0 méterre lehet, kivéve a tömegközlekedést lebonyolító közterület mentén, ahol az előkert mélysége legalább 5,0 m.

e) az oldalkert mérete szabadonálló és ikres beépítési mód esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3,5 m, oldalhatáron álló beépítési mód esetén 4,0 m. Az oldalhatáron álló homlokzat párkánymagassága sehol nem haladhatja meg a 4,5 m-t,

f) a hátsókert mérete 30 m-nél kisebb telekmélység esetén 3 méter, ennél nagyobb telekmélység esetén 6,0 m,

g) az övezetben megengedett melléképületeket a főrendeltetésű épülethez csatlakozva vagy a hátsókertben a beépíthető telekhatár mellett kell elhelyezni csoportos formában.

(5) A Lke jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

XI. Fejezet
Településközpont terület (Vt)

41. Kiemelt jelentőségű helyi központ terület (Vt-H)

42. § (1) A Vt-H jelű építési övezetek Csepel belvárosában lakó és olyan települési szintű rendeltetést magába foglaló épületek elhelyezésére szolgálnak, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) Amennyiben az építési övezet előírásai eltérően nem rendelkeznek, a területen a vonatkozó jogszabály szerinti rendeltetések helyezhetők el.

(3) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem létesíthető.

(4) A Vt jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

XII. Fejezet
Intézményterület (Vi)

42. Az intézményterületre vonatkozó általános rendelkezések

43. § (1) Amennyiben az építési övezet előírásai másképpen nem rendelkeznek, a területen a vonatkozó jogszabály szerinti rendeltetések helyezhetők el. Az intézményterületen zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló építmény nem létesíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló legfeljebb egy lakás kialakítható, más lakás csak abban az esetben, ha az övezeti előírások ezt lehetővé teszik.

(3) A Vi jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

43. Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű intézményi terület (Vi-1)

44. § (1) A Vi-1 jelű építési övezetekbe a jellemzően jelentős közlekedési nyomvonalak mentén lévő vegyes rendeltetésű, jelentős változással érintett intézményterületek tartoznak.

 (2) Az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások alapján a területen kivételesen töltőállomás és autómosó is létesíthető.

44. Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2)

45. § (1) A Vi-2 jelű építési övezetekbe a vegyes rendeltetésű, alacsonyabb beépítési intenzitású jelentős változással érintett intézményterületek tartoznak.

 (2) A Vi-2/…-Kt jelű övezet az intézményi területen belüli közterület övezete, amely

a) a terület környezetében élők számára szolgáló közkertek és

b) az itt élők ellátását kisegítő, közterületen elhelyezhető építmények – pl. pavilonok, kerti építmények, stb. - elhelyezésére szolgál.

45. Intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító terület (Vi-3)

46. § (1) A Vi-3 jelű építési övezetek a helyi lakosság ellátását szolgáló intézmények biztosítanak helyet, elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek számára.

(2) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

(3) Épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete az 2000 m²-t nem haladhatja meg.

(4) A Vi-3/…-Kt jelű övezet az intézményi területen belüli közterület övezete, amely

a) a terület környezetében élők számára szolgáló közkertek és

b) az itt élők ellátását kisegítő, közterületen elhelyezhető építmények – pl. pavilonok, kerti építmények, stb. - elhelyezésére szolgál.

(5) A Vi-3/…-K jelű építési övezet közmű létesítmények elhelyezését szolgálja. Az övezet területe és a közműépítmény telke a rendeltetéshez szükséges méretben alakítható ki, igény esetén megnövelhető a szabályozási terv módosítása nélkül.

XIII. Fejezet
Gazdasági területek (Gksz és Gip)

46. A kereskedelmi, szolgáltató terület általános előírásai

47. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, A területen önálló lakóépület, szálláshelyszolgáltató és munkásszálló rendeltetés nem létesíthető.

(2) A Gksz-1 és Gksz-2 jelű építési övezetek területén a melléképítmények közül kizárólag közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, antennatartó szerkezet és zászlótartó oszlop helyezhető el.

(3) Ahol a terület lakóterülettel határos, vagy attól csak lakóutca választja el, ott a területen létesíthető üzemi funkció új gazdasági bejárata, és új teherforgalmú kapu a lakóterület felől nem nyitható.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában az egyes telkeken 1000 m2-ként legfeljebb egy épület létesíthető szabadonálló beépítési móddal.

(5) 1 ha telekméret felett a hátsó és az egyik oldalsó telekhatár mentén 10 m széles zöldsávot kell biztosítani, amelyből legalább 3 m szélességben háromszintes növényállományúnak kell lenni.

(6) Az építési övezetekben nem végezhető olyan tevékenység, amely során keletkező veszélyes hulladék szakszerű gyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása nem megoldott.

(7) A Gksz jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

47. Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz-1)

48. § (1) Amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek, az építési övezet területén elhelyezhető rendeltetések:

a) kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás,

b) iroda,

c) szórakozás, szabadidő eltöltés,

d) üzemanyagtöltő állomás,

e) városüzemeltetési rendeltetés,

f) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló legfeljebb egy lakás.

48. Gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló terület (Gksz-2)

49. § (1) Amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek, az építési övezet területén elhelyezhető rendeltetések:

a) környezetbarát termelés,

b) kisipar,

c) raktározás, logisztika,

d) kutatás-fejlesztés,

e) gazdasági tevékenységhez kötődő oktatás,

f) iroda,

g) kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás,

h) üzemanyagtöltő állomás,

i) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló legfeljebb egy lakás.

(2) Az övezetekben szabadtéri tárolás - a késztermék rendezett, értékesítési célú kiállítását kivéve – az utcai telekhatár 50 m széles sávjában nem megengedett, kivéve, ha az utcai telekhatártól városképileg (térfallal, növényzettel) elzárt területen történik.

(3) A Gksz-2 jelű építési övezetekben az épületnek nem minősülő építmények magassága túllépheti az 1. mellékletben meghatározott határértéket, ha az eltérő magasság az alkalmazott technológia miatt szükséges, az ingatlan legalább 5000 m2 területű és az egyik telekhatár hossza legalább 50 m.

49. Ipari terület – Energiatermelés területe (Gip-E)

50. § (1) A Gip-E építési övezet a környezetre jelentős hatást gyakorló, nagyjelentőségű energiatermelő létesítményeinek (erőművek, fűtőművek) elhelyezését biztosítja.

(2) Az övezetben lakás, szálláshelyszolgáltató és munkásszálló rendeltetés nem létesíthető.

XIV. Fejezet
Különleges terület

50. Különleges, nagykiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai terület

(K-Log)

51. § (1) A K-Log építési övezetbe a közúti és vasúti áruszállítás infrastruktúrájával rendelkező, elsődlegesen nagy rakodó vagy raktár területek elhelyezésére szolgáló, speciális gazdasági jellegű területek tartoznak.

(2) Az építési övezet területén elhelyezhető rendeltetések:

a) raktározás, logisztika,

b) környezetbarát termelés,

c) kutatás-fejlesztés,

d) iroda és

e) kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás.

(3) Az építési övezetekben szálláshelyszolgáltató és munkásszálló rendeltetés nem létesíthető.

(4) A K-Log jelű építési övezetek területén a melléképítmények közül kizárólag közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, antennatartó szerkezet és zászlótartó oszlop helyezhető el.

(5) A területen minden teleknek önálló közterületi vagy közhasználat számára megnyitott magánúttal való kapcsolatának kell lenni, nyeles telek nem létesíthető.

(6) Amennyiben a telek meglévő beépítettsége nem teszi lehetővé a telken belüli parkolás megoldását, a telek 300 m-es körzetében erre a célra önálló területet kell biztosítani.

(7) Az építési övezetek területén 10.000 m2 telekméretnél nagyobb méretű telkek esetén a hátsó és az egyik oldalsó telekhatár mentén 10 m széles zöldsávot kell biztosítani, amelyből legalább 3 m szélességben háromszintes növényállományúnak kell lenni.

(8) A K-Log jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

51.  Különleges, nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület (K-Rek)

52. § (1) A területen elhelyezhető rendeltetések, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek:

a) fedett és szabadtéri sport- és rekreációs építmények,

b) sportépítmények kiszolgáló létesítményei,

c) szálláshely-szolgáltató építmények, ideértve az idősek otthonát is,

d) oktatási és egészségügyi épületek,

e) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás építményei,

f) főépületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló legfeljebb egy lakás,

g) a területen elhelyezhető rendeltetéseket kiszolgáló és a terület fenntartásához szükséges tárolásra alkalmas építmények.

(2) Az RSD és a Duna menti nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület építési övezeteiben csak olyan építési tevékenység végezhető, amely

a) nem veszélyezteti a Duna közvetlen parti sávjában kialakult természetes, vagy telepített növénytakaró életképességét,

b) nem befolyásolja negatívan a terület vízháztartásának viszonyait,

c) nem jelent többletterhelést a talaj-, a réteg-, és a felszíni vizek vízminőségére,

d) nem befolyásolja a kialakult légáramlási viszonyokat, és

e) nem jelent jelentős forgalmi többletterhelést a területre nézve.

(3) A K-Rek jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

52 Különleges szennyvízkezelés területe (K-Sz)

53. § (1) A területen elhelyezhető rendeltetések:

a)  a települési folyékony hulladék (szennyvizek és iszapok) kezelését, hasznosítását biztosító építmények, műtárgyak és technológiák,

b) a szennyvizek kezelőtelepre juttatását biztosító szivattyútelepek,

c) a fő rendeltetéshez kapcsolódó vagy azt kiszolgáló egyéb építmények.

(2) Olyan szennyvíztisztítási technológia helyezhető el a területen, amelynek környezetet határérték felett terhelő hatása a telep telekhatárán nem lép túl, a szomszédos területhasználatot nem korlátozza és ezt környezeti hatásvizsgálat igazolja.

(3) A K-Sz jelű építési övezet határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

53. Különleges közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület

(K-Közl)

54. § (1) A területbe a gyorsvasút (HÉV) végállomás és járműtelep, valamint a tervezett autóbuszpályaudvar létesítésére kijelölt területek építési övezetei tartoznak.

(2) A terület építési övezetein elhelyezhető rendeltetések:

a) a közösségi közlekedési rendszer jelentős mértékű beépítettséget eredményező pályaudvara és végállomása, fontosabb állomásai,

b) parkolást biztosító műtárgyak (mélygarázsok, parkolóházak),

c) az utazóközönség ellátását, kiszolgálását biztosító létesítmények,

d) a közösségi közlekedési hálózatok járműparkjának tárolását, üzemi felkészítését, karbantartását szolgáló járműtároló telephelyek (HÉV-járműtelep, autóbuszgarázsok),

e) mindezek működtetéséhez szükséges közlekedési infrastruktúra elemek és

f) a fő rendeltetéshez kapcsolódó vagy azt kiszolgáló egyéb építmények.

(3) A K-Közl jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

54. Különleges kikötő területe (K-Kik)

55. § (1) A Csepeli Szabadkikötő környezetében, a hajózáshoz szorosan kötődő áruszállítás és raktározási funkciók, valamint ehhez kapcsolódó létesítmények területe.

(2) A terület építési övezetein elhelyezhető rendeltetések:

a) raktározás, logisztika,

b) hajókkal kapcsolatos gyártás, termelés, tárolás, javítás, üzemeltetés, kereskedelem,

c) a kikötő és vámszabadterület üzemeltetés,

d) környezetbarát termelés és

e) iroda.

(3) Az építési övezetekben szálláshelyszolgáltató és munkásszálló rendeltetés nem létesíthető.

(4) A K-Kik jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

55. Különleges temető terület (K-T)

56. § (1) A terület a temetkezés célját szolgálja.

(2) A Csepeli Temető területén elhelyezhetők:

a) egyházi és kegyeleti épületek,

b) a temetkezés egyéb (fenntartási, kiszolgálási) építményei,

c) virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges épületek,

d) a fenntartás, a kiszolgálás egyéb építmények,

e) a Plútó utca mentén: porta, szociális helyiségek, virág és a kegytárgy értékesítés céljára szolgáló helyiségeket tartalmazó épület(ek),

f) a ravatalozó épület, a jelölt helyen belül, felújítható bővíthető, újraépíthető,

g) a Lélekharang számára önálló építmény is létesíthető,

h) a temetőgondnok számára szolgáló legfeljebb egy lakás,

i) a funkciót kiszolgáló egyéb építmények.

(3) A kegyeleti funkciót zavaró építmény és krematórium nem helyezhető el.

(4)  A 2. mellékleten kijelölt építési helyen az épületmagasság

a) kerítésen belül: legfeljebb 3,5 m,

b) a Plútó utcai kerítés vonalában, azzal építészeti egységben (kapu, kapuzat): legfeljebb 4,5 méter,

c) a ravatalozó épület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet, melybe nem kell beszámítani a harangtorony magasságát,

d) gazdasági épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(5)  A 2. mellékleten jelölt helyen közhasználat előtt megnyitott parkolókat kell létesíteni az engedélyköteles létesítésekkel egyidejűleg.

(6) A K-T jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

HARMADIK RÉSZ
Beépítésre nem szánt területek részletes övezeti előírásai

XV. Fejezet
Közlekedési területek

56. Általános előírások

57. § (1) A KÖu-2, KÖu-3 és KÖu-4 övezetek területén kerékpáros infrastruktúra csak önállóan (kerékpárútként, vagy kétoldali irányhelyes kerékpársávként) létesíthető.

(2) A KÖu-2, KÖu-3 és KÖu-4 övezetek területén új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető.

(3) A KÖu-2, KÖu-3 és KÖu-4 övezetekkel határos építési telek esetén, amennyiben az több közterülettel is határos, a gépjármű ingatlan kiszolgálást az erre alkalmas alacsonyabb hálózati szerepű közúti területről kell biztosítani.

(4) A KÖu-2, KÖu-3 és KÖu-4 övezetek területén – az eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével – nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

(5) Építési telek közúti vagy magánúti kapcsolatát a közlekedési szempontból minimálisan szükséges ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a) személygépjárművek esetén négyszáz férőhely parkoló kapacitásig egy ki- és bejárat létesíthető,

b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló ki-és bejárat létesíthető.

(6) Az Lke-1 jelű építési övezetek területén a KÖu övezetek mentén telkenként egy darab, személygépkocsi-behajtásra is alkalmas kapu helyezhető el.

(7) A KÖu, KÖk és Kt jelű építési övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

57. I. rendű főutak területe (KÖu-2)

58. § (1) Az övezet az I. rendű főútvonalak, ezek szerviz útjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, közúti-vasúti (villamos) pályák, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet területén

a) parkoló csak szervizútról megközelíthetően valósítható meg,

b) új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető,

c) kerékpáros infrastruktúra csak önállóan, kerékpárútként létesíthető.

58. II. rendű főutak területe (KÖu-3)

59.  § (1) Az övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szerviz útjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti (villamos) pályák, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épületek, pavilonok – szállás kivételével – is elhelyezhetők.

(3) Az övezet területén

a) szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki,

b) új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető,

c) kerékpáros infrastruktúra csak önállóan, kerékpárútként létesíthető.

59. Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak területe (KÖu-4)

60. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtő utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti (villamos) pályák, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

60. Kötöttpályás közlekedési terület (KÖk)

61. § (1) Az övezet a helyi érdekű gyorsvasúti hálózat (HÉV) és Szabadkikötőt kiszolgáló vasút (iparvágány) vonalának, megállóinak és végállomásának, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvíz elvezető rendszerének, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Helyi érdekű vasúti hálózat Boráros tér-Csepel HÉV vonalának felszíni szakasza mellett a szélső vágány tengelyétől mért 12,0–12,0 méter széles védősáv szükséges.

(3) A gyorsvasút 2. mellékleten ábrázolt tervezett szakaszával érintett II. Rákóczi Ferenc úton a tervezett gyorsvasút vonal helyigényét biztosítani szükséges.

61. Kerületi jelentőségű gyűjtőutak területe (Kt-Kgy)

62. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtő utak közé nem tartozó, kerületi jelentőségű gyűjtő utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A forgalmi jelentőségű kerületi gyűjtőutakat a 2. melléklet tartalmazza.

62. Lakó és kiszolgáló utak területe (Kt-U)

63. § Az övezet a gyűjtő utak közé nem tartozó lakó és kiszolgáló utak, ezek műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

63. Közösségi közlekedési végállomásának területe (Kt-Vá)

64. § (1) Az övezet a közösségi közlekedés végállomásainak, ezek épületeinek, műtárgyainak és csapadékvíz elvezető rendszerének elhelyezésére szolgál.

 (2) Az övezetben csak a rendeltetés ellátásához szükséges és az utasok ellátását szolgáló épület létesíthető.

64. Természetközeli sétány területe (Kt-S)

65. § (1) Az övezetbe a gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgáló RSD partszakasz menti, szerkezeti jelentőségű sétány területe tartozik.

(2) A sétányon a gépjárműforgalom nem megengedett.

(3) Az övezet területén:

a) a gyalogos és kerékpáros utakat egymástól fizikailag el kell választani,

b) a jelentősebb kerékpáros forgalom számára legalább 3,5 méter, a gyalogos forgalom számára legalább 2,5 méter széles burkolt felületet kell biztosítani - kivéve, ha ez a kialakult állapot miatt már nem lehetséges,

c) kisebb forgalom esetén a sétány nyomvonalát, szélességét az igénybevételtől függően úgy kell kialakítani, hogy a természeti környezet értékeinek megtartása biztosított legyen, és a burkolatokat vízáteresztő módon kell kialakítani.

(4) A víz partját természetközeli állapotban kell kialakítani és fenntartani.

(5) Az övezet

a) zöldfelületeit a tájra jellemző, vízközeli területeket jelölő növények alkalmazásával kell kialakítani,

b) területén épület nem helyezhető el.

(6) Az RSD-part egységes településképi arculati érdekében a sétány – legalább városképileg összefüggő szakaszokon - csak közterület-alakítási terv (KAT) szerint alakítható ki.

XVI. Fejezet
Zöldterületek

65. Általános rendelkezések

66. § (1) A zöldterületeket közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a közbiztonsági okból sötétedés után való zárva tartást.

(2) Zöldterületen terepszint alatti beépítés csak felszíni parkoló alatt vagy zöldtetővel, a zöldterületi rendeltetés megmaradásával létesíthető.

(3) A fásítottság mértéke legalább 1 db közepes vagy nagy lombkoronájú fa/100 m².

(4) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet tartalmazza.

66. Városi park területe (Zvp)

67. § (1) Az övezetbe a 3 hektárnál nagyobb alapterületű rekreációs zöldterületek tartoznak.

(2) Az övezet pihenő, játszó és sport funkciókat tartalmazó közpark létesítésére szolgál.

(3) A Zvp jelű övezetben

a) vendéglátás épületei,

b) pihenést, testedzést szolgáló építmények,

c) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,

d) terület fenntartásához szükséges építmények, és

e) vendéglátás épületében, illetve ahhoz kapcsolódóan nyilvános illemhelyek

helyezhetők el.

67. Közparkok területe (Zkp)

68. § (1) Az övezetekbe a jellemzően 1 ha-nál nagyobb alapterületű rekreációs zöldterületek tartoznak.

(2) A területen:

a) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület,

b) pihenést, testedzést szolgáló építmény,

c) ismeretterjesztés építménye,

d) a terület fenntartásához szükséges építmény,

e) nyilvános illemhely,

f) terepszint alatti parkolási célú építmény

helyezhető el.

(3) Az övezet területén kerítés abban az esetben létesíthető, ha:

a) funkcionális vagy balesetvédelmi okokból szükséges (pl.: sportkert, kutyafuttató),

b) az értékvédelem megkívánja (pl.: játszószerek vandalizmus elleni éjszakai védelme)

c) közcélú létesítmény céljára közhasználat elől elzárt területet határol le.

(4) A területen csak a zöldterület mérete és a létesíthető közcélú létesítmények rendeltetése alapján a 4. melléklet szerint előírt számú személygépkocsi helyezhető el.

(5) A közpark övezetekben közcélú létesítmény a közhasználat elől elzárt terület legfeljebb az egybefüggő közpark területének 20 %-án létesíthető.

68. Közkertek és kondicionáló zöldfelületek területe (Kt-Kk, Kt-Ez)

69. § (1) A Kt-Kk övezetekbe a más területfelhasználási egységben meglévő vagy tervezett pihenő, játszó, sport és rekreációs rendeltetésű zöldterületek tartoznak.

(2) Az övezetben

a) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület,

b) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmény,

c) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építmény,

d) a terület fenntartásához szükséges építmény és

e) nyilvános illemhely

helyezhető el.

(3) Új zöldterület csak közterületalakítási terv (KAT) szerint alakítható ki. 

(4) A Kt-Ez övezetbe a közterületek egyéb közhasználatú vagy közhasználatra nem szánt, többnyire a közlekedési pályák által közre zárt kondicionáló zöldfelületei tartoznak, melyet a közterületre jellemző fásítással kell kialakítani.

(5) Az övezetben közműlétesítmények és – amennyiben egyéb előírások lehetővé teszik – pavilonok és nyilvános illemhelyek létesíthetők.

XVII. Fejezet
Erdőterületek

69. Közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőterület (Ek)

70. § (1) Az övezetekbe a rekreációs, turisztikai funkciójú erdőterületek, és az erdősítésre alkalmas azonos célú területek tartoznak.

(2) A területen sportolási célra közhasználat elől elzárt terület nem létesíthető.

(3) A területen

a) a vendéglátó épületek,

b) a szabadidő eltöltés, a pihenés, a testedzés építményei,

c) az ismeretterjesztés építményei,

d) a terület fenntartásához szükséges építmények,

e) a turizmust szolgáló építmények (menedékház, erdei tornapálya, télisport-pálya),

f) biztonsági okból szükséges őrházak (erdészház és ezek melléképületei, melléképítményei),

g) közlekedési építmények,

h) távvezetékek

helyezhetők el.

(4) A területen az épület bruttó alapterülete nem lehet nagyobb 300 m²-nél.

(5) Az erdőterületen parkolót csak az erdőterületet igénybe vevők számára előírt parkolóférőhely elhelyezése érdekében lehet létesíteni.

(6) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet tartalmazza.

70. Védelmi erdőterület (Ev)

71. § (1) Az övezetekbe a szomszédos területek környezeti állapotjavításának céljára kialakított, jellemzően közhasználatú funkcióval nem rendelkező erdőterületek és az azonoscélú erdősítésre alkalmas területek tartoznak.

(2) A területen épületet elhelyezni nem lehet, gépjármű várakozóhely nem létesíthető.

(3) A zöldfelület mértékének legalább egyharmad részén örökzöldeket kell telepíteni.

(4) A kialakítható legkisebb telek területe 5000 m², kivéve, ha az erre a célra kijelölt terület ezt a mértéket nem éri el.

XVIII. Fejezet
Mezőgazdasági területek

71. Általános rendelkezések

72. § (1) A mezőgazdasági területen jellemzően a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés építményei helyezhetők el, termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények viszont nem.

(2) Az Má és Mk jelű övezetek határértékeit az 1. melléklet határozza meg.

72. Általános mezőgazdasági terület (Má)

73. § (1) Az övezetbe az infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett, átmeneti mezőgazdasági hasznosítású, nagytelkes mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetben a meglévő telkeket megosztani, azokon új építményt létesíteni nem szabad.

73. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

74. § (1) Az övezetbe a kertes mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az Mk jelű övezetekben a területhasználat fenntartását szolgáló építmények (szerszámkamra, tároló, tartózkodó helyiség, pince, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények, stb.) létesíthetők. Minden övezetben elhelyezhető a helyi önkormányzat szociális ellátást biztosító épülete, sportlétesítmény és a Köu-3 jelű közlekedési területek mentén fekvő földrészleteken legfeljebb 500 m² beépített területű kiskereskedelmi létesítmény.

(3) Az épületek elhelyezésénél a szabadon álló beépítési módú lakóterületre vonatkozó általános szabályokat – elő-, oldal- és hátsókert – kell alkalmazni.

(4) Oldalhatáron álló beépítés a 14 m-nél keskenyebb telkeken létesíthető, de a 8,0 m-nél keskenyebb telkeken megengedett közös gazdasági épület létesítése a telekhatáron, az ikres beépítésre vonatkozó feltételekkel.

(5) Az egyes épületek gerincmagassága nem lehet több az épülethez csatlakozó terepszinttől mérve 8,0 m-nél. Az oldalhatáron álló párkánymagasság sehol nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(6) Az Mk övezetekben a tartózkodó hely és egyéb, szociális helyiséget igénylő létesítmény létesítésének feltétele a részleges közművesítés megléte zárt szennyvíztárolóval. Lakás rendeltetésű épület csak az övezeti előírásoknak megfelelő méretű telken a közüzemi vízellátás és a közüzemű szennyvízelvezetés megléte esetén építhető.

XIX. Fejezet
Vízgazdálkodási területek

74. Általános rendelkezések

75. § (1) A területen építményt elhelyezni a vonatkozó külön jogszabályok szerint a vízgazdálkodási terület karbantartását, üzemeltetését, árvízi védekezést szolgáló építmények, a vonalas közmű-, valamint a vízi közlekedést szolgáló létesítmények kivételével nem lehet, kivéve, ha az övezeti előírások másként rendelkeznek.

75. Állóvizek és folyóvizek medre és partja (Vá, Vf)

76. § (1) A Vá övezetbe a Ráckevei-(Soroksári-)Duna és a Kavicsostó medrei és parti sávjai tartoznak az alábbi előírásokkal:

a) A vízpartot közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet.

b) Az RSD meder területének jogi rendezésekor a meder telekhatárát (partvonalát) a vízmeder menti parti rézsű jellemző felső élétől legalább 1 m-re kell meghatározni az irányadó szabályozási vonal geodéziai felméréssel való pontosításával.

c) A meder mentén – a szabályzási terv szerint - minimum 6 m, ill. ahol lehetséges min. 10 m széles közterület vagy közterületi utat kell létesíteni.

d) Ahol a szabályozási terv a meder mentén közterületi út létesítését nem irányozza elő, ott a part menti 6 m-es, a Kavicsostónál 3 m-es fenntartási sávra a KDV VIZIG szolgalmi jogát be kell jegyezni.

e) A parti sávban stég csak sporthajók indítására, kikötésére, valamint a vízparti létesítményekhez kapcsolódó közösségi stég céljára szolgálóan létesíthető. Új stég legfeljebb 10 m mélyen nyúlhat bele a vízfelületbe a part felső élétől számítva. Az egyes stégek között min. 10 m távolságot szükséges tartani. A létesítendő stégek – a tartószerkezetüket kivéve – csak fából létesülhetnek, felépítmény nélkül.

f) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

g) A meder talajával közvetlen kapcsolatban nem álló, rögzített, kikötött vagy lehorgonyzott úszóművek (úszóstég, uszály, stb.) közül csak közműellátást és parkolóhely biztosítását nem igénylő létesíthető.

h) A nádas partokat más parthasználat (horgászpart, sporthajó kikötő, stég, úszómű kikötése, stb.) számára megszüntetni, átalakítani csak a legszükségesebb mértékig lehet.

i) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet határozza meg.

(2) A Vf övezet a Nemzetközi Szabadkikötő öblözetének területe, ahol a meder és partkialakítás a rendeltetéshez szükséges módon építhető ki az alábbi előírásokkal:

a) Az övezetben a rendeltetéshez szükséges technológiai építmények magassága meghaladhatja az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értéket.

b) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet határozza meg.

XX. Fejezet
Természetközeli területek

76. Természetközeli terület (Tk)

77. § (1) Az övezetbe tartozik a Kis-Duna öböl kerületi jelentőségű ökológiai társulásának területe.

(2) A területen nem lehet olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a táj jellegét, vadonélő növény- és állatvilágát, illetve a Kis-Duna vízminőségét veszélyezteti.

(3) A területen belül gépjármű forgalom nem engedélyezhető, gépjármű parkoló nem létesíthető.

(4) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

XXI. Fejezet
Különleges beépítésre nem szánt területek

77. Különleges kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű egyéb zöldterület (Kb-Ez)

78. § (1) A Kb-Ez övezetekbe a közhasználatra nem szánt, kondicionáló zöldfelületek tartoznak, amelyek környezeti okokból funkcionális zöldterületként nem, vagy kevésbé használhatók.

(2) Közműlétesítményeken kívül az övezetben más építmény nem helyezhető el.

NEGYEDIK RÉSZ
Az egyes városrendezési körzetekre vonatkozó sajátos előírások

78. Belváros (B)

79. § (1) Az előírások hatálya a Budafoki út – Ady Endre út – Táncsics Mihály utca – Szent István út – II. Rákóczi Ferenc út – Posztógyár utca – Mansfeld Péter utca – Karácsony Sándor utca – Teller Ede út által határolt területre terjed ki.

(2) A terület építési övezeteire és övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 1. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) Az Ln-T/B-1 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően F+3-4 szintes lakóépületekkel beépült úszótelkes területe.

(4) Az Ln-T/B-2 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően fogadószint+10 lakószintes épületekkel beépült úszótelkes területe.

(5) Az Ln-T/B-SZ jelű építési övezet a telepszerű lakóterület kialakult telkes beépítésű területének építési övezete, ahol

a) az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t,

b) melléképület nem létesíthető.

(6) Az Ln-T/B-I jelű építési övezet a lakótelep telkes, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló területe, ahol

a) új lakóépület nem létesíthető, kivéve a szolgálati lakást,

b) idősek otthonául szolgáló intézmény elhelyezhető.

(7) Az Ln-T/B-KSZ – telkes, kereskedelmi-szolgáltató-vendéglátási létesítmény elhelyezésére szolgáló építési övezet.

80. § (1) Az Lke-1/B-K jelű kertvárosias lakóterület építési övezet a korábbi Csepel Művek un. külső lakótelepe számára kijelölt, amely fővárosi helyi területi védelem alatt áll. Az övezetben a meglévő védett épületeken végezhető építési tevékenységet (bontás, felújítás, átalakítás, bővítés, stb.) a fővárosi és kerületi településképvédelmi jogszabályok tartalmazzák.

(2) A Vt-H/B jelű építési övezet a Szent Imre téri műemlék templom kialakult beépítésű telkének építési övezete.

(3) A Vt-H/B-1 jelű építési övezet a kiemelt jelentőségű helyi központ jelentős változással érintett része, ahol

a) új építmény csak az övezetben megengedett legkisebb telekméretet elérő építési telken létesíthető,

b) a teljes tömb területe építési hely, ezen belül épület zártsorú jelleggel létesíthető, térfalképzéssel a Kossuth Lajos utca felé,

c) a földszinten lakórendeltetés nem létesíthető.

(4) A Vt-H/B-2 jelű építési övezet részben jelentős változással érintett, jellemzően zártsorú beépítésű, vegyes rendeltetésű intézményi terület, ahol

a) új építmény csak az övezetben megengedett legkisebb telekméretet elérő építési telken létesíthető,

b) az épület legmagasabb pontja legfeljebb 3,0 m-rel haladhatja meg a legnagyobb épületmagasság értékét.

(5) A Vt-H/B-3 jelű építési övezet részben jelentős változással érintett, jellemzően zártsorú beépítésű intézményi terület, ahol

a) új építmény csak az övezetben megengedett legkisebb telekméretet elérő építési telken létesíthető,

b) az épület legmagasabb pontja legfeljebb 3,0 m-rel haladhatja meg a legnagyobb épületmagasság értékét.

(6) A Vt-H/B-Fk övezet fásított köztér számára kijelölt terület, ahol

a) a meglévő pavilonok a köztér kialakítása érdekében bontandók,

b) a teljes köztér szint alatt mélygarázs céljára beépíthető.

(7) A Vt-H/B-Vá jelű építési övezet a Vermes Miklós utca déli oldalán a helyközi és távolsági autóbuszok végállomására szolgál, ahol a terület rendeltetéséhez szükséges és az utasok ellátásával összefüggő rendeltetésű építmények létesíthetők.

(8) A Vi-1/B-Vá jelű építési övezet a Vermes Miklós utca északi, illetve az Ady Endre út déli oldalán a helyi közösségi közlekedést kiszolgáló autóbuszok végállomására szolgál, ahol a terület rendeltetésével és az utasok ellátásával összefüggő rendeltetésű építmények létesíthetők.

(9)  A Vi-1/B-Vá és a Vt-H/B-Vá jelű építési övezetek területe és a Vermes Miklós utca alatt összefüggő közhasználatú mélygarázs létesíthető.

(10) A Vi-1/B-Vá jelű építési övezetben a telek zöldfelületi arányába beszámítható az élő növényekből összeállított, eredeti altalajjal kapcsolatban álló, masszív hordozó szerkezeten nyugvó, öntöző rendszerrel ellátott zöldfal felületének 75 %-a.

(11) A Vi-1/B-1 és Vi-1/B-2 jelű építési övezet részben jelentős változással érintett, jellemzően zártsorú beépítésű, jellemzően lakórendeltetésű intézményi terület, ahol

a) új építmény csak az övezetben megengedett legkisebb telekméretet elérő építési telken létesíthető,

b) a II. Rákóczi Ferenc u. mentén utcavonalon álló beépítés létesíthető, legalább 3 m széles árkáddal a gyalogosforgalom részére,

c) a Teller Ede út mellett legalább 10 m széles előkert biztosítandó,

d) az épület legmagasabb pontja legfeljebb 3,0 m-rel haladhatja meg a legnagyobb épületmagasság értékét.

81. § (1) A Vi-2/B-1 és Vi-2/B-2 jelű építési övezetek intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű területek építési övezetei, ahol

a) lakásrendeltetés nem létesíthető,

b) az övezetben jelentős alapterületű kereskedelmi-szolgáltató és vendéglátási célú létesítmények is elhelyezhetők,

c) az övezet telkeinek nem beépített része nem keríthető le, kivéve a létesítmény kiszolgálását biztosító gazdasági udvar területét.

(2) A Vi-2/B-3 és a Vi-2/B-4 jelű építési övezet jelentős változással érintett, jellemzően vegyes (lakó-intézményi) beépítésű intézményi terület, ahol

a) új építmény csak az övezetben megengedett legkisebb telekméretet elérő építési telken létesíthető,

b) a földszint utcai részén lakórendeltetés a Teller Ede út és a II. Rákóczi Ferenc út mentén nem létesíthető,

c) amennyiben a teljes utcai telekhatár nem épül be,

ca) az épületet 20 m telekszélesség alatt az egyik telekhatáron kell elhelyezni, és a másik telekhatár mellett legalább 6 m széles épületköz létesítendő,

cb) az épület 20 m telekszélesség és a kialakítható legkisebb telekméret kétszeresét meghaladó méretű telken mindkét oldalhatár mellett legalább 6,0 m beépítetlen sáv elhagyásával is elhelyezhető,

d) az övezetben melléképület nem létesíthető, kivéve a már legalább 10 éve meglévő főrendeltetésű épülethez szükséges gépjárműtárolót.

(3) Az Vi-2/B-Fk jelű fásított köztér övezetben a teljes köztér alatt szint alatti parkoló létesíthető, a felszínen csak a szint alatti parkoló felszíni létesítményei helyezhetők el. A területen köztér alakítandó ki.

(4) A Zkp/B jelű övezetű Szent Imre tér a meglévő karakterében megőrzendő közpark.

79. Csillagtelep és környéke (Cs)

82. § (1) Az előírások hatálya a Völgy utca – Festő utca – Erdősor utca – Szabadság utca – Plútó utca – Csepeli temető déli határa – II. Rákóczi Ferenc út – 201737/2 hrsz-ú telek dél-keleti határa által határolt területre terjed ki.

(2) A terület építési övezeteire és övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeit az 1. melléklet 2. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) Az Ln-3/Cs-SZ jelű építési övezet a nagyvárosias lakóterület többszintes, szabadonálló beépítésű, kialakult lakóterülete, ahol az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 300 m²-t.

(4) Az Ln-T/Cs-SZ1 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően F+4 szintes lakóépületekkel beépült úszótelkes területe.

(5) Az Ln-T/Cs-SZ2 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően fogadószint+10 lakószintes épületekkel beépült úszótelkes területe.

(6) Az Ln-T/Cs-ISZ jelű építési övezet a lakótelep telkes, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló területe, ahol

a) új lakóépület nem létesíthető, kivéve a szolgálati lakást,

b) idősek otthonául szolgáló intézmény elhelyezhető.

(7) Az Ln-T/Cs-KSZ1 jelű építési övezet úszótelkes, az Ln-T/Cs-KSZ2 jelű építési övezet telkes, kereskedelmi-szolgáltató vagy egyéb közhasználatú létesítmény elhelyezésére szolgáló terület, ahol

a) az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m²-t,

b) lakás nem létesíthető.

(8) A Zkp/Cs jelű övezetbe a lakótelepek közparkjai tartoznak.

(9) A Zkp/Cs-1 jelű övezetbe a lakóterületek közkert használatú zöldfelületei tartoznak.

(10) A Zkp/Cs-2 jelű övezetben új beépítés nem létesíthető, a terület zöldfelületi kialakítását a távlati területfejlesztési cél figyelembe vételével kell megoldani olyan módon, hogy a temető kerítése mentén vizuális zöldfelületi lehatárolás alakuljon ki.

83. § (1) Az Lk-2/Cs-SZ jelű építési övezet a kisvárosias lakóterület többszintes, szabadonálló beépítésű, kialakult lakóterülete, ahol

a) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 300 m2-t,

b) az övezetben önálló személygépjárműtároló az övezeti határértékek keretei között csak abban az esetben létesíthetők, ha a már meglévő épületben ez korábban nem létesült.

(2) Az Lk-T/Cs-SZ jelű építési övezet a nagyvárosias lakóterület többszintes, szabadonálló beépítésű, kialakult lakóterülete, ahol az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 300 m2-t.

(3) Lk-T/Cs-SZ1 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően F+3 szintes lakóépületekkel beépült úszótelkes területe.

(4) Az Lk-T/Cs-ISZ jelű építési övezet a lakótelep telkes, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló területe, ahol

a) új lakóépület nem létesíthető, kivéve a szolgálati lakást,

b) idősek otthonául szolgáló intézmény elhelyezhető.

(5) Az Lk-T/Cs-KSZ1 jelű építési övezet a lakótelep ellátását szolgáló úszótelkes, kereskedelmi-szolgáltató-vendéglátási rendeltetések és egyéb közhasználatú létesítmény elhelyezésére szolgál, ahol

a) az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m2-t,

b) lakás nem létesíthető.

(6) A Lke-1/Cs-O jelű építési övezet kialakult kertvárosias, oldalhatáron álló beépítésű lakóterület, ahol az építési helyet az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) az előkert a meglévő szomszédos beépítéshez illeszkedően 0 m (utcavonalon álló beépítés), vagy 3,0-5,0 m közötti,

b) az oldalkert 4,0 m,

c) a hátsókert 3 m.

 (7) A Lke-1/Cs-Ikr jelű építési övezet kialakult kertvárosias, ikres beépítésű lakóterület, ahol az építési helyet az alábbiak szerint kell meghatározni

a) az előkert min. 5,0 m, kivéve, ha a meglévő ikresen csatlakozó beépítés előkertje ennél kisebb,

b) az oldalkert min. 3,0 m,

c) a hátsókert 3 m,

d) a kertvárosias lakóterületen létesíthető melléképületek a hátsókertben ikresen vagy a főrendeltetésű épülethez csatlakoztatva létesíthetők a beépített telekhatáron.

84. § (1) A Vi-1/Cs-Z jelű, jelentős változással érintett intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület építési övezete, ahol

a) újonnan csak az övezetben létesíthető legkisebb telekméretet elérő telek építhető be,

b) lakásrendeltetés a II. Rákóczi Ferenc út mentén csak a környezetvédelmi előírások való megfelelés esetén létesíthető,

c) a II Rákóczi F. utca mentén min. 5,0 m előkertet kell tartani,

d) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m2-t,

e) az övezetben melléképület új beépítés esetén nem létesíthető, meglévő beépítéshez gépkocsitároló akkor létesíthető, ha a rendeltetési szerinti igényhez 10 évnél korábban nem készült.

(2) A Vi-1/Cs-SZ jelű, jelentős változással érintett intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület szabadon állóan beépített építési övezete, ahol

a) lakás nem létesíthető,

b) az övezetben töltőállomás és autómosó is elhelyezhető,

c) az intézményi területen megengedett egyéb rendeltetések közül csak olyan létesíthető, amely a II. Rákóczi Ferenc út és HÉV járműtelep környezeti hatásaira nem érzékeny,

d) az övezetben az építési helyet az alábbiak szerint kell meghatározni:

da) előkert: min. 5 m,

db) oldalkert: 5,25 m,

dc) hátsókert: 0 m.

(3) A Vi-2/Cs-SZ1 jelű, jelentős változással érintett intézményi, jellemzően szabadon álló jellegű terület építési övezete, ahol

a) újonnan csak az övezetben létesíthető legkisebb telekméretet elérő telek építhető be,

b) lakásrendeltetés a II. Rákóczi Ferenc út mentén csak a környezetvédelmi előírások való megfelelés esetén létesíthető,

c) a II Rákóczi Ferenc út mentén min. 5,0 m előkertet kell tartani,

d) az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 1000 m2-t,

e) Az övezetben melléképület új beépítés esetén nem létesíthető, meglévő beépítéshez gépkocsitároló  akkor létesíthető, ha a rendeltetés szerinti igényhez 10 évnél korábban nem készült.

(4) A Vi-2/Cs-SZ2 jelű, telkes intézményi, jellemzően szabadon álló jellegű, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló terület építési övezete. Az övezet rendeltetésének megfelelő épületben telkenként egy szolgálati lakás létesíthető.

(5) Vi-2/Cs-Kk jelű építési övezet a lakótelepi terület II. Rákóczi Ferenc út mentén lévő része, amely jellemzően közkertként funkcionál, de a területen a helyi lakosság ellátását szolgáló létesítmények is elhelyezhetők.

(6) A Vi-3/Cs-SZ és a Vi-3/Cs-SZ1 jelű építési övezetek a telkes intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító intézmények elhelyezésére szolgáló terület övezete. Az övezet rendeltetésének megfelelő épületben telkenként egy szolgálati lakás létesíthető.

80. Erdőalja (E)

85. § (1) Az előírások hatálya a Szent István út – Erdőalja út – Völgy utca – 201737/2 hrsz-ú telek dél-keleti határa – II. Rákóczi Ferenc út által határolt területre terjed ki.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 3. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) Az Ln-T/E-SZ1 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően F+2-4 szintes lakóépületekkel beépült úszótelkes területe.

(4) Az Ln-T/E-SZ2 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően fogadószint + 10 lakószintes épületekkel beépült úszótelkes területe.

(5) Az Ln-T/E-SZ jelű építési övezet a telepszerű lakóterület kialakult telkes beépítésű területének építési övezete, ahol

a) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 300 m2-t,

b) kialakult beépítés esetén a telken személygépjármű-tároló létesíthető a legalább 10 éve létesült épületek rendeltetéséhez szükséges mértékben az építési hatértékek keretei között,

c) az övezeti és egyéb építési előírásoknak nem megfeleltethető meglévő beépítés felújítható, korszerűsíthető, de nem bővíthető, átépülése csak az övezeti előírások keretei között történhet.

(6) Az Ln-T/E-ISZ jelű építési övezet a lakótelep telkes, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló területe, ahol

a) új lakóépület nem létesíthető, kivéve a szolgálati lakást,

b) idősek otthonául szolgáló intézmény elhelyezhető.

86 § (1) A Vi-2/E-KSZ jelű építési övezet az intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű területen kialakult úszótelkes beépítésű, a lakosság alapfokú ellátását szolgáló intézmények elhelyezésére szolgál, ahol

a) az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m2-t,

b) lakás nem létesíthető.

(2) A Vi-2/E-K jelű építési övezet a Csepeli víztorony építési övezete, ahol bármely építés vagy területhasználat a víztorony rendeltetés elsődleges biztosításával történhet.

(3) A K-Rek/E-SP jelű építési övezet a Csepel Sport Club sporttelep építési övezete, ahol

a) sportcélú használattal összefüggő rendeltetések létesíthetők,

b) a telekhatárok mentén és a nem sportpályaként használt zöldfelületeken nagy lombkoronájú fasorokat kell telepíteni.

(4) A K-Közl/E-J jelű, különleges, közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület építési övezete a gyorsvasút (HÉV) megállójának, járműtelepének és egyéb közlekedéshez kapcsolódó rendeltetések – buszvégállomás, P+R parkoló, parkolólemez, az utazó közönség ellátását szolgáló vendéglátás és kereskedelem - céljára szolgál, ahol

a) a jelentős mértékű burkolt felületek felporzásának mérséklésére a telekhatárok mentén nagy lombkoronájú fasorokat,

b) az egyéb zöldfelületeken háromszintes növényzetet kell telepíteni.

81. Erdősor (Es)

87. § (1) Az előírások hatálya a Szentmiklósi út – Tihanyi utca – déli kerülethatár – 4076. utca – Plútó utca – Szabadság utca – Erdősor utca – Festő utca által határolt területre terjed ki.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 4. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) Az Ln-T/Es-SZ1 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően F+4 szintes lakóépületekkel beépült úszótelkes területe.

(4) Az Ln-T/Es-SZ2 jelű építési övezet a telepszerű lakóterület kialakult telkes beépítésű területének építési övezete, ahol lakóépület elhelyezése megengedett.

(5) Az Ln-T/Es-SZ jelű építési övezet a telepszerű lakóterület kialakult telkes beépítésű területének építési övezete, ahol

a) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 300 m2-t,

b) kialakult beépítés esetén a telken személygépjármű-tároló létesíthető a legalább 10 éve létesült épületek rendeltetéséhez szükséges mértékben az építési hatértékek keretei között.

(6) Az Ln-T/Es-ISZ jelű építési övezet a lakótelep telkes, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló területe, ahol idősek otthonául szolgáló intézmény is elhelyezhető.

(7) Az Ln-T/Es-KSZ1 jelű építési övezet úszótelkes, az Ln-T/Es-KSZ2 jelű építési övezet telkes, kereskedelmi-szolgáltató vagy egyéb közhasználatú létesítmény elhelyezésére szolgáló terület, ahol

a) az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m2-t,

b) lakás nem létesíthető.

(8) Az Ln-T/Es-G1 jelű építési övezet a lakótelep lakásaihoz szükséges gépjárműtárolók úszótelkes területe.

(9) Az Ln-T/Es-G2 jelű építési övezet a lakótelep lakásaihoz szükséges csoportos gépjárműtárolók (dombgarázsok) számára szolgáló terület.

(10) Az Lk-T/Es-SZ jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően F+2-3 szintes lakóépületekkel beépült úszótelkes területe, amely sajáttelkes lakóterületté alakítható és beépíthető az Lk-T/Es-Kt jelű építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékek keretei között.

88. § (1) Az Lke-1/Es-Sp jelű építési övezet a kertvárosias lakóterületen kialakítandó sportcélú felhasználásra előirányzott terület, ahol

a) kizárólag sport és szabadidős, valamint az ezt használókat kiszolgáló rendeltetésű építmények és egy szolgálati lakás helyezhető el,

b) a telephely zöldfelületi arányába beszámítható a nem vízzáró burkolatú sportpályák területe is.

(2) Az Lke-1/Es-K jelű építési övezetek a kertvárosias lakóterület kialakultan vegyes beépítési módú területe.

(3) A Lke-1/Es-Ikr jelű építési övezet kialakult kertvárosias, ikres beépítésű lakóterület, ahol

a) az építési helyet az alábbiak szerint kell meghatározni

aa) Az előkert mérete 0 méter, de az új épület vagy épületrész homlokfala (építési vonala) az ikresen csatlakozó épülethez igazodjon, ennek hiányában az utcavonaltól legalább 5,0 m-re telepíthető,

ab) az oldalkert min. 3,0 m,

ac) a hátsókert 0 m,

b) az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékét az ikresen csatlakozó épület párkánymagasságához és tömegéhez való illeszkedés korlátozhatja,

c) a kertvárosias lakóterületen létesíthető melléképületek a hátsókertben ikresen vagy a főrendeltetésű épülethez csatlakoztatva létesíthetők a beépített telekhatáron.

82. Gyártelep (Gy)

89. § (1) Az előírások hatálya a Budafoki út – Teller Ede út – Karácsony Sándor utca – Mansfeld Péter utca – Posztógyár utca – II. Rákóczi Ferenc út – Vas Gereben utca – Salak út – Rózsa utca - a Duna mentén a DÉSZ területi hatálya alá eső területek által határolt területre terjed ki.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 5. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) A Lke-1/Gy-K jelű kertvárosias lakóterület építési övezet a korábbi Csepel Művek ún. belső lakótelepe számára kijelölt, amely fővárosi helyi területi védelem alatt áll. Az övezetben a meglévő védett épületeken végezhető építési tevékenységet (bontás, felújítás, átalakítás, bővítés, stb.) a fővárosi és kerületi településképvédelmi jogszabályok tartalmazzák.

(4) A Vi-2/Gy-SZ1 jelű, jelentős változással érintett, nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű intézményterület, ahol

a) még a meglévő, környezetbarát gazdasági rendeltetés a jellemző,

b) a meglévő telephelyeken létesíthető olyan környezetbarát rendeltetés céljára szolgáló építmény, amelynek hatása az intézményterületre vonatkozó környezetvédelmi határértékeket nem haladja meg.

(5) A Vi-2/Gy-SZ2 jelű, jelentős változással érintett, jellemzően szabadonálló beépítésű, intézményterületen a meglévő lakó- és környezetbarát termelési gazdasági rendeltetés a jellemző. Az övezetben

a) új lakóépület csak a Vas Gereben utca mellett létesíthető,

b) a fővárosi helyi védelem alatt álló épületeken építési tevékenység (bontás, felújítás, átalakítás, bővítés, stb.) a fővárosi és kerületi településképvédelmi jogszabályok szerint végezhető,

c) új termelési célú gazdasági épület nem létesíthető.

(6) A Vi-2/Gy-Sz jelű építési övezet szabadonálló beépítési módú intézmények elhelyezésére szolgál.

90. § (1) A Gksz-1/Gy-1 jelű építési övezet jellemzően nagy alapterületű kereskedelmi létesítmény elhelyezésére szolgál.

(2) A Gksz-1/Gy-2 jelű építési övezet jellemzően töltőállomás elhelyezésére szolgál.

(3) A Gksz-2/Gy-I1 és a Gksz-2/Gy-I2 jelű építési övezetek jelentős változással érintett terület építési övezetei, ahol

a) új lakóépület vagy meglévő lakóépület beépített alapterületet növelő bővítése nem létesíthető,

b) az övezetben olyan rendeltetésű építmények létesíthetők, amelyek környezeti hatása telken belül marad és a meglévő lakófunkciót nem zavarja.

(4) Gksz-2/Gy-1 a korábbi Csepel Művek területén lévő telephelyek építési övezete, ahol a már legalább 25%-ban beépített telek esetén az övezetben meghatározott legkisebb telekméret 2000 m2 lehet.

(5) Gksz-2/Gy-K1 – a korábbi Csepel Művek területén lévő kialakult beépítésű telephelyek építési övezete, ahol az alábbi sajátos előírásokat kell alkalmazni:

a) Az övezetben új – közforgalom elől el nem zárt - magánút

aa) legalább 12,0 m szélességgel alakítható ki,

ab) mellett utcavonalon álló beépítés is lehet vagy legalább 5,0 m mély előkertet kell biztosítani,

ac) utcavonalán álló épület homlokzatát úgy kell kialakítani, mintha az közterület felé nézne,

ad) létesítése esetén a szemközti épületek vonatkozásában a telepítési távolságra vonatkozó előírásokat is figyelembe kell venni,

ae) telke – külön megállapodás alapján, más jogszabályi feltételek fennállása esetén – helyi közúttá minősíthető.

b) Az övezetben új építés szabadon álló módon lehet, de meglévő épület esetén telket alakítani oldalhatáron álló beépítéssel is lehet, amennyiben a vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak megfelel.

c) Az oldalkert legkisebb mérete legalább az oda néző homlokzat magasságának a fele, a hátsókert legkisebb mérete legalább az oda néző homlokzat magassága, de min. 6,0 m, amennyiben a más jogszabály szerinti telepítési távolságok biztosítottak.

d) Épület visszabontás esetén a lebontott épület(rész) által elfoglalt telekterület 50%-án épület(rész) vis­szaépíthető akkor is, ha ez meghaladja az övezetben megengedett legfeljebb 65% beépítettséget, kivéve, ha a telken védett épület(ek) van(nak). Utóbbi esetben a beépítettség legfeljebb a kialakult mértékű lehet.

e) Az övezetben az épületnek nem minősülő építmények magassága túllépheti az övezeti jel szerinti határértékeket, ha az eltérő magasság technológia tervvel alátámasztott, továbbá az ingatlan legalább 5000 m² és az egyik telekhatárának hossza legalább 50 méter.

f) A már legalább 25%-ban beépített telek esetén az övezetben meghatározott legkisebb telekméret 2000 m2 lehet.

(6) Gip-E/Gy – A Csepeli Erőmű építési övezetére vonatkozó előírások:

a) Az építési övezetben meghatározott legkisebb zöldfelületi mérték többszintes növényállomány alkalmazása esetén sem csökkenthető.

b) Zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy az előírt legkisebb zöldfelület legalább 1/3-a egybefüggő legyen, és legalább 3/4-e aktív talajkapcsolattal bírjon. E két feltétel térben elkülönítve is teljesíthető.

83. Háros (H)

91. § (1) Az előírások hatálya Szigetszentmiklós-Budapest közigazgatási határ – a Csepeli Vízművek területének keleti határa – a Fácánhegyi utca – a II. Rákóczi Ferenc út – Csepeli út – Plútó utca – a 4076. utca – közigazgatási határ által határolt területre terjed ki.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 6. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) Az Ln-T/H-SZ jelű építési övezet az un. Vízmű-lakótelep lakóépülettel beépített úszótelkes telkeinek övezete, melyet Ln-T/H-Kt jelű tömbtelek vesz körül.

(4) Ln-T/H-KSZ – A lakótelepi beépítés kereskedelmi-szolgáltató létesítmények céljára kijelölt építési övezete.

 (5) A Lke-1/H-V jelű, jelentős változással érintett, jellemzően még nem beépített terület építési övezetében a kertvárosias lakóterületen megengedett rendeltetési egységet létesíteni csak a terület belterületbe vonását követően

a) az övezetben megengedett legkisebb telekméretet elérő építési telken,

b) legalább 12 m széles kiépített közterület és teljes közműellátás rendelkezésre állása esetén lehet,

c) az a) és b) pont szerinti feltételek hiányában a jelenlegi területhasználat tartható fent, és a területen csak a meglévő területhasználat – jellemzően kertművelés – fenntartását szolgáló építmények (szerszámkamra, tároló, tartózkodó helyiség, pince, stb.) létesíthetők legfeljebb 3% beépítettséggel.

 (6) A Vi-2/H-V jelű, jelentős változással érintett terület építési övezetében az intézményi területfelhasználásnak megfelelő rendeltetési egységet létesíteni csak a terület belterületbe vonását követően

a) az övezetben megengedett legkisebb telekméretet elérő építési telken,

b) legalább 12 m széles kiépített közterület és teljes közműellátás rendelkezésre állása esetén lehet,

c) az a) és b) pont szerinti feltételek hiányában a jelenlegi – jellemzően ipari-gazdasági - területhasználat fenntartható, de új gazdasági, vagy ezt kiszolgáló rendeltetésű építmény a területen nem létesíthető, és az övezetben meglévő kertművelési használatú földrészleteken a meglévő területhasználat fenntartását szolgáló építmények (szerszámkamra, tároló, tartózkodó helyiség, pince, stb.) létesíthetők legfeljebb 3% beépítettséggel.

92. § (1) A Gksz-2/H-1 jelű gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület építési övezete.

(2) A Gksz-2/H-L jelű, jelentős változással érintett terület építési övezete, ahol

a) új lakóépület létesítése vagy meglévő lakóépület beépített alapterületet növelő bővítése nem megengedett,

b) az övezetben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló építmény nem létesíthető, ilyen tevékenység nem folytatható.

(3) A Zkp/H jelű övezet a Katalin-tó környezetében kialakítandó közpark területére terjed ki:

a) az övezetben új építés csak a tervezett közparkhoz kapcsolódóan végezhető, kivéve a jelenlegi területhasználat – jellemzően mezőgazdasági kertművelés – célját szolgáló építményeket (szerszámkamra, tároló, tartózkodó helyiség, pince, stb.), amelyek legfeljebb 3% beépítettséggel, 4,5 m épületmagassággal létesíthetők a tervezett területhasználat megvalósulásáig,

b) a tó körül a felső partéltől számított 3,0 m szélességű parti sávon belül épület és építmény nem helyezhető el, kivéve a legfeljebb 20 nm területű közösségi használatú stéget.

(4) Az Ek/H jelű övezetben a közjóléti erdő fenntartásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el.

(5) Az Mk/H-IF-1 jelű infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett terület átmeneti kertes mezőgazdasági terület övezete, ahol az infrastruktúra fejlesztés függvényében a Rendelet módosításával jelölhető ki a terv távlatában kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület. Ennek megvalósulásáig az övezetben meglévő földrészleteken a 74.§ (2) bekezdésben meghatározott létesítmények helyezhetők el a legkisebb telekméretet elérő földrészleten oly módon, hogy az a tervezett távlati felhasználást ne akadályozza.

(6) Az Mk/H-IF-2 jelű infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett terület átmeneti kertes mezőgazdasági terület övezete, ahol az infrastruktúra fejlesztés függvényében a Rendelet módosításával jelölhető ki a terv távlatában beépítésre szánt különleges rekreációs terület a Kavicsos-tó környezetében. Ennek megvalósulásáig az övezetben meglévő földrészleteken a 74.§ (2) bekezdésben meghatározott létesítmények helyezhetők el a legkisebb telekméretet elérő földrészleten oly módon, hogy az a tervezett távlati felhasználást ne akadályozza.

 (7) Az Mk/H-1 és Mk/H-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet távlatban kertvárosias lakóterület céljára előirányzott. Az övezetben meglévő földrészleteken az övezetben létesíthető legkisebb telekméretet elérő földrészleteken a 74.§ (2) bekezdésben meghatározott létesítmények helyezhetők el olyan módon, hogy az a tervezett távlati felhasználást ne akadályozza.

(8) A Vá/H - A Kavicsostó Csepel közigazgatási területét érintő vízfelületének övezete. A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. Az övezet határa a tópart felső élétől számított 3,0 m, amely a parti sávot is magában foglalja. A parti sávon belül épület és építmény nem helyezhető el, kivéve közterületen vagy közhasználatú területen a legfeljebb 20 m2 alapterületű közösségi használatú stéget, magánterületen stég legfeljebb 4 m2 alapterülettel létesíthető, egymástól legalább 10 m-re.

84. Kertváros (Kv)

93. § (1) Az előírások hatálya a Vágóhíd utca – Kassai köz – Katona József utca – Szatmári utca – Makád utca – Kikötő utca – Széchenyi István utca – 206883 hrsz-ú telek északi határa – keleti kerülethatár (RSD) – Duna dűlő – Határ utca – Kolozsvári utca – Szebeni utca – Szent István út – Táncsics Mihály utca által határolt területre terjed ki.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 7. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) Az Ln-3/Kv-Sz jelű építési övezet a nagyvárosias lakóterület telkes, jellemzően többszintes beépítéssel, szabadon állóan beépült területe, ahol

a) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m2-t,

b) az övezetben melléképület nem létesíthető.

(4) Az Ln-T/Kv-SZ1 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően F+4 szintes lakóépületekkel beépült úszótelkes területe.

(5) Az Ln-T/Kv-SZ jelű építési övezet a telepszerű lakóterület kialakult telkes beépítésű területének építési övezete, ahol

a) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 300 m2-t,

b) az övezetben melléképület nem létesíthető.

(6) Az Ln-T/Kv-ISZ jelű építési övezet a lakótelep telkes, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló területe, ahol

a) lakóépület nem létesíthető, kivéve a szolgálati lakást,

b) idősek otthonául szolgáló intézmény elhelyezhető.

(7) A Lke-1/Kv-SZ jelű kertvárosi lakóterületre vonatkozó előírások:

a) az övezetben a Széchenyi István utca menti telkeknek a legnagyobb beépítettsége – amennyiben az intézményi felhasználás meghaladja a beépített szintterület (szmá) 35%-át - legfeljebb 35% lehet és az övezetben előírt legkisebb zöldfelület mértéke 35%-ig csökkenthető,

b) a 16 m telekszélességet el nem érő, kialakult építési telkek oldalhatáron állóan is beépíthetők, de ebben az esetben az épületmagasság nem lehet több 5,0 m-nél és az oldalhatáron álló homlokzat magassága sehol nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(8) A Lke-1/Kv-Sz1 jelű építési övezetben kialakult, többlakásos lakóépületekkel beépült terület, ahol

a) a sorházas jellegű épületek lakásrendeltetési egységeit bővíteni, a tetőt átépíteni csak egységesen, az egész épületre kiterjedően lehet,

b) az övezetben melléképületként csak személygépjárműtároló építmény létesíthető, lakásonként legfeljebb 24m² beépített alapterülettel, a belső utak és a saját használatú kertrészek határán ikresen elhelyezve.

(9) A Lke-1/Kv-O jelű építési övezet kialakult kertvárosias, oldalhatáron álló beépítési módú lakóterület.

(10) A Lke-1/Kv-Ikr jelű építési övezet kialakult kertvárosias, ikres beépítésű lakóterület, ahol

a)  az építési helyet az alábbiak szerint kell meghatározni:

aa) az előkert mérete 0 méter, de az új épület vagy épületrész homlokfala (építési vonala) az ikresen csatlakozó épülethez igazodjon, ennek hiányában az utcavonaltól legalább 5,0 m-re telepíthető,

ab) az oldalkert min. 3,0 m,

ac) a hátsókert 0 m,

b) az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékét az ikresen csatlakozó épület párkánymagasságához és tömegéhez való illeszkedés korlátozhatja,

c) a kertvárosias lakóterületen létesíthető melléképületek a hátsókertben ikresen vagy a főrendeltetésű épülethez csatlakoztatva létesíthetők a beépített telekhatáron.

(11) A Lke-1/Kv-K jelű építési övezet a kertvárosias lakóterület kialakultan vegyes beépítési módú területe.

 (12) A Lke-1/Kv-ISZ jelű építési övezet a lakóterület ellátását szolgáló – oktatási-nevelési, egészségügyi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó stb. - intézmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben lakás nem építhető, kivéve a szolgálati lakást.

94. §  (1) A Vi-2/Kv-D jelű, RSD menti, jellemzően szabadon álló jellegű intézményterület (Vakvezetőkutya-kiképző Iskola) építési övezete, ahol

a) az előkert legalább 10 m a Dunadűlő út és a közpark irányába is,

b) az építési övezetben – a területfelhasználási egységben elhelyezhető rendeltetési egységeken túlmenően – idősek otthona céljára szolgáló intézmény is elhelyezhető,

c) az övezetben az épületek párkánymagassága sehol nem haladhatja meg a 16,0 m-t.

(2) A Vi-2/Kv-SZ1 jelű építési övezet, a Rákóczi tér szabadon álló beépítésű intézményi területe, ahol

a) a lakosság ellátását szolgáló oktatási-nevelési és egészségügyi, valamint egyéb közhasználatú intézmények és telkenként egy szolgálati lakás létesíthető,

b) az építési övezetben

ba) az előkert mérete legalább 5,0 m,

bc) az oldal és hátsókertek mérete legalább 6,0 m.

(3) A Vi-2/Kv-SZ2 jelű építési övezet a Rákóczi tér közhasználatú, szabadon álló beépítési jellegű területe, ahol

a) az alábbi rendeltetésű létesítmények helyezhetők el:

aa) sport- és rekreációs célú épületek, építmények,

ab) közösségi-művelődési épület,

ac) más rendeltetésű épületben az alaprendeltetéshez kapcsolódó vendéglátás,

ad) telkenként egy szolgálati lakás,

b) az építési helyet a szabályozási terv határozza meg,

c) az építési helyen kívül fő rendeltetést kiegészítő, kiszolgáló épület és építmény létesíthető, legfeljebb a megengedett beépítettség mértékéig.

(4) A  Vi-2/Kv-SZ1 és Vi-2/Kv-SZ2 jelű építési övezetekben az előkertben egy, legfeljebb bruttó 25 m2 alapterületű szemét- és/vagy kerékpártároló, közműlétesítmény (pl. trafó) elhelyezését szolgáló épület elhelyezhető. Háztartási vagy kommunális hulladéktároló az előkertben az utcai kerítéssel egybeépítve létesíthető az alkalmazott szeméttároló (kuka vagy konténer) elhelyezéséhez szükséges mérettel.

(5) A Vi-3/Kv-SZ1 jelű intézményi, helyi lakosság ellátását biztosító terület építési övezete, ahol

a) oktatási, nevelési, egészségügyi és egyéb közhasználatú létesítmények építhetők,

b) az övezetben lakásrendeltetés nem létesíthető, kivéve a telkenként egy szolgálati lakást.

(6) A Vi-3/Kv-SZ2 jelű intézményi, helyi lakosság ellátását biztosító terület építési övezete, ahol a közhasználat számára megnyitott telken kizárólag kereskedelmi-szolgáltatási és vendéglátó intézmények létesíthetők.

(7) A Zkp/Kv-1 jelű övezet az RSD menti közpark része, amelyen belül a Zkp/Kv-2 jelű övezet közhasználat elől elzárt sportolási célú terület.

85. Királyerdő (Ke)

95. § (1) Az előírások hatálya a Szebeni utca – Kolozsvári utca – Határ utca – Kis-Duna-öböl északi határa – RSD menti kerülethatár – Királyerdő út menti kerülethatár - Tihanyi utca – Szentmiklósi út – Völgy utca – Erdőalja út – Szent István út által határolt területre terjed ki.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 8. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) A Lke-1/Ke-… jelű kertvárosi építési övezetek Völgy utca, Szigetszentmiklósi út, Szent István út és Hollandi út menti telkeinek a legnagyobb beépítettsége – amennyiben a beépített szintterület (szmá) 35%-át meghaladja az intézményi felhasználás - legfeljebb 30% lehet akkor is, ha ez az építési övezetre vonatkozó határértéket meghaladja. Ebben az esetben az övezetben előírt legkisebb zöldfelület mértéke 35%-ig csökkenthető.

(4) A Lke-1/Ke-SZ és a Lke-1/Ke-SZ1 jelű építési övezetekben a 16 m telekszélességet el nem érő, kialakult építési telkek oldalhatáron állóan is beépíthetők. Ebben az esetben azonban az épületmagasság nem lehet több 5,0 m-nél és az oldalhatáron álló homlokzat magassága sehol nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(5) A Lke-1/Ke-Sz3 jelű építési övezetben a kertvárosias lakóterületi felhasználásnak nem megfeleltető beépítés – szintterület és épületmagasság növelést nem eredményező módon - felújítható, de új építés csak a kertvárosias lakóterületnek megfelelő övezeti jellemzőkkel történhet.

(6) A Lke-1/Ke-ISZ jelű építési övezet a lakóterület ellátását szolgáló – oktatási-nevelési, egészségügyi, kereskedelmi-szolgáltató. stb. - intézmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben kizárólag lakó rendeltetésű beépítés esetén a kedvezményes zöldfelületi arány nem alkalmazható.

(7) A Lke-1/Ke-LP jelű övezet a lakóparkok építési övezete, ahol a közforgalom elől elzárt magánutakon a megkülönböztetett járművek – mentő, kukásautó, tűzoltóautó – bejutását lehetővé kell tenni.

(8) A Lke-1/Ke-O és Lke-1/Ke-O1 jelű építési övezetek kialakult oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetek.

(9) A Lke-1/Ke-K jelű építési övezet a kertvárosias lakóterület kialakultan vegyes beépítési módú területe.

96. § (1) A Vi-3/Ke-SZ1 és Vi-3/Ke-SZ2 jelű építési övezetek területén a közhasználatú építmények közül az alapellátást biztosító rendeltetések helyezhetők el.

(2) A Vi-3/Ke-Lp jelű építési övezetben

a) lakórendeltetésű épület is létesíthető, telkes vagy lakóparkos formában,

b) egy telken több épület is létesíthető, de

c) egy épületben legfeljebb 6 lakás lehet.

(3) A K-Rek/Ke-D jelű építési övezet az RSD menti rekreációs terület építési övezete, ahol 

a) az RSD mentén kialakított közterület menti előkert legalább 15 m, a Hollandi út menti legalább 10 m széles, kivéve a 205800/3 és a 205800/2 hrsz-ek területét, ahol legalább 5,0 m,

b) az építési helyen belül a meglévő növényzet védelme a beépítési helyet korlátozhatja,

c) az építési övezetben – a területfelhasználási egységben elhelyezhető rendeltetési egységeken túlmenően – idősek otthona céljára szolgáló intézmény is elhelyezhető,

d) az övezetben az épületek párkánymagassága sehol nem haladhatja meg a 16,0 m-t.

(4) A K-Rek/Ke-St jelű építési övezet a Csepeli Strand építési övezete, ahol a terület rendeltetésével összefüggő létesítmények helyezhetők el.

(5) A Zkp/Ke jelű építési övezet a komp környékén lévő közpark övezete, ahol csak a terület rendeltetésével összefüggő rendeltetésű építmény létesíthető.

(6) Az Ek/Ke-1 jelű közjóléti erdőövezet a Tamariska-domb természetvédelem alatt álló területének övezete.

(7) Az Ek/Ke-2 jelű övezet a Kis-Duna liget közjóléti erdőterület övezete, ahol az erdő fenntartásához és a közjóléti rendeltetéséhez, valamint az RSD vízfelületének használatához kapcsoló építmények helyezhetők el KAT alapján az övezeti előírások keretei között.

(8) A Tk/Ke – Kis-Duna öböl természetközeli területének övezete.

86. Királymajor (Km)

97. § (1) Az előírások hatálya a Vágóhíd utca – a Vágóhíd utca vonala – RSD menti kerülethatár – a 206883 hrsz-ú-ú telek északi határa - Széchenyi István utca - Kikötő utca - Makád utca - Szatmári utca - Katona József utca – Kassai köz által határolt területre terjed ki.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 9. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) Az Ln-T/Km-SZ jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően fogadószint+10 lakószintes épületekkel beépült úszótelkes területe.

(4) Az Ln-T/Km-ISZ jelű építési övezet a lakótelep telkes, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló területe, ahol

a) új lakóépület nem létesíthető, kivéve a szolgálati lakást,

b) idősek otthonául szolgáló intézmény elhelyezhető.

(5) A Lke-1/Km-SZ1 jelű építési övezet kialakult, többlakásos lakóépületekkel beépült terület, ahol

a) a sorházas jellegű épületek lakásrendeltetési egységeit bővíteni, a tetőt átépíteni csak egységesen, az egész épületre kiterjedően lehet,

b) az övezetben melléképületként csak személygépjárműtároló építmény létesíthető, lakásonként legfeljebb 24m² beépített alapterülettel a saját használatú kertrészek határán ikresen elhelyezve.

(6) A Lke-1/Km-K jelű építési övezet a kertvárosias lakóterület kialakultan vegyes beépítési módú területe.

(7) A Vi-2/Km-SZ1 jelű építési övezet, jelentős változással érintett intézményi, jellemzően szabadon álló jellegű terület, ahol

a) újonnan csak az övezetben létesíthető legkisebb telekméretet elérő telek építhető be,

b) lakásrendeltetés nem létesíthető, kivéve a szolgálati lakást,

c) az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²-t,

d) az övezetben minden 1000 telekm²-ként egy épület létesíthető.

(8) A Vi-2/Km-SZ2 jelű építési övezet, telkes intézményi, jellemzően szabadon álló jellegű terület, ahol

a) az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

aa) sport- és rekreációs célú építmény,

ab) szállásépület,

ac) vendéglátás, szolgáltatás,

ad) telkenként egy szolgálati lakás.

b) a legkisebb zöldfelületi arányba a nem vízzáró sportpályák területe beszámítható.

(9) A Zkp/Km jelű övezetben a 68. § (2) bekezdés szerinti funkciókon felül az alábbi rendeltetések is elhelyezhetők:

a) idősek otthona,

b) egészségügyi ellátó intézmény,

c) szálláshely.

87. Szabadkikötő környéke (K)

98. § (1) Az előírások hatálya a Kvassay-zsilip – RSD menti kerülethatár – Weiss Manfréd út - Teller Ede út – Budafoki út - a Duna mentén a DÉSZ területi hatálya alá eső területek határa által határolt területre terjed ki.

(2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 10. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) A Gksz-2/K jelű építési övezet jelentős változással érintett területen kijelölt gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület.

(4) A Gksz-2/K-L jelű építési övezetben, ami jelentős változással érintett területen kijelölt gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület, ahol

a) új lakóépület létesítése vagy meglévő lakóépület beépített alapterületet növelő bővítése nem megengedett,

b) az övezetben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló építmény nem létesíthető, ilyen tevékenység nem folytatható.

 (5) A K-Log/K-1 jelű, különleges logisztikai terület építési övezetének telke szabadonállóan építhető be.

 (6) A K-Sz/K jelű, a szennyvíztisztító területének építési övezetére vonatkozó előírások:

a) az övezet telke tovább nem osztható,

b) a felszínt a Mértékadó Árvízszint (MÁSZ)+1,3 m biztonsági szintre kell feltölteni,

c) az övezetben a 16 m épületmagasságot csak a szennyvíztisztító műtárgyai haladhatják meg,

d) az övezet a burkolt felületeire hulló csapadékvizek is a szennyvízcsatorna hálózatra vezetendők,

e) a víztisztító technológiai műtárgyak teljesen fedettek, legalább 70 %-ban öntözőrendszerrel ellátott zöldtetős kialakításúak legyenek, legalább 0,5 m vastagságú földtakarással, amelynek felső 30 cm-re humusz,

f) a nem technológiai létesítményeket épületszerű megjelenéssel kell kialakítani,

g) az övezet területén öntözőrendszer kiépítésével kell biztosítani a zöldfelületek növényeinek folyamatos vízellátását.

(7) A K-Kik/K-1 és K-Kik/K-2 jelű építési övezetek a Csepeli Szabadkikötő környezetének építési övezetei, melyre az alábbi előírások vonatkoznak:

a) A nyilvántartott műemléki épülettel érintett telken csak olyan épület létesíthető

aa) amelynek párkánymagassága nem haladja meg a területen belüli épületek legnagyobb párkánymagasságát,

ab) az építmény legmagasabb pontja nem haladja meg a területen belüli építmények legmagasabb pontját,

ac) az aa) és ab) pontban meghatározott feltételek viszonyítási alapjául műemléki épület nem alkalmazható.

(8) A ZVP/K-K övezet a városi parknak a terv távlatában kialakuló része, ahol

a) a kialakult állapot szerinti területhasználat a park megvalósításig fennmaradhat,

b) új építés csak a közpark rendeltetésnek megfelelően lehetséges,

c) a volt iszaplerakó területén

ca) létesítendő közhasználatra nem szánt zöldfelület területének parkként való kialakítását, növénytelepítését csak a terület rekultivációját követően kell megvalósítani,

cb) az ingatlan rekultiválását követően a területre való bejutást illetéktelenek számára meg kell akadályozni kerítés létesítésével,

cc) az övezet területe - az ezt akadályozó okok felszámolását követően - városi közparkként használható, de az övezetben nem létesíthető olyan építmény, ami 1 m-nél mélyebb alapozást igényel.

88. Rózsadomb (R)

99. § (1) Az előírások hatálya a Rózsa utca – Salak út – Vas Gereben utca – II. Rákóczi Ferenc út – Fácánhegyi utca – Csepeli Vízművek északi határa – a Duna mentén a DÉSZ hatálya alá eső területek által határolt területre terjed ki.

 (2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 11. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) A 2. mellékleten „területbiztosítás jövőbeni árvízvédelmi töltés számára” szabályozóval érintett terület a Duna árvízvédelmi töltése vagy magaspart létesítése céljára van fenntartva, ahol

a) építmény, közműbekötési műtárgy és szerelvény nem helyezhető el,

b) magaspart létesítése esetén az építési övezetbe sorolt részen szint alatti létesítmény elhelyezhető a vízügyi és árvízvédelmi szempontok elsődleges megtartása mellett.

(4) A Lke-1/R-KO jelű építési övezet kialakult, oldalhatáron álló beépítési módú kertvárosias lakóterület.

(5) A Lke-1/R-K jelű építési övezet a II. Rákóczi Ferenc út menti teleksáv építési övezete, ahol a X. fejezet előírásait az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

a) új lakóépület vagy vegyes felhasználású épületben lakásrendeltetési egység csak a lakórendeltetésre vonatkozó környezetvédelmi előírások figyelembe vétele mellett létesíthető,

b) a kedvezményes zöldfelületi határérték csak abban az esetben érvényesítő, ha a beépített szintterület (szmá) legalább 50 %-a intézményi rendeltetésű,

c) az előkert minden utcavonal mentén legalább 3,0 m,

d) az épületek – a jellemzően saroktelkek miatt – vagy a beépíthető oldalhatáron, vagy attól legalább 3,5 m-re telepíthetők,

e) az oldalhatáron álló épület párkánymagassága sehol nem haladhatja meg az 5,0 m-t.

(6) A Vi-2/R-1 jelű építési övezet a korábbi kenyérgyár területének építési övezete, ahol

a) az intézményi rendeltetésen kívül környezetbarát termelői gazdasági tevékenységű célú építmények is létesíthetők,

b) a II. Rákóczi Ferenc út és a tervezett tehermentesítő út felé eső előkert min. 10 m.

(7) A Vi-2/R-2 jelű építési övezet kialakult keskeny telkes terület, ahol

a) az intézményi rendeltetésen kívül környezetbarát termelői gazdasági tevékenységű célú építmények is létesíthetők,

b) az övezetben az építési helyen belül az épületek a beépítésre szánt telekhatártól min. 3,75 m-re is létesíthetők,

c) a II. Rákóczi Ferenc út és a tervezett tehermentesítő út felé eső előkert min. 10 m.

(8) A Vi-2/R-3 jelű átalakuló kistelkes intézményi építési övezet, ahol lakóépület is létesíthető.

(9) A Vi-2/R-4 jelű átalakuló kistelkes intézményi építési övezet, ahol lakóépület nem létesíthető.

100 §. (1) A Gksz-2/R-1 és Gksz/R-2 jelű építési övezetek az általános gazdasági területek építési övezetei.

(2) A Gksz-2/R-L jelű építési övezetben, ami jelentős változással érintett területen kijelölt gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület övezete, ahol

a) új lakóépület létesítése vagy meglévő lakóépület beépített alapterületet növelő bővítése nem megengedett,

b) az övezetben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló építmény nem létesíthető, ilyen tevékenység nem folytatható.

(3) A Zkp/R-K jelű terület közpark területen lévő gázfogadóállomás közműlétesítmények elhelyezésre szolgáló területe, ahol csak a rendeltetéshez szükséges építmények létesíthetők.

(4) A K-Rek/R-1 jelű jelentős változással érintett nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület építési övezetében az árvízvédelem megvalósításáig csak olyan területhasználat és építés folytatható, amely egy esetleges elöntést követően megtisztítható és helyreállítható.

(5) A K-Rek/R-Mp jelű övezet árvízvédelmi létesítmény céljára fenntartott terület, ahol

a) új építmény csak az árvízvédelemmel összefüggésben létesíthető,

b) az árvízvédelmi mű magaspartként vagy árvízvédelmi töltésként is megvalósítható.

(6) A K-Rek/R-Ek jelű övezet a Duna menti különleges nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület közjóléti erdő céljára kijelölt része.

 (7) A K-SZ/R jelű építési övezet a Vas Gereben utca szennyvízkezelési terület építési övezete, ahol a telephely tevékenységével összefüggő létesítmények helyezhetők el.

(8) A Kb-T/R jelű övezet a Nefelejts utcai izraelita temető kegyeleti parkjának övezete, ahol csak a terület fenntartásával kapcsolatos építmény létesíthető.

89. Szabótelep (Sz)

101. § (1) Az előírások hatálya a Teller Ede út – Weiss Manfréd út – Corvin út - vasút vonala – Védgát utca – Gubacsi híd – RSD menti kerülethatár – a Vágóhíd utca vonala - Vágóhíd utca – Táncsics Mihály utca – Ady Endre út által határolt területre terjed ki.

 (2) A terület övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 12. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) A területet érintő „Távlati közúti kapcsolat alternatív nyomvonala” szabályozási elem mentén ennek tengelyétől 20-20 m távolságban új beépítés nem létesíthető.

(4) Az Ln-T/Sz-1 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően fogadószint+10 lakószintes épületekkel beépült úszótelkes területe.

(5) Az Ln-T/Sz-2 jelű építési övezet a telepszerű beépítésű (úszótelkes-tömbtelkes) lakóterület jellemzően F+3-4 szintes lakóépületekkel beépült úszótelkes területe.

(6) Az Ln-T/Sz-KSZ jelű építési övezet úszótelkes, kereskedelmi-szolgáltató vagy egyéb közhasználatú létesítmény elhelyezésére szolgáló terület, ahol

a) az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m2-t,

b) lakás nem létesíthető.

(7) Az Ln-T/Sz-I jelű építési övezet a lakótelep telkes, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgáló területe, ahol lakóépület nem létesíthető, kivéve a szolgálati lakást.

102. § (1) A Lke-1/Sz-Z jelű építési övezet a kialakult zártsorú beépítésű lakóterületen

a) a zártsorú építési helyen belül az épületet, amennyiben a teljes utcai telekhatár nem épül be,

aa) 20 m telekszélesség alatt az egyik telekhatáron kell elhelyezni, a másik telekhatár mellett legalább 3 m széles épületköz létesíthető,

ab) 20 m telekszélesség felett mindkét oldalhatár mellett lehet legalább 3,0 m beépítetlen sáv elhagyásával lehet elhelyezni,

b) az épületeket utcával párhuzamos nyeregetővel kell megépíteni, ami épületköz esetén kontyolt is lehet,

c) melléképületet a főrendeltetésű épülethez csatlakozva, a beépített telekhatáron kell elhelyezni.

(2) A Lke-1/Sz-K jelű építési övezet a kertvárosias lakóterület kialakultan vegyes beépítési módú területe.

(3) A Lke-1/Sz-I jelű építési övezet a lakóterület ellátását szolgáló, jellemzően oktatási-nevelési és egyéb közhasználatú intézmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben a telkenként egy szolgálati lakáson kívül lakóépület nem létesíthető.

(4) A Vt-H/Sz-Z jelű építési övezet a kiemelt jelentőségű helyi központ jelentős változással érintett része, ahol

a) új építmény csak az övezetben megengedett legkisebb telekméretet elérő építési telken létesíthető, utcavonalon álló beépítéssel,

b) a saroktelekre megadott kedvezményes mutató az övezetben létesíthető legkisebb telekméret kétszeresét nem meghaladó telken érvényesíthető,

c) a földszint utcai részén lakórendeltetés nem létesíthető.

(5) A Vi-1/Sz-1 jelű építési övezet jelentős változással érintett, jellemzően zártsorú beépítésű intézményi terület, ahol

a) új építmény csak az övezetben megengedett legkisebb telekméretet elérő építési telken létesíthető, utcavonalon álló beépítéssel,

b) a saroktelekre megadott kedvezményes mutató az övezetben létesíthető legkisebb telekméret kétszeresét nem meghaladó telken érvényesíthető,

c) a földszint utcai részén lakórendeltetés nem létesíthető,

d) amennyiben a teljes utcai telekhatár nem épül be,

da) az épületet 20 m telekszélesség alatt az egyik telekhatáron kell elhelyezni, a másik telekhatár mellett legalább 6 m széles épületköz létesítendő,

db) 20 m telekszélesség és a kialakítható legkisebb telekméret kétszeresét meghaladó méretű telken az épület mindkét oldalhatár mellett legalább 6,0 m beépítetlen sáv elhagyásával is elhelyezhető.

e) melléképület nem létesíthető, kivéve a már legalább 10 éve meglévő főrendeltetésű épülethez szükséges gépjárműtárolót,

f) töltőállomás kizárólag a KÖu övezetű utak mentén létesíthető, amelynek telke lakóépülettől legalább 50 m távolságra van.

(6) A Vi-1/Sz-2 jelű építési övezet az Ófalu jelentős változással érintett, jellemzően zártsorú beépítésű intézményi területe, ahol

a) új építmény csak az övezetben megengedett legkisebb telekméretet elérő építési telken létesíthető, utcavonalon álló beépítéssel,

b) a kedvezményes határértékek csak az Ady Endre út és a Kossuth Lajos utca mentén, kizárólag intézményi felhasználás esetén érvényesíthetők,

c) az épületet, amennyiben a teljes utcai telekhatár nem épül be, az egyik telekhatáron kell elhelyezni, a másik telekhatár mellett legalább 3 m széles épületköz létesítendő,

d) az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékét a kialakult beépítéshez való illeszkedés követelménye korlátozhatja,

e) az övezetben melléképület nem létesíthető, kivéve a már legalább 10 éve meglévő főrendeltetésű épülethez szükséges személygépjárműtárolót.

(7) A Vi-1/Sz-I jelű építési övezet az Ófalu jelentős változással érintett, jellemzően zártsorú beépítésű intézményi területén lévő szabadon álló beépítésű, jellemzően oktatási-nevelési rendeltetésű intézmények övezete.

(8) A Vi-1/Sz-Kk jelű építési övezet a Kossuth Lajos utca mentén található, jellemzően közkertként funkcionáló terület, amelyre a Kt-Kk jelű övezet előírásai alkalmazandók.

103. § (1) A Vi-2/Sz-SZ jelű építési övezet jellemzően szabadonálló beépítésű intézményterület, ahol

a) új építmény csak az övezetben megengedett legkisebb telekméretet elérő építési telken létesíthető,

b) az övezetben melléképület nem létesíthető, kivéve a már legalább 10 éve meglévő főrendeltetésű épülethez szükséges személygépjárműtárolót.

(2) A Vi-2/Sz-K jelű építési övezet a jellemzően szabadonálló beépítésű intézményterület kialakult vegyes beépítésű része, ahol

a) a 16,0 m-nél szélesebb telken csak szabadonálló beépítési mód szerint lehet épületet elhelyezni, ennél kisebb telekszélesség esetén oldalhatáron álló vagy ikres beépítési szerint helyezhető el épület a kialakult beépítés figyelembe vételével,

b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely amellett a telekhatár mellett van, amely mellett a szomszédos telken legalább 4,0 m, vagy ennél kisebb érték esetén a nagyobb telepítési távolság tartható,

c) meglévő épületet bővíteni a kialakult beépítési módhoz tartozó építési helyen belül lehet,

d) az új épület vagy épületrész utcai építési vonala az egyik szomszédos épület homloksíkjában alakítandó ki, ikresen csatlakozó beépítés esetén a csatlakozó épülethez kell igazodni, egyéb esetben, és szomszédos beépítés hiányában új épület vagy épületrész építési vonala a közterületi telekhatártól 3,0-6,0 méterre lehet, kivéve a tömegközlekedést lebonyolító közterület mentén, ahol az előkert mélysége legalább 5,0 m,

e) az oldalkert mérete szabadonálló és ikres beépítési mód esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3,5 m, oldalhatáron álló beépítési mód esetén 4,0 m. Az oldalhatáron álló homlokzat párkánymagassága sehol nem haladhatja meg a 4,5 m-t,

f) a hátsókert mérete 30 m-nél kisebb telekmélység esetén 0 méter, ennél nagyobb telekmélység esetén 6,0 m,

g) az övezetben megengedett melléképületeket a főrendeltetésű épülethez csatlakozva vagy a hátsókertben a beépíthető telekhatár mellett kell elhelyezni csoportos formában.

(3) A Vi-2/Sz-V jelű építési övezet a Papírgyár és az RSD között fekvő, jelentős változással érintett intézményi terület, ahol

a) új építményt létesíteni az övezetben megengedett legkisebb telekméretet elérő építési telken,) a teljes közműellátás rendelkezésre állása esetén lehet sport- és szabadidő eltöltéshez kapcsolódó rendeltetéssel lehet, baz a) pont alatti feltételek hiányában a jelenlegi területhasználat tartható fent.

(4) A Vi-3/Sz-KSZ jelű építési övezet a helyi lakosság ellátását biztosító intézmények elhelyezésére szolgáló, kialakult úszótelkes beépítésű terület. Az övezetben kereskedelmi-szolgáltató és egyéb közhasználatú létesítmények építhetők. Igény esetén az övezet úszótelke és a rajta lévő beépítés a határoló közterület felé legfeljebb 50 %-kal megnövelhető KAT alapján.

(5) A Vi-3/Sz-I jelű építési övezet a lakótelep ellátását szolgáló, jellemzően oktatási-nevelési és egészségügyi szabadon álló beépítésű, telkes intézmények elhelyezésére szolgál.

(6) A Gksz-2/Sz-V jelű építési övezet intézményi felhasználásra előirányzott, jelentős változással érintett terület, amely átmenetileg kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területként maradhat fenn azzal, hogy a területen zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló építmény nem létesíthető.

 (7) A K-Rek/Sz-D jelű építési övezet az RSD menti rekreációs terület építési övezete, ahol 

a) az RSD mentén kialakított közterület menti előkert legalább 15 m széles,

b) az építési helyen belül a meglévő növényzet védelme a beépíthetőséget korlátozhatja,

c) az építési övezetben a területfelhasználási egységben elhelyezhető rendeltetési egységek helyezhetők el,

d) az övezetben az épületek párkánymagassága sehol nem haladhatja meg a 16,0 m-t.

(8) A K-Közl/Sz jelű építési övezet a különleges területnek a közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló része, ahol a tervezett autóbuszvégállomás megvalósításáig a jelenlegi területhasználat fenntartható, de új épület nem létesíthető.

(9) A Zkp/Sz jelű övezetben a 68. § (2) bekezdés szerinti rendeltetésen kívül elhelyezhető:

a) idősek otthona,

b) egészségügyi ellátó intézmény,

c) szálláshely.

90. Észak-Csepel – keleti oldal (É)

104. § (1) Az előírások hatálya a Kvassay híd – RSD menti kerülethatár – Gubacsi híd – Védgát utca – vasút vonala – Corvin út – Weiss Manfréd út által határolt területre terjed ki.

(2) A terület építési övezeteire és övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 13. pont alpontjai tartalmazzák.

(3) A 2. mellékleten „közúti alagút létesítésére fenntartandó terület” szabályozóval érintett terület a Soroksári (Ráckevei)-Duna alatt tervezett közúti alagút megvalósításának helybiztosítására szolgál, ahol új építmény, közműbekötési műtárgy vagy szerelvény nem létesíthető.

 (4) A Vt-H/É-V és a Vi-2/É-V jelű, jelentős változással érintett, jellemzően nem beépített területek építési övezetében

a) új építményt – a lakó rendeltetés kizárásával - létesíteni csak az övezetben megengedett legkisebb telekméretet elérő építési telken,

b) legalább 12 m széles útkapcsolat és a teljes közműellátás rendelkezésre állása esetén lehet,ennek hiányában a jelenlegi területhasználat tartható fent.

(5) A Vi-2/É-D jelű építési övezet a Csepel Evezős Klub SE RSD menti telephelyének építési övezete, ahol  

a) a vízisport-telep célját szolgáló építmények, valamint ehhez kapcsolódó – a területfelhasználási egységben megengedett rendeltetésű - építmények helyezhetők el,

b) az RSD mentén kialakított előkert legalább 15 m, amely a fenntartási sávot is magában foglalja,

c) a telephelyet a 2. mellékleten érintő „közúti alagút létesítésére fenntartandó terület” szabályozóval érintett terület nem az építési hely része,

d) az övezetben új építményt létesíteni – kivéve a sporttevékenység célját szolgáló tárolóépületeket – csak teljes közműellátás esetén lehet,

e) az övezetben az épületek párkánymagassága sehol nem haladhatja meg a 15,0 m-t.

(6) A Gksz-2/É-TR jelű építési övezet nagyfeszültségű transzformátor állomás céljára szolgál, ahol csak a rendeltetéssel összefüggő üzemi és az ezek kiszolgáláshoz szükséges egyéb létesítmények helyezhetők el.

(7) A Gksz-2/É-V jelű építési övezet intézményi felhasználásra előirányzott, jelentős változással érintett terület, ahol a terület rendeltetésének módosulásáig kereskedelmi-szolgáltató gazdasági tevékenység folytatható, de új épület csak teljes közműellátás esetén létesíthető.

(8) A K-Rek/É-V jelű, jelentős változással érintett, jellemzően nem beépített terület építési övezetében

a) új építményt létesíteni csak az övezetben megengedett legkisebb telekméretet elérő építési telken legalább 12 m széles útkapcsolat és a teljes közműellátás rendelkezésre állása esetén lehet, ennek hiányában a jelenlegi területhasználat tartható fent,

b) az épületek párkánymagassága sehol nem haladhatja meg a 16,0 m-t.

(9) A ZVP/É-K övezet a városi parknak a terv távlatában kialakuló része, ahol

a) a kialakult állapot szerinti területhasználat a park megvalósításig fennmaradhat,

b) új építés csak a közpark rendeltetésnek megfelelően végezhető.

(10) Az Má/É jelű, jelentős változással érintett mezőgazdasági terület övezetben

a) a jelenlegi, jellemzően mezőgazdasági területhasználat tartható fenn,

b) új telek – a telekegyesítés kivételével – nem alakítható,

c) új épület nem létesíthető.

ÖTÖDIK RÉSZ
Záró rendelkezések

91. Hatálybalépés

105. § (1) E rendelet 2018. december 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

92. Hatályon kívül helyező rendelkezések

106. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a CSVÉSZ a (2) bekezdés szerinti kivétellel.

 (2) A DÉSZ hatálya alá eső területekre a CSVÉSZ a DÉSZ hatályba lépésének napján veszti hatályát.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest XXI. kKerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete a Rákóczi tér Építési Szabályzatáról szóló 19/2018. (VII.14.) önkormányzati rendelete.

(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest XXI. kKerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete a Béke tér – Völgy utca – Erdőalja utca – Szent István út által határolt területen lévő 201861/1 és 201861/2 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó változási tilalom elrendeléséről szóló 1/2017. (II. 01.) önkormányzati rendelete.

(5) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete a Védgát utca – Vasas utca – (209922) hrsz-ú közterület által határolt tömbben lévő ingatlanokra vonatkozó változási tilalom elrendeléséről szóló 10/2018. (III.29.) önkormányzati rendelete.